Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-09 / 6. szám

1963. JANUÁR 9 KEDD tßt ST MtCYEI iJCh'lap 3 Tizennyolc felszólalás Őszinte vita a nagyhalai járás termelőszövetkezeteinek múlt évi munkájáról — Engedjenek meg néhány megjegyzést a mai értekezle­tünkről — mondotta záróbe­szédében Kovács Sándor elv­társ, a Nagykátai Járási Párt- bizottság titkára. — Bár rnai ülésünk a tervezettnél tovább tartott, mégis úgy érzem, nem fecséreltük el hiába az időt. Fontos kérdésekben döntöt­tünk, amelyek újabb eszten­dőbe jelölik meg a kommunis­ták tennivalóit a termelőszö­vetkezetekben. Jó volt hall­gatni az élénk vitát is. Tizen­nyolcán mondták el vélemé­nyüket a termelőszövetkeze­tek 1961. évi gazdálkodásáról és az 1962-es feladatokról. A közös ügynek ez a szeretete, a felelősségvállalásnak ez a megnyilvánulása szinte példa nélkül áll járásunkban. Őriz­zük meg ezt az egészséges vi­taszellemet, aktivitást, amely a XXII. kongresszus hatása, s fejlesszük — közös erővel — hagyománnyá. Az újságírónak legyen sza­bad Kovács Sándor elvtárs véleményét kiegészíteni. A kongresszus gondolat- ébresztő hatása mellett inás is közrejátszott ab­ban, hogy ilyen tartalmas volt, jól sikerült a nagy­kátai járás kommunistái­nak kibővített pártbi­zottsági ülése. Ez a más pedig a végrehajtó bizottság jelentése volt, ami nagyszerű alapot teremtett az őszinte vita kibontakozásá­hoz. A nagykátai járás dolgozó parasztsága életében neveze­tes dátum volt 1961: ebben az évben győzött/ járásszerte a szocialista mezőgazdaság. , A régi termelőszövetkezetek megszilárdítása, s a közös munka megindítása az újak­ban, sok tennivalót rótt a kommunistákra. Hogyan haj­tották végre feladataikat — erről adott számot a községi tanácselnökök, tsz-elnökök és tsz-párttitkárok megbeszélé­sén a pártbizottság. A helyes gazdálkodás meg- széryézése nem kis gondot jelentett az új és a jelentős földterülettel gyarapodott ré­gi szövetkezetekben. Az idő­szerű mezőgazdasági munkák elvégzésével egyidoben meg kellett teremteni, illetve ja­vítani a pénz- és hitelgazdál­kodást, s a munkafegyelmet. Nagyüzemi tapasztalatok hiányában, tucatnyi objektív és szubjektív gonddal küsz­ködve. könnyen rossz irány­ba vezethetett volna a járat­lan út. A kommunista és a pár- tonkívüli szakemberek szakszerű irányítása, s a tsz-parasztság többségé­nek fegyelmezett munká­ja azonban nem veszett kárba. Ha akadnak is szövetkezetek, amelyek nem teljesítették elő­irányzott termelési és áruér­tékesítési tervüket, a tsz-ek többsége megerősödve került kj az elmúlt esztendő küzdel­meiből __ M inden kezdet nehéz — tartja a közmondás. Még ak­kor is nehéz, ha csak rajtunk múlik, mire jutunk. S még ne­hezebb. ha olyan tényezők sú­lyosbítják a gondokat, mint a tavalyi aszály, vagy az állat- tenyésztéshez szükséges neve­lési és hizlalási anyagok gya- ! ko"i 'hiánya. A nagykátai járás kommu­nistái szépítés nélkül, tárgyi­lagosan tették mérlegre a ter­melőszövetkezetek múlt évi gazdálkodását, s ezen belül sa­ját munkájukat. Szó esett pél­dául arról, hogy a tsz-ek 4250 mázsá''al túlteljesítették ke- nyér-sabonatermelési tervüket. Náhánv esztendővel ezelőtt sokan ta’án megelégedtek vol­na ezzel a beie'entéssél. Most azonban nem ísv történt. A k'>mmur''sték azt is feltárták, hoev az örömbe üröm vegyült, az 'eredménynek szépséghibái j is vannak. Az összes kenyér- | gabonatermést ugvani? az elő- iránvz'iUnái 'óval kevesebb föVtei/ületről takarították be. ami nemcsak azt jelenti, hogy a tervezeté1 magasabb volt a ho’ dánként: terméshozam, han^rr azt is. hogy kevesebb területet vetettek be az előírt­nál. s Bontatlanul kÄszit°tt*v a mo-/?? leltünk ff is. Az értekei«»* mindannyian elítélték a Szükséges, hogy a tsz-veze- tők alaposabban megismer­jék a szövetkezetek műkö­désére vonatkozó jogszabá­lyokat, a pénzügyeket; na­gyobb körültekintéssel in­tézzék a tagság társadalom- biztosítási, földjáradékkal kapcsolatos és nyugdíj­ügyeit, s tegyenek meg min­dent a tagok panaszainak or­voslására. A munkafegyelem megszi­lárdításában alkalmazzák a politikai meggyőzést, a kom­munista példamutatást és az anyagi ösztönzést. Ahol a gazdasági és szervezeti fel­tételek megengedik, s a tag­ság is helyesli, térjenek rá a készpénzelszámolási rend­szerre. Az állattenyésztési és nö­vénytermesztési tervfeladatok részletes megvitatása után került sor Kovács elvtárs­nak a bevezetőben idézett záróbeszédére. Kétségtelen, az értekezlet tovább tartott, mint tervez­ték. De az is kétségtelen, hogy: megérte! Nyíri Éva Mi lesz veled, ceglédi cipő?! Kedvező hangulat uralko­dott az elmúlt év utolsó nap­jaiban Cegléden, a Cipőipari Vállalatnál. Már december elején nyilvánvalóvá vált, hogy elegendő mennyiséget gyártanak a gyermekcipők­ből és legalább négyezer pár­ral túl is teljesítik tervüket a ceglédiek. Nincs azonban öröm üröm nélkül. Az 1961-es eszten­dő jól sikerült, mégis, ami­kor a vállalat vezetői az 1962-es évre gondoltak, homlokukon ránc jelent meg. Igyekeztek jól előkészíteni az újabb sikeres tervteljesí­tést és minden erejükkel igyekeztek megteremteni az- előfeltételeket is. Igényeltek megfelelő színű, minőségű és mennyiségű anyagot és gon­doltak arra is, hogy gépparkjukat kibővítsék. Háromféle új berendezést akartak ’ szerezni 1962-ben: felsőbőr szabászgépet, mán­gorlógépet és díszöltásnyo- mót. Minden rendben lett vol­na ha ... há megfelelő meny- nyiségű rendelés érkezett Január 20-ig lehet jelentkezni a mezőtúri felsőfokú mezőgazdasági gépésztechnikum levelező tagozatára A földművelésügyi minisz­ter rendeletére a már mű­ködő nappali tagozat mellett levelező oktatást is szervez­nek a mezőtúri felsőfokú me­zőgazdasági gépésztechnikum­ban. A hároméves levelező tagozatra jelentkezhetnék a párt- és tanácsi szervekben, gépállomásokon, termelőszö­vetkezetekben, állami és tan­gazdaságokban dolgozó, érett­ségivel és ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezők, hu­szonöt évtől negyven éves korig. Lehetőséget biztosíta­nak a felsőfokú oktatásban való részvételre az érettségi­vel néni'" “féridelkéző * Szak­munkások számára is. A nyolc általánossal, vagy az azzal egyenértékű iskolai bi­zonyítvánnyal, illetve szák- munkás-bizony ítvánpyal ren­delkezők részére, levelező úton, háromhónapos előké­szítő tan folyamot szerv óz­nék. A felvételhez szüksé­ges iratokat január 20-ig ■_________ k ell megküldeni a mezőtúri gépésztechniikum igazgatósá­ga címére. (MTI) Zenés eszpresszó nyílik Gyomron Régen sürgetnek már a gyömrőiek valami korszerű, kulturált szórakozóhelyet, ed­dig azonban megfelelő helyi­ség hiányában kívánságuk nem teljesülhetett. A napok­ban azután a Ceglédi Ven­déglátóipart Vállalat megál­lapodott a gyomrod kisiparo­sokkal abban, hogy zenés eszpresszó céljára átengedik számára a tulajdonukban lé­vő iparoskor helyiségét. Ezt a helyiséget átalakítják, szé­pen berendezik, és bár az át­alakítási munkálatokhoz csak a naipokban fognak hozzá, már február folyamán meg is nyitják benne a gyömrői zenés eszpresszót, ahol ter­mészetesen tánc is lesz. volna a ceglédi vállalathoz. Mi történt ugyanis? Balogh József, a Ceglédi Cipőipari Vállalat igazgatója erről így beszélt: — Nem dicsekvés ez, ha­nem ténymegállapítás: gyárt­mányainkat nemcsak a me­gyében, hanem az ország leg­különfélébb városaiban is szívesen vásárolták 1961-ben. Mi má-r tíz éve készítjük be­téttel a gyerekcipőket és mindig úgy tapasztaltuk, hogy a kereskedelem ís és a vásárlók is szívesen és bi­zalommal fogadták gyárt­mányainkat. Soha nem emel­tek kifogást cipőink ellen. Most azonban megváltozott a helyzet, a cipőnagykeres­kedelmi vállalatoknál, ami­kor az 1962-es szerződések­ről tárgyaltunk, kijelentet­ték. hogy nem kell betéttel gyártanunk a cipőket. Ez át­állást jelentene, új gépek kel­lenének. Ez az átállás 25—30 ezer forintba kerülne becslé­sünk szerint. — Mi tehát pillanatnyilag a helyzet? — érdeklődtünk a vállalat igazgatójától. — A budapesti, a pécsi és a debreceni cipőnagykereske­delmi vállalat nem rendelt tő­lünk cipőt. Ez természetesen komoly gondot jelent szá­munkra, mert rendelés nélkül nem gyárthatunk. Érdeklődtünk Budapesten az Úttörő Áruházban, vajon ott miként vélekednek a ceg­lédi cipőről. Először is az igaz­gatóval beszéltünk, aki kije­lentette, hogy tudomása sze­rint az áruházban keresik a betétes gyermekcipőket. — De erről a kéi’désről bő­vebbet a cipőosztály vezetője mondhat -- hangoztatta az igazgató. — Éppen ezért ki­kértük Hornyák Ferencnének, a cipőosztály vezetőjének a véleményét is. — Vásárolják a ceglédi gyer­mekcipőket? — Állandóan keresik a szü­lők — válaszolta Hornyák Fe- rencné — majdnem minden mama megkérdezi, hogy tar­tunk-e gyógybetétes cipőt. Ál­talában a magyar cipőipari üzemek nem szívesen készítenek gyógybetétes cipőt, éppen ezért örülünk, hogy van egy gyár, amely kielégíti a vevők kíván­ságát. A művelődésügyi miniszter a KISZ Központi Bizottságá­val, az egészségügyi, a földmű­velésügyi miniszterrel és az MTSH elnökével egyetértő ben szabályozta a felsőoktatási in­tézmények kollégiumainak, il­letve diákotthonainak működé­sét. A közzétett szervezeti és ÜDÜLŐ SZÖVE1 KEZELI GAZDÁK HÉVÍZÉN Tavaly kezdődött meg megyénkben is a termelő­szövetkezeti parasztok üdül­tetése. Balatonlellén, Har- kányfürdőn és az ország egyéb, jónevű üdülőhelyein kétszáz Pest megyei terme­lőszövetkezeti tag töltött tíz­tíz napot üdüléssel. Mai tele­foninterjúinkban Ács Károly- tól, az\ Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságának he­lyettes vezetőjétől arra kér­tünk választ, hogy az idén mikor kezdődik a tsz-tagok üdültetésé. — Az első idei csoport — kaptuk a telefonválaszt — öt­ven fő az aszódi, a ceglédi, a dabasi, a ráckevei és a váci járás termelőszövetkezeteiből január 13-án, szombaton kez­di meg tíznapos gyógyüdülését Hévízen. Az üdülés teljesen i ingyenes, a termelőszövetke­zeti tagok önsegélyező és biztosító csopoftjának tagjai vesznek benne részt. — Mikor indul a következő csoport? — Január 23-tól február 1-ig ugyancsak ötven fő megy Harkányfürdőre. megyénk kü­lönböző termelőszövetkezetei­ből. Február 19-től 28-ig tíz Pest megyei szövetkezeti gaz­ba Dobogókővel ismerkedik majd. itt tölt el üdüléssel másfél hetet. Nem tudjuk még pontosan, hogy hány tsz-tagot üdültetüník az idén. egy azonban bizonyos, jóval többet, mint tavaly. Az üdülte­tés mellett sokan részt ve­hetnek országjáró autóbusz­kirándulásokon. Foglalkozunk egy Szovjetunióba történő társasutazás gondolatával is. (sp) működési szabályzat kimond­ja, hogy a kollégium a felsőoktatási intézmény szerves része, annak nevelési és szociális intézménye, a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség tevékenységének fontos alapja. A kollégium célja, hogy a huzamosabb ideig együtt élő hallgatókat öntevé­keny ifjú-kommunista közössé­gekké formálja, s ezáltal segít­se a felsőoktatási intézmény céljainak megvalósítását, a kommunista szakemberneve­lést. A kollégium feladatát a ta­nulmányi munka, a hall­gatók eszmei, politikai, er­kölcsi, kulturális és testi nevelésének területein old­ja meg. A tanulmányi munka terüle­tén elősegíti, hogy a kollégium tagjai a tantervi anyagot el- mélyülten sajátítsák el és cél­tudatosan készüljenek válasz­tott hivatásukra. A hallgatók eszmei, erkölcsi, kulturális és testi nevelését a közösségi ne­velés útján úgy valósítja meg, hogy szervesen beletartozzék a felsőoktatási intézményiek és KISZ-szervezetének nevelő­munkájába, s kiegészítse azt, A szervezeti és ] működési szabályzat részletesen felsorol­ja a kollégium vezetésével, felügyeletével, belső szerveze­tével kapcsolatos feladatokat, a kollégiumi tagok jogait és kötelességeit. Különös súllyal fejeződik ki a szabályzatban, hogy az öntevékenység mérté­kének megfelelően az ifjúsági önkormányzati szervek egyre nagyobb hatáskörrel, több jog­gal és — természetesen az ez­zel járó felelősséggel vegyenek részt a kollégiumok életének szervezésében és irányításá­ban. Ezért a diákotthonokra a fejlettségüknek megfelelő mó­dosításokkal kell alkalmazni a kollégiumok szervezeti és mű­ködési szabályzatát. (MTI) — Hány ceglédi cipő fogy naponta az áruházban? — Napi eladásunk hullám­zó. Éppen ezért inkább ne­gyedévi adatot mondok. Há­rom hónaponként négyezer pár gyerekcipőt rendelünk. — És elfogy? — Természetes. Negyed­évenként négyezer pára) adunk el. A vevők főleg a kombinált színű cipőket kere­sik. — Tehát hasznosnak tartja, hogy Cegléden gyártanak gyógybetétes gyermekcipőt? — Feltétlenül — válaszolta az Úttörő Áruház cipőosztá­lyának vezetője. I. kerület, Krisztina körút 77. VI. számú cipőbolt. Itt is érdeklődtünk és Prisztai An­tal vezetővel beszélgettünk a gyógybetétes gyermekcipőkről. — Kapható? — Mi úgy tudjuk, hogy ná­lunk a gyárak egyáltalán nem gyártanak ilyen cipőt — vála­szolta a boltvezető. — Árul­nánk ilyen magyar cipőt, ha lenne. Időnként kap üzletünk csehszlovák importárut. Ebből azonban csak egyes számok kaphatók jelenleg. Ez egyéb­ként jó cipő, mert komoly be­iét van benne. Ugv tapaszta­lom, hogy a szülők gyakran keresnek gyógybetétes cipőt. Azelőtt is, és most is. Jól emlékszem, hogy régen milyen szívesen vásárolták a ..Rádió” elneve­zésű, gyógybetétes gyermekci­pőt. amelynek valaha nagy reklámot csináltak és piros keresztes jelzéssel árusították. — Mi a véleménye tehát, kell-e gyógybetétes cipő? — Jól elkészített gyógybe­tétes cipő feltétlenül szüksé­ges az üzletekben, mert ál­landóan keresik — így véle­kedik tehát Prisztai Antal, a VI. számú cipőbolt vezetője. Végül kikértük dr. Berend Endre ortopédsebész főorvos véleményét is. Jól ismeri ezt a kérdést, mert a Péterffy Sán­dor utcai kórházban gyakran keresik fel szüleik kíséretében olyan gyerekek, akiknek kell gyógybetétes cipő. — Hogyan vélekedik főor­vos úr a gyógybetétes cipők­ről? Sok éves tapasztalatom alapján kijelenthetem, hogy a szülők szívesen áldoznak gyermekük egészségéért — válaszolta dr. Berend Endre főorvos. — Minden olyan ci­pőt megvesznek, amelytől re­mélik, hogy gyerekük járása jobb lesz. Ami a ceglédi ci­pőt illeti, szívesen kifejtem véleményemet, ha a Ceglédi Cipőipari Vállalat elküld hoz­zám egy mintadarabot. Ez már máskor is megtörtént, küldtek hozzám cipőt »szak­véleményezés miatt. Szívesen kifejtem tehát véleménye­met a ceglédi cipőről is. Jó lenne — ha az illetékesek közös erővel — mielőbb el­mozdítanák a holtpontról a ceglédi cipő ügyét. Molnár Károly Alkoholmentes Rigó Jancsi Még nincs, de e hó vége táján ilyen is lesz Pest megyében, éspe­dig Nagykörösön. Persze, nem az e néven közismert cukrászsütemény, mint ahogy nem volt az az egykor széles e világon híres-neves ci gányprímás sem. aki szívhez szóló muzsikájával va­lóságos hercegnőt hegedült magának feleségül, amit al­koholmentesen nem is tehetett volna. Már tudni­illik a szívhez szóló muzsikálást, mert ahhoz a lé­leknek módjával ugyan, de mégis­csak kell az ital. akár a vonónak a gyanta. Dehogy is húzta alkoholmen­tesen. Ha azt cse­lekedte volna, ha­lála után fél év­századot is meg­haladó időben, mindmáig nem élne olyannyira a híre. hogy a Nagykőrös főterén e hó 27-én meg­nyíló grillt éppen róla neveznék. Azt beszélik er- ■ ről a készülő Ri- aó Jantíi grillről. sok mindenféle ínycsiklandozó lesz abban, hideg étel meg infra­vörös sugárral frissen ült pecse­nye. eszpresszó kávé. gyümölcslé és specialitásként olcsó, de laktató kötés buk*a, íz­zel, meg túróval, csak éppen semm' fajta szeszes ital nem. Szigorúan alkoholmentes lesz ez a Rigó Jancsi. '-övetke- zésképp névadója, a rég elhunyt hír­neves ctg'ing prí­más, nála ugyan gyarlóbb, de azért i muzsikálást an mégsem méltaxlan utódai, legfeljebb vendégként tér­hetnek be. mert ha egyszer ez a vendéglátóhely al­koholmentes, ze­nementes is lesz. Akinek pedig hiányzik belől-e a muzsika. miután odabenn jóllakott és kiment, a főté­ren visszatekint a neon cégérre el­mélázhat Rigó Jancsi nótázásra ingerlő nevén, át­lói aztán meg is mámoros r'-,hgt. (sz. e.) félrevezetésnek ezt a so­káig megtűrt és elterjedt módszerét, s szorgalmaz­ták a jövőbeni szigorúbb ellenőrzést. Tanulságos vita alakult ki a kapásnövények termelése kö­rül is. Az aszály okozta kiesés különösen itt éreztette hatását. Ennek egyik oka az volt, hogy a kapások hetven százalékát a tavaszi szántás után vetet­ték. Saját kárunkon tanultuk meg — mondotta az egyik fel­szólaló — hogy az időjárás szeszélyeit csakis a tervszerű és ész­szerű gazdálkodással lehet ellensúlyozni. Vagyis az aszályra érzékeny kapásokat őszi szántásba kell elvetni! Salomvári elvtárs a terv- módosítások ellen emelt szót. — El kell érnünk végre — mondotta —, hogy a ter­veket épp úgy törvénynek tekintsék a mezőgazdaságban, mint az iparban. S a tervek­től való eltérést a törvények kijátszásának tekintsék. A szakismeret j fontosságát többen is szóvá tették. Nagy János elvtárs. a tápiószelei tanács vb-elnöke a tsz- köny velők szakképzettségé­nek jelentőségéről szólva hangsúlyozta, hogy a könyve­lők munkája jó, vagy rossz hatással lehet a szövetkezet egész gazdálkodására. A járásban még több tsz­könyvelő dolgozik. a szükséges szakképzettség nélkül. Magasabbra kell emelni a mércét velük szemben, mint eddig. — Ugyanezt kell tennünk az elnökök esetében is —, fűzte hozzá Kovács Pál, a tóalmási Aranykalász Tsz el­nöke. — A tervszerű gazdál­kodáshoz, a helyes szakirá­nyításhoz elengedhetetlen, hogy az elnök egyformán ért­sen a gazdálkodás minden ágához, tehát- a pénzügyek­hez is. A szükséges isme­retek elsajátításához a párt­bizottság adjon meg min- ] den segítséget a tsz-elnökök- j nek. A törvényesség és a tsz- j demokrácia betartásáról, £ J szavak és a tettek egységé- I rő! beszé’t felszólalásában ; Lakatos elvtárs, a járási ta- | n-ács-, vb-tifkára. A kommu­nisták mutassanak példát — hangoztatta — a tsz-tagság- gsl való türelmes és ember­séges bánásmódban. Ne fe­ledkezzenek meg arról, hogy minden fontos, a szövetke­zet ügyeire vonatkozó do­logról értesíteniük kell a tagságot. Az 1962. évi gazdálkodási terv újabb nagy feladatok elé állítja a járás szövetke­zeti parasztságát, s *. kommu­nistákat. Az , ülés valameny- nvi részvevője egyetértett abban, hogy a célok megvalósításának j né'külözhete^len feltétele a vezetés megjavítása minden szinten. 9 A szakemberképzés segítői Szabályozták a felsőoktatási intézmények kollégiumainak működését

Next

/
Thumbnails
Contents