Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-25 / 20. szám

í _____________ ’vMii4ap ____________ 1962. JANUÄR 25, CSÜTÖRTÖK V ALKÓ, 1962 JANUÁR VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Ódákul n ködös, sáros a valkói utca, néha látni csak az ablak előtt egy-egy siető járókelőt. Idebenn, az Uj Élet Termelőszövetkezet irodájá­ban vendégmarasztaló tűz duruzsol a kályhában, kelle­mes meleg tölti be a parányi szobát. Az íróasztalok mellett gyorskezű asszonyok összesítik az év végi leltárt, Lannert Já- nosné főkönyvelő pedig azt számolgatja — kérésemre — mit is várhat a szövetkezet a múlt esztendőtől, s mennyit fizet egy-egy munkaegység a közelgő zárszámadáson. Utoljára éppen két esztendeje jártam ebben a dombok közé beékelt, erdőkkel körülvett Gödöllő környéki faluban. Ak­kor is ilyen idő volt, az uta­kat feneketlen sár borította. Az emberek fejében meg ott vibrált a nagy kérdés: vajon hogyan is lesz ezután? Az el­ső közös esztendőre készülő­dött a falu — leszámolva a kisparcellás gazdálkodással, de még alig-alig sejtve az újat. Jól emlékszem Gelybó András tanácselnökre, hogyan is képzelte a község jövőjét. — Óvatosan kell előrelépni — magyarázta akkor — ne- hogy elessünk, úgy szokunk az újhoz, mint a gyermek, a ke­ménytalpú cipőhöz... Örömmel újságolta, hogy akik még tavasszal (akkor ke­rült ki a termelőszövetkezeti tábla a falu határába) húzó­doztak a közöstől, sőt egyene­sen pesti gyárba szegődtek, már szállingóznak vissza. Bal­ta László, vagy Kovács Lász­ló és Zséli Mihály is vissza­tért mire felszedték a nadrág- szíjj parcellák karóit. Azóta két esztendő fordult le az idő kerekén, s amint Lannert Jánosné is mondja, elég sok megpróbáltatás ve­zette át az új Élet Termelő­szövetkezetet a tűzkeresztsé­gen. Mi volt az oka a gyakori elnökválasztásnak, miből ered a szervezetlenség, nehéz len­ne töviről hegyire .megma­gyarázni. Tény az. hogy a múlt évben rendet teremtettek a faluért és a közös gazda­ságért aggódó, felelős embe­rek. — Nem garázdálkodtunk, hanem gazdálkodtunk 1961- ben — jegyzi meg a főköny­velőnő, majd hogy alaposan megértsem, sorolni kezdi, mi­lyen intézkedésekkel szilár­dították meg a szövetkezeti fegyelmet, hogyan adták visz- sza lépésről lépésre a tagok bi­zalmát. Mert a bizalom na­gyon fontos tényezője egy ter­melőszövetkezetnek. Éneikül nem dolgozhat eredményesen a gazdaság. A bizalmat pedig az ígéreteket követő tettek ad­ták vissza a szövetkezet gaz­dáinak. Több mint háromszázezer forint hiányt mutatott most egy éve a zárszámadás mérle­ge. Időközben ehhez még majd félmilliót számolhattak... Öt hónapon keresztül a tagok egy fillér előleget sem kap­tak. Ilyen előzmények után készítették el a szövetkezet új vezetői, most egy eszten­deje — az állam segítségére támaszkodva — a részletes in­tézkedési tervet. Ez több évre megszabta az Uj Élet Termelőszövetke­zet gazdálkodásának irányát A soroksári Duna-ágtoan aratnak a Pest megyei nád­üzem emberei. Az őszi időjá­rás kedvező volt, a Duna víz­állása alacsony, s így könnyen hozzáférhettek az érett nádhoz. Télen akkor kedvez a szeren­cse, ha beáll a Duna. s ke­ménnyé fagynak a süppedős zsombékok. A mostani :dő azonban inkább tavaszias, így hátráltatja a téli aratókat. Még szerencse, hogy negyvenezer kéve helyett hatvanezret vág­tak le a múlt esztendő végén. Még mi, köznapi emberek a jó időnek örülünk, a „náda­sok” várják a hideget. Bíznak abban, hogy beköszönt az igazi tél is, s akkor az eddigi gyenge Rögzítették benne a legfonto­sabb tennivalókat; hogyan szilárdítsák meg a munka- fegyelmet, s miként állítsák vissza a vezetés tekintélyét. Legelőször is arról gondos­kodott a szövetkezet veze­tősége, hogy a tagok rend­szeresen megkapjál? a mun­kaegységre járó előleget. Már­cius közepétől kezdve, minden hónap 15-ig kézh'ez is vehet­ték a 11,40-es készpénzjutta­tást munkaegységenként. Ek­kor került a szövetkezetbe Lannert Jánosné főkönyvelő is, aki legfontosabb felada­tának a pénzügyi fegyelem megteremtését tekintette. A nagy tapasztalattal rendelke­ző, a szövetkezetért oda- adóan dolgozó Lannertné a maga területén szinte hetek alatt rendet teremtett. Meg­követelte a brigádvezetőktől, hogy pontosan vezessék az el­számolásokat, pénzt csak a legszükségesebb kiadásokra engedélyezett. Amikor látták a tagok, hogy a szövetkezet vezetői­nek Ígérete nem csupán pusz­ta szó, tömegesen jelentkez­tek munkára. Felosztották a földet művelésre, s vala­mennyi tennivalóval határ­időre végeztek. A háromezer holdas gazdaságban • 580 ta­got tartanak nyilván. Ebből 140 nyugdíjas szövetkezeti dolgozó. Tavaly, amint^a fő­könyvelőnő is mondja, körül­belül négyszázan rendszeresen részt vettek a munkában. Errefelé sem kedvezett az időjárás, alaposan megnyir­bálta a termésátlagokat a hosz- szan tartó aszály. Mégis, a gondos művelés eredménye­ként, sikerült minimálisra szo­rítani a szárazság okozta ki­esést. S ami megtermett, azt gondosan elraktározták, szi­gorúan fogták a termés minden dekagrammját. Az értékesítés is tervszerűen történt, a szövetkezet eleget tett az ál­lammal szemben vállalt szer­ződéses kötelezettségeinek. Summa-summárum, végül is, ahogy az előzetes számítások bizonyítják, a szövetkezet a betervezett 34 forintos mun­kaegységgel szemben körülbe­lül 30—32 forintot fizet. Vég­eredményben csak két forint­tal kevesebb, mint amire számítottak, de a tervezettnél legalább hat-hét forinttal fi­zethetne többet, ha nem lett volna ilyen aszályos a nyár. A közös vagyon is szépen gyarapodott, most már kö­rülbelül ötmillió forintot vall- hat magáénak a tsz. A múlt esztendő sok tanulsággal szol­gált a szövetkezet vezetőinek, amit az idén feltétlenül figye­lembe vesznek. Már elkészül­tek a tervek, egész sor új intézkedéssel kívánják tovább szilárdítani a közös gazdasá­got. Továbbra is vegyes pro­filú marad a szövetkezet, de lassan egyre inkább az állat- tenyésztés felé halad. Az idén tovább akarják fejlesz­teni az eredményességi mun­kaegység-rendszert is, növe­lik a havonkénti előleget. És akik még nem tértek vissza az üzemekből közsé­gükbe, a valkói Uj Élet Ter­melőszövetkezetbe, minden bizonnyal rövidesen otthagyják az üzemet. Példa erre az a valkói bognár, aki éppen a munka helyett alaposan neki1 indulhatnak. Idei programjuk 130—140 ezer kéve kitermelé­sét írja elő. Étéből hetvenezret a termelőszövetkezetek kap­nak. A fennmaradó másik részből a feldolgozó üzem nádipallót és stukatúrnádat gyárt. Az állami és magánépít­kezéseknél egyaránt keresik ezt az egyszerű, mégis nélkü­lözhetetlen építőanyagot. A kereslet igen nagy. Csak álékor lehetne kielégíteni ma­radéktalanul. ha a megye te­rületén található nádasoknak egy gazdája lenne. Ez nemcsak az ésszerű gazdálkodást, de az igazságos és a szükségleteknek megfelelő szétosztást is jelent­hetné. napokban jelentkezett belé­pésre. Eddig Pesten dolgo­zott, mint mondta is, most már úgy látja, jobban meg­találja számítását otthon. Kedvező kilátásokkal, ered­ményes esztendő lezárása után készülnek a valkóiak az ün­nepélyes számvetésre. De nemcsak az irodában, hanem kint a határban is dolgoznak már. hordják a trágyát, ké­szítik a melegágyakat. így zajlik az élet VaJkón, 1962 januárjában. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa dr. Brezanóczi Pálnak, az egri főegyházmegye apos­toli kormányzójának, a bé­kéért folytatott tevékenysége, valamint az állam és a katoli­kus egyház közötti jó viszony érdekében kifejtett munkássá­ga elismeréseként 50. születés­napja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje 2. fokozata kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál je­A gödöllői járás egyike azoknak, ahol a legtöbb ál­lami gondozott gyermeket ne­velik családi körön belül. Ró­luk, és az állam gondoskodá­sáról beszélgettünk dr. Her­nádi Lászióné gyámügyi elő­adóval. — Kik a nevelőszülők és milyen követelményeknek kell megfelelniük? — LegtöBbjük dolgozó pa­raszt. Üzemi munkás, más foglalkozású már jóval keve­sebb. Azt, hogy kinek adunk kisgyermeket nevelésre, alapo­san megnézzük, szigorú felté­teleket szabunk. Megfelelő, egészséges lakást kell biztosí­taniuk, a gyermeknek külön fekvőhelyet. A feltételek közé tartozik, hogy egy szobában csak hárman áthatnak. Vala­mennyi családtag egészségi állapotát megvizsgáljuk, be­teg emberekre nem bízunk gyermeket. Azt talán mon­danom sem kell, hogy a családnak megfelelő jövedel­met kell Igazolnia. Ma már nem fordulhat elő, hogy va­laki az állami gondozott gye­rekek tartásáért kapott pénz­ből akarjon megélni, mint ahogy ez régebben gyakori volt. A nevelőszülőket első­Bemutatják Nyikolajeva Útközben című regényének filmváltozatát Magyarországra érkezett és hamarosan a közönség elé kerül Nyikolajeva Útközben című regényének kétrészes szovjet filmváltozata. A film- átvételi bizottság ezenkívül két új lengyel alkotás be­mutatása mellett is állást foglalt. Megjelenik majd a mozik vásznán a Ma éjjel meghal egy város című új­donság, melyet a moszkvai fesztiválon kitüntettek és az Éjjeli vonat című lengyel film, Kawalerowicz rendező műve. (MTI) len volt Kiss Károly, az Elnö­ki Tanács titkára, Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese, dr. Hamvas Endre psanádá megyés püs­pök, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, dr. Beresztóczy Miklós c. prépost, az Országos Béketanács kato­likus bizottságának főtitkára és dr. Horváth Richard temp­lomigazgató, a Katolikus Szó főszerkesztője. (MTI) sorban a gyerekszeretet ve­zérli, amikor hozzánk fordul­nak. S hogy a nevelésre ki­adott gyermek semmiben ne szenvedjen hiányt, arra szi­gorúan és rendszeresem fel­ügyelünk. — Milyen juttatást kapnak a nevelőszülők? — Egy családhoz általában egy-két gyereknél többet nem adunk. A testileg, szellemileg fejlett gyerek után havi két­százötven, a több törődést kí­vánó. szellemileg fejletlen gyerek után havi négyszáz fo­rintot fizet az állam. Ezenkí­vül az állam látja el a gyer­mekeket ruházattal is. Évente egy téli és nyári öltözetet, há­rom pár cipőt, teljes alsóneműt kapnak. Téli- és tavaszikabó- tot háromévenként cserélnek. Tanszerrel, könyvekkel úgy­szintén az állam látja el őket. Tapasztalatunk azonban az, hogy a gyerekeket ezen túlme­nően a nevelőszülők is öl­töztetik. A legtöbb helyen nem lehet megkülönböztetni, me­lyik a saját, és melyik a gon­dozott gyerek. A gyerekek tartását, tisztaságát, a velük való törődést havonta, rend­szeresen ellenőrizzük. Ebben nagy segítséget nyújtanak a ■ai.nilfllinmilll. I m "I — ROSSZ VICC VOLT Túri János észrevette, hogy a ceglédi áruház előtt egy iá­hoz támasztva áll Révész Ist­ván kerékpárja. A kerékpár tulajdonosa a közeli pádon ült. egy ismerősét várta. Miután Tuiri úgy vélte, hogy a kerék­párt nem őrzik, egy óvatlan pillanatban felpattant rá és elhajtott. Csakhogy Révész István sem volt rest és utána­sietett. Amikor Túrit tetten- érte, az, mintha mi sem tör­tént volna, kedélyesen azzal magyarázta ki magát, hogy csak mag akarta viccelni. Ké­sőbb Túri újabb kerékpár- szerzésire határozta el magát. A leértékelt áruk boltja előtt Molnár Andrásné fához tá­masztott kerékpárját lopta el, szétszedte és egyes alkatré­szeit a saját kerékpárjára fel­szerelte. A járástoíróság Túri Jánost hathónapi felfüggesz­tett börtönbüntetésre és 200 forint pénzbüntetésre ítélte. Tudósítás a földműves- szövetkezet küldöttgyűléséről Vasárnap tartotta küldött- gyűlését a Nagykőrösi Földmű­vesszövetkezet. Molnár László ügyvezető beszámolójában a többi között elmondta, hogy négy évvel ezelőtt 4429 tagja volt a földművesszövetkezet­nek és a részjegyek értéke 287 800 forintot tett ki. . 1962 januárjában 5354 tagja van a földművesszövetkezetnek,, a részjegyek értéke pedig meg­haladja a 384 ezer forintot. Az utóbbi években sok új beru­házást eszközölt a Nagykőrösi Föidművesszövetkezet. Többek között felépült. 9^. új .áruház. és a piaci gyümölcs-zöldség pavi­lon. Jó eredmények születtek a munkaversenyben. Nyolc bolt elérte a „kiváló” címet, kettő­nek a 'kollektívája rászolgált a „szocialista brigád" címre. A föidművesszövetkezet 1961. el­ső félévében elnyerte a „kiváló föidművesszövetkezet” kitün­tetést, a vele járó pénzjuta­lommal. A szövetkezet vagyo­na meghaladja a tizenegymil­lió- forintot. Terveik között szerepel egy bolt felújítása és egy korszerű háztartási vegyi­bolt megnyitása. Korszerűsítik a szállodát és megfelelő helyi1 séget létesítenek a baromfi- és tojásfelvásárlás részére. A földművesszövetkezet egyéb­ként 1962. január 1-től nem nőtanács és a vöröskereszt aktívái, akik állandóan fi­gyelemmel kísérik sorsukat. — Általában mi az észrevé­telük; szeretik-e, megfele­lően törödnek-e a gyermekek­kel? — Nyugodt szívvel mondha­tom; igén. Van egy-két olyan idősebb nénink, akinél a hi­giéniával, ha nagyon akarnánk, találhatnánk kifogásolni valót, viszont szeretetben annál töb­bet nyújtanak. De ez a kifo­gásolni való csak szórványos jelenség. Ellenőrzéskor a szomszédokkal és a gyerekek­kel is beszélgetünk. Egyetlen olyan esetre emlékszem Vác- szentlászlón, ahol hanyagul, nem kellő szeretettel bántak a kiadott gyerekkel. A gyere­ket természetesen azonnal máshová helyeztük. Dányon jelenleg két kicsit akarnak örökbe fogadni. Min­den évben van olyan gyere­künk, akit a nevelőszülők úgy megszeretnek, hogy örökre magukénak akarják vallani. — Meddig maradnak a gyerekek a nevelőszülőknél? — Ha a gyerek szellemileg jól fejlett, ott jár iskolába. Ha azonban gyógypedagógiai ne­velésre szorul, akkor vagy Pé­tartozik a ceglédi járás föld­művesszövetkezeti központjá­hoz, hanem közvetlen felettes szerve a MÉSZÖV lett. MOMPRoViaERB Olvad a jég Káván Képletes a cím. Káva ugyan­is a monori járás községei kö­zött sokáig fehér folt volt a népművelés térképén. Most vi­szont a jelek szerint Kávára is betört a tanulási vágy. A tsz- tanfolyamra huszonketten jár­nak. Az ezüstkalászos gazda­tanfolyamnak is sok hallgatója van. Nagyon elmaradtak még az ismeretterjesztő előadások rendezésével. Ez ideig mind­össze egy előadást tartottak, mintegy negyven hallgatóval. Az érdeklődők száma azt mu­tatja, hogy igenis, a kávaiak szívesen eljönnek egy-egy ér­dekesnek ígérkező, tanulságod előadásra. Sajnálatos, hogy a tömegszervezetek úgyszólván semmilyen tevékenységet nem fejtenek ki a községben. Az sem válik a falu művelődésé­nek előnyére, hogy az öt isko­lai nevelő közül mindössze egy lakik helyben. MONOR HÚSZ ÉV MÚLVA A monori tanács ez évi első ülését a többi között a falu távlati rendezési tervének szentelte. A község további terjeszkedésére a négyes szá­mú főút mentén az úgyneve­zett Páskom szolgál. A főút­tól a lakott területet erdősáv fogja elválasztani. A vasút mellett kijelölt ipari centru­mot szintén erdősáv veszi kö­rül. A távlati tervben a többi között szerepel egy nyolcszáz férőhelyes kulúrház is a Viga­dóval szemközt lévő sarkon. Űj iskolák, óvodák és bölcső­dék is épülnek a faluban. A monori piactéren egy, árjház és egy zárt vásárcsarnok fog épülni, A Monori erdő a táv-: lati program szerint, négyszáz ágyas kórházat kap. EGY PERC HUMOR Autóbuszmenetrend — elv, amely a valóságban elvétve lé­tezik. Hagyma — tavaly élel­miszer-cikk volt, az idén nem használjuk kellemetlen szaga miatt. Fehér kenyér — értsd; világos barna. Barna kenyér — ugyanaz, mint az előző, csak hatvan fillérrel olcsóbb. Hab — sör pótlására használják. Tojás — könnyen törik, ezért általában kiment a divatból. Vecsési káposzta — Pesten még kapható. Só — atomelhá­rító szer, azelőtt ételek ízesí­tésére használták. celre, vagy Budapestre ke­rül, intézetbe. Általában egy- egy gyerek hosszú éveket tölt a nevelőszülőnél. Legnehezebb problémánk az intézeti neve­lés. Pest megyének ugyanis tíz éve nincs saját kezelésben levő gyermekvédő intézete. A Kállai Éva utcában levő gyermekotthon egy része ugyan a mi rendelkezésünk­re állt, de amióta a főváros vette kezelésbe, ők foglal­koznak a helyjuttatással, a Pest megyed gyerekek számá­ra. Különösebben nem pa­naszkodhatunk, bár sokkal jobban tudnánk mi magunk gazdálkodni a saját kezelés­ben levő gyermekotthonnal. — Már többször megemlí­tettük illetékes helyen, hogy a gödöllői kastély, amely ma szociális otthon, alkalmasabb volna gyermekvédő intézet­nek. A harmincholdas parkot, a termeket így jobban lőhetne hasznosítani. Ugyanez a vé­leménye a megyei tanácsnak is, ahol, tudomásom szerint, már többször folyhattak tár­gyalásokat, miképpen lehet­ne ezt. a számunkra oly jelen­tős kérdést megfelelően ren­dezni. — Jövőbeni terveik? — Tovább bővíteni a neve­lőszülők hálózatát olyan csa­ládokkal, akik, amellett, hogy szeretetteljes bánásmódot, el­látást nyújtanak a gyerme­keknek. gondos szocialista ne­velésben részesítik őket. K. M. ARATNAK A DUNÁN Súlyán Pál Tavaszra 150 féle új formájú napszemüveg kerül forga­lomba. Különösen érdekesek a keskeny vonalú és a színes műanyaggal díszített szemüvegek. A keretek a hófehértől a feketéig különböző színámyalatúak • ......... . > '■ n-r>.-n o ^ Z ,t ,-,T,'•'*?. r> H «7W* <• «.U •>««; .*'* Dr. Brezanóczi Pálnak, az egri főegyházmegye apostoli kormányzójának kitüntetése Szeretni — és nevelni őket Semmi panasz — Sok szeretet — Jelentős állami segítség Gondozott gyerekek sorsa a gödöllői járásban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents