Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-31 / 25. szám

rear

M tent

Méntut

1962. JANUAR 31, SZERDA

SZECSŐI MOZAIK

Tápiószecsőn hétfőn este a Hazafias Népfront rendezésében ismeretterjesztő előadást tartottak a művelődési otthonban A világ békéjéért címmel. Az előadás után levetítették a Józan észszel az esztefenség ellen című dokumentumfilmet. — A község művészeti csoportjai — művelődési otthon, KISZ, termelőszövetkezet — serényen készülődnek a kulturális szemle helyi és körzeti bemutatóira. A községből eddig tizenhét nevezés érkezett a járási KlSZ-bizctt- sághoz.

— SZOMBATON a megye vezető pedagógusai részére előadást tartott Péter Ernő, a pedagógus szakszervezet országos főtitkára, az SZKP XXII. kongresszusának

anyagából.

NEM MOSTOHAGYEREKEK

BESZÉLGETÉS AZ ACSA1 CIGÁNYOK JELENÉRŐL, JÖVŐJÉRŐL

A sűrű ködben hirtelen zörgő szekér bukkant fel azacsai úton. Cigánycsalád ült rajta, gyatra öltözetben, kékre-zöld- re fagyottan. Pedig, ha jól láttam, egy kályhaféleség is ontotta füstjét a rozsdás kürtőn keresztül.

Az acsai tanácsházán első kérdésem ez volt:

— A furcsa szekér környékbeli-e?

— Nem, semmi esetre sem — mondta szinte egyszerre a tanácselnöknő és a titkár. — Nem földreszállt angyalok az itteni cigányok sem, de ezen már régen túljutottak. Valamennyien letelepedtek, saját házukban "élnek a falu két végén.

Családi csendélet

kőhajigáfással, ajtódöntéssel és szurkáiással

A tápiószentmártoni Gö- bölyjárásban szabályszerű családi ütközet zajlott le az ősz elején. Itt lakik egy épületben, de külön-külön lakásban Nagy Pál 71 éves tsz-tag, illetve 36 éves fia, Nagy József raktáros a családjával. Apa és fia között hosszabb idő óta rossz volt a viszony. Különösen elmérgesedett közöttük a helyzet tavaly, amikor az idős ember udvarolni akart a menyének. A szemrevaló fiatal- asszony emiatt vérmes apósát bepanaszolta férjénél. Nagy József szemrehányást tett apjának, s attól az időtől kezdve mint a haragosok, úgy éltek egymás közelében.

Egy alkalommal a Szent- mártonkátai Állami Gazdaságból megkérték Nagy Pált, hogy vigyázzon a traktorra, amelyet ott hagytak a háza mellett. Az idős ember miközben a gépet őrizte, észrevette, hogy a traktor körül gyerekek hancuroznak. Ott játszottak az ő unokái is. Felmásztak az ülésre, ugrándoztak. Nagy Pál durván rászólt a gyerekekre, hogy kotródja- nak onnan. Tanúja volt a jelenetnek Nagy József is. Hallotta a gyerekeihez intézett durva szavakat, s méltatlankodott emiatt. Az idősb és a fiatalabb Nagy tüstént sértegetni kezdte egymást.

— Ne ugasson tovább! — ordított apjára a vita hevében Nagy József, majd

szájonvágta az idős embert

és elszaladt. A hetvenkét éves ember az ütéstől elesett, de csakhamar talpra ugrót és a fia után eredt. A tanúk szerint a kezében ekkor már konyhakést szorongatott.

Nagy József, látva késsel feléje rohanó, feldúlt apját, felkapott a földről egy téglát és úgy oldalba vágta vele az öreget, hogy annak — a későbbi vizsgálat tanúsága szerint — eltörött a bordája. Ennek ellenére rárohant fiára, s bírókra keltek egymással. A dulakodás hevében öt szúrást ejtett a fián, mégpedig a kezén, a hátán és a vállán.

E pillanatban ért a verekedés és szurkálás színhelyére Nagy Józsefné, a fiatalasszony. Azonnal a férje segítségére kelt és seprűnyéllel ütötte- verte apósának fejét, testét. Erre Nagy Pál az asszonyt is megszúrta, de szerencsére csak kisebb karcolást ejtett rajta. A felhevült emberek eszeveszett marakodása ott az udvaron további vérontáshoz vezethetett volna, de a több sebből vérző Nagy József újból ordítozni kezdett, ezúttal a feleségére:

— Hozd a fejszét nekem, de azonnal!

A kiáltásra a hetvenkét éves ember megijedt, beszaladt a lakásba és magára zárta az ajtót. Ám ezzel mitsein ért el, mert fia pillanatokon belül megjelent az ajtó előtt, s /

fejszével a kezében

villámgyorsan bedöntötte azt. Az idős ember hiába próbálta vállával tartani a sarkaiból Kivetett ajtót, fia a fejszével a kezére vágott és sebet ejtett rajta. Időközben megérkezett a már betört ajtóhoz a fiatal- asszony is, aki haladéktalanul hozzálátott, hogy a betört ajtó melletti résen át kövekkel bombázza apósát, illetve a konyhát. A szörnyű helyzetnek az vetett véget, hogy Nagy József, az apjától elszenvedett szúrások okozta vérveszteség miatt elgyengült és a további ostromot abbahagyta. Rövidesen kórházba szállították. Ott megállapították, hogy hajszálon függött az élete, amelyet már csak vérátömlesztéssel tudtak megmenteni. Az idősebbik Nagy bordatörése és a menyén ejtett szúrás nem volt életveszélyes.

Noha az idősebb és a fiatalabb Nagy szabadlábon van, s mindketten jogos önvédelemmel próbálják menteni tettüket, az ügyészség Nagy Pál ellen szándékos emberölés kísérlete, Nagy József ellen súlyos testi sértés címén vádat emelt. A családi csendélet ezek szerint alighanem a börtönben végződik majd ...

Firon András

— Az alvégen látott kis fehér házakban?

— Az alvégi

a „szebbik“ sor

— mondja Gyalog György, a vb-titkár. — Ott körülbelül hatvanan élnek, talán mondhatni, kulturáltan. Tavaly a közséüfejlesztésből bevezettük a villanyt. Látni kellett volna az örömüket! Aki csak tehette, rögtön rádiót vett.

— Az alvégiek olyannyira rendes emberek — veszi át a szót az elnöknő —, hogy már tanácstagot is választottak közülük, Lakatos Jánost.

— Jó lenne megismerni. Otthon találom?

— Így hétköznap délelőtt nehezen. Ha jól tudom, már több mint tíz éve üzemi dolgozó.- Amióta pedig megkezdődött a cementmű építkezése, ott dolgozik. Jó múltkorjá- ban egy gyűlésen nagy meglepetésünkre felállt a felesége és egész kis beszédet vágott lei arról, hogyan kellene élni valamennyiüknek. Megtehette, példamutató, beosztó asz- szony. Aztán ott vannak Bangóék. Róluk sem szabad megfeledkezni. Rudi bácsi már tizenkét éve dolgozik egy helyen. Ezek a családok rendesen öltöztetik, iskoláztatják gyermekeiket. S a felvégiek is léptek már előre.

— Nem értem álékor, hol a hiba. Az előbb azt a „földre- szállt angyalt” nagyon hangsúlyozták.

— Erre is rákerül a sor — mondja Béri Jánosné. — Ha egy családból a férj el is jár dolgozni,

ez még nem jelenti

hogy minden rendben van-. Mert vagy ő iszik, vagy az asszony nem ért a háztartáshoz a pénzbeosztáshoz. A legtöbbje, különösen a felvégen, télen csak eldolgozgat, de ahogy jön a szép idő, kima- radozik' és azt nézi, hogyan lehetne a máséból élni. Leggyakrabban ők a szabálysértők — sokszor akaratlanul is.

— Merész állítás! — vetem közbe. — Mindenki tudja, mit szabad, mi az enyém-tiéd.

— De nem azok az emberek, akik évszázadok óta jóformán törvényen kívül éltek. Sokszor még azt is szabálytalanul, lopás vagy csel útján akarják megszerezni, ami megilleti őket. Vagy például a gyerekek. Gyü-möicsárés idején szabad vadászterületnek érzik a falut. A nyáron is ezért hozta be őket ide az iskola igazgatója. Megrettenve bújtak össze, csak a nagy szemük világított: vajon mi lesz velük? Megígértek aztán mindent, azt is. hogy nem nyúlnak semmihez. És higgye meg, komolyan is gondolták. Sokat beszélek velük, próbálok beilleszkedni gondolatvilágukba. De aztán hazamegy a gyerek, otthon nincs ennivaló, mert a rávalót vagy meg sem keresik, vagy eldi-bdábolják. Mit tesz újra? Csavarog és elemeli azt, ami a keze ügyébe kerül.

— Semmi esetre sem megíé- i lemlítéssel vagy durvasággal

érhetünk el eredményt — tű- »nődik az elnökasszony. — Erire már rájöttünk. Előfordult, jíhogy valami szabály talansá- £ gért ijesztésül páruk a pincédbe került. Nagy hiba volt. Le- d vontuk a tanulságát és azóta \ más eszközökkel élünk.

! — Eredményesen? j — Igen. Ha emberi szóval, [előlegezett bizalommal közeledünk, szívesen jönnek.

í Több előadást

I tartottunk már, egészségügyi ; vonatkozásúakat, beszéltünk a

Boldogságfelelós

Szombaton és vasárnap este nagy sikerrel mutatta be a péceli művelődési ház színjátszó csoportja — a kulturális szemle keretében — Kerekes—Tóth: Boldogságfelelős című zené.s vígjátékát. Rendezte: Dóbiás Lajos. Képünkön Kapás Erzsébet és Cserni János a vígjáték egyik jelenetében

Felállították az új transzformátort

(Foto: Gábor Viktor)

A BIZALMI

A vállalat igazgató j ávail

jártam Érden, a pvc-hegesztő- üzemben. Ahol a dolgozók, nem találkoznak naponta a vállalatvezetővel, megragadják az ilyen alkalmakat és elmondják problémáikat, kérdeznek, beszélgetnek. Ilyenlcor a vállalat vezetője is igyekszik megbeszélni az emberekkel a termeléssel és az egyes dolgozókkal összefüggő kérdéseket.

E látogatás alkalmával is így történt. A szokásos kérdések és feleletek után a lényegre tért az igazgató:

— Mi a véleményük, versenyképesek lehetünk a jelenlegi termelési költségekkel? Nem tudnánk olcsóbban gyártani a műanyag esőkabátokat és a többi műanyag gyártmányunkat?

Ahogy mondani szokták, az elevenre tapintott. Kerekedett is olyan vita, hogy nem lehetett útját állni. Előkerültek a szerszámgondok, az anyagprobléma, még az is, hogy nem mindig fűtenek be addigra, amire bejönnek dolgozni, s ilyenkor órákat keU várni, míg meleg lesz.

Szóval mindenről szó esett, amivel a vezetőség adós.

Közben az egyik gépnél szorgalmasan dolgozott egy fiatalasszony. Ügy látszott, ö nem akar beleszólni a vitába. Egyszer csak hozzá fordult az igazgató:

— Gedrusné, magának mi a

véleménye?

A fiatalasszony még befejezte a megkezdett munkát, aztán a többiek felé fordult. Csend

lett. Mindenki rá figyelt. Nyugodtan, megfontoltan beszéli:

— Az a véleményem, hogy így semmit sem érünk el.

Inkább csak érezni lehetett a morajt, ami a vita újbóli fellángolását sejtette, de Cédrus Jánosuié nem tartott szünetet.

— Valóban kevés a szerszám, de szerintem hiába lesz több, nem sokat érünk el. Inkább a munkát keU jobban megszervezni, hogy ami van. azt tudjuk jobban kihasználni.

— Szalagot kellene szervezni, felbontani a munkaműveleteket, így a kevés szerszám is elég lesz. ,

Itt megállt és várta a többiek véleményét, de nem szólt senki. A csendből érezni lehetett, hogy igazat adnak neki. S 5 folytatta:

— Az anyag minőségével valóban vannak problémák. Ezen viszont a vállalat vezetőségének keU segíteni.

— A munkafeltételekről vedig csak annyit, hogy körül kell nézni. Nemrég kaptuk ezt az új munkatermet. Emberi

körülmények között dolgozhatunk, nem úgy, mint amikor még Budapesten, pincében dolgoztunk. Neonvilágítás van, s a helyben sem szűkölködünk. Valóban előfordul, hogy reagtl nincs befűtve. Dehát ezért nem kellene órákat várni. Ebben mi is hibásak vagyunk, mert ilyenkor mi magunk is begyújthatnánk, és akkor legfeljebb egy negyedóra menne kárba.

Felesleges szaporítani a

szót. A fiatalasszonynak végül is mindenki igazat adott. Az igazgató is, s amint mondta, szavai neki is sokat segítettek, mert felhívta a figyelmét a szalag szerű termelés megszervezésére, az anyag minőségének megvizsgálására és mis szükséges intézkedésekre.

A riporternek csupán annyi szerepe maradt hogy megkérdezze, ki ez a fiatalasszony. Munkatársai válaszoltak a kérdésre:

— Ő a mi szakszervezeti bizalmiak.

P. I.

A mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitója Nagykőrösön

A Művelődésügyi Minisz- ; tórium Kiadói Főigazgatósá- ! gának rendezésében február ; 3-án, délelőtt fél tizenegy- dkor tartják a mezőgazdasági ^ könyvhónap országos megnyitóját a Nagykőrösi Arany '' János Művelődési Házban.

Megnyitó beszédet mond IV- tőházi Gábor, földművelés- ügyi miniszterhelyettes. Az ünnepség keretében S. Hegedűs László, a helyi Petőfi Tsz főagronőmusa tart előadást a mezőgazdasági szak- könyvek gyakorlati alkalmazásáról.

Művelődési otthont avatott Szada

Évek óta folyó és kitartó I munka, valamint példás ösz- szefogás eredményeként telje- i sedett végre a kis Szada köz- í ség vágya: tető alá hozhatta 1 és felavathatta művelődési otthonát. Az avatási ünnepségen megjelentek a község vezető szerveinek képviselői is. Magyar István, a községi tanács vb-elnöke méltatta azt a kollektív munkát, amelynek eredményeként megvalósulhatott a régi terv1. Az építés maga 80 ezer forintba került, ehhez a KISZ-íiatalság több mint hatezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. Vásárhelyi József, az új kultúrotthon igazgatója ismertette az otthon programját, majd az általános iskola úttörőcsapata és a kiszisták színvonalas műsorral gyönyörködtették az avató ünnepség szépszámú közönségét. A műsor után a vendégek ízletes halvacsorán vettek részt, majd megkezdődött a táncmulatság, amely a késő éjszakai órákig a legjobb hangulatban együtt tartotta a részvevőket.

Az új kultúrotthon teljes fegyverzettel kezdi meg működését. Már van televíziója, rádiója, a közönség rendelkezésére állnak vadonatúj pingpong-asztalok, biliárd, sakk és nagy csomó folyóirat. Megalakították az ifjúsági klubot, amely a szadai községi könyvtár bevonásával szakelőadásokat és irodalmi estéket rendez. A nőbizottság - szabás-varrás és főzési tanfolyamokat indít. Megalakult a művelődési otthon színjátszó-, ének- és népi- tánccsoportja, és így a művelődési otthon valóban szilárd alapja lesz a község további kulturális fejlődésének.

törvényességről. A kezdeti fe-í szélyezettség után sokan kér-i deztek, bátran előhozakodtak: az eddig csak maguk között: tárgyalt nehézségeikkel. Siker-: nek könyveljük el azt is, hogy: a tanácstagi beszámolókra: nagy többségűik eljön.

Ácsa kis község, 1563 lakó- j sából körülbelül százkilencven j cigány. Bizonytalan erkölcsi j magatartásukkal, alacsonyabb! kulturális és egészségügyi szín- j vonalukkal eléggé kirekesztőd- j nek a falu közösségéből. Ezen: változtatni kell és lehet is. ha] megértéssel, az előítéletek le-: küzdésével közelednek hozzá-: juk, ha módot adnak arra,: hogy a termelőszövetkezetben j munkához jussanak, ha szigo-j rúan megkövetelik a gyerekek: iskoláztatását, ha a tanács ébe-: ren őrködik, hogy betartsák a] törvényeket, de velük szemben: is annak alapján járnak el.

Sok. ha, sok feltétel. Gondot,: nehézséget okozók ma és a jövőben is sokáig. Együttes erő-í feszítéssel azonban a cigány la-; kosság fokozatosan, beilleszke-í dik társadalmunkba.

Komáromi Magda

Új iskola Táborfalván

Az elmúlt naiiokban megtörtént az új iskola mű- ; szaki átadása Táborfalva községben, Az iskola, amely; két tanteremből, két poli- j technikai műhelyből és egy I tanári szobából áll, közel: négyszázhúszezer forintos ] költséggel épült. A négy- | százhúszezer forintból száz-I ötvenezret a Művelődésügyi j Minisztérium adott, közel j kétszázhetvenezer forint pe-: dig különféle társadalmi! munkából tevődött össze. Az j új iskola előreláthatóan már- ; cius elején kezdi meg mű-! ködését. . :

| Fejlődik Szob

J öt-hat éven át csökkent fénnyel égett a villany Szobon. A $ meglevő transzformátorok nem tudták biztosítani a lakosság ',t igényét. Most két transzformátort építenek, ami azt jelenti, hogy \ az eddigi hatvan százalékos fényerő helyett száz százalékos vi- f lágosságot kap a község. Azt is jelenti, hogy amíg eddig két ut- % cában volt ipari áram, most valamennyi utcában felhasznál- £ hatják majd az ipari áramot.

A munkákat az ÉDÁSZ végzi, a megyei tanács megbizá- \ sa alapján, mintegy százezer forint értékben.

Ugyancsak ebben az esztendőben kilencszázezer forintért (r utakat építenek Szobon. Ebben az évben készen lesz a járási í egészségügyi intézet is, amely félmillió forintba kerül.

I