Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-31 / 25. szám
A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS R i Képek a Szeszipari Vállalat életéből VI. ÉVFOLYAM 25. SZÁM 1962. JANUÁR 31, SZERDA Hűről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága ? Február 2-ára hívják össze az első idei nyilvános tanácsülést A kis tanácsteremben megtartott végrehajtó bizottsági ■ülésen a szokásnak megfelelően elsőnek Hegedűs József, a vb. titkára terjesztette elő a további határozatok végrehajtásáról 6zóló titkári beszámolót. Második napirendi pontként Balogh József igazgató számolt be a Községgazdálkodási Vállalat 1961. éves munkájáról. A részletes beszámoló adatai igazolták, hogy a vállalat valamennyi részlege, a vízmű, a fürdő, és az ingatlankezelő, egyaránt maradéktalanul teljesítette éves tervfeladatát. Az éves összevont tervet 17,5 százalékkal.- teljesítették; túl és közel 200 000 forinttal több nyereséget értek el a tervezettnél. Ezek a jó eredmények csak úgy születhettek meg, hogy a gazdálkodást tervszerűbbé tették, mint volt az előző években. Hét nagy lakóépületet teljes felújításban részesítettek. Több, mint hétmillió forinttal 75 lakást és 8 egyéb bérleményt kívülijeiül kitataroztak. Az állam igen komoly pénzügyi támogatást nyújt a vállalat kezelésében levő épületek gondozására, mert amíg az éves lakbérbevétel nem éri el a 800 000 forintot, addig a felújításra és karbantartásra fordított összeg meghaladja a hárommilliót. Kétségkívül sok a kisebb-nagyobb panasz, de a vállalat igyekezetéi jelenti, hogy az év során beküldött 494 hibabejelentésből 477 hibát kijavítottak, s a többi kijavítása is folyamatban van. A vízmű részleg 101 000 köbméterrel termelt több ivóvizet, mint az előző évben. Ennek köszönhető, hogy az idei rendkívüli szárazság napjaiban sem szünetelt a vízszolgáltatás. 250 000 forintos összeg erejéig felújították és korszerűsítették a Malomtószéli, Teleki, Kossuth Ferenc és Besnyő utcai közcsőhálózatot. Nagyot nőtt a fürdő forgalma, különösen a kádfürdő- részlegnél. Az egész telepnek 165 000 látogatója volt, annak ellenére, hogy például a gyógyfürdő majdnem egy hónapig szünetelt. A beszámoló tájékoztatása szerint a vállalat éves tervét a tervhatóságok 1962. évre közel 1 millió forinttal emelték a tavalyi tervhez viszonyítva. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy az idén még nagyobb mértékben álljanak a lakosság rendelkezésére. Különösen jelentős, hogy a Percei utcai csőhálózatot 250 000 fo— 80—100 FŰ részére rendszeres szakmunkás-képzést tart a Kőrös tető tlení Állami Gazdaság. A heti nyolc órai oktatás során a gazdaság mezőgazdasági, állattenyésztő szakemberei tartanak továbbképzést, a község pedagógusai pedig magyar, történelem és földrajz órákat adnak. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Szabó Károly, Balogh Károly, Hertling Ferenc, Hriszt József, Rafael Péter, Farkas Sándor, Damm Zoltán József, Agócs Tibor, Csendes Erika Judit, Szabó József, Szalai Mihály, Lecon Cecil la Erzsébet, Madár Zoltán, Lender Eva Katalin, Barna József. Knyul Csaba László, Molnár László, Csebokszorova Marianna Bori- szova. Házasságot kötöttek: Juhász Tibor Mihály és Zolnal Ida Elvira, Katona Sándor és Kecskeméti Erzsébet, Détári Pál és Váradi Borbála. Elhaltak: Homolya Ferenc 78 éves, Szalonnás Istvánná szül. Hö- römpő Mária 54 éves, Vörös István 1 éves, Gulyás József 41 éves. Nagy Jánosné szül. Somodi Rozália S3 éves, Karai Mihály 54 éves, Dudás László 39 éves, Ványi Lász- lóné szül. Tóth Lidia 6ö éves, Gyu- ra Mihály »4 éves, Angyal József- riá szül. Kiss Terézia 31 éves. Pető Zoltán 1 éves, Dékány Ferenc 59 éves. Bóka Sándor 22 éves. — GYORS ÜTEMBEN folyik tsz-eintkfoen a tavaszi mezőgazdasági munkához szükséges különféle munkagépek, eszközök javítása. Javítási határidő — február 20 — messze van ugyan, de javítani való akad bőven. Először a vetőgépek, fogasok, hengerek — magtakarók javításán a súly, melyet követ a többi egyéb gépek javítása. — HIRTELEN megbetegedett és elhullott Kalocsai Pálnak, a ceglédi Vörös Csillag Tsz dolgozójának kétéves te- nyészkocája. E súlyos veszteség miatt 1000 Ft-ot fizetett az Ál- lini Biztosító a háztáji biztosítása alapján. — CSEMÖBEN az ötéves községfejlesztési tervidőszakban 200 ezer forint értékben bővítik a villanyhálózatot. — A CEGLÉD CSEMÖ1 Állami Gazdaság 2-es üzemegységében ma végzik a hízómarhák szokásos havi mérlegelését. A kb. száz szarvasmarh át március—áprilisban szállítják el, túlnyomó részt exportra. 7Vn GB o — Mit gondolsz koma, kapunk mi itt valami komoly beosztást? — Mégis mire gondolsz? — Mond ink ... A gyártási részleg' vezetésére! — is én? — Te lennél az anyagbeszerző! rintos beruházással kiépíthetik egész a Pesti útig. A beszámolót követő vita során a vb. elismerését fejezte ki a vállalatnak az elmúlt évi jó munkájukért, s egyben 200 000 Ft vállalatfejlesztési alap juttatást szavazott meg a Széchenyi út— Puskaporos utcai közcsőhá- lózat felújításához. Harmadik napirendi pontként dr. Kelemen József számolt be a Ceglédi Ügyvédi Munkaközösség tevékenységéről. A beszámoló hű képet adott arról a fejlődésről, amely a régi ,,parasztnyúzó” felfogás kiküszöbölésével a mai élet követelményeit segítő ügyvédi munkáiban végbement. A munkaközösség minden tagja az ügyvédek és a jelöltek egyaránt állandó szakmai és politikai továbbképzést folytatnak, mert — a beszámoló szaval szerint — megértették annak fontosságát, hogy a szocialista ügyvédi munka előfeltétele a megfelelő szakmai és politikai továbbképzés, anélkül célravezető, a szocializmus építését elősegítő ügyvédi munka nem végezhető. A közösség tagjai egy év alatt, 1975 ügyben jártak el megbízóik képviseletében. A termelőszövetkezeteket képviselő ügyvédek rendesen látogatják a gazdaságokat, s a helyszínen adják meg a szükséges útmutatást a közösségi élet jogi problémáinál. A továbbiakban, a végrehajtó bizottság határozatilag kimondta, hogy az idei első nyilvános tanácsülést 1962. február 2-ára hívják össze. Ünneprontás Semmi sem zavarta meg a zárszámadó közgyűlés ünnepi hangulatát A tagság nyugodtan hallgatta az elnök és » főkönyvelő beszámolóját Az egyebek során megszavazta a tagság az újonnan jelentkezettek felvételét és befejezésül sor került egyetlen kilépés megtárgyalására. A kilépést kérő tag három- oldalas nyilatkozatot olvasott fel. Ennek során minősíthetetlen és ellenőrizhetetlen vádakkal illette a gazdaság vezetőségét és bejelentette azt is, hogy ügyében a Népszabadság szerkesztőségéhez fordult. Mindenekelőtt: igen helyes volt ia járási pártbizottság kiküldöttjének hozzászólása, amely szerint az elégedetlenkedő tsz-tagnak mindenekelőtt is az elnöknek kellett volna a nyilatkozatot bemutatni. Ezen túl panaszával fordulhatott volna a járási párt- bizottsághoz, a járási tanácshoz, a Hazafias Népfronthoz és még ezenkívül megszámlálhatatlan helyre, ahol panaszát megvizsgálták volna és segítséget nyújtottak volna az ügy rendezéséhez. A községi párttitkár is nyilatkozott. Elmondotta, hogy a felsorolt panaszok egytől egyig személyes sérelmekből adódnak és mind olyanok, amiket barátságos körülmények között a tsz-en belül könnyen rendezni lehetett volna. Valami, ami egészen szokatlan. A kilépni szándékozó tag éppen a' zárszámadó közgyűlést találta alkalmasnak arra, hogy a vezetőséget és a tsz elnökét megtámadja. Egyáltalán nem helytálló érveléssel megzavarja a közgyűlés ünnepi hangulatát. Kis túlzással tsz-elleni magatartásnak lehetne tekinteni szereplését, de legalábbis a vezetőség címére időzített durva becsületsértésnek. Helyes lenne, ha ezt a sajnálatos esetet minden tsz-tag tanulságul hasznosítaná. — R — Abony és Albertirsa községek páros versenye Egy ízben már hírt adott lapunk arról, hogy Abony és Albertirsa községek között páros mezőgazdasági munkaverseny van kialakulóban. Ma már ezt megtörténtnek könyvelhetjük el. Az első megbeszélés rögzítette azokat a szempontokat, melyek alapján mindkét község versenybizottságai kidolgozták a verseny- szerződési javaslataikat. Ennek végleges szerződésbe való foglalása és aláírása már megtörtént Abonyban. A versenyszerződés alapelvét az MSZMP Pest megyei vb által 1962. évre a megyére szintre rögzített és a Ceglédi Járási Pártbizottság, valamint a járási tanács vb által járásunk sajátos helyzetére átdolgozott versenyszempontok képezték. Természetesen figyelembe vették a helyi sajátosságokat is. A munkaverseny-szerződés négy részből tevődik össze: növénytermesztés, állattenyésztés, áruértékesítés és egyéb feladatok. Az értékelésnél alapot képez a járási tanács mező- gazdasági osztályához küldött heti jelentés, valamint a tsz-ek éves, illetve kampányterve. A verseny értékelése pontok szerint történik. Tervteljesítés esetén 100 pont írandó jóvá. Nem teljesítés, illetve túlteljesítés esetén ez százalékosan növekszik, illetve csökken. Határidőhöz kötött feladatok esetében az el nem végzett munka 10 százalékkal csökkenti a jóváirandó pontszámot. Az értékelésnél még figyelembe veszik az elemi csapás által keletkezett kiesést. Az. év közben kapott feladat teljesítése, illetve nem teljesítése nem értékelendő. A termelési terv ismertető közgyűléseken történő módosítások, valamint a felügyeleti szervek által foganatosított változások a szerződésen át- vezetendők meghatározott időn belül. A szerződésben foglaltak szerint a versenybizottságok havonként, illetve kampánymunkák befejeztével kölcsönösen felkeresik egymást és helyszínen ellenőrzik a határidőre történő teljesítéseket. A két bizottság felkéri a járási versenybizottságot a szerződésben foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére, az értékelésekhez szükséges gyakorlati segítség megadására és az elért helyezések sorrendjének megállapítására. E versenymozgalom nem csupán a tervek teljesítésére ösztönzi a bizottságokat, hanem községen belül indokolttá teszi helyenként a munkaszervezés módosításait, a választott szervek — bizottságok munkájának megjavítását is. A tagság körében széles felvilágosító munkára van szükség, hogy minden tsz-tag megértse és magáévá tegye a verseny pontjait. Amelyik községen belül ez jobban oldódik meg, az nemcsak a terveit teljesíti, hanem gazdaságilag is jobban meg fog erősödni 1962-es esztendőben. Sz. L. A nyáron tett szakmunkás vizsgát Zsengellér Ferenc finomító. Felvételünk idején a pálinka fokolását végezte Versenyben dolgozik a palackozó részleg KISZ-brigádja. A négy mosolygó dolgozó, Varga Istvánné, Randies Bélánc, Koroknál Irén és Halmai Károlyné kezén naponta 2800 üveg pálinka megy keresztül Petrenyi Ferencné palackozó jó munkája mellett kiveszi a részét a társadalmi munkából is Egyike a legjobb dolgozóknak Ágai Mihályné. Naponta átlag 780 ceglédi baracpálinkával töltött üvegre ragasztja fel a címkéket A biológiai szakkör életéből A gimnázium biológiai szakköre a napokban foglalkozást tartott. A szakkör első felében a szokásos előadás keretében Mák László számolt be pesti útjáról. A múlt héten pénteken ugyanis Barotai Barnabás tanár úr vezetésével négyen a szakkör tagjai közül részt vettek az Országos Rovartani Társaság ülésén, és most erről számoltak be a többieknek. A beszámoló után a szakkör tagjai egy igen érdekes növényvédelmi előadáson vettek részt, a művelődési házban. Először Szabóleska Mihály beszélt a növényvédelem feladatairól. A vegyszerek hátrányáról, a biológiai védekezés jelentőségéről és a kellő szaktudás fontosságáról. Elmondta, hogy a Szovjetunióban milyen nagyszerű eredményeket értek el különböző paraziták (például fürkészek), kitenyésztésével és elterjesztésével és ez a védekezési mód a vegyszereket teljesen háttérbe szorította. Rámutatott arra, hogy célszerű lenne Magyarországon is a kémiai védekezéssel szemben a biológiai védekezés használata. Természetesen a hasznos rovarok széleskörű elterjesztése nem kis időbe kerül. Addig is igen jó szolgálatot tesznek ebben az ügyben az ember régi hűséges barátai, az énekes madarak. Ezért érdemes róluk is szólni. Az előadás második felében Győri Jenő beszélt a hasznos madarakról, a passzív és aktív madárvédelemről. A különböző madáretető és madárodú típusokról, valamint ezek felállításának módjáról. Végül diavetítés szemléltette az előadást. Reggel Erika II. b. | I
