Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-27 / 22. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf PEST MEGYEI AZ MSZMP P E S T MEGYEI BIZOTTSÁGA í S A ME G V 1 TAN Á c;s LAPJA VI. ÉVFOLT AM, 22. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1962. JANUÄR 27, SZOMBAT A Szovjetunió a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kéri Kongó ügyében Zorin levele a Biztonsági Tanács elnökéhez Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője január 25-én levelet intézett P. Dean- hez, a Biztonsági Tanács elnökiéhez. A levélben a szovjet kormány megbízásából kéri, sürgősen hívják össze a Biztonsági Tanácsot, hogy megvitassa, miként teljesítik a Biztonsági Tanács Kongóra vonatkozó 1961. november 24-1 határozatát. Mint ismeretes, a jelzett határozat egyértelműen elítéli azt a szeparatista tevékenységet, amelyet a katangai tartomány közigazgatása külső segítséggel és idegen zsoldosokkal íolytat és követelte, hogy haladéktalanul vessenek véget e tevékenységnek. Jóllehet, a Biztonsági Tanács említett határozatának elfogadása óta több mint két hónap telt el, a határozatot nem teljesítik katangai érdekeltségekkel rendelkező bizonyos gyarmattartó hatalmak nyílt ellenállása következtében. Ellentétben a Biztonsági Tanács azon utasításaival, hogy minden külföldi zsoldos kiűzésére, Katanga különválásának megakadályozása végett szükség esetén erő alkalmazásával is tegyenek határozott intézkedéseket, az ENSZ hadműveleteit teljes egészében beszüntették. Tették ezt annak ellenére, hogy nem hajtották végre a Biztonsági Tanács határozatának a zsoldosok kiűzésére és a Kongó bel- ügyeibe való gyarmati beavatkozás tűzfészkeinek felszámolására vonatkozó előírásait. Mint a tények mutatják, Csőmbe a külföldi monopóliumok ügynöke, semmibe veszi az ENSZ határozatait és következetesen folytatja Katanga elszakításának politikáját. Csombeval „tárgyalásokat” folytatnak, Csombet biztatják, hagyják, hogy fegyveres zsoldos bandái legyenek, ténylegesen lehetővé teszik számára, hogy újabb fegyvereket és emberanyagot kapjon más olyan országoktól, amelyek nem szégyellik nyíltan megsérteni a Biztonsági Tanács határozatait. A levél megállapítja: a kongói központi kormánynak az a törekvése, hogy Katangát mielőbb egyesítse a Kongói Köztársasággal és biztosítsa e tartományban a központi kormány reális hatalmát, mindenfajta akadályba és külső erők nyílt szabotázsába ütközik, mivel ezek az erők egyre gátlás- talanabbul avatkoznak be Kongó belügyeibe. — A fentebb kifejtettekre tekintettel a szovjet kormány megbízásából kérem önt, hívja össze sürgősen a Biztonsági Tanácsot, hogy megvitassa a kongói kérdésben hozott 1961. november 24-i határozata teljesítésének kérdését — hangoztatja befejezésül Zorin levele. Régi leltár - új üzlet — Milyen volt a múlt évi forgalom? — Még nincs pontos adatunk. A Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat igazgatója Örsy Ferenc, a partnerünk. Most fejezték be az év végi leltárt, s ezzel végérvényesen lezárták az esztendőt. — Idei kérdés: hogyan állnak áruvaj.? — Árukészletünk bőséges, talán egy fokkal több is van. amit mi, kereskedők szívesen látunk. De bízunk benNINCS ilÁRVANYVESZÉLY Pest megyében csak szórványosan fordul elő fertőző kötőhártyagyulladás Néhány hete érdeklődtünk Sólyom Sándornál, a Pest megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás igazgató- főorvos helyettesénél, felütötte-e fejét megyénkben is a fertőző kötőhártyagyulladás. Kérdésünkre akkor tagadó választ kaptunk, addig egyetlen ilyen megbetegedésről sem kapott jelentést a KÖJÁL. Azóta azonban némileg megváltozott a helyzet és újabb kérdezősködésünkre dr. Sólyom igazgatófőorvos helyettes a következőket válaszolta: — Most sincs szó arról, mintha járvány veszély lenne, noha az utóbbi két hétben irtott szórványosan előfordult néhány fertőző kötőhártyagyulladásos eset a megye kü- .önböző községeiben. A mai napig a bejelentések száma nem haladja meg a hetvenet. Ezek közül is néhány beteg még nem került szemszakorvos elé, s így lehetséges, hogy egyesek közülük csak a téli időben megfázás következtében jelentkező közönséges kötőhártyagyulladásban betegedtek meg. A két betegséget ugyanis roppant nehéz elválasztani egymástól, annyira hasonlóak tünetei. — Egyébként ez idő szerint £ egész járások fertőzésmente-^ sek. Például sem az aszódi, ^ sem a szobi és ráckevei já- ^ rás területéről eddig egyetlen ^ fertőző kötőhártyagyulladás- ^ ról sem érkezett jelentés hoz- J zánk. ^ — A fertőzést különben ^ nem „a levegő terjeszti”, ez a ^ betegség csak közvetlen érint- £ kezés útján terjed. Ezért na- £ gyón fontos és ezúton is is- J mételten felhívom rá a lakos- ^ ság figyelmét; senki ne nyúl- ^ jón a szeméhez, még frissen ^ mosott kézzel sem, de azért ^ napjában mennél sűrűbben ^ mossunk kezet. Ez az óvintéz- ^ kedés elegendő a fertőző kö- ^ tőhártyagyulladással szem- £ beni védekezéshez. Felelős-í séggel állítom, nincs járvány- ^ veszély és ehhez megnyugta- ^ tásul még hozzáteszem, a fér- ^ tőző kötőhártyagyulladás vi- ^ szonylag rövid idő alatt í nyomtalanul kigyógyítható.; Fontos azonban, hogy aki a ^ legkisebb gyanút észleli ma- £ gán, azonnal orvoshoz fordul-^ jón. í ne, hogy rövidesen megindul a nagyobb forgalom. — Mikor? — A tsz-ekben most folynak a zárszámadások. Propagandafüzetekkel, nyomtatványokkal hívjuk fel a parasztság figyelmét sok árucikkünkre, a gazdag választékra. — Hiánycikk? — Változatlanul a nagy kép- tísöves TV és az olajkályha. — Uj üzletek? — Az idén is korszerűsítünk és szakosítunk. — Néhány átalakításról hallhatnánk? — A sok közül megemlítem a monori vas-műszaki bolt korszerűsítését, hasonlóképpen aszódi üzletünkhöz. Gyomron a vegyes iparcikk boltot kettéválasztjuk s az egyik felében vegyi- és háztartási szaküzletet nyitunk. Az idén több százezer forintot fordítunk új boltok kialakítására. (t. gy.) A legjobb, a leghaladóbb jövedelemelosztási módszert válasszák a megye termelőszövetkezetei Ankét a termelőszövetkezetekben alkalmazott jövedelemelosztási formákról Az MSZMP Pest megyei Bizottsága és lapunk — a Pest megyei Hírlap — szerkesztősége pénteken egésznapos ankétot tartott több termelőszövetkezeti elnökkel, a termelőszövetkezetekben alkalmazott jövedelemelosztási formákról. Az ankéton részt vett Baráth Károly elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop, osztályának vezetője, Radios Ferenc elvtárs, az ágit. prop. osztály munkatársa, Pénzes János elvtárs, a párt- bizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa és Biró Ferenc elvtárs, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára. Bácskai László elvtárs, a lap felelős szerkesztője nyitotta meg az ankétot, majd Pénzes János elvtárs tartott vitaindító előadást. Elmondotta, hogy a megye valamennyi termelőszövetkezetében foglalkoztatja a vezetőket és tagokat, hogy a körülményeiknek legmegfelelőbb jövedelemelosztási módszereket alkalmazzanak. A jövedelemelosztási módszer napirendre tűzését az tette szükségessé, hogy minél gyorsabban fejlődjenek a termelő- szövetkezetek és az igazságosság alapján, tehát az elvégzett munka szerint osszák éL minden termelőszövetkezetben a jövedelmet. A termelőszövetkezetek gyors fejlődése a termelés növekedésén múlik, ez pedig azon, hogy a tagok mennyire veszik ki részüket a közös munkából. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága az országban elsők között ismerte fel az anyagi érdekeltség elve gyakorlati alkalmazásának nagy mozgósító erejét. Többször megvitatta gyakorlati alkalmazásának eredményeit, s lehetőséget biztosított a termelőszövetkezetek számára, hogy körülményeiknek megfelelően keressék az új, hasznos módszereket. Pénzes János elvtárs elmondotta, hogy a megyében több, az anyagi érdekeltség elvén alapuló jövedelemelosztási forma van használatban. Egyes termelőszövetkezetek a hagyományos munkaegység alapján osztják el a jövedelmet, másutt a hagyományos munkaegység elosztást kiegészítették más ösztönző hatású módszerekkel, mint például a premizálás, a havonkénti előlegosztás, a munkaérték garantálása, stb. A termelőszövetkezetek javarésze a megyei pártbizottság által javasolt eredményességi ' munkaegység alapján javadalmazza tagjait. Több termelőszövetkezetben azonban ezt a jövedelemelosztási módszert is tovább fejlesztették, figyelembe vették a helyi talaj és egyéb adottságokat. Mind az előadó, mind pedig a hozzászólók hangsúlyozták, o legfejlettebb jövedelemelosztási módszer, a pénzbeli munkadíjazás. A megye egykét termelőszövetkezetében az elmúlt évben bevezették a pénzbeli munkadíjazást, de ezek egyelőre kevés gyakorlati tapasztalatot adnak. Az országban azonban sok termelőszövetkezet meghonosította ezt a jövedelemelosztási módszert, s ezek tapasztalata igen kedvező. A megyében idáig tíz termelőszövetkezet jelentkezett arra, hogy az idén a pénzbeli munkadíjazás elvei szerint osztja el a jövedelmet. A továbbiakban Pénzes elvtárs részletesen ismertette e jövedelemelosztási módszer előnyeit. A megjelent termelőszövetkezeti elnökök közül többen felszólaltak, s elmondották tapasztalataikat a különböző jövedelemelosztási módszerekkel kapcsolatosan. Felszólalt Bíró Ferenc elvtárs, az Agrártudományi Egyetem tanára is, aki ugyancsak a pénzbeli munkadíjazás meghonosítását javasolta a megye termelőszövetkezetei számára. Az ankét anyagának ismertetésére vasárnapi számunkban visszatérünk. Indonéz emlékeztető a magyar kormányhoz Nyugat-Inán kérdésében B. M. Diah, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete, január 26-án felkereste Péter János külügyminisztert és emlékeztetőt nyújtott át az Indonéz Köztársaság kormányának állásfoglalásáról a nyugat-iriáni kérdésben. Áz emlékeztető részletesen ismerteti az indonéz kormány és a holland kormány magatartását a nyugat-iriáni kérdésben. A holland kormány — korábbi ígéretével ellentétben — megakadályozta Nyu- gat-Irián visszakerülését az Indonéz Köztársaság kötelékébe és — a megrögzött gyarmatosítók álláspontjához ragaszkodva — sorozatosan visz- szautasította az Indonéz Köztársaság kormányának javaslatait a békés rendezésre. Az emlékeztető felhívja a figyelmet, hogy az Indonéz Köztársaság kormánya 1954 és 1957 között az ENSZ-ben is erőfeszítéseket tett a nyugat- iriáni kérdés békés rendezésére. Ezeket az erőfeszítéseket azonban a holland kormány mindannyiszor meghiúsította, kihasználva azt a körülményt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében a gyarmatosítás elleni erők akkor még nem voltak elegendőek a holland mesterkedések megakadályozásához. Az ENSZ közgyűlése által a gyarmatok felszámolásáról 1960-ban hozott határozatot viszont a holland kormány megpróbálta ürügyként felhasználni arra, hogy nemzetközi támogatást szerezzen a „Nyugat-Irián nemzetközivé tételéről” a „nyugat- iriáni nép önrendelkezéséről” szóló képmutató javaslathoz. Vizsga „Indonézia — hangsúlyozza az emlékeztető — nem ellenzi, hogy a gyarmati népek gyakorolhassák az önrendelkezés jogát. Nyugat-Irián kérdése azonban merőben más. Most ott egy gyarmati hatalom által bujtogatott szeparatista kísérlet folyik, s ez a hatalom törvénytelenül, fegyveres erővel tartja megszállva Indonézia ezen részét?’. Az. emlékeztető a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Indonézia minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni nemzeti méltóságának és területi integritásának megvédésére. Indonézia azonban alapvetően békeszerető ország és még ma is úgy véli, az ajtó nincs teljesen bezárva az előtt, hogy a Nyugat-Iriánnal kapcsolatos vitát ne fegyverekkel, hanem más módon rendezzék. „Mindenesetre Indonézia — húzza alá az emlékeztető — csak azon az alapon hajlandó tárgyalásokat kezdeni Hollandiával, hogy Nyugat-Iriánt át kell adni Indonéziának”. Befejezésül az emlékeztető kifejti, hogy ezeknek a körülményeknek a fényében kell értelmezni Sukarno elnöknek. az indonéz fegyveres erők főparancsnokának 1961. december 19-i parancsát. Péter János külügyminiszter a magyar kormány nevében kifejezte az indonéz nagykövet előtt, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és népe — mint a múltban is — őszinte rokonszenvvel kíséri és támogatja azt az igazságos harcot, amelyet Indonézia kormánya és népe Nyugat-Irián felszabadításáért folytat. # Jelentés az algériai nemzeti felszabadító hadsereg harcairól Vizsgáznak az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnök karának hallgatói. Balázsi Zoltán adjunktus Kiss Dánielt vizsgáztatja A MAP-hírügynökség jelentése szerint, az algériai nemzeti felszabadító hadsereg ^ egységei heves harcokat foly- ^ tatnak Constantine térségében. I Colbert, Ain-Beida, Mila és \ Lafayette környékén a fran- ^ cia csapatok a harcokban 42 * halottat veszítettek. Querata községtől északra a franciák vesztesége nyolc halott és tizenkilenc sebesült volt. A hírügynökség hozzáfűzi, hogy az algériai harcosok más vidékeken is jelentős veszteséget okoztak a franciáknak ostromok és elkeseredett összecsapások során. 1
