Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-13 / 36. szám

rest hcgvei yílWflP 1963. FEBRUÁR 13, KEDD ANNA KITÜNTETÉSE November 7-én Horváth Jó- zsefné, Mednyánszki Anna a Csepel Autógyár motorgyárá­nak minőségi ellenőre és KISZ- alapszervezetének tit­kára az ifjúsági szövetség legmagasabb kitüntetését — a KISZ érdemérmet kapta. Mint mondották: „tízeszten­dős, fáradhatatlan munkája jutalmaként.” Pest megyében ez alkalommal mindössze ket­ten részesültek ebben a kitün­tetésben! Érdekes, Anna munkahe­lyén nagyon lassan terjedt el az esemény híre. (Sokan még ma sem értesültek róla.) Akik meghallották azoknak egy része fejét csóválta, hümmnö- gött. Akadt, aki ki is mondta: — Bizony mást választott vol­na erre a kitüntetésre. Vajon mi az oka ennek a különös és cseppet sem barát­ságos fogadtatásnak? Ezzel a kérdéssel nyitottunk be a gyár K IS Z -bi zó ttságára. Ök voltak a javaslattevők, nekik kell a legjobban tudni, miért éppen Annát ajánlották a gyár fiataljai közül. — Pontos és megbízható munkát végzett mindig — hangzott a válasz. — Bármi­vel megbíztuk, teljesítette. Tíz év óta sok feladatot haj­tott végre az ifjúsági szövet­ségben. Három alapszervezetet hoztak létre az ő segítségével. Anna a csúcstitkár, s az el­ért eredmények egy része ne­ki köszönhető. Az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom eredménye náluk... Társa­dalmi munkában résizt vesz­nek ... Sportversenyekre bene­veznek ... A tagdíjfizetés jó ... Szerintünk megérdemel­te a kitüntetést. Ezt mondották a KISZ-bi- zottságon. És még valamit. Hogy azért — mindennek da­cára — nem kell „nagydobra verni”. Maradjon csendben az egész, sokkal jobb ez Annának is, a gyáriaknak is!! Jobb? Vajon miért? Mégsem gondolták meg alaposan kit jutalmazzanak? Jogos lenne a fiatalok egy ré­szének méltatlankodása? Miért lehet valakinek ilyen alkalom­kor a hallgatás kellemesebb, mint a kitüntetéssel együttjáró gratulációk, köszöntések fo­gadása? Az öröm megosztá­sa? Miért kell mindettől „kí­mélni” az autógyáriakat? Beszélgetéseink, tudakozó­dásunk során fény derült mindarra, ami eleinte rejté­lyessé tette ezt az ügyet. Med­nyánszki Anna tizenötéves gyereklányként került a Cse­pel Autógyárba, amelynek ak­kor még csak az üzemeit épí­tettéli. Anna a faluról felke­rült kislány jó ideig adogatta a téglát, keverte a habarcsot, végezte a segédmunkási te­endőket, míg végül betanított gépmunkás lett Esztergálta az alkatrészeket, úgy, ahogy megmagyarázták. Mind ügye­sebben forgolódott a gépnél, s mindinkáb növekedett az ér­deklődése munkája iránt. Szüntelenül sarkallta magát jobbnál jobb eredmények el­érésére. Talán a virtus néha még az öntudatnál is nagyobb volt. Ha egyik nap száz dara­bot készített, másnapra már százötöt. Minőségileg talán nem voltak olyan kifogástala­nok a munkadarabok, de ak­koriban a teljesítményszámok sokszor elhomályosíthatták a minőségi százalékot. A nagy versenyszákaszok alkalmával egyszer Annát is lefényképezték, s közzétették az üzemi újságban. Aztán még egyszer, s ezúttal már hosszabb cikket írtak róla. Később, amikor versenyre hív­ta a Vörös Csillag Traktorgyár egyik esztergályoslányát, újból interjú lett a dologból, ekkor már nagy lapokban is. Közben Anna sztahanovista kitünte­tést, pénz- és könyvjutalmakat kapott. Mindinkább „nagymenője" lett a gyárnak. Először azért ' jutalmazták, azért .,emeiiték ki”, mert jól dolgozott, aztán meg már azért segítették a munkáját, olykor talán kicsit szabályta­lanul is, nehogy kudarcot vall­janak Annával. Pólyája felfelé ívelt Ér­tekezleteken, gyűléseken, ün­nepélyeken az elnökségbe ültették, ós alig fordult elő, hogy ne említették volna legalább kétszer a nevét. Amikor rövidfilmet készítet­tek a gyári fiatalokról, ő volt a főszereplő. Amikor küldöt­tet választottak a Világifjú­sági Találkozóra, Annára esett a választás. Egy ak­koriban megjelent könyv­ben teljes fejezetet szentel­tek neki, egy másik, nagy terjedelmű regénynek ő lett a főhőse. Külföldi nyaralás­ra küldték, s megválasztot­ták a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság központi ve­zetőségébe. Annát csak egyenes, őszin­te természete, egészséges gondolkodása mentette meg a „csillagok” szomorú sor­sától. Közölték vele, hogy mérnököt nevelnek belőle. Műszaki egyetemi előkészí­tőre küldték: hat elemivel. S Anna — mit tehetett mást? — beiratkozott. Eztán pedig kinevezték az ifjúsági mű­hely művezetőjének. Ezen útszakaszon már buktatók és akadályok várták. Az előkészítőt csodával ha­táros módon elvégezte ugyan, de az első egyetemi év kol­lokviumán — több tárgy­ból elbukott. Az ifjúsági műhely munkája pedig se­hogy sem akart rendes ke­rékvágásban haladni. Elkövetkezett azután az az idő, amikor a „sztárolás” megszűnt, amikor az ered­ményeket sem lehetett „fel­fújni”; Annából lassanként ismét egy lett a sok közül. Dicséretére váljék: gyorsan megértette, hagy az egye­tem tül nehéz számára. A tanulásról azonban nem akart lemondani. Rövidesen beiratkozott a technikumba. A művezetői beosztás helyett pedig egyszerűbb, de mégis­csak műszaki munkát vál­lalt: minőségi ellenőr lett. Ami az ifjúsági szövet­ségben végzett munkáját il­leti, az mindig fontos volt Anna életében. Azt nem ha­nyagolta el akkor sem, ami­kor „futtatták”, s akkor sem, amikor nagyon sokan ellene fordultak. Az évek teltek, sok minden megváltozott An­na életében. Mind több gond­ja, problémája lett. Férjhez- ment, gyereke született. A munka és a tanulás nem ment ügy. ahogy szerette volna. A gyárban csupa el­lenőrző szempár vette kö­rül. Az üzemiek ugyanis ne­hezen tudták megbocsátani, hogy valamikor futtatták. Bármilyen jól hajtott vég­re egy feladatot, azt mond­ták rá: „szemfényvesztés”. Anna sokat sírt. Megfo­gyott, sápadt lett. Olykor azon is gondolkodott, kilép a gyárból. Megpróbál más­hol elhelyezkedni. Olyan he­lyen, ahol nem ismerik. Az­tán mégis maradt. Ma már úgy látszik, lecsillapodtak körülötte a hullámok, de a múltját, amelyért elsősorban nem ő volt a felelős, nehe­zen felejtik. Mégis furcsa igazságtétel a gyár politikai szerveitől. Féle-fele alapon akarják el­intézni! Tudják: nem lehet valakit örökre megbélyegez­ni azért, mert valaha Sztár volt, nagyrészt nem is sa­ját hibájából. És igazuk van: nem lehet * bekötött szem­mel elmenni mindamellett, amit ő azóta tett. De le­het-e úgy Igazságot tenni, hogy eltitkolják a gyári munkások előtt? Úgy, hogy nem magyarázzák meg: a szektás bűnökért nem lehet Annát büntetni és legin­kább Anna szenvedte meg az akkori politikát? Anna rengeteg nehézség árán befejezte a techniku­mot. Becsülettel eövégzi a munkáját, s ha túlhaladta is az ifjúsági szövetség „kor­határát”, szeretettel és aka­rással vezeti az üzem KISZ- fiataijait. Amit az utóbbi években fel tudott mutatni, azt már a maga erejéből érte el. Persze korántsem hibátlan ember. De miért éppen ő lenne olyan?! A KISZ-ta- gok egy része panaszkodik, hogy olykor erőszakos és pa­rancsolgató. A fiatalok má­sik része azt mondja, éppen azért szeretik, mert erős ke­zű vezető, s nem ijed meg a maga árnyékától. Egyszó­val lehetne vitatkozni ar­ról, hogy Anna módszerei mennyire helyesek és meny­nyire nem, hogy megfelelő-e a kapcsolata a gazdasági ve­zetőkkel? Egy dolog azonban biztos és megváltoztathatat­lan: Anna kitüntetést ka­pott. Megérdemelten. Ezt a kitüntetést nem a régi Mednyánszki Annának nyúj­tották át. Nem annak, aki­nek néha nagyobb volt a nimbusza, mint tettei. Ezt a kitüntetést egy új, talpra- állt asszony kapta, akinek joga vám mindahhoz, ami a becsületes, jó munkát végző embereknek kijár. Lehetetlen, hogy az autó­gyári dolgozók józanabb többsége ne értené meg, ha ezt megmagyaráznák neki. Bende Ibolya Gagarin Athénbe érkezett Jurij Gagarin, a világ első űrhajós pilótája a Görög— Szovjet Társaság meghívásá­ra hétfőn Athénibe érkezett. Új típusú „napíénypótló“: a miniatűr háztartási kvarclámpa A gyógyászatnak, elsősor­ban azonban a cs ecsemő- és gyermekvédelemnek ma már fontos eszköze a kvarclámpa, amely télen a napfényt he­lyettesíti. Műszeriparunk többféle ilyen készüléket gyártott, ezeket azonban csak szakintézetekben, orvosi felügyelettel használhatják. Az Irodagépipairi és Finom­mechanikai Vállalatnál most olyan kvarclámpa mintapél­dányát készítették el, amely­nek tömeges előállításával jóformán mindenkinek hoz­záférhetővé teszik a téli nap- fürdőzést. Az új típusú „napfénypót­ló”, a miniatűr háztartási kvarclámpa mindössze 30 centiméter hosszú és 10 cen­timéter átmérőjű henger. Csekély mérete, és arány­lag kis — 100 -wattos — tel­jesítménye miatt orvosi fel­ügyelet nélkül is veszélyte­lenül, káros következmények nélkül használható. — Tizenöt évvel ezelőtt je­lent meg a Szabad Német If­júság központi tanácsa lapjá­nak, a Junge Welt-nek első száma. Dr. Peeliy Yanaue, Sacovay Anghely, Aradi N° 6 A magyar posta állja a sarat — Munkában a cimnyomo^ók A posta dolgozói nemegy­szer hosszadalmas nyomozó- munkára kényszerülnek, hogy egy-egy levelet eljuttassanak a címzetthez. Postásaink lelkiis­meretessége, fáradhatatlansá­ga köztudomású. Gyakran előfordul például, hogy „Sza­bó László, Budapest” címre ér­kezik küldemény külföldről. Ebből a névből csupán a tele­fonkönyv hetvenhétről emlé­kezik meg, hát még a beje­lentőhivatal. Mégis, aránylag gyorsan kiderítik az igazit. Ha van telefonja, annak nyomán, ha nincs, a bejelentőhivatal adatai alapján. Az ilyen ese­tek nem is számítanak külön­legességnek. A legnehezebben kézbesíthető levél, postásaink szerint is, három éve érkezett Bolognából Gép­pel volt címezve, a következő­képpen: dr. Peeliy Yanaue, Sacomy Anghely, Aradi No 6. A levélelosztó, aki először vet­te kézbe a levelet — mivel az utca „olvasható” volt — el­küldte a VI. kerület Aradi ut­cába. Persze, a kézbesítő a „címzett ismeretlen” felirattal visszahozta. így került a Nyugati-pályaudvari közpon­ti címnyomozóba. A nyomo­zás jól indult, a szakemberek pillanatok alatt kitalálták a fura szavak jelentését, s az egyiptomi hieroglifákkal ve­télkedő két szót értelmes név­vé változtatták, dr. Pécsi Já- nosné-ra. A borítékon is „ma­gyarra” fordították a nevet, s — gondolva, hogy minden rendben —. öli is elküldték az Aradi utcába, azonban már Pesterzsébetre. A nyom ez­úttal is tévesnek bizonyult, s bizony még sokszor találkoz­tak a maguk javította boríték­kal. A ..kézbesíthetetten” fel­iratú kísérőjegyek bizonyít­ják, hogy a levél volt Kispes­ten, Újpesten, bejárta a fővá­rosnak szinte valamennyi Aradi utcáját, mégsem talált gazdára. Ekkor segített a vé­letlen, Dadányi László nyug­díjas postás személyében. A négy évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember, aki vé­letlenül látogatott be a hiva­talba, „kézbesítette” a rejté­lyes ügyet. A titok kulcsa az érthetetlen Sacovay Anghely volt Dadány László sherlockhoimesi alapossággal elemezte, vizsgálta a címet, s rövidesen le is fordította a teljesen értelmetlennek tűnő két szót. Kimondta a döntést: Sacovay Anghely egyenlő — Sátoraljaújhely. Ezután már ment minden, mint a karikacsapás. A május 2t-én feladott és 28-án érke­zett levél — néhány napos késéssel — végül is eljptott Sátoraljaújhelyre. Június 2- án meg is érkezett Pécsi, il­letve egész pontosan Péchy Jánasnéhoz az Aradi, illetve pontosabban az Aradi vérta­núk utca 6. számú házba — valóban oda, ahová szólt. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK SZÉP SZENVEDÉLY A cím egy hasznos, szép és békés szenvedélyt takar. A va­dászatot. Ennek szinte rabja Rais József, albertirsai párt­titkár. Ahogy maga mondja: szenvedélyes vadász. Még gyermekkorában szerette meg ezt az izgalmas szórakozást. A felszabadulás előtt persze, a szegény ember gyerekének nem volt rá módja és al­kalma. A felszabadulás után, 1947-ben megalakították a ceglédberceli vadásztársasá­got, majd amikor az felosz­lott, a dánszentmiklósi vadá­szok közé állt be. Bejárta már az ország szinte vala­mennyi lényegesebb vadászte­rületét. A gödöllői és a ba­konyi erdőkben vaddisznóra lesett, Körösön vadkacsára. Nemcsak kikapcsolódás szá­mára a vadászat, nemcsak ka­land, hanem felfrissülés, ha­tásos pihenés. Börtönbe kerültek az álrendőrök A Ceglédi Járásbíróság La­dányi büntető tanácsa nem­rég tárgyalta Pálinkás György, Lieszkovszki István és Duhaj Mihály bűnügyét. A három garázda fiatalember Albertirsán egy lakodalom alkalmából arcátlanul segéd- rendőrnek adta ki magát és miden különösebb ok nélkül igazoltatta Kiss Istvánt. Köz­ben észrevették, hogy az er­szényében Kiss Istvánnak né­hány százas lapul. Máris ha­tároztak: kirabolják az ita­los vendéget. A tervet tett követte. Először leütötték, majd alaposan helybenhagyták és kifosztották. A pénzt el­osztották és másnap délelőtt az egyik italboltban nagy dá- ridót csaptak belőle. A já­rásbíróság Pálinkás Józsefet kétesztendei, Lieszkovszki Jó­zsefet másfél évi, Duhaj Mi­hályt pedig tízhónapi bör­tönre büntette. A hordószoknya alkonya A Ceglédi Ruhaipari Vál­lalat máris javában készül a tavaszi divatra. A tervezés természetesen hónapokkal megelőzi az évszakot. A vál­lalatnál hónapok óta szorgal­masan tanulmányozzák a di­vatlapokat, a szakemberek sű­rűn látogatják a bemutató­kat. Ami a tavaszi férfidiva­tot illeti, különösebb válto­zás nem lesz, legfeljebb a za­kó hosszabb lesz, az egyenes vonal pedig marad továbbra is. A nadrágok továbbra is mérsékelten szűkek. A női átmeneti kabátoknál újdon­ság a nyaktól elálló kis gal­lér, a gondosan kiképzett tra­péz vonalak. A japán vonalú kabát változatlanul divat lesz. Az uralkodó divatszín a bar­na, különösen a kávébarna. Továbbra is nagy divat lesz a három részes kompié. A szoknya egyenes vonalú. A hordószoknyának egyelőre be­fellegzett. Elsősorban azért, mert a női alaknak nem adott jó formát. HOggtoyffifeSE A GYORSBÜFÉ HIÉNÁI Mi tagadás, alapos emberek voltak a monori gyorsbüfé vezetői és néhány dolgozója. Minden körülményt gondosan mérlegeltek, nehogy bűnös manipulációjuk lelepleződjék. Mégis rajtavesztettek. Bűnlis­tájuk pedig elég terjedelmes. A bort például rendszeresen vizezték; nyolc liter borhoz két liter kútvizet öntöttek. Erre a célra a kanna ott állt a pult alatt. Hiányosan adták a csapolt sört, háromszáz kor­só sör blokkja egyszerűen el­tűnt, a fröccsöt és a két deci bort azonos blokkra adták ki, a felszolgálók a közönségtől átvett blokkokat visszaadták a pénztárosnak, hogy azután azokat ismét eladják. íme, né­hány példa arra, milyen fon­dorlatos módon folytatták a közönség megkárosítását a gyorsbüfében. Ottó Dezső üz­letvezetőt, Katus Imréné üz­letvezető helyettest és Stiaszni Gézánét előzetes letartóztatás­ba helyezték. Televízióavatás a gazdakörben A tormási gazdakör nem­rég egy televíziós készüléket kapott ajándékba a Nagykő­rösi Földművesszövetkezettől. A készüléket Molnár László földművesszövetkezeti ügyve­zető adta át. Az azóta üzem­be helyezett televíziós vevő nagy népszerűségnek örvend a Dózsa Tsz tagjai, a gazda­kör vendégei körében. FELKÉSZÜLTEN VÁRJAK A TAVASZT Február 28-ig valamennyi hibás gép javításával elkészül a Nagykőrösi Gépállomás. Ja­nuárban és februárban tizen­öt főjavítást terveztek elvé­gezni, ebből tizenegy már kész is. Természetesen nem­csak a traktorokat nézik át alaposan, hanem a vetőgépe­ket és a cséplőgépeket is. Két kombájnt is kijavítottak. A gépszemlét március első nap­jaira tervezik. ;\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\x\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\N ÉJFÉLI MISE Bemutató a Madách Színház Kamaraszínházában feljelentési kötelezettségét. Valaki, a család egyik tagja, a fasiszta hóhérok kezére adja. Lehet, hogy éppen az anyja, aki tébolyult félelmében a ná­ci érzelmű plébánoshoz fut ta­nácsért. A hadnagy agyonlö­veti a fiút, de egy gúnyos megjegyzéséből kiderül, hogy Gyürkét, a nyílt ellenséget tartja az elaljasodott lelkű család egyetlen, becsülésre, tiszteletre méltó tagjának A többit még a halálra sem tart­ja érdemesnek. Markus László mély mű­vészettől megmintázott Becker hadnagya élményszerű alakí­tás. Az apa szerepében Hor­váth Jenő tett tanúságot kivé­teles alakítóképességéről. Kiss Manyi hiteles „mamá”-ja mel­lett Psota Irén Angélája, Ga- rics János gárdistája is reá­lis alakítás, ellenben Latino- vics Zoltán, aki a karrierista vöt alakítja, mintha kissé túl- játszaná szerepét. Gombos Ka­talin Katjája és Bay Gyula Gyurkója simán illeszkedik az együttes lelkes játékába. Rakovszky Tibor mértéktar­tó rendezése őszinte dicséretet érdemel. A közönség nagy tet­széssel fogadta a bemutatót Magyar László \ Peter Karvas szlovák író. £ Színműveit jól ismerik éssze- J rétik Csehszlovákiában. Leg- ^ utóbb az Éjféli mise című da­rabjával aratott nagy sikert. J Ezt a darabot most a budapes- ^ ti Madách Színház Kamara- színháza is műsorára tűzte. A bemutatót nagy érdeklődés £ előzte meg. A közönség ugyan- ^ is már ízelítőt kapott a szlo- '/f vák író munkájából, az Éjféli £ mise nemrég a rádió műsorán ^ szerepelt. ^ Peter Karvas annak a há- £ borús nemzedéknek a képvi­selője, amely túlélte a máso- £ dik világháborút. Tanúja volt ^ annak, poklában hogyan ham- ^ vadt el a polgári humanizmus ^ minden hamis illúziója, ho- ^ gyan fertőzték meg a polgári ^ társadalmat a világra szabadí- ^ tott „ordas eszmék”, hogyan ^ semmisültek meg a határvo- ^ nalak katona és polgár, front ^ és hátország között, hogyan ^ hámlott le a civilizáció, a kul- ^ túra vékony máza, az állattá ^aljasított emberről. ^ Az Éjféli mise hőse a kis- J polgári szlovák Kubis-család. ^ Az apát könyvelőből társtulaj- ^ donossá tette a fasiszta kon- f junktúra, az idősebb fiúból kar­lendítő körzetvezetőt csinált. A leány tulajdonosa egy árjá­sított cukrászdának, a vő, a kis ímokocska pedig minden idegszálával a helyezkedés le­hetőségeinek alakulását figye­li. Az anya a vallás ködös szó­lamai mögé bújik a felelősség és az igazság elől. A másik fiú, a diák, a hegyek közé szö­kött, a becstelenség poklából, és partizánként száll szembe a vérgőzös nácizmussal. 1944. karácsony éjszakáján feszül idegtépő dráftiává a mese. A család készül az éj­féli misére. Fönt, a hegyek­ben, a partizánok készülnek a végső leszámolásra, a városka falai között a német megszál­ló hadsereg egyik terrorkülö- nítményének élén Becker had­nagy, a Kubis-család albérlője teljesíti cinikusan führerének parancsait a „végső győzele­mért”. és szadista gyönyörű­séggel élvezi, hogy züllenek pillanatok alatt egymás tor­kának eső patkányokká a csa­lád tagjai, amikor váratlanul betámolyog a karácsonyfától ragyogó szobába Gvurkó gye­rek, a partizán. A fáskamrába rejtik el, hogy önmagukat megmentsék, hiszen halál vár arra, aki partizánt rejteget, sőt arra is, aki elmulasztja a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents