Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-03 / 28. szám

19«. FEBRUÁR 3, SZOMBAT «*T MEGYEi iXfrtav ÚJ KÍSÉRLETEK ELSŐ TAPASZTALATAI A KISZ Pest megyei végrehajtó bizottságának ülése1 A KISZ megyei végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén meg­tárgyalta a megye úttörőel­nökségének, jelentését: hogyan vesznek részt a nyolcadik osz­tályos úttörők az ifjúság a szo­cializmusért mozgalomban. Ezenkívül a többi között érté­kelte a KISZ-tagság össze­írásának tapasztalatait, az 1961-es esztendő költségveté­sének felhasználását, valamint a különböző tanfolyamok eredményeit. A nyolcadikosok próbafeltételei A KISZ Központi Bizottság 1961 május 25-én úgy hatá­rozott, hogy az úttörőpróbák keretében a nyolcadik álta­lános iskolások már részt ve­hetnek az ifjúság a szocializ­musért mozgalomban. Ez új vonása a mozgalomnál!, amely azt eredményezi, hogy már az úttörők közelebb kerülnek a kiszesekhez, nem lesz ne­héz megszokni a KlSZ-szerve- zet életét. Próbaanyaguk meg­egyezik a mozgalom követel­ményeivel. A statisztikai fel­mérési szerint mintegy 8100 úttörő közül csaknem nyolc­ezer fő vesz részt az ifjúság a szocializmusért mozgalom­ban. A legjobb eredményeket eddig a szentendrei, az aszó­di, a budai, a gödöllői járások és Cegléd város érte el. Az új szervezési forma, ki­vált kezdetben, sok nehézséget okozott az alapszervezeteknek. Több értekezleten kellett megvitatni, hogyan is lássa­nak munkához, hiszen eddig ismeretlen úton kellett az út­törőknek eündulniok A ne­hézségeken segítettek túljutni az iskolaigazgatók, a szakta­nárok, az úttörővezetők. A mozgalom elsőrendű feladata, hogy még jobb tanulásra ösz­tönözze az ifjúságot. A diá­kok segítsék egymást a tanu­lásban és mind magasabb eredmények elérésére töre­kedjenek. A ráckevei járás­ban például a TIT közremű­ködésével eddig 25 előadást szerveztek a nyolcadik osztá­lyosok számára. Nagy az ér­deklődés a világűr meghódítá­sa, az ember származása, az élet keletkezése, a kommu­nizmus elérése című előadások iránt. Több községben az elő­adások nyomán megalakítok- 1 ták a kiváncsiak klubját. Feltétel a fizikai munka is A fiatalokkal igyekeznek a munkát is megkedveltetni. A munkafeltételt általában a termelőszövetkezetekben, a sportlétesítmény, iskolaépítés­szépítésben, hulladékgyűjtés­ben teljesítik. Kerepesen, Má- riabesnyőn például az úttörők 90 százaléka vesz részt fizikai munkában. Isaszegen általá­ban tizenhat órát dolgoztak a diákok. Tavasszal a fásítás, a községrendezés stb. munka- alkalmak nyújtanak lehetősé­get a próbák végrehajtására. A végrehajtó bizottság tagjai úgy határoztak, hogy a társa­dalmi munkára 10—15 óránál ne fordítsanak többet a diá­kok, nehogy túlterheljék ma­gukat. Az úttörők igyekeznek a kulturális és a sportkövetel­ményeknek is megfelelni. Elő­adásokat, József Attila olva­sómozgalmat, túrákat, kirán­dulásokat szerveznek. Múze­umokat, színházakat látogat­nák. A próbák teljesítéséhez azonban több segítséget kel­lene nyújtaniok a kiszeseknek, az ipari tanulóknak. Eddig jóformán csak a monori kisze- sek értették meg feladatuk jelentőségét. A próbák teljes sikeréért februárban vala­mennyi járás fiatalsága meg­tárgyalja az eddigi tapaszta­latokat és határozatokat hoz­nak a további teendőkre. Érdekes eredmények a tagösszeírás során A végrehajtó bizottság ez­után a KISZ-tagság összeírá­sáról tanácskozott. 1962. ja­nuár első felében valamennyi KISZ-alapszervezet felmérte jelenlegi helyzetét. A régi tagösszeírásokat figyelembe véve, a KISZ végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy ebben az esztendőben si­került eddig a legjobb ered­ményt elérniük. Az alapszer­vezetek példás fegyelemmel, pontosan hajtották végre fel­adatukat. Sikerült a KISZ megyei szervezeteinek mint­egy huszonnégyezer tagját összeírni. A statisztikai je­lentés megmutatja, hogy megnövekedett a középiskolá­sok száma az ifjúsági szerve­zetben. A tagösszeírás egyik fontos tanulsága, hogy kevés a KISZ-tagok között a párttag. A párt pedig döntően a KISZ soraiból várja utánpótlását! Probléma az is, hogy a pártba felvett fiatalok pártba lépésük után elszakadnak az ifjúsági mozgalomtól. Sem pártszervezetük nem küldi őket ifjúsági munkára, ha pedig küldik, ritkán ellen­őrzik, milyen tevékenységet fejtenek ott ki. Vannak olyan tapasztalatok is, hogy né­hány idősebb párttag nem szívesen fogadja a KISZ- korban. levő fiatalokat a pártba, mondván, hogy azok még tapasztalatlan gyerekek. Éppen ezért a KISZ végre­hajtó bizottsága úgy határo­zott, hogy észrevételeiket megbeszélik a pártbizottság párt- és tömegszervezeti osz­tályvezetőjével, és közösen tesznek majd lépéseket a hi­bák kijavításáért. A tagösszeírás tanulsága az is, hogy még mindig ala­csony a közép- és felsőisko­lát végzettek száma. Különö­sen vonatkozik ez a terme­lőszövetkezetekre. Az üze­mekben pedig néhol olyan jelenség mutatkozik, hogy a fiatalok nem törekednek szak­munka elsajátítására. Bár eb­ben elsősorban a szülők hi­básak, azért a KlSZ-szerve- zeteknek is nagyobb figyel­met kell fordítaniok az ifjúság továbbképzésére. Az elmúlt esztendőben majd­nem háromezernégyszáz fő­vel emelkedett a KISZ me­gyei szervezeteinek taglét­száma. Ez az emelkedés pár­huzamos volt az alapszer­vezetek általános szervezeti megerősítésével. A KISZ megyei végrehajtó bizottsága megállapította, hogy az alapszervezetek kiváló munkát végeztek az össze­írás idején, s ezért dicsé­retben részesítette őket. Ezután a végrehajtó bizott­ság a középiskolás alapszervi titkárok téli tanfolyamát ér­tékelte, valamint más, a KISZ munkáját segítő napi­rendekről tárgyalt. (s. á.) Pest megyei sikerek az országos ifjúsági mezőgazdasági versenyben A KISZ Központi Bizottsá­gának titkársága a közel­múltban értékelte a KISZ Központi Bizottság, a ME- DOSZ országos elnöksége és a Földművelésügyi Miniszté­rium által meghirdetett or­szágos ifjúsági mezőgazdasági versenyt. A verseny a Pest megyei fiatalok számára je­lentős sikereket hozott. A kukoricatermesztő ifjú­sági munkacsapatok közötti versengésben második helyezést ért el a dánszentmiklósi Micsurin Tsz ifjúsági munkacsapata, amelynek vezetője Barca Sándor. A munkacsapat 26 holdon átlagosan 36 mázsa kukoricát termesztett. Ugyan­csak második lett a szentlő- rinckátai Uj Világ Tsz ifjú­sági munkacsapata, Horváth Sándor vezetésével, amely tíz holdon átlagosan 36 mázsa termést ért el. A két munka­csapat 5—5 ezer forint juta­lomban részesük A fiatal tehenészek verse­nyében Fülöp Sándor, a nagykátai Magyar—Koreai Barátság ifjú tehenésze lett az első. Jutalma 2000 forint, s a KISZ Központi Bizottság ván­dorzászlaja. Fülöp Sándor tíz tehenet gondoz, s az átlagos tejhozam 4829 liter. A terme­lőszövetkezet másik tehenésze Takács József, második lett a versenyben. Az általa gon­dozott tehenek átlagos tej- hozama 4727 liter. Hagyománya van az ifjú traktorosok között folyó ver­senynek. Ebben ugyancsak jelentős Pest megyei siker született. Ifjú Vitéz Vilmos, a Sződi Haladás Tsz trakto­rosa lett az első, 1316,72 munkaegységgel. Ifjú Vitéz Vilmos 2000 forint pénzjuta­lomban részesül, s a KISZ Központi Bizottságának ván­dorzászlaját kapja meg; Ugyancsak első helyet szerzett Erdélyi György, Megölte az utcán talált részeg embert Simonyik István 21 éves segédmunkás egy este 'kissé kapatosán bandukolt hazafelé Felsőgödről Alsógödre. Előző­leg, még délután, harmad­magával megivott három liter bort az alsógödi Kincsem kocsmában, majd elgyalogolt Felsőgödre, egy leányismerő­séhez. A lányt azonban nem találta otthon, hiába várt rá a ház előtt jó másfél óra hosz- szat. Ezek után indult el, alighanem némileg ingerült ál­lapotban, haza, Alsógödre. Útközben, a Ságvári utca sötétjében, megbotlott vala­miben. Megnézte, és látta, hogy egy idős ember alszik ré­szegen a járdán. A saját bevallása szerint hir­telen „nagyon ideges” lett. s nagy erővel rugdalni kezdte az alvó ember fejét. Ezután megnézte, hogy él-e még, majd végigkutatta áldozatának zse­beit. Kiemelte a levéltárcá­ját, végigmotozta egész ruhá­ját, de pénzt nem talált nála, csupán egy személyi igazol­ványt és egy pálinkás büty­köst. Az igazolványt bedobta a közeli postaládába, a pá­linkát megkóstolta és zseb- revágta. Ezzel, mint aki jól végezte dolgát, tovább ment. Valamivel később találko­zott egy segédrendőr isme­rősével. Közölte azzal, hogy a Ságvári utcában eszmélet­len embert talált, azt azon­ban elhallgatta, hogy bántal­mazta is. A helyszínre érkező rendőrjárőr megállapította, hogy az összerugdosott ember Komár István 62 éves bu­dapesti lakos. Az idős ember két hét múltán c kórházban sérüléseibe belehalt. Az ügyészség szándékos emberöléssel párosult rablás bűntettével vádolja Simonyik Istvánt (f. a.) aki szintén a sződi Ha­ladás Tsz traktorosa. Az ő eredménye 1239,92 mun­kaegység. Pest megyei trakto­ros szerezte meg a második helyet is. Versényi János, a váchartyáni Alkotmány Tsz traktorosa, 907 munkaegysé­get szerzett, ezzel biztosítot­ta magánalc a második he­lyet, és az ezzel együtt járó 1500 forint pénzjutalmat. Az állami gazdaságok ifjú traktorosai közül Kozák And­rás, a Dánszentmiklósi Ál­lami Gazdaság ifjúmunkása harmadik lett. Zetor-Super traktorával 2704 normál hold munkát végzett. Ugyancsak harmadik lett Veres József, a Tápiószelei Állami Gazda­ság traktorosa, aki 400 mű­szaknormát teljesített. A gépállomások ifjú trak- torosbrigádjainak versenyében a szentmártonkátai Kulcsár Pál brigádnak sikerült má­sodik helyezést elérnie. A bri­gádot 10 000 forinttal jutal­mazzák. Az első helyezést elért fia­taloknak, brigádoknak és munkacsapatoknak ma nyújt­ják át a jutalmakat, vándor­zászlókat. A második, harma­dik helyezetteknek járó ju­talmakat a közeljövőben a KISZ Pest megyei bizottsága adja át; (b. i.) Ahogyan nem szabad Megjegyzések egy irodalmi estről Monor mindig arról volt „hí­res”, hogy a művelődési ház igényes rendezvényein arány­lag kevesen vették, részt. Vo­natkozott ez a megállapítás a Petőfi Színpad és a Déryné Színház előadásaira csakúgy, mint neves fővárosi művészek vendégfellépésére, hacsak azok nem a könnyű múzsa hivatá­sos képviselői voltak. Érthető tehát az a különleges öröm, amely akkor töltötte el az em­bereket, amikor szerdán, há­rom költő: Baranyi Ferenc, Borsányi János és Rakovszky József meghirdetett szerzői est­jén minden hely elkelt a szín­házteremben. Az öröm azon­ban korai volt. Nem a közön­séget illetően. A közönség türelme határta­lan. Legfeljebb nem lelkese­dik, ha a műsor „tálalása” nem a szájíze szerint való. De hűségesen végigüli az előadást. Esetleg reménykedik is hátha, hátha most következik be a döntő fordulat, amely meghit­té forrósít ja a színházterem hangulatát és eleven kontak­tust teremt költő és közönség között. Ez a nagyon várt kap­csolat azonban csak -néhány percre született meg — a köl­tők önvallomásának rövid ide­jére — s azután eloszlott újra, immár végérvényesen. Mi volt hát a baj? Talán az előadott művekben keresendő kiinduló oka? Néhány, előadás­ra még nem érett vers bemu­tatása kétségkívül hozzájárult éhhez. De nem ez volt a fő hi­ba. Maga az alapkoncepció volt hibás: irodalmi estet rendezni gyenge képességű öntevékeny előadókkal — nem szabad! (Ezt meg lehet tenni iskolai önképzőkörben, de nem több száz főnyi közönség előtt, a művelődési házban!) Különö­sen akkor nem, amikor az elő­adók még annyi fáradtságot sem vesznek maguknak, hogy megtanulják kívülről a verse­ket. — Ez — enyhén szólva — tiszteletlenség a költőkkel szemben, ugyanakkor mélysé­ges lebecsülése a közönségnek. Ebből következett azután, hogy szinte kivétel nélkül majd valamennyi szavaló hi­bázott a versmodásban, nem is beszélve arról, hogy a bizony­talan szövegmondás teljesen lekötötte és elvonta figyelmü­ket a költői mondandó tolmá­csolásának átélésétől. (Persze, lehetséges, erősen közrejátsz­hatott ebben az a tényező, hogy későn kapták kézhez a verseket.) Még az egyetlen hi­vatásos előadóművész, Tán­csics Mária is olvasta az elő­adott művek jelentős részét. Az irodalmi est sikere nem csupán az előadott műveken, hanem az előadás módján is múlik! A rossz tolmácsolás a legsikeresebb verset is meg­buktathatja! Kinek a hibája ez? Kétségkívül a rendezőé, akinek kötelessége lett volna — az előadók készületlensége miatt — későbbi időpontra ha­lasztani az est megrendezé­sét. Annál is inkább lehetősé­ge lett volna erre, hiszen a szerzői est megrendezése sem­miféle aktuális eseményhez nem fűződik, tehát ha két-há- rom héttel később tartják meg, nemhogy nem vesztenek, de inkább nyernek vele. Első­sorban a közönség, amely vég­re megmozdulóban van már Monorcn is és érdeklődni kezd a komoly műfaj iránt. Ez volt az irodalmi est egyik fő hibája. De nem az egyetlen. A másik: a szerzők bemutatás­ra került művei között köny- nyen fellelhető aránytalanság. A monori Baranyi Ferenc és Borsányi János együtt nem ka­pott annyi teret és lehetőséget, mit a pilisi Rakovszky József. Mi szükség volt például arra, hogy az irodalmi est kereté­ben bemutassák Rakovszky Józsefnek nemcsak verseit, de műfordításait, novelláját, sőt zeneszámait is (elsősorban egy MHK-indulót!) Ez túlzás. Első­sorban a szerző nagyobb önkri­tikájára lett volna szükség. De legalább ilyen felelősség ter­heli ismét csak a rendezőt, aki minderre nem figyelt fel, vagy ha igen, úgy csöndes beleegye­zéssel tudomásul vette. Irodalmi műsorok összeállí­tásánál döntő fontosságú sze­rep jut a szerkesztésnek. Ez teszi elevenné, változatossá a műsort, ez veszi kezdetét az olyan hibáknak, hogy egy est keretében három-négy hasonló tematikájú vers kerüljön be­mutatásra és így tovább. Kri­tikátlanul elfogadni és bemu­tatni a szerzők által beküldött művélcet még Monoron sem szabad! Egy jól sikerült irodalmi est jó szolgálatot tehet a versked­velők táborának kiszélesítése érdekében. Egy ilyen félresike­rült rendezvény azonban csak árt. Nemcsak az új magyar irodalmat nem népszerűsíti, de kétségeket támaszt a műve­lődési ház valamennyi rendez­vénye iránt a közönségben. Prukner Pál A szőlők felújításához szakemberek és gépek kellenek Fontos gazdasági vizsgálatok jelentéseit tárgyalta a NEB A Pest megyei Népi Ellenőr- 1 zésd Bizottság pénteki ülésén a népgazdaság szempontjából folytatott három nagy fontos­ságú vizsgálatról szóló jelen­tést tárgyalt. A szőlők felújítása Az ülés napirendjén elsőnek a szőlőrekonstrukció helyzeté­nek vizsgálatáról szóló jelen­tés szerepelt. Megállapítja a jelentés, hogy az illetékes szer­vek és gazdasági egységek a szőlőfelújítás előfeltételeit nem biztosították, előkészítő munkáit csak igen kis mérték­ben végezték el. Több gazda­ság teljesen indokolatlanul sa­ját elgondolása szerint hajtotta végre az új telepítést. A szőlő- telepítés és művelés gépesítésé­ben úgyszólván az egész me­gyében nincs előhaladás. Leg­feljebb szórványosan használ­nak motoros permetező és po­rozó gépeket. Hiányoznak az irányító szakemberek, ez is e-gyik oka a helytelen telepí­tésnek. Elégtelen a trágyaellátás is. A jelenlegi szerves- vagy mű­trágyaadagokkal nagy termő­erejű, fiatal szőlőültetvények létesítése, a termésátlagok nö­velése nem valósítható meg. Egyedül a Cegléd—Csemői Ál­lami Gazdaság használja fel teljes egészében szőlőiben saját tőzegbányája termékét. A Fel- sőfoabádi ÁG komposzttal trá­gyáz, de csak a szigetcsépi tangazdaság foglalkozik üzem­szerűen komposzt készítésével. A Tápiószelei ÁG a Tápió le­ülepedett hordalékával kísérle­tezik a szőlő trágyázásánál. Javasolja a NEB, a szerves­trágya pótlásának biztosításá­ra tiltsák meg a tőzeg na- gyóbbmérvű ipari és egyéb fel­használását, valamint a venyi­ge feltüzelését. Szükség lenne olyan tanfolyamra, amelyen a venyige trágyaként való fel- használását, a komposztkészí- tést és a szakszerű zöldtrágyá­zást oktatnák az állami gaz­daságok és tsz-ek szőlészeinek. Felhívja a NEB a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyát, a termelés és telepítés helyes1 irányítása végett he­lyezzen szakképzett szőlészt a szőlőtermeléssel foglalkozó já­rások mezőgazdasági osztá­lyára, továbbá mérje fel a megyei gépállomási igaz­gatósággal közösen a meglevő talajelőkészítő gépek kapacitá­sát. A tsz áruértékesítés hiányosságai A tsz-ek áruértékesítéséről szóló jelentés megállapítja, hogy a tsz-ek többsége a ked­vezőtlen időjárás ellenére tel­jesítette szerződéses kötelezett­ségeit, a szerződést kötő válla­latok viszont nem tartották be a területelhatárolást. Ennek következtében a tsz-ek nem egy esetben két-három válla­lattal is szerződtek és közülük az árut a legtöbbet fizetőinek adták el. A termeltető vállalat egyes esetekben nem megfelelő mi­nőségű vetőmagot szállított, és zavaró körülmények me­rültek fel a védőszerel!, mű­trágya, melegágyi keretek szál­lításánál is. A legnagyobb hiányosság az áruk minősíté­sénél fordult elő. Jogos a tsz- eknek az a kívánsága, hogy a minősítés 'az átvételkor, a helyszínen történjék. Szüksé­ges az alkalmi piaci értékesí­tések fokozottabb ellenőrzé­se is. Az importanyagokkal való takarékos gazdálkodás Az erről szóló jelentés meg­állapítja, hogy a megvizsgált vállalatok — Diósdi Csapágy­gyár, váci Híradástechnikai Anyagok Gyára, Váci Fonó­gyár, Pomázi Posztógyár, Kis- tarcsai Fésűsfonógyár, Buda­kalászi Gyapjúszövőgyár — az importanyagok helyes fel- használására törekszenek, bár a műszaki intézkedések tervei­ben nem szerepelnek kellő mértékben az importanyag-ta­karékossági intézkedéseket célzó feladatok. A düledező dunavarsányi iskola Végül Forgács József, a megyei NEB elnöke tartott beszámolót, amelyben többek között közölte, hogy a közér­dekű bejelentések száma emelkedik, viszont örvendete­sen csökkennek a névtelen bejelentések. Bejelentés érke­zett a dunavarsányi hattanter­mes iskola építésével kapcso­latban. A NEB szakértők be­vonásával folytatott vizsgála­ta megállapította, az épület inog, életveszélyes a benne tartózkodás. Erről értesítést küldött a tervosztálynak, amely a szükséges intézkedé­seket megtette, és az épület hibáit kijavította. Az újítások és találmányok múlt évi vizsgálata során a legtöbb hiányosság a gödöllői Ganz Árammérőgyárban mu­tatkozott. A gyár igazgatója a NEB javaslatait elfogadta, és január 31-ig életbe léptet­te az újítások új ügyviteli és működési szabályzatát. A Pili­si Szénbánya Vállalat, ahol hasonló hibák voltak, szintén megfelelő intézkedéseket tett.

Next

/
Thumbnails
Contents