Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-31 / 25. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKí VI. ÉVFOLYAM 25. SZÁM AHA 50 FIM.EH 1962. JANUÁR 31, SZERDA Zárt ajtók mögötti mesterkedések Punta del Estében A kubai küldöttség nyilatkozata Az Amerika; Államok Szer­vezetéhez tartozó országok külügyminisztereinek Punta del Estében folyó értekez­letén részt vevő kubai kül­döttség hétfőn este nyilat­kozatot tett közzé a plená­ris ülések felfüggesztéséről. A kubai nyilatkozat beve­zetőül rámutat, a külügymi­niszteri értekezlet úgy hatá­rozott, hogy valamennyi ülés nyilvános legyen- En­nek ellenére ismételten nem hivatalos titkos üléseket tar­tanak, hogy megvitassák azo­kat a határozati javaslato­kat, amelyeket egyes orszá­gok el alkarnak fogadtatni az értekezlettel. Ily módon akarják egyesek eltitkolni a latin-amerikai országok és a világ közvéleménye élőit, hogy milyen módszerekkel igye­keznek nyomást gyakorolni egyes küldöttségekre. A kubai küldöttség nyilat­kozata megállapítja, hogy az ilyen taktika lejáratja a külügyminiszteri érte­kezlet tekintélyét és a nyilvános ülések napo­kon át történő szünetel­tetése az Amerikai Ál­lamok Szervezetének dezintegráiódását bizo­nyítja. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint az Egyesült Államok és az amerikai ál­láspontot támogató 13 ország külügyminisztere a keddre virradó éjszaka több órás titkos megbeszélést folyta­tott Brazília, Bolivia, Mexi­kó, Chilié és Ecuador kül­ügyminiszterével. Az AP tudósítója szerint ennek a titkos tanácskozás­nak az volt a célja, hogy összeegyeztethessék a két csoportosulás egymástól el­térő álláspontját. Az Egyesült Államok és az uszályába ke­rült 13 ország ugyanis olyan határozati javas­lat elfogadását szeretné, amely kimondja a Ku­bai Köztársaság eltávo­lítását az Amerikai Ál­lamok Szervezetének szer- i veiből. A másik hat latin-amerikai ország viszont csak Kuba Az Amerikai Államok Szervezete külügyminisztereinek értekezlete Punta del Esteben (MTI Külföldi Képszolgálat) „megbélyegzéséig” hajlandó elmenni, de ragaszkodik hozzá, hogy a kizárás kér­déséről egy újabb külügy­miniszteri értekezlet hatá­rozzon, miután a kizárást jogilag megfelelően előké­szítették. Nyugati hírügynökségék egymásnak meglehetősen el­lentmondó értelemben szá­molnak be a keddre virradó éjszaka lefolyt titkos' meg­beszélések kimeneteléről. Az AP tudósítójának értesü­lései szerint az Egyesült Álla­mok vezette 14 ország — bar a kétharmad többséget éppen elérhetné — elállott attól a kö­vetelésétől, hogy már ez a kül­ügyminiszteri értekezlet sza­vazzon a Kubai Köztársaság kizárásának kérdéséről. Ugyan­csak az AP tudósítója szerint a 14 ország külügyminiszterei kedden délelőtt külön két­órás tanácskozást tartottak és azon háromtagú bizott­ságot neveztek ki egy kompromisszumos határo­zati javaslat megszerkesz­tésére. (A késő esti órákra tervezett esetleges szavazásról lapzártáig nem érkezett hír.) A UPI ezzel szemben azt jelenítette, hogy az Egyesült Államok vezette 14 ország hi­! vatalosan felkérte a külügymi- ! niszteri értekezlet elnökét, I hívjon össze plenáris ülést és ! az kezdje meg a vitát'a Kuba I azonnali kizárását követelő ha­tározati javaslat felett. Jean Maurice Hermann, a Nemzetközi Újságíró Szervezet elnöke, a Revolucion kubai lapnak adott nyilatkozatában többek közt hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Újságíró Szervezet és a világ minden becsületes újságírója síkra száll Kuba mellett, ha az or­szágot akár gazdasági, akár katonai agresszió éri. Argentína minden részében folytatódnak a tüntetések, amelyeknek részvevői elítélik az amerikai kül­ügyminiszteri értekezletet és támogatásukról biztosít­ják Kubát. Buenos Airesben fiatalok ezrei tüntettek ezzel a jelszóval: „Éljen Kuba! Le a jenkikkel!” Az Argentin Szocialista Párt és a Chilei Szocialista Párt hétfőn közös nyilatkozatban szögezte le, hogy rendíthetetle­nül Kuba oldalán áll. A tömogsaerwafftck faheeaott szerepe — A felvilágosító munko felaeieetai aa épeirhím és a mezáguadaseighau A megyei pártbizottság ülése AZ MSZMP Pest megyei Bizottsága 1962. január 30-án, kedden egész napos ülést tar­tott. Napirenden szerepelt a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Pest megyei végrehajtó bi­zottságának jelentése a megyében folyó esz­mei-politikai munka helyzetéről. A pártbizottság ülését Király László elv­társ, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Horváth András elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja ismertette a végrehajtó bizottság beszámolóját. Horváth András elvtárs beszámolója Az eszmei-politikai kérdé­sek megértése és megérte­tése — a szocializmus épí­tése és a dolgozók szocia­lista szellemű nevelése szem­pontjából — különös fon­tossággal bír. Az MSZMP Pest megyei végrehajtó bi­zottsága e fontos feladatként svizsgálta meg a megyében folyó eszmei-politikai munka jelenlegi helyzetét. Az eddig elért eredmények biztatóak A párttagságnak több mint a fele vesz részt rendszeres pár tcfcta tásban. Ezenkívül mintegy negyvenötezer azok­nak a dolgozóknak a száma, aikík a párt ellenőrzése alatt álló rendszeres oktatást, ideo­lógiai képzést kapnak. A la­kosság körében tömegesebb, szélesebb alapokon további eszmei-politikai nevelőmunka folyik. Ebben igen aktívan részt vesznek a népfrontbi­zottságok, a nőtanács és a vö­rös] cere szí. Tavaly például a népfrontszervezetek több mint négyezer békegyűlésen 190 ezer hallgató előtt tar­tottak beszámolót a nemzet­közi helyzetről, a békeharc kérdéseiről, a népek barát­ságáról, a szocialista orszá­gok szolidaritásáról. Ezek a számok és tények, továbbá az, hogy leküzdöt­tük az ellenforradalom utáni “I A nukleáris fegyverek megsemmisítése korunk legégetőbb követelménye John Bernal felhívása Közzétették John Bemal professzornak, a Béke-Világ­tanács elnökének felhívását a leszerelési és tíeke-világkong- resszus tömeges támogatására. Bernai professzor felhívásá­ban megállapítja, hogy bár az emberiség egyre határozottab­ban lép fel a nukleáris pusz­tulás veszélye ellen, ez a ve­szély mégis egyre növekszik. Meg kell találni a nukleáris fegyverek világméretű betil­tására vezető tömegmozgalom útjait. A kormányok 1962-ben megegyezésre juthatnak a le­szerelés első tényleges intéz­kedéseit illetően. Az általános, teljes és ellen­őrzött leszerelés, illetve a nuk­leáris fegyverek megsemmi­sítése is, korunk legégetőbb követelménye. A Béke-Világ- tanács, hogy elősegítse a kö­vetelmény megvalósítását, el­határozta, hogy 1962. július 9—14. között Moszkvába ösz- szehívja a leszerelési és béke­világkongresszust. Bernai professzor felhívása rámutat: gyakorlatilag nincs egyetlen olyan létfontosságú kérdés sem — gondoljunk akár a nemzeti függetlenség­re, az életszínvonalra, vagy akár a munkaproblémákra —, amelyre ne lenne közvetlen hatással a jelenlegi fegyverke­zési verseny. Felhívásának végén Bernai professzor megállapítja: a leg­fontosabb az. hogy a kongresz- szusi viták a leszerelést előse­gítő világméretű akcióhoz ve­zessenek. Ha a népek együt­tesen cselekednek, akkor lesz elegendő erejük ahhoz, hogy megváltoztassák sorsukat és egyszer s mindenkorra á béke útjára vezessék a világot. Új gyógyszertár Vácott, korszerűsítés Nágrádverőcén — Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központja? — Igen. — A főgyógyszerészt ke­ressük. — Elfoglalt ember, de majd megpróbáljuk kapcsolni. Kattan a telefon és a vo­nal túlsó végén megszólal egy férfihang. — Dr. Kempler Kurt fő­gyógyszerész beszél. — Érdeklődünk, milyen vál­tozás lesz 1962-ben a me­gye gyógyszertár-hálózatá­ban? — Vácott a DCM-építke­zés komplex beruházási ke­retéből új gyógyszertárt lé­tesítünk. Minden bizonnyal ez év végére megnyílik. Nóg- rádverőcén korszerűsítést ter­vezünk. Az előirányzott költ­ségkeret félmillió forint. Ez az építkezési munka is min­den bizonnyal elkészül ebben az esztendőben. — Másutt nem építkez­nek? — Nem. Érden pedig meg­lehetősen rossz állapotban van a gyógyszertár, ráférne a javítás, erre azonban nincs költségkeretünk. — Változik-e a létszám a gyógyszertárakban? — Gondot okoz számunk­ra, hogy nincs elég gyógy­szerész. Ez azonban nem­csak a mi gondunk, hanem országos jelenség. Pest me­gyében jelenleg 'tizenkét gyógyszerészi állás betöltet­len. Átmeneti megoldással, helyettesítéssel oldjuk meg ezt a kérdést Galgamácsán, Jászkarajenőn, Tápiósülyön és Tépiőszecsőn. — És mikor várható javu­lás? — Ezt a kérdést saját ke­belünkben nem tudjuk meg­oldani. Ha kedvező változás nem történik, akkor előfor­dulhat, hogy öt-tíz éven be­lül sem javul meg a helyzet. Reméljük azonban hogy fel­sőbb szerveink enyhítenek majd a jelenlegi gyógysze­rész-hiányon. (m. k.) eszmei zűrzavart, ugyanak­kor lényegében megoldottuk a párt által a szocializmus építésében elénk állított fel­adatokat — bizonyítják, hogy megyénkben eredményes esz­mei-politikai munka folyik. Az eredmények ellenére természetesen a megyében fo­lyó ideológiai munkában még akad hiba és fogyatékosság. Különösein a gyakran előfor­duló formalizmus, a felszí­nesség miatt veszít ez a mun­ka a hatékonyságából. Gyak­ran előfordul még, hogy a pártolt tatást és más, az esz­mei-politikai nevelést szol­gáló rendezvényeket, tanfo­lyamokat elsősorban szám­szerű, statisztikai szempont­ból értékelik. Ugyanakkor kevesebb gondot fordítanak arra, hogy milyen volt az előadások tartalma, sikerült-e meggyőzni az em­bereket. Előfordult még nem egyszer a személyi kultusz érvényesülése idején megho­nosodott és elterjedt — jel­szószerű propagandamunka. Egyes propagandisták nem törekedtek arra, hogy ön­állóan gondolkodva, az ese­ményekben eligazodni tudó­vá neveljék hallgatóikat. A legutóbbi években — je­lentőségében és méreteiben egyaránt — a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt a legnagyobb feladat. Ez a munka mintegy három esz­tendeig tartott, s ma már megállapíthatjuk, hogy siker­re vezetett. Ezt elsősorban az bizonyítja, hogy a szervezés a párt helyes politikájának szel­lemében folyt le. Sokkal nehezebb és hossza­dalmasabb munkát jelent azon­ban a politikailag és gazdasá­gilag szilárd termelőszövetke­zetek megteremtése. Jóllehet, ezen a területen is lényeges eredményeket tudhatunk már magunk mögött, ám ezek az eredmények még csak kezde­ti sikereknek mondhatók. A megyei Végrehajtó bizott­ság felismerte, hogy az anyagi érdekeltség kellő érvényesítése csak szí­vós ideológiai munkával biz­tosítható. Meg kellett értetni elsősorban a pártapparátussal, azután a termelőszövetkezeti vezetőkkel az anyagi érde­keltség tartalmát és értelmét. Meg kellett találni és el kel­lett fogadtatni az elosztás konkrét formáit. Be kellett bi­zonyítani, hogy mindez nem­hogy ellenkezik" a bérezés szo­cialista elveivel, hanem a bé­rezés igazán szocialista mód­ját jelenti. Ezt az ideológiai munkát a párt- és végrehajtó bizottságok sikeresen végez­ték. Ennek ellenére még ma is találhatók az anyagi érde­keltséget elhanyagoló, helyte- < len szektás nézetek. Ezek el­len a nézetek ellen továbö kell küzdeni, csakúgy, mint az anyagi érdekeltséget libe­rális módon alkalmazni aka­ró nézetek ellen. Vagyis to­vábbra is színvonalas és ha­tékony eszmei-politikai mun­kára van szükség. A párt- és végrehajtó bizott­ságok nagy gondot fordítottak az iparban folyó munka elvi és politikai problémáira is. Sokoldalúan és huzamos időn keresztül foglalkoztak a helyes műszaki normák kialakításá­val és annak' ihegértetésevél. hogy a műszaki színvonal növelésével, általában a terme­lés változásával együtt kell járnia a normák megfelelő át­alakításának. Ugyanakkor je­lentősen segítették a szocialis­ta munkaverseny kibontalw- zását, amelynek eredménye­ként megállapíthatjuk: ma megyénk területén szolid, de eredményes munkaverseny fo­lyik. Fejlődőiben van a megyé­ben a szocialista munkabrigád mozgalom. Jelenleg 298 brigád már elnyerte a szocialista bri­gád címet, 780 pedig küzd ezért. Ezekben a brigádokban 11 ezer munkás dolgozik. 2756 brigádban, 29 ezer munkás versenyez. Több tízezer az egyéni versenyben dolgozó munkások száma is. Az elért eredmények arra ösztönöznek, hogy az iparban folyó ideológiai munka segít­ségével még elterjedtebbé, tö­megesebbé kell tenni a szocia­lista brigádmozgalmat anélkül, hogy a helyes követelmények­ből engednének. Az eszmei-politikai munka másik nagy feladata: a nacio­nalista nézetek elleni harc volt — a proletár internacio­nalizmus szellemében. Ebben a vonatkozásban megyénkben is lényeges fejlődést tapasz­talhattunk. Ennek eredmé­nyeként nemcsak a párttagok és aktivisták, hanem a nagy tömegek is érzik, hogy a Szov­jetunióval és a népi demokrá­ciákkal való kapcsolatunk test­véri, egyenrangú. A prole­tár internacionalizmus további erősítésének egyik legfonto­sabb eszköze, hogy megismer­tessük, megértessük és elfo­gadtassuk a XX., XXII. kong­resszus, a Moszkvai Nyilatko­zat tanításait. A háború elkerülhetőségéről, a békés gazdasági versenyről szóló tétel megértése szintén a fő feladatok közé tartozott. Az ennek alapján folytatott politika a dolgozók között igen széleskörű támogatásra talált. Ezen a ponton alakult ki a leg­szélesebb egyetértés és együtt­(Folytatás a 3. oldalon) Őszinte légkör, bátor vitaszellem jellemzi a megyében folyó eszmei-politikai munkát

Next

/
Thumbnails
Contents