Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

VI. ÉVFOLYAM. 8. SZÁM 1962. JANUÁR 11, CSÜTÖRTÖK Szépek az elmúlt évben született eredmények, de az idei esztendő még szebbeket teremtsen Horváth András országgyűlési képviselő városunkban Kedden délelőtt városunkba látogatott Horváth András elviére, a megyei pártbizottság első titkára, a város ország­gyűlési képviselője, Szalcáli Jó­zsef elvtárssal, a megyei párt- bizottság titkárával. A vendégeket a váixisi párt- bizottságán Takács Jenő, a vá­rosi párfcbiaotíság titkára fo­gadta, aihol jelen volt Szűcs Zoltán, a városi tanács elnöke, Kovács Sándor, a konzervgyár igazgatója, Bűz László, a lá­dagyár vezetője, Zilahy Lajos, a gimnázium igazgatója, Susán János, a Petőfi Termelő-szövet­kezet elnöke, dr. Hídvégi Zol­tán, a városi kórház igazgató­ja, Bővé István, a DÁV igaz­gatója. Bűz László, a ládagyár veze­tője elmondotta, hogy az el­múlt évek során nemcsak lét­számban, de termelésben is óriásit lépett előre üzemük. Az elmúlt év során 13 mil­liós költséggel települt a koronghasító üzem, amely lényegesen megkönnyíti a gyártási munkálatokat. A tervekben szerepel az el­következő évek során közel 21 milliós beruházással a külön­böző szociális intézmények: fürdő, ebédlő, öltöző stíb létre­hozása. 39 300 köbméter göngyöleget gyártottak az elmúlt évben. — Milyen a nők, a fiatalok helyzete? — vetette közbe Horváth elvtárs. — Jobban keresnek, mint a férfiak. — Hogy-hogy? — Például a szegezőben — — folytatta Bűz elvtárs — az asszonyok ügyesebbek köiny- nyebb a kezük, mint sok régi, betanított férfi munkásnak, így aztán a kereset is nagyobb. Amikor a konzervgyár életé­re került a sor, élénk vita ala­kult ki. Nem volt miért szé­gyenkeznie a konzervgyárnak, mert a globális éves tervet 5 százalékkal túlteljesítették, a munkafegyelem terén is jól állnak, és a szerződés- kötések is haladnak. — Mondja, Kovács elvtárs, hol termelik a híres körösi uborkát? — tette fel a kér­dést Horváth elvtárs. — Tavaly például Szolnok megyében. — Ez bizony szégyen, elv- társák, hogy a hajdani híres uborka most másutt terem. Susán János, a Petőfi Tsz elnöke, megpróbálta „megma­gyarázni” a helyzetet, közben többen is bizonyítani próbál­tak, hogy a homok megeszi az uborkát. Ez azonban semmit sem változtat azon. a tényen, hogy az uborka egykori hazá­jában évről évre csökken a vetésterület. Horváth elvtárs felhívta a figyelmet: most még jó időben gondoskodjanak a város veze­tői, hogy e téren feltétlenül javulás álljon be. Különösen azokat az »vi­szonyokat kell igénybe venni, akik nem dolgoznak a tsz-ben, de idejük, ere­jük, tudásuk megvan erre a munkára, ami nem is kis haszonnal jár. A Petőfi Termelőszövetkezet eredményeit figyelemmel hall­gatta Horváth András. Különö­sen tetszett, hogy a tsz nagy­üzemi szervezéssel kezdte meg és folytatja a szőlő és gyü­mölcsös telepítéséi. Az új 30 holdas öntözéses kertészet felől is érdeklődött és megelégedéssel nyugtázta a nem kis vállalkozást, amely a három tsz, a Dózsa, a Petőfi és a Szabadság közös terveiben, szerepel: egy csibekeltető állo­más felállítása. A város betegellátásáról, kórházi ellátásáról dr. Hidvégi Zoltán igazgató szólt. Itt is szép eredményeik születtek, Lesz-e új telepe az Épület és Lakáskarbantartó Ktsz-nek ? Mi okozza a lemaradást? — Öt felé a városban — No, mi a baj? — ezzel a kérdéssel fogadott Erdei Pál, a Lakáskarbantartó Ktsz ve­zetője. ■ Leültem és a kérdésre kér­déssel válaszoltam: — Mi van a csecsemőotthon­nal, miért készül a javítás olyan lassan, mint a Luca- széke? S általában mért kell a munkáltatónak hetekig vár­ni, amíg az elvállalt munkát ■megkezdi a ktsz? — Hát először is — kezdi ■Pali bácsi nagy sóhajtva — az igaz, hogy a csecsemőotthon javítása a nyár óta tart. De mikor az évi tervet elkészítet­tük, nem sokára a 84 főből ál­ló dolgozó gárdánkat 66 főre csökkentették. Azonkívül a csecsemőotthont több részlet­ben kellett renoválni a cse­csemőkre való tekintettel. Az utolsó részletre most került a sor. Amikor a fürdőszobát csinálták emberetek, meg­változtatták a terveket, és egv.másik szobát is be kellett vonni a munkába, amelyre pedig nem számítottunk. — A jelenleg folyó munká­val is le kellett állni egy ideig, mert nem volt szigetelő anya­gunk. A külső javítást és a belső mázolási munkákat pe­dig csak most kérték, amikor a hitelkeretet is megkapták rá. — A munkamegrendeléseket időrendi sorrendiben elője­gyezzük, s amikor rá kerül a sor. elvégezzük. De egy hó­napnál hosszabb ideig sen­kit nem várakoztattunk meg. (Volt rá sűrűn példa. — A szerk.) Egyébként egész év­ben ki tudtuk elégíteni a kö­zönséget, csak az utolsó ne­gyedévben volt egy kis tor­lódás. Kétheti lemaradásunk van a közületéknél. — Munkáinkat nagyon hát­ráltatja ez a szűk hely, ahol most vagyunk. — Olyan műhelyekben dol­goznak itt emberetek, me­lyek életveszélyesek, egész­ségtelenek és tűzveszélyesek. Nem félünk el. Emiatt öt­felé osztottuk a telepet a vá­ros különböző helyein talált szükséghelyeken. Jelenlegi helyünkön semmiféle beruhá­zást eszközölni nem lehet. A város központjában nem is vagyunk jó helyen. — Ideális helyet találtunk az Örkényi út 9. szám alatt, ahol 1400 négyszögöles telek állna rendelkezésünkre. és ahol egyesíteni tudtuk volna az egész telepet, de felettes hatóságunk nem járult hozzá, mert az épület homlokzata műemléknek lett nyilvánítva, habár mi műemlék jellegét nem sértettük volna meg. akárcsak a ghmiáriumiban, amely témánál hosszabban időztök a tanácskozás részve­vői, hiszen az ifjúság nevelése mindenki dédelgetett feladata. A kötetlen beszélgetés a ké­ső déli órákban ért véget. Hor­váth András elvtárs elismerés­sel szólt a végzett munkákról, a bajokról sem feledkezett meg, és a felvetett problémák­ra is megtalálta az orvoslást. Búcsúzóul még töiób sikert, joíbb eredményeiket kívánt a gazdasági vezetőknek a város és a népgazdaság javára, Horváth elvtárs a város ve­zetőivel délután meglátogatta a Petőfi Termelőszövetkezetet és az új fölöművesszőveíkezeti áruházát. (I. p.) REFLEKTORFÉNYBEN A TUDÓSÍTÓ Szerkesztőségünk postása gyakran hozott levelet T. Szál­kái Istvántól, a konzervgyár géplakatosától. Felkerestük munkahelyén lapunk tudósító­ját, hogy bemutassuk az olva­sóknak. Munkahelyén, a sterillé üzem­ben levő kis hűtőházában ta­láltuk meg. — Hány éves? — Kereken harminc. — Mióta dolgozik itt a gyárban? — 1952 óta. A szakmám géplakatos, az egyik legszebb szakma. — Hova való? —■ Esztergomi vagyok. Itt voltam Kőrösön katona és itt maradiam. Lassan tíz éve, hogy itt lakom, megszoktam már. Szeretem ezt a csendes kis „poros” várost, de szülő­városom szebb. — Mivel szeret foglalkozni? — Nagyon szeretem a jó regényeket. Sűrűn megyek moziba, és ha csak tehetem, színházba. Van bérletem a kecskeméti Katona József Színháziba. És emellett sporto­lok. Ezt ha nem mondta volna is, ki lehet találni. Széles vállai, erős alakja mindjárt mutatja, hogy birkózó. Aki a Kinizsi Sportkör székházában már megfordult, biztosan látta T. Szálkái Isván fényképét. Ő a sportolók egyik büszkesége. —i Mióta sportol? —■„ Ö, régen ... nem is tud­nám pontosain. A sport vala­mennyi ágát megpróbáltam, míg a birkózásnál maradtam. Elmosolyodtam. — Tudom — folytatja —, A közelmúltban lebontották a konzervgyár öreg kéményét, mert már nem felelt meg a biztonsági követelményeknek; Helyébe most új épül. A lebontott kémény helyén ma még csak náddal, ideig­lenes tetővel ellátott munka­helyet találunk, de a nád alatt a kéményépítők keze- nyomán épül a kémény föld alatti része. A kívülről szemlélődő csak azt látja, hogy a mellette föl­halmozott tégla egyre fogy és a nádtető alatt a szállítósza­lagon „eltűnik”i sokak szerint vad. sport. De aki ismeri, az értékeli, és szépnek, változatosnak találja — Eredményei közül melyik volt a legszebb? — Második osztályú magyar bajnokságot nyertem egyszer, a sok területi, járási, megyei versenyek mellett. Az előbbi kérdésére a válaszomat tehát kibővífchetem. Egyik kedvenc időtöltésem az edzés, és a fia- talabbafckal való foglalkozás. Elvégeztem a Testnevelési fő­iskolán az edző-tanfolyamot, és most már még jobban igyekszem az edzőket segíteni az utánpótlás nevelésében. — Szeretem a zenét és a rádiózást Kevés szabad időm van, de ezt is igyekszem hasznosan eltölteni, így szán­tam él magam az újságírásra. — Hogyan jutott eszébe, hogy írjon a lapnak? — Nagyon szeretném, hogy az emberek olvassák azokat az élményeket, amelyek en­gem értek, de őket is érde­kelhetik. így voltam most is, amikor Lengyelországban vol­tam. Nyílik az ajtó. Tanulófiú lép be. — Tessék szíves jönni, mert elromlott a töltőgép. Hívja a kötelesség, menni j kell. Addig munkatársával, beosztottjával beszélgetek. — Nagyon rendes ember — mondja róla. — Csendes, komoly, jó lakatos, szereti a szakmáját. Ö itt a csoportve­zető, de est ő nem érezteti, igazi munkatárs, jó barát. Mindenki szereti őt, és meg­becsülik a munkáját. (seri) Bent lázas munka folyik, az sem akadály, hogy hideg az idő, mert sürgős a munka, egy-kettő, itt a tavasz és megkezdődik az első nagy „szezon’1. Addigra el kell ké­szülni a kéménynek, hogy a megnövekedő gőzszükségletet el tudja látni a kazánház. Az építő munkásokon is sok minden múlik, hogy idejében elkészüljön a kémény és a konzervgyár sikeresen tudja a mostani év megnövekedett ter­melési tervét teljesíteni. T. Szálkái István SPORT ASZTALITENISZ N. Postás II—C. Földvári iskola 11:5. Járási bajnoikság. Győz a Belánszky—Nánási és a Gó- guez—Juhász páros. Egyéni­ben Belánszky és Juhász 4—i, Nánási 2, Gógucz I győzelem. TEREM-KÉZILABDA Gödöllői Vasas—N. Sparta­cus 24:7 (13:4). G: Nagy Z. (3), Kelemen, Siroki (2—2). Vecsési MTK—N. Spartacus ! 23:13 (14:4). G: Kelemen, Nagy Z. (3—3), D. Kovács L., Dobi (2—2), D. Kovács J., Siroki, Török. Mindkettő megyei bajnoki, s mindkét mérkőzést Sziget- szentmiklóson játszották. A Spartacus győzelem nélkül az utolsó előtti helyen ált Ugye csúszik a szánkó? Mert száguldozni jő! De nem a kocsi úton, kedves szülök! Ebből még sok baleset, karambol származhat! öntik a cukrot. Bence János és Varga György élelmiszer- ipari tanulók munka közben a konzervgyárban Ünnepek után is jól lehet a porcelán boltban vásárolni, igaz, most kevesebben vannak (Foto: Fehér Szilárd) Pénteken tanácsülés A városi tanács az esztendő első tanácsülését pénteken (12-én) délután fél 3 órakor tartja. A tanácsülés meghallgatja a város egyszerűsített általános rendezési tervének ismerte­tését. Előadó: Tarján Aladár, az E. M. Várostervező Intézet tervező mérnöke. A beszámolót az elmúlt tanácsülés lejárt határidejű hatá­rozatainak, valamint a tanácsülés óta tartott vb-ülések fonto­sabb határozatainak végrehajtásáról Szűcs Zoltán, a városi tanács elnöke tartja. Egyebek között a nagykőrösi lakosok által a községfej­lesztési hozzájárulások elengedése tárgyában előterjesztett ké­relmek elbírálását is napirendre tűzték. Előadó: Pusztai Fe­renc városfejlesztési műszaki főelőadó. — A RÁKÓCZI Termelőszö­vetkezet kertészei már a ta­vaszra gondolnak. Elvetették a korai zöldpaprikát, karalá­bét és salátát a hajtatóház­ban. Valahol már találkoztunk Pintér Ferenc, a városi gőzfürdő fűtője. (Rá«z József karikatúrája.) — DÍJMENTES üdültetés­ben részesülnek azok a ter­melőszövetkezeti tagok, akik az önsegélyező csoportnak tagjai. Január 23-tól február 1-ig Harkányfürdőn Nagykő­rösről ríjégy tsz-tag, Kocsérról pedig két tsz-tag vesz részt az üdültetésben. Különböző für­dőhelyekre egész éven át tör­ténnek beutalások a díjmen­tes üdültetésre. — AZ EGÉSZSÉGÜGYI ha­tóság rendelkezéseit nem haj­totta végre udvarában Benke András, Sas n. 1. szám alatti lakos. Ezért a hanyagságáért 200 forint bírságot fizetett a szabálysértési hatóságnak. — AZ MHS 200 taggal mű­ködik. Van íjász, rádió ama­tőr, modellező szakkör, lö­vész-csapat és motoros tura- szakosztály is. Ezenkívül üze­mi honvédelmi járőrcsapattal Is rendelkezik. — ELFELEJTETTE az 1961. évi baromí'iszerződését telje­síteni a földmüvesszövctkezef- nek Halász Sándor Lencsés, Világos dűlő 17. szám alatti lakos. Az előleget azonban fel­vette a baromfinevelésre. — HARMINCÖT tagú ének­kara van a konzervgyárnak. Épül az új kémény a konzervgyárban Úton — üzemben — boltban...

Next

/
Thumbnails
Contents