Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-15 / 38. szám

kst MPerfi HÍRLAP / külön / KIÁSÁSA / A CÉG LÉ Di JÁRÁS ÉS CÉGI É D VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM, 38. SZÄM 1982. FEBRUÁR 15, CSÜTÖRTÖK A VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a tavaszi mezőgazdasági mun­kák megszervezésére és végzé­sére vonatkozó intézkedési terv tárgyalásával foglalkozott. Az intézkedési tervet Nagy László elvtárs, a mezőgazdasá­gi osztály vezetője terjesztet­te elő. A tervezet részletesen szá­mításba vette, hogy melyek azok a feladatok, amelyek ezen a tavaszon mezőgazda­ságunk előtt állanak. Gondos­kodtak arról, hogy minden munkánál pontosan megálla­pítsák az időbeni sorrendet, egyúttal felmérték, hogy az azonos időben jelentkező mun­káknál van-e elegendő mun­kaerő és anyag, s megvannak- e mindazok a feltételek, amelyek a tavaszi munkák zökkenőmentes elvégzését le­hetővé teszik. Az intézkedési terv részlete­sen meghatározza, hogy az őszi kalászosok télvégi és ko­ra tavaszi ápolása milyen mó­don történjen. Ezen a téren példamutató munkát végzett már eddig is a Táncsics Termelő- szövetkezet, amely 200 holdon és a Dózsa Né­pe Termelőszövetkezet, amely 160 holdon végzett fejtrágyázást. A tavaszi szántás és istállótrá­gyázás határidejét március 31- ben szabták meg. A vetések érdekében intéz­kedés történt, a talajelőkészí­tésről, a vetőmagok biztosítá­sáról. A vetőmagcsere kere­tében a kukorica- és silóveté­seik teljes egészében hibrid- kukoricát használnak fel szö­vetkezeteink. Ezen a téren is megalapozták a bőségesebb termést. Nagy súlyt helyez a tervezet az őszi takarmánykeverékek kihasználásához. Elsősorban zölden való Budapestről, Ceglédről és Szarvasról óralopás, csalás és házasságszédelgés miatt beje­lentések érkeztek a rendőrha­tóságokhoz ismeretlen tettes ellen. Bravúros rendőri nyomozás után sikerült kézrekeríteni az ismeretlent, Balázs Endre Lászlót. Múlt év nyarán Tóth Sán­dor, a Vas megyei Tenyészál­latforgalmi Vállalat ájlatkísé- rője, Szolnokról Mezőhegyesre tehervonaton tenyészállatokat kisért. A tiszajenői állomáson Balázs azzal szállt fel a vo­natra, hogy mezőtúri lakásá­ra akar eljutni, holott Makón lakik. Balázs álszenteskedésé­vel csakhamar megnyerte Tóth bizalmát, aki előtt a szolnoki AKÖV gépkocsiveze­tőjének adta ki magát. Ami­kor a kétpói állomásra ért a szerelvény, Tóth leszállt ví­zért, azalatt Balázs Tóth ka­bátja zsebéből 250 forintot ki­vett. Majd a békéscsabai ál­lomás előtt, amikor a vonat lassított, Balázs Tóthtól meleg kézszorítással búcsút vett és leugrott, hogy az autóbuszt el­érje. Tóth csak utána jött rá, hogy a kedves ismerőse a pénzt elvitte, melyet Balázs még aznap elmulatta. Ezt követően Balázs Szarva­son keresett pénzforrási lehe­tőségeket Nem kellett so­káig keresgélni, mert az egyik eszpresszóban megismerkedett Bohus Béla és Hrivnák János szarvasi lakosokkal. Azok előtt úgy adta ki magát, hogy az egyik budapesti különjára­tú autóbusz gépkocsivezetője. Innen hármasban elmentek a strandra, mialatt azok füröd­etetéshez kell felhasznál­ni az őszi takarmány- keverékeket, ami ezután is fenn marad, azt silézni kell. Feszes lesz a munka a szőlő metszésének idején, mert több mint 2300 katasztrális hold nyitását, metszését kell elvégezni. A munikaerő-ada- tok szerint legkésőbb március 20-ig így is el lehet végezni a szőlők tavaszi ápolását, az­után indulhat majd a nö­vényápolás, a növényvédelem munkája. A végrehajtó bizottság ha­tározata részletesen megszab­ta mindazokat a tennivalókat, amelyeket a mezőgazdasági osztálynak, valamint a gép­állomásoknak el kell végezni. Március 1-ig be kell fe­jezni a gépjavításokat és március 10-ig meg kell tartani a tavaszi gépszem­léket. Már most intézkedni kell a gazdaságok és gépállomás kö­zötti szerződéskötések megkö­téséről és a kihelyezések üte­mezéséről. A vb határozata in­tézkedik a vetőmagcsere le­bonyolításáról, a műtrágya és növényvédőszerek biztosításá­ról, s ezenkívül mindazon ten­nivalókról, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ebben az évben valamennyi termelőszö­vetkezetünk zökkenőmentesen végezhesse el a tavaszi mun­káját és ennek alapján nyu­godtan nézhessünk az őszi betakarítás elé. A következőkben az ipar­műszaki osztály vezetője szá­molt be a tanácsi vállala­tok 1961 éves működéséről. A beszámoló idejében á vál­lalatok éves mérlegei még nem álltak rendelkezésre. Annyi azonban a mérlegfelül­vizsgálatok előtt is biztos, hogy a hat tanácsi vállalat a 178 millió forintos terme­tek, Balázs tőlük 90 forintot és egy karórát elvitt, amit el­szórakozott. Később Ceglédre látogatott, ahol a Szabadság moziban B. Évával került kapcsolatba, akit sikerült hálójába keríte­ni. Hamarosan közös háztar­tásba léptek, majd három hét múlva az anyakönywezető előtt jelentek meg, de a há­zasságból nem lett semmi, mert Balázsnak nem volt sze­mélyi igazolványa. A lányt az zal nyugtatta meg, hogy el­megy a postára a szüleinek táviratozni és őt magával vi­szi. Amikor elment magával vitte Éva karóráját és töltő­tollát, és többet nem tért visz- sza. Közben Balázs megtudta, hogy a rendőrség keresi, ezért Budapestre ment. Itt Ferenc János ismerősét kereste, aki a fővárosi autó­busz vállalatnál dolgozik. Ba­lázst Szol Iá th Gyuláné szállás­adó fogadta, akinek úgy mu­tatkozott be, mint Ferenc Já­nos csoportvezetője. Előadta, hogy Ferencnek a vállalatnál sok disznósága volt, melyet ő elsimított, majd elvitte Ferenc János használatában levő, de a vállalat tulajdonát képező posztózubbonyt és köpenyt az­zal. hogy azokat ki fogia cse­rélni, melyről még igazolást is adott. Ezeket az Ecseri úti piacon 350 forintért eladta és az összeget elitta. Balázs még folytatta volna szélhámosságait, ha a rendőr­ség tetten nem éri. Most előzetes letartóztatás­ban várja a tárgyalás kitűzé­sét. —O— lesi tervét 226 millióra tel­jesítette. A vállalatok gazdaságos mű­ködését mi sem mutatja job­ban, mint hogy a tervezett 9 millió forintos nyereség he­lyett 13 millió forintos nye­reséget fizettek be a pénzügyi szervekhez. A végrehajtó bi­zottság határozatában utasí­totta az ipar-műszaki osz­tályt, hogy mérlegfelülvizsgá­latok után újabb részletes jelentést terjesszen elő, amely­ben elemezze ki mindazokat a tanulságokat, amelyek az elmúlt év gazdálkodása során az 1962. év sikeres teljesíté­séhez felhasználható. A továbbiakban a vb kisebb jelentőségű bejelentéseket és indítványokat tárgyalt meg. Járásunk legnagyobb és leg­fontosabb eseményei, kétségte­len, a tsz-ekben zajlanak le. Hiszen egy év munkájának ér­tékelése — a gyorsan fejlődő, sokoldalú szakértelmet igénylő mezőgazdaságiban. — döntő je­lentőségű, a jövő célkitűzéseit meghatározó, az egyén és a társadalom szempontjából. Az elmúlt napokban az al- bertirsai Szabadság Termel ő- szövetkezetben Rioó István el­nök. tartalmas beszámolóban tekintett vissza — a hibákat és eredményeket őszintén fel­fedve — az elmúlt gazdasági évre. A vezetőség munkáját az a törekvés irányította, hogy a termelési és pénzügyi terve­ket maradéktalanul teljesítsék. Ebben a szellemiben segítették a tagság munkáját és úgy igye­kezték formálni a kollektív szellemet, hogy mindenki ma­gáénak érezze a közös tulajdon gondját, problémáit. Ez azon­ban csak akkor lehetséges, ha minden tsz-tag- előtt a terv: törvény. Sajnos — éppen ez a hiányosságok oka — nem min­den esetben volt meg. A 4620 holdas tsz-nek 612 tagja van, 60 százalékuk azonban 50 éven felüli, te­hát csőidként munkabírású. Ez is felveti annak a problé­mának a sürgős megoldását, hogy minél több fiatal álljon közénk. Termésizetes, jobb eredmény is születne." 1961- ben, a növénytermesztésben sokszor munkaerőhiány jelent­kezett, ezért kellett idegen se­gítséget is igénybe venni. Kü­lönösen azoknak a növények­nek a megművelésénél, ahol még hiányzik a kellő gépesítés. Károsan hatott a hosszantartó aszály. Számos növényféleség kiesése vagy gyengébb be­takarítása (például a szárazta­karmányoké) következett eb­ből. A megművelt szántóföldön 23-féle növényt termesztettek. Magas szám ez, de inkább cél­Teljesen egyetértünk Vigh Ferenc elvtárssal, aki hoz­zánk intézett levelében sür­geti a ceglédi ezermester­bolt mielőbbi megnyitását. Valamikor a barkácsoló, ezermesterkedő ember, fia­talabb, vagy idősebb egy­aránt beérte a házkörüli ap­róbb javítások ügyeskedésé­vel. A technika azonban az üzemekből, műhelyekből ki- szélesedett az otthonok felé, óriási mértékben megszapo­rodtak a rádiók, a lemez­játszók, háztartási kisgépek, az ügyesebb barkácsoló ter­mészetesen igyekszik a ki­sebb hibákat megjavítani, Száz siásralék a vállalásban A aáirszámadő közgyűléssel és a munkaegységrésizesedé­sek kifizetésével pontot tet­tek a Dózsa Népe Tsz-ben az 1961-es gazdasági évre. Pihenésre azonban nem ke­rült . sor. Alig néhány nap­pal a zárszámadó közgyűlés u'ián megkezdődött a vál­lalások megszervezése. Ha ugyan szükség lett volna szervezésre. A vezetőség fel­hívására két- n ap alatt a tagság száz százalékban fel­vállalta á területet. Eszerint 450 hold szántó­földi növény, 130 hold szőlő és 45 hold kertészet, vagyis az összes kiadható területet felvállalta az a 150 család, a mely a “múlt évben is ki­tűnően megtalálta számító-. sét aiz eredményességi mun­kaegységben és a prémium­rendszerben. szerűtlen, mint tervszerű gaz­dálkodás1. A sokféleség sokol­dalú szakmai irányítást igé­nyel és a tsz-nek jelenleg még nincs olyan alapos felkészültsé­ge, hogy minden, vonalon ki­elégítően gazdálkodjon. A jövőben csökkenteni kell ezt a számot, mert a na­gyobb hasznot hozó és az adott lehetőségeket és ké­pességeket kimerítő növé­nyekre való specializáló­dás fejlődést eredményez majd. A terméseredmények igen változók. A kertészeti növé­nyék köziül a paprika és az új- burgonya volt a legjövedelme- zőibb. Az előbbiből 682, az utóbbiból 127 mázsát termesz­tettek. A növénytermesztésben, mivel kevés volt a munkaerő, egyre több gépet kellett igény­be venni az ÁMG-tól, Az állattenyésztés legfonto­sabb üzemága a szarvasmarha­tartás a tsz-ben. A tenyészet létszáma 361, ebből 130 dib te­hén. 135 hízómarha volt a terv és tehenenként 2800, tehát ösz- szesen 340 OOü liter tej. A hiz- lalási tervet úgy létszámoan, mint betervezett darabonkénti értékesítési árban teljesítették. A tejtervben a kiesést a 3 hónapig tartó száj- és kö­römfájás okozta. A sertéstenyésztés és tartás körülményeit a zsúfolt elhelye­zés és a paratifuszos megbete­gedés jellemezte. Indulólét­szám 672 db, zárólétszám 932 dib volt A baromfitenyésztés volt a legjövedelmezőbb, mert a befektetett pénz 10 hét alatt megtérült. Rívó István elnök ezután egy igen fontos és aktuális terme­lési módszerről beszélt. Felhív­ta a tagság figyelmét a mun- •kaverseny jelentőségére s a felhívás során sok tsz-tag és brigád hívta ki egymást ver­senyre. — K. A. — Persze ehhez mindenek­előtt szükséges az anyagbe­szerzés lehetősége, és a szak­emberek itt-ott nélkülözhe­tetlen tanácsa. Ezt a ket­tőt pótolná a megnyíló ceg­lédi ezermester-bolt. Hogy a kereskedelem ilyen gyorsan tudná-e követni az igényeket, azt nem tartjuk valószínűnek. De egy sze­rény, közbeeső megoldás so­kat segítene. Művelődési há­zainkban többféle szakkör működik. Talán mód lenne arra, hogy ezek közé be­tervezzük az ezermester-szak­kört. Itt a tanácsadás min­den lehetősége meglenne. az országos tolvaj Szocialista munkaversennyel a jobb eredményekért Zárszámadás az albertirsai Szabadság Tsz-ben Legalább egy lépéssel előbbre 1959. V. 24-én Szőlő- és Gyümölcstermelők Szakköre néven alakítottuk meg. Min­den évben a téli hónapokban hetenkint egy alkalommal tar­tunk foglalkozást a művelő­dési házban Cegléden. Tavasz­tól őszig pedig tapasztalatcse­réket szervezünk. Az elmúlt évben például a dánszentmik- lósi Micsurin Tsz-ben és az állami gazdaságban, a Ceglé­di Kísérleti Gazdaságban, az Agrotechnikai Kutató Intézet gazdaságában Tápiószelén vet­tünk részt tapasztalatcserén. Több éves kísérletet állí­tottunk be a ceglédi Kossuth Tsz-ben a részleges monokul­túra vizsgálatára. Ez évi munkatervünkből ki­emelem a következő elő­adásokat: február 20-án: Almamoly biológiája és az ellene való védeke­zés. 27-én: Kaliforniai pajzs- tetű és az ellene való véde­kezés. Március 6-án: Sodro­nyok és az ellenük való véde­kezés. 13-án: Szőlőperonosz- póra és lisztharmat és az elle­nük való védekezés. 20-án: Almafa lisztharmat és az elle­ne való védekezés. 27->én: Ga­bona kártevői és az ellene va­ló védekezés. A felsorolt szakköri megbe­széléseken a részletezett té­mákat — a rendelkezésre álló elméleti és gyakorlati ismere­teink közrebocsátásával — vi­tatjuk meg. Mikroszkóppal is megismer­kednek a szakköri tagok, melyre a megfigyeléseik során is szükségük lesz. Áprilistól pedig a tagok saját munkate­rületükön folytatják megfigye­lésüket, az általuk választott — a felsorolásban szereplő — kártevővel, illetve betegség­gel. Feladatunkat képezi a tsz- ek részére rövidlejáratú elő­rejelzés adása. Ennek alapját a tagok által végzett megfi­gyelések, illetve ezek értéke­lése képezi. Ezzel pedig a védekezések eredményességét növelve, a szakszerű növény- védelem alapjait rakjuk le. Jelenleg 12 szakköri tagunk van. Munkánkat teljes mérté­kig támogatja a megyei tanács és a művelődési ház vezetősé­ge, melyért ezúton is köszö­netét mondunk. Szabolcska József szakkörvezető — ÉVRŐL ÉVRE szélesedik a ceglédi Vegyesipari Ktsz ren- deütrulha szabósága. A vezető­ség és tagság termelési érte­kezleten határozta el, hogy a fejlődés irányát követően az új évben egyheti átfutásban vállalják az öltönyök készíté­sét. Ez azonban nem mehet a minőség rovására, mert a ru­hák készítését változatlanul három, szükség esetén mégy próbára vállalják. — EGYMÁST érik Abony községben a termelőszövetke­zetek zárszámadásai. A mai napig a Vörös Csepelben, Kini­zsiben, Uj Világban és a Jó­zsef Attilában voltak zárszám­adó közgyűlések. Február 15-ig a község minden tsz-ében be­fejezik a gazdasági évet. — A CEGLÉDI Húsipari Vállalat vadásztársaságának idei nyúikiiövési terve 350 da­rab volt. Ezt a tervet a társa­ság 100 százalékra teljesítette, és a tagok mintegy 8000 fo­rint értékű vadnyulat adtak át az állami felvásárlásnak. — A CEGLÉDBERCELI ál­általános iskolák tanulóinak félévi átlageredménye 3,28 szá­zad ■ lett a tavalyi 2,25-dal szemben. Az idén a tanulók 9,2 százaléka bukott, míg tavaly 11,4 százalék volt a bukott ta­nulók aránya. Jelentős ez a 2,2 százalékos csökkenés, amit a tanév végéig még fokozni kívánnak. ■— HAMAROSAN megnyílik Cegléden az első korszerű ön- kiszolgáló vendéglátóipari egy­ség- Erre a célra a vállalat a Magyar Éttermet alakítja át — 7273 MÄZSA jeget termelt a Ceglédi Húsipari Vállalat jéggyára. Ez a hatalmas meny- nyiség 6970 köbméternek felel meg. — SZOMBATON ESTE a KGV és a Ruhaipari Vállalat KISZ-szervezetei a Gépjavító Vállalat művelődési otthoná­ban közösen álarcos-bált ren­deznek. A vidám ;t ünnepi része lesz az, hogy a résztve­vők régi hagyományos karne­váli álom játékot mutatnak be. — PÉNTEKEN fejeződött be a termelőszövetkezeti barom­figondozók részére szervezett 10 napos tanfolyam, amelyen 38 fő vett részt. — A CSEMÖI Petőfi Ter­melőszövetkezetben 100 hold, a Rákóczi Tsz-ben 150 hold homoktalaj javítását végzi el az idén a Talajjavító Válla­lat, SPORT A járás vívóbajnokai — MEGÉRKEZTEK a tava­szi virág- és vetemónymagvak a Ceglédi Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat boltjaiba. A 28-as, 17-es, 81-es, 26-os és 24- es egységek foglalkoznak vető- magárusítással. — A CEGLÉDI FÉNYSZÖV az új esztendőben jelentősen kiépíti munkaterületét, aminek során mindenekelőtt jelentős mértékben igyekszik az ellátat­lan területek igényeit kielégí­teni. Gondol a vezetőség első­sorban a gyors, és idejében biztosított riportfónyképezésre, de ezzel egyidejűleg a szövet­kezet tagjai felkeresik íend- szeresen a járás olyan helyeit, ahol kisiparos nem dolgozik. Nagyszámú közönség előtt tartották meg vasárnap já­rásunk vívóbajnokságát a volt MEDOSZ-kultúrotthon- ban. Harminc részvevője volt a bajnokságnak, s a ver­senybizottság értékelése alap­ján a járás 1962. évi bajno­kai a következők: Nők: Tőr­vívásban : Magyar Sarolta, Kubinyi Irén és Lendvai Márta. Férfiak: Úttörő-férfi tőr: Joós Lajos, ifj. Börtsök Zoltán, Zakár Tibor, Hajnal Péter, Egri László, Veres Károly. Ifjúsági-tőr: ifj. Joós Miklós, Petneházi György; Juhász Ferenc, Farkas Attila’. Ifjúsági-kard: ifj. Joós Mik­lós, Joós Lajos, Deli Csaba, Balogh Attila. — A MEGYEI tanács vb a tagság kérelmére jóváhagyta az abonyi József Attila, Kini­zsi és a Vörös Csepel Tsz egyesítését. Az egyesült terme­lőszövetkezet a jövőben József Attila néven folytatja nagyüze­mi gazdálkodását több mint 7 ezer holdon. — NYUL, ÖZ, FÁCÁN és vaddisznóhús érkezik a héten a ceglédi húsboltokba. A be­érkezéstől függően a boltok azonnal forgalomba hozzák a frissen érkezett árut. — A CEGLÉDI ÉPÍTŐK sportköre február 22-én este hat órai kezdettel tartja évi beszámoló közgyűlését a KGV kultúrtermében (Vigadó). Min­denkit szeretettel vár a veze­tőség. — AZ ELMÜLT fél év fo­lyamán Nyársapát községben három sokgyermekes anya ré­szesült anyasági segélyben. Győzött az igazság Lapunk tegnapi számában tájékoztattuk olvasóinkat a múlt heti CVSE—VTSK ví­zilabda-mérkőzésen történ­tekről. A Ceglédi Vasutas úszó-szakosztálya jelentette be és az MTST f. hő 13-i ülése foglalkozott az óvás­sal. A tárgyalás során meg­állapítást nyert, hogy a feb­ruár 10-i Téli Kupa mér­kőzést Varga Gábor játék­vezető indiszponáltan vezet­te, és a mérkőzés során a vidéki csapat terhére bírás­kodott. Az MTST ennek alapján az eredményt meg­semmisítette, és elrendelte, hogy a CVSE—VTSK vízi­labda-mérkőzést február 17- én, negyed öt órakor a bu­dapesti Sportuszodában is­mételjék meg. Ä növényvédelmi szakkör munkájáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents