Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-23 / 45. szám
1962. FEBRUAR 23, PÉNTEK “^űrlap 3 Jó gazda — jó gazdaság a Váci Húsipari Vállalatnál Hihetetlen önköltség - Korszerűsítés - Laboratórium - További tervek sokat költenek. Villamosítási, világítási szerelőmunkák, magtárbővítés, kútépítés és a szennyvíztároló elkészítése szerepelt az eddigi programban. A kútépítéssel több vízhez jutottak, a szennyvíztároló elkészítésével pedig javították az egészségügyi körülményeket, tisztább lett a vágóhíd és környéke. A szennyvíztárolóra 140 ezer forintot költöttek. Már csak hetek kérdése, s végre megoldódik az üzem tarthatatlan helyzete a hús- vizsgálásoknál. A mintákat ugyanis bakteriológiai vizsgálatra Pestre szállították, s innen kapták meg az eredményt. A megtett út, együtt a vizsgálat idejével, olyan sok időt emésztett, hogy egy forró napon könnyen megtörténhetett, hogy a várakozás ideje alatt romlani kezdett a hús. Mire megjött a kimérést engedélyező vélemény, már használhatatlanná vált a nemrégen még friss hús. Most háromszázezer forintos költséggel laboratóriumot hoznak tető alá a váci telepen. Gyorsan és teljes biztonsággal állapítható meg a kiszállításra és szétmérésre váró húsról, hogy az minden tekintetben megfelel-e az egészségügyi követelményeknek. Tovább folytathatnánk még az emlékezést a gyors változásokról, gyarapodásról és kiváló elképzelésekről. Az igazgató országos dolgokon is töri a fejét, s arra készül, hogy elképzeléseit a jószágszaporítással és tartással kapcsolatban az illetékes vezetők elé terjeszti. Sok tapasztalat, a vágásra szánt állatok’ jó ' Vágy" rossz kondíciója segít kialakítani a pontos képet az állattartás legjobb módszereiről. A legfőbb mozgatóerő azonban az, hogy Hantos Kálmánt nemcsak a maga dolga, hanem az egész ország gazdaságának sorsa érdekli. Gazdálkodik, mintha a sajátját gyarapítaná. Tulajdonképpen ezt is teszi — valamennyiünk javára. Tóth György Úgy hallottuk, a monori járás termelőszövetkezeteiben nem mindenütt halad megfelelő ütemben a terület- vállalás. Akadnak gazdaságok, ahol még hozzá sem kezdtek e fontos munkához. Az elmaradás okait kutatva, vagy ha az illető gazdaságban példamutatóan folyik a területvállalás — a módszereket népszerűsítendőket kerestük fel, többek között a bényei Népfront Termelőszövetkezetet. Igenám, csakhogy az elnök éppen nem volt az irodában, az agronómus is valahol a szomszéd községben járt. A főkönyvelő meg nyilván óvatosságból, hogy a „hivatali titkot” felettese engedélye nélkül ki ne adja, nem volt hajlandó tájékoztatást adni. — Most nem érek rá — mondotta elutasító hangon —, jöjjenek máskor. Amikor arra kértük, hogy legalább egyetlen család címét adja meg a példamutatóan vállalók közül — bár éppen a tenületvállalás listáját egyeztette —, ezt is kerek perec megtagadta. Túl azon, hogy még a főkönyvelőknek is kötelességük segítséget adni a sajtó munkásainak az adatgyűjtéshez — s ezt elmulasztotta —, túlságos udvariassággal sem vádolható a bényei főkönyvelő. Anélkül, hogy kioktatnánk, csupán egy régi szólás-mondást ajánlanánk a figyelmébe: csak annyi megbecsülést adjon másoknak, amennyit ő maga megkíván. — Sp — Nem szakmai tanfolyam! Az elmúlt hátlapokban sok szó esett a munkás- akadémiáról, erről a népszerű és jelentős tömegeket megmozgató üzemi ismeretterjesztési formáról. Megyénk jónéhány ipari üzemében az idei oktatásinépművelési időszakban első Ízben került sor munkásakadémia szervezésére. Emiatt még nem alakult ki a legjobb, legcélravezetőbb módszer, más helyeken pedig még nem sikerült végérvényesen meghatározni ennek az új ismeretterjesztési formának a célját. Leggyakoribb hiba. s ebből a jövőre nézve le kell vonnunk a tanulságot, hogy több helyen a munkásakadémiát szakmai tanfolyamnak, műszaki továbbképzőnek tekintik. A Nagykőrösi Konzervgyárban már az elmúlt év kora őszén megtartották az első‘ előadást, s azóta is havonként egyszer sor kerül a munkásakadémia előadására. A hallgatók zöme nő. Érdeklődésük kielégítő. Nagykőrösön is elkövették azonban azt a hibát, hogy valamiféle szakmai tanfolyamnak tekintik a munkásakadémiát. s a dolgozók érdeklődését a termelés konkrét, s gyors segítése érdekében használják fel. Nemes törekvés ez a maga nemében, de a munkásakadémia célját, feladatát tekintve nem szabad csupán műszaki problémák megbeszélésére szűkíteni a programot. Tematikájukban ilyen címek olvashatók: Az élet krónikája; Bevezetés az élelmiszer-kémiába; Vegyi gyár az ember szervezetében; Az élelmiszerek kémiai vizsgálata; A baktériumok; Élelmiszeriparunk és a második műszak; Konzervipari gépek és technológia; Tudományos kutatások az élelmiszeripar szolgálatában; Egészségvédelem az élelmiszeriparban; Az emberiség nagy győzelme (űrrepülés). A munkásakadémia tíz előadása közül tehát hét szakmai. Ez — enyhén szólva — túlzás! A munkásakadémia feladata ennél jóval több. Elsősorban növelnie kell magasszintű, a dolgozók érdeklődésének megfelelő előadásokkal a hallgatók általános műveltségét, ezenkívül elő kell segítenie a hallgatók szocialista tudatának fejlesztését. Ezekhez a feladatokhoz járulhat, és nagyon jó ha járul, műszaki kérdés is. De szinte teljes egészében műszaki továbbképzést tartani munkásakadémia címén — egyoldalúság! Tenkely Miklós Akik nem érdemlik meg a síép családi otthont Kétszázhuszonötezer üdülő vendég A SZOT-üdülőkbe az idén összesen 188 000 felnőtt és 37 OOO gyermek kap „beutalót”. Mindkét csoportba háromezerrel többen, mint tavaly. Külön öröm a szülőknek, hogy míg eddig csak a négyévesnél idősebb gyermekek részesülhettek ilyen üdülésben, most a korhatárt három évre szállítottak le. A külföldön üdülők száma tavaly még nem érte el a tízezret, az idén körülbelül tíz és félezer lesz. Közülük csaknem hétezren hajókirándulás formájában jutnák külföldi — főleg romániai — üdüléshez. A szakszervezetek tekintélyes hozzájárulásán kívül maga az állam ebben az évben több mint 146 millió forintot áldoz a SZOT-üdüitetésre. (MTI) A telente minden évben fellépő influenza járvány ez idén is felütötte fejét és az utóbbi napokban egyre többen betegszenek meg benne. Ezzel kapcsolatban dr. Sólyom Sándor, a Pest megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatófőorvos helyettese a következőket mondotta munkatársunknak: — Egyelőre pontos számszerű adataink még nincsenek, annyi azonban kétségtelen, hogy általaiban több a beteg és ennek elsősorban az influenza az oka. Habár a mostani időszakban természetesen sok a meghűléses megbetegedés és torokgyulladás is. Értesüléseink szerint a betegállományban levők száma nagyobb, mint egy hónappal ezelőtt volt. Erősen megnövekedett az iskolai mulasztások száma is. — Nem merült-e fel annak gondolata, hogy az influenzajárvány miatt bezárják az iskolákat? — Tapasztalatainkon alapuló véleményünk szerint, erre nincs szükség. A gyerekek bárhol, akár otthon, vagy az utcán is megkaphatják az mfluenzafertőzést. Jobb, ha a nap egy részét a fűtött iskolában. fegyelmezett körülmények között töltik el. Természetesen, ha egyes iskolákban olyan sok beteg hiányzik, hogy a tanulók csekély számára való tekintettel az előadást Kém érdemes megtartani, szüneteltethetik a tanítást tanulmányi okokból, de az iskolák bezárása az . influenza miatt orvosilag nem indokolt. — Súlyosabb szovődményekVannak helyzetek és témák, amikor fölösleges keresni a választékos formát ahhoz, hogy élvezetesen tálalja az újságíró mondanivalóját. Néha elég néhány szó. Mondjuk: egy kilogramm sertéshús előállítási költsége .9,50. Azt hiszem, igazam van: ez a három szám magában is rengeteget közöl. Igaz, hogy élő sertések húsárfolyamát jelenti, de páratlanul alacsonyan. A háziasszonyok után most már a mezőgazdászok, állattartók is felkapják | kel jár-e a mostani influenza- j járvány? — Nem. Főleg légúti szövődmények fordulhatnak elő, tüdőgyulladás például. De az effajta me@betegedések száma a megyében most sem több, mint az előző hónapban volt. Ezért nyugodt lelkiismerettel mondhatom szerencsére enyhe lefolyású a betegség és reméljük, pár héten belül lezajlik anélkül, hogy súlyosabb következményekkel járna. Gyermekfoglalkoztató délután a megyei művelődési házakban Pest megye néhány nagyobb községi és városi művelődési háza programjába vette a rendszeres gyermekfoglalkoztatást is. Nem a napközi otthonok pótlására vállalkoztak, hanem bevonják a gyermekeket a művelődési házak sokoldalú tevékenységébe és szórakoztatva segítik a gyermekek tanulmányait is. Ráckevén 300 általános iskolás veszi birtokába délutánonként a művelődési házat, ahol oktató- és játékfilmeket nézhetnek, részt vehetnek a képzőművész-, népi játék-, bélyeggyűjtő szakkörök munkájában, tréfás fejtörő versenyeken, a „kíváncsiak klubjában” pedig minden, őket érdeklő kérdésre választ kapnak. Megkaphatják a kötelező olvasmányokat és a felügyelő pedagógusok szükség esetén megmagyarázzák nekik •az iskolai tananyagot. (MTI) a fejüket. Hol, s hogyan lehet ilyen irigylésre méltó kalkulációhoz jutni, vagy lehet-e egyáltalán. A Váci Húsipari Vállalat igazgatója bizonyítja, hogy lehet. Ö pedig tudja, mert maga kétezer sertést neveltet. De hol a csodaszer, vagy csodamódszer ? Kétségkívül a helyzeti adottságban Rejlik mindenekelőtt. Hétven hold kaszáló és a vágóhíd állati hulladéka gyarapít most is kétezer jószágot. S a hozzávaló kukorica, szemes eleség? Nincs. Nem is kell. Hússertéseket tartanak. (Sonkái sokat érnek!) Az utolsó kaszálást megszárítják, lisztté őrlik és télidőben ezt keverik a hulladékhoz. S a többi — lám — megy, mint a kari- 'kacsapás. Idén újabb kétezer négylábút vesznek, ösz- szesen háromezret adnak le önmaguknak, a vágóhídnak — ez év végéig. Mindez 9,50 forintba jön kilónként, rezsistül, abrakostul, munkabérestül. Gyönyörű eredmény, így kell gazdálkodni! Könnyű nekik, ez igaz. Mindez azonban kihasználatlanul maradt, amíg nem jött a kitűnő ötlet. A váci igazgató nagy érdeme, hogy nemcsak vállalati főnök, de gazda és jószágszakértő is, s ezeket jó üzletemberként kamatoztatja. Hány ilyen lehetőség van még az országiban?! Élni kell vele. Mindenhol és mindenkinek lehetnek ilyen vagy olyan helyzeti előnyei vagy ötletei. a „talpraesett gazdálkodáshoz. ÉFre figyelmeztet a fenti eset. Érdemes szétnézni a ,,téma kivitelezése" körül is. Az állattartással foglalkozó vágóhídnak meg kellett építeni a sok jószág szállását. Sok pénzt emészthet ez is. Mit költöttek rá? Az elmúlt hónapokban ötszáz férőhelyes szállást emeltek, ötvenezer forintért. A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldásokat választották. Bőrdeszkával borított, favázas, levegős ólakat készítettek. Télen kukoricaszárral kerítik körül, hogy a jószág ne fázzon. Tavasszal tovább folytatják az építést, hogy a tervezett négyezer jószág mind fedél alá kerüljön. Az első elképzelés még a megvalósítás útján jár, és máris újabb dolgon töri fejét a Váci Húsipari Vállalat igazgatója. A vágóhídra hozott, sovány marhákat tiló helyett a szabad levegőre csapják és azok néhány hónap alatt egy mázsát magukra szednek. Nagy haszon ez, mindenekelőtt a fogyasztó részére. De jól járnak vele a vágóhídiak is, hiszen a feldolgozásnál előírt csont- és húsnormák kedvezően alakulnak. A vágóhídra mostanában Az elmúlt másfél évtized alatt megváltozott sok helyen Vác város képe. A Csányi úti, Élmunkás utcai, Április 4 téri és a deákvári többemeletes, modem bérházak új színfoltot jelentenek egy-egy városrészben. Sok millió forintba került ezeknek a koi’szerű otthonso- roknak a felépítése. Joggal elvárhatnánk, hogy az építővállalatok kellő gondossággal, szakszerűséggel járnak el a kivitelezésnél. És még inkább feltételezzük, hogy azok a boldog lakástulajdonosok, akik több száz igénylő közül megkapják a kiutalást megbecsülik szép otthonukat, amely — úgy „mellesleg” — a népgazdaság tulajdonát képezi. Sajnos a tények mást mutatnak. A váci városi népi ellenőrzési bizottság 25 népi ellenőre 90 lakást vizsgált felül az elmúlt hetekben s megnézte, hogy a lakók betartják-e az előírásokat a lakások állagának megóvása érdekében? A megvizsgált lakások 80 százalékában a kivitelezésből származó hibákat találtak. Megvetemedett ajtók és ablakok, repedezett cserépkályhák, leesett fürdőszobacsempék. Az Április 4 tér 39.. 42-es és 43- as számú épületek kéményeit közel százezer forintos javítási költséggel kellett átépítem az ÉM Salgótarján! Építőipari Vállalatának hanyag munkája miatt. Panaszkodtak a lakók az Élmunkás utcai lakások kéményrendszerére is. Általában — egy-két esettől eltekintve — a felsorolt hibák az építővállalatok számláját terhelik. Sok baj van azonban a lakókkal is. Előfordul gyakran az ajtó előtti gyújtósvágás, falrongálás, kerékpár, gyermek- kocsi falhoz való állítása, falfirkálás. Az Április 4 tér 36. számú ház egyik lakásában galambot tartanak. A Petrusán- és a Feitl- lakásokban falakat törtek át. hogy két szobát fűthessenek, illetve a fíistcsövet kivezethessék. A hibák gyors megszüntetése érdekében azonban sem a házkezel őséé. cem a lakók nem sokat tesznek. Baj van több helyen a házfelügyelőkkel is A Csányi úti bérházban For- berger Pál házfelügyelő nem- ‘ csak lakásának ajtaját tartja állandóan zárva, de még a csengőt is kikapcsolta, hogy ne „háborgassák” őt a lakók panaszaikkal. v Dicséretre méltó az a társadalmi összefogás, amit az Április 4. tér 38. számú házban tapasztaltak a népi ellenőröd, ahol a lakóik jó összhangban, tisztántartják állandóan az épületet. Felelősség terheli a Váci Községgazdálkodási Vállalat házkezelőségét is. Házirend, lakónévjegyzék sincsen minden házban kifüggesztve. A vállalat a legfontosabb tudnivalókat sem adta át írásban a lakóknak, bár mindannyiukkal szerződést kötött. Nem tart a vállalat a háztömbökben lakógyűléseket, ami azért is szükséges lenne, hogy a lakók egymás előtt is elmondhassák észrevételeiket, igényeiket. A vizsgálat: után ötpontos javaslattal élt a népi ellenőrzési bizottság. Eszerint a ház- felügyelőket kötelezni kell, hogy külön nyilvántartásba fektessék fel a lakók észrevételeit. panaszait. Ütemtervet kel! ké=zíteni a hibák kiküszöbölésére. A VKG Vállalat adjon ki egy általános tudnivalót valamennyi lakó részére s mindenütt függessze ki a házirendet. A lakások rongáló) ellen a legszigorúbban el kell iárni. Azt is javasolták, hogy a jövőben csak olvan személvek kaDianak házfelügyelői m»sfb,7»íáet. ak!k tel les lelki- ismeret?cs“gg°) és odaadással végezp- ezen fontos megbízatásukat. Papp Rezső Ne csak az űrhajó neve legyen az sp_y\/ "Tv Infravörös lámpákkal melegítik az újszülött borjakat A Dánszentmildősi Állami Gazdaságban az újszülött borjakat elveszik az anyjuktól és infralámpákkal melegítik őket. így vigyáznak a negatív (tuberkulózismentes) állomány fertőzés mentességére (MTI Fehérvóry íelv.) Nem zárják be az influenza miatt az iskolákat Terjed, de enyhe lefolyású az idei járvány Csak annyi megbecsülést
