Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-22 / 44. szám

A CEGLÉDI l&XÁS ÉS CEGLÉD VÁROS VI. ÉVFOLYAM. 44. SZÁM 1962. FEBRUÁR 22. CSÜTÖRTÖK Képek a KGV gépszereldéjéből M&ssséffi tmizácselnökök értckcslete a gárási tanácsnál A községi tanácsok elnökei, valamint a járási tanács osz­tály- és csoportvezetői hétfőn egésznapos értekezleten vet­tek részt a járási tanács szék­házában. A napirend szerint a mezőgazdasági, igazgatási és pénzügyi feladatok megtár­gyalására került sor. Az első napirendben meg­jelölt 'fontos mezőgazdasági kérdésekről Bencsik Mihály elvtá’rs, a járási tanács elnö­ke tájékoztatta a jelenlevő­ket. Az 1961. évi mezőgazda- sági munkákat értékelve meg­állapította, hogy a termelőszövetkezetek szép eredményeket értek el és ebben komoly szere­pe volt a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak is, mert sokat segítettek a termelőszövetkezetek ve­zetőinek a munkák jobb megszervezése. elvégzése érdekében. 1960-ban tíz mérleghiányos termelőszövetkezet volt a já­rás 29 termelőszövetkezete kö­zül, 1961-ben egy termelőszö­vetkezet sem zárt passzívan, tehát a járásban nincs rrtér- leghiányos termelőszövetkezet. Az egy munkaegységre jutó forintérték 1960. évhez viszo­nyítva több mint öt forint­tal emelkedett, mert az 1961- es zárszámadáskor a járási átlag 27,72 forint. Az egy tagra jutó jövedelem is jelentősen emelkedett. 1960-ban 6800 fo­rint volt az egy tagra jutó já­rási átlag. 1961-ben 9270 fo­rintra emelkedett ez az ösz- szeg, amely szintén jelentős fejlődést mutat. A rendszere­sen dolgozó tagokra jutó át­lagjövedelem pedig 11 765 fo­rint. 1960-ban a zárszám­adáskor mintegy 60 millió fo­rintot fizettek ki a tagoknak a 29 termelőszövetkezetben, míg 1951-ben több mint 80 millió forint került szét­osztásra a tagok között. Ez a szám is a fejlődést mutatja. Az eredmények tehát bizta­tóak és megvan a feltétele minden termelőszövetkezetben annak, hogy 1962. évben eze­ket az eredményeket növelni tudják. Ezután beszélt részletesen a községi tanácsvezetők felada­tairól, munkastílusáról. Ki­hangsúlyozta, hogy 1962-ben sem csökkent a tanácsok fel­adata, mert az eddigi ered­mények is további jobb mun­kára köteleznek minden ta­nácsvezetőt. Kihangsúlyozta a mezőgaz­KISZ-fiatalok a mezőgazdasági termelésben Komoly feladatok várják a fiatalokat a munkaversenyben ' A ceglédi járási KISZ-bi- zottság munkatársai jól ismé­rik a területet. Gyigor József, KISZ-titkár, Radeczky László és Balog György munkatársak naponta ott vannak a fiatalok között. Szervezik, lelkesítik, bíztatják őket. Gondos feljegy­zéseket hoznak'a szakszerve- szetek mindennapjairól. Előttük nyitott könyv a járás fiataljai­nak mozgalmi életé. . Az év végi leltározás és a KISZ-tagok összeírása még külön sok alkalmat adott hasz­nos beszélgetésekre és ilyen­formán nyugodtan fordulhatok részletes tájékoztatásért a já­rási KISZ-bizottsághoz. — Kezdjük talán azon — mondja bevezetőül Gyigor elv­társ, — hogy a járás termelő­szövetkezeteinek még mindig munkaerőproblémái vannak. A számokkal nincsen hiba, de annál nagyobb hiba van a tag- ság munkaképessége körül. Nem mondok vele újságot, hogy a fiatalság egy r4sze el­helyezkedett a nehéziparban, a városokban. Megszerette a határozot­tan kulturáltabb városi életet és nehezen szánja ' rá magát arra, hogy visz- szatérjen a földhöz. Per­sze ez a folyamat már megindult, szépen halad és } erősen siettetik termelő- szövetkezeteink eredmé­nyes zárszámadásai, a na­gyon megszívlelendő mun­kaegység előlegek és az a tény, hogy a város és a falu közötti kulturális kü­lönbség egyre inkább meg­szűnik. Köztudomású, hogy a dán- szentmiklósi Micsurin Terme­lőszövetkezetbe egy év alatt 70 elszármazott fiatal tért vissza és ez a folyamat to­vább tart, sőt átterjedt a köz­ségben levő állami gazdaságra is. Szögezzük le, hogy fiatalja­inkat a járás minden tsz-ében örömmel és tárt karokkal vár­ják — Hogy mit jelent a fiatal­ság jelenléte a mezőgazdasá­gi munkában? — veszi át a szót Radeczky elvtárs. — Min­denekelőtt erőt, lendületet, a legnehezebb munkában való részesedést, a társadalmi mun­ka ragyogó vitelét és amit • nem lehet elég határozottan hangsúlyozni: a jövőt. A ma­gyar mezőgazdaság előtt szé­dületes fejlődés áll: a gépesí­tés, a nagyüzemmé való töké­letes kialakulás. Ezt sok-sok tanulás nélkül lehetetlen len­ne megoldani. Kire vár ez a feladat? Az ifjúságra. — A mezőgazdasági munka- versenv beindulása az 1962-es gazdasági év felmérhetetlen értékű mozgalma — folytatta a tájékoztatást Balog György. Megyék, városok, községek, termelőszövetkezetek, brigá­dok, munkacsapatok indulnak ebben a szédületes méretű versenyben és természetes, hogy ebben a KlSZ-szerveze- tek is kiveszik az ügy fontos­ságának megfelelő részüket. A fiatalok lelkes részvé­telének a közös munká­ban igen szép példáit ta­pasztaltuk a múlt év so­rán a járás termelőszövet­kezeteiben. Gondolok itt a kocséri Űj Elet fiataljaira, akik a borsó- szárnyüvésben, paprikaszedés­ben, szüretben sok ezer forint értékű munkát végeztek. Nem feledkezhetek el az abonyi József Attila Tsz fiataljainak kivételesen jó munkájáról a betakarításban, a törteli Rá­kóczi lendületes ifjúsági mun­kacsapatáról, vagy az országos például szolgáló dánszentmik- lósi KISZ-brigádról, amely a Micsurin Tsz-ben második he­lyen végzett az országos hib­ridkukorica termelési verseny*, ben. — A KISZ-szervezetek ver­senyt szerveznek a kialakított ifjúsági munkacsapatok, bri­gádok között a mezőgazdíaság- ban, állattenyésztésben, siló­zásban és betakarításban. Ahol munkacsapatok szer­vezésére, akár létszám, akár területhiány miatt nincsen mód, ott a KISZ- szervezetek kollektívákban vállaljanak. — A fiatalság lendülete ért­hetően nagy. Ez a lendület könnyen el is ragadja a fiata­lokat, túlzásokba viszi. Éppen ezért minden beszélgetésben szigorúan javasolják a válla­lások realitását. Annyit vállaljon a munka­csapat, amennyit el tud végezni, de vállalásának becsülettel feleljen is meg. Csak tanulságul jegyzem meg, hogy volt a járásban a múlt évben olyan ifjúsági munka­csapat, amely 5 hold kukoricát és egy hold répát vállalt, de a betakarításra már nem futot­ta az erejük. A kevesebb, ész­szerűbb vállalás ebben az esetben okosabb, józanabb és eredményesebb lett volna. dasági munkák időben való megkezdésének jelentőségét, annál is inkább, mivel a járás versenyre hívta ki a mezőgazdasági fel­adatok teljesítésében a nagyhutai járást. Felhívta a figyelmet a minő­ségi vetőmagvak biztosítására, a köztes vetemények jelentő­ségére, a rétek, legelők kar­bantartására és a szőlőmun­kák időben való megkezdésé­re. Az általános Igazgatási szak­feladatokkal kapcsolatos mun­kákat Rév János elvtárs, a járási tanács titkára értékel­te. A napirendek előadói kö­zött voltak Erdélyi Gábor és Halmi József elvtársak, a já­rási tanács elnökhelyettesei is. A vitára délután került sor. Ekkor kaptak szót a járási tanács osztály- és csoportve­zetői, valamint a községi ta­nácselnök elvtársak. A hozzá­szólásokban ismertették a he­lyi eredményeket és problé­mákat. A községi tanácsok vese­tői a járás területén már megszervezett és folyó ver­senyt újabb versenykihí­vásokkal bővítették: ezút­tal páros versenyre hívták ki egymást a tanácsülé­sek, tanácsüigi beszámo­lók és állandó bizottságok munkájának segítése te­rén. A hasznos és irányt mutató értekezlet Bencsik elvtárs ösz- szefoglalójával a késő délutá­ni órákban ért véget. Feresztegi Rózsa Horogra került a munkakerülő okirat hamisító Kertész Gyula Ferenc ti- szabezdédi lakos, többszörö­sen büntetett előéletű motor- szerelő és mozdonyvezető, 1961. május 8-án szabadult a börtönből. A kiszabadu­lás után személyi igazolvá­nyát meghamisította, majd december 17-i kelettel meg­bízólevelet hamisított a ne­vére, amely szerint a zá­honyi átszerelő vállalat ré­szére joga van munkaerőket toborozni. Az igazolványt a saját maga készített, hamis pecséttel bélyegezte le. Először Debreceniben pró­bálkozott. A következő próbálkozá­sa Abonyiban volt. Itt Dongó József abonyi lakostól akart kicsalni 50 forintot, de csak 25 forintot sikerült. Pintér Istvánnal és társaival kísér­letezett ezután, de rajtavesz­tett, mert gyanús, megbízha­tatlan személyt sejtettek ben­ne, és átadták az abonyi rendőrőrsnek. Üzemi természetjáró-szakosztály alakult Cegléden Három éve került a cipőipa­ri vállalathoz Kun József abo­nyi lakos, aki évek óta túra­vezető, oktató a Budapesti 'Süketek tarmészetjáró-szak- ; osztályában^ Éveken keresz­tül a Duna Cipőgyárban ve­zette a természetjárást, és er­ről a szép sportról akkor sem mondott le. amikor hivatása a Ceglédi Cipőipari Vállalathoz szólította. — Helytelen fogalmaik van­nak az embereknek a termé­szetjárás szépségeiről — mon­dotta Kun József. — Minden­ei látványos dolgokat keres, impozáns hegyeket, mély völ­gyeket, folyóvizek mentét és zúgó erdőket és sokan nem gondolnak arra, mennyi szép­séget találhat a természetjáró az Alföldön. Mi ceglédi termé­szetjárók. azzal alakítottuk meg a természet járó-szakosz­tály^, hogy túráink során el­sősorban az Alföldet fogjuk beiárni. A szakosztály meg­alakult. Vezetőséget válasz­tottunk. Már meg is kezdtem a leendő turisták oktatását, és hamarosan megkezdjük túrá­inkat. — A mi szakosztályunk nemcsak gyári dolgozókat lát szívesen, hanem mindenkit, aki a természetjárást sport­nak. szórakozásnak, testi és lelki felüdülésnek tekinti. Két bolt — kétféle kiszolgálás Néhány héttel ezelőtt a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat ceglédi KERA- VILL-boltjában 1800 forintért mosógépet vásárolt Bozóki Já- nosnc, lapunk régi előfizetője. A vásárlásnál férjével együtt észrevette, hogy a gép alján" valami hiba van. Az volt az érzésük, hogy a hibát valaki gondosan eltüntette. A bolti dolgozó megnyugtatta őket azzal, hogy ott csak meg­folyt a zománc, semmi baj nincsen a géppel. Sajnos, az első mosás után a jelzett helyen kilyukadt a gép. Bozókiné a hozzánk intézett levélben elmondja, hogy az ő vásárlásával egyidőben szom­szédasszonya a szövetkezett áruházban vásáro’t mosógé­pet. Hasonlót az evéhez, az ára is 1800 forint volt, de az eladó megjegyezte, hogy a gé­pen alig észrevehető szépség­hiba van és ezért a gép száz forinttal olcsóbb. Vajon mi indokolja a kétféle kiszolgá­lást, és az eltérő árat? Szabó Benő technikus egy ekszkavátor királytengely csap­jának méretét állapítja meg. Tíz éve dolgozik a vállalat­Csurgai László gépszerelő ugyancsak alapító tagja a vál­lalatnak, a törzsgárda jelvény aranyfokozatát kapta. A vállalat 10 éves jubileuma alkalmával kormányki­tüntetésben részesült. A kotrógép végszerelése. Mozgódarú segítségével építik be a hegybontó berendezést — A VÁROSI tanács mun­kaügyi osztálya 1962. január 1. óta 86 munkakönyvét adott ki. — AZ ALBERTIRSAI Di­mitrov Termelőszövetkezet megkezdte a fejtrágyázást. Eddig 140 hold külföldi bú­zafajtánál végezték el ezt a fontos munkát. Rendszeres éjszakai orvosi ügyelet Cegléden Évek óta súlyos probléma volt városunkban a betegek éj­szakai ellátása. A nehéz nappali munkát végző körzeti orvo­soknak súlyos megterhelést jelentett az éjszakai rendelés és a betegek valamint a hozzátartozók számára sok felesleges fára­dozást az orvos felkeresése. Az orvosnak is van magánélete és érthető, hogy a legjobb akarat mellett is igen sokszor hiába keresik fel a lakásán. — A probléma a tegnapi nappal megszűnt! — mondotta Rajkay Sándor, a rendelőintézet főorvosa. — Régi tervünket sikerült megoldani és hétfőtől kezdve városunkban rendszeres éjszakai orvosi ügyelet van a rendelőintézetben. Az ügyeletet a kórházi orvosok látják el önkéntes felajánlásban és az nem érinti az eddig szombat-vasárnapi ügyelet rendjét. — Örömmé’ adok hírt arról is. hogy megoldódott az ügyelet járműkérdése. A városi tanács mind az éjszakai, mind a szombat-vasárnapi ügyelet számára gépkocsit biztosított — A VÖRÖS CSILLAG és a Dózsa Népe termelőszövetke­zet a kukorica cserevetőmagot a hibridkukorica-vetőmagért beszállították. — TELJES az üzem a Táncsics Termelőszövetkezet baromfikombinátjában. Első szállítmány 8300 darab csir­ke volt. Az állatok ma 15 naposak, s egészen kivételes, jó eredménnyel 1,5 százalékos elhullással nevelték eddig. — A VÁROSI szőlő- és gyümölcstelepítési bizottság február 15-én tartotta első értekezletét, melyen Cegléd város szőlő- és gyümölcste- lepftési tervét tárgyalta meg. — FEBRUÁR 15-ig 730-an jelentkeztek az ifjúság a szo­cializmusért mozgalomba. — A MAI nappal megkez­dődött a Ceglédi Baromfikel­tető Állomáson az országos jelentőségű Horváth Bence- féie ta’álmány üzemszerű ki­próbálása. A találmány al­kalmazásával kísérletképp n 10 oon kacsatojás keltetését, kezdték meg.

Next

/
Thumbnails
Contents