Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-16 / 39. szám

HÉVIZÉN Vgy együtt tart ez a két fiatalasszony, mintha testvé­rek lennének, pedig ezelőtt talán nem is ismerték egy­mást. Hévizén barátkoztak össze az önsegélyző csoport 10 napos üdülésén. — Nagyon jól éreztük ma­gunkat — kezdi a barna bőrű Béki Ferencné, az üllői Kos­suth Tsz brigádvezetője — a Pannóniában olyan ellátásban részesített a kedves Zsófi né­ni, amilyenről csak álmodoz­hattunk azelőtt. Még szarvas- combot is tálaltak! Bizony, ilyen ételekről csak a régi Színházi Élet társadalmi rova­tában olvashattunk, amikor a riporter felsorolta a főúri la­komák fogásait. — A meleg, gyógyító vizű medencébe — így mesélik a fürdöalkalmazottak —, régen pendelyben mentek be a sze­mérmes falusi asszonyok, az a víz színén maradt és úgy festettek az asszonyok, mint egy csokor színes tavi rózsa... Mi valamennyien fürdőruhá­ban voltunk és nem is akár­milyenben. — A kajla, nagybajuszú tsz- fogatosok, meg állatgondozók se hosszú gatyában mentek már be a vízbe — veszi át a szót Nyitrai József né, a tsz párttitkára. — Elvittek ben­nünket Sobri Jóska sírjához és a vendéglőbe is, ahol haj­danán a betyárvezér mulatni szokott. A mestergerenda ma is őrzi fokosának nyomait... — Jártunk a keszthelyi He­likon Könyvtárban is, itt lé­nyegesen több volt a látniva­ló és amellett olcsóbb is, mint az a mestergerendás csárda. Milliós értékű ez a könyvtár, Barabás Miklós, Munkácsy, Zichy-festmények, Stróbl Ala­jos, Izsó-szobrok ... Az em­ber elámul a sose látott mű­vészi szépségek láttán ... — A vecsési. monori, pilisi, gyömrői ismerősök mellett ba­ranyai, hevesi, békési tsz- tagokkal is megismerkedtünk — ezt már Békivé mondja —, a vacsora utáni beszélgetések­nél bizony szégyenkeznünk kellett sokszor, mert azok csak úgy ezerszámra beszéltek a tsz-eik sertésállományáról. Já­rásunk területén pedig — a gombaiak kivételével —, mi csak ötvenesével számolhat­tunk. így voltunk a szarvas- marhákkal is... Kérges tenyerét elém nyújt­ja. mintha engem kellene meggyőzni szavainak igazá­ról. Nemcsak ezért üdvös és hasznos ez az üdülés, mert az ember a romlott egészségét is gyógyíthatja, hanem azért is, mert ott másfajta, más megyebeli emberekkel is talál­kozik, akiktől tanulhatunk, tapasztalhatunk is... Kiss Sándor VIDÜE IV. ÉVFOLYAM, 39. SZÄM 1952. FEBRUAR 16, PÉNTEK A NEHÉZSÉGEK ELLENÉRE IS JELENTŐSEN FEJLŐDTEK TSZ-EINK AZ ELMÚLT ÉVBEN Szíjjártá Lajos elvfárs, járási tanácselnök beszámolója a járási nagyaktiván A pártszervezetek, községi tanácsok és termelőszövetke­zetek vezetői részére aktíva- ülést rendezett szerdán a járá­si pártbizottság és a járási ta­nács. Szíj jártó Lajos elvtárs tar­tott beszámolót a termelőszö­vetkezetek 1961. évben végzett munkájának tapasztalataiból és az 1962. évii feladatokról. Elmondotta Szíjjártó elvtárs, hogy szövetkezeteink az aszályos idő, az alakulással járó ne­hézségek ellenére is, ko­moly fejlődésről tettek ta­núbizonyságot. A termelőszövetkezetekben megszilárdult az egység, javult a munkafegyelem, s egyre in­kább erősödik a szövetkezeti tulajdon védelme. Ahol a tsz-ek vezetői meg­valósították a párt és állami szervek által, oly sokat han­goztatott anyagi érdekeltséget, ott megszilárdult a munkafe­gyelem, jó a tagság jövedelme. A területvállalás rendszere egyben a termelés eredményes- vSégének motorjává vált. Alhol a tagság véleményét kikérte a vezetőség, ahol érvényesítették a szövetkezeti demokráciát, a'hol a vezetők a közgyűlés határozatát magukra nézve kö­telezőnek tartották, ott erősö­dött a szövetkezeti demokrácia, nőtt a vezetők tekintélye, s ko­moly mértékben megalapozták az 1862. évi tervek eredményes megvalósítását. Ilyen jó példaként kell megem­líteni az üllői Petőfi, a tá- piósülyi Virágzó, a gombai Uj Élet. az iillöl Március 15. és a mendei Lenin ter­melőszövetkezeteket. Az eddig elkészült zárszám­adások azt mutatják, hogy a tsz-ek tiszta vagyonának ér­téke megkétszereződött, egyes helyeken megháromszorozó­dott az 1960. éviihez viszonyít­va. A termelési alap ugyan­csak két-háromszorosára emel­kedett, a fel nem osztható alap növekedése is kétszerest mutat. Szíjjártó elvtárs számadatok alapján részletesen elemezte a tsz-ek elmúlt évi termésered­ményeit, elemezte az alacsony termésátlagok okát. Az idén a növénytermelésiben mintegy nyolc-kilenc százalékkal kell növelni a terméseredményeket. Ennek megvalósítására az alábbi feltételeket szabta meg: Záros határidőn belül el kell végezni a szántást, a vetőmag- ágyak előkészítését. Körülte­kintően kell megválasztani az egyes növényféleségek helyét. Gondoskodni kell a tájegység­nek megfelelő vetőmag beszer­zéséről, okosain kell gazdálkod­ni a rendelkezésire álló trágya- mennyiséggel. A magasabb terméseredmény érdekében fokozni kell az egy holdra eső tószámot is. A legfontosabbnak lehet mondani e téren a növényápolás és növény- védelem időben való elvég­zését. A termelés önköltségcsökken­tése érdekében ajánlatos, hegy valamennyi tsz, ahol erre lehe­tőséget talál, már a vetésnél gondoljon a gépi művelés le­hetőségének alkalmazására. A továbbiakban az állatte­nyésztés alakulásáról, az állat­tartás gazdaságosságáról 'és az e téren szerzett tapasztalatok­ról szólott Szíjjártó elvtárs. Hangsúlyozta, hoigy az állatál­lomány csökkenése és a tsz-ek jelenlegi állományának ala­csony száma károsan hat a ter­melés megalapozására és a jö­vedelem növelésére. Az állatál­lomány alacsony létszáma az oka annak, hogy jelenleg csak hat-hét évenként kerülhet sor a földterület trágyázására. Az állatállománynak sok tsz-ünk- ben nem gazdaságos a szapo­rulata és a hozama. A tejfcoz3.ni legmagasabb a kávai Haladás Tsz-beo: évi 2875 liter. Ugyanakkor a pilisi Uj Élet­ben mindössze 941 liter. A sü- lyi tsz-ben a 100 tehénre eső szaporulat 98 darab, a monori Kossuth Tsz-ben csak 40, az ecseri Törekvőben pedig 50. Nem különb a helyzet a ser­tésállomány szaporulatának és hozamának terén sem. Az egy MAI MŰSOR Mozik Monor: Két félidő a pokolban (széles). Vccsés: Vadállatok a fe­délzeten. A TIT MŰSORA február 16-tól február 22-íg. Gyömrő Február 16. 18 óra. Előadás az ifjúsági otthonban: A kereszt és a tőr lovagjai címmel. Előadó: Fu- ru&lyás Géza. Maglód Február 20. 14 óra. Előadás a Gépgyárban. Századunk magyar irodalma: Móricz Zsigmond. Elő­adó: dr. Gábor Gyula. Monor Február 21. 18 óra. Belkereske­delmi dolgozók előadása a közsé­gi tanácsteremben: Hogyan szün­tethető meg a munkaviszony? Elő­adó: dr. Borsai József. M UNKA Ti KÖZBEN-kocára jutó malacszaporulat a gombai Uj Élet Tsz-ben 11,9, de az úri Béke Tsz-ben csak 4,7, az ecseri Törekvőben csu­pán 2. Szíjjártó elvtárs részletesen elemezte azokat az okokat, amelyek az állatállomány fej­lődését, és az állati termékek hozamának nagyobb eredmé­nyességét gátolják. Fölsorolta azokat a teendőket is, ame­lyek ennek az állapotnak a megváltoztatását eredményez­hetik. A beszámoló a továbbiakban az anyaisi érdekeltség megvaló­sításának múlt évi tapasztala­taival és ez évi alkalmazásá­nak szükségességével foglalko­zott. Leszögezte, hogy a területkiosztást minden szövetkezetben maradékta­lanul meg kell valósítani, a személyek részére való kiosz­tást a vetés után egy héten beiül végre kell hajtani. Foglalkozott Szíjjártó elv­társ a gépek jó kihasználásá­nak kérdésével, majd felvetet­te azokat a hibákat, amelyeket az állami szervek a tsz-ek irá­nyításában az elmúlt évben el­követtek. A gazdaságosság, a helyes szakmai irányítás, a tagság jö­vedelmének növelése érdeké­ben elérkezettnek mutatkozik az idő a termelőszövetke­zetek szervezeti felépítésé­ben megtalálható fogyaté­kosságok felszámolására. Sok a nem termelő munkaerő szövetkezeteinkben. Túl sok a brigád- és munkacsapatvezető, még inkább kifogásolható az irocsr.! apparátusok felduzzasz­tott létszáma. Szíjjártó elvtárs ezeket részletesen elemezve, konkrét példákkal alátámaszt­va, javaslatokat tett a tsz-ek szervezeti rendszerének átszer­vezésére. Az aktíván elhangzott hozzá­szólások ismertetésére visszaté­rünk. Anyagi gondok a mendei művelődési otthonban Pilis Február ZZ. 17 óra. Ifjúsági film- elöadás a moziban: A repülés tör­ténete címmel. Bemutatjuk a ..Gyorsabb a hangnál” és a TTJ— H4” című filmet. Előadó: Megyeri Miklós; Vasad Február 19. 18 óra. Előadás a mezőgazdasági szakiskolában: A kereszt és a tőr lovagjai címmel. Előadó: Kovács Gyula. Vecsés Február 16. 17 óra. Előadás az állami gazdaságban: A Föld ki­alakulása és az élet megjelenése címmel. Előadó: Halász János. Pintér Imre a maglódi gépgyárban munkálatait végzi fogaskoszorú után­(Foto: Kalotay) Tizedik hónapja működik a mendei művelődési ház. Ennyi idő alatt már be kellett voina bizonyítania életképes­ségét ... s a mendei művelő­dési háznak jelenleg 820 fo­rint készpénze van, ami ke­vés ahhoz, hogy biztosítsák a február havi üzemeltetést. — Mi ennek az oka? — teszem fel a kérdést Molnár Jánosnak. a művelődési ház gazdasági vezetőjének. — Elsősorban talán az, hogy a művelődési házat mindenki igénybe veszi, ami alapjá­ban véve örvendetes dolog, de fizetni senki nem akar. A rendezvények előtt minden szerv azt hiszi, hogy néki el­sődleges joga van a művelő­dési házat igénybe venni, de amikor az igénybevételi díjat fizetni kellene, vaka­rózás a vége. Itt tartja rend­szeresen gyűléseit a tsz, az fmsz, a községi tanácsülé­sek is itt bonyolódnak le. Az eddig bevett gyakorlat az volt, hogy az egyes szer­vek gyűléseik alkalmával 30 (mondd és írd: harminc) forintokat fizettek be terem­használati díj címén. — Mennyi szenet használ­tak fel egy-egy ilyen alka­lommal ? — Gyűléseknél a rendező szerv szállít oda szenet, de a napi átlagos fogyasztásunk 60—80 kiló. Sajnos, még eny- nyi tüzelő felhasználásával sem tudunk biztosítani kellő hőmérsékletet. Egy bál fel­emészt két-két és fél mázsát. — A villanyszámlájuk meny­nyi havonta? — Különböző, de például januárban 1292 forintot fi­zet1 ü nk. Sa j át rendezvé­Az úttörők életéből: Ifjú vöröskeresztesek A monori Ady Endre úti általános is'colában működő ifjúsági vöröskereszt kereté­ben megszervezett két tanfo­lyam növendékei ünnepélyes keretek között számoltak be a tanultakról. Tóth Istvánná vöröskeresztes aktíva, az V. és VI. osztályosokat az első­segélynyújtásra oktatta; Var­ga Éva védőnő pedig a VII. és VIII. osztályos leányok szá­mára a csecsemőgondozásból tartott tanfolyamot. Az út- törönyakkendös és vöröske- resztes karszalagos lányok és fiúk az elméleti és gyakorlati kérdésekre adott válaszokkal kifogástalan felkészültségről tettek tanúságot. A kötözési versenyre be­nevezetteknek, könyökkötést, kartöréskötést (sínnel) és egy fejkötést kellett bemutatniuk. A bíráló bizottság tagjai: Gál Jánosné, a vöröskereszt járá­si titkára, Antal József gyógy­szerész, a VK képviselője, Magocsi Károlyné járási úttörő­titkár, Magócsi Károly igazga­tó és Hunyadi T-ászló úttörőcsa­patvezető a sok kifogástalan munka nyomán nehezen és igen komoly mérlegeléssel tud­Demeter Margit és a bepólyáit baba. Az első díj nyertese: Szabó Judit (jobbról). ták csak eldönteni az első­séget. A pontszám-eredmény alapján első Szabó Judit VI., második Kaján Júlia VI, harmadik Csete László VI. osztályos tanulók lettek. Az ifjúsági vöröskereszt ne­vében Tóth Zsuzsi VIII. osz­tályos mondott köszönetét a tanfolyamvezetőknek. Gál Já­nosné elismerését és köszö­netét fejezte ki Pólyák Má­ria elnöknek és a tanfolyam- vezetőknek. a kiválóan ered­ményes munkáért, a tanfo­lyamot elvégzett ifjú úttörők­nek pedig ünnepélyesen fel­fűzte a vöröskeresztes jelvényt. Az ünnepségre és az ezt kővető tapasztalatcserére meg­hívott monori és környékbeli iskolák közül csak a Mun­kását utcai és a csévharaszti iskola képviseltette magát, pedig a fiatalok felkészültsé­ge és a tárgy komolysága valamennyi iskola számára tudott volna valami tanulságo­sat nyújtani. A szülői mun­kaközösség Gyenge Gyuláné, Gyenge József né, Nánai Sán- dorné, Kele Istvánná közre­működésével az ifjú vöröske­reszteseket és a megjelente­ket családias közvetlenséggel látta vendégül. Huszty Károly A zoknitól — a villanytűzhelyig nyűnk kevés, a fizetett te­remhasználati díj nem fedezi a kiadást. Valamit sürgősen tenni kellene! — fejezi be mondanivalóját Molnár elv­társ. Valóban sürgősen tenni kellene valamit. Elsősorban rendezni a terem használati díj kérdését, s tisztázni azt a fogalmat, hogy „miénk"! Tény, hogy a művelődési ház minden mendei dolgozóé, de ha azt szeretnénk, hogy az sokáig a miénk legyen, ten­ni kellene érte valamit, lá­togatni rendezvényeit, s igénybevétel esetén fizetni a teremhasználati díjat! Nagy munka vár e téren is az új, függetlenített mű­velődési otthon igazgatóra, Drozdik István elvtársra! — es jő — Egészen más a követelmény egy néhány ezer lakosú község iparcikk boltjánál, mint pél­dául járási székhelyeken, vá­rosokban, ahol számos szakosí­tott üzlet áll a vásárlók ren­delkezésére. A községi boltnak egyedül kell számtalan ipar­cikkel, kellő mértékben ellát­ni az egész lakosságot, lehető­leg zökkenőmentesen. E gon­dolat keltette kíváncsiság késztetett arra, hogy felkeres­sem Károlyi Györgyöt, a gom­bai iparcikk bolt vezetőjét, népszerű nevén Gyuri bácsit. Az ő kezdeményezése alap­ján választották szét a koráb­ban igazán vegyesáru boltot külön élelmiszer és külön ipar. cikk szaküzletre. A választék bővítésével ma már az élelmi­szer bolt egymaga is forgalmaz havonta annyit mint a régi vegyes. Az iparcikkbolt pedig még ezt az eredményt is meg­kétszerezi. Havi 160 ezer fo­rint értékű árut szolgálnak ki ketten, a mindig kedvesen mo­solygó Ordasi Irmával. Üveg- porcelán, vas, műszaki, háztar­tási, villamos, textil, rövid-, méter-, kötöttáruféleségekből válogathat a közönség. Tehát a zoknitól a kerékpárig, a pad­lópasztától a mosógépig, vil­lanytűzhelyig körülbelül 1200 fajta, azon belül különböző méretű. színű cikket árulnak. Közben megélénkült a for­galom. Egyre többen kapcso­lódtak beszélgetésünkbe. Hiá­ba szabadkoztam, elmondták panaszaikat. Bíznak a sajtó Becsületes megtaláló A tápiósülyi Virágzó Tsz zárszámadási közgyűlésén a tsz egyik kedves vendége va­csora után az udvaron elvesz­tette zsebóráját. Másnap meg­jelent a tsz irodájában és az elnöknek reménytelen hangon így panaszolta el szíve nagy bánatát: — Kedves elnök elvtárs, ér­tékes Doxa órámat az éj­szaka itt valahol elvesztet­tem. Nagyon sajnálom, mert igen kedves emlékem fűző­dik hozzá. Az elnök mosolygott, majd fiókjába nyúlt és azon nyom­ban a meglepett ember mar­kába nyomta a vidáman ketye­gő Dórát. Nem érdekes most az, hogy kié volt ez az értékes óra. Bizonyára nem is tetszene az illetőnek, ha a nevét ideír­nám. Annál inkább toliamra kívánkozik Takács Lajosné neve. 0 volt ugyanis, aki másnap reggel az udvar ta­karítása közben megtalálta az órát. A könnyen szerzett kincs azonban egy pillanat­ra sem tántorította meg. Az órát azonnal átadta az elnök­nek. E cselekedetével megnyug­tatta saját lelkiismeretét, ki­érdemelte az óra tulajdono­sának háláját és nem utolsó­sorban megnyerte az egész tagság megbecsülését és elis­merését. Krátky László segítségében. Török János és Pete Gyula magyarázott, a többiek buzgón helyeseltek: Miért kellett megszüntetni Gombán a televízió, motorke­rékpár, lemezjátszó stb. áru­sítását? Most csak árjegyzék alapján lehet választani, ho­lott mindenki szeretné való­ságban kipróbálni az árut mielőtt megvenné. Egy televí­zió, motorkerékpár, ára érthe­tővé teszi ezt a kívánságot. Többen kérdezték miért nem lehet OTP hitelakció keretén belül mosógépet, kerékpárt, kályhát, stb. vásárolni itt is. Iparcikkért Gombára járnak sokszor Bényéről, Káváról, Úriból és a tanyákról. 6—8 ezer környékbeli üzemi dolgo­zó, tsz-tag érdekét szolgálná, ha ezeket a lehetőségeket biz­tosítanák a gombai iparcikk- boltnál. Az üzlet dolgozói vál­lalják az ezzel kapcsolatos többletmunkát. Monoron, Pesten vásárolni többletköltséget jelent és sok munkakiesést okoz. A szállí­tás nehezen oldható meg. A gombai malomipari cserete­lepre pedig majd mindennap járnak be a környező közsé­gekből is kocsival. Így alkal­mi fuvar a környéken lakók­nak is biztosítva van. Riportot akartam írni. Ilye­nekről: mi kapható egy jól felszerelt községi iparcikk boltban? Hogyan fejlődik az áruellátás? Miért tüntették ki a Gombai Földművesszövetke- zetet kiváló címmel? Hibának elég lett volna ennyi: havi 160 ezer forintos forgalomhoz ki­csi a 16 négyzetméter alapte­rületű raktár! Eredeti szándékom ellenére is úgy érzem meg kellett ír- nbm gombai olvasóink problé­máit, segítve nekik és azok­nak, akik keresik a lehetősé­get, hogy ilyen közérdekű kí­vánságokat orvosolhassanak. ____________ V. E. SO KAN VÁSÁROLNAK KÖNYVET GYOMRON — újságolta boldogan Kas­sai Mártonná, a gyömrői könyvtár vezetője, kömyvbi- zományos. Míg 1960-ban 15 ezer forinton aluli, 1961-ben 30 ezer forinton felüli érték­ben adott el könyvet; s 44 elő­fizetőt szerzett különböző könyvsorozatokra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents