Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-20 / 42. szám

VI. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1962, FEBRUAR 20, KEDD Az elmúlt év eredményei kedvezőek A ceglédi iparvállalatok 1961. évi tervtslissítéséről A városi párt vb 1962. feb­ruár 15-i ülésén tárgyalta a minisztériumi és tanácsi vál­lalatok 1961. évi tervtelje­sítését. Megállapította, hegy az eredményeik igen szépek. A Közlekedésépítési Gépjaví­tó Vállalat például 123,7 millió forintos tervét 140,9 millióra teljesítette. A Vil­lamosipari Gyár 25 milliós tervét 26,3 millióra teljesí­tette. Ez más szóval annyit jelent, hogy a Gépjavító Vállalat túlteljesítése 4.9 szá­zalék, a Villamosipari Gyáré 5,7 százalék. A Gépjavító Vállalat 11,3 százalékkal, a Villamosipari Gyár a profil­változás ellenőre is 3,1 szá­zalékkal teljesítette túl az egy főre jutó termelési érté­ket. Hasonlóan szép eredményt értek el a tanácsi válla­latok. A hat tanácsi vállalat az éves tervet Í22,3 százalékra telje­sítette. Különösen kiemelke­dik közülük a húsipari és a szeszipari vállalat. Mindkét vállalatnál igen komoly mér­tékben emelkedett a tervtel­jesítés. Úgy a húsipari, mint a szeszipari vállalatnál ex­portra is termeltek bizonyos áruféleségeket. A Szeszipari Vállalat munkáját külön dicséri, hogy olyan elfekvő gé­pet állított üzembe, amely évek óta nem volt ki­használva, és e gépen ter­melt szárított gyümöl­csöt és hagymát külföl­dön, tőkés országokban valutáért értékesítettek. Mindezeket az eredményeket úgy érték el a vállalatok, hogy maradéktalanul végre­hajtották, illetve főbb mu­tatóiban túlteljesítették a Po­litikai Bizottság 1960 szep­temberi határozatait. Komoly mértékben emelke­dett a vállalatoknál a terme­lékenység. A Közlekedésépí­tési Gépjavító Vállalat a termelés felfutását 85,7 szá­zalékban termelékenységből hozta. Hasonlóan szép az eredménye a Ruhaipari Vál­lalatnak, mely termelési fel­futását 100 százalékban ter­melékenységből hozta, vala­mint a húsipari és a szesz­ipari vállalatnak. Jelentős eredmény, hogy viszonylag mostoha körülményei ellené­re, ebben az évben — ha kis százalékban is —, de túl­teljesítette tervét a tanácsi építőipari vállalat. Helyesen használták fel vállalataink ni gyermekeik iskolai mu­lasztása miatt. Még mindig fordult elő engedély nélküli borjúvágás, vagy sertéshús en­gedély nélküli forgalombaho- zatala, amelyért szabálysértési eljárás lefolytatására kerül sor. Gyámügyi vonatkozásban 23 esetben vált szükségessé gyer­mekek állami gondozásba vé­tele. Az önhibájukon kívül szűkös helyzetben élő szülők gyermekeinek ruházatpótlásá­ra 20 ezer forintos gyámügyi keret nyert felosztást a járás községeiben. A községi tanácsok mel­lett működő ifjúságvédel­mi állandó bizottságok harcolnak az ellen, hogy a fiatalok a számukra meg nem engedett filmeket, italboltokat látogassák. Tűzrendészeti vonalon min­den községben működőképes felszereléssel ellátott tűzoltó­testület tevékenykedik. Az elmúlt év során 40 ezer fo­rintból felújításra kerül Kő­cser és Kőröstetétlen község szertára. Az idén Abony és Jászkarajenő községben kerül sor szertárfelújításra. Végeze­tül folyó ügyek tárgyalására került sor. Peresztegi Rózsa zöménél az anyagi ösztön­zőket is. Megfelelően foglalkoztak az újításokkal, bár ezen a területen további ten­nivalók vannak. Jól alakult vállalatainknál az önköltség is. A miniszteriá­lis vállalatoknál a tervezet­tel szemben közel 30 száza­lékos eredmény mutatkozik, és mintegy 20—25 százalékos az eredmény a tanácsi vál­lalatok átlagában is. További teendők vannak az anyag­takarékosság területén. Vál­lalataink zöme jellegéből adó­dóan olyan, hogy nagy anyag­hányaddal dolgozik. Különö­sen jellemző ez az élelmi- szeripari vállalatokra. Nyilvánvaló, hogy a nagy anyaghányad mellett egy­százalékos vagy akár en­nél kisebb megtakarítás is jelentős értéket jelent a népgazdaságnak, de ugyanakkor az érintett vállalatnak is. Helyes kezdeményezés volt a Szeszipari Vállalat és a Ru­haipari Vállalat részéről a hulladókanyag felhasználása. A Ruhaipari Vállalatnál a hulladékanyagok felhaszná­lására külön maradéltfeldol- gozó részleget állítottak fel. , A Szeszipari Vállalat mint­egy 200 ezer forint értékben felhasználta az eddig telje­sen haszontalannak vélt ba- rackmagjot. Itt hiba azon­ban, hogy a hulladékanyag felhasználásának összegét csu­pán a miniszteriális válla­latok kapják meg, és így a tanácsi vállalatok nincsenek^ ösztönözve a hulladékanyag felhasználására. A vb megállapította, hogy az elmúlt év eredményei kedvezőek. Vállalataink munkásai és vezetői egyaránt sokat tet­tek annak érdekében, hogy az ide vonatkozó párthatá­rozatot teljesítsék. Ezért úgy határozott, hogy az említett vállalatok dolgozóit és veze­tőit a fenti, kiváló eredmé­nyeikért dicséretben részesíti, j — V — G — Fekete Orfeusz címmel tartja következő elő­adását városunk irodalmi színpada február 23-án, pén­teken a színházteremben. A műsor Afrika költészetét mu-1 tatja be: az ősi varázsló-ver­sektől a mai néger költők vallomásaiig, a kígyóölő dalok­tól a mai Afrikát bemutató énekekig, az ősi baluba tánc- daloktól a spirituálékig. Az est legnagyobb érdekességének az ígérkezik, hogy a magyar előadóművészek verstolmácso­lásai mellett a műsoron sze­replő dalokat, gitárszámokat, spirituálékat néger vendég- művészek fogják előadni. Az esthez Gál György Sándor író írt összekötő és bevezető szöveget. — K — Szombaton tartották az FJK küldöttértekezletét Szombaton délelőtt 9 órakor az Abonyi Földművesszövet­kezet kultúrtermében jöltak össze a földművesszövetkeze­tek által megválasztott járási küldöttek, hogy megtárgyal­ják a járási szövetkezetek problémáit és megválasszák a megyei küldötteket A küldöttértekezleten megje­lent Pawkovits Tibor, a MÉ­SZÖV igazgató-elnökhelyette­se, Varga Ferenc, a járási párt vb pto vezetője, Rtbacz József, az abonyi pártbizottság titká­ra, Somodi István, az Abonyi Községi Tanács vb-elnöke. Retkes István megnyitója után Halasi János FJK igaz­gatósági elnök tartotta meg az igazgatóság beszámolóját a SZÖVOSZ IV. kongresszusa óta eltelt idő földművesszövet­kezeti munkájáról. Beszámoló­jában részletesen foglalkozott azokkal az eredményekkel, amelyeken a földművesszövet- kezeti mozgalom elért a ter­melőszövetkezeti mozgalom szervezésében és megszilárdí­tásában. Beszámolt a nemrégen megalakult takarékszövet­kezetek és ifjúsági szövet­kezetek munkájáról és rá­Kétezer kilométer lókolbász A Húsipari Vállalat eredményeiről és terveiről Ebben az időszakban va­lamennyi vállalatnál elké­szült a mérleg, amely hí­ven tükrözi a múlt év ered­ményeit. De már mindenütt gondolnak a jövőre, újabb eredményekről tervezgetnek. Városunk egyik legeredmé­nyesebb üzemét, a Húsipari Vállalatot látogattuk meg. — Hogyan zárták a múlt évet? — kérdeztem Vinke Mi­hály elvtárstól, a vállalat terv-statisztikusától. — 1961. évi tervünket 120 százalékra teljesítettük. Különösen jelentős a ne­gyedik negyedév munká­ja, mert ebben az idő­szakban mintegy 15 ezer darab sertés került le­vágásra. Rz .meglehetősgin, nagy erő­kifejtést jelentett mind a dol­gozók, minid pedig a veze­tők részéről. Vállalatunk hiz­laldáját a múlt év során saját erőből létesített, 2500 férőhelyes hízószállással bőví­tettük, és az év során le­adtuk a vállalat 4000 da­rab hízott sertését. — A vágáson kívül jelentős feldolgozói tevékenységet is folytatunk. Száraz lókolbászból több mint 2000 kilométert gyártottunk. 1 Ez a távolság hosszabb, mint a Budapest—Párizs közötti útvonal. Az egyéb, elkészí­tett kolbászfélesógek hossza is körülbelül ugyanennyi. Vinke elvtárs elmondotta, hogy a vállalat a múlt év folyamán jelentős többlet­eredményt ért el. A nyere­ségrészesedés mértékét nem tudják pillanatnyilag meg­mondani, mert a mérleg-reví­zió most folyik. — Az 1962-es év főbb fel­adatai? — Vállalatunk ismét nagy erőpróba előtt áll, 150 millió forintos ter­melést kell lebonyolítani. A korszerűsítés terén is ki­várnunk lépéseket tenni. La­boratóriumot építünk a húsok biológiai vizsgálatára. Az ön­költségcsökkentéssel járó bél­feldolgozást gépesítjük — mondotta Végül Vinke elv­társ. Fehérvári János mutatott azokra a hibákra, amelyeket a közeljövőben ki kell javítani, valamint azokra a feladatokra, ame­lyek' a szövetkezeti mozga­lom előtt állanak. Az elhangzott beszámolóhoz többen szóltak hozzá. . Blázi Lajosné, a Ceglédber- celi Földművesszövetkezet kül­dötte a tüzelőtelepek problé­máiról, a rossz tüzelőellátáv ről beszélt és kérte a küldött­értekezletet, hogy a MÉSZÖV küldöttei ezzel a problémával felsőbb szinten is foglalkozza­nak. Antal Domonkos, a kocsérl takarékszövetkezet küldötte a takarékszövetkezeti mozgalom fontosságáról beszélt. Elmon­dotta. hogy milyen nagy jelen­tősége van a takarékszövetke­zeteknek a falu életében. A járás takarékszövetkeze­teinek betétállománya ma már meghaladja az 1 700 000 forintot, s e be­tétállomány mellett az el­múlt 2 esztendőben több mint 600 falusi dolgozónak adtak kölcsönt. Paukovits Tibor, a MÉSZÖV igazgatósági elnökhelyettese, foglalkozott a boltok korszerű­sítése terén' elért eredmények­kel és felihívta a figyelmet a szö­vetkezeti mozgalom új fel­adatára. a termelőszövet­kezeti munka segítésére és a falu lakossága érdekében bevezetendő szolgáltatások fontosságára. Beszámolójában elmondotta, nagy jelentősége van a háló­zatfejlesztésben az alulról 5ö- vő kezdeményezésnek, és tár­sadalmi munkának. Varga Ferenc, a járási párt vb pto vezetője, a földmű­vesszövetkezeti mozgalom fon­tos feladatáról beszélt és jó munkát kívánt a szövetkezet dolgozóinak, a mozgalom előtt álló nagy feladatok megoldá­sához. Ezután megválasztották a já­rási földművesszövetkezetek központjának új vezetőit. Az FJK igazgatóságának elnöke: Halajsi János, elnökhelyettesei Czinege Imre és Farkas Ká­roly. tagjai: Balog Ferenc, Hafner Vladimir. Blázi Lajos- né, Tűri Balázsné, ifj. Járdány Gyula, és Garas Márton elv­társak lettek. Megnyílt az újvárosi sütöde Ismeretes, hogy Újvároson összedőlt a Kovács-féle pék­ség kemencéje, s emiatt jogo­san merült fel a panasz, hogy a kenyereket távol fekvő sü­tödébe kell elcipelni. A Ceglédi Hírlap is foglal­kozott ezzel a problémával. Most a városi tanács tájé­koztatása szerint, megoldó­dott , az újvárosi asszonyok panasza, a tanács közbenjárá­sára a sütőipari vállalat egy $ használaton kívül álló régi tartalék ‘kemencében beindí­totta a bérsütést. Felkérjük az érintett terület lakossá­gát, hogy a sütödét használ­ják is ki, mert az eddig eltelt három nap alatt mindössze egyetlen kenyeret vittek süt. tetni. Amennyiben a bérsü- tések száma nem szaporo­dik, úgy a sütőipari válla­lat kénytelen lesz a kemen­cét ismét leállítani. iftt&oa* Qftenő tói. A járási tanács végrehajtó bizottságának üléséről A napokban ülést tartott a Ceglédi Járási Tanács végre­hajtó hizottsága, melyen első napirendként a járás állatte­nyésztését, a takarmány, és állategészségügyi helyzetét vi­tatta meg. Jelentést fogadott el a vég­rehajtó bizottság a Testneve­lési és Sport Tanács 1961. évi munkájáról és megtárgyalta a TST ötéves sportfejlesztési tervét. A tárgyalás során megállapítást nyert, hogy a TST elnöksége a múlt évben a kollektív vezetés terén jó eredményt ért el, a szervezeti élete sokat erősödött. Elnökségi ülésein beszámol­tatta az egyes sportköröket, foglalkozott a Kilián testne­velési mozgalom eredményei­nek elősegítésével, biztosítot­ta a sportvezetők továbbkép­zésének módját, szervezte a sportlétesítmények építésével kapcsolatos társadalmi mun­kát. A múlt évben a sportkörök munkájában is mindjobban érvényre .jutott a tervszerű­ség: versenyjMptárakat készí­tettek, elnökségi üléseiket, a falusi sportkörök kivételével, rendszeresen megtartották. Nagy hiányosság a sportkö­röknél, hogy a versenynaptárban ter­vezett ’ versenyeket nem minden esetben tartották meg, a falusi és termelő­szövetkezeti sportkörök pe­dig még mindig csak a labdarúgó sportág támoga­tását igyekeznek megol­dani. A továbbiakban községen-; ként foglalkozott a v. b., a sportkörök munkájával, majd az igazgatási osztály munká-i ját tárgyalta meg. Az igazgatási dolgozók mun-; kájukat járási és községi szin-| ten is a lakosság érdekeinek; szem előtt tartásával, a leg-: jobb tudásuk szerint igyekez-i tek ellátni, amit bizonyít az; is, hogy a községi tanácsok igaz- : gatási dolgozói ellen a la­kosság részéről panasz nem érkezett. Növelte az igazgatási munkát; a szabálysértési ügyek számá-í nak emelkedése, amelyek aj termelőszövetkezetek sérelmé­re elkövetett lopásokból, do­logrongálásért indított fel je-; len fősekből, jogosulatlan le-i geltetések miatt következtek! be. Abonyban és Albertirsán\ 6ok szülőt kellett megbüntet-' \ ' \ — Pedig már azt hittem, | hogy el is felejtek haragudni, i!i de úgy látszik, nemigen hagy- í nak. Ez az eset is, amit most {elmondok, úgy kezdődött, { hogy jókedvre hangol, aztán \ mégiscsak mérgelődnöm kel- ! lett. í — Ez bizonyára érdekes le- í hét! ! — Az bizony. Tudod, a na­! pókban vendéget vártam, a í kádfürdő melletti kisvasút- \ állomáson és szokásomhoz hí- \ ven, szóbaelegyedek a x>árako- \ zókkal. Beszélgetésünk során í jobbára a bennünket köze- \ lebbről érintő dolgokról esett < szó. Így merészkedtem felvet- ! ni a Cegléd—Vezseny között ! közlekedő és nem régen die- l selesített közlekedést. Amikor ! már a dieselvontatású közle- ! kedést agyon dicsértem, fel- í horkant mellettem egy asz- í szonyság: „Jobb, ha hallgat ! róla”. Meglepődve nézem vé- \ gig, s látom, hogy melegviz­et zel telt kannájával, háziasán \ öltözött, csak ceglédi lehet. ' — Jobb bizony — folytatja to­vább —, mert ha hallaná, hogy ez a dieselesített isten­nyila esténként 9 órakor ak­kora harsonázást visz véghez, hogy az már tűrhetetlen. — Nem értem ezt a harso­názást Benő bácsi. — Én sem értettem, de ez az asszonyság megmagyarázta. Azt mondja, hogy minden es­te 6, de különösen 9 óra után a Ceglédre érkező járat, mi­előtt a Széchenyi úton ke­resztül haladna, éktelen sziré­názásba kezd, és több percen át remegnek a környéken la­kók dobhártyái és ablaküve­geik. Amikor arról szóltam néki, hogy az úttesten való át­haladását a járatnak jeleznie kell, a balesetek elkerülése vé­gett, akkor már ketten is pa­naszkodtak, de már nemcsak a maguk nevében. — Sok, egészen piciny gye­rek első álmát alussza, de ott az intemátus is — mondják egymás szavába vágva. És amikor ez a hosszantartó szi­rénázás megkezdődik, fel­riadnak, s vége a nyugal­muknak. — Nem lehet kellemes do­log ez, de __ — No, várj csak! Mire a vendégemet hozó „dieselesített istennyila” megérkezett, én már a kút környékén álló asz- szonyok sokaságának közepén állottam, és hallgattam az előzőleg lényegtelennek tűnő, XXXXXXXXXXXXVxXXXXXXXXXXXXV^XXXXXXXXXXXXXXXX' de most már indokoltnak vált \ panaszukat. S amikor 9 óra j lett és a sötétségben még j semmit sem láttam, felhar- \ sant a velőt rázó szirénázás. ! — Már a vendégemmel rőt- í tűk a sötét, sáros utcát haza-: felé, de még akkor is arra; gondoltam, hogy ez az éktelent és nagyon hosszú ideig tartó \ szirénázás hány alvó piciny j kis gyereket zavart fel édes \ álmából, de bántott az is, j hogy az intemátus lakóinak, < már-már elszunyókált idősek- \ nek, vagy a napi munka fá- j vadalmai után könyv, rádió, í televízió, vagy tankönyv mel- \ lé ülök nyugalmát, szórako- \ zását miért is zavarják. — Mit lehetne itt tenni Be- í nő bácsi? í — Írjátok meg az illetéke- ^ seknek, hogy vagy apróbb és \ halkabb tülköléssel, vagy vil- \ lógó reflektorral jeleznének a \ dieselmozdonyról. így kisebb $ zajjal, kevesebb baleseti ve- \ szélivel több volna a megelé- $ gedett és nyugodt emberek !j száma. — A CEGLÉDI Építők Sportköre folyó hó 22-én 18 órai'’kezdettel tartja évi be­számoló közgyűlését a Közle­kedésépítési Gépjavító Válla­lat kultúrtermében. — AZ ALBERTIRSAI Sza­badság Termelőszövetkezetben a homokrészi üzemegység ver­senyre hívta ki a központi üzemegységet. A központi üzemegységben viszont a négy szántóföldi és a két ál­lattenyésztési brigád hívta ki egymást páros versenyre. Egyéni kihívások is történtek a tehenészbrigádokban és a kertészeti brigádokon belül. — A CEGLÉDI Sütőipari Vállalat az újvárosi lakosok kérésére üzembe helyezte a környékén levő tartalék sütö­dét. — A CEGLÉDI Kossuth gimnázium nappali tagozatá­nak, esti iskolájának tanulói közös színházlátogatáson vet­tek részt. A jól megszervezett kirándulást Ócsai -István pe­dagógus vezette. A Nemzeti Színházban Madách: Az ember tragédiája című drámai költe­ményének megtekintése után a Nemzeti Galériába látogat­tak el. Többségben III-os és IV-es tanulók vettek részt a színházlátogatáson, hogy az érettségin hasznosítani tudják a látottakat. — MEGKEZDTE az abonyi Építőipari Szövetkezet az épít­kezni kívánó lakossággal az idei szerződéskötéseket. — BEMET KA LÁSZLÓ, Gyepmester-telep 920. szám alatti lakos nem azonos azzal a Semetka Lászlóval, aki a fvasárnapi lapszámunkban le­födött Az ügyész és véleménye f című cikkben szerepel. | — A TEGNAPI pusztító vi- fhar a mezőgazdasági épületek­ében is jelentős kárt okozott, ^többek között a Kossuth Ter- f melőszövetkezet 2-es, 3-as. 4-es f üzemegységében. Az Állami f Biztosító kárbecslői kint van- ínak a területen a kár megál­lapítása végett. Előzetes becs­lés szerint a kár meghaladja í a 10 ezer forintot. f---------------------------------­} Ez úton mondunk hálás köszó- í netet mindazoknak, akik felejt- í hetetlen Jó édesanyám, nagy- i anyám és dédnagyanyám, testvé- { rünk: özv. id. Bata Mihályné. szül. {Kiss Zsuzsanna temetésén meg­jelentek. részvétüket nytlvánitot- í ták, sírjára koszorút, virágot he­gyeztek. \ Bata Mihály és a gyászoló család ^ . 5 Ez utón mondunk hálás köszó- j netet mindazoknak, akik felejt- { hetetlen jó fiam, férjem és szere­jtett édesapám és testvérünk: {Varga József temetésén megjelen­ítek, részvétükkel nagy bánatunk­éban osztoztak, sírjára koszorút, {virágot helyeztek. Varga Eászióné, { Bzv. Varga Józsefné és a gyászoló család

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents