Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 5. szám
A TEL ÖRÖMEI I. ELŐKERÜL A SILÉC Összevont propagandista és titkári értekezletet tartott a járási tanács nagytermében a járási KISZ-bi- ZOttBág. Topolcsvk János elvtárs, a pártbizottság munkatársa, előadást tartott a Becsület és humanizmus'; A ma hősei; A mi erkölcsünk; Az élet szeretet©; A munka élethivatás; Mi az igazi boldogság? című témákról. Az előadást követő vitában felszólalt Fülöp Ferenc, Szarka István, Hars István, Rendek Sá ndor. Fii tön Ferenc, Szarka István. Novak István, Bakó Gézéné, Kiss Levél — szálkaügyben Kedves Barátom! Szives elnézésedet kérem azért, hogy az utóbbi időkben ritkán olvashattad az újságokban szálkáimat, de nem én vagyok a hibás, hanem azok, akik ezt megakadályozták. Tudniillik írtam egy szálkát az Ady Endre úton levő tejbegyűjtő elhanyagolt épületéről, de mikor a cikket vittem átadás végett, megdöbbenve láttam, hogy az épületet teljesen újjávarázsolták, szóval kitatarozták. Ugyanígy jártam a kefegyár Ady Endre úton levő fatelepének rozoga kerítésével. Ez nagy szálka volt már a szememben, de mikor vittem a róla írt cikkemet, megismétlődött a fenti eset, és egy szép új betonkerítés tárult szemeim elé. Ilyen körülmények között beláthatod, hogy ha idő előtt kihúzzák az ember szeméből a szálkát, a témának fuccs, befellegzett. Más témát keresni pedig nem volt időm, mivel a cipőmet befűzni sok időbe kerül, mert a fűző végen levő „mű- bégtag” mindig leesik és azzal töltöm el drága időmet, hogy a fűzőt a cipő lyukába kényszerítsem, Éz pedig mér- gelődés és dühösködés nélkül nemigen ■ sikerül. Még egyszer szives elnézésedet kérve, maradok továbbMmOTtiEE • a pest Megyei hírlap különkiadása • IV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1962. JANUAR 7, VASÁRNAP CIKKÜNK NYOMÁN: Villanyfény a tomyoslöbi iskolában Nem régen írtunk a tornyoslöbi iskoláról, ahol még petroleum lámpa világot, pedig néhány száz méterrel arrébb, a Kostelepen már ott a villany! A cikk megjelenése után a megyei tanács illetékes szerve értesítette az iskolát, hogy biztosítani tudja a felsőveze- tékhez a szükséges huzalt. A pedagógus házaspár vezetésével megkezdődött a munka, a szülői munkaközösség tagjai kitermelték az oszlopokhoz szükséges fákat, ásták a gödröket, Moravecz Ferenc községi szerelő pedig az ünnepek alatt — társadalmi munkában — elkészítette a vezetéket, úgy, hogy a tornyoslöbi iskolában már villanyfény köszöntötte az új esztendőt.. . K. S. A tsz munkájáról és a felvásárlásról tárgyalta gyömrői tanács Az 1962. évi első tanácsütés a tsz munkájának megtárgyalásával kezdődött. A beszámoló feltárta mindazokat a gondokat és problémákat, amelyekkel a tsz az elmúlt évben küzdött, s amelyekről lapunk több ízben (legutóbb a közgyűlési jegyzetekben) hírt adott. A vitában elsőnek felszólaló Gondos István elvtárs azt a kérdést feszegette, hogy mi van a nem dolgozó tsz-tagokkal? T. Kovács József (Viola utca) hozzászólása után Gergely László járási tanácstag megkérdezte, hogy felelősségre vonták-e a mulasztások elkövetőit? Ádámka János elvtárs a tsz-ben végzett politikai munka megjavítását, a tsz- nek nyújtandó segítség fokozását sürgette. Péterfy Károly után Király Emma kért szót, s egy igen érdekes kérdést vetett fel: ___________________________ p éldát mutatnak-e tsz-ben dolgozó tanácstagok? (Mint a válaszból kiderült: nem mindegyik!) Szijjártó Lajos elvtárs, a járási tanács elnöke, felszólalásában a tsz pénzügyi helyzetével, a vezetőség munkájával, a fegyelmi ügyekkel foglalkozott. Hegedűs István eiv- társ a vezetés problémáit tette szóvá; Kovacsik Ferenc a szerződéses kötelezettségek teljesítésével és az állattartásai foglalkozott; Tormási András elvtárs — többek között — a munkaszervezés, jövedelemelosztás kérdéseit említette fel. Bótiis János elvtárs, aki négy hónapja tevékenykedik pártmunkásként a tsz-ben — részben a felszólalásokra reflektálva —, igen reálisan ismertette a tsz jelenlegi helyzetét s terveit a közeljövőre. Hangsúlyozta, hogy Bűnszövetkezet fosztogatta a pilisi Új Élet Tsz kukoricagóréját Az elmúlt év két utolsó éjszakáján a pilisi Űj Élet Tsz Hajda-tanyai górcjából elloptak mintegy 20 zsák csöves kukoricát. A rendőrség a pilisi cigánytelepen csakhamar lefülelte a 8 főből álló tolvaj-szövetkezést, melynek tagjai Raffael József, Raffael Julianna, Kanalas Mihály, Kanalas György, Orsós Lajos, Kocsis Teréz, Rácz Béla és Kiss Pál voltak. A házkutatás során mintegy 45 kilónyi kukoricát megtaláltak, a többit a piacon, illetve Princz Istvánná (Pilis, Sándor utca 28) orgazdánál értékesítették. A tolvajok és az orgazda ellen megindult az eljárás. sürgősen meg kell oldani a vezetőségválságot, mert hátráltatja a jó munkát, hogy jelenleg a szövetkezet vezetőségében mindenki csak helyettesít vagy ..áthidal-’. Czövek Mihály felszólalása után Tóth László elvtárs, a tsz elnökhelyettese megadta a válaszokat. Szijjártó és Ga- ramvölgyi elvtársak javaslatára több határozatot fogadott el a tanács, s utasította a végrehajtó bizottságot: a márciusi ülésen számoljanak be, hogyan állnak a tsz munka- szervezési, területvállalási, vezetési és egyéb ügyei, s arról is, milyen konkrét segítséget nyújtott a v. b. a tsz-nek. A második napirend: a felvásárlás helyzetével kapcsolatos gyér vitában Szijjártó Lajos, Gondos István. Bállá Ferenc, Ádámka János és Tormási András elvtársak szólaltak fel. Ezután került sor a tanácstagok bejelentéseire. Ádámka János, Novák Margit, Sasadi Antal, Kovacsik Ferenc, Gondos István, Gazdag József, Kürti Józsefné, Tormási András, Kákái Ferenc, Péterfy Károly és Gergely László tanácstagok felszólalásaikban leginkább a tüzelőellátás és szállítás; a közvilágítás, a közterületek tisztántartása és a kenyérellátás problémáival foglalkoztak. Ernő, Lehel Zoltán, Voltai Éva propagandisták munkamódszerükről számoltak be. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok politikai és gazdasági helyzetéről Rendek Sándor tartott előadást. Biaskó Mihály elvtárs a KISZ-szervezetek feladatait határozta meg, a téli spar- takiád megrendezésében. Drabek Károly elvtárs az Ifjúság a szocializmusért mozgalom évi statisztikájának elkészítésével kapcsolatos teendőket vázolta. ra is a sírig hű és dühös barátod: Szűcs Gyula .XXXVxVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV A TEL OROMÉI II VIDÁMAK KORCSOLYÁZNAK MAI MŰSOR Mozik Ecser: A nap mindenkinek világít. Gomba: Két félidő a pokol* ban. Gyöiiurő: Matróz a rakétában. Matiné: Gitáros lányi Maglód: Puskák és galambok. Matiné: Kis hegedűs. Mende: Pedró kapitány vidám hadjárata. Monor: Serdülő lányom (széles). Matiné: Nehéz anya nélkül. H: Délibáb minden mainyiségben. Nyáregyháza: Orvos a válaszúton. Pilis: A megszökött falu. Matiné: Miska kalandjai. Tápiósáp: Az Eiffel torony árnyékában. Tápió- süly: Az esőcsináló. Úri: Tiszta égbolt. Üllő: Szeretlek élet (széles). Matiné: Találkozás az ördöggel. Vasad: a góllövő zenész. Vecsés: A szerelem és a másodpilóta. Matiné: Én rajzoltam az emberkét. H: Szabad szél (széles). Járási művelődési ház. Monor: Este fél 8-kor: őszi napsütés (Pótmama). a Pest* megyei Petőfi Színpad vendégjátéka. ÜGYELETES ORVOS Gyomron: dr. /Túri Mária. Monoron: dr. Balogh József. Férfidivat, 1962 Elnyomott férfitársaim! Örömhírt közölhetek! Az új évben tovább folyik egyenjogúsításunk. 1961-ben kiharcoltuk. hogy végre mi is takaríthassunk, főzhessünk, és mosogathassunk. 1962-ben már a ruházkodás térén is kezdjük utolérni a női nemet. Ezt a nagyszerű fejlődést szeretné bemutatni alábbi kis divattudósításom. Az első vívmány a csodálatos pettyes, áttetsző, nylon esőkabát, ugyancsak pettyes kapucnival, mely arra hivatott. hogy a ..teremtés koronájának!’ koronája legyen. Ezentúl bármilyen mintás blúzanyagból készíthetünk férfiingeket, hordhatjuk azokat kívül, belül, ahol csak akarjuk! Pulóverek minden színben! Sárga, halványlila, szelíd- rózsaszín. Anyaguk is széles skálán mozog: gyapjú, jersey, sőt, újabban már mi is nyugodtan pompázhatunk feleségünk mohair, kámzsanyakú csodapulóverében. (Persze, ha ő már megunta!) Felöltőkabátokhoz vétek lenne mást felvenni, mint női selyemsálat. Forradalmasodik a nyakkendődivat! Egyre inkább kis masnik foglalják helyüket, s ahol még fellelhetők, ott is kizárólagosan pálmafa, benszülött hawayi Iáim, bengáli anyatigris díszítőelemmel. Fekete csőnadrágok, csak úgy, szimplán: hétköznapi viselet, alantas ízlésű embereknek. Felzete csőnadrágok, apró papucsszegekkel kiverve: ünnepélyesebb darab, jobb embereknek. Fekete csőnadrágok, millióm papucs szeggel, sárga varrásdíszítéssel és fityegő Lollobrigida képpel: a felsőbbrendű ember magas ízlésének magasztos megnyilvánulásai. Ez évben polgárjogot nyer a hajba festett más színű tincs A régiek közül megtalálhatjuk a frufrut és az úgynevezett hülyegyerek-frizurát. Utóbbival kombinálva a hordozható kókuszpálma-f a, melyre a tökéletes átélés kedvéért e fejdisz gazdája nyomban fel is mászhat. Hibák, persze, még vanüák. Lázadozó férfiöntudattól kérdem: Miért csak egyes kiváltságosok járhatnak tűzpiros szmokingban?! Meddig kell méfy tűrnünk az ócska, elavult férfi kabátgombolási rendszert?! Miért nem jut mindenkinek rózsás matlaszé háziköntös? Elnézésüket kérem, miért is nem folytathatom tovább, de rohannom kell, mielőbb meg szeretném venni azt a cuki negyvenhármas síbakancsot, amire már olyan régen fáj a fogam. Hogy fog majd irigyelni érte Lajos! Münz András f a barna szemű, barna ha- $ /x jú kis fiúcska 6 éves ko- $ rában került Monorra, öz- vegy Fejszés Sándomé ott1 honába. í f A budapesti nevelóintezet % először Vasadra adta ki a % kisfiút egy jólelkű csatád ké- $ résére, de Nagy Józsikát % nemsokára rá megrúgta a ló % — nagyon félt az átlátok- $ tói — s nem volt bátor- % sága tovább ennél a családit nál maradni. V £ Az ősz hajú, jóságos arcú | asszony — Fejszésné — nagy £ szeretettel vette körül a fé- £ lig árva kisfiút. Tudott a ? nyelvén beszélni, hiszen előt- f te két hasonló sorsú kis ár- % vát nevelt fel. Tudta, meny- $ nyíre szomjazza a szeretetet, mennyire hiányzik számára a % meleg otthon, a gyengéd j szó... % Józsikának két testvére van, akik szintén valahol a nevelő- intézet hófehér falai között étnek; anyja különváltan él első férjétől — egy másik kedvéért. Ennyit tudott meg Fejszés néni a „családról”. Nagyritkán — az eltelt 8 év alatt kétszer-háromszor — 2 Monoron is járt az asszony, r Egymásra találtak de amilyen váratlanul jött, olyan hamar távozott is, könnyű illatfelhőt hagyva maga után, no meg azt a kis cukorkát, amit Józsikának hozott. Ahogy múltak az évek, úgy fokozódott a kisfiú idegenkedése édesanyjával szemben. Érzékeny lelkületében mindig több helyet kapott mo-nori nevelőanyja, s mind jobban nőtt a sóvárgás testvérkéi után, akiket csak nagyon régen — nem is emlékszik már mikor — látta. T örtént az elmúlt hetekben, hogy a kefegyári dolgozók huszonhárom árva gyermeket hívtak meg otthonukba az ünnepekre a martonvásári Vörosmarthy Mihály nevelőintézetből. Takács Pálné, (Deák Ferenc utcai kis otthonába is, Gabika és Editke mellé, szőke hajú, kék szemű, vékony, alacsony termetű kis „testvérke" került. A csöndes, szomorú tekintetű 11 éves kisfiút Nagy Sándorkának hívták. Miért nincs Gyomron MÉH-telep ? Ez a kérdés már sokszor felvetődött (lapunkban is!) különösen a hulladékgyűjtéssel foglalkozó úttörők részéről. A MÉH most már átvevő helyet is bérelt, de még nem tudja telepét megnyitni, mert nem talált embert, aki vállalná (fix- fizetés -f- prémium mellett!) a hulladék-átvételt heti három napon Gyomron, három nap pedig Vecsésen. A monori MÉH-telepen várják a gyömrői telep vezetésére vállalkozó jelentkezőt, s amint ilyen akad. azonnal munkába állítják. A TÉL ÖRÖMEI III. HÓKÓSTOLÓ (Pillanatkép a monori Cinka Panna utcából) (Kútvölgyi Mihály képei) Gabika és Editke mindenben keresték a kedvét, mosolyt igyekeztek varázsolni arcára, de a kisfiú csak nagyon nehezen engedett fel. A szerető gondoskodás, a meleg otthon védettségében azonban kitárult gyermekleikének szomorú titka, s elmondta: Mentoron él valahol testvérkéje, nevelőszülőknél, akit kimondhatatlanul szeretne látni. S megindult a keresés, szomszédok, ismerősök segítettek, míg az utolsó láncszem elérte a Munkácsi utcai kis házat, Fejszés néni otthonát. Zöldi Sándorné kopogtatott be a kis ajtón, a legnagyobb örömhírt vive Józsikának: itt van közelben kisöccse! Józsikában elfúlt a szó, némán nézte az idegen nénit, aki valami csodálatos boldogságot hozott magával. Nem soklcal később ott tartotta kis testvérkéjét karjaiban, s ölelte, csókolta. Minden eltűnt körülötte, csak őt látta — könnyes arcát, az öröm ragyogását szemében —, a kisöccsét, akit többé soha- \ sem enged el, akit a világon mindennél jobban szeret. Hörömpő Jenő a fiatalok az üllői úttörő jégpályán