Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-05 / 3. szám
PEST MECVn ^Cirlap 1962. JANUÁR 5, PÉNTEK Csaknem négyezer mezőgazdasági munkaművelet teljesítménynormáját és díjtételét dolgozták ki a pénzbeni munkadíjazást alkalmazó termelőszövetkezetek részére Az elmúlt évben kísérletképpen 35 termelőszövetkezet vezette be a garantált pénzbeni munkadíjazást és jövedelemrészesedést, amelynél a szövetkezet munkaegység közbeiktatása nélkül, közvetlenül pénzben számol el tagjaival. Az új rendszer idei bevezetésére eddig több mint kétszáz, szilárdan gazdálkodó, hozzáértő vezetéssel és jó számvitellel rendelkező termelőszövetkezet jelentkezett. Vezetőik részére decemberben országszerte tapasztalat- cseréket rendeztek azokban a szövetkezetekben, ahol tavaly a legsikeresebben alkalmazták a pénzbeni munkadíjazást. A pénzbeni munkadíjazás és jövedelemrészesedés első évi szélesebb körű kísérleti alkalmazásának tapasztalatait a Földművelésügyi Minisztérium összegyűjtötte és értékelte. s ennek alapján tájékoztatót adott ki az érdekelt szakigazgatási szerveknek és termelőszövetkezeteknek. A minisztérium szövetkezet- politikai főosztálya a Tudományos Akadémia mező- gazdasági üzemtani intézetének közreműködésével kidolgozta a pénzbeni munkadíjazás alapjául szolgáló munkanormák és díjtételek rendszerét. A norma- és díjtétel-rendszer első része a termelőszövetkezetekben előforduló, csaknem négyezer munkafolyamat, illetve munkaművelet napi teljesítménynormáját tartalmazza. A másik rész az egyes munkafolyamatok, illetve műveletek egységnyi mennyiségének elvégzéséért elszámolható díjtételeket ifpzli,, A Földművelésügyi Minisztériumban kidolgozott norma- és díjtétel-rendszer nagy segítséget nyújt a pénzbeni munkadíjazást bevezető termelőszövetkezeteknek, de azt a szövetkezetek nem alkalmazhatják mechanikusan. Az országos átlagviszonyokat tükröző rendszer természetesen nem vehette figyelembe az egyes szövetkezetek sajátos üzemi viszonyait, i csak támpontot nyújt ahhoz, | hogy a szövetkezetek kiala- j kítsák a helyi körülmények- ! nek legjobban megfelelő munkanormákat és díjtételeket. A minisztérium tájékoztatója részletes módszertani útmuta- | tást ad a helyi munkanormák és díjtételek kialakításához is. (MTI) Az Akadémia elnöksége jóváhagyta a Magyar Tudományos Akadémián 1962-ben rendezendő tudományos tanácskozások programját, 32 tudományos összejövetelre kerül sor és ezek többségén külföldi tudósok is részt vesznek. A kongresszusok javarészt olyan ] SOLYMÁR VARA A Dunakanyar s a Piiishegység már az Árpádok alatt is, s nem különben Nagy Lajos idejében, legkivált pedig Mátyás király életében, hazánk hadászati, közigazgatási, legfőképoen pedig pedig kulturális központja, és telistele volt szebbnél szebb palotákkal, kastélyokkal, várakkal. Visegrád, vagy a kissé távolabbi Esztergom kiásott romjai, igen magas magyar műveltségről, átlagos európai szintű, vagy annál is magasabb kultúráról vallanak. A méltán híres főváros — Buda — környéke is, nem egy építőművészeti alkotással dicsekedhetett. Példa rá hazánk legszebb romépülete, a zsám- béki templom, a nemrégiben feltárt buda-hegyvidéki királyi kastély-romok, a hűvösvölgyi Nyék község, vagy az idők viszontagságai közt nyomtalanul eltűnt, megsemmisült Solymár vára. A Buda környéki hegyvidék egyik legbájosabb „szögletének” szépfekvésű, a kirándulók által nagyon kedvelt községe a fővárossal határos Solymár. Egyes oklevelek tanúsága szerint, ezt a falut a Gizella királynéval bevándorolt erdőirtó bajorok alapították István király idejében. 1255-ben IV. Béla király Solymárt, a szomszédos Pestit idegkúttal együtt, a margitszigeti apácáknak adományozta és a tatárjá'fásra ' következett nagy várépítési program keretében Solymár is megépítette a maga várát. A fennmaradt feljegyzések elmondják, hogy a várhoz tartozó községben éltek királyaink vadász- sólymainak idomítói. Okleveles adat. 1401-ből keltezet- ten, a várat Castrum Salmar néven említi. 1437-fői 1490-ig a várnak több, mint tíz gazdája volt köztük Mátyás király, s őt követően a királ" terme- j szetes fia Corvin János herceg. akit atyja szeretett volna trónja örököséül elismertetni; a király Bécs elleni hadjárata is ezt célozta. Igazságos jelzővel felruházott uralkodónk Bécsben bekövetkezett hirtelen halála után éppen azok az urak fordultak az ifjú herceg ellen — Bakócz Tamás egri érsek. Filipec kancellár és a herceget menekülése közben kifosztó Báthory István és Kinizsi Pál —, akiket a nagy király emelt magas polcra és halmozott el birtokadományaival. Mátyás király életéiben a korai reneszánsz stílusban átépített solymári vár fényben és pompában vetekedett a tudomány és pompakedvelő nagy uralkodó bármely nyaralópalotájával, s megköze- líthetőleg fogalmat alkothatunk szépségéről a napjainkban kibontakozó visegrádi ásatások nyomán, mert ha a solymári nyaralókastély nem is közelítette meg a Dunakanyari királyi lakhely szépségét, pazar pompáját, de mint ahogyan a visegrádi úgy a solymári is felülmúlta nem egy gazdag nyugati uralkodó hasonló építkezéseit. Az egykori nagyszabású Mátyás-kastélyt bizonyára a j portyázó török rabolta ki és j égette fel. annyi más szép j Buda környéki középkori épü- ; leiünkkel együtt. Az 1690—95. évi összeírd- sok során maga Solymár köz- ség is az elpusztult helységek között szerepel, s a XVIII. század folyamán német telepesek népesítették be újra. Bél Mátyás, a magyar földrajzi irodalom tudós megalapítója, 1730 körül járt errefelé és az 1737-bem megjelent Notitia Hungáriáé Novae Historico-Geographica című munkájában, szomorúan emlékezik meg az elpusztult, de romjaiban is nagyszerű képet mutató solymári várról. Ettől az időtől kezdve két évszázad elég volt, hogy a szabadon álló és minden pusztulásnak kitett nagyszabású váromladékok nyomtalanul eltűnjenek a föld színéről; köveit a betelepülő német lakosság széjjelhordta és beleépítette hajlékaiba. Milyen szomorú, hogy a nagy király Buda környéki pompás lakaiból még nyom sem maradt A huszas—harmincas évek ásatásai során a solymári várhegyen méteres mélységekben sikerült a vár alapfalait megtalálni és ekkor, meg későbben is több helyen római leletek; kőtörmelékek, cserepek és pénzek kerültek napvilágra A kiásott bástya kövei között szépen megmunkált, aránylag ép lőréskere- teket is találtak, de ezek már sajnos mit sem árulnak el a palota egykori nagyszerűségéről. Borsi Darázs József tárgykörrel foglalkoznak, amely a gyakorlatot közvetlenül is érinti. ilyen például a takarmány termesztési és gazdálkodási konferencia, a búzagenetikai és nemesítési konferencia, a szocialista országok agrárgazdasógtani tudományos intézeteinek negyedik konferenciája, valamint a termelőszövetkezeti jogi konferencia, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kialakult és fejlődőben levő új jogterület kérdéseit vitatja meg. Hasonlóképpen számos, az ipar munkáját érintő tudományos tanácskozás is lesz, mint a diesel-motorok fejlesztési kérdéseiről, az épületszerkezetekről tárgyaló konferencia, vagy a vákuum- és elek- trofizikai kollokvium. A népgazdaság szempontjából érdekes kérdéseket tárgyal a földrajzi konferencia is, hiszen a tájegységekkel, valamint az ipari és mezőgazdasági termelés területi megosztásának kérdéseivel foglalkozik. Budapesten lesz a Nemzetközi Földrajzi Unió nemzeti atlaszok bizottságának munkaértekezlete is. Az elméleti jellegű tanácskozások között szerepel a nemzetközi kozmikus sugárzási konferencia, a nemzetközi geofizikai együttműködés európai és ázsiai regionális ülésszaka, a szocialista fejlődés általános törvényszerűségeiről és a nemzeti sajátosságokról tárgyaló munkaértekezlet. •v Az elektronikus számológépek fejlesztésére és alkalmazására irányuló hazai kutatásokat két tudományos ülésszak is segíti. Az egyik a matematikai logika és a matematikai gépek elmélete című kollokvium, a másik az a nyelvtudományi munkaértekezlet lesz, amelyen a matematikai nyelvészet és a gépi fordítás problémáit vitatják meg. Több konferencia összegezi a magyar biológiai és biofizikai kutatások eredményeit. (MTI) Különbizottság vizsgálja a Nyugati pályaudvar korszerűsítési lehetőségeit, a felújítási munkálatok több évet igényelnek Közismert tény, hogy az utóbbi időben megnőtt az utazási kedv, s így sokkal több utas fordul meg a Keleti, Nyugati s a Déli pályaudvaron, mint egy-két évvel ezTÍZPERCES MEGBESZÉLÉS Ha az ember már hat éve dolgozik együtt a többiekkel, sok mindent a hangsúlyból is megért. Igaz, csak két esztendeje alakítottak tizennégyen brigádot, de Szűcs Jóskát már szavak nélkül is megértik. Amikor délben körbejárta őket, s kérte a brigádot, műszak után maradjanak itt tíz percre, valamennyien megérezték Jóska hangjából, hogy akar valamit Csak nincs valami baj? Fél éve kapták meg a szocialista címet, s azóta úgy hajtanak, úgy csinálnak mindent, hogy a legrosszakaratúbb kritikát is kibirják. Hát akkor mi van? A heti megbeszélés megvolt, az kiesik a számításból. Valami együttes program? Amikor dudáltak, s a többiek a fürdőbe igyekeztek, ók Jóska felé lépkedtek. Itt-ott mondták is nekik: már megint mit fundáltok ki? Pusmognak már megint, dupla szocialisták akarnak lenni — szúrta oda rosszmájúan az egyik. Nem sokat hederítettek már rá. Amikor megalakították a brigádot, szinte mindenki gyanakodva figyelte őket. Most már csak néhányan. És ez kezdetnek éppen elég. Hanem amikor Szűcs Jóska beszélni kezdett, egyszerre elment a jókedvük. Ilyen hülyeséget. Odavenni a Balogh-gyereket a brigádba? Azt akit már a harmadik műhelybe lökdöstek. mert nem kellett sehol? Arról nem is szólva, hogy itt nyolc-tíz esztendős gyakorlatú szakmunkások vannak, nem olyan kezdők. mint Balogh Feri! Lógós, nagyszájú, kinek jutott ez eszébe? Szűcs se gondolta, hogy ekkora vihar kavar a dolog. Igaz, amikor Bodó elvtárs beszélt vele a pártirodán, figyelmeztette, nem lesz könnyű dolga. De hogy ennyire felhorkanjanak a többiek, ennyire ne akarják, azt nem gondolta. Mert azok sorolták a magukét; — Nem azért lettünk szocialista brigád, hogy most odadobjuk a címet... — Fuccs az egésznek, ha ez a gyerek idejön ... — Nem is lehet tag, mert nem üti meg a mértéket! Ilyen alapon mindenkit ide vehetünk... _Lépjen be akkor az egész m űhely! Nem? — Mindig velünk tolnak ki. A legrohadtabb munkát is nekünk adták, mert tudták, hogy nem morgunk érte, mint a többiek. — Tiszta leégés. Alig tudta lecsitítani őket. Akkora volt a hangzavar, hogy néhányan a kifelé igyekvők közül is hátrafordultak, azt lesték, vajon mi ez a ri- billió a Sallaisoknál? — Nincs igazatok — kezdte kicsit tétován, mert érezte, valami van közötte, meg a többiek között. Mintha most kezdenék. Két éve ugyanez volt. Akkor is mibe került, míg megértették, miért jobb, ha brigádban vannak. Most ezt nem akarják megérteni. — Azért vagyunk szocialista brigád ... Elakadt. Érezte, nem jó úton halad. Ha itt valami agi- tációs beszédet mond, annak nem lesz sok foganatja. Tekintete tétován körbejárt, s hirtelen jutott eszébe az, mint mindig, ami a legjobbnak bizonyul. Faragó Jancsi! Ez az. Ránézett, mintha csak neki mondaná, úgy mondta: — Jancsi! Hányszor késtél te el, mielőtt brigádba jöttél? Látta, a többiek is felkapják a fejüket, nem értik, mit akar. Jancsi restellkedve, félretaposott sarkú, spén marta munkacipőjével a betont bö- ködte, úgy válaszolt: — Hát... elég sokszor ... — És azóta? — Azóta? Jól tudod, hogy egyszer se! Most már nem lehetett megállítani. Ment sorba a töb- bieken; — Vince! Ittál? Ittál bizony. És azóta? Csak amennyi jólesik, igaz? — Sándor! Minden munka ellen kifogásod volt. Hogy veled mindig kitolnak!? Most meg egy szót se szóltál, pedig tényleg ránk tolták a nehezebbet! Majoros akart valamit mondani, de nem engedte. Most már jött belőle a szó, érezte, nem szabad abbahagynia, mert akkor kárbaveszett az egész, nem sikerül. —Talán a jó istenke változtatott meg benneteket? Mi? A brigád! Igaz? Azért, mert tudtátok, hogy tizenhárom szempár figyeli, amit csináltok. Akkor már nehezebb dolog ugrálni! És hányszor kellett elkapni valakit közülünk? De hányszor! Egyszerre szentek lettetek? Most már ti vagytok a jó fiúkák, másra meg fütyültök ... Kifulladt, ahogy már sokszor. Pedig még sok mindent akart mondani, de csak egy suta félmozdulat lett belőle a levegőben, olyan legyintésféle, s elhallgatott. A tekintetét kereste a többieknek, ott rögtön leolvassa, megnyeri-e a csatáit, vagy visszavonhatatlanul elvesztette? Bódénak lenne mégis igaza? Hogy is mondta tegnap? Olyan magának való brigád ez a Sallai. Csak befelé néztek, de körülöttetek mi van, az nem nagyon izgat benneteket. Pedig nekünk nem kirakatbrigádok kellenek ... Faragó Jancsi akadozva, uj- jával feléje böködve kezdte; — Te mindig kitalálsz var lamit. Miért nem jó nekünk így? Ugyan, a fene se ismeri annyira ezt a Balogh-gyereket. Lehet jó is, de az is lehet, hogy átalkodott rosszféle, az isten se faragja másnak. — Nahát, itt aztán nem ugrálhat — szólt közbe Marjai, s a maga módján megtoldotta: — Mert akkor bizony megbillentjük a fiatalurat! Mókis Vince aggodalmaskodott; 2 — Ja ám, az rendben, hogy ^ foglalkozunk vele. De az ^ eredménye? Leveri a mien- í két is ... ^ — Már miért verné? Sí — Hát..; csak gondoltam... ; — Ha hagyjuk, akkor leve- \ ri... ;S — Talán helyette is dolgoz- i zunk? ií — Ki mondta! De vele! Megy ott a meló, ha a körmé- 3 re nézünk. ^ Már bele sem szólt. Mi- nek? Megindult már a lavi- na, ha már egymást cáfol gat- í ják, akkor már nincs baj. Bal'- ^ ba Károly a maga csendes J módján szólalt meg, de a ; többiek rögtön elhallgattak. ; ö a legidősebb a brigádban,^ meg szakmailag is ő a leg-; jobb. Ha ő mond valamitJ akkor odafigyel az ember. í / — Tulajdonképp Jóskának ; igaza van. De én nem . ha- J markodnám el a dolgot. Mond-^ juk, egy hónapot törődnénk; a gyerekkel. Csak úgy. Az- $ tán majd meglátjuk. Leheti fehér is, lehet fekete is. / A többiek csajj bólintot- ^ tak rá, de látta, tökéletesen £ egyetértenek Barbával. S nem £ tudta, de érezte, hogy egy; hónap múlva biztos felveszik í a brigádba a Balogh Ferit. ^ Marjai rikkantott egyet: $ — Tíz percből fél óra tett, / egye a fene, s ha lúd. legyen / kövér, gyertek, bedobunk egy; krigli sört az asszonynak már; úgyis magyarázkodni kell...! Egymást taszigálva, nevetve; mentek kifelé, hogy bedob-; ják azt a krigli sört. Mészáros Ottó előtt. A forgalomnak ez a nagyarányú növekedése sürgetően előírja a budapesti nagy pályaudvarok korszerűsítését, felújítását. Ezek a munkálatok azonban nagyon jelentős anyagiakat igényelnek. A MÁV először a Keleti pályaudvar általános tatarozásához, felújításához látott hozzá. A csarnok külső- és belső falait és homlokzatát mái'- rendbe' is hozták* ■■ 1962- ben átépítik az üvegtetőt, hő- és fagyálló üveggel vonják be. A Déli pályaudvar kisebb arányú bővítésére még ez év első felében sor kerül s a tervezők dolgoznak a Kelenföldi pályaudvar korszerűsítésének előkészítésén. Most már napirendre kerül a Nyugati pályaudvar rendbehozatala, korszerűsítése is. Ezzel kapcsolatban Német József közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója a következőket mondotta: — Az az elgondolás, hogy mind a külső, mind a belső térségeket az eddiginél lényegesen jobban kihasználjuk, helyes, de a megoldása azonban korántsem egyszerű. Előzőleg ugyanis fel kell mondani a pályaudvar épületében tartózkodó KÖZÉRT-nek, s az elbontásra ítélt raktárak bérlőinek. A tulajdonképpeni tervezés csak akkor kezdődhet meg, amikor már a tervezők pontosan látják, milyen térségeket használhatnak fel a közönség ; igényét szolgáló létesítmények i építésére. A MÁV a Nyugati ; pályaudvar korszerűsítésének i előkészítésére különbizottsá- i got hívott életre, amely pon- ; tosan felméri a tennivalókat : és a lehetőségeket. A felújítá- : si munkálatok több évet ígé- \ nyelnek, azonban már a lehető i legrövidebb időn belül meg ; szeretnénk oldani a pályaud- i var Váci úti oldalán levő tér ! bővítését, hogy ezzel is ké- i nyelmesebbé váljék a pályud- ; varra érkezett utasok számara j az autóbuszra, taxira történő | felszállás. (MTI) > i Köszönöm a tolókocsit ; Az önök közbenjárására, a ; Nagykátai Járási Tanács szo- ; ciális osztályának segítségé- ; vei rövidesen hozzájutok egy | motoros tolókocsihoz így j már nem vagyok az ágyhoz, ; vagy a székhez kötve, ha- j nem a lakásban is és az ut- ! cán is közlekedhetek, mozog- í hatok. Közbenjárásukat és a j segítségüket köszönöm. • ; Döntök Pál, ! Tápiógyörgye. Mező Imre u. 9. Nagy gyakorlati és tudományos jelentőségű tanácskozások az Akadémia kongresszusi programjában Megmondtam, hogy hamarosan megpillantjuk a földet...
