Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM, 41. SZÄM 1962. FEBRUÁR 18, VASÄRNAP A ceglédi járás versenyfelhívása a nagykááai járáshoz A Magyar Szocialista Mun­káspárt Járási Bizottsága feb­ruár 12-én aktíva ülésén — párt, tanács, tömegszerveze­tek és mozgalmak, tsz-ek, ál­lami gazdaságok képviselői­nek bevonásával — megtár­gyalta a járás területén kez­deményezett 1962. évi munka­versenyt és arra alapozva el­határozta, hogy ez évre a me­zőgazdasági termelési és fel- vásárlási tervek jobb teljesí­tése céljából össz-termelőszö- vetkezeti szinten versenyre hívja ki a nagykátai járást, az alábbi főbb pontok alap­ján: Növénytermesztés 1. Hazai búzából 11 mázsás, külföldi búzából 14,3 mázsás, rozsból 6 mázsás átlagot érünk el. 2. Őszi árpából 12 mázsás, tavaszi árpából 10 mázsás, ku­koricából 11 mázsás átlagter­mést érünk el.' 3. Burgonyából 45 mázsás, napraforgóból 4 mázsás, cu­korrépából 120 mázsás átlag­termést érünk el. 4. Ojburgonyából 25 má­zsás, paradicsomból 90 má­zsás, zöldpaprikából 70 má­zsás, dinnyéből 70 mázsás, szőlőből 15 mázsás átlagter­mést érünk el. • ' Állattenyésztés • A 100 holdra jutó számos­állat létszámát 16-ról 17,3-ra emeljük, tehén létszámot 16 százalékkal, anyakocáét 20 százalékkal, juhokét 22, ba­romfi ^törzsállományt 30 . szá­zalékkal emeljük. Az éves szaporulati tervet teljesítjük, az év közben beállított te­nyészállatok legalább 70 szá­zalékát saját tenyésztésből ál­lítjuk elő. Szarvasmarhatenyésztésben 100 tehén után 80 borjúszapo­rulatot érünk el. Sertéstenyésztésnél 1 anya­koca után legalább 10 mala­cot választunk le. Az áruértékesítési tervet száz százalékra, ezen belül a kenyérgabona tervet 102 szá­zalékra, vágóbaromfit 130 százalékra teljesítjük. Szőlő- és gyümölcsexport­tervünket túlteljesítjük. A fel nem osztható alapot, a termelési alap növekedési munkaegység értéket, illetve az egy tagra jutó jövedelem­tervet teljesítjük. A beruházási tervet időben teljesítjük. A szocialista brigádok okta­tásába bevont tsz-tagok szá­mát növeljük. Traktorosképzést az erőgé­pekhez viszonyítva megold­juk, a kettős műszakot a tsz, valamint a gépállomás gépein bevezetjük. Kampány tervek Téli időszak 1. A tavaszi munkákhoz szükséges erő- és munkagépe­ket, valamint egyéb eszközö­ket március 5-ig kijavítjuk. 2. Termelési tervekben ki­mutatott vetőmagszükségleti, meíegágyi ablakkeretigényt február 28-ig biztosítjuk. Kukoricából a tsz közös te­rületén száz százalékban, a háztáji területeken 50 száza­lékban hibrid vetőmagot hasz­nálunk. 3. A rétek, legelők ápolását elvégezzük, a legelőknek leg­alább 20 százalékát mütrá- gyázzuk. 4. Az őszi vetésű kalászosok fejtrágyázását március 15-ig befejezzük. 5. Az őszről elmaradt mély­szántásokat március 15-ig el­végezzük. Tavaszi időszak 1. A mélyszántások tavaszi művelését úgy > végezzük, hogy vetés előtt a talaj gyomtalan legyen. 2. A tavaszi szántási, vetési, palántázási munkát időben el­végezzük, szántatlan és mű­velés alá nem vett szántó já­rásunkban nem marad. 3. Kukoricából 1600 holdat négyzetesen, 1300 holdat iker- sorosán fogunk vetni,’ míg 50 holdon megvalósítjuk a teljes gépesítést, beleértve a törést is. 4. Vállaljuk, hogy kukori­cából legalább 15 ezer, bur­gonyából 21 ezer, cukorré­pából 60 ezer tő lesz, hol­danként! átlagban. Az értékelés alapjául 5— 5 tetszőlegesen kiválasztott tsz-ben végzett adatfelvétel szolgál. 5. A kukorica első gépi és kézi kapálását május 30-ig, a burgonya első gépi és ké­zi kapálását május 15-ig, a napraforgó gépi és kézi ka­pálását május 5-ig, a szőlő nyitást április 10-ig, a met­szést április 20-ig befejez­zük. 6. A szálastakarmányokat a lehető legkisebb veszteség­gel takarítjuk be. A pillan­gósok legalább 20 százalé­kát állványos szárítási mód­szerrel tároljuk. és gyümölcsösünk. Kislány korom óta szerettem a földet és a gyü­mölcsöst. Amikor tehettem, segí­tettem édesapám­nak. 1942-ben végeztem el a polgári iskolát, de érettségit csak 1948-ban tehet­tem. 1954-ig iro­dában dolgoztam, majd a lakatos szakmában sze­reztem képesítést. — 1956-ban le­velező tagozaton végeztem a Sző­lészeti és Gyü­mölcstermelési fő­iskolát. Üzemi gyakorlatra ide­jöttem. a dán- szentmiklósi Mi­csurin Termelő- szövetkezetbe. Az élet nagyon meg­tetszett itt, és véglegesen itt is maradtam. Jelen­legi beosztásom: brigádvezető ag- ronómus. , — Télen csend van a gyümölcsös­A TÁRGYALÓTEREMBŐL AZ ÜGYÉSZ VÉLEMÉNYE Nem kis gondot okozott ár. Ladányi büntetőtanácsnak Semetka László ceglédi la­kos bűnügyének elbírálása. A bűnügy vádlottja 19 év körüli fiatalember. Elég fia­talon rendezetlen családi kö­rülmények között nevelkedett, szülei szabadon engedték az életnek. Csak pt általános is­kolát tudott elvégezni. Pedig ha foglalkoztak volna vele, másképpen alakulhatott volna sorsa. Nem látszott rossz ké­pességűnek, az iskolában pél­dás magatartásának tűnt ki. De mi lett belőle később? A szülők szárnya alól kike­rülve, olyan társaságot vá­lasztott magának, amelyben nem talált az egyenes útra. Nem képezte magát, nem olvasott, szakmát sem ta­nult. Nem olyan régen helyezkedett el a postán, segédmunkásnak. Amikor csak tehette, a tár­saságával szórakozni járt. Múlt év nyarán is többed- magával a MEDOSZ-ban szó­rakoztak, záróra után laká­sukra indultak. , Amikor a Vitéz utcába ér­tek, Atkári László lakása elé, Jármázni kezdtek, majd az ablakot megzörgették. A család álmából felébredt, mi­re Atkári figyelmeztette őket, hogy csendesedjenek le és menjenek útjukra. Öle erre még nagyobb zajt csaptak, szi­dalmazni kezdték Atkárit, aki az ablakon kiugorva, közéjük ment, és határozottabban lé­pett fel velük szemlben. Ez­után heten rávetették magukat Atkáríra, aki a további bántalmazások elől a mellette lakó Bicskei Jó­zsef udvarába menekült. Közben Bicskei is felébredt, de a többi szomszéd sem bírt aludni. Semetka Atkári után sza­ladt, akit az arcán megrúgott. A többiek is berontottak az udvarba, Bicskei azonban egy vaslapáttal végigvert rajtuk, aminek hatására elfutottak. Atkári a bántalmazások kö­vetkeztében súlyos sérülést szenvedett. Semetka súlyos cselekményt követett el. A bíróságnak problémát jelentett, hogy mi­lyen büntetést szabjon ki. Helyesen döntött, amikor rá­mutatott, hogy elsősorban meg kell adni a lehetősé­get, hogy megjavuljon a fia­talember, mert eddigi kör­nyezete nem vált hasznára. A bíróság ítélete igazsá­gos volt, amikor hathóna­pi felfüggesztett börtön- büntetést és 300 forint pénzbüntetést szabott ki. Bíróságaink nemcsak büntet­nek, hanem céljuk a nevelés is. Most Lacin a sor, hogy tettekkel bizonyítsa be a hoz­záfűzött reményeket. — orell — MELYIK ROSSZABB? nem jó szemmel néznek rá­tok. Biztosan megvan a vé­leménye rólatok a tanároknak, a szakoktatóknak. Ha jól tudom, megvonják az ösztön­díjat és talán még azt is koc­káztatjátok, hogy idejében felszabadultok. Ez így nem helyes. Ne is vitatkozzatok azon, hogy melyik haszonta­lanabb dolog, anyagismeret­ből vagy szakismeretből meg­bukni. Fogadjátok meg itt, előttem, hogy mától kezdve másképpen lesz, és ha egyet - értetek velem, nekem lenne egy indítványom: a követ-' kező félévben javítsátok ki a dacit és június végén büszkén mutassátok meg ne­kem a bizonyítványotokat. SŐT, NEMCSAK TI, hanem az a másik négy srác is, a mű­helyetekből, akiknek a vállá­ba most nem tudok beleka­paszkodni. R. K. tudtok megegyezni abban, hogy melyik bukás csúnyább és gyalázatosabb. — Hát hogy lehet az, hogy valaki még azt az anyagot sem ismeri, amivel dolgozik? — jelentkezett a szőke. — És mit érdemgl az, aki megbukik abból a szakmából, amivel a mindennapi kenye­rét akarja megkeresni? — Ezt a fekete hajú kérdezte, de nagyon kereken. Nem. Erre a két kérdésre csak nagyon óvatosan lehe­tett válaszolni. Én is meg­próbáltam. Jobb kézzel meg­fogtam a szőke hajú vállát, bal kézzel ránehézkedtem a fekete hajú vállára. Erőtel­jesen közelebb húztam ma­gamhoz a két buksi fejet. Srácok! Ti már nem Y'agy- tok éppen gyerekek. Gondol­kodjatok. Elhúztak bennete­ket? Nagyon csúnya dolog. Az iskolában, a műhelyben ÉPPEN AKKOR értem a helyszínre, amikor a két kiskakas a legjobban nézett farkasszemet. A szemek szik­ráztak, a lábak ugrásra ké­szen remegtek. Ha lett vol­na plajbászom, a következő párbeszéd krónikásául sze­gődhettem volna. — Hát van bőr a pofádon? Elhúztak anyagismeretből? — Szégyelled-e vajon ma­gad? Megbukni szakismeret­ből? Hogy melyik gyalázat volt nagyobb a kettő közül, azt az én szellemi fokomon ne­héz lett volna eldönteni. En semmit sem tudok arról, hogy mi legyen az anyagismeret, de ahhoz sem sokat hajazok, hogy mi a szakismeret két olyan legényke életében, aki­nek olajos ruhája messziről árulkodik arról, hogy a vasas szakmában dolgoznak. A beavatkozásom nagyon ille­téktelen volt, de semmi eset­re sem haszontalan. A ke­délyek lecsendesedtek, a két legényke peckes fejbiccen­tés után hajlandónak mutat­kozott a tárgyalásra. — Szóval titeket, mindkettő­töket elhúztak? — így, ilyen kereken tettem fel az első kérdést. A VÁLASZ erőtlen bólin­tás volt. — Azt is sejtem, hogy az iparitanuló-iskola küszöbét koptatjátok, és most nem j A dánszentmik- \ lósi Micsurin \ Termelőszövet- ! kezet udvarán \kétkerekű kordé 'f mellett kucsmás '.női alakot látunk, ! aki éppen ked- 'ivenc lovát fogja tbe a kocsiba. \Ugyan ki lehet. !aki ilyen szak- !értelemmel bánik \a lóval és a fo­rgattál? Ezt kér­• deztük Székely ; Istvántól, a gaz- t daság főagronó- \ musától. i Örsi Edit, ter- : melőszövetkeze- ! tünk szőlő- és : gyümölcstermelő \agronómusa. \ A kíváncsiság \nem hagy nyug- \ ton. odalépek a I kocsi mellé és ; Örsi Edittől tu­tdakolom. miért • iválasztotta ezt a l pályát. ; — Manor on el­item szüleimmel — * \ mondotta —, volt ' egy kis földünk ben. Ilyenkor mi­vel foglalkozik? — Az ezüstka­lászos szakmun­kásképző tanfo­lyamon gyümölcs- termelést adok elő, de akad dolgom az iro­dában is. Székely István elvtárs gyorsan hozzáteszi, hogy Örsi elvtársnő, a termelőszövet­kezet Editkéje, az érettségire ké­szülőknek is se­gít a matemati­kában. Lelkiis­meretes. ■ pontos munkatárs, akire bárki bármiben és bármikor számít­hat. — És a második műszak? — kér­dezem Örsi elv­társnőt. — Sokat olva­sok. Prózát és verset egyfor­mán, és amel­lett igen sokat tanulok. Ta. Vasárnap este érkeznek Ceglédre tizenhat sörlémkat élenjáró fejtőmesterei, hogy összemérjék erejüket az éven­ként megrendezésre kerülő sorfejtésben. A verseny hét­főn reggel hét órakor kezdő- ; dik és két napon keresztül Jtart. Vanház Endre, a ceglé- ; di lferakat vezetője, a ver­seny házigazdája a követke­zőket mondotta a városunk- 5 ban először megrendezésre '{kerülő erőpróbáról. ; — Múlt évben a mi üze­i műnket is korszerűsítettük. ! Beállítottunk egy nagyteljesít- ! ményű Rapid töltőgépet és í ilyenformán most már a mi I dolgozóink is részt vesznek j — FEBRUÁR 12—14-IG Sa : ceglédi városi és járási építő- j és más szakiparosok számára : szakmai továbbképzés volt, ! amelyen 95 kisiparos vett : részt. — A TÖRTELI Aranykalász ; Termelőszövetkezet juhásza­idban 300 anyajuh szaporula­tát száz százalékosra tervezi a gazdaság vezetősége. A telje­sítésre minden remény meg­van, hiszen már az első tíz el- iésénél négy anyának született életképes ikerbáránya. — A CSEMÖI Petőfi Terme­lőszövetkezet fiataljai a KISZ- alapszerv anyagi eszközeinek biztosítására egy hold szőlőt vállaltak. — A GÖDÖLLÖI Agrártu­dományi Egyetem négy kiszis- tája Kőröstetétlen és Kocsér termelőszövetkezeteinek KISZ- szervezeteiben egyhetes segí­tőakción vett részt. Ki a legény a gáton? azon a versenyen, amit éven­te a Rapid-gépen dolgozó fej­tőmesterek számára ír ki a vállalat. A verseny alapja mindenekelőtt a gyorsaság, de természetesen nem a mi­nőség rovására. A verseny­zők 4,5 decis és másfélliteres üvegeket töltenek. — Zsűri? — A vállalat vezetősége, pártszervezete a legjobb szak­embereket küldi ki, akik hű­vös tárgyilagossággal dönte­nek. — A ceglédiek milyen kilá­tásokkal indulnak? Ezt már bizalmasan mond­ja Vanház Endre. — Győzni szeretnénk! — HÉTFŐN február 19-én a Kossuth Ferenc, Széchenyi, Puskaporos és Puskin utcák által bezárt területen áram­szünet miatt reggel 7 órától este hatig csökkentett vízszol­gáltatás lesz. — EGYRE NÉPSZERŰB­BEK Cegléden és a járásban a V endéglátóipari Vállalat hi­degkonyha készítményei. Az egyre, fokozódó igény követ­keztében a vállalat kénytelen hidegkonyhai üzemét jelentő­sen bővíteni. — A CEGLÉDI Vegyesruhá­zati Ktsz a múlt év során a ta­gok külföldi kirándulásait 400—400 forintos juttatással segítette. Az idén új gyakorla­tot rendszeresítenek. Eszerint az összegeket nem adják ki egyes tagoknak, hanem az egész tagság részére szervez­nek balatoni kirándulást. A lucerna első kaszá­lásét május 15-ig, a rétek kaszálását június 11-ig be­fejezzük. 7. A meglevő öntöző tele­peinket 100 százalékban ki­használjuk. Nyári betakarítási időszak. 1. Kalászosok aratását jú­lius 20-ig befejezzük. A rendre arató gépek maximális kihasználását biz­tosítjuk. Z. A cséplést augusztus 18-ig befejezzük. 3. A tarlóhántást az ara­tással párhuzamosan, de leg­később 8 napon belül elvé­gezzük. A tarló vetési tervet tel­jesítjük, a nyári mélyszán­tási tervet 100 százalékra teljesítjük, a megyei terv­szám alapján, le legalább 8000 holdon. A szalma lehúzását az aratással párhuzamosan vé­gezzük, a kombáinszalma kaz- lazását augusztus 31-ig befe­jezzük. Őszi betakarítási, vetési munkák. 1. Az őszi kalászosok alá történő vetőszántást szabad területeken vetés előtt leg­alább két héttel befejezzük. 2. Az őszi búzát október 25-ig, rozsot okt. 10-ig, őszi árpát okt. 5-ig, őszi takar­mánykeveréket 70 százalék­ban okt. 15-ig, a többit okt. 25-ig vetjük el. A vetéshez teljes mér­tékben csávázott és tisztí­tott vetőmagot használunk fel. A nagyhozamú búzafaj­ták vetésénél az előírt ag­rotechnikai eljárásokat teljes egészében betartjuk. 3. A burgonyát szeptember 30-ig, a napraforgót szep­tember 25-ig, kukoricát ok­tóber 30-ig, cukorrépát no­vember 10-ig betakarítjuk. Az aprómagvakat október 1- ig takarítjuk be. A szüre­tet november 1-ig befejez­zük. 4. Az elvetett silókukori­cát 100 százalékra besi lóz­zuk. 5. A járás szervestrágyázá- si tervét teljesítjük, szőlő­nél a terület 30 százalékát, szántó területen pedig 20 százalékot tekintünk tervfel­adatnak. 6. A járásban december 10-e után a szántó terüle­ten csak vetés, őszi szántás és évelő kultúra maradhat, továbbá az előre megálla­pított mentesített területek, szántatlanul. 7. A szőlő- és gyümölcste­lepítési, továbbá a szőlővesz- szők begyűjtési tervünket 100 százalékban teljesítjük. A verseny értékelését a megyei leg javasolt pontrend­szer alapján javasoljuk, a rendszeresített mezőgazdasági hetijelentés terv- és tény- számai alapján. \ —B— — AZ ABONYI Községi Ta­nács vb értesíti a község la­kosságát, hogy a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság 290 méteres mélyfúrású kút fúrását engedélyezte a József Attila Termelőszövetkezet te­rületén. SPORT EGY KUS EMLÉKEZTETŐ AZ ELÉGEKKETLEAKEKtŐKAEK EDITRE gás fellendítéséhez. Államunk : a háború okozta sebek sürgős \ begyógyítása miatt még nem j tudta megadni a kellő támo- j gatást. Felszerelésünk szinte \ alig volt, emlékszem egy j mérkőzésre, amikor az egyik ‘ játékos lejött a pályáról, fel- ! szerelését át kellett adni tár- i sónak, mert éppen csak ti-; zenegy volt. Az elutazáshoz! szükséges pénzt csak úgyi tudtuk fedezni, hogy saját \ pénztárunkból egy százfo- \ rintost vettünk ki. De mégis; csináltuk, mert a sport sze-; retete lelkesedést adott. Ilyen- áldozatok árán jutott el az! egyesület jelenlegi, fejlett! alapjaihoz. Sok ezer forin-! tos évi beruházásokkal egy-! re csinosabbá, korszerűbbé! válik a sporttelep. Nos, ked-! vés elégedetlen szurkolók! Ér-! demes elgondolkodni, talán j rájönnek arra, hogy nem- j csa'k elégedettek, hanem büsz- j kék is lehetnek a berceli j sportkör munkájára. — Kohlmayer Ádám — Amikor néhány héttel ez­előtt a ceglédberceli Vasutas labdarúgó-szakosztálya meg­tartotta évzáró közgyűlését, a jelenlevők bátran és őszin­tén feltárták az elmúlt év hibáit. Különösen élesen bí­rálták azokat a szurkolókat, akik alaptalan vádaktyl fe­jeztek ki elégedetlensegüket a sportkör működésével kap­csolatban. Nem voltak meg­elégedve az eredményekkel, a vezetéssel, egyszóval min­denben hibát kerestek. Pe­dig köztudomású, hogy ilyen kényelmes lehetőségek, első­rangú felszerelések még so­hasem áltak a berceli spor­tolók rendelkezésére. De hogy világosabb, érzékelhetőbb le­gyen a fejlődés, pergessük csak vissza az idő kerekét. Erről Ozsgyán András beszél, elsősorban a mindenben hi­bát találók számára. — 1947-ben, mint a berceli KSK intézője, nagyon nehéz helyzetben láttam sporttár­saimmal együtt a labdarú-

Next

/
Thumbnails
Contents