Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-10 / 7. szám

k A Szolgáltató Ktsz vezetőségválasztó közgyűléséről jelentjük Mindennapi életünk külön­böző területein állunk kapcso­latban a Szolgáltató Kt,sz- szel, amely a közelmúltban ünnepelte tízéves fennállását. Női fodrász, férfifodrász, fényképész, ' kozmetikus és szabóipari részlegei vannak *a város különböző pontjain. A szövetkezet vezetőségvá­lasztó közgyűlése csaknem az éjféli órákig elhúzódott. A megtartott beszámolók a két­ségtelen fejlődést tükrözték, amelyet valóban tapasztalha­tunk, ha a korábbi évekre, a múltra visszanézni igyekszünk. Űj hang volt — a közgyűlés megállapítása szerint is — hogy a férfifodrászok egyik képviselője éles, de tár­gyilagos bírálattal illette négy társát, kifogásolva azok munkakészségét, ven­dégek előtti viselkedését. A beszámolók is kiemelték a textilrészleg mostohább és nehezebb helyzetét, s részük­ről például Mahrerné kifogá­solta, hogy egész évben csak egyetlen üzemi értekezletet, meg­beszélést tartottak. A KISZÖV központját Kö­rösi elvtársnő képviselte, aki megértéssel állapította meg a J fejlődő, jó munkát. Utána titkos szavazással megválasz- , tották a szövetkezet új veze­tőségét. A szavazatok izgalmas ösz- szeszámlálása után csaknem 11 órakor hirdették ki az eredményt, mely szerint Ka­tona Sándort, Nagy Lászlót és Czikora Péternét választották meg. Katona Sándort rövid ismeretség, pár hónapos mű­ködés után egyhangúlag meg­választották (egyetlen volt a bizottságokat is magában fog­laló jelölőlistán, akinek a ne­vét egyetlen tag sem törölte), ami azt bizonyítja, hogy el­nöki posztján nem végzett rossz munkát, s a tagság he­lyet adott neki a szívében. *— h—e— SEGÍTSÉG! — így kiáltanak fel azok a dol­gozók és iskolásgyermekek, akiket sorsuk arra kényszerít, hogy délután fél öt órakor próbáljanak felszállani a fő­téri megállónál az autóbu­szokra. Segítsen mindenki, aki tud, hogy a menetrend ígé­rete szerinti járatra fel is le­hessen férni, mert az utóbbi időben ez csak a leghegyesebb könyökííeknek. a legnagyobb testi erőtől duzzadóknak és leghangosabb beszélőképessé- gűeknek sikerül — ha sikerül. A fél ötkor a HÉV-állomás- tól induló autóbuszok már a kiinduláskor zsúfolásig meg­telnek. aminek következté­ben a főtériek — kiknek szá- ; ma megtöltene egy autó- | buszt is — egyszerűen nem férnek fel. Hangos veszeke­dés, égzengető szidalmak, ökölrázós fenyegetések, pa­naszkönyvbe való beirkálások itt semmit sem segítenek, mert az egyetlen ésszerű se­gítség az lenne, ha még | egy autóbuszt indítanának csak Leányfaluig, amely a főtértől kezdve, a 27. kilomé­terkőig elszippantaná az uta­sokat és lehetővé tenné, hogy | a tahi, bogdányi hazaigyek­vők is időben hazaérkezzenek. Munkában, sportban egyaránt Akiről sok férfi is példát vehetne... A Szentendrei Papírgyár természetjáró szakosztálya az ország legfiatalabb és legered­ményesebb természetjáró szak­osztályai közé tartozik. Fiatal, mert mindössze alig kétéves — 1960-ban vált önálló szak­osztállyá —, és eredményes, mert taglétszáma ma már 83 fő, csupán az idén mintegy 46 rendezvényen — túrán, cso­portos kiránduláson, országjá­ráson — vettek részt, 16 Ki- lián-könyves közül 14 már megszerezte a vasjelvényt és többek között, az első helyen végeztek a Pest megyei ter­mészetjárók túra-pontverse­nyén is. A sikerben oroszlánrésze van Mikler Sándornénak, a szakosztály vezetőjének. Az őszülő hajú, filigrán termetű asszonyka törékeny termetét meghazudtoló szívóssággal szervezi, vezeti a legkülönbö­zőbb nehézségi fokú túrákat, kirándulásokat. Sportszeretet- töl fütött lelkesedésének, le­győzhetetlen, akadályokat nem ismerő, szívós akaraterejének gyümölcse a most oly szépen virágzó természetjáró szakosz­tály. Régi szerelmese a ter­mészetjárásnak. A papírgyár­ba!/, amelynek 1951 óta dol­gozója, 1958-ban kezdte meg a szervezett természetjáró élet létrehozását. Az addig egyen­ként túrázni, kirándulni járo- gató dolgozótársaival fokoza­tosan megismertette a közös túrázások adta örömet. Aki pedig egyszer belekóstolt a túrázások nyújtotta testet-lel- ket üdítő örömökbe, élveze­tekbe, nem tudott többé hűt­lenné válni a rendszeres ter­mészetjáráshoz, a szakosztályi élethez. A szervező munkában nagy segítségére van a mindig friss, aktuális üzemi sport- faliújság is, amely nemcsak járásunkban, hanem megye- szerte is példaképe lehetne kis és nagy sportkörök faliúj­ságjainak. Mikler Sándorné a ■munkában is példamutatóan megállja a helyét. Ezt bizo­nyítja, hogy nemrégen el­nyerte a könnyűipar kiváló dolgozója címet. Sportmunká­ját is több ízben jutalmazták felsőbb szerveink. A beköszöntött új, 1962-es esztendő nagy munkába me­rülve találta. Szakosztálya jövő évi költségvetésén dolgo­zik. Szeretne sok, eredményes túrát szervezni ebben az év­ben is, egyelőre azonban anyagi nehézségek mutatkoz­nak. Szerencsére, mind a min­dig segíteni kész üzemvezető­ség, mind pedig a Tipográfia szakszervezeti sportegyesület már megígérte támogatását és így remény van arra, hogy az idei szép természetjáró tervek is valóra válhatnak. Korányi Sándor SPORTHÍREK — A JÁRÁSI testnevelési és sport tanács vasárnap, ja­nuár 14-én rendezi meg a vá­rosi tanács alagsori helyisé­gében a város és járás asztali­tenisz-bajnokságát férfiak és nők részvételével. — AZ ÉNEKES ökölvívó- emlékversenyen a Szentend­rei Honvéd fiatal ökölvívója, Ivureli, jó szereplésével tűnt ki. A selejtezőben kiütéssel győzött a g5Tőri Szigeti ellen, pontozásos győzelmet aratott Szabó, a Budapesti Honvéd versenyzőjével szemben. A fiatal versenyző végeredmény­ben a döntőbe jutott és har­madik helyezést ért el. Gra­tulálunk a kitűnő ered­ményhez. Az új esztendő sohasem új­évkor, mindig Szilveszter napján kezdődik. Este csak a Csorbadzsi cukrászdáig jutot­tam el s ott ért az első — általam kellemesnek elköny­velt — meglepetés. A rend­kívüli napra tekintettel meg­hosszabbított zárórával, tíz óráig tarthattak volna nyitva, de a megszokott napi vendé­gek a szokott időre elfogytak s tíz perccel nyolc óra előtt egyedül ültem a boltban. Pe­dig az utóbbi időben — tud­juk már — mindennemű sze­szes ital kapható ott is. Azon­ban, nem lévén zenés hely, pusztán pálinkáért, borért senki nem óhajtotta ott vesz­tegetni drága szép estéjét. Nyolc órakor úgy húzták le a rollót, ahogyan az minden- naD szokásos. Üjév reggelén, illetve a dél­előtt folyamán sehol nem üt­köztem tántorgó másnaposok­ba (ők nyilván párnáikon pi­henték ki az éj fáradalmait). Szavamra, csak józan ember­rel találkoztam a délelőtti forgalomban utcán csakúgy, mint presszóban vagy italbolt­ban. Illetve láttam egy része­get az utcasarkon déli tizen­két órakor. Pirulok bevallani, de az legfeljebb tizenkét éves kisfiú volt. Nem tudom, hogy eshetett meg az eset, néhány felnőtt erősen pirongatta a villanyoszlopba kapaszkodó szerencséden fiatalemberkét. S mellette egy nála jóval ki­sebb és fiatalabb idegesen szívta a cigarettáját. Ő azon­ban színjózan volt. E két fia­tal „eltévelyedett” megboly­gatta kellemes illúzióimat. H. L. Néhány nagyon tehetséges és kedves fiatal Arany János legszebb verseiből adott elő művészi rátermettséggel, sok őszinte lelkesedéssel. Neveik és személyük nem ismeretlen előttünk: Gruber Hédi, Tóth Zoli, Karáth Jóska és Hor­váth Jóska nem először áll­tak elénk a pódiumon, hegy kellemes percekkel örvendez­tessenek meg bennünket, tol­mácsolni igyekezvén klasszi­kus nagyjainkat. Sárpataki Ágnes, Kőhegyi Ilonka, Pet- rovits Éva és Szentiványi Rózsa talán kevesebb rutin- hal, de hasonló lelkesedés­sel tették ugyanezt. Lukács József gimnáziumi tanár szé­pen felépített előadásával kö­tötte egy csokorba a műsort, amelyet Markó Vera. Ko- váts Loránd és Stolz Dénes nívós és ígéretes zeneszámai, Mozart akkordjai és Móricz Zsigmond gimnáziumunk húsztagú leánykórusa Kovács Lajos tanár vezénylésével szí­neztek. Minden elfogultság nélkül, dicséret illeti a művé­szi est minden egyes szerep­lőjét. Az irodalmi szakkör ren­dezte Arany János irodalmi estről beszélek, amely csü­törtök este folyt le a tanács­háza nagytermében. Azonban csak a szereplőkről illik be­szélni, a publikumról nem. Mert vagv tizennyolcán szé­gyenkeztek a tátongó, üres széksorok Között. Néhány C. G. Brown• ausztráliai lóte­nyésztő egy reg­gel fejébe vette, hogy meglátogat­ja Pomázon élő nénikéjét. Kisé­tált tehát a légi­kikötőbe és hipp- hopp, máris Bu­dapesten volt, A repülőút mind­össze 22 percig tartott. Mindez 1972-ben történt. A Margithídnál éppen lekéste a 9.30-as járatot s így fél órát vára­koznia kellett. Vásárolt hát egy Szentendre újsá­got és szemét mindjárt meg­ütötte egy cikk, mely imigyen szólt: — Az uta­zóközönség régi vágyát valósítja meg a vasúttár­saság intézkedése, amely az eddigi 45 perces menet­időt 43 percre szállítja le. Ezt úgy érjük el, hogy Indonéziá­tól vásároltunk gumiszelepes megszokott műpártoló, ren­dezvénylátogató s még né­hány hozzátartozó. Hazulról büszkén elinduló, szomorú szívvel visszafelé baktató ma­ma, rokon és ismerős. Felmerül a kérdés: nincse­nek Szentendrén irodalom- kedvelők. versbarátok? De­hogynem! Nagyon is sokan! A szervezésnek és a propa­gandának is hibásnak kel­lett lennie, mert három pla­kát és egy apró, kétsoros új­sághír nem elégséges közön­ségszervezés sehol sem. nem-’ hogy Szentendrén. Márpe­dig egy irodalmi estnek ilyen ; érdektelen lefolyása nem le- j hét ösztönző hatású tudás- i szomjas és határozottan te- | hetséges fiatalok további ön- i képzéséhez, tanulásához, lel- j kesedéséhez. Azután a jelen voltak, hall­gatók és szereplők, egyaránt dideregtek a hűvös teremben a nagyon normális időmérté­kű. kétórás műsor alatt. Irodalmi estet rendeztünk Szentendrén. Ötéves műve­lődési programunk megtárgva- lása és elfogadása előtt le­gyen ez. jó tanulság, további, i hasonló rendezvények elé. | Elsőnek máris bejelentem a január 12-én, este hétórai kezdettel a járási könyvtár által rendezendő magyar bal­ladaestet, mely remélhetően ! jobban sikerül majd. Horváth Levente Téli városrész (Szösz Jenő festőművész munkája) HÍREK A JÁRÁS ÉS — A FILMSZÍNHÁZ mű­során január 10-én a Nagyra­vágyó asszony, 11-től 12-ig a Soha többé (Mein Kampf) svéd dokumentumfilm a ná­cizmus tombolásáról. 14 éven alul nem ajánlott! — A KISIPAROSOK SZTK- és nyugdíj-rendeletével kap­csolatban január hó folya­mán községenként szervez a KIOSZ szsntendrei csoportja kisgyűléseket. ahol a ren­delkezés minden részletére megfelelő felvilágosítással szolgálnak. A kisiparosok kö­rében jő hatást váltott ki a kormány rendelkezése. — TERMELŐSZÖVETKE­ZETI tárgyalást tartottak hétfő reggel a járási párt és a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőinek irányításá­val a legjobban működő ter­melőszövetkezetek elnökei. Beszélgetésük témája a járás községeinek, de főleg a város zöldséggel, baromfival való ellátása. Terveik szerint egy termelőszövetkezeti mintabol­tot építenének Szentendrén, melyet friss áruval látnának el az év minden szakában. Kapható lenne itt zöldség, baromfi, füstölt húsféleség és tejtermék is. Úgy gondol­juk, hogy ezt a törekvést a vásárló közönség is szívesen látja. A vállalkozásban részt vesz a pomázi Petőfi, a bu­dakalászi Szabadság, vala­mint a dunabőgdányi Úttörő termelőszövetkezet. Mit szól­nak mindehhez a város ter­melőszövetkezetei ? — A VÁROS kereskedelmi helyzetéről tárgyal holnap reggel az MSZMP váro­si párt-végrehajtóbizoftsága. Ugyancsak ezen az ülésen tárgyalja meg a pb ipari osztályának munkatervét is. — A JTST, valamint a já­rási könyvtár tevékenységét tárgyalja^ holnap a járási ta­nács végrehajtó bizottsága. Mindkét előterjesztést előze­tesen megtárgyalta a járási tanács művelődésügyi állan­dó bizottsága, melyet hétfő délután tartottak meg. A je­lentés kapcsán az állandó bizottság több javaslatot ter­jeszt a végrehajtó bizottság elé. Ugyancsak hétfőn tár­gyalt az állandó bizottság a járás ötéves művelődési ter­véről is. — A TANÁCSI rendeletek és határozatok végrehajtásá- ről győződik meg egy taná­csi külön bizottság a járás községeiben. A bizottságot e munkában Kristóf László ta­nácstag, a járási népi ellen­őrző bizottság elnöke vezeti. — A GYERMEKINTÉZMÉ­NYEK. óvodák, bölcsődék helyzetét, munkáját vizsgálta meg az elmúlt hetekben a járási tanács V. b. munkaügyi főelőadója, Devecseri István­ná elvtársnő. A vizsgálat je­lentős fejlődést állapított meg úgy az üzemi, mint a körzeti intézményeknél. Különösen komoly előrehaladás tapasztal­ható a Pomázi Posztógyár és a Budakalászi Gyapjúgyár bölcsődéiben. A VÁROS ÉLETÉBŐL — 8500 AKTÁT dolgozott fel 1961. év folyamán a városi ta­nács v. b. iktatója, melyek a tanács szakosztályaihoz in­tézkedésre érkeztek. — HAVONTA két alkalom­mal biztosít zenekari hang­versenyt a járás községeiben a Központi Tiszthelyetteskép­ző Iskola zenekara. A részle­teket hétfőn tárgyalták meg a járási tanács v. b. művelő­désügyi osztályával a hely­őrségparancsnokság megbí­zottjai. Ötvös Nándor szds.- és Kelemen István. szds. elv­társak. Reméljük, hogy e fel­ajánlás eredményesen szolgál­ja majd a járás művelődési programjának végrehajtását. — KÖZEI, 200 TAGOT számlál a Szentendrei Hor­gász Egyesület. 1955-től, a megalakulás évétől kezdve, amikor mindössze csak 70 tagot számláltak, következe­tesen folyt a tagtoborzás, A fiatalok nevelésével is rend­szeresen foglalkoznak és szá­muk eléri az ötven főt. A vá­rosi tanács támogatásával horgászt anyát kívánnak épí­teni az elkövetkező években a Papszigeten, sőt tervezik egy halastó létesítését is a sziget melletti erre alkalmas partszakaszon. A közelmúlt­ban kérték ^ szentendrei Duna-szakasz egyes pontjai­nak védetté nyilvánítását is, hogy megakadályozzák a piac­ra halászók pusztítását az ivadékok között. Reméljük, fáradozásaikat siker koro­názza. — A KISZ VÁROSI alap­szervezete jövő vasárnaptól (14-től) kezdve minden va­sárnap délután hat órától tán­cos összejövetelt rendez a ta­nácsházán levő klubhelyiségé­ben. Sár. vagy rémhír ? Lapunk munkatársa a szer­kesztőségbe beérkezett pana­szok alapján megvizsgálta: miért van az, hogy sokszor kormos és sáros a kenyerek alsó, felső és oldalsó része. A vizsgálat pozitív eredményt hozott. A boltokban megte­kintett ketszázhuszonhat ke­nyér túlnyomó része kifogás­talan tiszta volt, csupán egy- némelyik volt egy kissé kor­mos, illetve sáros. Az illeté­kesek meg is magyarázták, hogy a kenyér külön erre a célra épült higiénikus kocsi­ban érkezik és a fehérköpe­nyes szállítók steril kezén ke­resztül jut a makulátlan polcokra. Az ember ezek után nem tudja, mit gondoljon... G. K. A Szentedre és Vidéke Körzeti Földmű vesszövetkezet 1962 január 10-én du. 18 óra*««-' a tanácsháza nagytermében TAGGVűLÉST TART, melyre a szövetkezet és a méhészszakcsoport tagjait meghívja az Igazgatóság. Utópia gyorsító herken­tyűket, melyek beszerelése n mo­torokba rövid idő munkája lehet... Browns ezen kis­sé \ elcsodálkozott, majd beszállt az indulásra kész kocsisorba. A for­galmista megad­ta a jelt, a veze­tő berántotta a kurblit, mire a szerelvényen ha­talmas rángás fu­tott keresztül. Brown kitekintett az a blakon és látta, hogy a ka­lauzok vadul rug­dossák a gyanús fékpofákat, ame­lyek az incidenst okozhatták. Ezek után baj nélkül jutottak el egé­szen Kleófás Da­ni bácsi szőlő­jéig, Békástól nem egészen két­száz lépésnyire. Itt a motor le­állt és nem lehe­tett többé bein­dítani. Sőt a kon­i taktus Hl. jel­zésű kapcsolókar egy óvatlan pil­lanatban úgy melbevágta a ve­zetőt, hogy az erősen vérző em­bert kórházba kellett szállítani. Egy segélyvonal tolta be Brown- ékat Kalászra, itt átszálltak egy má­sik szerelvénybe, amely már zök­kenő nélkül ro­bogott egészen Pomázig, ahol is egy pillanat alatt úgy megállt, hogy a lótenyésztő elő­rebukott és tör­hetetlennek hitt műfogsorát há­rom darabban szedte ki a szájá­ból. Brown ezek- után úgy véleke­dett, hogy bár mégmászta a Ki­limandzsárót és keresztülvere- kedte magát a zordon Mulu-Hu- Bulu fennsíkon is, ilyen izgal­mas útja még nem volt. G. K. Cemzajegyzetek egy irodalmi estről Jlz esztendő fordulóján

Next

/
Thumbnails
Contents