Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-15 / 38. szám

Munka köbben — a magasban * . ■Ó.yyÜ? ; • 4* * ■ *f::. A & m , X S* : ,V$ fi ÉVFOLYAM, 38. SZÄM 1962. FEBRUÁR 15. CSÜTÖRTÖK 99 Most már előre nézzünk... “ Megtartotta zárószámadását a gyömrői Petőfi Tsz Schirt Lajos a villanyhálózatot javítja (Foto: Kiss) Ma: Élő Újság Monoron A Magyar Szocialista Munkáspárt Monori Községi Bizott­sága és a Monor és Vidéke szerkesztősége február 15-én csü­törtökön fél 5-kor a gimnáziumban (bejárat a Petőfi utcáról) Élő Űjság címmel olvasó-ankétot rendez. AZ EST MŰSORÁBÓL: Megnyitót mond Gól János elvtárs, az MSZMP községi bi­zottságának titkára. Milyen legyen a mi újságunk? Beszélgetés az olvasókkal. Vezeti: Radványi Barna, szerkesztő. A lap ezredik monori előfizetőjének megajándékozása. Blastcó Mihály, Bogár Ferenc, Borsányi János, Földváry Iván, Gyarmati Sándor, Gyenes József, Hubálek Gyuláné, Huszty Károly, Kalotay Gábor. Kiss Sándor, Kútvölgyi Mihály, Münz András, Szűcs Éva, Vadász Józsefné és mások monori riportjainak, fényképeinek, rajzainak bemutatása. A kísérő műsorban fellépnek: Kovács Éva, Kulich Erzsé­bet, Losonczy Ida. dr. Gábor Gyula, Jankovics József. A belépés díjtalan. Minden érdeklődőt szívesen várunk. MSZMP községi bizottsága Monor és Vidéke, szerkesztősége PILLANATKÉP AZ IKTATÓBAN A járási tanács épületében van egy kis szouácska, ahol mindig csönd van annak elle­nére, hogy percenként adják egymásnak a kilincset részben a járási tanács dolgozói, rész­ben ügyeik után futkosó, rend­szerint sürgető ügyfelek. Ez a helyiség az iktató és központi postázó. Két dolgozó van itt: Somodi Károlyné elvtársnő, a járás népszerű Gizikéje és Gál Mar­git, aki még kezdő, hiszen mindössze három hónapja dol­gozik itt. Naponta átlagban kétszáz ér­kezd és körülbelül ugyanannyi induló levelet kezelnek, oszla­nak szét, indítanak útba a já­rás és az ország különböző községeibe, városaiba. Minden lényeges, iktatni való akta ke­zükbe kerül, s az ő jó munká­jukon múlik, hogy zavarta­lan-e az ügydarabok kezelése. Érthető, hogy csend ván kis szentélyükben, hiszen ilyen fe­lelősségteljes munkát nem is lehetne zajbán végezni, Eddigi jó munkájukhoz gra­tulálok és továbbra is nagyon jó és nagyon lelkiismeretes munkát kívánok nekik! — esjó — ték a becsületesen dolgozó ta­gokat; — az olyan embereket, akik még itt, a közgyűlésen is nagy hangon ostorozzák a hibákat, de egész évben nem dolgoztak 80 munkaegység érőt. Guba elvtárs elmondotta, hogy ha jövőre jobb eredmé­nyekkel akar zárni a tsz, ak­kor MAR MOST MUNKÁHOZ KELL LÁTNI mindenkinek. Ezt hangsúlyoz­ta Zalai Ferenc főmezőgaz­dász is, s aláhúzta ennek fon­tosságát Hayth Ferenc elnök is. | Az elnök arra kérte a tag­ságot, hogy most már előre tekintsen, a jövő megoldandó feladatai felé. A múltra csak a tanulságok leszűrése végett kell vissza-visszanézni, az ezen való céltalan, meddő rágódás haszontalan. Mindez természetesen nem jelentheti azt, hogy az elkö­vetett hibákkal kapcsolatosan el kell hallgatni a választ az élet és a tagság által felve­tett kérdésre: KI A FELELŐS? Az illetékeseknek pontosan és minél előbb meg kell álla­pítani, hogy kik és milyen mértékben felelnek a tsz-ben felmerült hibákért: a jövede­lemkiesésekért. az állatelhul­lásokért, a becsületesen dol­gozó tagok bizalmának elját­szásáért, s egyebekért. S min­denkinek meg keil kapnia a mulasztásaival arányos bünte­tést, De eközben az élet tovább folyik, a munkának haladni kell, szervezettebben és szor­galmasabban, mint tavaly. így — és csak így! — lesz gazdagabb az esztendő, s ered­ményesebb a számadás jövő februárban. Radványi Barna Újjáválasztották a szakszervezeti bizottságot a magtisztító telepen A szakszervezeti gyűlésen a felsőbb szervek képviseletében Hargitai György és Török Gé­za elvtársaik voltak jelen. A jelölésinél viharos vita alakult ki. Végül is titkos szavazással az alábbi vezetőket választot­ták meg: Léber Mihály elnök, Pauss János titkár, Hörömpő Jenő műszaki-újítási felelős, Sinkovics László munkavédel­mi felelős, Tönköly Istvánná gazdasági felelős, Pázsi János tt-felelős, Óberle Tibomé kul­id rfelelős. Felnőttoktatás Csévharasston Csévharaszt a járás egyik legkisebb és egyben legfiata­labb községe. Lakóinak szá­ma alig éri el az ezret. A te­lepülés a legszétszórtabb a já­rásban. A község két szélső háza közel öt kilométerre van egymástól. A közelmúlt egyik estéjén elmentem Csévharasztra, hogy megnézzem a kultúrcsoport próbáját, s egy ennél is ör- vendetesebb dolgot láttam: a dolgozok általános iskoláját. Azért írom. hogy örvendete- eebb, mert járásunk sok nagy községében képtelenek vagyunk összehozni annyi hall­gatót, hogy be tudjuk népe­síteni a dolgozók általános iskoláját.. Itt azonban érvé­nyesül a pedagógusok és a társadalmi szervek összefogá­sa, s bár csak egy nyolcadik osztály működik, de annak 16 látogatója van. Dosztál Antal 17 éves. ö annak idején könnyen vette a tanulást, lemaradt, de ha­mar rádöbbent a tanulás szük­ségességéle. most végzi a nyol­cadik osztályt. Nagy Árpád gépkocsivezető tovább akar tanulni valamelyik gépipari technikumban. Major József termelőszövetkezeti tag, mező- gazdasági technikumban sze­retné folytatni tanulmányait a nyolcadik osztály elvégzése után. — Volt-e nagy lemorzsoló­dás? — kérdem Beák Káról li­nótól, a dolgozók általános is­kolájának vezetőjétől. — Mindössze egy, pedig, őszintén megmondom, többre számítottunk. A KIS RAFFAEL Igaz mese Raffaelék a falu végén laktak. Nyolc gyermek pusz­tította a családban naponta a kenyeret. Gyurkát beíratták az első osztályba, de nem szeretett is­kolába járni. Őseitől a kötött­ség nélküli szabadság szerete- tét örökölte, szeretett volna csodalovon járni, hegyen-völ­gyön át; vagy kismadár lenni, a fákon ágról ágra szállni. Az iskolából solcat hiányzott. Ta­nítójának nagy gondot oko­zott ez a kis cigány fiú: ho­gyan szelídítse meg és ked- veltesse meg az iskolát ezzel az örör.ké mozgó kis sajtku­kaccal? Mert a tanító szeret­te ezt a ragyogó szemű, bar­na bőrű gyereket, embert akart belőle nevelni. ‘ Egy nap észrevette, milyen sóvárgó vággyal nézi a fiú, amint szomszédja, Béla, uzsonnáját fogyasztja. Egy öt­let villant fel a tanító fejé­ben: Gyurka éhes lehet, ide hívom és megosztom vele uzsonnámat. Friss tepertőt nyújtott feli :gy darab puha Művelődési házat építenek, salakozzák az utakat Péteriben dalmi munkában elvégzik a tető munkálatait, s így a ta­nácsnak ehhez a munkához csak az anyagot kell biztosí­tani. De más tervei is vannak a községi tanácsnak Péteriben. A tűzoltóknak 2000 forintért gyakorló-overallokat fognak vásárolni és nem feledkeznek meg az utak javításáról sem. Erre a célra 10 ezer forintot irányoztak elő. Mintegy 200 dömper salakot hozjiak .g Vö­rös Csillag Traktorgyárból. A salak Szállítását a gyár próba- dömperei társadalmi munká­ban végzik és ugyancsak tár­sadalmi munkával fogja a la­kosság elteregetni. Bíznak benne a péteriek, hogy május elsejét már az új kultúrházban fogják megün­nepelni. Tarró József IFJÚSÁGI ŐRJÁRAT Egy alap szervezeti összejövetelen a gimnáziumban kenyéren. A kis barna kéz remegett, amikor átvette, fe­kete szemében a hála tüze lobbant. A tanító türelmetlenül vár­ta a mástiapot: vajon jön-e iskolába Gyurka? Óra kezde­tén első pillantása o kisfiú helyére esett: igen, Gyurka ott volt a helyén! Eljött az óra vége, a szünet, a fiút ma­gához intette a tanító és egy nagy mosolygó piros almát tett a kezébe. Így ment napokon át: a ta­nító megosztotta Gyurkával uzsonnáját, elbeszélgetett ve­le. Szeretettel fogta meg, sze­retettel fonta körül és azzal kötötte az iskola padjához a kis barna fiút. Tanulótársai mikor látták tanítójuk példáját, Peti is adott a maga uzsonnájából, majd Bandi vitt neki zsíros kenyeret, s a kis Ványi Rózsi egy darab csokoládét osztott meg vele, Gyuri többé nem csavargóit el, úgy megszerette tanítóját, kis pajtásait és az iskolát. Vadászná A monori gimnázium KtSZ- szervezetének életéről kérde­zősködtem Lonti Ágnestől, a csúcsvezetőség titkárától. — Talán menjünk be vala­melyik alapszerv foglalkozá­sára — mondotta — ott többet megtudsz, mint tőlem. A II. b. osztály alapszervi foglalkozását választottam megfigyelésem színhelyéül. Éppen heves vita közben ta­láltam őket. Major Pirpska. tartott előadást a becsület­ről, és ezt heves vita követte. A vitát végül Simon Gyula ta­nár úrnak, a jelen levő peda­gógusnak kellett lezárnia. Megvallom őszintén, ez na­gyon tetszett, s úgy gondo­lom, ha mindegyik előadást ilyen jól sikerült vita követi, akkor sokkal eredményesebbé válik az alapszervezet mun­kája. Ezután egy nagyon ügyes kis politikai összefoglalót hal­lottam; mindenki elmondta azt a politikai eseményt, amelyet a rádióban hallott, vagy az újságban olvasott. Ezáltal a KlSZ-tagok politikai tájéko­zottsága is jól lemérhető. A foglalkozás egyik leg­kedvesebb programja jött ez­után. Rideg Sándor: Indul a bákterház című regényét foly­tatásokban olvassák el a fog­lalkozásokon. Jót nevettek Bendegúz kalandjain, sőt, a foglalkozást ellenőrző vezető­ségi tagok is bent rekedtek a regényolvasás idején, és együtt nevettek a többiekkel. A regényolvasás után dal­tanulás következett. Hiba Rozália, az alapszervezet kul- túrfelelőse a „Vörös Csepel” című munkásmozgalmi dalt tanította meg az alapszerve­zet tagjaival. A foglalkozás záró pontja a jövő heti össze­jövetel megbeszélése volt. Sz. A. ÍP urasbál A KIOSZ monori járási he­lyi csoportja 17-én, szombat este nyolc órai kezdettel tart­ja zártkörű, hagyományos ipa­rosbálját a Vigadó nagyter­mében. A zenét Losó István és zenekara szolgáltatja.' MONTMARTREI IBOLYA Bemutató Mendén Vasárnap este 400 főnyi közönség tapsolt Mendén a kiváló együttes játékának. Az előadással kapcsolatban nekem jutott a leglcönnyebb, de egyben a leghálásabb sze­rep. Kedves feladatul a tu­dósítást tisztséget bízták rám. Az előadás folyamán elém tálalt, illatozó virágok színe- javát kell méltóképpen bok­rétába kötnöm. A csokor közepébe, két­ségkívül mint legszebb ró­zsa: Tóth Ilonka kívánko­zik. Kedves táncával és hangjával már az első pil­lanatokban a közönség szí­vébe lopta magát. Paputh Erzsébet egy nagy­világi nő szerepében bizo­nyította be kiváló képessé­geit. Játéka szerepéhez hí­ven nagyvonalú volt. Remél­jük, az együttesnek tovább­ra is értékes tagja marad. A három bohém szerepét kifogástalanul . alakította: Do- bossy Tamás, Szuhányi Fe­renc és Hatlaczki István. Hű játékuk nyomán velük éreztünk, örömükben és bánatukban is osztoztunk. Nagy György játékára már a Liliomfiban is felfigyel­tünk. Most sem csalatkoz­tunk benne. Ízes beszédé­vel, talpraesett, eredeti ala­kításával gyakran tapsra ra­gadtatta közönségét. Szíve­sen látjuk az együttes legkö­zelebbi bemutatkozása alkal­mával is. Bartos István kettős sze­repet játszott. Nehéz eldön­teni, hogy melyiket alakí­totta élethűbben. Mint tá­bornok, erélyesebben is mo­zoghatott volna. De ha job­ban a dolgok mélyére né­zünk, úgylehet: egyes fran­cia tábornokok ig az eré- lyességgel eléggé hadilábon állnak. Rotschild báró mezé­ben emlékezetes alakítást nyújtott. Kisebb epizód-szerepekben Pohorellí László, Nagy László és Pohorelli Károly jeles­kedett. Nem'lénne teljés á beszá­molóm. ha nem emlékeznék meg Fejes Ferenc kiváló zongorakíséretéről. Lelkes munkájával nagyban hozzá­járult az előadás sikeréhez. A színdarabot szakavatott kézzel Szálai József, a bu­dapesti Tarka Színpad dra­maturgja rendezte. A tán­cokat is ő tanította be. Krátky László MAI MŰSOR Mozik Gomba: Találkozás az ördöggel. Mende: Sorsok állomása. Pilis: Álomrevű. Úri: Rejtjel. Vasad: Az el nem küldött levél. Vecsés: Vadállatok a fedélzeten. ANYAKÖNYVI HÍREK Gomba Házasságot Kötött: Teleki József és özv. Fórizs Lászlóné Vincze Jo­lán. Pilis Születtek: Nagy Ferenc és Pap Margit fia: Ferenc, Nagy Lajos és Kifut Zsuzsanna leánya: Zsuzsan­na. Maglódszki Károly és Hajda- már Regina leánya: Erzsébet. Házasságot kötött: Dószt István és Jagyugya Mária. Elhunytak: Polgár Sándor 2 éves. Triasika Mihály 56 éves, Szlovák Mihályné Duchaj Anna 80 éves, Galbács Mihályné Kochan Erzsé­bet 76 éves. ERDEI IDILL Újsághír: 1200 nyúl érkezet* fajfrissítés céljából az üllői er­dőbe. Gyertek, lányok, jön az utánpótlás! (Csegezy Levente rajza) GAZDA NÉLKÜL indult a közgyűlés: a tsz volt elnökét — bár a tagság még csak most mondta ki felmen­tését —, már rég nem tekin­tik itt gazdának, helyettese pedig súlyosan megbetegedett, így a közgyűlést a községi ta­nács elnöknője vezette, a be­számolót pedig egyik mező­gazdász mondotta el. Az önkritikus, a vezetés csődjét is bevalló beszámoló végső summázata: súlyos mér­leghiány, s a tervezett 40 fo­rint helyett 21 torint 95 fillér a munkaegységenként! része­sedés. E bajok forrása csak részben a kedvezőtlen idő; na­gyobb mértékben a ragok egy részének fegyelmezetlensége és a szakszerűtlen, a dolgozóktól elszakadt vezetés. Ez utóbbi sürgős orvoslásra szorul, épp ezért a közgyű­lés homlokterébe a SZEMÉLYI ÜGYEK megoldása került. A szövetke­zet elnökévé a tagság egyhan­gúlag Hayth Ferencet válasz­totta. Három személycserét is alkalmaztak: Biró Erzsébet, Hajdú Béla és Solti Sándor helyére Füstös Mihálynét, Ke- cser Illést és Rubes Kálmánt választották a vezetőségbe. Az eddig nem ténykedő el­lenőrző bizottságot is átszer­vezték: elnökévé Kovács Mi­hálynét, tagjaivá idős Fülöp Józsefet, Katona Mihályt, Rab Lászlót és Rubes Bélát vá­lasztották. Sor került néhány kisebb poszt betöltésének megvitatá­sára is. Vita után Ocsovai Já­nost főállattenyésztővé meg­választották, de nyitva hagy­ták egy új brigádvezető vá­lasztásának kérdését. A szer mélyi problémák megoldása általában helyesnek mutatko­zik — természetesen ez. a gya­korlatban válik el. Nem lát­szik mindenképpen helyesnek azonban az, hogy EGY AGRONÓMUS A RAKTÁRBA, EGY AZ IRODÁRA kerül. Már ilyen jól állnánk a szakemberek terén? Ettől eltekintve azonban, bízhatunk benne, hogy a ve­zetés problémája kedvezően oldódik meg, s ezáltal az ez évi jobb eredmények elérésé­nek egyik feltétele adva van. A másik fő feltétel: a tagok összefogása, fegyelmezett munkája. Arra van szükség, hogy a issében minden mun­kaképes ember dolgozzon. Ez a múlt évben, sajnos, nem így volt. Guba Pál elvtárs, a já­rási pártbizottság titkára, fel­szólalásában kemény szavak­kal bélyegezte meg azokat, akik hanyagságukkal, nemtö­rődömségükkel megrövidítet­Régi gondja volt Péteri községnek, hogy kultúrház és mozi céljára eddig egyetlen helyiségük volt. Az 1962. évi községfejlesztési terv során megoldódik ez a kérdés. A kultúrház építésére 79 ezer forintot fordítanak a község­fejlesztési alapból és 20 ezer forint értékű társadalmi mun­kát fognak elvégezni. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat is ad 100 ezer forintot, tehát ösz- szesen csaknem 200 ezer fo­rintos költséggel épül fel az új. kultúrház. Az új épületben együtt lesz a színház- és moziterem, rög­zített ülésekkel és 7 méteres, beépített színpaddal. Ezenkí­vül lesz külön egy 17 méteres táncterem is büfével. Az át­építés során a tsz is kap 5 új irodahelyiséget, ezért a tsz-ve- zetőség vállalta, hogy társa-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents