Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

í Egy tanácsi dolgozó kotta- és hangszer gyűjteménye. Tízperces riport helyett négyórás séta a zene világában A CEGLÉDí JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1962. FEBRUÁR 17. SZOMBAT FAZNAK Többször adtunk hangot la­punk hasábjain annak a hatá­rozott véleménynek, hogy a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat ceglédi üvegboltja messze földön pár­ját ritkítja. Fővárosi színvo­nalú üzlethelyiség, pazar bőke­zűséggel biztosított választék, rend, fegyelem, tisztaság, gon­dos, figyelmes kiszolgálás. Az önkiválasztósra való át­térés óta a bolt egyetlen nagy kiállítás, és a vásárlók termé­szetesen szívesen időznének hosszú ideig a szépen, kirakat- szérűén elhelyezett áruk kö­zött. Beleszól ebbe azonban az időjárás, 12—15 fokos hidegben lehet síelni, korcsolyázni, de porcelánokban gyönyörködni semmi esetre sem. Helyes lenne, ha ezt a vál­lalatvezetés megszívlelné, an­nál is inkább, mert ahol van pénz egy bolt ilyen nagyvonalú és pazar berendezésére, ott nem hiányozhat a napi két-há- rom vödör háztartási szén sem. Negyedmilliós ajándék a dolgozó parasztságnak A KIÁRUSÍTÁS ABONYI MÉRLEGE Megvoltak a zárszámadó közgyűlések. A tsz-ek tagjai sorban felvették munkaegy­ség-részesedésüket. Ki töb­bet, ki kevesebbet. A család körülülte a nagyasztalt és megbeszélték a családtagok, hogy mit is kellene vásá­rolni. Az állami kereskedelem évek óta a téli szezon be­fejezésével egyes árukat ki- áru sí táKszerűen hoz forga­lomba és azoknál jelentős árengedményt biztosít. — Az idei nagy árleszál­lítás egybeesik a termelő- szövetkezetek zárszámadásai­val — mondotta Horend- zsálc Miklós, az Abonyi Fmsz kon í'ekcióboltj án aj| ve­zetője. — Húsz, harminc, sőt negy­ven százalékos árenged­ménnyel vásárolhattak ez SPORT Hétszázhuszonhárom gól egy szezonban Szép eredménnyel zárfák a múlt évet a ceglédi kézilabdázók Azt már hosszú honapo-k óta tudom, hogy Cegléden egyre népszerűbb a kézilab­da. Igen komoly verseny­társiként szegődött a futball sarkába. Azt azonban ál­modni sem mertem volna, hogy az évek során ilyfen szép családdá szaporodott a játékosok, vezetők, rendezők és barátok köre. Biztosah vol- tak vagy nyolcvanan azon a jó hangulatú baráti vacso­rán, amelyre azért gyűltek össze a ceglédi kézilabdázás hívei,, hogy számot vesse­nek a múlt esztendővel és néhány lelkes szóval elin­dítsák az új évadot. Száraz György. a KGV- sportkör elnöke a gyár több vezető funkcionáriusával együtt hozta el a dolgozók üdvözletét. Korponay Károly, a Pest megyei Kézilabda Szövetség elnöke K. Nagy Pállal együtt köszöntötte a ceglédieket. A számvetést, a szakosztály népszerű Béla bácsija — Kardos Béla — végezne. — Eredményekben gazdag sportév végére értünk — mondotta többek között Kar­dos Béla. — Jó érzés tölti el az embert ilyenkor, ami­kor a megtett útra vissza­tekint. Szakosztályunknak 54 igazolt játékosa és 19 veze­tőségi tagja van. Négy csa­pattal vettünk részt a baj­nokságban. Női I. csapatunk ; a megyei I. osztályban a 2. j helyen végzett a Váci Kötött mögött egyforma pontarány- J nyal, csak rosszabb gól- j aránnyal. Női II. csapatunk; hosszú idő után most in- ! dúlt először a járási bajnok- ; ságban nehéz körülmények ; között. Köszönet jár Csen- ; des György edzőnek, aki a / női utánpótlás csapatát meg- \ szervezte. ; — Férfi II. csapatunk a já- ; rási bajnokságban indult és; azt igen szép eredménnyel ! veretlenül nyerte meg. A 1 csapat Sipos József sport- ; társ irányításával kitűnően \ biztosítja az I. csapat után- í pótlását. A férfi. I. csapat a \ megyei I. osztályban a 2. he- j lyen végzett, egy ponttal a : Dunakeszi mögött. Ha játé- ! kosaink fegyelmezettebbek és ; nincsenek a csapatban sze-; mélyi ellentétek, állítom, í könnyen megnyerhettük vol- \ na a bajnokságot, ami már; a kezünkben volt. A csapat; a bajnokságban 21 mérkő- / zést játszott, részt vett a ; Balaton és a Dunakanyar ku- g pában, összesen 42 mér-' kőzésen szerepelt. Ebből megnyertünk 33-at, 4 dön­tetlen és 5-öt elvesztettünk. Adtunk 723 gólt és kap­tunk 322 gólt. Az év leg­eredményesebb góldobói: Ozsváth 173 és Monor i 163 góllal, — Azzal zárom a múlt évet, hogy köszönetét mon­dok mindenkinek, játékosok­nak. edzőknek, rendezőknek, vezetőségnek. mindenkinek, aki munkánkban szíwel-lé- lekkel részt vett. .Nem. mu­laszthatom el azt sem. hogy megköszönjem baráti körünk odaadó segítségét, támogatá­sát, a sok lelkes biztatást. A jövőre vonatkozólag el­mondhatom, hogy csapataink rövid pihenés után folytat­ják edzéseiket és közölhe­tőm azt iS. hogy végre meg­érkezett a várva vért autó­busz. Befejezésül Korponay Ká­roly szövetségi elnök átadta az 1961-ns bajnokság érmeit és azzal a reménnyel kí­vánt sok szerencsét a ceglédi kézilabdázóknak, hogy jövő ilyenkor ugyanezen a helyen, hasonló körülmények között a bajnoknak kijáró érmeket szerelné a ceglédieknek át­adni. A szakosztály ezután a já­tékosokat, a vezetőséget és a baráti kört vacsorán látta vendégül. ^^^Vv\XXXX\\>XXXXXXVVvVN>^XVvXXXXXXXXXX\V G épkocsivezető barátom mesélte el ezt a kis tör­ténetet a napokban. Én csak lejegyeztem annak bizonyítá­sára, hogy milyen nagyot for­dult a világ. — Tudod, hogy tanyasi gyerek voltam, tanyán jártam is'--lába s katonaköteles ko­romig bizony nem sokat lát­tam a várost. Legeltetés köz­ben sóvárogva nézegettem a betonúton elsurranó gépkocsi­kat s már akkor megszüle­tet bennem a nagy elhatáro­zás, hogy gépkocsivezető le­szek. Katonakoromban ültem először a csoda-masinán és a jogosítványomat is ott szerez­tem meg. Ültem már vonta­tón, személy, és teherkocsin s most, mint tudod, már évek óta. személykocsi a munkahe­lyem. Tegnap estefelé hazajövet — vidéken voltam és egyedül jöttem haza —, egy tanyai iskola előtt vitt el az utam. Éppen akkor jöttek ki a kis tanulók, igyekeztek hazafelé. Kiértek a kövesútra. aztán ki jobbra, ki balra. No, felve­szem azokat, akik arra jön­nek, amerre éri. Megálltam az útra érkező gyerekek mellett s hívtam őket a kocsiba. Kis tanyasi fickók — gondoltam alatt a két hét alatt tel­jes értékű cikkeket. Nem ritka, hogy egy-egy vá­sárló ezer forintot megta­karít egy-egy ilyen vásár­lásnál/ Közvetlenül a zár­számadások befejezése után nyílt meg ez a vásár és ma van utoljára. — Hogy miket hozunk for­galomba. arra érdekes ada­tokat tudok mondani. Már az első két napban elad­tunk 8 db panofixbundát (egyenként 4300 forint), hat bőrkabátot, négy igen finom férfibundát. Könnyű kiszá­mítani, hogy egy-egy vevő mennyit takarított mgg az­zal, hogy most vásárolt. Áru­hiányról szó sem lehet, na­ponta kapjuk az utánpótlást, és minden igényt ki tudunk elégíteni. Sulyok Pál, a József Attila Tsz építőbrigádvezetője ép­pen fizet a pénztárnál, fe­lesége hóna alatt férfi- és női kabát. — No. hogy vált be az esz­tendő Sulyok elvtárs? — 19 000 forintot keres­tem, többet nem Is kíván­hatnék, hiszen nyugdíjazás előtt állok. Hiába, az idó eljárt. Mialatt fizet, odahúzódok egy pillanatra Sulyok néni mellé, és nála kíváncsiskodók, — 10 esztendeje vagyunk a tsz-ben. Azóta új házat építet­tünk, bútort vásároltunk és mondhatom, gondta­lanul élünk. Valamikor az öt hold jutta­tott föld mellett még a ke­nyerünk 6em volt meg. — Használják egészséggel! búcsúzik tőlük a boltvezető és tréfásan utánuk kiáltja: — El ne felejtsék, hogy ezen a vásárláson több mint 700 forintot kerestek. Csendes, nyári éjszaka volt. Lehetett úgy két óra, amikor kedves baráti beszélgetésből hazafelé tartottam. A Víz ut­cában ballagtam, amikor fi­nom, selymes muzsika állított meg. Az egyes számú ház re­dőnye mögül halvány fény pislogott. Nagyon halkan szű­rődött egy hárfa húrjairól az ismert Mozart-dallam. A múlt héten megint arra jártam hasonló időben. Egy hawaii-gitár elnyújtott hang­ja sóhajtott felém. Ott az ab­lak alatt megígértem magam­nak, hogy másnap délután be­kopogtatok a házba és szem­től , szembe nézek az ismeret­len muzsikussal. Amikor a küszöbön álltam, már nem is volt ismeretlen. Dr. Vörös Géza, a városi ta­nács ipar-műszaki osztályának dolgozója a lelkes muzsikus, akiről mondhatom, hogy igen romantikus körülmények kö­zött lakik. A lakás valóságos zenei múzeum. Kottaanyag ezerszámra. Zenetörténeti szempontból megbecsülhetet­len értékű levelezés, zeneszer­zőkkel, szövegírókkal és a legváltozatosabb hangszerek hosszú sora: pianino, hegedű, hárfa, gitár, lant, északi lant, mandola, két balalajka, ha­waii-gitár, xilofon. — Ez az én világom! — mu­tat körül Vörös Géza. — öt­ven esztendeje csinálom. — És még sosem fáradt el! — tette hozzá a felesége. ‘— A késő éjjeli órákig koltáz, levelez, muzsikál! — Hogy hogyan kezdődött? Már gyerekkori dolog. Olyan iskolába jártam, ahol szeret­ték a zenét. Például abban az osztályban, amelybe én jár­tam, tanult Losonczy Dezső, a későbbi országoshírű zene­szerző-karmester és Eisemann Mihály, a jeles zeneszerző. Mindhárman az ifjúsági zene­karban játszottunk. Érettségi Apátián nemzedék Bárány Tamás irodaimi matinéja a művelődési házban után elszéledtünk. Ők mind­ketten zenei pályára kerültek. Én elvégeztem a jogot és ze­nei pályára kerültem. — A zenéről soha egy pilla­natra nem felejtkeztem el. Magam is próbálgattam * ze­neszerzést. Első nótámat Ja­kab Margit szövegére szerez­tem. Több nótám a Zeneaka­démián került előadásra. — De még ennél is fonto­sabb az a meleg baráti kap­csolat, ami igen sok zeneszer­zőhöz fűzött és fűz ma is. Ennek a rengeteg kottának csak egészen kis részét vásá­roltam. Nagy részét a szer­zők küldték, részben nyomta­tásban, részben eredeti kéz­iratban. Mai postámban pél­dául Buday Dénes levele ér­kezett, s abban már jelzi leg­újabb szerzeményének elkül­dését. Évek során sok érdekesség szaporodott fel ebben az anyagban. Itt van nálam pél­dául Arany János két magyar nótájának iS kottája: Meg­mondtam egy piros rózsaszál­nak és Imádlak, imádlak. De itt van Blaha Lujza egyetlen magyar nótája, amelynek szö­vegét és zenéjét is a nagy művésznő szerezte. — Sose voltam zenekar nél­kül. Játszottam annak idején ifjúsági zenekarban. Voltam hegedűs egy mozi-zenekarban a néma film idején. Tizenkét év óta játszom Vass Jenő tánczenekarában. Sokan nem tudják, hogy a zenekar mű­sora azért volt olyan változa­tos, mert több mint 1500 da­rabból álló táncdalgyűjtemé­nyemet használtuk. Pedig, hogy Vörös Géza sze­ret muzsikálni és szívesen muzsikál, arra én szívesen tanúskodok. A tízperces ri­porthoz ráadásul négyórás lel­kes zenei bemutatót kaptam. Gitáron, balalajkán és hár­fán. zedék című könyvéről, a könyv születéséről és az író műhely­titkairól. Bárány Tamást nem kell Cegléden bemutatni. Kor­mányválság Paranában című vidám regénye, a Húsz év. Apátián nemzedék című regé­nyei, valamint a filmen is nagy sikert aratott Csigalépcső meg­becsült nevet biztosított szá- | mára városunk olvasóközönsé- i g'e előtt. Érdeklődéssel várjuk a va­sárnap délelőtti író-olvasó ta- j lálkozót a művelődési ház te- j levíaióe termében. ______‘____, H elyes és régen nélkülözött kezdeményezést indít el vasár­nap délelőtt 10 órakor a váró-' sí tanács művelődésügyi osz­tálya, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának közreműkö­désével. Az országos irodalma élettel való kapcsolat elmélyí­tését. a ma irodalmának nép­szerűsítését szolgálja az az elő­adássorozat, amelyre a műve­lődésügyi osztály esetenként egy-egy országos hírű írót lát vendégül. Vasárnap, február 13-án dél­előtt 10 órakor Bárány Tamás író tart előadást Apátián nem­Warszawa vagy Moszkvics? H ol művelődjünk OL SZÓRAKOZZUNK . Február 17-én, szombaton ! este hét órai kezdettel a Kos­suth Művelődési Házban az Állami Déryné Színház a Mindent a mamáért című víg­játékot mutatja be. Ugyancsak szombaton este nyolc órakor a művelődési ház táncintézetében táncest lesz. A Kossuth Filmszínház mű­során vasárnap este 5 és 7 órai kezdettel A megszökött falu című román film szerepel. A Közlekedésépítési Gép­javító Vállalat kultúrotthoná- ban szombaton a Ceglédi Épí­tők Tornaszakosztálya vidám farsangi bált rendez. A pon­tosan fél kilenckor kezdődő bált a szakosztály tornászai francia négyessel nyitják meg. Vasárnap délelőtt a kisgyer­mekek számára mesét mond Szálkái Miklós, majd egész nap klubélet, és a televízió kedvelői szórakozhatnak. A Dózsa Moziban vasárnap a Szép Inkeri című filmet vetí­tik. A Vasutas Otthonban a 'szokásos klubéleten kívül más program nem lesz. A világhírű Halasi csipke kiállítása az esti órákban is megtekinthető a Kossuth Mú­zeumban. Rendkívüli nyitva- tartás vasárnap délután 4 órá­tól esite 8-ig. AWWWWWWWWWSWWWVWVWVWVWWWSU — AZ ABONYI Kinizsi Pái gimnázium szülői munkakö­| zössége február 17-én és 18- án bemutatja Strauss Jánoí i Bécsi diákok című nagyope- I rettjét. — A CEGLÉDI Alkotmány Tsz-ben egyszerűsítették a részesedések kifizetését. A brigádvezetők a borítékozót! járandóságokat névsor szerint | veszik át és a tagoknak a la- i kasukon fizetik ki. — FEBRUÁR 18-ÁN az Abo- nyi Községi Sportkör a sport­kör összes helyiségeiben far­sangi bált rendez. — SOK PANASZ van a fürdőnél levő nyilvános kút úpolatlanságára. A lavasko- csik egészen megközelítik a kutat, felvágják a környékét, és nagy sarat csinálnak a ko­| esik és a lovak mosásával. A környék lakosainak nagy örö­mére szolgálna, ha a kút kör­nyékét az illetékes hatóságok i rendbehoznák. .\\\\\\\\w\\\\\\\\\\\\\\\\\vv.\\\\\\\\\\\\\ más helyen megfordultam s a Warszava vidáman gurult két boldog emberrel visszafe­lé. Félszemmel oda-odapislog- tam a gyerek felé — boldo­gan mosolygott. Elhagytuk az iskolát és már vagy három kilométert autóztunk, amikor a gyerek megszólalt: — Itt lakunk. Takaros kis tanya lapult az út mellett a hatalmas lombta­lan akácok alatt. Az udvaron futkárosó malacok és csirkék borsózöld Moszkvicsot kerül­gettek, amely mellett szerelő- ruhás fiatalember foglalatos­kodott. — Ott az apukám — ugrott ki a kocsiból az utasom —, szerelő a tsz-ben és ez a mi kocsink. — Ne haragudjon rám a bá­csi — hajolt hozzám huncut mosollyal —, csak ki akartam próbálni a Warszavát. Nem rossz, de azért a mi Moszk­vicsunkért nem adnám oda. a guerek már odaért azap- zi jához és én még mindig mozdulatlanul ültem a kocsi­ban. Nem haragudtam a gye­rekre a potyafuvarért, de eszembe jutott: vajon hogy’; tudtam volna én ezt megcsi- \ nálni húsz évvel ezelőtt? — O — : — FODOR JÁNOS és fele- • sége, albertirsai lakosok az országúton motorkerékpárral i súlyos balesetet szenvedtek. Az Állami Biztosító 1900 fo­rint előleget fizetett ki részük­re. — AZ ALBERTIRSAI Di­mitrov Termelőszövetkezetben a szőlő kivételével minden te­rületet brigádok vállaltak fel. Az üzemegységek és brigádok verseny-szerződéseket kötöttek egymással. — KÖZPONTI helyre tele­pítik a törteli Arany-kalász Termelőszövetkezet állatállo­mányát. Evégből az idén 100 férőhelyes marhaistállót, két 100 férőhelyes süldőszállást és 30 férőhelyes kocafiaztatót építenek. — CEGLÉD és Nagykőrös városokban, valamint a ceg­lédi és monori járások terüle­tén minden rendezés étel és ital ellátását a Ceglédi Ven­déglátóipar! Vállalat biztosít­ója. Ez egy téli évadban több £ mint száz nagyszabású rende­lést jelent: táncestek, bálok, ^ disznótoros vacsorák, műsoros festek, tsz-ek zárszámadó ösz- ^ szejövelelei, ktsz-ek évzáró ^vacsorái stb. £ — AZ FMSZ Ceglédi Járási ^ Központja ma. szombaton dél- £ előtt 9 órakor Abonyban! az {fmsz kultúrtermében tartja £ küldöttértekezletét, ahol meg- £ választják az új vezetőséget íés a megyei küldötteket. y ^ — A CEGLÉDI Gyógypeda­í, gógiai Iskolában a múlt ne­gyedévben a mulasztásmentes f napok száma 411 volt. Ugyan- J ezen idő alatt a mulasztás- í mentes hetek száma 68. — AZ ABONYI Gépállomás ^ KISZ-szervezete szombaton, £ február 17-én házibajnoksá- ^ got tart két sportágból: asz- ^ taliteniszből és sakkból. Ki- £ egészítő foglalkozás lesz a bi- £ liárd. \ — A CEGLÉDI FAIPARI Ktsz első negyedévi tervében a kamaszheverők gyártását í 400-ról 700-ra emelte. A köz- | kedvelt bútorból már 120-at í elszállítottak, a közeli napok- \ ban pedig újabb százat adnak !át a kereskedelemnek. magamban, milyen jól fog nekik esni, nemcsak hogy nem kell gyalog menni, hanem ilyen szép kocsiban ülhetnek. Az invitálásnak volt is ered­ménye. Mellém két kis kö­lyök került, hátra pedig beül­tek vagy négyen. Olyan tíz­éves forma volt valamennyi, fiúk, lányok vegyesen. A mel­lettem ülő egyik gyerek, nagy kék szemű, szőke legényke azonnal szakszerű magyará­zatba kezdett. Ismertette tár­saival a kocsi adatait, hány ló­erős, milyen motor van benne s otthonosan nyúlt a rádió kapcsolója felé. Cigarettát ka­parásztam elő félkézzel s a kö­lyök előzékenyen nyomta be a villamos öngyújtó gombját. — Hol tanultad te ezeket, kisfiam? — kérdeztem tőle. — Apukám a tsz gépkocsi- vezetője, ugyanilyen Warsza- wájuk van és engem is elvisz­nek néha. Hm — gondoltam magam­ban — ennek a gyereknek már nem nagyon sok újat nyújt a kocsikázás. A mellet­te ülő fekete gyerek mindvé­gig komolyan hallgatott. Bo­gárszemével állandóan a mű­szerfalat figyelte, s mint lát­tam, alaposan körülnézett a kocsiban. Közben meg-meg- álltam, a gyerekek elfogytak. Egy útmelletti kis háznál a gépkocsivezető-csemete is ki­szállt, csak a fekete gyerek ült tovább nagy komolyan mellettem, szemét le nem vé­ve a műszerfalról. 2 ^beren figyelte minden - mozdulatomat, láthatóan meg volt elégedve a vezeté­semmel. — Te hol szállsz le, kis­fiam? — kérdeztem végre, mikor már erősen közeledtünk a város felé. A kölyök mintha mély álomból riadt volna fel, ta­nácstalanul megvonta a vál­lát. — Hát hol laksz? — Arra — mutatott vissza­felé ijedt szemekkel. No lám — gondoltam ma­gamban meghatva —, ez a gyerek inkább vállalta a gya­loglást, csakhogy kocsikázhas- son egy kicsit. Ne félj kölyök, én is ilyen voltam valamikor, de engem nem vett fel soha senki. Hazaviszlek, nem fogsz gyalogolni. A legelső alkal-

Next

/
Thumbnails
Contents