Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-13 / 10. szám
Ff ST lUEcrti 1/6'l’íűP 1862. JANUAR 13, SZOMBAT Á köd és a zajlás ellenére is A zajló Dunáról már felszedték a hajózó utat jelző bó- lyákat, de a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat vízi- járműveinek hajósai most is dolgoznak. Vác és Nagytétény közelében kotorják a Duna medrét, hogy kavicsot, sódert szállítsanak az építkezéseknek. A tél azonban nagyon megnehezíti a munkát. A vontatóhajók kapitányai és kormányosai azonban akkor is útnak indulnak, ha csak az egyik partját látják a Du- 1 nának, pedig most alacsony j a víz, és vigyázni kell, ne- i hogy zátonyra fussanak a ! sződligeti, gödi gázlókon, vagy I a budafoki sziklákon. I Harminc éve esedékes a íorbágyi vasúti aluljáró A MÁV vezérigazgatója a község kívá nságáról A múlt esztendőben Bia- torbágy állomáson csodálatosképpen senki sem került a vonat kerekei alá. Pedig a torbágyiak most is csak úgy szaladoznab át a gineken, ahogy más években, amikor azonban majd mindig akadt közöttük áldozata annak, hogy az állomást a község házainak nagyobb részével ellenkező oldalra építették a töltésen. Igaz viszont, ha meg amoda építik, altkor a biaáak közül kerülnének ki az áldozatok. Mert ahogy a Bíróság elé kerül a kiskunlacházi Petőfi Tsz volt elnöke Elkészült a ráckevei ügyészség vádirata a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett csalás és sikkasztás vádjával letartóztatott Illés István, a kiskunlacházi Petőfi Tsz volt elnöke, valamint szabadlábon levő bűntársai Weiszkirchner Mária Anna tsz-könyvelő, és Nagy András tsz-asztalos ügyében. A vádlottak csalással, sikkasztással. magánokirat hr.mi- sftással, a társadalmi tulajdon hűtlen kezelésével, üzletszerűen elkövetett árdrágító üzérkedéssel ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett csalással, a visszaélések halmazaiéval, összességében a kiskunlacházi Petőfi Tsz-nek több mint 94 ezer forint kért okoztak. A súlyos visszaélés ügyét rövidesen a Ráckevei Járásbíróság tárgyalja le. A tárgyalásra eddig negyven tanút idéztek be. A bűnügyben eddig lefolytatott nyomozás eredményeként az eljárást megszüntették Józan Antal tsz-elnök helyei te s- sel szemben. Józan nem ismerte a bűnszövetkezet sötét üzelmeit és a jogtalanul szerzett pénzösszegekből sem részesült. Vele szemben az ügyészség a vádat elejtette. Zippzár helyeit bogáncszár Mint ahogy az árok szélén termő bogár.cs belekapaszkodik a ruhába, ugyanúgy kapcsolódik össze az új szintetikus szálból szőtt szalag szabad szemmel alig észrevehető milliónyi kampócskája egy másik bolyhozott szalaggal. Ha ebből a textilből két csíkot, vagy csak egy-egy gombnyi nagyságút is összenyomnak, hogy "a ruhanemű' különböző részét — derekát, kézelőjét, nyakát — összezárják, tökéletesen helyettesíti a zíppzárat. A gyakran oly sok vesződ- seget okozó fémfogas huzó- aár helyett az úgynevezett bogáncszár használatának kísérleteit most kezdték meg a Ruhaipari Tervező Vállalatnál. Először munkaruháim ál, főleg olyan öltözékeiméi próbálják ki, ahol a gomb köny- nyen balesetet is okozhat. Próbaként egy átmeneti kabát egyébként begombolható bélésének gombnélküli behelyezésére is felhasználták a bo- •gá&cssárafe. tTgy vélik aduban, hogy alkalmazásúnak területe sokrétű lehet, ezzel foghatják össze például az orvosi köpenyek nyakát, különböző ruha övékét és mindazokat a ruharészeket, ahol a gombolás nem díszítésre szolgál. torbágyiak, a biaáak is a rö- videbb utat választanák. Elég sokat kell gyalogolná Torbágyon még kerülő nélkül is az állomásig, hát még ha a viadukt felé kerülnének, az lenne csalt nagy fáradság, meg sok időbe is telne. Főleg az időt akarják megtakarítani a torbágyiak, amikor felkapaszkodnak a töltésre, és gyakran toíató vonatok között botladoznak át a sinelten sokszor még csecsemőjüket kocsiban tologató anyáit, nagymamák is. Sietnek az emberek, különösen munkába induláskor, meg amikor hazatérnek, így van ez Torbágyon is. Senkinek sincs kedve éjszakai nyugodalmát fél vagy egész órával megrövidíteni, hogy azután még a viaduktig, onnan meg az állomásig, vagy ellenkező irányban ugyanannyit gyalogoljon, amikor töltésiránt sokkal hamarabb megteheti a rövid ebb utat. Nemcsak az utasok kockáztatják az életüket. Különösön a töltés mentén és közelében lakók, de tulajdonképpen az egész község átjár bevásárolni az állomás mellé, ahol jóformán Tor- bágy egész üzlethálózata található. Ott van a község egyetlen fodrásza például. Cipőt talpaltatni sem lehet máshol. A cukrászda és az étterem, meg egy élelmiszerbolt is ezen az oldalon var. A faluban csupán az italbolt, meg egy másik élelmiszerüzlet található. Ezért szaladgál annyi gyerek is a sínek között, ha a mamája küldi valamiért a fűszereshez. Persze a pályatesten tilos ez átjárás, amit időnként tilalomfával erősített táblák is hirüladnak. Aztán mintha iábrakeltek volna, eltűnnek a táblák. Valaki mindig elviszi. A rendőrök is sűrűn megjelennek a síinek mentőn, igazoltatják a síneken járó embereket, s nem tréfálnak, pénzbírságot kap, akinek a KÖNYVESPOLC Lantos László—Sebes Tibor: Román tájak, román emberek Egy ríportiiönyvről talán altikor mondja a legtöbbet az ember, ha azt írja: nem lehet letenni. Nem lehet letenni, mert olyan izgalmas, érdekes, akár egy kalandregény. Pedig hétköznapi témák, emberek, sorakoznak a riportkönyv lapjain: régész, favágó, gyári munkás, mezőgazdasági kollektíva tagja, művész, a baráti Román Népköztársaság polgárai, akik a maguk életét élik, nem találnak benne semmi rendkívülit, de a két .jószemű újságíró meglátja e hétköznapiakban azt. ami jellemző, ami érdekes, fontos, ' ami megismertet bennünket szomszédaink életével. Nyolcezer kilométert tettek meg Románia tájain a riporterek. útjuk eredménye ez a színes riportkönyv, amely elvezeti az olvasót szinte mindenhová. s bemutatja mindazt, amit egy könyv keretein belül lehet. Mennyit lehet? Sokat. Bár bevezetőben mentegetőznek a szerzők, átfogó képet nincs szándékukban adni. ezúttal a szerénység indokolatlan: sikerült ez átfogó lkép felrajzolása. Nem zsúfolták tele könyvük lapjait adatokkal, számhalmazokksl. hanem az embereket mutatják be. s éppen ezért tudnak lényegeset. könnyen érthetőt mondani, s érzékeltetni közös gondjainkat, örömeinket. A román tájakat is az ember formálja mássá, teremti meg a jólétet, a bőséget, a szegénység, a nélkülözés héívén, éníti szocialista jövendőjét, akárcsak az egyszerű magyar ember, s e közösség, a fcöícsö- nös érdeklődés hözza még közelebb szívünkhöz és értelmünkhöz a könyv mondanivalóját. A riporterek tekintélyes helyet adnak könyvükben a Székelyföldről szóló beszámolónak, megmutatják, hogyan illeszkedett bele a magyar kisebbség a Román Népköztársaság népeinek nagy családjába, s milyen fejlődés ment végbe Erdélyben is Románia felszabadulása után. Első kísérlet ez, hogy hű, élő beszámolót kapjunk közvetlen szomszédunkról, akivel történelmünk is elválaszthatatlanul összefonódott, s akivel ma együtt küzdünk a szocialista társadalom felépítéséért. Ez az első kísérlet, s tegyük hozzá, olyan jól sikerült kísérlet, amelyre már nem is illik a kísérlet szó, inkább kész műnek, eltalált hangvételű beszámolónak nevezhetnénk, amely nem viseli magán a kísérletezés jegyeit. A könyvet nagyon sok. jól sikerült, szép felvétel teszi teljessé. a képek Gajdár Pál fo- toriporteri képességeit dicsérik. (Kossuth Könyvkiadó.) Bofand-Bülics György: Idegen bolygón született Fantasztikus témáról trilógiát írni, már maga méltánylásra való teljesítmény. Fenti művel a szerző trilógiájának harmadik kötetét bocsátja az olvasó élé. s a befejezés méltó az előző két könyvhöz: nem esett az érdekes cselekmény izgalma, érdekessége, végig sikerült megőrizni azt a mértéktartást, ami Botond-Bolics előző két könyvét is jellemezte. Mindhárom könyv cselekménye a Vénusszal, a naprendszer titokzatos, kifürkészhetetlen bolygójával fiigg össze, amely régóta izgatja már nemcsak ez érni szerű emberek, hanem a csillagászok fantáziáját is. A befejező kötet a Vénuszon született első ember kalandos életútját meséli el. azét az emberét, aki a XXII. században humanitásával, emberségével győz le legyőzhetett ennek látszó dolgokat. Ez az ember nemcsak kalandos, fantasztikus regény hőse lehet. ez az ember, s ez Botond- Bolics írói képességeit dicséri, egyben-, ha csak nagy vonalaiban is, de a jövő emberét testesítheti meg. A könyv erénye, hogy nem tbnultat fel képtelen technikai csodákat, nem dolgozik olyan eszközökkel, amelyek irreálisak, hanem olyan iantasztikus mechanizmusok dolgoznak a könyv lapjain, amelyek Jcöny- nyen lehetnek valósággá már esetleg néhány évtized múlva is. Érdekes, élvezetes olvasmány volt a „Vénusz-trilógía”, remélhetőleg szerzőjét a siker további művekre inspirálja. (Móra Ferenc Könyvkiadó.) M. O. neve jegyzőkön yvülklbe kerül. Amióta megépült a vasút, így volt ez immár sok évtizeden áit. A helyzet míg egyre súlyosbodik, a töltés mentén terjed a falu, egyre több ember kénytelen útját a síneken át megrövidíteni. Amikor, ezelőtt idestova harminc esztendővel még lényegesen kevesebben éltek Tor- bágyon és így kevesebben is szelték át gyalog a vasúti pályát, a tekintetes vármegye is megelégelte a tor- bágyiakat fenyegető állandó veszedelmet. Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye 1932-ben elrendelte, építsen a MÁV az állomásnál aluljárót. A MÁV azonban nem épített, hanem fellebbezett a belügyminiszterhez, aki a megye határozatát megsemmisítette. Azóta sem lett semmi az aluljáróból. Márpedig nincs olyan községi tanácsülés Torbágyon, amelyen a vasúti aluljáró megépítése szóba ne kerülne. Születik is minden évben egykét tanácsi határozat róla, felkéri abban a végrehajtó bizottság a MÁV-öt, tegyen már valamit a község érdekében, építse meg az aluljárót. Peregovits Kálmán torbásyj tanácselnök elmondotta nekünk, nincs pénze a községnek, nem adhat semmit még az aluljáróra se. De, ha a MÁV megépítteti, az egész falu ott dolgozik majd, segít társadalmi munkában. Nincs olyan torbágyi, alti ne mondta volna már számtalanszor, hogy szíves örömest vállal társadalmi munkát, csak megépítenék az aluljárót. Sokan fogadkoznak, egy-két hétig is dolgoznának, de többen teljes hónapot hajlandók vállalni. Munkáskézben nem lenne tehát hiány, kérdés azonban, effajta hozzájárulás elég-e ahhoz, hogy a MÁV az aluljáró építésével végre megszüntesse a torbágyiak örökös veszedelmét. Megkérdeztük erről Németh József miniszterhelyettes elvtársat, a MÁV vezérigazgatóját, aki bizony nemmel felelt — A gyalogaluljáró létesítési költsége körülbelül kétmillió forint, de az előre nem látott talajvíz- viszonyok miatt esetleg még több is lenne — mondotta. — Ennek a költségnek körülbelül 90 százaléka tervszerű, határidős. veszélyesnek minősített szakmunkákat foglal magában, társadalmi munkások alkalmazását tehát nem tenné lehetővé. A közönség áramlása a rövidebb úton, a vasút létesítése után keletkezett településekről történik a vágányokon át, tehát most már a tanácsi szervek feladata volna, hogy a vasútépítés után jelentkezett szükségletnek megfelelő közlekedési lehetőségekről gondoskodjék. Az utóbbi időben a városi és községi tanácsok, valamint azok területén levő üzemek a hasonló szükségletek kielégítésének elősegítése érdekében igen jelentős hozzájárulásokat ajánlanak fel és adnak a vasúti gyalogaluljárók, illetve felüljárók építéséhez. így aztán vagy önálló, vagy a MÁV- val közös beruházásban lehetőség nyílik ezeknek a műtárgyaknak a megvalósítására; Több helyen így is történt. Helytelen szemlélet feltenni azt, hogy azért, mert egy út a vasúton vezet át, azt a vasútnak kell megépítenie. Vizsgálja meg Torbágy saját lehetőségeit s ha hozzájárulást tud biztosítani, két-három éven belül a felüljárót beilleszthetjük tervünkbe. Ha az aluljáró helyett egy kevésbé kényelmes felüljáró építését igényelné Torbágy község, úgy a7, jóval olcsóbba, körülbelül 600—700 ezer forintba kerülne. Ebben az esetben egy esetleges hozzájárulás a megvalósítás idejét is még közelebb hozná. Sz. E. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Irán) Hévíz is latl&ifänlö Mint ismeretes, az elmúlt évben a tsz-tagok biztosítási és önsegélyező csoportja rendszeresen küldött jól dolgozó tsz-tagokat tíznapos ingyenes üdülésre, az ország legszebb üdülőhelyeire. Most, az év elején, tovább folytatódik az ingyenes üdültetés. A monori járásból január 13-án indulnak Hévizfürdőre, január 23- án pedig Harkányfürdőre. A tíznapos ingyenes üdülésre ezúttal harminc olyan tsz-ta- got küldtek, akiket jó munkájuk alapján a tsz-ek vezetőségei javasoltak. Minden kapásterület gazdára talált Az üllői Március 15. Tízben örömmel újságolták, hogy valamennyi kapásterületnek jó gazdája akadt már az óév utolsó napjaiban. Különben is derűs a hangulat, mert mintegy 37 forintot osztanak munkaegységenként a tagoknak. Megjavult a munl<amo- rál és szilárd a fegyelem. Ebben az évben új bérezési formára térnek át. Előlegként 23 forintot biztosítanak a tagságnak. Az eredményekhez hozzájárul, hogv a közös gazdaságban a fejési átlag napi nyolc liter és a fiaztatóban most is 40 anyakoca tanyázik. Mint mondják, olyan baráti jó közösségi szellem alakult ki a régi és az új tagok között, hogy ha valamelyik tag rev- gel nem jelentkezik, este már csapatosan kopogtak a kapuján: nincsue valami baja, nincs-e valamire szükség. imuüsszT. . mmsmaaui Verseny a terme'ószöveikezetekben Az elmúlt napok egyikén népes küldöttség járt az albert- insai pártbizottságon. Rais István községi párttitkár meghívására érkeztek az Abonyi Községi Tanács vezetői, termelőszövetkezetek elnökei, fő- mezőgiazd ászok, főkönyvelők;, hogy az slbertirsai vezetőkkel Itözöscn megállapodjanak a megyei tanács felhívására elindított munkaverseny részleteiben. A verseny alapja a gazdaságok 1962. évi terve. Célja az előirányzatoknak a túlteljesítése és a munka minél tervszerűbb szervezése. A búzatermelésiben például kü- lön-külön versenypontot jelent a szokvány és a nagyhozamú búzafajták termelése. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés — különös tekintettel az állat- sűrűségre, a tejhozamra és a hízómarha tervteljesítésre — képezi a verseny alapját. Külön verseny pontokat jelent a beruházás saját erőből való teljesítése terv szerint és az áruértékesítés terv szerinti teljesítése. A tervezet jóváhagyása után a két községben megalakított bizottságok megállapítják a termésátlagokat és január 20-ig végső formájában megfogalmazzák a vetélkedés feltételeit. A bélyegkiállitás elé Vasárnap a ceglédi bélyeggyűjtők nagyszabású, hagyományos kiállítást nyitnak a művelődési házban. A ceglédi bélyeggyűjtő szakkörnek 120 felnőtt és negyven ifjú tagja van. Az elkövetkező hónapokban szeretnék elsősorban a taglétszámot növelni, valamint a szakelőadásokra minél több filatelistát mozgósítani. Mostani kiállításuknak is a többi között az a célja, hogy ezt a szép szenvedélyt minél több érdeklődővel megismertessék és megszerettessék. Vissza a mezőgazdaságba Egyre többen kopogtatnak be újabban a dánszentmiklósi Micsurin Tsz ajtaján. Valamennyien fiatalok, korábban a fővárosban dolgoztak, nagyüzemekben. Fekete János például a G anz-MÁVAG-ból került vissza a tsz-be. Éveken át a lakatosműhelyben dolgozott, szépen keresett. Ifjú Vörös István a Lampartból, Tabányi János, Lőrincz János. a Szőke-fivérek ugyancsak Budapestről tértek haza. A Micsurin Tsz-bem korábban évekig problémát jelentett a fiatalok elvándorlása. Most azonban igyekeznek mindenben kielégíteni a szinte városias szórakozási igényeket. Az ifjúságnak saját klubja van, vásárollak részükre televíziót, rádiót, magnetofont és teljes zenekari felszerelést. Minden sportkezdeményezést támogatnak és jóformán hetenként látogathatják a dánszentmikló- siak á Déryné vagy a Petőfi Színház előadását. A legközelebbi közgyűlésen nyolc újabb hazatért felvételi kérelmét tűzte napirendjére a Micsurin TSz. FORTUNA ISMÉT MAMIT A lottó január 5-én tartott jutalomsorsolásán ismét akadtak szerencsés nagykőrösiek. Az egyik ikerszelvény tulajdonosa „tetőtől talpig’’ felöltözhet. utalványt nyert hatezer forintos összegben. Egy másik szelvény tulajdonosa NDK gyártmányú háztartási robotgépet vihet majd haza. A harmadik szerencsés nyertes egy svájci karóra birtokosává lett. A TELEVÍZIÓ MŰSORÁRÓL Menekülés a pokolból Kél este, kedden és csütörtökön, remekül szórakozhattunk a tv képernyője előtt, a szó nemes értelmében vett szórakozásban volt részünk. Az NDK televíziójának kétrészes filmje kellemes meglepetést szerzett: egy pillanatig nem lankadó izgalom, váratlan fordulatok, megkapó drámai helyzetek, ez jellemezte ezt a mintegy háromórás tv- filmet, amelynek készítői szerencsés kézzel dolgozták fel a témát, elkerülték a könnyen „kézreálló’’, olcsó eszközök alkalmazását, s többre törekedtek: egy ember sorsán keresztel bemutatni, milyen nemzetközi méretű harc folyik Afrika, s ezen belül Algéria szabadságáért, illetve hogyan akarják a szó szoros értelmében minden eszközzel. így a terrorista gyilkosságokkal is megfélemlíteni bizonyos —korántsem titkos — szervezetek azokat, akik e harcot támogatják. A film fiatal hősének sorsa nemcsak izgalmas, kalandokban bővelkedő, hanem emberileg is igen, tartalmas út: eljut annak felismeréséig, hogy a Vörös Kéz és Bonn bizonyos körei között semmi különbség, hogy a francia és a nyugatnémet reakció édestest- vérék, s nyugalmat, biztonságot a becsületes ember nem találhat, de a terrorszervezetek bérgyilkosai megtalálják. A történet példa volt arra is. hogyan lehet erőltetett politizálás nélkül politikusán feldolgozni azt a témát, amelynek minden mozzanata tele van politikával, s szinte felkínálja a sematikus lehetőségeket. Korbschmidt rendező vezetésével, a film alkotói elkerülték ezt. s törekvésükben jelentős segítségükre voltak a kitűnő szereplők, elsősorban a főszerepet alakító Stahl. akinek eszköztelen, egyszerű iátéka hűen keltette életre a mind jobban felnyíló szemű fiatalembert. Végezetül csak annyit, még: örömmel üdvözölné minden tv-néző. ha a műsorcsere keretében. amelv a baráti televíziókkal fennáll, legalább Hven ív-fllmeket tudnánk küldeni barátainknak — mi is ... <«n)