Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

A TEL ÖRÖMEI I. ELŐKERÜL A SILÉC Összevont propagandista és titkári értekezletet tartott a járási tanács nagy­termében a járási KISZ-bi- ZOttBág. Topolcsvk János elvtárs, a pártbizottság munkatársa, elő­adást tartott a Becsület és humanizmus'; A ma hősei; A mi erkölcsünk; Az élet szere­tet©; A munka élethivatás; Mi az igazi boldogság? című témákról. Az előadást követő vitá­ban felszólalt Fülöp Ferenc, Szarka István, Hars István, Rendek Sá ndor. Fii tön Fe­renc, Szarka István. Novak István, Bakó Gézéné, Kiss Levél — szálkaügyben Kedves Barátom! Szives elnézésedet kérem azért, hogy az utóbbi időkben ritkán olvashattad az újságok­ban szálkáimat, de nem én vagyok a hibás, hanem azok, akik ezt megakadályozták. Tudniillik írtam egy szálkát az Ady Endre úton levő tej­begyűjtő elhanyagolt épületé­ről, de mikor a cikket vittem átadás végett, megdöbbenve láttam, hogy az épületet telje­sen újjávarázsolták, szóval kitatarozták. Ugyanígy jártam a kefegyár Ady Endre úton levő fatelepének rozoga kerí­tésével. Ez nagy szálka volt már a szememben, de mikor vittem a róla írt cikkemet, megismétlődött a fenti eset, és egy szép új betonkerítés tárult szemeim elé. Ilyen kö­rülmények között beláthatod, hogy ha idő előtt kihúzzák az ember szeméből a szálkát, a témának fuccs, befellegzett. Más témát keresni pedig nem volt időm, mivel a cipő­met befűzni sok időbe kerül, mert a fűző végen levő „mű- bégtag” mindig leesik és az­zal töltöm el drága időmet, hogy a fűzőt a cipő lyukába kényszerítsem, Éz pedig mér- gelődés és dühösködés nélkül nemigen ■ sikerül. Még egyszer szives elnézé­sedet kérve, maradok tovább­MmOTtiEE • a pest Megyei hírlap különkiadása • IV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1962. JANUAR 7, VASÁRNAP CIKKÜNK NYOMÁN: Villanyfény a tomyoslöbi iskolában Nem régen írtunk a tornyoslöbi iskoláról, ahol még pet­roleum lámpa világot, pedig néhány száz méterrel arrébb, a Kostelepen már ott a villany! A cikk megjelenése után a megyei tanács illetékes szer­ve értesítette az iskolát, hogy biztosítani tudja a felsőveze- tékhez a szükséges huzalt. A pedagógus házaspár vezetésével megkezdődött a munka, a szülői munkaközösség tagjai ki­termelték az oszlopokhoz szükséges fákat, ásták a gödröket, Moravecz Ferenc községi szerelő pedig az ünnepek alatt — társadalmi munkában — elkészítette a vezetéket, úgy, hogy a tornyoslöbi iskolában már villanyfény köszöntötte az új esztendőt.. . K. S. A tsz munkájáról és a felvásárlásról tárgyalta gyömrői tanács Az 1962. évi első tanácsütés a tsz munkájának megtárgya­lásával kezdődött. A beszá­moló feltárta mindazokat a gondokat és problémákat, amelyekkel a tsz az elmúlt évben küzdött, s amelyekről lapunk több ízben (legutóbb a közgyűlési jegyzetekben) hírt adott. A vitában elsőnek felszólaló Gondos István elvtárs azt a kérdést feszegette, hogy mi van a nem dolgozó tsz-tagokkal? T. Kovács József (Viola utca) hozzászólása után Gergely László járási tanácstag meg­kérdezte, hogy felelősségre vonták-e a mulasztások elkö­vetőit? Ádámka János elvtárs a tsz-ben végzett politikai munka megjavítását, a tsz- nek nyújtandó segítség foko­zását sürgette. Péterfy Károly után Király Emma kért szót, s egy igen érdekes kérdést vetett fel: ___________________________ p éldát mutatnak-e tsz-ben dolgozó tanácstagok? (Mint a válaszból kiderült: nem mindegyik!) Szijjártó Lajos elvtárs, a já­rási tanács elnöke, felszólalá­sában a tsz pénzügyi helyze­tével, a vezetőség munkájá­val, a fegyelmi ügyekkel fog­lalkozott. Hegedűs István eiv- társ a vezetés problémáit tette szóvá; Kovacsik Ferenc a szerződéses kötelezettségek teljesítésével és az állattar­tásai foglalkozott; Tormási András elvtárs — többek kö­zött — a munkaszervezés, jö­vedelemelosztás kérdéseit em­lítette fel. Bótiis János elvtárs, aki négy hónapja tevékenykedik pártmunkásként a tsz-ben — részben a felszólalásokra ref­lektálva —, igen reálisan is­mertette a tsz jelenlegi hely­zetét s terveit a közeljövőre. Hangsúlyozta, hogy Bűnszövetkezet fosztogatta a pilisi Új Élet Tsz kukoricagóréját Az elmúlt év két utolsó éjszakáján a pilisi Űj Élet Tsz Hajda-tanyai górcjából elloptak mintegy 20 zsák csöves ku­koricát. A rendőrség a pilisi cigánytelepen csakhamar lefü­lelte a 8 főből álló tolvaj-szövetkezést, melynek tagjai Raf­fael József, Raffael Julianna, Kanalas Mihály, Kanalas György, Orsós Lajos, Kocsis Teréz, Rácz Béla és Kiss Pál voltak. A házkutatás során mintegy 45 kilónyi kukoricát megta­láltak, a többit a piacon, illetve Princz Istvánná (Pilis, Sándor utca 28) orgazdánál értékesítették. A tolvajok és az orgazda ellen megindult az eljárás. sürgősen meg kell oldani a vezetőségválságot, mert hátráltatja a jó munkát, hogy jelenleg a szövetkezet vezetőségében mindenki csak helyettesít vagy ..áthidal-’. Czövek Mihály felszólalása után Tóth László elvtárs, a tsz elnökhelyettese megadta a válaszokat. Szijjártó és Ga- ramvölgyi elvtársak javasla­tára több határozatot fogadott el a tanács, s utasította a végrehajtó bizottságot: a már­ciusi ülésen számoljanak be, hogyan állnak a tsz munka- szervezési, területvállalási, ve­zetési és egyéb ügyei, s arról is, milyen konkrét segítséget nyújtott a v. b. a tsz-nek. A második napirend: a fel­vásárlás helyzetével kapcso­latos gyér vitában Szijjártó Lajos, Gondos István. Bállá Ferenc, Ádámka János és Tormási András elvtársak szó­laltak fel. Ezután került sor a tanács­tagok bejelentéseire. Ádámka János, Novák Margit, Sasadi Antal, Kovacsik Ferenc, Gon­dos István, Gazdag József, Kürti Józsefné, Tormási And­rás, Kákái Ferenc, Péterfy Károly és Gergely László ta­nácstagok felszólalásaikban leginkább a tüzelőellátás és szállítás; a közvilágítás, a köz­területek tisztántartása és a kenyérellátás problémáival foglalkoztak. Ernő, Lehel Zoltán, Voltai Éva propagandisták munka­módszerükről számoltak be. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok poli­tikai és gazdasági helyzeté­ről Rendek Sándor tartott előadást. Biaskó Mihály elvtárs a KISZ-szervezetek feladatait határozta meg, a téli spar- takiád megrendezésében. Drabek Károly elvtárs az Ifjúság a szocializmusért mozgalom évi statisztikájá­nak elkészítésével kapcsola­tos teendőket vázolta. ra is a sírig hű és dühös ba­rátod: Szűcs Gyula .XXXVxVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV A TEL OROMÉI II VIDÁMAK KORCSOLYÁZNAK MAI MŰSOR Mozik Ecser: A nap mindenkinek vi­lágít. Gomba: Két félidő a pokol* ban. Gyöiiurő: Matróz a rakétá­ban. Matiné: Gitáros lányi Mag­lód: Puskák és galambok. Matiné: Kis hegedűs. Mende: Pedró kapi­tány vidám hadjárata. Monor: Serdülő lányom (széles). Matiné: Nehéz anya nélkül. H: Délibáb minden mainyiségben. Nyáregy­háza: Orvos a válaszúton. Pilis: A megszökött falu. Matiné: Mis­ka kalandjai. Tápiósáp: Az Eif­fel torony árnyékában. Tápió- süly: Az esőcsináló. Úri: Tiszta égbolt. Üllő: Szeretlek élet (szé­les). Matiné: Találkozás az ör­döggel. Vasad: a góllövő zenész. Vecsés: A szerelem és a másod­pilóta. Matiné: Én rajzoltam az emberkét. H: Szabad szél (széles). Járási művelődési ház. Monor: Este fél 8-kor: őszi napsütés (Pót­mama). a Pest* megyei Petőfi Színpad vendégjátéka. ÜGYELETES ORVOS Gyomron: dr. /Túri Mária. Monoron: dr. Balogh József. Férfidivat, 1962 Elnyomott férfitársaim! Örömhírt közölhetek! Az új évben tovább folyik egyen­jogúsításunk. 1961-ben kihar­coltuk. hogy végre mi is takaríthassunk, főzhessünk, és mosogathassunk. 1962-ben már a ruházkodás térén is kezdjük utolérni a női ne­met. Ezt a nagyszerű fejlő­dést szeretné bemutatni alábbi kis divattudósításom. Az első vívmány a csodála­tos pettyes, áttetsző, nylon esőkabát, ugyancsak pettyes kapucnival, mely arra hiva­tott. hogy a ..teremtés koro­nájának!’ koronája legyen. Ezentúl bármilyen mintás blúzanyagból készíthetünk fér­fiingeket, hordhatjuk azokat kívül, belül, ahol csak akar­juk! Pulóverek minden szín­ben! Sárga, halványlila, szelíd- rózsaszín. Anyaguk is széles skálán mozog: gyapjú, jer­sey, sőt, újabban már mi is nyugodtan pompázhatunk fe­leségünk mohair, kámzsa­nyakú csodapulóverében. (Per­sze, ha ő már megunta!) Felöltőkabátokhoz vétek lenne mást felvenni, mint női selyemsálat. Forradalmasodik a nyakkendődivat! Egyre in­kább kis masnik foglalják helyüket, s ahol még fellel­hetők, ott is kizárólagosan pálmafa, benszülött hawayi Iáim, bengáli anyatigris dí­szítőelemmel. Fekete csőnadrágok, csak úgy, szimplán: hétköznapi vi­selet, alantas ízlésű embe­reknek. Felzete csőnadrágok, apró papucsszegekkel kiver­ve: ünnepélyesebb darab, jobb embereknek. Fekete csőnadrá­gok, millióm papucs szeg­gel, sárga varrásdíszítéssel és fityegő Lollobrigida képpel: a felsőbbrendű ember magas ízlésének magasztos megnyil­vánulásai. Ez évben polgárjogot nyer a hajba festett más színű tincs A régiek közül megtalálhat­juk a frufrut és az úgyneve­zett hülyegyerek-frizurát. Utóbbival kombinálva a hor­dozható kókuszpálma-f a, melyre a tökéletes átélés kedvéért e fejdisz gazdája nyomban fel is mászhat. Hibák, persze, még vanüák. Lázadozó férfiöntudattól kér­dem: Miért csak egyes kivált­ságosok járhatnak tűzpiros szmokingban?! Meddig kell méfy tűrnünk az ócska, el­avult férfi kabátgombolási rendszert?! Miért nem jut mindenkinek rózsás matlaszé háziköntös? Elnézésüket kérem, miért is nem folytathatom tovább, de rohannom kell, mielőbb meg szeretném venni azt a cuki negyvenhármas síbakancsot, amire már olyan régen fáj a fogam. Hogy fog majd iri­gyelni érte Lajos! Münz András f a barna szemű, barna ha- $ /x jú kis fiúcska 6 éves ko- $ rában került Monorra, öz- vegy Fejszés Sándomé ott­1 honába. í f A budapesti nevelóintezet % először Vasadra adta ki a % kisfiút egy jólelkű csatád ké- $ résére, de Nagy Józsikát % nemsokára rá megrúgta a ló % — nagyon félt az átlátok- $ tói — s nem volt bátor- % sága tovább ennél a család­it nál maradni. V £ Az ősz hajú, jóságos arcú | asszony — Fejszésné — nagy £ szeretettel vette körül a fé- £ lig árva kisfiút. Tudott a ? nyelvén beszélni, hiszen előt- f te két hasonló sorsú kis ár- % vát nevelt fel. Tudta, meny- $ nyíre szomjazza a szeretetet, mennyire hiányzik számára a % meleg otthon, a gyengéd j szó... % Józsikának két testvére van, akik szintén valahol a nevelő- intézet hófehér falai között étnek; anyja különváltan él első férjétől — egy másik kedvéért. Ennyit tudott meg Fejszés néni a „családról”. Nagyritkán — az eltelt 8 év alatt kétszer-háromszor — 2 Monoron is járt az asszony, r Egymásra találtak de amilyen váratlanul jött, olyan hamar távozott is, könnyű illatfelhőt hagyva maga után, no meg azt a kis cukorkát, amit Józsiká­nak hozott. Ahogy múltak az évek, úgy fokozódott a kisfiú ide­genkedése édesanyjával szem­ben. Érzékeny lelkületében mindig több helyet kapott mo-nori nevelőanyja, s mind jobban nőtt a sóvárgás test­vérkéi után, akiket csak na­gyon régen — nem is em­lékszik már mikor — látta. T örtént az elmúlt hetek­ben, hogy a kefegyári dolgozók huszonhárom árva gyermeket hívtak meg ott­honukba az ünnepekre a martonvásári Vörosmarthy Mihály nevelőintézetből. Takács Pálné, (Deák Ferenc utcai kis otthonába is, Ga­bika és Editke mellé, szőke hajú, kék szemű, vékony, alacsony termetű kis „testvér­ke" került. A csöndes, szo­morú tekintetű 11 éves kis­fiút Nagy Sándorkának hív­ták. Miért nincs Gyomron MÉH-telep ? Ez a kérdés már sokszor felvetődött (lapunkban is!) kü­lönösen a hulladékgyűjtéssel foglalkozó úttörők részéről. A MÉH most már átvevő helyet is bérelt, de még nem tudja telepét megnyitni, mert nem talált embert, aki vállalná (fix- fizetés -f- prémium mellett!) a hulladék-átvételt heti három napon Gyomron, három nap pedig Vecsésen. A monori MÉH-telepen várják a gyömrői telep vezetésé­re vállalkozó jelentkezőt, s amint ilyen akad. azonnal munká­ba állítják. A TÉL ÖRÖMEI III. HÓKÓSTOLÓ (Pillanatkép a monori Cinka Panna utcából) (Kútvölgyi Mihály képei) Gabika és Editke min­denben keresték a kedvét, mosolyt igyekeztek varázsol­ni arcára, de a kisfiú csak nagyon nehezen engedett fel. A szerető gondoskodás, a meleg otthon védettségében azonban kitárult gyermek­leikének szomorú titka, s el­mondta: Mentoron él vala­hol testvérkéje, nevelőszü­lőknél, akit kimondhatatla­nul szeretne látni. S megindult a keresés, szomszédok, ismerősök segítettek, míg az utolsó láncszem elérte a Munkácsi utcai kis házat, Fejszés néni otthonát. Zöldi Sándorné ko­pogtatott be a kis ajtón, a legnagyobb örömhírt vive Józsikának: itt van közelben kisöccse! Józsikában elfúlt a szó, némán nézte az idegen nénit, aki valami csodálatos boldogságot hozott magával. Nem soklcal később ott tar­totta kis testvérkéjét karjai­ban, s ölelte, csókolta. Min­den eltűnt körülötte, csak őt látta — könnyes arcát, az öröm ragyogását szemében —, a kisöccsét, akit többé soha- \ sem enged el, akit a világon mindennél jobban szeret. Hörömpő Jenő a fiatalok az üllői úttörő jégpályán

Next

/
Thumbnails
Contents