Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-12 / 9. szám

TELI TI It A A tanácsülés anyagát tárgyalja a járási tanács vb Ma délelőtt ülést tart a járási tanács vb. Elsőnek Fogd Mihály elvtárs, a vb titkára számol be a lejárt határidejű ha­tározatok végrehajtásáról. Ezután rátérnek a január 20-1 járási tanácsülés anyagá­nak megtárgyalására. Rétvári Gyula elvtárs Ismerteti a já.-i ötéves művelődési tervét. Dr. Fördős István föállatorvos já­rásunk állattenyésztési és állategészségügyi helyzetéről ad tájékoztatót. Ezután meghallgatják — Csorba Antalné elő­terjesztésében — a népi ellenőrző bizottság beszámolóját és jóváhagyják 1962. évi munkatervét. A tanács vb műit negyedévi munkatervének végrehajtá­sáról Fogd Mihály elv társ ad számot, végül az indítványok, javaslatok következnek. LELTÁR UTÁN kerestük fel a vecsé&i TÜZÉP- leraikatot. Már első pillantásra meg lehetett állapítani, hogy a tüzelőeUátásban hosszú ideig nem lesz hiány. A brikett- és szénhegyek között alig tudnak közlekedni a tsz-ek kocsijai. Bősein Gyula, a telep vezetője végigvezetett bennünket az egész telepen, és kérdéseinkre válaszolva a következőket tud­tuk meg: Az utalványra történő vásár­lás még az ősz folyamán lebo­nyolódott, de így is napi 600— 700 mázsa között mozog a vá­sárolt tüzelő mennyisége. Ezt a keresletet könnyen ki tudják elégíteni, mert magyar brikett­ből 8000, szénféleségből 15 000, kokszból 700, tűzifából pedig 3000 mázsa van a telepen. A lakosság igényeit azonban nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is biztosítani tud­ják. Választani lehet magyar és német brikett között, a dél- nógrádi, berentei szén között, aki meg lignitet akar venni, azt is kap. Kokszból háromféle minőség is áll a vásárlók ren­delkezésére. Hasonlóan jó a helyzet az építkezési anyagok területén dss, Asztalosárubaa nagy a választék: 250 darab ajtó, 300 ablak van a raktára­kon, különböző méretekben. Tégla, mész, mozáiklap, szál­deszka is bővein van itt. Nád- padló is rövidesen lesz a tele­pen. Sajnos, redőny olyan ke­vés érkezik, hogy az igények tetemes százalékát nem tudják kielégíteni, pedig erre is nagy szükség lenne. Igen nagy gondot okoz a te­lep vezetőségének a raktározás kérdése. A tanács minden le­hető és kihasználható helyisé­get a TÜZÉP rendelkezésére bocsátott, s így talán sikerül áthidalni az átmeneti nehézsé­get. Mi is elismerjük, hogy a raktározás sok gondot okoz a telep vezetőjének, de mégis örülünk ennek. Bőszín telepve­zető is így vélekedik, mert mégis csak jobb érzés az, ha az embernek azért fáj a feje, hogy hová rakja a sok árut, mint azért, ha nincs mit rak­tározni. Bogár Ferenc Az akvarista Legtöbb embernek van va­lamilyen kedvelt időtöltése, szenvedélye. Van, aki bélyeget gyűjt, más képeslapot, , nem kisszámúak a galambtenyész- tés hívei sem. Ezúttal azonban nem róluk lesz szó, útunk most egy olyan helyre visz, ahol nagy ü\ egmedencékben apró dísz­es különleges fekete halakban gyönyörködhet a vendég épp úgy, mint a tenyésztő. — Mi a lényege egy ilyen tettyésztő-„berendezésnek”? — fordulok az akvaristához, dr. Kovács Jenőhöz. — Az egész szórakozás nem költséges, viszont tanuláshoz, szakkönyvek olvasásához van szükség, hegy a medence szép legyen. Meg kell ismerni, hogy a halaknak, növények­nek hazájukban mik voltak az életfeltételei és ezt igye­kezni kell számúkra biztosí­tani. Ha nincs meg a megfe­lelő életkörülmény, a halak élvesztik színüket, életkedvü­ket, Ezt mindjárt illusztrálni is tudom — mondja az akva­rista. — Itt vannak például ekek a kicsi hálák, a sötétet kedvelik, meg lehet figyelni, mit csinálnak, ha sok fényt kapnak. A hatás szinte meg­döbbentő: az eddig olyan für­gén, vidáman úszkáló halak megmerevednek, mozdulatla­nok az erős fényben. ' — Miből áll az akvárium növényzete? — Van olyan növény, ame­lyiknek a gyökere a tisztára mosott homokba kapaszkodik, másik fajta gyökér nélkül le­beg a víz színén. A legtöbb növény víz alatti, de van kö­zöttük part menti is. Ahogy így nézzük a hala­kat, szinte mi is kedvet ka­punk hozzá, hogy tulajdono­sai legyünk hasonló színes csodának... Sz. É. Pillanatkép Képes újságot vásárolok a monori hírlapbódénál. Az előttem vásárló két kucsmás ember Pest megyei Hírlapot vesz és mindjárt bele is lapoz. Árra leszek figyelmes, amikor az egyik a lapján ke­resztül átszól a másikhoz: ..Nézd, megváltozott a cím­lap!” és látom, hogy a mo­nori betétlapot nézegetik. A másik kucsmás olvasó mind­járt válászol is. „Az új fej­léc nem szebb, csak kisebb, a lap nyert 15—20 sornyi he­lyet.” Örömmel kell megállapíta­nunk, hogy lapunkat figyel­mesen olvassák, mindent ész- revesznek benne, de a legna­gyobb elismerés számunkra, hogy olvasóink a 15—20 sornyi többletet szívesén veszik. ___________ (—ty) V ECSÉS KÖZSÉG TANÁCSA ma ülést tart. Az ipari állan­dó bizottság beszámolóját Tury József, a kereskedelmi állandó bizottságét Rakovszki Miklós terjeszti be. Ezután Szentpéteri László vb-elnök ismerteti az első negyedévi munkatervet. Higiénia, oh! Üllőn az utóbbi időben így — nyitott kocsiban, ponyva nélkül — szállítják a kenyeret (Foto Kútvölgyi) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1962. JANUÁR 12, PÉNTEK Látogatóban újszülött emberkéknél és kismamáknál Peczek Istvánná fiatal ci- gányasszony ágya mellett ál­lok, ma szült tizedszer. De nagyon értékes a szülőotthon számára ez a tizedik fekete szemű lurkója, akit a madám, Pomázi Jánosné, bekötött szájjal tartva maga elé, fel­mutat egy pillanatra. Ugyan­is ő az első a Peczek-család- ban, akit már nem Lina néni, a hírhedt közismert cigány­bába segített a világra, hanem műtőlámpák fényében, orvosi asszisztenciával fogadták. — Mind többen jönnek be hozzánk most már ők is. Nagy eredmény ez — mondja büszkén dr. Lon- kay László vezető orvos —, nem egyik napról a má­sikra sikerült a babona és a vén kuruzslók markából kiszólítani őket. — A szomszédos községek: Bé- nye, Káva, Pilis stb. asz- szonyai örömmel és biza­lommal jönnek hozzánk. Érthetetlen sznobság vi­szont az a tartózkodás, amit Monor szellemi fog­lalkozású családjai részéről tapasztalunk, hogy csak pesti klinikán merik meg­szülni gyerekeiket. Körülnéztem a szülőotthon minden részében: — a jól felszerelt műtőterem, a leg­modernebb sterilizátorok, tisz­taság, tapasztalt, ügyes madá- mok, állandó orvosi készenlét, elegendő biztosíték kellene hogy legyen arra, hogy ezt a saját szülőotthonunkat igény­be vegyék. Tizenhat ággyal rendelkeznek, ami bizony sok­szor még kevésnek is bizo­nyul. — Szülőszoba, műtő, vizsgáló, csecsemőszoba kifo­gástalanul tágas, tiszta, vilá­gos és jól fűtött. Ellenben nagyon hiányzik a megfelelő mosókomyha és ruhaszárító! Nem éppen elfogadható meg­oldás, hogy a fűtőtesteken, folyosókon szárítják a ruhá­kat. Itt állandóan mosás van és így szárítóra okvetlen szük­ség lenne. Ha már további bővítésre nincs is lehetőség, egy épület hozzáépítését enge­délyezni rendkívül indokolt volna. S ha már a hiányos­ságoknál tartunk: két mosdó­kagyló kevés tizenhat lába­dozó beteg számára, egy für­dőkád legalább kellene. Az elmúlt évek alatt kifogásolt öltözőhiányt már pótolták. A kismamák elégedettek az ápolással, egyetlen pa­naszuk, hogy könyörtelenül szigorúak, még egy percre sem engednék látogatást az újdonsült apáknak, látoga­tási időn kívül. Emberileg ez a panasz méltányolható, mivel egy rövid találkozás engedményét pesti kliniká­kon is megadják. Amint látom, munka az van itt bőven. Hetenként két­szer terhességmegszakítási mű­tétek (sajnos, ezeknek száma növekvő az utóbbi időben). Ezenkívül nőgyógyászati bete­geket és szülőmamákat hoz a mentő. Az 1961-es év statisz­tikája mutatja, hogy 1753 be- tegiapot fektettek fel. Beszélgetésünk közben a csecsemőszobából erősödik az „oá-oá” és a szolgálatos ma­dárnak jelentik, hogy viszik vacsorázni az apróságokat. Veres Ferencné felsőnyáregy- házi fiatalasszony, Heusz Ist­vánná Menőéről, Jiraszek Pálné és Fekete Jánosné Mo- norról és a többiek felragyo­gó szemmel, minden szenve­dést feledve, ölelik magukhoz apróságaikat. De ugyanakkor látok két asszonykát, falnak fordulva törölni potyogó köny- nyeiket. Ők hiába szenvedtek, nem maradt meg a gyerme­kük. Egy pillanatig nekem is összeszorult a torkom és szerettem volna áthívni a másik szobában fekvők kö­zül egypárat, hogy lássák, mit dobiak el maguktól! Reiter Mária Úton a Csernuska őrs A Reménység őrs (a hadijá­ték nyertese) megoldja egyik feladatát (Kalotay Gábor képei) Hová mennek az öregek? Elkésett tudósítás Bényéröl Minden házitól egv olvasót Új otthonba költözött a gombai könyvtár A G omtaá ra, érteezo busz a festői szűrőiken futva a falu főterére ér, amelyet az iskola, a temp­lom és pár ház határol. Az iskolától jobb kéz felé fek­szik a volt Kenyeres-kas­tély, melyet az Ezüstkalász Tsz a napokban bocsátott a művelődési otthon rendelke­zésére. A kultúr házban, régi he­lyiségben. korszerűtlen kö­rülmények között összezsú­folódva folyt a könyvtári élet, mely a község egyik legjobban működő kulturális centruma. Arató Ferencné könyvtáros nemcsak lelkes, de szakszerű irányítása és kezdeményező kedve sokszor szenvedett hajótörést a helyi­séghiány miatt. Most á két hatalmas boltíves szobában modern polcokon önkiválasz­tó rendszerrel nyitotta meg újra kapuit a könyvtár az ol­vasóközönség előtt. A könyvtár programjában szerepel még irodalmi esték rendezése, ami a művelődési otthon TV-klubja mellett, biz­tos kedvelt találkozóhelye lesz az irodalmat megismer, ni vágyó és szerető falusiak­nak. A kastély előtt hatalmas park terül el, ez jelenleg elég viharvert, állapotban van, de a kulturális szemlére a művelődési otthon aktívái 150 munkaóra társadalmi munkát a jánlottak fel a kert és az épület kicsinosítására. Ezután majd az új könyv­tár. melyhez olvasószoba is járul, biztosan nagy szere­tetnek fog örvendeni a ta­nulni és művelődni vágyó gombai közönség körében. Dr. Semsey Ivénné MAI MŰSOR auíó- le­Mintha megváltozott volna Bénye képe! Ünnep van. vagy talán valami összeírás? Össze­írás nincs, de ünnepnap az volt 1960. december 30-án. De milyen ünnep? Jeges csúszós volt az út és nagyon vigyázva kellett lép­kedni ama bizonyos napon. Fekete kendőkbe és kabá­tokba öltözött öregek népesí­tették be az utcákat. Minden­ki a kultúrotthon felé igyeke­zett. Sokan, nagyon sokan jöt­tek csoszogva, botra támasz­kodva, kísérővel, vagy kísérő nélkül, de az arcokon — azo­kon a fáradt, mélyre szántott, életbarázdás arcokon —, vala­mi nem várt öröm festett pi­ros foltokat. A kézben vagy a kabátzsebben ott volt a meghívó. A tanács végrehajtó bizott­ságának kezdeményezésére a pártszervezet és a népfrontbi­zottság segítségével első eset­ben tartottuk meg az „öregek napját”, A 80 meghívott kö­Beszélő zül 75-en jelentek meg. A terí­tett asztalok mellett —, me­lyen sütemény és sör kináltat- ta magát — megpihentek a kedves nagy- és dédszülők. Tóth Sándprné, a községi ta­nács végrehajtó bizottságának titkára üdvözölte szerettein­ket és kellemes szórakozást kívánt a megjelenteknek. Majd az úttörők következtek, akik fáradtságot f-j-.m ismerve készültek e nagy napra. Az énekszámok és kedves jelene­tek, valamint az öreg honvéd című vers elszavalása közben megteltek a drága szemek könnyel és reszkető kezekkel nyúltak a zsebkendő után. Stránszky György a végre­hajtó bizottság elnöke megható szavakkal méltatta e nap nagyszerűségét és kiosztotta a tanács végrehajtó bizottsá­gának szerény kis ajándékát. Végül Sáránszki János az öregek nevében fejezte ki há­láját. Kovács Imre pedagógus számok Az ezerszáz kötetnyi könyv írók szerint betűrendbe rak­va. külön a mesekönyvek, ifjúsági, a szépirodalmi és a politikai művek könnyűvé teszik a választást a böngész­gető olvasók számára. Arató Ferencnétől. aki majd minden szabad idejét ott tölti, megtudjuk, hogy a napokban újabb kötetekkel szaporodik a könyvtár, ugyanis mozgal­mat indít a faluban, mely­nek keretén belül minden beiratkozott olvasó egy köny­vet ajándékoz a könyvtárnak. Ez 370 könyvet fog jelente­ni. amelyet még kiegészít a tsz-től a napokban kapott 160 kötet. De szükség is van a könyvtár állományának nö­velésére. mert mint a to­vábbiakban elmondja, a múlt évben nyolcezernél több volt a kikölcsönzött mű. Ez nagy eredmény a község lakóinak számát tekintve, de ezt a könyvtáros még fokozni kí­vánja azzal, hogy megindítja a ..Minden házból egy ohm- sót” mozgalmat, melynek eredményeként a község la- j kórságának körülbelül fele a ‘ könyvtár olvasói közé fog tartozni. Az Uj Élet Tsz KIS.Z- szervezetével karöltve a hé­ten megindul a József Attila olvasómozgalom, mellyel a járási kultúrversenyre is be­nevezett a művelődési otthon. Mozik a Pilisi KSK labdarúgó-csapatáról Monor: Nem nősülök. Vecsés: Amerika egy francia szemével (széles). A TIT MŰSORA — mai anyagtorlódásunk miatt — csak a szombati szá­munkban jelenik meg. Az utóbbi időben több pilisi szurkoló szegezte nekem a kér­dést: Miért nem foglalkozik la­punk többet a pilisi sportélettel? Nos. az valóban igaz, hogy keve­set írunk a pilisi sportéletről, öe ennek legfőbb ofea az. hogy nin­csen megfefelő pilisi tudósítónk. Mindenesetre, kárpótlásként most elemezzük a pilisi együttes őszi szereplését. Elöljáróban meg kell állapíta­nunk, a pilisi együttes várakozá­son alul, nagyon gyengén szere­pelt az őszi idényben. A nemré­giben még NB lil-as együttes csak az utolsó fordulóban tudott elkerülni az utolsó helyről. — Mi okozta a vártnál gyen­gébb szereplést? — kérdeztem ott jártamkor a pilisi szurkolóktól. Egyöntetű feleletet kaptam: sok fiatal került be a csapatba akik bár tehetségesek, de még nem elég rutinosak. A fiatalítás vé­leményem szerint azonban meg fogja hozni a gyümölcsét. Az őszi; forduló utolsó mérkőzésén a ye- csés elleni 4:Ó — azt hiszem már kielégítette a pilisi közönséget. »■ A rossz helyezés másik fő oka: a gyenge idegenbeli szereplés. A. pilisi együttes Idegenben még gólt sem tudott rúgni! Ez egyedülálló a magyében! Otthon 8 S 3 2 13: 9 9 Idegenben 7—18 0:18 1 Otthon a gyenge szerepléshez mérten, aránylag elég jó teljesít­ményt nvűjtott a pilisi együttes. A góllövőlista állása: Kiss í4). Ubrankovícs (2). Fellegi í2). Ha- das II. r2). Földvárszki, Jánosi, Bereczki. Megállapíthatjuk, hogy a. leg­jobb egyéni teljesítményt Ubran- kovics nyújtotta, aki egyébként a Pest megyei ifiválogatott tagja. A fiatal játékos minden dicséretet megérdemel egyenletes, jó formá­jáért! A második helyen Krizsán, a harmadik helyen pedig Kurucz áll. Ha a Pilisi együttes tavaszi «sor­solását nézzük, akkor azt kell mondanunk, hogy csak a legna­gyobb erőbedobással tudnak elke­rülni a veszélyes zónából. Persze a. nagy lelkesedésnek jó játékkal is kell párosulni. Szalontal Attila NYÍLT LEVÉL AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓHOZ Mivel az új év első újszülöttjének ajándékozott húsz­ezer forintos biz­tosítási kötvényt nem én kaptam, tisztelettel meg­fellebbezem. Hiteles okmány­nyal tudom bizo­nyítani (amit a monori szülőott­honban be is mu­tattam) hogy én vagyok az év első újszülöttje. Ezen okmány szerint „Szilveszter éjje­lén, mikor a to­ronyóra éjfélkor a tizenkettediket ütötte, abban a pil­lanatban született és a Gyula nevet kapta”. Napnál világosabb tehát, hogy ezen időpon­tot január 1-én senki meg nem előzhette, tehát az Önök által megál­lapított 0 óra 0 perc 7 másodper­ces újszülött már csak utánam lát­hatta meg a nap­világot. A szülőotthon­ban arra hivatkoz­tak. hogy igaz ugyan az időpont, de ez 64 évvel előbb történt. Hát már az is baj? A tapasztalat, de a tudomány is bizo­nyítja, hagy az ember idővel mindjobban visz- szafejlődik, újra gyermek, végül csecsemő lesz. Ezt minden idős em­ber saját magán is tapasztalja. Én például már csak a tejet szeretem, nyilvánvaló, hogy újra itt a csecse­mőkor. Kérésemet meg­újítva és a húsz­ezer forintos köt­vényt várva, nem maradok az önök első újszülöttjük: Szűcs Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents