Pest Megyei Hirlap, 1962. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m AZ MS ZMP P E S T MEGYEI B 1 Z O T T S Á G A É.S A M E G V E 1 T A N Á C S L A P J A —... ________■......... \ VI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1962. FEBRUÁR 1, CSÜTÖRTÖK Húsz esztendő Húsz esztendeje annak, hogy 1942. február elsején az illega­litás nehézségeit legyőzve, megjelent a kommunisták pártjának lapja: a Szabad > Nép. Kommunista lap. abban az országban, ahol a fasiszta re­zsim nemhogy csali a kommu­nistákat, hanem mindent és mindenkit üldözött, ami, aki haladó volt, ami világosságot gyújtott a . fejekben, segített tisztázni a helyzetet, megmu­tatni azt a végzetes politikát, amelyet követve a hazaáruló, hitlerájt mindenben kiszolgáló urak a magyar történelem leg­sötétebb korszakába lökték az ország népét. Ebbe a sötétségbe villant be mind élesebb, mind nagyobb területet besugárzó fényként a párt iránymutatása, a párt lap­jának ú(megjelölése, annak az útnak a megmutatása, amely kivezethet a fasizmus jelentet­te szörnyűségekből, s új ren­det, új világot teremthet a magyar földön. A Szabad Nép első számá­nak beköszöntő vezércikke többek között ezeket mondja: „Pártlapunk neve jelképezi azt a történelmi feladatot, amely elé a politikai fejlődés a magyar népet és annak hi­vatott vezetőjét — az MKP-t — állította.” És később: „A há­ború és a reakció nyomasztó sötétségében a „Szabad Nép”- nek. mint a szabadság világító- tornyának kell sugároznia. A „Szabad Népnek” kell azokat az eszméket kisugároznia, amelyek a magyar nép felsza­badító harcának útját bevilá­gít jók.” Ez volt a cél, s egyben a lap feladata is. Betöltötte ezt a hivatást, elvitte sokakhoz a párt szavát, eljuttatta sokak­hoz az igazságot, rámutatott az ország vesztő politika rette­netességére. aljasságára, haza­áruló voltára. S bár a lap első száma csak sokszorosítógépen készült, mégis: erőt, bizako­dást merítettek belőle azok, akik kiutat kerestek a -sötét­ségből. Mindennek csak húsz eszten­deje. A húsz esztendő alatt hazánk beláthatatlan utat tett meg, s népünk, bár nem buk­tatók és harcok nélkül, előre, soha nem álmodott magasságá­ra jutott a magyar történelem­nek. A harcot, amit a párt lap­ja, elődeinek hagyományait őrizve, a Vörös Újságét, az Uj Márciusét, a Kommunistáét, kezdett, büszkén, bátran foly­tatta a kommunista sajtó a felszabadulás után, amikor mindaz megvalósulhatott, ami­ért a Szabad Nép első száma harcba hívta a népet, s amikor e céloknál is tovább, mesz- szebbre igyekeztünk. Voltak ebben a harcban ku­darcok is, volt időszak, amikor a sajtó is a személyi kultusz eszközévé lett, de egészében, a húsz esztendőre visszatekint­ve, bátran vallhatjuk: a párt sajtója a népért, a nép szebb holnapjáért küzdött. Húsz esztendeje ennek, s ma, amikor a Szabad Népre, s annak két mártír szerkesztőjé­re, Rózsa Ferencre és Schön- herz Zoltánra emlékezünk, egyben jövendő feladatunkat is tisztán látjuk: még híveb­ben, harcosabban, bátrabban küzdeni a párt politikájának megvalósításáért, a nép jobb életéért, a szocialista Magyar- ország felépítéséért, megvé­déséért. És ennél szebb, meg­tisztel őbb feladat a párt sajtó­jának munkásai számára nem lehet soha. A jövő heti rádió- és TV-müsor Gvár a homokon A megyei labdarúgó-bajnokság tavaszi sorsolása Hagyománya van a vetélkedésnek Zárszámadás Halászteleken r I Ment, Mstbit a eessies Az, amerikai külügyminisz­terek értekezlete Punta del Estében két nappal az erede­tileg kitűzött határidő után és öt napja folyó alkudozáso­kat követően kedden este megkezdte a szavazást a be­nyújtott határozati javasla­tokról. Mint az AP tudósítója ír­ja, az Egyesült Államok kül­döttsége végül feladta a har­cot, hogy keresztülhajszolja a közös fellépés egyhangú el­fogadását Kuba ellen és úgy döntött, hogy megelégszik a határozati javaslatra adott szavaza­tok kétharmados többsé­gével, bár ez kifejezésre juttatja az amerikai or­szágok Washingtonban so­kat hangoztatott „egysé­gének” felbomlását. Az AP tudósítója beszámoló­jában hangoztatja, hogy bár az amerikai küldöttség még a lehetetlent is megkísérelte, a legnagyobb és legjelen­tősebb amerikai országok nyíltan ellentétbe kerül­tek Washingtonnal. Az értekezlet keddap, tehát lényegében azért jdti' össze, hogy az Egyesül t|á®rrnok ez alkalommal % JjPWságosan összetákolt szít’ .gépezeté­vel elfogadtasson egy olyan kompromisszumot, amely sok­kal enyhébb, mint amire a haladéktalan és szigorú meg­torlást követelő Washington törekedett és amelynek leg­fontosabb pontját a legjelen­tősebb amei-ikai országok még így sem szavaztak meg. Az elfogadott voltaképpen elvi állásfoglalásnak minősü­lő határozatok azt állítják, hogy az ame­rikai államok rendszeré­vel összeférhetetlen, hogy amerikai ország marxis­ta—leninista politikát folytasson, mert csatlako­zása a szocialista orszá­gok tömbjéhez „megbont­ja a nyugati félteke egy­ségét”, s Kuba „ennek az összefér­hetetlenségnek” révén önma­gát zárta ki a nyugati félte­ke országainak rendszeréből. A gyakorlati intézkedésnek szánt határozat kimondja, hogy az Amerikai Államok Szervezetének tanácsa, vala­mint más szervei és szerveze­tei késedelem nélkül tegyék meg a határozatok végrehajtás sához szükséges intézkedése­ket. Ezt a határozatot elfogadta a Washingtont eredetileg is támogató 12 kisebb latin-ame­rikai ország, valamint hosszas huzavona után Haiti és ter­mészetesen a washingtoni kül­döttség. Argentína, Brazília, Bolí­via, Chile, Ecuador és Mexikó küldöttsége mérsé­keltebb álláspontra he­lyezkedett, tartózkodott a szavazástól, Kuba pedig a határozat ellen szavazott. A Reuter tudósítójának megjegyzése szerint a hat or­szág küldöttségének az volt az álláspontja, hogy *sÉ*e»- í fin­al: értekezlet csupán ta­nácsadó jellegű és végle­ges intézkedések nem tar­toznak hatáskörébe. A Reuter idézi az argentin küldöttség szóvivőjének nyi­latkozatát, aki megállapította, hogy „a szavazás veszélyes precedenst teremtett”. A szavazást követően felszó­lalt Dorticos elnök, a kubai küldöttség vezétője, az ülés egyetlen szónoka. „Előre tudtuk, hogy ennek az értekezletnek összehívásá­ra a Kubával ellenséges szel­lemben került sor. Ami azon­ban itt történt, nem lesz be­folyással a kubai forradalom­ra. Ezért nem Kuba hagyja el vesztesként a tárgyalótermet. Akár tagja Kuba az Amerikai Államok Szervezetének, akár nem, mi megnyerjük a csatát” — mondotta. Dorticos ezután fi mczícííe a jelenlevő őöttscgekeí, tévedés ! értőé azt hinni, hogy ez az érte­kezlet dönti el a nyugati félteke sorsát „Amerika sorsa népeinek kezében van” — állapította meg. Az ülést követően a brazil küldöttség szóvivője kijelen­tette, véleménye szerint az Amerikai Államok Szerveze­tének tanácsa február végén ülést tart Washingtont, n és ott vitatja meg a határozatot. A szóvivő szerint a tanács majd úgy dönt, hogy Kuba nem vehet részt a tanács és más szervek ülésein mindad­dig, amíg nem hívják össze az amerikai országok újabb értekezletét, hogy az találja meg a jogi eljárást, amelynek alkalmazásával Kubát ki le­hetne rekeszteni az Amerikai Államok Szervezetéből. Ismeretes, hogy a szer­vezet alapokmánya nem ad módot a kizárásra. Szerdán az értekezlet foly­tatta a szavazást a többi be­nyújtott határozati javaslat­ról. Szabadságot Cizengának! A Csepel Autógyár dolgozóinak tiltakozó távirata Röpgyúléseken tiltakoztak a Csepel Autógyár dolgozói is a kongói miniszterelnökhelyettes, Gizenga fogvatartása ellen, s az alábbi tiltakozó táviratot küldték szerkesztőségünkbe: „Felháborodással fogadtuk a hírt, hogy Gizengát, a törvé­nyes kongói kormány elnökhelyettesét az ENSZ-parancsnok- ság az áruló Adoula kezére játszotta. Egy évvel ezelőt szo­morú hír röppent világgá Lumumba miniszterelnök haláláról. Mint annak idején Lumumbát, most Gizengát is Mobutu mar- talócai hurcolják meg. Félő, hogy az elmúlt év tragikus ese­ményeinek megismétlésére készülnek az imperialista zsoldba szegődött bérencek. Ügy érezzük, hogy Gizenga fogvatartása nemcsak nemzeti ügy, több annál! Követeljük, hogy az ENSZ Biztonsági Taná­csa által hozott határozatokat maradéktalanul hajtsák végre! Az ENSZ ne a „megbékélés” politikáját folytassa, az impe­rialista bábbal, Csombéval szemben. Követeljük Gizenga ha­ladéktalan szabadon bocsátását!” Mi történt az év első hónapjában üzemeinkben? Program szerint termelnek — Új technológiát vezettek be — Új gépeket helyeztek üzembe a PRÉKO-ban, a Budakalászi Texiilművekben és a Dióséi Csapágygyárban A tavalyi terv sikeres telje­sítése után, magabiztosan fog­nak hozzá a megye ipari vál­lalatai a második ötéves terv második évére előírt feladatok végrehajtásához. Tegnap, az év első hónapjának utolsó munkanapján, néhány helyen megkérdeztük, hogyan telje­sítették a tervet és hogyan fogtak hozzá a műszaki fej­lesztési feladatok végrehajtá­sához januárban. A Prés- és Kovácsolárugyér- ban Tóth György főmérnök közölte, hogy pontosan telje­sítették a tervet, s jelenleg ütemesen termelnek. Január­ban üzembe helyeztek egy, az NDK-ból kapott agregát cél­gépet, amellyel az armatúrák peremeit az eddiginél ponto­sabban és termelékenyebben tudják megmunkálni. A mű­szaki fejlesztési munka másik érdekessége a Csehszlovákiá­ból kapott programvezérlésű másoló automata esztergagép, amely ugyancsak januárban kezdett üzemelni. Ezzel a géppel a korábbi­hoz képest másfélszeresé­re nő a termelékenység a különböző alkatrészek megmunkálásánál. Az egy-egy gépet kiszolgáló kis pneumatikus daruk felsze­relését ugyancsak januárban kezdték el. Egyelőre 14 gép­Közel ISO millió tégla évenként Építőanyagiparunkban tekin­télyes szerepet tölt be ma már a Pest megyei Téglagyár Egyesülés; 13 téglagyárában agyag- és mészhomoktéglából 144 millió — kisméretű tégla­egységnek megfelelő téglát készítenek. Köztudomású, hogy a mészhomoktéglát kivé­A párizsi jégrevű tagjai Budapesten Február 8-án mutatkozik be a Fővárosi Nagycirkuszban a világhírű párizsi jégrevű, amelynek tagjai közül néhányan már Budapesten tartózkodnak. A szép napsütéses dél- előttön sétát tettek a városban, megnézték a Halászbás­tyát és edzés előtt a Hősök terén sétáltak. Adrié Verzaal, Ingehorg Kosztov, Rítta Bioucurtie a Halászbástyán (MTI foto, Bojár felv.) ve, ilyenkor a téli hónapok alatt szünetel a téglagyártás. Vajon mikor fűtik be ismét a kemencéket, s milyen felada­tot szándékoznak megoldani az idén a Pest megyei tégla­gyárak? Erre kértünk tele­fonválaszt Nedermann Gyula főkönyvelőtől. — Akárcsak az elmúlt esz- „ tendőben, az idén is jelentős feladatot kell üzemeinknek elvégezniök. A 42 millió mészhomoktégla mellett 102 millió égetett téglát vár nép­gazdaságunk a Pest megyei téglagyáraktól. Fő célkitűzé­sünk, hogy csökkentsük a munkások munkaidejét, ahol lehet, egy műszakra térjünk át. Kevesebb idő alatt több téglát akarunk gyártani. Má­sik fontos célkitűzésünk, hogy olcsóbb fűtőanyagok alkalma­zásával biztosítsuk az égetés­hez szükséges kalóriát. Most természetesen csökkentett lét­számmal folyik a téglagyá­rakban a munka — karban­tartás, gépjavítás —, de mi­helyt az idő engedi, azonnal hozzálátnak dolgozóink a nyerstégla készítéséhez. — Előreláthatóan mikor? — Ha az időjárás kedvez, március közepe felé megin­dulnak a téglagyárak gépei. — Még csak annyit: lesz-e az idén nyereségrészesedés? — Körülbelül kétheti fize­tésnek megfelelő összegű nye­reségrészesedésre számíthat­nak dolgozóink az elmúlt évi jó munkájukért. * (s. p.) hez szerelnek fel ilyen amely nemcsak a dói?, munkáját könnyíti meg nem azzal, hogy száz ki nehezebb munkadaraboi könnyűszerrel a gépre er megmunkálási időt is r. mértékben csökkenti. J tős lecbnolóeiai változtat eszközöltek az év első he jában. A korábban forg. lássál készített, különböző . matúra alkatrészeket most az úgynevezett hidegbe módszerrel gyártják, ami e nek az alkatrészeknek az ön­költségét mintegy 60—70 szá­zalékkal csökkenti. A Budakalászi Textilmű­vekben Karvaly Nándor igaz­gató arról tájékoztat, hogy a hónap utolsó munkanapján ugyanolyan ütemesen termel­tek, mint az elsőn. Napról nap­ra teljesítették az előírt prog­ramot. s így az első hónapra megsza­bott tíz százalékkal ma­gasabb tervet is száz 'szá­zalékra végrehajtották. A szárazkikészítés egész technológiáját átdolgoz­ták. januárban, s most már az új technológia alapján dolgoznák. A filmnyomóban részleges technológiai módosítások tör­téntek az év első hónapjában. Két új gépet, egy NDK-ból kapott szárítót és egy Cseh­szlovákiából vásárolt széles marógépet helyeztek üzembe. A foganatosított intézkedések nyomán, januárban hat száza­lékkal nőtt a termelékenység, amellyel tartják a számukra megszabott kétharmad-egy­harmados arányt. A Diósdi Csapágygyár­ban ugyancsak a terv ma­radéktalan teljesítéséről tájékoztat bennünket Gáti Ferenc igazgató. Az exporttervet is teljesítet­ték. Januárban Csehszlová­kiába és Lengyelországba szál­lítottak több ezer csapágyat. Elmondta, hogy a műszaki fej­lesztés legfontosabb eseménye januárban a két új lapcsiszo­lógép szerelésének elkezdése. Korábban külön-külön köszö­rülték a csapágygyűrűk felü­leteit. Az új gépek egy mű­velettel végzik el ugyanezt, így sokkal pontosabb és fino­mabb felületek keletkeznek, s ennél a munkaműveletnél 50—• 60 százalékkal nő a termelé­kenység. Ugyancsak a hónap eseménvei közé tartozik, hogy elkészült az új sajtolóüzem egyik része és a beköltözés is megkezdődött az/ új épületbe,

Next

/
Thumbnails
Contents