Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-13 / 10. szám

Napirenílen a feivásárlás helyzete Államunk a felvásárlás út­ján biztosítja a nem mező- gazdasági foglalkozású lakos­ság ellátását élelmiszer cik­kekkel. Ezért ig4n jelentős feladat hárul a felvásárlá­si szervekre annál is in­kább, ment egyes termékfé­leségekből, mint pl. kenyér- gabonából még nem tudtuk megtermelni azt a mennyi­séget, melyre szükség len­ne az ország lakosságának ellátásához. Más árufélesé­gekből, így pl. húsból egyes Időszakokban bizonyos áru­hiány mutatkozik. Ezért a felvásárlásnak igen gondo­san kell megtervezni mun­káját. Az 1961-es gazdasági évben Cegléd város terüle­tén a legfontosabb élelmi- szeríéleségekből teljesítettük a felvásárlási tervet. Né­hány esetben azonban, és így az előbbi két áruféle­ségen kívül például a bur­gonyánál nem sikerült a ter­vezett mennyiséget felvásá­rolni. Természetesen ebben az elmúlt gazdasági év vi­szonylag mostoha időjárása is közrejátszott. Meg kell azonban állapítani, hogy olyan cikkeknél mini pl. a tojás, nem ez okozta a le­maradást hanem a felvá­sárló szervek, elsősorban a földművesszövetkezet nem kellő hozzáállása. Az Élel­mezési Minisztérium járási, városi felvásárlási kirendelt­sége felhívta a földműves­szövetkezet vezetőinek fi­gyelmét arra, hogy a kül­területen levő boltokban in* dítsa be a tojás felvásárlá­sát — hiszen a járás pél­dája azt bizonyítja, hogy az igen ,101 bevált módszer — ez mégis csak részben tör­tént meg. Többet kell tenni még termelőszövetkezeteink­nek is. A Vörös Csillag és a Petőfi Tsz például nem telje­sítette tojásból szerződéses kötelezettségét. Az elmúlt év munkáját vizsgálva meg kell állapítani, hogy sok terüle­ten történt előrehaladás. A felvásárlási szervek nagyon gyorson levonták a követ­keztetést a hiányosságokból és az idei felvásárlási ter­vet a megyei irányszámokat figyelembe véve a lehetőség­hez mérten már ennek alap­ján készítették el és igen­csak így fogtak hozzá a vég­rehajtáshoz is. Az 1962-es év ismét komoly feladato­kat ró e szervek elé. A meg­kapott irányszámok azonban a legtöbb terményféleségnél SPORT BÁNKÚTI EMLÉKEK Bánkút egyike a Bükk-fenn- sík legszebb vadregényes tá­jainak. Lényegében nem más, mint a Bálvány oldalában meghúzódó menedékház és közvetlen környéke. Itt töltöt­te komoly munkával a kará­csonyi szünetet 90 középisko­lás síző — köztük 8 nagykőrö­si —, hogy az ezután sorra ke­rülő egyesületi, országos, eset­leg nemzetközi versenyekre kellőiképpen, felkészülhessenek. Nagykőrösről Moinár Ferenc tanár vezetésével részt vett a táborozáson Varga Katalin, Parragh Ágota, Pillanka Erzsé­bet, G. Nagy Mária, Szarka Anikó, Bencsik Géza és Kállai Sándor. A részvevők közül Varga Katalint kértem meg, hogy mondjon valamit sítábori él­ményeiről. Kati csak röviden, távirati stílusban mesélt, majd dokumentumként eliibém terí­tett egy talán nálánál beszé­desebb, képekkel illusztrált ri­portot, amelyet az Északma- ffyarország hasábjain közöltek. Megelégedéssel állapítottam meg a cikkből, hogy a körö­siek voltak Bánkút kedvencei. A közel három hasábos cikk­ben egészen részletesen foglal­koztak az Alföld „egészen, kis dombjain csúszkáló” fiataljai­val. „Külön kell szólnunk a nagykőrösiekről.., Molnár Fe­renc testnevelő tanár a főisko­lán ismerkedett ■ meg a sízés örömeivel. A nagykőrösi fiú a főiskola elvégzése után szü- Icebb hazájába került és azon­nal megalakította az iskola sí­szakosztályát... elkezdték és azóta minden téli szünetet a hegyekben töltenek. Néhányan közülük egészen jó eredmé­nyekkel dicsekedhetnék.” „Itt van például Varga Ka­talin, az iskola egyik legjobb sportolója. A so}coldalú kislány négy esztendővel ezelőtt ismer­kedett meg a sízéssel. Először száraz edzéseket tartott és amikor először volt táborban, akkor sízett először „igazi” ha­von ... Az országos középisko­lás bajnokságon második, a vi­déki bajnokságon első lett, a magyar bajnokságon — csapat­ban— harmadikok lettek...” — olvashattuk a riportban. A sajtó meleg hangja ked­ves emlék marad. Csak elő kell venni és néha-néha elolvasni. De maradandó a katonás fe­gyelem, a járhatatlan, vagy csak sível járható hegyi utak, a síoktatás, a kiadós trénin­gek, a körülibelüli 6 kilométe­res távon elért 31,23 perces idő, házi versenyek, műlesik­lás, a KISZ-szervezet támoga­tása, a kollektív szellem, a szilveszteri hangulat és az ott kötött barátság, stb., mind, mind. S ha a közeljövő új sportsikereket terem a sícsa­ták havas mezein, akkor szü­letik meg az élmény, a maj­dani igazán maradandó em­lék ... De amíg odáig eljutnak, so­kat kell „csúszkálniuk az al­földi városban az egészen kis dombokon” a gátban, esetleg a Ceglédi út lefagyott jegén ... ___________ R. L. Ä vasárnap sportja Asztalitenisz: Mintha a ver­senyek is ABC-sorrendben kezdődnének, az első szakosz­tály kezdi a hivatalos verse­nyét. Vasárnap délelőtt fél 10 órakor a sportotthon ter­meiben rendezik a ceglédi já­rási asztalitenisz egyéni, fel- nőttbajnokságot Jó szerep­lést és bajnokságot várunk asztaliteniszezőinktől. ★ Valamennyi szakosztálya megkezdte a Kinizsi Sportkör­nek a tavaszi felkészülést. Jó eredményt kívánunk minden körösi sportolónak. •k Ifjabb Kilián-jelvényesekkel gyarapodott sportolóink szá­ma. Az atlétáktól Járvás. bir­kózóktól Ronkó, Gulyás J., Csorvási M. tett eleget a kö­vetelményeknek és szereztek vasjelvényt. Tóth Szálkái Ist­ván is teljesítette a 100 pon­tot, de ő mint II. o. versenyző, arany jelvényre jelentkezett, így félidőnél tart. k A téli teremlehetőségeket jól kihasználták a Kilián pont­szerzésre a röplabdások, atlé­ták, ökölvívók, modellezők, hét csapattal részt vettek asz­talitenisz házi bajnokságon. A röplabdások és atléták zömé­nek pár pont hiányzik már csak a százfoóL reálisak és teljesíthetők. Eh­hez azonban arra van szük­ség, hogy a termelőszövet­kezetek is a tavalyinál jobb hozzáállást tanúsítsanak. Helytelen, hogy egyes tsz- ek, bár ha időben kötik meg a kenyérgabona-értéke­sítési szerződést, mázsánként tízforintos felárat kapnak, mégsem igyekeztek eleget tenni kötelezettségeiknek. Na­gyobb súlyt kell az idén helyezni a háztáji gazdasá­gok áruféleségeinek lekötésé­re is. Olyan termékekben, mint pl. a tej, a tojás, a baromfi, a sertés nagyban elő tudják segíteni az irány­számok teljesítését. Javítani kell a munkát a felvásárlás­sal foglalkozó vállalatoknak is. Nem elegendő, ha meg­keresik a tsz-ek vezetőit és nagy tételben magkötik a szerződést a különböző ter­mékekre, hanem alkalma­zottaiknak fel kell keresniök a termelőszövetkezeti tago­kat otthonukban is és itt megmagyarázva a szerződéses termelés előnyeit, velük is szerződéseket kell kötni. Ez­által lehetővé válik, hogy az állam raktáraiban mind nagyobb mennyiségű létfon­tosságú élelmiszer halmozód­jon fel és ennek következ­tében alacsonyabbak legye­nek a piaci árak. Zárszámadás előtt... A FÁRADOZÁS JWJTAFMA Sok munka van nyáron a j kertészetben. Mennyit kell I hajolni, kapálni, hogy az | elvetett magiból vagy az el­ültetett palántából termés le­gyen. Soha nem panaszko­dott nyáron a legnagyobb munka közepette sem Cs. Kovács János, a Rákóczi Termelőszövetkezet zöldség­kertésze. Egész nyáron szor­galmasan dolgozott, dereka­san kivette részét a munkából, és azon igyekezett, hogy mi­nél nagyobb jövedelemmel gyarapítsa közös és saját jövedelmét. Cs. Kovács Já­nos is nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy a Rákóczi Termelő- szövetkezet zöldségkertészete teljesítette a tervét. Dolgozó társai is szeretik és becsülik Cs. Kovács Já­nost, mert tudják, hogy be­csületesen elvégzi munkáját. Vállalását teljesítette, és az egy hold 800 négyszögöl területről a termelőszövet­kezet javára 151 080 forint ér­téket termelt, amelyből 91157 forintot az eredményességi jö­vedelemelosztás szerint kap. Köszöntjük Cs. Kovács Já­nost, és kívánunk neki erőt, egészséget, s további jó mun­kát az új gazdasági évben. De jó volna egy kicsit nagyobb lejtő ezeknek a Petőfi utcai gyerekeknek A hangácsi iskolában is folyik a politechnikai Pásztor Ilona a varrást tanulja Harsányi felügyelete mellett oktatás. Andrasné A hatodikos Eszter a mamának segít Meg ne fagyjon a zakúszkál Hogyan? A konzervgyár H. telepén a fagyveszélyt hárítják jó sok szalmával, hogy a zakuszka alapanyaga — a sárgarépa, petrezselyem, gyökér stb — épen ússza meg a telet (Foto: Tamasovszky Mihály) Egy kis erdő, át a síneken a Barátszilos dülo; özv. Ugi Rácz Istvánná portáján láto­gatásom pillanatában a hato­dikos, csinos Eszteren kívül egy lélek sincs. A kutyauga­tásra kiszalad ijedten, s kap­kodva szedi a levegőt. — Csak nem félsz? — kér­dezem. — Hát sohasem tudja az „ember”, ki az, aki jön. Mit akar? Meg éppen elmélyedtem a tanulásban. A kutyák erős ugatása hirtelen megijesztett. — A mama nincs itthon? — A városban van — bi­ciklivel. — A mama nem tsz-tetg, ugye? — érdeklődöm, akiről tudom, hogy jól dolgozik a Dózsa Tsz-ben és mégsem tagja, a biztonságért felte­szem a kérdést. — Nem, csak két bátyám. László és Ferenc. — Mennyi munkaegységük, van? — Ferencnek négyszáz, vág­ja rá a talpraesett választ. Lászlóét nem tudom, mert az szófukar, és nem közlékeny. — Mennyi állatot gondoz a mama itthon? — mert láttam, hogy van bőven. — Van két anyadisznónk, három süldő, és kilenc malac és sok baromfi. Azonkívül a háztájiban is sokat segít. Sze­retne ő tsz-tag lenni, csak az a baj, hogy nem egészséges. Májbántalmai vannak és na­gyon reumás, úgy, hogy néha még a kezeit sem tudja moz­gatni. Én az állatnevelésben segítek neki. Anyáin „dél­előttös”. Vagyis míg én isko­lában vagyok, ő az állatgon­dozó. Délután, mikor hazajö­vök, átveszem tőle a házkö­rüli munkát és a jószágokat is én látom el. — És azért tanulni is van időd? — Igen. Négyes voltam az utolsó negyedben. Számtanból, énekből és szépírásból dicsé­retet is kaptam. — Gratulálok. De aztán igaz legyen, amit mondtál! Meg­kérdezhetem a homolytáji is­kolában ? — Egész nyugodtan — mondja bátor tekintettel. — Jó. elhiszem. Ha már te vagy a soros állatgondozó, hát ereszd ki őket, lefényképezem a gondozójukkal együtt — ju­talmul — jó? Ugrik a kis gazriasszony coves kukoricáért. Nyitogatja az ólakat, szinte repül izgal­mában. Hogyne, mikor életé­nek talán első interjúja tör­tént e rövid néhány perc alatt. — Köszönöm. Továbbra is jól tanulj, segíts a beteg ma­mának, és mondd el helyet­tem neki, hogy nagyra becsü­löm helytállását. Ilyen meg­rokkant egészséggel is jól dol­gozik. Jó lenne, hiszen gyakor­latban úgy is azt teszi — ha mégis tagja lenne a termelő- szövetkezetnek. Már az SZTK miatt is, no meg eggyel több nyugdíj a családban sem utolsó dolog. Megérdemelné, szorgalmas asszony — becsü­lete van. A viszontlátásra, Eszter. Fehér Szilárd — A KONZERVGYÁRBAN körülbelül 800 fő részére van biztosítva fürdő és öltöző, zu­hanyozóhelyiségek száma 32. Ez azonban a felduzzasztott követelményeknek már nem felei meg. — Átlagban 35 ezer forint volt a napi forgalom de­cemberben a KEK A VILI,-üz­letben. — A HUNYADI Termelő­szövetkezet tagjai most sem tétlenkednek. A fogatosoik a permetező berendezéses öntö­ző telepre trágyát szállítanak, kataszteri holdanként 160 má­zsa fekáltrágya és 144 má­zsa istállótrágya kellő meny- nyiségű műtrágya hozzá­adásával kerül aláforgatásra. — AZ ELMÚLT HÁROM ÉV ALATT a városi TIT-szer- vezet több mint 300 előadást tartott. Jelenleg 60 tagja van. 50 000 forint nyeremény Városunkban a Második Bé­kekölcsön búzása alkalmával a 387 sorozatú, 0134 számú bé­kekölcsön tulajdonosa 50 000 forintot nyert. — A KONZERVGYÁR dol­gozói közül a Kilián testneve­lési mozgalomban 170-en vet­tek részt az elmúlt esztendő­ben. — NYOLCEZERKILENC- SZÁZ forint jutalmat osztott ki a gépállomás az elmúlt esz­tendőben a dolgozók részére. — AZ MHSÁNEK városunk­ban közel 500 tagja van, a ja­nuár 11-i számunkban megje­lent adatok csak a konzerv­gyár MHS-szervezetére vonat­koznak. Sertéspestis van városunkban A városi tanács mezőgaz­dasági osztályának tájékozta­tása szerint az 1. járás Szur­dok-dűlőben levő siratod apa­állat-istállónál sertéspestis lé­pett fel. A betegség terjedésének megakadályozása és kártéte­leinek csökkentése érdekében, a város területét zárlat alá helyezte a mezőgazdasági osz­tály. Eszerint tilos a város egész területén sertéseket ólaikból kiengedni, tanyákon, utcákon, legeltetni, lábon hajtani. Tilos sertéseket helybeli, or­szágos állatvásárra, heti piac­ra felhajtani. A tilalom alól kivételt ké­peznek azok a hízósertések, amelyeket az Állatforgalmi Vállalat kíván vágóhídra szál­lítani. A siratói apaállat-istállóban további intézkedésiig szünetel a sertések és szarvasmarhák természetes, illetve a mester­séges megtermékenyítése. Felhívjuk a város lakóinak figyelmét, hogy különös gond­dal figyeljék a sertések eset­leges megbetegedését, azon- j nal jelentsék az állatorvosi rendelőben, mert a sertéspestis­nek még a gyanúja is bejelen­tési kötelezettség alá esők. Mit láttunk a városban ? 1962. JANUÄR 13, SZOMBAT VI. ÉVFOLYAM, 10. SZÄM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents