Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-14 / 37. szám

VI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1962. FEBRUÁR 14, SZERDA Zárszámadás a ceglédi Lenin Tsz-ben Kijavítják a hibákat — Mit kap a verseny győztese azok a nehézségek, hiá­nyosságok. amelyeket a jövőben ki kell küszöbölni annak érdekében, hogy tervei­ket ne csak teljesíteni, de túlteljesíteni tudják minden vonatkozásban. — Sz. J. — Harmincnégy év után talált egymásra két testvér Az albertirsai Haász Lászlót halottnak vélte húga — Él az édesanya is Szélsebesen röppent szét a hír Al'bertirsán: Haáss Lász­ló, a Béketábor Tsz gépko­csivezetője, 34 éves korában tudta meg, hogy él az édes­anyja és egyetlen leány test­vére. A februári égboltról előme­részkedő napsugarak kikerül­hetetlen sártengerré olvasz­tották a havat a Dánosi ut­cában. Méreteiben szerény, de külsőleg csinos ház a 24- es számú. Barátságos meleg és udvarias köszönés fogad a kis szobában. Amikor meg­tudja, miért jöttem, elcsitít- ja az előttünk tipegő piros arcú kislányt, majd meg­remegő lián,gon. akadozva tör­nek elő szavai. — Az életembe betoppanó boldogság szavakkal leírhatat­lan a számomra. Hogy min­denki előtt teljes legyen a nagysága, felejthetetlen, sötét árnyként kisérő múltamat idé­zem fel. — Négyéves koromban ke­rültem Albertijára állami intézetből özv. Bártusz Fe­re r. éné házába. Úgy mondták akkor — és azután is mindig —. senkim sem él már. A ne­velőszülőknek tenr.észetesen az erőm kihasználása volt a fontos. Keserves sors volt ez. Egy csöpp szeretet nélkül élni, dolgozni a kosztért, haj­naltól estig. Két év múlva Dánszentmiklósra vittek Ta­kács Antal gazdához. Ahogyan erősödtem, úgy nehezedett rám mind jobban a több munka. Értelmem is világo­sodott, még keserűbb volt a szeretet, a parányi jóindulat hiánya. Sokszor megvertek, ilyenkor kint, a földeken alud­tam. Takaróm a széles ég­bolt, párnám a nyirkos szal­ma volt. Megszöktem, elfog­tak. öt év elteltével Ceg­lédre kerültem egy kovács­műhelybe. A kosztért dol­goztam, éjjel a gázos, olajos műhelyben aludtam. 1949-ben, a katonaság után, az Irsai Gépállomáson jelentkeztem munkáért. Erős, széles ujjai beletúr­nak az előrecsúszott hajcso- mókba. Megkönnyebbült mo­sollyal folytatja. — Itt kezdődött az életem! Itt éreztem először, mi az a szeretet, milyen érték az emberek megbecsülése. Hor- nyik Pál párttitkár állt mel­lém, és segítsége ösztönző erőt adott a munkához — az élethez. 1950-ben megnősül­tem, most két szép gyere­künk van. Néhány év múl­va kerültem jelenlegi mun- kshelyemref a Béketábor Tsz- be. Annyira elmélyült a múlt felidézésébe, hogy csak most tudom feltenni a kérdést: ho­gyan találta meg testvérét? — Az év elején Dánszeot- miklóson voltam vadászni. Velünk jött a Szabad Föld fotori poriere is. A követ­kező heti újság első oídílán volt a fényképem, mint ered­ményes vadászé, névvel, cím­mel szereplő aláírással. Alig telt el néhány nap. amikor egy levelet kézbesített a posta. Feleségem bontotta fel és meglepetten fordult felém — most már csak nevetünk raj­ta —, vajon ki az a nő. aki írt és képet is küldött. Izga­tottan olvastam a levelet, és a meglepetés, a feltörő öröm el­fojtotta szavaimat ,.A húgom! Testvérem van! Él! Él!” Viseg- rádról jött a levél. Azt írta, anyakönyvi nyomozás derítette ki, hogy mi testvérek va­gyunk. Azonnal táviratoztam. Jöjjenek el, éppen, disznó- vágás lesz nálunk. Másnap férjével érkezett meg. A ta­lálkozás örökké felejthetetlen pillanat marad. Egymásra bo­rultunk, zokogtunk. 34 évig éltünk egyedül, mint árvák, s most, íme itt van az kinek ugyanaz a vér folyik ereiben, aki fölött ugyanaz az anyai szív dobogott! Később mesélte el hogy ő néhány évvel ezelőtt találta meg édesanyánkat. Budapes­ten él, és úgy mondta, engem agyonlőttek a háborúban. Nem tudtak rólam. Édesanyámmal még nem találkoztam, majd testvéremmel megyünk el hozzá. A család — bár hosszú évek, évtizedeik teltek el —, most lesz együtt először. Büszke örömmel hangsú­lyozta ki ezeket a mondato­kat. örül neki, nagyon boldog. Kohlmayer Ádám CEGLEDIKÉPESLAP A leszálló est sűrű, puha leplével nyújtózik a fürgén pi- pálgató falusi házak között. Sötét van és csend. A nehéz, rohanó, napi munka után. fel­frissülést ad ez a békés meg­nyugvás. Amint a berceli ál­talános iskola felé irányítom lépteim, a fényes ablakokból pattogó, kemény ütemek sik- lanak ki. „Munka hadának a lépése dobog ..Próbál az énekkar. Kopogtatok és benyitok. Míg Szántó József karnagy rövid pihenőt engedélyez, azon cso­dálkozom, mennyi lelkesedés és művészet iránti szeretet van ezekben az emberekben, amikor a nehéz napi munka és fárasztó utazás után éjfélig is birkóznak, ismerkednek a hangjegyekkel. Az énekkart Bajor Mihály és Farkas Fe­renc vezeti. — Mikor is kezdődött? — 1919-ben Fűzi Elek akko­ri iskolaigazgató és Mezei Jó­zsef szervezte egységbe a ber­celi dalosokat. Az első évben már 32 volt a dalosok száma. Munkájukat megkönnyítette a 80—100 pártoló tag anyagi se­gítsége is. A háború után Ma­rosi Béla. majd Marosi Blan­ka pedagógus irányította az énekkart. 1959-ben Szántó József karnagy vezetésével megkezdődött a sikeres sze­replések sorozata. — Nos, ezekről szeretnénk hallani! — 1959 óta részt vettünk minden járási, és az ezen el­ért jó eredmény után a me­gyei dalostalálkozókon is. Abony. Cegléd, járási verse­nyeinek zúgó tapsa. 1959-ben, majd 1960-ban Vácott, a me­gyei seregszemle sikere az, amire nagyon büszkék va­gyunk. A legszebb fellépés ta­lán 1960-ban, a jászkarajenői művelődési házban volt A lelkes közönség újra a szín­padra követelt bennünket. — Milyen terveik vannak? — Az énekkarnak jelenleg 40 tagja van. örvendetes a fiatalok fokozódó érdeklődése. Szeretnénk még több ember­rel megszerettetni a dalt, ami nemcsak szórakozás, hanem fontos alapkő a művészet ze­nei világában való tájékozó­dásnál. Ebben az évben Gö­döllőn lesz a megyei énekka­rok találkozója. Most már er­re készülünk szorgalmasan. Véget ért a rövid szünet, magasba lendül a karnagy ke­ze és a harsány énekszó büsz­kén száll a pihenni tért falu csendes házai fölött. Kohlmayer Ádám VTSK—Ceglédi VSK 5:4 (3:0, 1:0, 0:2, 1:2). Góllövők: Revuczky (2), Diós, Bíró. CVSK: Lakatos, Paál, dr. Orbán, dr. Szakter, Biró, Diós, Pusztai. Csere: Revuczky. Edző: Mi­hály. Hatalmas iramot diktált az első percekben a fővárosi OB II-es csapat, ez megza­varta a bizonytalanul kez­dő ceglédi csapat védelmét. Ennek eredménye volt, hogy a VTSK emberelőnyből, négy­méteresből, és a játékveze­tő által elnézett durva sza­bálytalanságból kifolyólag Jól sikerült a jelmezbál Az utóbbi időben szinte ha­gyománnyá kezd válni, hogy a ruhaipari vállalat és a KGV KISZ-szervezete báljaikat kö­zösen rendezik. A Dózsa mű­velődési házban megrendezett bálok a tapasztalat szerint elég jól sikerültek, de az ösz- szes közül kiemelkedik a leg­utóbbi, a jelmezbál. A jelenle­vők hangulatát növelte a kar­neváli játék, amit a söprűnyé­len belovagoló boszorkány nyi­tott meg. Az est másik meg­lepetése a szabólegény volt, aki agyonfoltozolt, rossz ru­hájával, 25 cm körüli ollójá­val csakhamar magára irá­nyította a figyelmet A szü­netben előkerült a csavargó és a szabólegény batyujából a hamubasült pogácsa, alma, kolbász, kenyér. Ezt a terem közepére kitálalva fogyasztot­ták és szívesen megkínáltak bárkit, aki arra járt. Mivel semmi sem tart örökké, hamar eljött az éjfél, amikor is a bo­szorkány átka beteljesedett, és utána már percnek tűnt az idő három óráig. Szőke Lidia KISZ-titkárh, háromgólos vezetést szerzett a fővárosi csapat. A második negyedben ki­egyenlített játék folyt. Az utolsó két negyedben a job­ban kondicionált ceglédi csa­pat fokozottan átvette a já­ték irányítását és csaknem megfordította a vesztésre álló mérkőzést. A befejezés előtti percek­ben, az egyébként is gyen­gén működő, téves Ítéletei­vel a ceglédi csapatot súj­tó fővárosi játékvezető mű­hibának tekinthető tévedést vétett a CVSK hátrányára, és ezzel biztos egyenlítés le­hetőségétől fosztotta meg a ceglédi csapatot. A CVSK csapata ezen a mérkőzésen kissé halvá­nyabb teljesítményt nyújtott, a játékosok küzdőképessége azonban ez alkalommal is dicsérendő, örvendetes volt a fiatal Revuczky játéka, aki két nagyszerű góljával bizonyította, hogy a jövő­ben, ha fejlődésében nem áll be törés, a csapat erős­ségei közé tartozhat. Sajnálatos volt Varga Gá­bor játékvezető elfogult, nyilvánvalóan a pesti csapa­tot támogató bíráskodása. A durva műhiba miatt a CVSK óvást nyújtott be, és kérte a mérkőzés újrajátszásának elrendelését. Február 10-én tartotta a ceg­lédi Lenin Tsz tagsága zár­számadó közgyűlését a Kerti- magtermelő Gazdaság kultúr­termében. A közgyűlést Józsa István, a tsz íőagronómusa nyitotta meg, aki a napirendi pontok ismertetése, majd elfo­gadása után átadta a szót Sza- lisznyó László elvtársnak, a tsz elnökének. Szalisznyó elvtárs a taz-vezetőség beszámolójá­ban ismertette a külpolitikai helyzet után a termelőszövet­kezet elmúlt évi gazdálkodását a növénytermelés, állattenyész­tés és egyéb kisegítő üzem­ágakra vonatkozóan. Értékelte tová'bbá a párt- és tömegszer­vezetek munkája mellett a munkafegyelem kérdését, a tsz- domekorácia és a tsz szociális, kulturális helyzetét, végül rá­mutatott a feladatokra. Az elnöki beszámoló részle­tesen elemezte a növényterme­lés egyes ágaiban elért ered­ményeket s ugyanakkor ele­mezte konkrétan a hiányossá­gok okait is. A növénytermelés tervét nem tudták az elmúlt év­ben teljesíteni, mintegy 111 ezer forinttal keveseb­bet termeltek. Az alulmaradás az időjárási körülményeken túlmenően nagymértékben a munkafegye­lem lazasága, és a nem ideiben végzett vagy egyáltalán el nem végzett munkákból adódik. El­mondta a beszámolójában pél­dául, hogy a betervezett 18 mázsás májusi morzsolt kuko­rica termésátlaggal szemben mindössze 14 mázsa termett meg. Ennek főbb okai, hogy a kukoricavetésnél a gépállomá- si dolgozók a vetőgéppel szá­guldottak a földeken s a kuko­ricaszemet ha kidobta is a ve­tőgép, általában összetörve ve­tette a földbe. Ezenkívül ku­korica-vetésterületük mintegy 40 százalékát csak egyszer ka­pálták meg. A fenti hiányossá­gokért a vezetőség, illetve a szakvezetők méllett felelősök azok a tsz-lagok is, akik a ve­tőgépen dolgoztak, vagy pedig nem kapálták meg időben vál­lalt területüket.. Az állattenyésztés helyzetét értékelve megállapította, hogy igen komoly eredményeket ért el a tsz az elmúlt évben. Az előző évekhez viszonyítva je­lentős eredmény például, hogy amíg 1960-ban a választási ma­lacok, .majd a süldők több mint 50 százaléka elhullott, már az 1961-es gazdasági évben, 145 darab kocánál elérték, hogy kocánként nyolc darab 18 ki­lós súlyban választott malaco- zás-i átlagot érjenek el. De je­lentős eredményt értele el a szarvasmarha tenyésztés terü­letén is. Ennek a fáradságos mun­kának eredményeként az állattenyésztés mintegy 390 eaer forinttal teljesítette túl a tervét. Hogy a tsz a betervezett 33,68 foi'int helyett csak 32,86 forintos munkaegység része­sedést tudott elérni, annak oka elsősorban az, hogy kö­rülbelül ötezer munkaegység­gel többet használtak fel, mint amit terveztek. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a növényter­mesztésben az általános mun­kák végzésénél munkaegység- hígítások történtek. Ez arra figyelmezteti a tsz vezetősé­gét és tagságát egyaránt, hogy a jövőben nagyobb figyel­met fordítsanak a mun­kaegységek jóváírására, csak azt a munkát ismer­jék el, amit valójában el is végeztek. Az elnöki beszámoló után az ellenőrző bizottság igen he­lyesen értékelte a termelő- szövetkezetben végzett mun­káját. A beszámoló foglalko­zott a törvényesség, a tsz- demokrácia betartásával az anyagi és számviteli munká­itok ellenőrzésével. Az ellenőrző bizottság be­számolója után Józsa István elvtárs ismertette a Táncsics Tsz-hez intézett versenykihí­vást, továbbá a termelőszö­vetkezeten belül folyó egyéni, csapat, brigád és üzemegysé­gek között folyó versenyek ju­talmazását is. Véleményünk szerint igen helyesen a Lenin Tsz párt- és gazdasági veze­tése a munkaverseny beindí­tásánál már gondoskodott ar­ról, hogy a versenyben élen­járók és helyezéseket elértek az erkölcsi megbecsülésen kí­vül megfelelő anyagi javadal­mazásban is részesüljenek. Amennyiben a győztes üzem­egység tervét 105 százalékra vagy azon túl teljesíti, 10 ezer forint jutalmat kap. A győz­tes brigád négyezer forint ju­talomban részesül. A győztes munkacsapat kettőezer forint, a győztes üzemegység vezetője ezer forint, a győztes brigád vezetője hatszáz forint, a győz­tes munlcacsapat vezetője négyszáz forint jutalmat kap. Az egyéni verseny területén növénytermelésben az első he­lyezést elért dolgozónak öt­száz forint, a második helye­zést elérőnek háromszáz fo­rint, a harmadik helyezettnek kettőszáz forint a jutalma. Az állattenyésztők versenyében a tehenészeknél az első helye­zést elért istálló hat darab választási malacot oszt szét dolgozóinak (három tehenész!, a sertéstenyésztők versenyé­ben három darab választási malacot kapnak a győztes ól dolgozói. A hozzászólások során a tsz tagsága ‘helyesen’ értékelte a műit évi murkákafc. A vezető­séget és a dolgozókat egya­ránt bírálták a hozzászólók. A hozzászólások a közösségi szellem fejlődéséről, javulásá­ról tettek tanúbizonyságot. A Lenin Tsz zárszámadó közgyűlésén — ha nem is tudtak arról beszámolni, hogy terveiket minden területen 100 ; százalékosan teljesítették —, j a beszámoló és a hozzászóló- j sok komolyan foglalkoztak a j nehézségekkel és hiányossá- j gokkal, komoly fejlődésről, a ! nagyüzemi mezőgazdaság eiő- , rehaladásáról tettek tanúbi- j zonyságot. Az elért eredmények mel­lett igen döntő az a tény, hogy a vezetőség és a tag­ság egyaránt látja, melyek Egygólos vereség az OB II-es VTSK-tól I ' — AZ ABONYI József Atti­la Termelőszövetkezet szer­dán délelőtt 9 órakor zár­számadási közgyűlést tart. A napirenden elnöki beszámoló, j mérlegbeszámoló, az ellenőr- ! ző bizottság elnökének jelen- ; tűse és a szocialista mezőgaz- ! daság munkaversenyébe való j bekapcsolódás szervezési kér- , dései szerepelnek. — MA ESTE 6 órakor a MEDOSZ fűtött helyiségeiben I felvilágosító orvosi előadás lesz, amelynek tárgya: Az al- I kohol és uikotin ártalom. Az előadást filmvetítés kíséri, j Belépés díjtalan. — A CEGLÉDBERCELI ; Vasutas Sportkör — mint j ahogy azt a megyei TST meg-. ' állapította — a legtervszerűb- j ben gazdálkodó egyesület volt I az elmúlt évben. 68 500 fo- j rint beruházással bővítették a ! labdarúgó szakosztály felsze- I relését. — A CEGLÉD és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat január havi teljesíté­sében az összes megyei válla­latok között első helyen vég­zett. I __________ — A JÁRÁS iskolaigazga­tói munkaközössége csütörtö­kön továbbképzési napot tart a járási tanács székhazában. A vitaindító előadást „A ta­nulóközösség és az ifjúsági mozgalom” címmel Kovács András általános iskolai igaz­gató tartja. AZ ABONYI Üj Világ Ter­melőszövetkezet tegnap dél­után 1 órakor tartotta a ter­melőszövetkezet kultúrtermé­ben összevont párt- és gazda­ságvezetőségi ülését, amelyen sor került a zárszámadás is­mertetésére, a tsz-clnök és az ellenőrző bizottság beszámoló­jára. — ABONY község tsz-eiben -serényen • készülnek a tavaszi munkákra. A fogasok, mag­takarók, vetőgépek javítása február 20-ra befejeződik. Ezzel egy időben végzik a ta­vaszi vetésekhez szükséges vetőmagvak tisztítását is. A Növényvédelmi Állomásnak már csak a csávázási munkák maradnak: József Attila Tsz- nél 160, az Űj Világnál 55 és a Lenin Tsz-nél 80 mázsa ta­vaszi árpa csávázása. „Szállj, te büszke ének..." Bemutatjuk a berceli énekkart

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents