Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 23. szám
1962. JANUÁR 28. VASÁRNAP PL5I MEGY 'kMírlem 9 PUNTA DEL ESTE 4 z elmúlt hónapokban vi- lágszerte megismerték az elegáns uruguayi üdülőhely, Punta del Este nevét. A kis üdülőhely neve akkor vonult be a világpolitikába, amikor tavaly, az Egyesült Államok elhatározta: összehívjak az Amerikai Államok Szervezetéhez tartozó 21 ország külügyminisztereinek értekezletét, hogy közös szankciókat hozzcmak a forradalmi Kuba alien. A tavalyi áprilisi Ku- ba-ellenes invázió kudarca után az USA széleskörű politikai. gazdasági és diplomáciai offenzívába kezdett, hogy — felsorakoztatva maga mögé a latin-amerikai országokét — elszigetelje Kubát, majd közös katonai agresz- szióval felszámolja Amerika egyetlen szabad földjét. Ezt a célt szolgálta — és szolgálja — Kennedy amerikai elnök „Szövetség a haladásért” (Alianza par Progreso) nevű latin-amerikai segélyprogramja, amely az elkövetkezendő esztendők során 20 milliárd: (!) dollárt helyez kilátásba a latin-amerikai országok számára. Tudvalevő, milyen mély gazdasági elmaradottságban sínylődnek a latin-amerikai országok — éppen az amerikai monopóliumok rabló tevékenysége miatt. Kuba forradalmi példája — a diktatúra felszámolása, a földosztás és az amerikai monopóliumok birtokainak megszüntetése, az államosítások, az életszínvonal emelése, az iparosítás megkezdése, stb. — felbecsülhetetlenül nagy befolyást gyakorolnak az amerikai félteke elnyomott és szegénységiben élő népeire. S milyen forradalmasító hatása van Castro rendszerének, s immár a szocialista építés útjára lépő Kuba a latin-amerikai politikai mozgalmakra — az amerikai imperializmussal szembeni állásfoglalásokra, még kormányszinten is. Ennek ellensúlyozására harangozták be Kennedy 20 milliárd dolláros akcióját — felhasználva ezt a Latin-amerikai országok kormányainak és közvéleményének Kuba elleni hangolására is. P unta de! Estét a washingtoni külügyminisztérium egész sor diplomáciai akcióval igyekezett előkészíteni, hogy biztosítsa a szavazatokat a maga számára — Kuba elszigetelésére. Ezt szolgálta tavaly Stevenson amerikai ENSZ-fődelegátus latin-amerikai körútja. Ez a puhatolódzó látogatás azonban nem sok eredményt hozott a washingtoni boszorkánykonyhára. Az USA mindent igénybe vett a kubai kérdésben ingadozó, vagy vele ellentétes nézetet valló latin-amerikai kormányok befolyásolására s az ezzel kapcsolatos akciókhoz tartozott Quadros brazil elnök félreállítása is ... Az elmúlt hetekben azután még Kem- nedyt is csatasorba állították, aki — reklámmosolyú feleségével oldalán — „villámlátogatást” tett Venezuelában és Kolumbiában. Utóbbinak szánták Punta del Estében az ÜSA „első számú bábjának” szerepét — s a kolumbiai kormány igyekezett is mindent megtenni az amerikai tervek' megvalósulása érdekében. Természetesen nemcsak az amerikai külügyminisztérium készült a január 22-én megkezdődött amerikaközi értekezletre. Latin-Amerika minden országában kibontakozott a szolidaritás Kuba iránt, s a közvélemény széles rétegei igyekeztek erős nyomást gyakorolni egyes kormányokra, mint ez például Venezuelában és Chilében történt. Már hónapokkal ezelőtt kitűnt, hogjf az Egyesült Államok képtelen egységes frontot létrehozni Kubával szemben, s éppen (.aíin-Amerika legjelentősebb, s legnépesebb országai — Brazília, Chile, Mexikó, Bolívia, stb. —- állnak az amerikai imperializmus terveinek útjában. Hiába hozták nyilvánosságra a .legképtelenebb hazugságokat Washingtonban „kubai agresszív tervekről”, az emberi jogok megsértéséről Kubában — ezek a hazugságok mind összeomlottak és észak-amerikai szerzőikre ütöttek vissza. I lyen körülmények között ült össze hétfőn, Punta del Estében, az Amerikai Államok Szervezete külügyminisztereinek értekezlete. Az USA képviseletében Rusk külügyminiszter nem titkolta az Egyesült Államok célját: kétharmados többséggel (tehát legalább 14 szavazattal) olyan határozatot elfogadni, amely felszólítaná Kubát, hogy hatvan napon belül szüntesse meg kapcsolatait a szocialista országokkal. Ellenkező esetAMERIKAI ÁLLAMOK SZERVEZETE Az Amerikai Államok Szervezete (Organization of American States = OAS) az amerikai földrész államainak (Kanadát kivéve) szervezete, az USA vezetésével — elvben az amerikai államok közti együttműködést, a gyakorlatban az amerikai imperializmust szolgáló szervezet. Megalakulásának előzményei 1890- iig nyúlnak vissza, azonban mai alapokmányát csak 1348-ban fogadták el. A 21 tagállam: Amerikai Egyesült Államok, Argentína. Bolívia, Brazília, Chile, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador. Guatemala. Haiti. Honduras, Kolumbia. Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Salvador, Uruguay és Venezuela. Székhelye: Washington. A külügyminiszteri tanácskozó értekezlet (amely most Punta del Esteben ülésezik) esetenként fontos ügyekben tanácskozik. A Pánamerikai Unió — Washingtonban működik — az OAS állandó szerve. ben Kubát kizárják az. Amerikai Államok szervezetéből, s gazdasági, diplomáciai, politikai (és katonai) akciókat léptetnének életbe ellene. Megszakítanák diplomáciai kapcsolataikat, a kereskedelmi együttműködést. Ehhez hozzátehetjük, hogy az USA legengedelmesebb latin-amerikai szolgái (elsősorban a középamerikai „banánköztársaságok”) már az elmúlt fél esztendő során megszakították diplomáciai viszonyukat Kubával. Az USA célja inkább az, hogy az olyan nagy és jelentős országok, mint Mexikó, Brazília, Argentina, Chile, Bolíviai, Uruguay is szakítsák meg a kapcsolatukat Kubával és sorakozzanak fel az amerikai elképzelés mögött, és létesítsenek úgynevezett „egészségügyi védőövezetet” a „kommunista Kuba” körül, hogy az „ne fertőzhesse” a latinamerikai földrészt. Az értekezlet még nem ért véget, s most a „szállodai’’ alkudozások folynak Punta del Estében — Rusk szobájában. Az értekezleten ugyanis Brazília és hat más ország lényegében a be nem avatkozás és az önrendelkezés elve mellett szállt síkra — elvetve a Kuba elleni szankciókat Különösen Brazília szállt szembe az amerikai tervekkel, s bár Argentína megingott, Uruguay pedig szombatig nem határozott véglegesen — Washington eredeti elképzelését máris elvtetették. Különösen nagy hatást váltott ki az értekezleten Dorticos kubai köz- társasági ébrük beszéde, aki sorra megcáfolta a Washingtonban gyártott hazugságokat és határozottan védelmezte a latin-amerikai népek önrendelkezési jogát, a jenkiimperializmussal szemben. Azokra az állításokra, hogy Kubában „idegen katonai támaszpontok” vannak, Dorticos hangoztatta: csak egy idegen támaszpont van Kuba földjén, s ez a guantanamói amerikai haditámaszpont, amelynek fenntartása ellen hivatalosan tiltakozott. B árhogy is végződjék a Punta del Este-i értekezlet, ezekben a napokban egész Latin-Amerika kifejezte szolidaritását és támogatását Kuba iránt, s ezen nem tud .változhatni az USA esetleges időleges (és. megvásárolt szavazatokkal elérhető) sikere sem! Kubát leküzdhetetlen erők támogatják, s az Amerikai Államok szervezete többé már nem Samu bácsi engedelmes gyülekezete! Ez a Punta del Este-i értekezlet első tanulsága. Sebes Tibor Raab nem vállalja az osztrák parlamenti elnökséget Julius Raab szombaton kijelentette: nem fogadja el az Osztrák Néppárt jelölését, amely az osztrák parlament elnöki tisztségét szándékozott felajánlani a volt kancellárnak. Bécsiben valószínűnek tartják: Raab politikai barátjai — az ausztriai mérsékelt politikai rányzat, az osztrák függetlenség és a semlegesség hívei — azért tanácsolták neki a jelölés visszautasítását, hogy minden pártpolitikai tisztségtől függetlenül várja ki a soron következő köztársasági elnöki választást, amelynek nagy esélyese a népszerű osztrák politikus. A Raab-ot követő ausztriai mérsékelt irányzat híveinek visszatérése a politikai életbe ettől függetlenül tovább érvényesül. Ma már biztos, hogy Figl, Alsó-Ausztria tartományi főnöke lesz. A második legfontosabb állami tisztséget viselő osztrák parlamenti elnök székébe ugyancsak Raab közvetlen munkatársi körének egyik ismert személyisége, valószínűleg Maleta, az Osztrák Munkások és Alkalmazottak Szövetségének elnöke kerül, aki Raab lemondásával egyidejűleg mondott le az Osztrák Néppárt főtitkári tisztségéről. Az is lehetséges, hogy Graf, a Raab-kormány volt hadügyminisztere vállalja el a parlamenti elnökséget. Hatvanhat helyett 50-55 óra Jelentés az amerikai holdrakétáról Az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal közleményt adott ki a pénteken pste fellőtt Ranger—3. holdrakéta útjáról. Mint ismeretes, a kísérletnek az lett volna a célja, hogy felvételeket készítsen a Hold felszínéről és műszertartályt bocsásson le a Holdra különböző tudományos megfigyelések céljából. A szombaton hajnalban kiadott közlemény szerint a kilövés sikerült, fim hervad tiszti t tus algériai vár a sáli alvóin A barikádlázadás évfordulóján rendezett nagy fasiszta tüntetések után pénteken ismét az OAS autós embervadászai garázdálkodtak az algériai városok utcáin. Bliöa közelében egy arab kávéház látogatóira zúdítottak gép- fegyvertüzet és négy algériait megöl teli, nyolcat megsebesítettek. Algírban a fasiszta banditák behatoltak egy arab iskolába és a diákok szeme láttára lőtték agyon az iskola igazgatóját. Az egyik lövés megsebesített egy tanulót. Oránban egy arab család ellen intézett támadás-, nak egy halott és négy sebesült áldozata volt. Az esti órákban sok helyütt plasztikbombák robbantak. A merényleteknél több algériai megsebesült. Pénteken 10 halottat és 27 sebesültet jelentettek az algériai városokból. Egy Algériában megjelenő its erőpolilika nem vists valami messzire Nyugatnémet lapok Erich Mende javaslatáról A nyugatnémet közvéleményben nagy érdeklődést keltett Erich Mendének, a Szabad Demokrata Párt elnökének az a javaslata, hogy a bonni kormány nagyköveti szinten kezdjen diplomáciai eszmecserét a Szovjetunióval. Fritz Erler, a Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának helyettes elnöke pártja nevében csatlakozott Mende javaslatához, hozzátette azonban, hogy „az ilyen puhatolózó megbeszéléseket nagyon gondosan össze kell hangolni a nyugati szövetségesekkel”. A nyugatnémet sajtó vezető helyen ismerteti Mende javaslatát, a lapok zöme azonban egyelőre még tartózkodik a határozott állásfoglalástól. Csak néhány lap közöl kommentárt Mende javaslatáról. A szélsőjobboldali Deutsche Zeitung támadja Mendét javaslata miatt és azt hangoztatja, hogy annak megvalósulása „végül is veszélyeztethetné a Nyugat egységfrontját”. A Neue Rhein-Zeitung viszont Mende javaslata mellett foglal állást és a többi között ezeket írja: Az erő politikája és a nagy szavak hangoztatása nem vitt minket valami messzire. Elszigetelődéssel nem enyhíthetjük a kettészakadás keserű következményeit. Minden lehetőséget meg kell vizsgálnunk; a megvizsgálás pedig azt is jelenti, hogy valami kockázatot is vállalni kell. Több jel arra mutat, hogy Washington, London és Moszkva a világfeszültség enyhítésének irányában munkálkodik. Az NSZK hozzájárulhat ehhez. Ez tehát országunk feladata és erről kell folytatni a vitát. Ne utazzék Budapestre Textil- és bőripari utalványát a ruházati árukban nagy választékkal rendelkező PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI V. szakboltjaiban váltsa be Vásárlásával győződjék meg boltjaink szakszerű és előzékeny kiszolgálásáról UTAZIK? VALISA MEG ELŐRE vasúti, autóbusz- és repülőjegyét- IBUSZ Utazási irodák Budapesten es vidékén arab lap jelentése szerint az OAS fegyveres bandiátói ismét négy algériait akartak elrabolni az ©rleansvill-ei fogházból, de a többi arab fogoly szembeszállt a támadókkal és megvédte társait. de a Ranger—3. valószínűleg el fogja kerülni a Holdat. A kilövésnél használt indítómű ugyanis túlságosan nagy sebességet adott a rakétának, amely így 50—55 óra alatt fog elérni ahhoz a metszési ponthoz, ahol találkoznia kellett volna a Holddal. Az eredeti tervek szerint ezt az utat 66 óra alatt kellett volna megtennie. A jelenlegi körülmények között a Ranger—3. mintegy 20—30 000 mérfölddel (32 000—48 000 kilométer) fogja elkerülni a Holdat. Az Országos Űrhajózási Hivatal szakemberei most folytatják azokat a számításokat, amelyeknek segítségével esetleg csökkenteni lehet a hold- rakéta sebességét és tanulmányozzák, hogy tudományos szempontból mit lehet maximálisan kihozni a kísérletből. Bizonytalan időre elhalasztották az első amerikai űrhajós jelölt felbocsátását Az Országos Űrhajózási Hivatal közölte, hogy kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt elhalasztották Glenn alezredesnek. az első amerikai űrhajós jelöltnek szombatra tervezett felbocsátását. Az elhalasztást az tette szükségessé, hogy a kilövőhely fölött sűrű felhőréteg helyezkedett el. Glenn földkörüli útra indítására újabb időpontot még nem tűztek ki. Hivatalos jelentés szerint a meteorológia az elkövetkező két napra is kedvezőtlen időt jósol. Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Glenn alezredesnek magyar idő szerit 15.30 órakor kellett volna földkörüli utazását megkezdenie, miután a kilövést kisebb műszaki hiba miatt egy óra negyven perccel elhalasztották. Az időjárás ez alatt az idő alatt romlott el. A végleges elhalasztást 18 perccel a kilövés időpontja előtt határozták el, miután Glenn nem kevesebb. mint négy órát töltött az űrkabinban. Ez volt az ötödik alkalom, hogy Glenn felbocsátását elhalasztották. Az első űrrepülést 1961. december 20-ra tűzték ki. Azóta, különböző műszaki hibák miatt kellett elhalasztani a kilövést, a szombatihoz hasonló előrehaladott állapotban azonban még egyszer sem voltak az előkészületek. Kennedy elnököt, aki a floridai Palm Beach-ben televízión figyelte a kilövés előkészületeit, azonnal értesítették az elhalasztásról. Mint Salinger, az elnök szóvivője kijelentette, Kennedy kiábrándulással fogadta az elhalasztás hírét és az iránt érdeklődött, hogy mikorra tűzik ki újból Glenn útraindítását. Ismét megkezdődött a „hangszóró-háború u Nyugat-Berlin belügyi szenátorának utasítására, négyheMechanikai Laboratórium felvételre keres gyakorlattal rendelkező elektromérnököket, elektrotechnikusokat, szerszámkészítő, elektroműszerész, esztergályos, marós, köszörűs, mechanikus műszerész és lemezlakatos szakmunkásokat Jelentkezés: Bp. VII., Gorkij fasor 25—27; Személvyeti osztály Telefon: 229—238 és Dunakeszi, alagi telep (repülőtér) telefpn: Dunakeszi 17; ti szünet után, ismét megjelentek a szenátus hangszórókocsijai a Német Demokratikus Köztársaság berlini államhatáránál. A Neues Deutschland szombati számában foglalkozik a „hangszóró-háború”-val és megjegyzi, hogy miután a szenátus semmibe vette figyelmeztetésünket, és a nyugatberlini lakosság óhaját, a demokratikus Berlin hangszórói válaszoltak. A szenátus majd megérti, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nemcsak jobb érvekkel, de erősebb hangszórókkal is rendelkezik. Ötezer chilei bányász utcára került Mint a Prensa Latina hír- ügynökség tudósítója közli, egy Chilében működő amerikai részvénytársaság ötezer bányászt az utcára dobva bezárta a tulajdonában levő bányákat. A bányászszakszervezet tiltakozott az amerikai részvénytársaság törvénytelen I eljárása miatt..
