Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-09 / 6. szám
/ PEST /HEGYEI W 7W1W jM VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜU6T6KI “ " f/y r I K/Curlan A Z M $ Z MP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÍS A 7 v* E G Y flP# A N Á C S L A P J A VI. ÉVFOLYAM, 6. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1962. JANUÄR 9, KEDD Ami nélkül nem lehel A rendelkezés, amely a termelőszövetkezetek vezetésének további erősítését, a vezetési színvonal további javítását célozza, nyilván mindenütt visszhangot kelt, de különösen ott, ahol „ebben a cipőben járnak”, azaz a szakemberkérdéssel bajlódnak, s mind jobban érzik, hogy fejlett nagyüzemi gazdálkodást szakemberek nélkül nem lehet folytatni, hogy a szakemberek hiánya egyet jelent a gyenge eredményekkel, a kárba veszett, a sikertelen kísérletekkel, a tanulópénz sokszori megfizetésével, mindazzal, amin nem egy megyei termelőszövetkezetünk is keresztülment, míg megtanulta, nem szabad sajnálni a szakemberek fizetését, s az egész gazdaságnak többszörösen kifizetődik az a pénz, amit a szakembereknek fizet. Az állam most is a közös gazdaságok segítségére sietett, jelentős anyagi áldozattal biztosítva, hogy a gyengébb, gazdaságilag még nem szilárd termelőszövetkezetek is szakemberekhez juthassanak. Amit ,az állami vezetés tisztán lát, azt még nem mindenütt látják tisztán a termelőszövetkezetekben, s nem egy olyan közös gazdaság van, ahol úgy vélekednek: „elboldogulunk magunk is”, „minek ide idegen" stb. A tapasztalatok is nem egy helyen azt bizonyították, hogy idegenkedéssel, nem egy helyen indokolatlan bizalmatlansággal fogadták azokat a szakembereket, akik pedig áldozatot vállalva, szakítva megszokott életükkel, segíteni mentek, sőt, ha elszórtan, de akadtak olyan közös gazdaságok is, ahol mindent elkövettek, hogy megszabaduljanak ezektől a szakemberektől. Ez a rövidlátás, ez a csak mának élés, a nagyüzemi szemlélet sutba dobása természetesen megbosszulja magát, s erre éppen azok a gazdaságok a bizonyítékok, ahol a szakemberek, a szakszerű vezetés hiánya forintokban kimutatható kiesést jelentett, amit a tagok fizetnek meg, amikor kevesebb lesz a részesedés, holott lehetett volna több is. A nagyüzemi gazdálkodás nem egyszerűen annyit jelent, hogy tíz hold helyett 1 most ezer holdban kell gon- | dolkodni, hanem azt, hogy a toldozás-foldozás helyett, az ebbe is, abba is belekapok helyett ki kell alakítani távlataiban a nagyüzemi gazdaság valamennyi üzemágát. Nem véletlen, hogy az állam — a párt politikájának megfelelően — az elmúlt esztendőkben is jelentős anyagi áldozatokat vállalt a szakemberek biztosítása érdekében, s ezeket az áldozatokat nemcsak vállalja a továbbiakban is, hanem kiterjeszti a szakemberek biztosításának lehetőségeit. s ezzel bár újabb anyagi terheket vállal, de még nagyobb lehetőségeket teremt a közös gazdaságok számára a megerősödéshez, a jövedelmező gazdálkodáshoz, amit csak szilárd, magas színvonalú vezetés tud biztosítani. Ezzel a lehetőséggel élni kell. ki kell használni, mert ha mindenki többet akar holnapra. márpedig mindenki így van. annak érdekében e területen is tenni kell. A szakszerű vezetés, a nagyüzem adta lehetőségek, s a tagság szorgalma így hozza meg közös gyümölcsét: az erős, biztos jólétet adó szocialista gazdaságót. Mészáros Ottó Irány: a nagyvilág Magyarországi rezervációk Sikertelen merénylet Sukarno ellen Tengerészen erősítés indult Nyugal-Irián körzetébe Sukarno beszéde a tárgyalások lehetőségéről Sukarno elnök, négynapos dél-celebesi látogató-kőrútja után, hétfőn délután visszaérkezett Indonézia fővárosába. A nyugat-iriáni kérdéssel kapcsolatos tárgyalások lehetősége még mindig bizonytalan, az AP hírmagyarázata szerint magasrangú indonéz tisztviselők vasárnap este adott nyilatkozatukban sem tartották valószínűnek, hogy Sukamo elnök az idők végtelenségéig várna a holland—indonéz tárgyalásokra. A tárgyalások halogatása a katonai műveletek megindítására késztetheti az indonéz államfőt, s az angol hírügynökség hozzáfűzi, hogy Djakartában a helyzet általában nyugodt, és helyi, valamint külföldi megfigyelő^ most érdeklődéssel várják Sukamo elnök legközelebbi lépéseit A UPI tudósítója diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy Sukamo az elkövetkező három hónapon belül ad- ' ja ki a parancsot Nyugat- Irián katonai felszabadítására. Rámutat, hogy Sukamo elnök legutóbbi beszédében türelemre intette népét. Az amerikai hírügynökség szerint senki sem vonja kétségbe az indonézek halálosan, komoly szándékát Nyugat-Irián felszabadítására. Az AP jelenti: vasárnap este Makassar- ban bomba robbant, azon az útvonalon, amelyen Sukamo elnök és kísérete gépkocsin a sportstadionba hajtatott. hogy beszédet mondjon. A robbanás az útvonal mentén felsorakozott tömegben három embert megölt, huszonötöt megsebesített. A bomba alig pár száz méterrel Sukamo géokocsija mögött robbant fel. Sukamo elnök egyébként Bonthain dél-celebesi ^faluban vasámaD beszédet mondott. Felszólította Hollandiát, hogy üljön vissza a tárgyalóasztalhoz és adja visza Nyugat-Iriánt, mert különben Indonézia felszabadító harcot kezd. — A hollandok vért ontottak egykor azért, hogy a spanyolokat kiverjék Nyugat- Iriánból, s mi is készek vagyunk vérünket ontani, hogy elzavarjuk a hollandokat saját területünkről — mondotta egyebek között Sukamo elnök. — Hollandia most katonai akciókkal fenyegetőzik, repülőgépanyahajót készül küldeni a nyugatiriáni vizekre. Az ilyen fenyegetőzések azonban nem félemlítik meg az indonéz népet, mert biztos győzelmében. Nemzetünket tiszteli az egész világ, támogatnak bennünket a szocialista országok, valamint az ázsiai és afrikai' országok. Kétmilliárd emiber áll mellettünk. ' Az elnök e szavaival összefüggésben emlékeztetünk rá, hogy Sukamo szombaton áí- talános mozgósítást rendelt el a Nyugat-lriánhoz közel eső országokban, hogy így meglegyen a szükséges támogatás a felszabadító harcba induló önkéntesek számá-,- ra. Az elnök Dél-Celebest tette meg a hollandok ellen indítandó katonai akciók kiindulópontjává és elrendelte, hogy haditengerészeti erősítést is küldjenek Nyugat- Irián körzetébe. Egy hat-hét torpedórombolóból álló indonéz flotilla e hét elején érkezik a helyszínre. Sukamo elnök fentebb idézett vasárnapi beszédében viszont azt is kijelentette: „Indonézia nem akar vért ontani, tárgyalni kíván, de csak azon az alapon, ha Hollandia elismeri Indonézia jogát Nyugat-Iriánra”. Az. indonéz—holland vitában a NATO-országok sajtója igyekszik a szövetséges Hollandia álláspontját igazolni. A londoni Observer szerint Nyugat-Iriánt teljes önállóvá kellene tenni, egyelőre azonban ENSZ-gyámságot, vagy másmilyen ellenőrzési formát javasol. A New York Herald Tribune-ben Walter Lippmann száll síkra a pápuáik „gyámsága” mellett azzal, hogy a nyugat-iriáni „bennszülöttek” még nem érettek az önrendelkezésre, s ezért valakinek segítenie | kell őket, s el kell terjeszte- I nie közöttük a műveltséget. Lippmann cikke kapcsán az Izvesztyijában Kudrjacev válaszol a hasonló megnyilatkozásokra.? A szovjet publicista emlékeztet rá, hogy Hollandia több mint háromszáz éves gyarmati uralma alatt semmit sem tett a pápuák védelme és művelődése érdekében, s felteszi a nagyon logikus kérdést: vajon hol a biztosíték, hogy a gyám néhány év alatt többet fog Nyugat- Irián ban tenni, mint amennyit a hollandok tettek három évszázad alatt? Hollandia az Egyesült Államok NATO- béli szövetségese, s a Hollandiát igazolni próbáló cikkek egyebek között nyilván azért is születtek meg, hogy segítsenek megtartani Nyu- gat-Iriánt azoknak az agresszív csendes-óceáni gyakorlótelepeknek sorában, amelyeket az Egyesült Államok hozott létre és irányít. Vasárnap a havas Dobogókőn Vasárnaponként sokan keresik fel a Pilis legszebb csúcsát, Dobogókőt, ahol mindig friss hó fogadja a turistákat, kirándulókat. Vasárnaponként Dobogókő a ródlizók paradicsoma Merre menjünk tovább? — nézik a kirándulók a turistaház térképét (MTI foto) V\\\\\\\V\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\>\\\\\\\W\\VC\\\\\\\\\\,\\\\\\\\\\V\\\\\\W\\\\V( AHÁNY EMBER - ANNYI KÖNYV Nagyszabású célkitűzések a könyvtárak ötéves tervében Megalakult a könyvbarátmozgalom megyei akcióbizottsága A Times a Thompson—Gromiko megbeszélésről A Times washingtoni tudósítója írja: A légkör Washingtonban határozottan derűlátó a Thompson—Gromiko megbeszélések tekintetében. A legújabb amerikai hivatalos gondolkodás úgy látszik az, hogy megállapodás jön létre a négy nagyhatalom között, amely rögzítené a közép-európai helyzetet. Arra nincs biztosíték, hogy a Szovjetunió elfogadna ilyen elrendezést, de az amerikai gondolkodásmód érdekes, mert ez nemcsak a berlini fennálló helyzet — beleértve a válaszfalat —, hanem a két Németország elismerését is jelentené. LTgy látszik, ez lesz az amerikai politika és végeredményben olyan megoldás lehetséges, amelyet Nyugat- Németország a múltban nem volt hajlandó megfontolni. Ezt a feltevést Kennedy Izveztyi- ja-interjójának az a javaslata indította el, amely a NATO és a varsói egyezmény közötti béke-kötelezettséget ajánlotta és amelyben Németország kettéosztásának elismerése rejlik talán évek hosszú sorára. Felemelő látvány községi vagy járási könyvtáraink gazdag polcain végignézni, ahol ezrével, tízezrével sorakoznak a magyar és a yilágirodalom legszebb, legértékesebb alkotásai. Kétszáznegyven könyvtárunkban több, mint ötvenegy- ezer olvasó háromszázezer könyv közül kölcsönözhet. A statisztikai adatok évről évre újabb emelkedést jeleznek mind a könyvállományban, mind az olvasók számában, de bőven van még tennivaló. Ezek a tennivalók képezik a könyvtárak ötéves tervét. A tervek megvalósításában nem maradnak magukra a könyvtárak vezetői, dolgozói, Az olvasómczgalom fellendítése és a könyvtárak gazdagítása érdekében a megye állami, társadalmi és tömegszervezetei is bekapcsolódnak a munkába. Még a múlt esztendő végén megalakult a rövidesen induló könyvbarátmozgalom megyei akcióbizottsága a Hazafias Népfront égisze alatt, ezekben a napokban pedig már a járási és községi akcióbizottságok megalakítására kerül sor. A könyvbarátmozgalommal indul az elkövetkező évek célkitűzéseinek megvalósítása. Mik ezek a célkitűzések? Bár könyvállományunk nagynak mondható, megyénk lakosságához képest mégis elenyészően kevés az a könyv, amelyet az érdeklődő emberek kezébe adhatunk. Jelen pillanatban egy lakosra 0,38 darab könyv jut, de még ennek kihasználása sem megfelelő, mert megyénk lakosságának mindössze 6.57 százaléka a könyvtári olvasó. Ez a szám negatívabb, mint a valóság: általában egy-egy családtól csak egy fő iratkozik be a könyvtárba, de az általa kikölcsönzött könyvet az esetek többségében hárman-négyen is elolvassák. A feladat tehát kettős, s a megyei akcióbizottság is ennek megfelelően határozta el a tennivalókat. Egyrészt növelni kell a könyvállományt, másrészt emelni kell az olvasók számát. A célkitűzések szerint az ötéves terv végére a megye minden lakosára egy könyvtári könyvnek kell jutnia, s az olvasók számát 10—11 százalékra kell felemelni. Félmillió könyvet kell vásárolni öt esztendő alatt ahhoz, hogy minden lakosra jusson egy könyv. A könyvtárak állami ellátmánya ehhez kevés, ezért szükséges a falu minden anyagi erőforrásának egyesítése. A megyei művelődési bizottság koordinációs irányelvei is feladatul tűzték ezt, s maradéktalan megvalósítása komoly eredményeket hozna. A községi tanácsok és a földművesszövetkezetek például már eddig is jelentős támogatást adtak. Nem mondható el ez a termelőszövetkezetekről. A termelőszövetkezetek zöme kulturális alapját vagy saját külön könyvtár létesítésére fordítja, vagy ami még rosszabb, nem a célnak megfelelően használja feL A termelőszövetkezetek tagsága éppen úgy érdekelt abban, hogy a községnek elegendő és jó könyve legyen, mint a község bármelyik lakosa. Ezért a közös célkitűzések megvalósításában a termelőszövetkezeteknek is ki keli venniük részüket. Jó példát mutat ilyen vonatkozásban a tápiósápi Petőfi Termelőszövetkezet. Ez a közös gazdaság több száz kötetes szövetkezeti könyvtárat ad át a községi könyvtár kezelésébe. A könyvállomány növelése érdekében mozgalmat indítanak, hogy családonként legalább egy könyvet ajándékozzanak a könyvtár részére.. Az ajándékozó neve a könyv belső fedőlapján kis címkén szerepel majd. Az anyagi erőforrások növelése érdekében l—3 forin- i tos bélyegeket is adnak' majd : ki. Az olvasók számának növe- ! lése érdekében pedig hangula- I tos, érdekes rendezvényeket, író-olvasó találkozókat, könyv- I ankétokat, könyvbálokat, stb. ! tartanak majd. A nagyszabású könyvbarítmozgalom akciói január végén kezdődnek. I MI LESZ VELED CEGLÉDI CIPŐ? Irodalmi színpadot — de másképp Tizennyolc felszólaló
