Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f PEST MEGYEI T A’HSl^C,S VI. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Ara 70 FILLÉR 1962. FEBRUÁR 18, VASÁRNAP / az 1962. évi költségvetést Gáspár Sándor elvtárs felszólalása a költségvetési vitában Interpellációk — Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Mint tegnapi lapszámunkban közöltük, az 1962. évi költségvetés vitájában felszólalt Gáspár Sándor elvtárs is. Az alábbiakban ismertetjük felszólalását. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak’ Képviselőtársaim! — A benyújtott törvényjavaslatból, Nyers elvtárs expozéjából és Molnár elvtárs előadói beszédéből megítélésem szerint két fontos következtetést vonhatunk le. Először: az 1962-es költségvetésben a kiadási és a bevételi fő összegek egyensúlyban vannak, vagyis az ország pénzügyi mérlegének egyensúlya biztosított. Ez igen lényeges. A másik: a költség- vetés biztosítja a forradalmi munkás-paraszt kormány gazdaságpolitikájának továbbviteléhez, közelebbről az idei terv teljesítéséhez szükséges anyagi eszközöket. Az ipari beruházásokról — Az előterjesztett törvényjavaslat szerint — mint ismeretes — a beruházásra szánt ösz- szeg 44,3 százalékát az ipar kapja. A költségvetés tehát biztosítja az ipar további fejlődését. Lehetővé teszi, hogy a tavalyról áthúzódott több mint ISO beruházást ebben az évben befejezzük. Nem sorolom fel valamennyit, csupán néhány jelentősebbet említek meg: befejezzük az Ajkai Hőerőmű bővítését, a Barátság kőolajvezeték magyar szakaszának építését, a Csepeli Csőgyár építését és sok más, nagyon fontos ipari objektumot. A rendelkezésre álló beruházási ősz- szegből ebben az évben újabb hatvan ipari objektum építését kezdjük meg. A költség- vetés tehát megfelelő pénzügyi biztosítékot nyújt a termelőerők további növekedéséhez. A beruházásokból egyre nagyobb rész jut gépekre. a műszak! színvonal növelésére, az üzemek korszerűsítésére, ugyanakkor csökken az új ipart épületekre fordított ösz- szeg_ s ez megfelel ötéves tervünk, gazdaságpolitikánk általános céljainak. — Folytatjuk az ipar szerkezeti átalakítását is. A szocialista ipar termelése ebben az évben nyolc százalékkal növekszik. Egyes fontos, kiemelt iparágakban azonban ennél gyorsabb ütemű emelkedéssel számolunk: a vegyiparban például több mint i3 százalékkal, a villamosgépgyártásban pedig 11,1 százalékkal lesz magasabb a termelés a tavalyinál. Korszerű mezőgazdaság — A beruházási összeg 17,4 százalékát a mezőgazdaság kapja. A költségvetés keretében az állam jelentős mértékben segíti a mezőgazda- sági beruházásokat. A mezőgazdaság ebben az évben valamivel több gépet kap. Ez a „valamivel több” — vagyis az emelkedés aránya egyáltalán nem lekicsinyelhető számokat takar, hiszen mintegy 7000 traktorról és a többi között 120 kombájnról van szó. Jelentős mennyiségű műtrágya jut a mezőgazdaságnak. Ennek szemléltetésére, tisztelt képviselőtársaim, engedjenek meg egy összehasonlítást. — 1938-ban a magyar mezőgazdaság egy holdon mindössze 7,5 kilogramm műtrágyát használt fel. A Becsben és Münchenben székelő gyászvitézek szerint ez volt a magyar mezőgazdaság „virágkora'’. Bár anyagi lehetőségeink egyáltalán nem végtelenek, a hajdani „virágkor” 7,5 kilójával szemben ebben az évben már 120 kiló műtrágya jut egy katasztrális holdra. — Sokra képes a szocialista alapokra helyezett magyar mezőgazdaság, különösen, ha a szövetkezeti parasztság még egy kicsit javítja a vezetést és a munkamorált. ha még egy kicsivel több műtrágyát és gépet kap, — Az idei költségvetés megfelelő anyagi eszközöket biztosít a közlekedés fejlesztésére is. A beruházások 9,4 százalékát a közlekedés kapja. A vasút új Diesel- és villamosmozdcmyokat, személykocsikat, tehervagonokat kap. — A költségvetési kiadások mintegy 27 százaléka az egészségügyi, a szociális és a kulturális igények fokozottabb kielégítését szolgálja. Más szóval: a lakosság ilyen irányú igényeit — ha nem is minden tekintetben, de egyre jobban — ki tudjuk elégíteni. — Tisztelt országgyűlés! Ismeretes, hogy a lakosság fogyasztási alapja ebben az évben 4 százalékkal, a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 2,5 százalékkal, a parasztság fogyasztásának reálértéke szintén 2,5 százalékkal növekszik. Az 1962-es költségvetés fő arányai feltétlenül jók. Ez a költségvetés reális alapokon nyugszik; a nemzeti jövedelem lehetséges emelésére alapozva irányozza elő a lakosság jólétének emelkedését, a népgazdaság fejlesztését szolgáló ösz- szegeket. Kialakítani a helves arányokat A továbbiakban Gáspár Sándor hangsúlyozta: a helyes arányok kialakítása a népgazdaság alapvető kérdése. Mostani gazdaságpolitikánk legna- | íyóbb ereje éppen abban van i '-■'oey számol a realitásokkal. 1 Fejlődésünk általábaa tervszerű, gazdaságpolitikánkban nincsenek ingadozások. A fő arányok helyes megállapítása jellemzi az idei költség- vetést is. Ezért azt a párt helyesnek, jónak tartja. — Gazdaságpolitikánk erejét jellemzően mutatják a múlt évi eredmények is. Az 1961-es terv teljesítéséről szóló adatok ismertek. Ezért azokat most nem ismétlem. Csak emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat arra, milyen körülmények között teljesítettük a tavalyi előirányzatokat. Először is a múlt éviben fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása egész társadalmi és gazdasági fejlődésünk szempontjából nagyon jó, de fokozott anyagi eszközöket követelt és kötött le. — A múlt év volt az elmúlt négy évtized legaszályosabb esztendeje. Ezért a mezőgazdaság termelése — bár a szocialista átalakulás mérsékelte a súlyos aszály következményeit — kevesebb volt, mint terveztük. A mezőgazdaság így a vártnál kisebb mértékben járult hozzá az ország nemzeti jövedelméhez. — A nemzetközi helyzet ismert alakulása 1961-ben arra késztette a forradalmi munkás-paraszt kormányt is, hogy fokozza az ország véderejét. Honvédelmünket fejlesztettük és a fejlesztésit ebben az éviben is folytatjuk. — Nem vagyunk ugyan a nemzetközi helyzet alakításának főszereplőd, de erőnkhöz mérten kötelezettséget vállalunk a gyarmati sorból felszabadult országok gazdasági megsegítésében. Szívesen tettük tavaly is, önzetlenül segítjük ezután is a felszabadult országok népeinek gazdasági felemelkedését, függetlenségük megszilárdítását. Ez internacionalista kötelességünk. Jól teljesítettük az 1901. évi tervet — Ilyen körülmények között tehát egészében véve jól teljesítettük az 1961-es tervet! Van javítanivaló bőven, ezt mindenki tudja. Mégis jó tudni, milyen utat tettünk meg, s hogy a fő irány helyes. Ez erőt és biztonságot ad a jövőre. A tavalyi terv teljesítésének igazi értékét az adja meg, hogy nemcsak a termelés és a termelékenység emelésében értük el az ismert — és nem jelentéktelen — eredményeket, hanem az említett körülmények között a beruházási és lényegében a fogyasztási előirányzatot is teljesítettük, sőt még fizetési mérlegünket is javítottuk. Mindez együtt a múlt év legjelentősebb eredménye. A tavalyi eredmények alapján is elmondhatjuk tehát: minden feltételünk megvan ahhoz, hogy ebben az évben még gyorsabban halad- ! junk előre a szocialista építésben. Ezután arról beszélt Gáspár Sándor, hogy 1962-ben meg tudjuk gyorsítani a fejlődést. 1962-ben már a gazdasági élet minden területén az eddiginél sokkal jobban ki tudjuk használni a szocialista termelési viszonyokból fakadó lehetőségeket, hiszen már a mezőgazdaság is szocialista talajra került. Ha ebben az évben még tovább javítjuk a szervező munkát a termelési viszonyokban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, gyorsíthatjuk az előrehaladás tempóját. — Az üzemek, a vállalatok önállóságát tovább kell növelni. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy az eddiginél jobban érvényt szerezzünk minden munkahelyen a népgazdaság érdekeinek; a központi akaratnak. Ezen a téren még jelentősek a tennivalók, amelyek elvégzésével áz egész népgazdaság fejlesztését gyorsíthatnánk. A költségvetés végrehajtása, idei terveink megvalósítása igényesebb munkát követel a népgazdaság minden szintjén a felső irányítástól kezdve az üzemekig, a termelőszövetkezetekig. — Van égy másik lehetőség is, amelynek hasznosítása évről évre jobban érezteti hatását: a testvéri szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés tovább szélesítése. A kölcsönös együttműködés Dr. Münnich Ferenc államminiszter, Dobi István az Elnöki Tanács elnöke és Kádár János, a Minisztertanács elnöke az ülésteremben (MTI foto, Vigovszki felv.) hatását minden esztendőben érezzük. Az együttműködés feltételei különösen az utóbbi esztendőkben javultak. Rámutatott ezután Gáspár Sándor, hogy előrehaladásunknak nagyon fontos tényezője: a dolgozó tömegék aktivitása. Mindenféle szép elképzelés papíron marad, ha a dolgozó tömegek nem teszik magukévá és nem támogatják. Tavalyi sikereink egyik fő forrása a néptömegek támogatásának fokozódása. A tömegek bizalma olyan dolog, amit nem lehet előírásszerűén, „megrendelni”. A magyar nép most támogatja a párt és a kormány politikáját, mert látja e politika helyességét, mert jók a feltételek a további előrehaladáshoz. Helyesek és konkrétak a célok, amelyek végrehajtására a legszélesebb dolgozó rétegeket lehet mozgósítani. A jövőben is élnünk kell gazdaság- politikánk végrehajtásának e fontos emelőjével: a néptömegek aktivitásával. Befejezésül hangsúlyozta: az 1962. évi költségvetés fő aránya és előirányzata jó, ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a költségvetést elfogadom. (Hosszantartó taps.) A Köllségvelési vita folytatása Az országgyűlés szombati ülésén folytatta az 1962. évi állatni költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést néhány perccel tíz óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke njutotta meg. A vitában elsülnék dr. Nosz- kay Aurél, budapesti képviselő szólalt fel. Utána Bodó Istvánná. Csongrád megyei képviselő volt a következő felszólaló. Boross Gergely Békés megyei és Pál János Csongrád megyei képviselő felszólalása után, mivel több hozzászóló a költségvetéshez nem jelentkezett, Rónai Sándor elnök a vitát lezárta, majd Nyers Rezső pénzügy- miniszter válaszolt az elhangzott észrevételekre. Az elnök ezután szavazást rendelt el. Az országgyűlés az 1962. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációk következtek. Berki Mihályné képviselő szóvá tette: a lajtosság gyakran panaszolja, hogy hiányzanak egyes apró iparcikkek, alkatrészek — például kerékpárlánc, villamossági és vízvezetékszerelési anyagok, műanyag tankönjrv- és füzetborító — illetve nincs megfelelő választék. A képviselőnő megkérdezte a belkereskedelmi minisztertől: a hiányosságok megszüntetésére milyen intézkedéseket hoztak, illetve terveznek? Tausz János belkereskedelmi miniszter elmondotta, hogy ma már a tartós fogyasztási cikkek gyártásával egyidőben gondoskodnak az alkatrész-utánpótlásról is. A múlt évben, kísérletképpen, több megyében nyitottak úgynevezett ezer aprócikk-üzleteket, s ezeknek hálózatát az idén tovább fejlesztik. A miniszter a továbbiakban elmondotta: a hiányosságok felszámolására felhasználják az anyagi ösztönzést is. A vállalatokat néhány, számukra kevésbé „kifizetődő" termék gyártására ösztönzik. Már sikerült megszüntetni 120 aprócikk hiányát. A boltok alkalmazottait is érdekeltté tették az aprócikkek értékesítésében. Lehetővé vált, hogy a belkereskedelem egyes kisebb árucikkeket a helyiiparral készíttessen el. Tausz János többek között azt is említette, hogy nem minden hiánycikk — hiánycikk. Előfordul, hogy egy-egy készítményből megfelelő készlet áll rendelkezésre, ugyanakkor a rendelés, az elosztás vagy a szállítás hiányosságai miatt a vásárlók hiába keresik. Ilyen termék például a kétlapos villanyfőző is, amelynek hiányát ugyancsak szóvá tette Berki Mihályné. A miniszter bejelentette, hogy Borsod megyében megvizsgáltatja az interpellációban szóvátett aprócikkek hiányának okát. A belkereskedelmi miniszter válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés elfogadta. Ligeti László képviselő a főváros fejlesztési terveiben szereplő új nagyáruház építésének elhúzódása miatt interpellált a belkereskedelmi miniszterhez. A belkereskedelmi miniszter válaszát Ligeti Lajos és az országgyűlés jóváhagyólag i ’udomásui vette. Dr. Ábrányi István Heves megyei képviselő interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a községi művelődési házakat, otthonokat az év nagy részében nem használják ki kellően, a községek vezetői ugyanakkor nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a Moziüzemi Vállalat filmvetítésre vegye igénybe a helyiséget. . . Az elnöklő Rónai Sándor bejelentette, hogy llku Pál művelődésügyi miniszter betegsége miatt nem vehetett részt az ülésen, ezért az országgyűlés ügyrendje értelmében harminc napon belül írásban ad választ az interpellációra. A következő interpelláló Mázi József budapesti képviselő, Csergő János kohó- és gépipari miniszterhez intézte kérdését: — Az Ikarus-gyár dolgozói megbíztak azzal, hogy hívjam fel a figyelmet, hogy az újlipusú autóbuszok sorozatgyártásának megkezdését megfelelő teljesítményű motorok hiánya gátolja. Milyen intézkedést terveznek az igény kielégítésére? A képviselő következő interpellációjában egyes elektromos berendezések alkat(Folytatás a 3. oldalon.) I INTERPELLÁCIÓK
