Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f PEST MEGYEI T A’HSl^C,S VI. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Ara 70 FILLÉR 1962. FEBRUÁR 18, VASÁRNAP / az 1962. évi költségvetést Gáspár Sándor elvtárs felszólalása a költségvetési vitában Interpellációk — Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Mint tegnapi lapszámunk­ban közöltük, az 1962. évi költségvetés vitájában felszó­lalt Gáspár Sándor elvtárs is. Az alábbiakban ismer­tetjük felszólalását. Tisztelt országgyűlés! Ked­ves elvtársak’ Képviselőtár­saim! — A benyújtott törvényja­vaslatból, Nyers elvtárs ex­pozéjából és Molnár elvtárs előadói beszédéből megítélé­sem szerint két fontos követ­keztetést vonhatunk le. Elő­ször: az 1962-es költségve­tésben a kiadási és a bevé­teli fő összegek egyensúly­ban vannak, vagyis az ország pénzügyi mérlegének egyen­súlya biztosított. Ez igen lé­nyeges. A másik: a költség- vetés biztosítja a forradal­mi munkás-paraszt kormány gazdaságpolitikájának tovább­viteléhez, közelebbről az idei terv teljesítéséhez szükséges anyagi eszközöket. Az ipari beruházásokról — Az előterjesztett tör­vényjavaslat szerint — mint ismeretes — a beruházásra szánt ösz- szeg 44,3 százalékát az ipar kapja. A költségvetés tehát biztosít­ja az ipar további fejlődé­sét. Lehetővé teszi, hogy a tavalyról áthúzódott több mint ISO beruházást ebben az évben befejezzük. Nem sorolom fel valamennyit, csu­pán néhány jelentősebbet említek meg: befejezzük az Ajkai Hőerőmű bővítését, a Barátság kőolajvezeték ma­gyar szakaszának építését, a Csepeli Csőgyár építését és sok más, nagyon fontos ipa­ri objektumot. A rendelke­zésre álló beruházási ősz- szegből ebben az évben újabb hatvan ipari objektum épí­tését kezdjük meg. A költség- vetés tehát megfelelő pénz­ügyi biztosítékot nyújt a ter­melőerők további növekedé­séhez. A beruházásokból egyre nagyobb rész jut gépek­re. a műszak! színvonal növelésére, az üzemek korszerűsítésére, ugyanakkor csökken az új ipart épületekre fordított ösz- szeg_ s ez megfelel ötéves tervünk, gazdaságpolitikánk általános céljainak. — Folytatjuk az ipar szer­kezeti átalakítását is. A szo­cialista ipar termelése eb­ben az évben nyolc százalék­kal növekszik. Egyes fon­tos, kiemelt iparágakban azonban ennél gyorsabb üte­mű emelkedéssel számolunk: a vegyiparban például több mint i3 százalékkal, a villa­mosgépgyártásban pedig 11,1 százalékkal lesz magasabb a termelés a tavalyinál. Korszerű mezőgazdaság — A beruházási összeg 17,4 százalékát a mezőgazdaság kapja. A költségvetés kere­tében az állam jelentős mér­tékben segíti a mezőgazda- sági beruházásokat. A me­zőgazdaság ebben az évben valamivel több gépet kap. Ez a „valamivel több” — vagyis az emelkedés aránya egyáltalán nem lekicsinyel­hető számokat takar, hiszen mintegy 7000 traktorról és a többi között 120 kombájnról van szó. Jelentős mennyiségű műtrá­gya jut a mezőgazdaságnak. Ennek szemléltetésére, tisz­telt képviselőtársaim, enged­jenek meg egy összehasonlí­tást. — 1938-ban a magyar me­zőgazdaság egy holdon mind­össze 7,5 kilogramm műtrá­gyát használt fel. A Becs­ben és Münchenben székelő gyászvitézek szerint ez volt a magyar mezőgazdaság „vi­rágkora'’. Bár anyagi lehe­tőségeink egyáltalán nem végtelenek, a hajdani „vi­rágkor” 7,5 kilójával szem­ben ebben az évben már 120 kiló műtrágya jut egy katasztrális holdra. — Sokra képes a szocia­lista alapokra helyezett ma­gyar mezőgazdaság, különö­sen, ha a szövetkezeti pa­rasztság még egy kicsit javítja a vezetést és a munkamorált. ha még egy kicsivel több műtrágyát és gépet kap, — Az idei költségvetés meg­felelő anyagi eszközöket biz­tosít a közlekedés fejleszté­sére is. A beruházások 9,4 százalékát a közlekedés kap­ja. A vasút új Diesel- és villamosmozdcmyokat, sze­mélykocsikat, tehervagonokat kap. — A költségvetési kiadá­sok mintegy 27 százaléka az egészségügyi, a szociális és a kulturális igények fo­kozottabb kielégítését szol­gálja. Más szóval: a lakos­ság ilyen irányú igényeit — ha nem is minden tekintet­ben, de egyre jobban — ki tudjuk elégíteni. — Tisztelt országgyűlés! Is­meretes, hogy a lakosság fo­gyasztási alapja ebben az év­ben 4 százalékkal, a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 2,5 százalékkal, a parasztság fogyasztásának reálértéke szin­tén 2,5 százalékkal növekszik. Az 1962-es költségvetés fő arányai feltétlenül jók. Ez a költségvetés reális alapokon nyugszik; a nemzeti jövedelem lehetséges emelésére alapozva irányozza elő a lakosság jólé­tének emelkedését, a népgaz­daság fejlesztését szolgáló ösz- szegeket. Kialakítani a helves arányokat A továbbiakban Gáspár Sán­dor hangsúlyozta: a helyes arányok kialakítása a népgaz­daság alapvető kérdése. Mos­tani gazdaságpolitikánk legna- | íyóbb ereje éppen abban van i '-■'oey számol a realitásokkal. 1 Fejlődésünk általábaa tervszerű, gazdaságpoliti­kánkban nincsenek inga­dozások. A fő arányok helyes megálla­pítása jellemzi az idei költség- vetést is. Ezért azt a párt he­lyesnek, jónak tartja. — Gazdaságpolitikánk erejét jellemzően mutatják a múlt évi eredmények is. Az 1961-es terv teljesítéséről szóló adatok ismertek. Ezért azokat most nem ismétlem. Csak emlékez­tetni szeretném képviselőtár­saimat arra, milyen körülmé­nyek között teljesítettük a ta­valyi előirányzatokat. Először is a múlt éviben fejeződött be a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság szocialista át­alakítása egész társadalmi és gazdasági fejlődésünk szem­pontjából nagyon jó, de foko­zott anyagi eszközöket köve­telt és kötött le. — A múlt év volt az elmúlt négy évtized legaszályosabb esztendeje. Ezért a mezőgaz­daság termelése — bár a szo­cialista átalakulás mérsékelte a súlyos aszály következmé­nyeit — kevesebb volt, mint terveztük. A mezőgazdaság így a vártnál kisebb mértékben járult hozzá az ország nemzeti jövedelméhez. — A nemzetközi helyzet is­mert alakulása 1961-ben arra késztette a forradalmi mun­kás-paraszt kormányt is, hogy fokozza az ország véderejét. Honvédelmünket fejlesztettük és a fejlesztésit ebben az év­iben is folytatjuk. — Nem vagyunk ugyan a nemzetközi helyzet alakításá­nak főszereplőd, de erőnkhöz mérten kötele­zettséget vállalunk a gyar­mati sorból felszabadult országok gazdasági megse­gítésében. Szívesen tettük tavaly is, ön­zetlenül segítjük ezután is a felszabadult országok népei­nek gazdasági felemelkedését, függetlenségük megszilárdítá­sát. Ez internacionalista köte­lességünk. Jól teljesítettük az 1901. évi tervet — Ilyen körülmények kö­zött tehát egészében véve jól teljesítettük az 1961-es tervet! Van javítanivaló bőven, ezt mindenki tudja. Mégis jó tud­ni, milyen utat tettünk meg, s hogy a fő irány helyes. Ez erőt és biztonságot ad a jövő­re. A tavalyi terv teljesítésé­nek igazi értékét az adja meg, hogy nemcsak a termelés és a termelékenység emelésében értük el az ismert — és nem jelentéktelen — eredményeket, hanem az említett körülmé­nyek között a beruházási és lényegé­ben a fogyasztási elő­irányzatot is teljesítettük, sőt még fizetési mérlegünket is javítottuk. Mindez együtt a múlt év legjelentősebb ered­ménye. A tavalyi eredmények alapján is elmondhatjuk te­hát: minden feltételünk meg­van ahhoz, hogy ebben az év­ben még gyorsabban halad- ! junk előre a szocialista építés­ben. Ezután arról beszélt Gás­pár Sándor, hogy 1962-ben meg tudjuk gyorsítani a fej­lődést. 1962-ben már a gazda­sági élet minden területén az eddiginél sokkal jobban ki tudjuk használni a szocialista termelési viszonyokból fakadó lehetőségeket, hiszen már a mezőgazdaság is szocialista talajra került. Ha ebben az évben még tovább javítjuk a szerve­ző munkát a termelési vi­szonyokban rejlő lehetősé­gek jobb kihasználásával, gyorsíthatjuk az előrehala­dás tempóját. — Az üzemek, a vállalatok önállóságát tovább kell növel­ni. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy az eddiginél jobban érvényt szerezzünk minden munkahelyen a népgazdaság érdekeinek; a központi akarat­nak. Ezen a téren még jelen­tősek a tennivalók, amelyek elvégzésével áz egész népgaz­daság fejlesztését gyorsíthat­nánk. A költségvetés végrehaj­tása, idei terveink megvalósí­tása igényesebb munkát kö­vetel a népgazdaság minden szintjén a felső irányítástól kezdve az üzemekig, a terme­lőszövetkezetekig. — Van égy másik lehetőség is, amelynek hasznosítása év­ről évre jobban érezteti hatá­sát: a testvéri szocialista or­szágokkal folytatott gaz­dasági együttműködés to­vább szélesítése. A kölcsönös együttműködés Dr. Münnich Ferenc államminiszter, Dobi István az Elnöki Tanács elnöke és Kádár János, a Minisztertanács elnöke az ülésteremben (MTI foto, Vigovszki felv.) hatását minden esztendőben érezzük. Az együttműködés feltételei különösen az utóbbi esztendőkben javultak. Rámutatott ezután Gáspár Sándor, hogy előrehaladásunk­nak nagyon fontos tényezője: a dolgozó tömegék aktivitása. Mindenféle szép elképzelés pa­píron marad, ha a dolgozó tö­megek nem teszik magukévá és nem támogatják. Tavalyi sikereink egyik fő forrása a néptömegek támogatásának fokozódá­sa. A tömegek bizalma olyan do­log, amit nem lehet előírássze­rűén, „megrendelni”. A ma­gyar nép most támogatja a párt és a kormány politiká­ját, mert látja e politika he­lyességét, mert jók a feltéte­lek a további előrehaladás­hoz. Helyesek és konkrétak a célok, amelyek végrehajtására a legszélesebb dolgozó rétege­ket lehet mozgósítani. A jövő­ben is élnünk kell gazdaság- politikánk végrehajtásának e fontos emelőjével: a néptö­megek aktivitásával. Befejezésül hangsúlyozta: az 1962. évi költségvetés fő ará­nya és előirányzata jó, ezért a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a magam nevében a költségve­tést elfogadom. (Hosszantartó taps.) A Köllségvelési vita folytatása Az országgyűlés szombati ülésén folytatta az 1962. évi állatni költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést néhány perccel tíz óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke njutot­ta meg. A vitában elsülnék dr. Nosz- kay Aurél, budapesti képvise­lő szólalt fel. Utána Bodó Istvánná. Csongrád megyei képviselő volt a következő felszólaló. Boross Gergely Békés megyei és Pál János Csongrád megyei képviselő felszólalása után, mivel több hozzászóló a költségvetés­hez nem jelentkezett, Rónai Sándor elnök a vitát lezárta, majd Nyers Rezső pénzügy- miniszter válaszolt az el­hangzott észrevételekre. Az elnök ezután szavazást rendelt el. Az országgyűlés az 1962. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavasla­tot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációk kö­vetkeztek. Berki Mihályné képviselő szóvá tette: a lajtosság gyak­ran panaszolja, hogy hiányza­nak egyes apró iparcikkek, al­katrészek — például kerék­párlánc, villamossági és víz­vezetékszerelési anyagok, mű­anyag tankönjrv- és füzetbo­rító — illetve nincs megfe­lelő választék. A képviselő­nő megkérdezte a belkeres­kedelmi minisztertől: a hiá­nyosságok megszüntetésére milyen intézkedéseket hoztak, illetve terveznek? Tausz János belkereskedel­mi miniszter elmondotta, hogy ma már a tartós fogyasz­tási cikkek gyártásával egyidőben gondoskodnak az alkatrész-utánpótlásról is. A múlt évben, kísérletkép­pen, több megyében nyitottak úgynevezett ezer aprócikk-üz­leteket, s ezeknek hálózatát az idén tovább fejlesztik. A miniszter a továbbiakban el­mondotta: a hiányosságok fel­számolására felhasználják az anyagi ösztönzést is. A válla­latokat néhány, számukra kevésbé „kifizetődő" termék gyártására ösztönzik. Már si­került megszüntetni 120 apró­cikk hiányát. A boltok alkal­mazottait is érdekeltté tették az aprócikkek értékesítésében. Lehetővé vált, hogy a bel­kereskedelem egyes ki­sebb árucikkeket a helyi­iparral készíttessen el. Tausz János többek kö­zött azt is említette, hogy nem minden hiánycikk — hiánycikk. Előfordul, hogy egy-egy készítményből meg­felelő készlet áll rendelke­zésre, ugyanakkor a rendelés, az elosztás vagy a szállítás hiányos­ságai miatt a vásárlók hiába keresik. Ilyen termék például a két­lapos villanyfőző is, amely­nek hiányát ugyancsak szó­vá tette Berki Mihályné. A miniszter bejelentette, hogy Borsod megyében megvizs­gáltatja az interpellációban szóvátett aprócikkek hiányá­nak okát. A belkereskedelmi minisz­ter válaszát mind az inter­pelláló képviselő, mind az országgyűlés elfogadta. Ligeti László képviselő a főváros fejlesztési terveiben szereplő új nagyáruház épí­tésének elhúzódása miatt in­terpellált a belkereskedelmi miniszterhez. A belkereskedelmi minisz­ter válaszát Ligeti Lajos és az országgyűlés jóváhagyólag i ’udomásui vette. Dr. Ábrányi István Heves megyei képviselő interpellá­ciójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a községi művelődési házakat, otthono­kat az év nagy részében nem használják ki kellően, a községek vezetői ugyanak­kor nem járulnak hozzá ah­hoz, hogy a Moziüzemi Vál­lalat filmvetítésre vegye igénybe a helyiséget. . . Az elnöklő Rónai Sándor bejelentette, hogy llku Pál művelődésügyi miniszter be­tegsége miatt nem vehetett részt az ülésen, ezért az or­szággyűlés ügyrendje értel­mében harminc napon be­lül írásban ad választ az interpellációra. A következő interpelláló Mázi József budapesti kép­viselő, Csergő János kohó- és gépipari miniszterhez in­tézte kérdését: — Az Ikarus-gyár dolgozói megbíztak azzal, hogy hív­jam fel a figyelmet, hogy az újlipusú autóbuszok sorozatgyártásának meg­kezdését megfelelő telje­sítményű motorok hiá­nya gátolja. Milyen intézkedést terveznek az igény kielégítésére? A képviselő következő in­terpellációjában egyes elekt­romos berendezések alkat­(Folytatás a 3. oldalon.) I INTERPELLÁCIÓK

Next

/
Thumbnails
Contents