Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-06 / 4. szám

1962. JANUÁR 6. SZOMBAT i»esr MEGY K^Círlap 3 Hogyan vélekednek külföldön a magyar árammérőkről A Ganz Árammérőgyár főkonstruktőrének tapasztalatai Mintegy öt esztendeje, hogy néhány, jelentős mennyiségű exportárut gyártó vállalat — köztük a gödöllői Ganz Áram- mérőgyár — önálló külképvi­seletekkel rendelkezik és ex­portüzleteit maga bonyolítja le. A gödöllőiek 1957-ben az Elektroimpextől átvett rész­legből megszervezték saját ex­portosztályukat és ettől kezdve a Ganz Árammérőgyár vezetői­nek kellett gondoskodniok ex­portra gyártott áruik elhelye­zéséről, esetleg újabb piacok kereséséről. Közvetlenül hozzájuk érkeztek az elismerések, s az esetleges reklamációk is. Mivel jelentősnek tartottá^ részben a piacbővítést, részben pedig sze­rettek volna rendszeresen tu­domást szerezni a termékeik­ről alkotott véleményekről és nem utolsósorban hasznosnak látszott, hogy olyan szakem­ber, aki ismeri mind a műsza­ki, mind a gyártási, mind pe­dig a kereskedelmi kérdése­ket, közvetlen kapcsolatba lép­hessen a nyugati üzletfelekkel, arra gondoltak, hogy valakinek utazni kellene közülük. így esett választásuk Peredi Lajos­ra, a gyár főkonstruktőrére is, aki jóformán egyetemista kora óta tudományos szenvedélyes­séggel és a kutatómunka iránti tisztelettel foglalkozik az árammérők világával. \ „Első útja 1956—57-ben Dél- A meri kába vezetett. Nemcsak szépsége miatt Volt jelentős ez az út, hanem megbízatása is fontossá avatta. Versenytár­gyaláson kellett részt vennie, mint műszaki szakértőnek, a magyar fogyasztásmérők kép­viseletében. A Ganz Árammérőgyár a korábbiakban néha-néha csu­pán egy pár minta fogyasztás- mérőt szállított erre a vidékre. Az ottani elektromos művek által kiírt versenytárgyalást a világ minden részéből össze­sen 13 árammérőgyár pályázta meg. A gödöllőiek montevideói képviselőjének ügyessége lehe­tővé tette, hogy a magyar szakember, Peredi Lajos ben- fentessé váljék. Rövid idő alatt otthonosan mozgott a laborató­riumban mért. ellenőrizte az adatok pontosságát, majd ész­revett valamit. Mivel nemcsak műszaki, de kereskedelmi fel­adatai is voltak, rosszat sejtett. Megérezte, próbára akarják tenni műszaki hozzáértését. Pontatlan, valótlan eredmé­nyeket produkáltak a magyar fogyasztásmérők működéséről. Ha a csapdát nem fedezi fel idejében, termékeinkről alakul ki kedvezőtlen vélemény. A pontatlan eredmények valót­lanságát sikerült bebizonyíta­nia és így a vezérigazgatóság­hoz már a reális adatokat to­vábbították. Ennek köszönhe­tő, hogy ezt követően két íz­ben húsz-húszezer darab egy­fázisú fogyasztásmérőre szóló rendelést kaptunk és ezeken kívül néhány speciális három­fázisú precíziós mérőt is szál­líthattunk. Az itt megkötött üzlet jelentőségét emeli az is, hogy a laboratórium, amelyben a versenytárgyalás alkalmából kiírt pályázaton részvevő fo­gyasztásmérőket vizsgálták. olyan szaktekintélynek örvend, hogy ha ők valamely elektro­mos cikkről jó véleményt ad­tak. ez világszerte emeli a gyártó cég, ebben az esetben a Ganz Árammérőgyár jó hírne­vét. Nem sokkal később Brazí­liába utazott a Ganz-gyér főkonstruktőre. Miután innen már sok ezer árammérőre szóló megrendelést kaptunk, amelyeket le is szállítottunk, nem annyira az üzletkötés, mint inkább a rendelőkkel való személyes kapcsolat fel­vétele volt a cél. Peredi elv- társ felkereste az árammérő­telepeken dolgozó szakembe­reket, véleményeket, észre­vételeket, reklamációkat gyűjtött. Az ottaniak mind­össze egy kívánsággal álltak' elő, amely jelentéktelen vál­toztatást igényelt csak. A Ganz Árammérőgyár a nagy megrendelővel szemben kö­telező udvariassággal, a kö­vetkező szállítmányoknál kí­vánság szerint módosította is a fogyasztásmérőket. Az elmúlt években a ma­gyar árammérőgyártás hír­nevét emelte az á külföldi szakvélemény is. amelyet Svédországból küldtek. Esze­rint megállapították, hogy a tömegesen szállított mérők hibagörbéi szebbek voltak, mint a korábban szállított mintadaraboké. Ezzel nem­csak a magyar ipar felké­szültségét dicsérték, hanem kereskedelmünk tisztaságát is. Ezután a gödöllői főkonst­ruktőr oslói útjáról számolt be. Több éven át próbált be­jutni a Ganz-gyár a piacra, de itt két nyugati eég, a Siemens és a Landis és Gyr vállalatok árammérői ha­gyományosak. Bár itt tett látogatásának kereskedelmi jelentősége nem volt, fő- konstruktőrürak tanulmányoz- hatta az idegen cégek konstrukcióit, végignézhette kísérleteiket és hazatérése után felhasznál­hatta a tapasztalatokat az itt­honi gyártásban. Hiszen a Ganz Árammérőgyár eredeti­leg is így tervezte, hogy az üzleti problémák megoldása mellett az utazó műszaki szakember tapasztalatokat is igyekszik szerezni. Görögország régi piaca a gödöllőieknek. Több százezer darab fogyasztásmérőt szál­lítottak mtár oda és a gyár vezetősége fontosnak tartot­ta, hogy az ottani villamos­laboratóriumokkal és a ren­delőkkel személyesen is- fel­vegyék a kapcsolatot. így került sor 1961-ben Peredi Lajos athéni útjára. Tanul­mányozta a három-négy év előtt szállított árammérők viselkedését, a klíma hatá­sait és a megrendelők kí­vánságait, amelyeket haza- érkezte után a műszaki ter­veknél figyelembe vettek és a gyártás során hasznosítot­tak. A főkonstruktőr pakisztá­ni kiküldetését inkább ta­nulmányútnak szánták. Az utóbbi időben ugyan né­hány tízezres rendelést szál­lítottak, de a rendelők ki­fogásolták, hogy a fogyasz­tásmérők nem rendelkeznek az angol szabvány külmére- teivel. A főkonstruktőr pa­kisztáni útja meggyőzte a Ganz Árammérőgyár veze­tőit arról, hogy érdemes kisebb konstrukciós változ­tatásokat eszközölni az áram­mérőkön. Ennek megfelelően 1962 második félévében már tudnak szállítani az angol szabvány külmére- teinek megfelelő árammérő­ket. Peredi Lajos egyébként a gyár másik főkonstruktőré­nek. Mond! Ferenc Kossuth- díjas társaságában már há­rom éve részt vesz a nem­zetközi elektrotechnikai kong­resszusokon. ahol alkalmuk van a vii «,'' összes árammé­rő-szakembereivel találkozni és ezeken a megbeszéléseken közvetlenül értesülnék az árammérőgyártás fejlődésé­ről és aktuális problémái­ról. Az itt és egyéb külföldi utakon gyűjtött tapasztalato­kat eredményesen használ­ják fel a hazai árammérő­gyártás jsorán. Thurzó Tibor Abbamaradt a dunakeszi sporttelep építése Az Állami Fuvarozó és Kordélyos Vállalat a kivitelezési összegért a munka felét sem végezte el Szeretik a sportot a dunake- sziek, régi labdarúgó-pályá­juk talán éppen ezért el­használódott az idők folya- mán.j Annyit rúgták rajta a labdat, hogy fűszőnyege egé­szen lekopott, füvesíteni kel­lene. Ezenkívül más sport­ágak, meg az iskolák szin­tén pályát igényelnek. A köz­ség tanácsa nem is zárkó­zott el ez igények elől, múlt évben elhatározta, iskolai sporttelepet léte­sít a labdarúgó-pálya mel­lett. Lesz majd azon kosárlabda-, tenisz, meg egyéb pálya is, amit azután nemcsak az is­kolások, a felnőtt sportolók szintén használhatnak. S amíg az öreg pályát füvesí­tik. akár a labdarúgók is játszhatnak rajta. Az új sportlétesítmény cél­jára a községfejlesztési alap­ból biztosított a tanács anya­gi keretet. Első munkamozza­nat a létesítendő pálya te­rületén természetesen a föld elegyengetése. Erre a munká­ra Dunakeszi tanácsa ár­ajánlatot kért az Álla­Az idén folytatódik a sütőipar gépesítése Tíz évvel ezelőtt az ország mintegy háromezer sütőüze­mében úgyszólván ismeretlen volt a gép. kézi erővel végez­ték a munkát. Éppen ezért a sütőiparban a műszaki fej­lesztés elsősorban a gépesítés­re irányul. A sütőipar köz­ponti irányításának kialaku­lása óta eltelt, viszonylag rö­vid idő alatt, jelentősen javult az iparág üzemeinek és gyárai­nak műszaki színvonala. Az idén a tavalyinál is na­gyobb összeget, mintegy 42 millió föl-intőt költenek a sü­tőipar gépesítésére. A térv sze­rint 45 új kemencét helyez­nek üzembe, amelyből előre­láthatólag már csak négy lesz a korábban használatos gőz­tüzelésű Matador-típus, a többi korszerű olaj-, vagy gáztüzeléssel működik. Több száz új dagasztógép és csésze, tésztaosztó és gömbölyítő, va­lamint süteményformázó gép üzembe helyezését tervezik. Üjabb típusokkal is bővül a sütőipari géppark. Megkezdik többek között nagyobb telje­sítményű dagasztógépek és csészék, valamint a folyamatos működésű kovászoló-berende- zés sorozatgyártását. Elkészí­tik a folyamatos működésű da­gasztógép terveit is, amellyel kialakíthatják a teljesen gépe­sített termelési vonalat. (MTI) mi Fuvarozó és Kordé­lyos Vállalattól. Az áraján­lat alapján pedig tavaly ok­tóber 20-án szerződést kötöt­tek éspedig 24 475 forint ki­vitelezési és 2425 forint tar­talékösszegben állapodtak meg. A vállalat már október 20-án bele is kezdett a munkába. de november 24-én, bár még félig is alig végezte el, min­den előzetes értesítés nélkül összes munkásai és kordé- lyai elvonultak Dunakeszi­ről. December 5-én az el­végzett részletmunka fejé­ben a szerződésben kikötött végösszegnél jóval többről szóló számlát nyújtott be a vállalat. Pontosan 36 534 fo­rint 23 fillért követel. Ha a félmunkáért ennyit számít fel, akkor a teljes munka az ár­ajánlat összegének három­szorosába kerülne tehát. Óhatatlanul felmerül a kér­dés, hogyan, milyen alapon készítette el árajánlatát a kor­délyos vállalat? Felmérte-e előzőén az egyengetés terüle­tét, s legalább szemrevéte­lezte-e a felszín állagát. Vagy pedig csupán légből kapott számokkal kalkulált? Hiszen ilyen természetű munkáknál felmerülhet kisebb-nagyobb eltérés, például, ha közben ki­derül, hogy a felszín alatt ke­mény sziklák rejtőznek, ami azonban Dunakeszi folyami hordalékos talaján aligha for­dulhat elő. Mi okozta hát az áraján­lat, meg a szerződésileg kikötött kivitelezési és a felmunka .számlaösszege közötti tetemes különbö­ze tét? Olyan szakkérdés ez, aminek taglalásába nem mehetünk bele. Ha tudja, majd megma­gyarázza a Fuvarozó és Kor­délyos Vállalat január 16-án, | a Fővárosi Döntőbizottság j előtt, ahová a Dunaiteszi Köz- j ségi Tanács fordult azzal a | kérelemmel, kötelezze a bi­zottság a szerződés betartá­sára a vállalatot. A döntőbizottság ítéleté előtt annyit mégis megállapítha­tunk, a kordélyos vállalat elő­kalkulációja rendkívül emlé­keztet nyerészkedő kapitalista vállalatok olcsó ajánlataira, amivel annak idején verseny­társaikat akarták elütni vala­milyen munkától. Csakhogy a szocialista vállalkozásban nincs helye a tisztességtelen versengés ilyenfajta mester­kedéseinek, s fel sem tétele­zünk ilyen szándékot a kor­délyos vállalattól. Eljárása mindenesetre alkalom arra, hogy leszögezzük: a szocia­lista vállalatok árajánlataikat tegyék meg a legnagyobb fe­lelősséggel. gondos kalkuláció alapján. Hiszen a Fuvarozó és Kordélyos Vállalat szóban forgó árajánlata nem az egyetlen ilyen, hallottunk már hasonló esetekről, noha az ilyen könnyelmű árajánlatte­vés a szocialista vállalatokra egyáltalán nem jellemző tü­net. És nem is lehet az, de ne is legyen! Egyetlenegy esetben sem. Sz. E. Az ipar segítsége a mezőgazdaságnak A szakszervezetek segítségével 22 millió forint értékű gépet és alkatrészt * ' kaptak meg határidő előtt a mezőgazdasági üzemek ''K múlt évben a szokatlanul nagy szárazság következtében általában az összes mezőgaz­dasági munkákat legalább két héttel korábban kellett meg­kezdeni, mint más években. Következésképpen bizonyos gépekre előbb volt szükség, mint azt korábban tervezték, mert egyébként, így a kukori­cakombájnt is — már csak a következő évben használhat­ták volna. A megoldás ér­dekében a MEDOSZ és a vasasszakszervezet megbeszé­lésre hívta össze a Kohó- és Gépipari, valamint a Föld­művelésügyi Minisztérium, il­letve a gyártásban érdekelt fővárosi és vidéki ipari üze­mek vezetőit. Ezen a megbe­szélésen vitatták meg, me­lyek azok a gépek, amelyekre az eredetileg kitűzött határ­időnél előbb lesz szüksége a mezőgazdasági üzemeknek. Az iparági vezetők ígére­tet tettek a gyártáshoz szükséges anyagok határ­idő előtti biztosítására, a gyárakban pedig a munká­sok széleskörű részvételével vitatták meg a mezőgazda- sági üzemek dolgozóinak ké­rését, s felajánlásokat tettek a teljesítésére. Az eredmény igazolta a vá­rakozást. A határidő előttre kért, mintegy 22 millió fo­rint értékű gép és alkatrész túlnyomó többségét időben kapták meg a mezőgazdasá- j gi üzemek. A mezőgazdasági dolgozók kérésére tett fel- | ajánlások teljesítésében a Bu- j dapesti Mezőgazdasági Gép- J gyárat illeti meg az első­ség: 70 kukoricakombájn és I 15-féle alkatrészt szállított határidő előtt. A Salgótarjáni Acélárugyár csaknem 900 000 orros ekecsavar és 5000 kor­mánylemez határidő előtti szállítására tett ígéretet, Eb­ben az üzemben is helytálltak az adott szóért. Kormánylemezből még a megígért mennyiségen fe­lül is szállítottak ezer darabot. Az izzófejes traktorokhoz szükséges hűtők az Ikarus- gyárban készülnek. A terv 900 darabot írt elő, de máris 1400-at készítettek és adtak át. A Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár a DT—413- as és az izzófejes traktorok­hoz szükséges, mintegy 9 millió forint értékű alkatrész szállításával nyújtott nagy­mérvű segítséget a mezőgaz­dasági dolgozóknak. A múlt évi szárazság még a téli gépjavítások időszaká­ban is érezteti hatását: a szinte kőkeményre szikkadt talajokon dolgozó gépek ál- tálában sokkal nagyobb mér­tékben voltak igénybe véve, mint normális körülmények között, Ezért a téli gépjavításhoz sok­kal több alkatrészre lesz szükség, mint más évek­ben. A Földművelésügyi Miniszté­riumban most mérik fel az alkatrész-szükségletet, s ez­után a két szakszervezet az említett és bevált módon is­mét közvetlenül a gyártó üze­mekhez fordul segítségért. Ha­sonló kapcsolatot építenek ki a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének közreműködésé­vel a műtrágyát és növényvé­dő szereket gyártó üzemek­kel is. (MTI) A Kossuth Könyvkiadó legújabb kiadványai Értékes, nagyjelentőségű mű második kiadásaként jelent meg a Magyarország és a második világháború című könyv. A Zsigmond László szerkesztésében. Adam Magda. Juhász Gyula és Kerekes Lajos közreműködésé­vel megjelent könyv végig eredeti dokumentumok be­mutatásával mutatja meg a reakciós Magyarország ve­zetőinek gyalázatos szerepét a második világháborúban. Alighanem különleges érdeklődésre tarthat számot Kulcsár Zhuzsa Inkvizíció és boszorkányperek című munkája. Ez a kis könyv, amely a sikerre való tekintet­tel ugyancsak második kiadásban jelent meg a kleriká­lis reakció „nevezetes” inkvizlciós pereit mutatja be él­vezetes feldolgozásban, hazánkban és Európában. Lovas Márton kis brosúrája a Közös érdek — egyéni haszon címmel nagyon szemléltetően, hasznosan tárgyal­ja a mai termelőszövetkezeti élet néhány aktuális, fon­tos problémáját az eredmények és a tennivalók tükrében. — b — SM ozunh gesen —, de azután játsszunk komolyan! Lovával levette a vezére­met, ami éppen — a fene tudja, hogy történt — védte­lenül állt. Kezdett melegem lenni. A sok magyarázgatás közben már úgyis két gyalog- és egy futóelönyre tett szert — hogy örüljön a gyerek! De ez már egy kicsit sok! Jobbfelem lényegesen meg­ritkult, elhatároztam. hogy balra, a gyalogok mögé be- sáncolok. Elmagyaráztam ne­ki a sáncolást és kértem, hogy lépjen már. Lépett. Gyalogosát behozta az alapvonalamra, a most keletkezett új vezérrel sakkot adott, én kiléptem a királlyal és ő leütötte a bás­tyámat. Szent egek! Ha én most visszaütök a királlyal, a má­sik vezérrel belép és mattot kaptam. Ha nem ütök. a fu­tójával mattol meg. Kivert a hideg. Mit tegyek? VANNAK még csodák! Az ablak mögött alakok tűntek fel. Az anyósomék Pestről! Ujjongva ugrottam fel: — Istvánkám, megjöttek nagymamáék! — És a játszma? — nézett rám csalódottan a fiam. — Legközelebb újra ját­szunk —, nyugtattam meg a gyereket és rohantunk az elő­szobába, ahol[ nagy örömuj­jongás, csókolódzás kezdődött. Mi tagadás, ennyire még ■ sosem örültem az anyósom­nak! ... Fazekas Mátyás erdő, s a nyilak életünket, egészségünket s az ablakokat fenyegetik.) Majd ebéd alatt ismét szőnyegre került a sak­kozás kérdése. így kerültem ebéd utáni al­vás helyett a szőnyegre. Szem­ben a fiam, köztünk a tábla. Elhatároztam, hogy módszeres játékra fogom a gyereket ne­velni. Amíg a figurákat fel­raktuk, a szerepüket magya­ráztam. — Edesapu ... — Miért szólsz közbe, kis­fiam? Tanulj édesapádtól. S- De... — Mi az a de? — kérdez­tem mérgesen. — Cseréld meg a királyt a vezérrel. A fehér vezérnek a fehér kockán a helye! SZERENCSÉRE félhomály volt a szobában, a feleségem újságot olvasott, nem látták arcszínemet. Tizennégy éves Csibe lányom a szomszéd szo­bában vigyorgott, de hát az a taknyos mindig vigyorog... Szépen indult a játék. A gyerek vagy buzgalommal hú­zogatta a figurákat, s én meg­lepődve tapasztaltam, hogy nem is céltalanul. Hibás lé­péseit visszacsináltattam vele, megmagyarázva a hibákat. Igyekeztem arról is leszok­tatni, hogy ne üssön, cserél­jen mindenáron. — Még ezt az egyet, apu — könyörgött. — Na jó — mondtam mér­; NÉHÁNY héttel karácsony (élőt történt. Átmentem vala- tmiért a szomszédba s a szoba gszőnyegén, a sakktábla előtt, t egymással szemben hasalva g találtam nyolcéves István fia- t mai, s a szomszédék tizenkét téves Ella lányát. Sakkoztak! t Szemem elállt. Azt hittem, i csak valami kiszorítófélét ját­sszanak, de egypár lépés után '(meggyőződhettem róla, hogy i a fele se tréfa ... ; Ezek után természetes ugye, '(hogy a fiam sakk-készletet '{kapott karácsonyra. ; Vesztemre. ! Még úgyszólván túl sem es­etünk a gyertyagyújtás utáni i első örömökön (mellékesen \ megjegyzem, hogy a családi ístatusquo” rögzítése érdeké- j ben nőmtől ez évben is papu- g csőt kaptam), a fiam már a g halászlénél elkezdte: g — Apucikám, játsszunk egy t partit! J Még ez hiányzik! Megma- ! gyaráztam neki, hogy Mariska lnéni és Jani bácsi, karácsony testi törzsvendégeink megsér­tődnének. Ebbe belenyugodott, t MÁSNAP nyolcig aludtunk, i tehát István fiam csak nyolc tóra három perckor röpítette ífel az első rakétát: í — Mikor sakkozunk már? { Délelőtt a szomszédok jöt- \ tek .,ünnepeket” kívánni, a 'f gyerekeket meg a tévé fog- % lalta le! (Ez a Robin Hood $nem az Állami Biztosító em- í.bere? Lakásunk a sherwodi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents