Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-15 / 38. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f l A Z M SZMP P E S.T MEG V El BIZOTTSÁG A É S A M E G V t|f T A IV. ÉVFOLYAM, 38. SZÄM ÁRA 50 FII.I.ÉR 1933. FEBRUÁR 15, CSÜTÖRTÖK A jövő heti rádió- és TV-müsor Vajon kinek a dolga? A járások harca a szocialista kultúráért Kennedy és Macmillan elutasította a szovjet miniszterelnök javaslatát Thompson, az Egyesült Államok és Roberts, Anglia moszkvai nagykövete szerdán. felkereste Gromiko szovjet külügyminisztert és átadta Kennedy elnök, illetve Macmillan miniszter- elnök válaszüzenetét Hruscsov miniszterelnöknek arra az indítványára, hogy a márciusban esedékes tizennyolchatalmi leszerelési bizottság genfi értekezletét kormányfői szinten kezdjék meg. Amint ez a Washingtonban és Londoniban egyidejűleg nyilvánosságra hozott üzenet szövegéből kitűnik — jelentük nyugati hírügynökségek —, Kennedy és Macmillan elutasították Hruscsov javaslatát. Arra az álláspontra helyezkedtek, hogy — bár nem tagadják a kormányfők találkozójának hasznosságát, sőt szükségességét — „rendszeres tárgyalásokat kell folytatni az értekezlet kezdetén külügyminiszteri szinten, hogy eziután, a tanácskozás egy későbbi szakaszában lehetővé váljék a kormányfők találkozója is”. Kiemelni a a leszerelési tárgyalásokat (A Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítója írja): A szovjet főváros politikai köreiben általános az a meggyőződés, hogy Hruscsóvnak Kennedyhez, Macmillanhez és a 15 többi állam kormányfőjéhez intézett üzenete alkalmas rá, hogy új korszakot nyisson a leszerelési tárgyalások történetében. A szovjet miniszterelnök javaslata végre kiemelheti a homályból az évek óta húzódó alkudozásokat, a világközvélemény ítélőszéke elé viheti a nyugati hatalmak és a szocialista országok álláspontját. Ezért a küldöttségek összetételének, helyesebben, „szintjének” kérdése egyáltalán nem formai mozzanat. hanem elsőrendű fontosságú politikai kérdés. A kisemberek, az egyszerű újságolvasók évek óta képtelenek nyomon követni a hivatásos diplomaták véget nem érő vitáit, érveit és ellenérveit, nehezen tudják megérteni, hogyan lehetséges az, hogy az ENSZ-közgyűlés világos és tiszta határozata ellenére egy tapodtat sem mozdult előre,az általános és teljes leszerelés. Világszerte elterjedt az a kiábrándult vélekedés, hogy a genfi értekezlet amolyan „sóhivatal”, amelytől nem érdemes eredményeket várni. Ez a hangulat pedig természetesen csak az erőltetett fegyverkezés híveinek kedvez. Hruscsov javaslatának éppen az a célja, hogy — a kormányfők megjelenését, beszédeit és tárgyalási módját világszerte kísérő éles reflektor- fény segítségével — végre világosságot derítsen a leszerelés ellenségednek mesterkedéseire és mindenki számára érthetővé tegye a szocialista országok álláspontját. A március 14-én összeülő értekezletről, Hruscsov javaslatáról moszkvai politikai körökben általában a következő módon vélekednek: Hruscsov miniszterelnök feltétlenül komolyan veszi javaslatát, s bármi módon reagáljon is a hivatalos London és Washington, ott lesz a genfi értekezlet megnyitásán. Ezzel kapcsolatban megfigyelők az 1960. évi ENSZ-közgyűlés és a Baltika példájára utalnak, s hangoztatják, hogy a washingtoni kormány kezdetben megnyilvánult merev ellenzése akkor sem hiúsíthatta meg a Hruscsov által javasolt ..kormányfői közgyűlés” tervét, s az ENSZ-tagállamok legnagyobb része államfői vagy kormányfői szinten képviseltette magát. Moszkvai semleges megfigyelők véleménye szerint a Washingtoniból és Londonból érkező első negatív reagálás elhamarkodott dolog, sőt súlyos politikai hiba. Ha ugyanis az értekezleten Hruscsovval és a szocialista, valamint a semleges részvevők kormányfői gárdájával szemben másod rangú diplomaták képviselnék az Egyesült Államokat és Angliát, a világközvélemény figyelme óhatatlanul a szocialista országok álláspontjára irányulna. Szovjet politikai körökben nevetséges ellenérvnek bélyegzik az amerikai sajtó ama állítását, amely szerint Kennedy elnök a kongresszus ülésszaka miatt nem hagyhatja el március közepén az Egyesült Államokat. Hruscsov ugyanig a szovjet legfelső tanács választási kampányának tetőfokán is hajlandó Genfbe utazni, hogy részt vegyen a leszerelési értekezleten. Ez az érv ismét megmutatja, ki tulajdonít megfelelő fontosságot a leszerelésnek, kicsoda tekinti mellőzhető, másodrendű kérdésnek, irreális ábrándnak, amely csak a fegyverkezési verseny álcázására alkalmas. Ugyancsak szovjet körökben nyomatékosan rámutatnak, hogy Hruscsov üzenete nem csupán Kennedynck és Macmillannek, hanem a 18 hatalmi leszerelési értekezlet valamennyi részvevőjének szók E kérdés jelentősége éppen abban áll, hogy a szovjet kormány kialakítandó álláspontját nem egy, vagy két tárgyat:''partner állásfoglalása határozza meg, legyen az akár a két legnagyobb nyugata nagyhatalom. Ezzel kapcsolatban Moszkvában máris hangsúlyozzák, hogy Svédország és Kanada pozitív módon foglalt állást Hruscsov üzenetével kapcsolatban (noha hivatalos válasz még nem érkezett). Az értekezleten részt vevő szocialista országok kormányai pedig a jelek szerint szintén hajlandók miniszterelnöki szinten képviseltetni magukat. Gagarin Athén díszpolgára Jurij Gagarin őrnagy görögországi látogatása során megtekintette az athéni Ak- ropoliszt és az obszervatóriumot. Febrliár 13-án Athén polgármestere, Cukalosz, az athéni városi tanács megbízásából i aranyéremmel tüntette ki Gagarint és a görög főváros díszpolgárává nyilvánította. Gagarin, a világ első űrhajósa szerdán befejezte athéni látogatását és Ciprusszigetére utazott. Ismét elhalasztották az amerikai űrrepülési kísérletet Glerm ezredes tervezett űrrepülését „legalább 24 órával" elhalasztották, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. A kilövés időpontját helyi idő szerint reggel 7 óra 30 percben állapították meg, azonban röviddel hajnali két óra után közölték az egybegyűlt újságírókkal, hogy a kísérletet el kell halasztani. Színképelemző berendezés a mezőgazdasági kutatás szolgálatában Az Országos Mezőgazdasági Minőségellenőrző Intézet egy nagy teljesítményű színképelemző berendezéssel gazdagodott. A berendezés, amelyet most állítottak munkába, arra szolgál, hogy különféle talajok összetételét vizsgálják. A műszer alkalmazásával meggyorsul és pontosabbá válik a kutatás. A következő hetek, illetve hónapok alatt a Dunántúl talajait vizsgálják meg. Nagy Imréné vcaetö technikus a sxínképelemzS berendezés egyik részét szabályozza be működés előtt (MTI foto, Kácsor felv.) A termelékenység növekedése meghaladta a kétharmad—egyharmados arányt Közel 12 százalékkal magasabb eiporííervíeljesítés Elkészült a statisztikai ösz- szesítő a megye szocialista iparának múlt évi eredményeiről. A számadatok azt bizonyítják, hogy a hároméves tervben a beruházott, közel másfél milliárd forint kedvezően éreztette hatását a második ötéves terv első esztendejében. Ebből az összegből több korszerű üzemrészt építettek, és sok nagyterme- lékenységű gépet állítottak munkába a Kistarcsai Fésűsfonóban, a Budakalászi Textilművekben, a Nagykőrösi Konzervgyárban, a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában és más üzemekben. A megye szocialista ipara 16 százalékkal termelt többet tavaly, mint 1960-ban, 1956-hoz viszonyítva pedig 66 százalékkal emelTöbbet fizet a tervezettnél az újszilvási Kossuth Tsz — Mi újság Újszilváson? — tettük fel a kérdést Németh Istvánnak, a Kossuth Tsz elnökének. — Ugyanaz, ami másutt: készülődünk a február 20-i zár- számadó-közgyűlésre. — Hallhatnánk erről részleteket? — Szívesen! Az 1961-es évre 20,31 forintot terveztünk egy munkaegységre. Örömmel közölhetem, hogy a tervünket túlteljesítettük: a zárszámadáskor 29 forintot fizetünk a tagságnak. Megfelelő összegeket tartalékoltunk a jövőre is. Saját erőből történő beruházásra ez évre 240 ezer forintot, üzemvitelre 83 ezret, a szociális-kulturális alapra pedig 54 ezer forintot * tartalékoltunk. — A fentiekhez hadd tegyem hozzá, hogy a huszonkilenc forintos munkaegység tulajdonképpen többet ér, hiszen mi állami felvásárlási áron számoltuk a természetbeni juttatásokat, szabadpiaci áron viszont magasabb összeg jönne ki. Azonkívül nem számítottuk be azt a 245 ezer forintot, amit 138 tsz-tagnak 40 százalékos részesedés címén fizettünk ki a paradicsomért. Ha ezeket is számítanánk, akkor egy munkaegység értéke a negyven forintot is meghaladná! ay. é. kedett a megyei ipar termelése. Néhány fontos termékből lényegesen több készült. Az 1960. évi eredményekhez képest csapágyból például 23,7, fotópapírból 11,7 százalékkal gyártottak többet. Vállalataink az idén is több új, korszerű termék gyártását kezdték meg. Fejlődött a magas műszaki szintű munkát követelő, kevés anyagot igénylő gyártás. Rádiótechnikai és műszeripari vállalataink ezáltal je- ’ lercíős mértékben hozzájárultak az ipar szerkezetének változásához. Helyiipari vállalataink múlt évi, több mint 123 százalékos eredményükkel a megye ipari termelésének közel 11 százalékát adták. Iparvállalataink az elmúlt évi 16 százalékos többlettermelés 69,4 százalékát a munka termelékenységének növelésével, 30,6 százalékát pedig a létszám növelésével biztosították. A minisztériumi könnyűipari vállalatok többsége teljes mértékben a termelékenység növelésével érte el a magasabb termelési eredményeket. Az export a tervezettnél 3,8, az 1960-as évi eredményeknél pedig 11,6 százalékkal magasabb. A legjobb exporteredményeket a Forte-gyár, a Mechanikai Művek, a Budakalászi Textilművek és a Váci Kötöttárugyár érte el. Helyiipari vállalataink 1961-ben 1960-hoz képest megduplázták exporteredményeiket, kisipari szövetkezeteink pedig ugyanezen időszak alatt közel 28 százalékkal növelték az árukivitelt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt és fél százalékkal nőtt egy év alatt. 1957-hez képest 33 százalékkal több munkás dolgozik üzemeinkben. Jelentősen emelkedett a nők arányszáma a termelésben. Az eredmények mellett azonban jelentős problémát jelent a még mindig nagyarányú mun- kaerővándorlós. A megyei pártbizottság I960, októberi határozata nyomán javult a teljesítménybérben foglalkoztatottak részaránya. ; 1960 harmadik negyedében a ! dolgozók 41 szazaiéira dolgozott j műszaki normák alapján. Egy I évvel később ez a szám meg- 1 közelítette az ötven százalékot j A teljesítménybérezésben dol- i gőzök részaránya tavaly 59 százalék körül volt. A hároméves tervben 14 szá-- zalékkal nőtt az egy munkás egy napra jutó termelése átlagosan. A fejlődés gyorsulására jellemző, hogy ez a szám 1961-ben, csupán egy esztendő alatt, további 11 százalékkal emelkedett. A normák felülvizsgálata és kiigazítása csak rövid időre eredményezett keresetcsökkenést. Az éves átlagot tekintve viszont az egy napra jutó bérek az 1960-as évivel azonos szántén maradtak. A munkások részére kifizetett összes bér viszont 4,5 százalékkal meghaladta az 1960-as mennyiséget. A megyei ipar eredményeit rontja, hogy — a múlt év júniusában tartott vizsgálat — közel 20 százalékos anyagkészlet növekedést állapított meg egy évre visszamenően, amit a termelés jelentős emelkedése sem indokol. A túlórák száma nyolc százalékkal haladta meg az 1960. évi felhasználást. A többlet elsősorban vasipari üzemeinkben jelentkezik. Ezen a helyzeten a munka jobb szervezésével lehet és kell is változtatni. Az üzemi balesetek száma közel hat százalékkal kevesebb 1960-hoz képest, de ezzel sem lehetünk elégedettek, mert még mindig annyi munkanap esett ki a termelésből balesetek miatt, mint amennyi 110 dolgozó egész évi munkája. Megolvadt a jég Jászkarajenőn Sídé Ferenc élménybeszámolóin
