Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

MST MEGYEI '&űrias> 196Z. JANTJÄR 30. KEDD A TANÁCSAKADÉMIÁN Pest megyéből 51 hallgató — Boda Mihály mindenből színjeles volt Közeledik a visegrádi vizsgaelőkészítő A szín, amint azt az ajtajá­ra erősített tábla is hirdeti: a megyei tanácsháza dísztermé­hez tartozó, úgynevezett do­hányzó. A látogatót azonban csalódás éri. Az intim do­hányzóasztalok és kényelmes fotelek helyett sorba rakott, négyszögletes asztalokat lát, mögöttük figyelő arcú férfiak ülnek, azaz Tóth Sándorné, bényei vb-titkár kivételével csupa férfi, az asztalsonok előtt pedig előadói emelvény, amelyen dr. Boruzs Mihály, a megyei tanács mellett műkö­dő döntőbizottság tárgyalásve­zetője éppen a politikai gaz­daságtan valamelyik igen bo­nyolultnak látszó tételét fejte­geti. — Konzultálnak a Pest megyei elsőévesek — súgja kí­sérőm, dr. Kinicsek József, a megyei tanács személyzeti csoportjának továbbképzési főelőadója, de még azt is hozzáteszi, hogy a Tanács- akadémia elsőéves hallgatói. Kérdések hangzanak el 'az átlagprofit és a termelési ár, valamint a kereskedelmi tőke témaköréből. Egymás után jelentkeznek a „diákok”. Va­lamennyi felnőtt ember, aki odakint, az életben, igen fontos állást tölt be, évek óta választott vezetője valame­lyik megyei járás vagy község végrehajtó bizottságának. De itt, az egyforma tanulóaszta­lok mellett mind figyelő, eset­leg szurkoló diák. Lapozgatnak vaskos tanköny­vükben, jegyzeteik között, fe­szülten figyelik az instruktor- kodő Boruzs Mihály vála­szait, füzetükbe jegyeznek egy-egy szót, vágj' a könyv margójára rajzolnak jelzése­ket. Közeledik a félévi vizsga ideje a Tanácsakadémián is. Benne vagyunk a félév végi hajrában, aminek itt, ebben af „üzemrészlegben” vitatha­tatlan a létjogosultsága. Az j akadémia elsőévesei ugyanis j kivétel nélkül valamennyien ; levelező hallgatók, akik ren- ! desen végzik odahaza munká­jukat, intézik járásuk, váro­suk vagy községük ügyeit, ez pedig bizony elég nagy el­foglaltságot jelent számukra. Ev közben a tanulásra nem sok idő és elég kevés ener­gia marad. A vizsgán viszont helyt kell állniok. Ezekben az utolsó hetekben tehát valósá­gos versenyláz fűti a nekibuz­duló hallgatókat. Érdekes főiskola a Tanács- akadémia. Székháza tulaj­donképpen a Thököly út szomszédságában, a Cházár utcában áll, de az elsőéve­sek ide csak. nács vb-einökhelyettese a ve­zetője. A Tanácsakadémiának nem­csak Pesten, hanem Szombat­helyen is van iskolája, de a Pest megyeiek a pesti tago­zat hallgatói. Lapja is van az akadémiának a Figyelő. Hato­dik évfolyamának első száma most jelent meg. Cikkeinek túlnyomó részét az akadémis­ták írták, tanulmányaikkal kapcsolatban igen fontos és 'ér­dekes problémákat vetnek fel. A lap statisztikai adatokat is közöd. Ebből tudjuk meg, hogy az akadémia hallgatóinak 93,5 százaléka községi, 4,5 százalé­ka járási, és 1—1 százaléka vá­rosi, illetve megyei szintről jött. Államigazgatási iskolát az akadémiai tanulmányok megkezdése előtt a hallgatók­nak több mint fele végzett. A budapesti tagozaton a hallga­tók 21,4 százaléka középiskolát végzett előbb, 58,3 százaléka pedig nyolc általános iskolát. Ezek az adatok is visszatük­rözik azt a mindenképpen ör­vendetes fejlődést, amely taná­csi apparátusainkban mutatko­zik. A vezető funkciókat egyre több magas szinten és sokolda­lúan képzett szakember tölti be. Magyar László Tervszerűen dolgoznak a pártszervezetek Beszélgetés Provics Ilonával, a Szobi Járási Pártbizottság titkárával A Szobi Járási Pártbizottság titkárával, Provics Ilonával beszélgetünk a cseppet se®i nyugodalmas szobában. Per­cenként nyílik az ajtó, vagy cseng a telefon. Csupán a kül­sőségekből is érződik, milyen sok elintézendő zsúfolódik össze egy nap alatt. Most foly­nak a zárszámadó közgyűlések a járás termelőszövetkezetei­ben. Az idei gazdasági munka előkészületei is folynak. Sem­mi sem történik azonban úgy, hogy a pártbizottságtól ne kér­nének véleményt, segítséget, tanácsot. A pártszervezetek kerülnek szóba beszélgetésünk során is. Az, hogy megpihen­tek-e a pártszervezetek a ve­zetőségválasztások után, vagy máris munkához láttak? — A régi vezetőségválasztá­sokhoz képest sokat fejlőd­tek alapszervezeteink — mondja Provics Ilona. — Va­lamennyi pártvezetőség mun- katervet készített és azt a tagság taggyűlésen el is fo­gadta. Így munkájukat máris a tervszerűség jellemzi, megszűnt az ötletszerű, az alkalomszerű párttevé­kenység. Még azt is tudják, hogy három hónap múlva miről tanácskoz­nak majd taggyűlésükön. — Milyen témák szerepel­KÖNYVESPOLC Dékány András: Az elveszett sziget hanem egy XVIII. századbeli fregatt pontos másán, az ak­kori hajózási feltételek között. Remek ötlet, s áz írónak si­került is mindvégig megvaló­sítania szándékát: hű képet festeni ifjú olvasói számára a régi tengerészéletről. A harminchárom íves nagy ifjúsági regény bővelkedik a színes útleírásokban, az egzo­tikus kalandokban. Igaz, nem kis feladat elé állítja hőseit az író: a brazíliai Porto Alegre kikötőjéből kell a hajót a Horn-íokon át Oaklandbe ve­zetni. S a cél: egy eltűnt ka­lózszigetnek, a Roatannak fel­kutatása. Biztosak vagyunk benne, hogy a romantikára vágyó if­jú olvasók szívesen veszik majd kezükbe a Móra Ferenc Kiadó gondozásában megje­lent új Dékány-regényt, ame­lyet Szecskó Tamás stílusos il­lusztrációi gazdagítanak. (— P —) nek a kommunisták tanácsko­zásain? — Csaknem valamennyi alapszervezetre elmondhat­juk, hogy-a legfontosabb fel­adatokkal foglalkoznak. Be­számoltatják a KISZ vezetőit tevékenységükről, felkészül­nek a mezőgazdaság tavaszi tennivalóira; beszámoltatják a termelőszövetkezeti elnököket munkájukról; a tömegszerve­zetek kommunista csoportjait igyekeznek megerősíteni és még egy sor fontos és idősze­rű munkát folytatnak. — Nincs olyan veszély, hogy a jó munkatervek később fe­ledésbe merülnek? — Eddig alapszervezeteink betartották a munkaterveket. Már több helyen meghallgat­ták a gazdasági vezetőket pél­dául arról: hogyan készültek fel az idei mezőgazdasági esz­tendőre. Majdnem mindenütt tanácskoztak az oktatás eddi­gi tapasztalatairól. Valamennyi pártvezetősé­gi ülésen és taggyűlésen foglalkoztak a zárszám-. adási közgyűlés előkészí­tésével. Van, ahol — mint Nagybör­zsönyben is — összehívták a nőbizottág tagjait, másutt a népnevelő-csoportokat és azokkal is beszélgettek szö­vetkezetük dolgairól. A gon­dos felvilágosító munkának köszönhető például, hogy Pe- rőcsényben, ahol a tervezett­nél néhány forinttal keveseb­bet osztottak — bár így is 44 forint jutott egy munkaegy­ségre — a közgyűlés jó han­gulatban zajlott le. A tagok önmaguk mondták: „mi is hi­básak vagyunk, amiért kiesés volt a terménymennyiségben”. — Mennyit osztottak átla­gosan a járás szövetkezetei munkaegységenként? — Nincs okunk panaszra. Bár akadt néhány termelőszö­vetkezet, amelyben egy-két forinttal kevesebb jutott a tervezettnél. az időjárás, vagy más ok miatt, de átlagban harminchárom-harmincnégy forintot vittek haza a tsz tag­jai munkaegységenként. Jel­lemző volt, hogy valamennyi közgyűlési beszámoló őszin­tén, kendőzés nélkül bírálta a vezetők, de a tagság hibáit is és a tagság sem fukarkodott őszinte véleményével. Az időszerű feladatok vég­zése mellett jut-e idő a tanu­lásra? — Igen. Egy alapszervezet kivételével mindenütt időben kezdtek a tanuláshoz; Idén többen járnak szemináriumra, mint az elmúlt oktatási évben. Tíz helyen már folynak a téli tanfolyamok. Letkésen és Perőcsényben maris, többen hallgatják az előadásokat, mint amennyien kezdték. Jól felkészülünk a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXII. kongresszusának ta­nulmányozására is. Taggyűlé­seken, pártnapokon már eddig sokat foglalkoztunk a kong­resszus jelentőségének mélta­tásával, de ezután a pártokta­tásban résztvevők hosszú ideig csak erről tanulnak majd. — Milyen gondokkal küzd jelenleg a pártbizottság? — A gondból bizony soha nem fogyunk ki. Jelenleg az van soron, hogy megerősítsük aiapszervezeteinket. Tésán például kevés a párttagunk, pedig ha alaposan körülné­zünk, bizony találunk olyan pártonkívüli dolgozót, aki megérett már a párttagságra. Ott van például Varga tszcs- elnök, aki szerényen, szorgal­masan dolgozik és úgy har­col a párthatározatok végre­hajtásáért, akár egy párttag. Miért ne erősítenénk vele és hozzá hasonlókkal sorainkat? Bernecebarátin, Nagybör­zsönyben is a termelőszö­vetkezet tagjai közül sze­retnénk gyarapítani pár­tunkat. Gondot okoz még a nagymaro­si pártszervezet is, mert saj­nos a hatezer lelket számláló községben nagyon kevés a kommunista. Egyszóval párt­építési munkánk erősítésén a sor, — természetesen anélkül, hogy elhanyagolnánk időszerű feladatainkat — fejezte be a beszélgetést Provics Ilona, a Szobi Járási Pártbizottság tit­kára. S. Ä. Szobahőmérsékleten vuEkanizálódó „gumi" Dr. Török Ferenc, az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem általános és szervetlen kémiai intézetének adjunk­tusa, valamint dr. Gebhardt István, a Balatanfűzfői Nit- rokémia Ipartelepek vegyész- márnöke, munkatársaikkal együtt, újfajta „gumival” lepték meg a híradástech­nikai iparág dolgozóit. A két kutatóvegyész hazánkban elő­ször előállította a külföldön is rendkívül keresett, úgyne­vezett szilikongumi egyik vál­tozatát, amely szobahőmér­sékleten is vulkanizálódik. Az újfajta vegyületnek sem­mi köze a természetes gu­mihoz, s bonyolult gyártásfo- lyamatokkal, lényegében ho­mok alapanyagból készítik. vizsgázni Járnak. Tanszékein a másodévesek vál­tozatos tantárgyait adják elő a professzorok. Az épület na­gyobbik fele kollégium, mert a másodévesek bentlakásos hallgatók. Nem is férnek el ebben az öreg épületben, amely hajdan a domonkosok rendháza volt, egy részük egy rózsadombi villában kap hajlékot. Az akadémiát 1953- ban hívta életre a kormányzat, hogy módot nyújtson a ta­nácsvezetőknek a munkájuk­hoz szükséges elméleti isme­retek elsajátításához. Ebben a főiskolában szerezhetik meg a hallgatók az államigazgatá­si dolgozók legmagasabb fokú képesítését. Eleinte a járási tanácsok vezetőiből került ki a hallgatóság többsége, ma már a községieké a többség. Pest megyében ugyanis a ti­zenegy járás, valamint a négy város 44 választott vezetője közül már 31 elvégezte a két­éves akadémiát. A gödöllői, a monori és a nagykátai járás valamennyi- vezetője már „diplomás”, a szentendrei és a dabasi járás három-három vezetője, Vác Városi Tanácsának pedig két vezetője szerezte meg az aka­démiai oklevelet. Dr. Kinicsek József ad ér­dekes tájékoztatót a részle­tekről. Az akadémián a fel­vétel legfontosabb előfeltéte­HÁROM HÓNAP TANÁROK ÉS TANÍTVÁNYOK - MIT TESZ A HUMUSZ A SAV HATÁSÁRA MEZŐGAZDASÁGI TANULÓK KÖZÖTT tele a tanári asztal is vegysze­rekei, műszerekkel. Rend és fegyelem uralkodik a padsorok között, feszült fi­gyelemmel kísérik a gyerekek a felelőt. Most éppen Farkas Erzsi, az apró, barna szemű kislány tart rövid, magvas előadást a kötött talajokról. A fiúk sem maradnak szégyen­ben, ők a kísérleteket végzik ügyesen. Közben megszólal az óra végét jelző csengő, s bent, az ugyancsak idfeitgllenes igaz­gatói irodában folytatjuk a be­szélgetést a fiatal vezető tanár­ral. — Régi álmom teljesült, amikor a múlt év őszén meg­bíztak, hogy szervezzem meg itt, Tápiószentanártonitfen a Váci Mezőigazdasági Szakiskola kihelyezett osztályait. Tulaj­donképpen az ország első ilyen kísérleti jellegű iskoláját kel­lett itt néhány nap alatt „be­rendezni”, jóformán a semmi­ből. Szerencsére összefogott az egész falu, A tanács, a pedagó­gusok, de különösképpen nagy segítséget adott a helybeli Kossuth Termelőszövetkezet. Ha rágondolok, most is meghat az a lelkesedés, amiivei nekilát­tak itt a munkának. Az elmé­leti oktatáshoz szüksiéges tan­termet a kultúrotthon televí­ziós szobájában rendeztük be. Meg kell oldani a gyerekek étkeztetését, ezt is a termelő- szövetkezet vállalta, mint sok egyebet. Hiányzottak a szem­léltető eszközök, segített a me­gyei tanács, s az állami gazda­ság ... Valóban, derekas munkát végeztek a tápiószentmártoni mezőgazdasági iskola szervezői: négy nap alatt előteremtették a legszükségesebb eszközöket, egy magánháziban és a KIOSZ- otthoniban berendezték a fiú és a leány kollégiumot. Annak idején már hírt ad­tunk arról, hogy megyénk ter­melőszövetkezeteiben is meg­indult a leendő mezőgazdasági szakmunkások, kertészek, nö­vénytermesztők képzése. A gyakorlati ismereteket a kü­lönböző termeiőszövetkezeteK- ben szerzik meg 'három év le­forgása alatt, a leginkább álta­lános iskolából kikerült pa­rasztgyermekek. A téli idő­szakban aztán háromhónapos bentlakásos iskolán szerzik meg az elméleti alapokat. Tör­teién találkoztunk az elmúlt ősszel ilyen mezőgazdasági ta­nulókkal, Tápiószentmárton- ban viszontláthattuk őket. Fe- hár Mária, Fodor Piroska meg Koncsik Erzsi örömmel újsá­golták, hogy milyen jó soruk van a szentmártoni iskolában. Igaz ugyan, hogy a tanári kar megkívánja a rendet és a fe­gyelmet, de a tanulás mellett bőven jut szabad idő olvasás­ra, s egyéb szórakozásra isj Három hónap alatt — lassan véget ér az első tanfolyam — igen sokat tanultak a mező- gazdasági tanulók. Megismer­hették a kertészet és a növény- termesztés legfontosabb elmé­leti alapjait. Emellett az álta­lános műveltség bővítésére is gondoltak a tamiterv összeállí­tói. — Művelt embereket aka­runk nevelni, megfelelő szak­képzettséggel — magyarázta Varga Zoltán pedagógus, aki a kertészeti ismeretekre Oktatja a hallgatóságot. Torda Mária, a domonyi kislány elmondotta, hotgy nagyon sokat tanult ebben az iskolában, s jövőre szívesen jön vissza. Gergely Zsuzsa, a tápióbicskei Damja­nich Tsz-ben már hosszabb időt dolgozott mint munka­csapatvezető, most nagy hasz­nát veszi az itt tanultaknak. Ezekben a napokban már az összefoglaló vizsgákra készül­nek az iskola tanulói. Néhány nap múlva számot adnak tudá­sukról. Utána ki-ki visszamegy a termelőszövetkezetbe, s a gyakorlati munka után őszre ugyancsak találkoznak Tápió- szentmártonban. (s. p.) le az, hogy a jelentkező minél hosszabb tanácsvezetői gyakorlattal rendelkezzék. Az iskolai végzettség a fel­vétel szempontjából másod­rendű fontosságú. így aztán van a hallgatók között olyan is, akinek még* a nyolc álta­lános iskolája sincs meg, de olyan is, aki egyetemi vég­zettséggel, doktori diplomával ült be az akadémisták közé. Az akadémia sikeres elvég­zése nagyon sokat jelent. El­sősorban azt, hogy azok, akik a kiérdemelt akadémiai oklevéllel térnek vissza a má­sodik év sikeres elvégzése után munkahelyükre, sokkal szé­lesebb látókörrel, nagyobb biztonsággal, alaposabb tudás­sal láthatják már el felelős­ségteljes munkájukat. Jelenti ezenfelül azt is, hogy az aka­démia sikeres elvégzése után rögtön az egyetem második tanévére iratkozhatnak be, ha továbbtanulásra van kedvük. Az első, a levelező tanév anyaga három jelentős tan­tárgy: magyar államjog, ál­lam- és jogelmélet, politikai gazdaságtan. A második évé széleskörű szakirányú vegyes anyag, felöleli igazgatási áganként a közigazgatás egész területét. Az idén az akadémiának 28 elsőéves Pest megyei hallgató­ja van, a második évfolyam­nak pedig tizenkét bentlaká­sos és tizennégy levelező hall­gatója. Ebben a tanévben kis­sé változott az akadémia szer­kezete. Keretei között egy mezőgazdasági jellegű, há­romhónapos továbbképző tan­folyam indult azok számára, akik már elvégezték az aka­démiát és jelenleg mint já­rási elnökök vagy olyan el­nökhelyettesek működnek, akiknek a mezőgazdasági fel­ügyelet is a munkakörükhöz tartozik, de mezőgazdasági főiskolán vagy agráregyete­men nem szerezitek korábban | képesítést. Ennek a tanfolyam- ! nak a megszervezésére a I mezőgazdaság szocialista át- j alakulása miatt volt sürgős | szükség. A tanfolyam hallga- ! fői között van például Diósi | György, a ráckevei, Szabó Já- I nos, a szentendrei és dr. j Gyetvay József, a gödöllői já- 1 i rási elnök, valamint több j I községi tanácselnök. A tanfo- i I jyam hallgatói bentlakók, i ezért _ nem jutott hely az I akadémián valamennyi má­sodéves hallgatónak. — Milyen a Pest megyei akadémisták tanulmányi ered­ménye? — A múlt tanév második féléve után elsőéveseink csak? közepes eredményt értek ei a? vizsgákon, de a másodévesek, \ a bentlakásosok a legjobbak? közé kerültek — hangzik a ? válasz. Boda Mihályra, az aszó-? di járás vb-elnökhelyettesére ? I vagyunk a legbüszkébbek, aki ? j két éven át mindig ? I .... ? mindenből szinjelesen ? ! . . I vizsgázott. £ A dohányzóiban reggel kilenc^ órakor kezdődött a konzultáció/ és jóval egy óra után ért vé-í get. Boruzs Mihály, a politikai^ gazdaságtan instruktora azzal ? búcsúzik hallgatóitól, hogy ala-? posan vegyék át otthon még? egyszer a megtárgyalt, kilenc-? ven oldalnyi anyagot, mert? huszonkettedikén megkezdődik? Visegrádon, a közalkalmazot- ? tak üdülőjében a két hétig? tartó bentlakásos vizsgaelőké-? szító, aztán pedig jönnek a? vizsgák, számot kell adni a? félév nehéz anyagáról. — Azt hiszem, sikerült meg- ? találnunk a tanulás legcélsze-? rűbb módját. A konzultáción? szabad diskurzus formájában? vesszük át az anyagot, alapo- ? san megvitatjuk az egyes kér-? déseket. A vita, a beszélgetési \ forma rögzíti a legjobban a? tudnivalókat. ? Külön instruktora van a má- 5 sik két tantárgynak is, a ma-S gyár államjogé dr. Tóth Fe-Í renc, az állam- és jogelméleté? pedig dr. Horváth Albert. A! lelkes instruktorgárda a -me-í gyei tanács továbbképzési í munkaközösségének irányítása ? szerint működik, ennek pedig; Szabó Sándor, a megyei ta-! Ugyan melyik fiatal ne sze­retné az izgalmas kalandokat, a lélegzetelállító eseménye­ket, a hosszantartó utazást. Nos, aki erre vágyik, vegye a kezébe Dékány András most megjelent új ifjúsági regé­nyét, Az elveszett szigetet, s biztos, hogy megkapja mind­azt az élményt, amire vágyott. Ráadásként, aki olvasta mái' Dékány András előző, tengeri utazásról szóló ifjúsági regé­nyét, az újra találkozhat a már szívébe zárt hősökkel: Dán;Jó bácsival, Szevérrel,l Sottomai- rinávai, Guzsik apóval, Piede- vel, és Zolierrel, akik leg­utóbb, még a Jani an fedélze­tén hajókáztak Észak-Aírika partjainál. Dékány András új regénye talán még érdekesebb, lebi- lincselőbb olvasmány előző könyvénél. Ez már az új re­gény alapötletéből is követke­zik: nem modern hajóval in­dulnak hősei új tengeri útra, Növényélettan óra. Apró fiúcska (hajol a mikroszkóp fölé, s kíváncsian vizsgáigatja a levél alkotóelemeit. Aztán egymás után sorolja a sejteket, magyarázza mi a hajszálerek feladata, s hogyan alakítja át az éltető napfényt a chlorofil. Majsányi László, a tápió- szentmártond mezőgazdasági is­kola vezető tanára elégedetten figyeld tanítványait, akikkel \ sikerült megszerettetni az egyik legnehezebb tantárgyat. ; Majd hogy alaposabban meg- ; győződhessünk, mi mindent ta­nultak már ezek a gyerekek az itt eltöltött három hónap \ alatt, féilibeszakitja a növény- | élettan órát, s egy kis talajtani ismétlést ; iktat közbe. Mint a ..vízfolyás” i fújják a felszólított fiúk, lá- i nyok, má a tulajdonsága a me- ; szes talajnak, hogyan lehet ki- ; mutatni a földben levő kalciu- : mot, miként hat a humuszra a í sav. Az ideiglenes — televí- \ ziószobából átalakított — tan- i teremben huszonöt diák figyeli : szinte lélegzetvisszafojtva az ; előadót. A terem kisebbfajta i laboratóriumnak is beülenék, ; üvegszekrényben sorakoznak a • különféle szemléltető eszközök,

Next

/
Thumbnails
Contents