Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-23 / 18. szám

1963. JANUAR 23, KEDD n ist »f tcr \MivIap 3 ISMERKEDÉS A MAI FALUVAL Februárban tíznapos falusi gyakorlatra mennek az egyetemek és főiskolák hallgatói A megyei tanács művelődés­ügyi osztályától szerzett érte­süléseink szerint már megkez­dődött az előkészítése annak a tíznapos falusi gyakorlati idő­szaknak, amelyre az egyete­mek és főiskolák hallgatói mennek februárban, a félévi kollokviumok befejeződése után. Ez a rövid gyakorlat min­den esztendőben megismét­lődik, s a tapasztalatok szerint figye­lemre méltó eredménnyel jár. Az egyetemi és főiskolai hall­gatók — s ez különösen a bu­dapestiekre és általában a vá­rosiakra vonatkozik — élmé­nyeket szereznek a mai falu­ban, megismerik, ha csak főbb vonalaiban is, a mai magyar falu életét, másrészt felkészült­ségüknél fogva komoly segítsé­get adhatnak ennyi idő alatt is a kulturális, népművelő, isme­retterjesztő tevékenységhez. Pest megye területén hét községet jelöltek ki, amelyben hasznosnak látszik az egyete­misták segítsége. A községek kijelölése a napokban megtar­tott járási népművelési fel­ügyelők értekezletén, történt meg. A hét község a következő: Tápióság, Szentlőrinckáta, Mikebuda, Kemence, Ipdytölgyes, Bernecebaráti és Csobánka. A járási népművelési fel­ügyelők, de maguk a községek is azt várják az egyetemista fiataloktól, hogy szakterületük­nek megfelelő munkát fejtse­nek ki, s a lehetőség szerint illeszkedjenek be a rendelke­zésre álló időszakban a falusi élet egy-egy ágába, s ott hasz­nosítsák ismereteiket, észrevé­teleiket. A megyei szinten tör­ténő előkészítés során külön­ben valamennyi fiatalnak fel is hívják a figyelmét, ezekre a kérdésekre. Az első ilyen előkészítő összejövetelre február 2-án körül sor az Orvostudomá­nyi Egyetemen. Ezen a megbeszélésen képvi­selteti magét a megyei tanács egészségügyi osztálya és a Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás is. Az orvostanhallga­tókra például általában olyan ismeretterjesztő és felvilágosí­tó munka vár, mint az ivóvíz­ellátással, halandósággal, meg­előző egészségügyi intézkedé­sekkel kapcsolatos kérdések megvilágítása. Az első előkészítő értekezle­tet majd követi a többi is feb­ruár első napjaiban, hiszen szin­te valamennyi fakultásról men­nek falura fiatalok. Többek között részt vesznek a tíznapos gyakorlaton a jogászok, bölcsé­szek, közgazdászok, mezőgaz­dászok, kertészek stb. A ka­pott tájékoztatás szerint az egyetemek és főiskolák felsőbb évfolyamairól mennek csak a hallgatók erre a falusi gya­korlatra. Az országos jellegű gyakor­lati időszak megfelelő előké­szítésére a Művelődésügyi Mi­nisztérium több előkészítő köz­pontot jelölt ki az országban. Ilyen előkészítés folyik majd a Pest megyei Ta­nács irányításával is, ahol nemcsak a saját me­gyénkbe menő fiatalokat .átják el útravalóui hasznos taná­csokkal, de a Fejér, Nógrád és Borsod megyékbe menő egye­temistákat is felkészítik vidé­ki tevékenységük sajátságos feladataira. A fiatalok kiutazásának nap­ja február 19, de előtte két nappal megismerkednek a já­rási népművelési felügyelők­kel, s a velük egy brigádban dolgozó társakkal. Egy-egy fa­luba ugyanis négy különböző szakon tanuló fiatal megy. (tm) Évedként 200000 tüdőszűrő vizsgálat Pest megye az idén ismét több új egészségügyi intéz­ménnyel gazdagodik. Legje­lentősebb az a két rendelőin­tézet, amellyel teljessé válik valamennyi járásban a szak­orvosi ellátás: az aszódi szak­rendelőt január végén adják át rendeltetésének, s az év fo­lyamán elkészül a szobi inté­zet is: mindkettőben naponta 40 órás orvosi szolgálat lesz. A már működő rendelőket Dabason és Szigetiszentmikió- son új szakrendelésekkel bőví­tik. egy újabb vándor-röntgen munkába' állításával az eddigi 120 000 helyett évenként 200 ezer tbc-tüdőszűrővizsgálatot végezhetnek a megr/ében. Har­minc ággyal'bővítik a megyei tüdőbeteggondozót. Rövidesen új szülőotthont kao Zebegény, Pándon pedig másfélmillió forint költséggel negyvenhe- lyes szociális otthont létesíte­nek. Ezzel 23-ra növekszik a megyében a magányos öregek állami otthona. (MTI) VALÓRA VÁLIK A TERV Heífláikűk @ kommunisták A pártmunka tapasztalatai a nagykőrösi tsz-ekben Két évvel ezelőtt, 1960. ja­nuár 10-én fejeződött be Nagy­kőrös szövetkezeti várossá szervezése. Ebben a munkában a kommunistákkal az élen a város valamennyi becsületes dolgozója részt vett. Voltak előbbre látók, voltak fontolva haladók közöttük, de végül is mindnyájan arra a meggyőző­désre jutottak, hogy a város dolgozóinak alapvető érdeke | követeli meg' a mezőgazdasági termelés társadalmasítását, szocialista alapelvék szerint. Az átszervezés után a ter­melőszövetkezetek megszilár­dítása, munkájuk állandó ja­vítása volt a fő gond. Jól látta ezt akkor a vá­rosi pártbizottság, amely élére állt az új sikerekért vívott harcnak is. A megyei pártbizottság irány­elvei alapján különösen a gaz­dasági vezetés, valamint a pártszervezetek szervezeti, po­litikai és a termelést ellenőrző tevékenységének megerősíté­sére törekedtek a tsz-ekben. Ezt a feladatukat különösen a megyei pártbizottság 1961. má­jus 4-i határozata után látták világosan. A határozat végrehajtása ér­dekében a városi pártbizott-' ság intézkedési tervet dolgo­zott ki. A városi pártbizottság tervéhez igazodva készítették Ketten az öltözőben fellépés előtt: Urányi Gabriella, aki tíz év óta és Mányi Erzsébet, aki fél éve tagja az együttesnek CMTI foto: Molnár felv,) tátják munkájáról az elnö­köt, főagronómust, a főköny­velőt és határozatokban kö­telezik őket a hibák gyors kijavítására. Ma már egyre job­ban érvényesül az az elv, hogy a pártszervezet vezetői­nek legalább úgy > kell is- meroiök a tsz helyzetét, mint a gazdasági vezetőknek. 1 Az a tény, hogy a nagykő­rösi tsz-ekben megnöveke­dett a pártélet aktivitása, s magasabb színvonalú a ter­melés pártelienprzése, konk­rét számokban is mérhető. Annak ellenére, hogy tavaly nagy aszály sújtotta a város gabona- és kapásnövényeit, hétmillió forinttal nőtt a ter­melési érték. Ez bizonyítja legjobban, hotgy helyes úton járnak, s új sikerek felé ha­ladnak a nagykőrösi párt- szervezetek. (n. i.) Ötéves tervünk első eszten­dejét már magunk mögött tudjuk. Hónapról hónapra, ne­gyedévről negyedévre figye­lemmel kísértük munkánk eredményeit. Tudtuk, mit csi­náltunk jól, s mit nem, mégis most, miután a vasárnapi la­pokból tudomást szereztünk a Központi Statisztikai Hivatal 1961. évi összesített jelentésé­ről, érdeklődéssel olvastuk az erről szóló közleményt. Jóllehet, 1961. tanulságainak jegyében láttunk hozzá az idei tervek végrehajtásához, az egész ország mérlegének ala­kulása nyomatékosan aláhúzza ezeket a tanulságokat. Az első és legfontosabb ta­nulság, hogy ötéves tervünk minden vonatkozásában reális. Az élet bizonyította be, hogy pártunk Központi Bizottságá­nak határozatai a termelőmun­ka helyzetének mély és alapos ismeretében gyökereznek, ép­pen ezért ezekre a határoza­tokra a jövőben még inkább kell támaszkodnunk a vezető szerveknél és a termelő egy­ségeknél egyaránt. Az ipar termelésének vizs­gálatánál jóleső érzés tudni azt, hogy a fejlődés üteme megfelel az előző évek száza­lékos átlagának. Ugyanilyen jóleső érzés tudni, hogy az ipar valamennyi fő' ágazatában a tervezettnél nagyobb mér­tékben nőtt a termelés. Az ipar szerkezeti átalakítása is töretlenül folytatódott. A pozitívumok közé sorolan­dó az is, hogy a termelékeny­ség növelésével elértük a két­harmad egyharmados arányt. A termelési költségek szintje is csökkent, az anyagtakaré­kosság szempontjai azonban nem mindig a tervnek megfe­lelő mértékben érvényesültek. S bár a határozatok erre nyo­matékosan felhívták a figyel­met, még mindig nein tudtunk megszabadulni termelőmun­kánk egyik régi fogyatékossá­gától, még mindig akadtak olyan gyárak, melyek olyan termékeket gyártottak terven felül, amelyekre sem itthon, sesm külföldön nem volt szük­ség. Minden lehetőségünk meg­van ahhoz, hogy ezzel a jelen­séggel az idén teljesen leszá­moljunk. ■ A mezőgazdaságnak nagy nehézségekkel kellett megküz­denie az elmúlt évben. A múlt év tavaszán lényegében befe­jeztük a mezőgazdaság szocia­lista átalakítását, s bár az aszály okozta károk folytán lé­nyegében nem nőtt a mezőgaz­daság évi teljes termelése, az aszályos esztendő nem akozott olyan mértékű kiesést, mint a megelőző aszályos esztendők. A gépesítésben és a munka szervezésében nyújtott segítség már az idén számottevően érezteti majd hatását a mező­gazdasági termelésben. Ez azonban egymagában nem ele­gendő, feltétlenül döntő fon­tosságú, hogy az állami gazda­ságok és. termelőszövetkezetek vezetői és dolgozói tegyenek meg mindent a termelőmunka további javítása érdekében. Külkereskedelmi mérlegünk és a lakosság ellátottsága is kedvezően alakult. E tekintet­ben azonban még jobbak le­hettek volna eredményeink, ha a mezőgazdaság terméskiesései nem következtek volna be. A szocialista mezőgazdaság job­ban úrrá tud lenni a nehéz­ségeken. Ehhez viszont még szervezettebb murikára van szükség. Bár a beruházási munka és lakásépítkezés is kedvezően alakult, mégis fel kell ügyelni arra, hogy a beruházások gaz­dasági, műszaki előkészítése még mindig nem kielégítő és a kivitelezési idő is igen hosszú, ami jelentős mértékben aka­dályozza a fejlődést. Összegezve a tavalyi év mér­legének tanulságait, elmond­hatjuk, hogy életünk jelentő­sen javult. Holnap azonban sokkal több árura, sokkal jobb közlekedésre, jobb egészség- ügyi és szociális ellátásra, jobb oktatási és kulturális le­hetőségeikre,- stb. lesz szükség. Ennek feltételeit pedig saját magunknak, még jobb, még eredményesebb munkával keli megteremteni a jövőben is. Családi vérbosszú áldozata lett a maglódi Jakab László £ héSen hirdetnek ítéletet a gyilkosság ügyében Tavaly nyáron a kőbányai pályaudvaron négy fiatalem­ber harmincnégy késszúrással meggyilkolta az ötvenhat éves Jakab László maglódi lakost. Az őrszemes rendőr már csak a gyalázatos tett meg­történte után tudott közbe­lépni. Tüstént lefegyverezte a gyilkosokat, majd bekísér­te őket a rendőrkapitányság­ra, ahol megállapították, hogy a bűntettet Raffael László húszéves segédmun­kás, Raffael Sándor huszon­két éves segédmunkás, vala­mint R. J. és R. I. fiatalkorú követte el. A maglódi Jakab László gyilkosai, akik előre megfon­tolt szándékkal hat Kiskorú és részben eltartásra szoruló ^J^iilönös házaóóácj, Péntek este, hét óra tájban. Színhely: a Váci Madách Imre Művelődési Ház szépen berendezett klubhelyisége. Az egyik sarokban — tíznél is többen — az irodalmi kör tagjai beszélgetnek. A téma: Radnóti Miklós, a mártírhalált halt költő. Méltó e hely­hez és méltó a körhöz. Igen ám, de a szomszédos termet csak egy vékony aj­tó választja el a megbeszélés színhelyétől. Ott, ugyaneb­ben az időben a kultúrház jazz-zenekara tartja próbá­ját. Fiata, szilaj erők; ezért harsog a trombita, vonít a saxofon, dübörög a dob. S most megpróbálunk egy rövid részletet idézni a foglalkozásokból. Előadó: „Radnóti nemzeti költővé tudott növekedni egy nemzetpusztító kor sötét pokla mélyén”. (S a szom­szédban dübörög a dallam: Csinibaba szeretlek én) Elő­adó: „Nem irodalomtörténészek avatták klasszikussá, hanem az olvasók széles rétegei”. (Odaát, forte: Micsoda nagyszerű dolog.) A kör tagok lábukkal ütemeznek, fej­mozdulatokkal kísérik a dallamot, az előadásból alig érte­nek. Előadó: „Költészete a nép olvasmánya s emberségre nevelő példája lesz”. (Az ajtón túl, fortissimo: Hét szép lány ül a csacsifogaton....) És így tovább, amíg csak az irodalmi kör foglalkozá­sa és a zenekari próba — micsoda véletlen — egyazon időben véget nem ér. i Tévedés ne essék: szeretjük a tánczenét, de tiszteljük az irodalmi kör munkáját is. Az ilyenfajta, helytelen te­rem- és időbeosztásból létrejött házasítást különösnek tartjuk, ahogy nem tudnánk elképzelni a népi tánccso­port próbáit például együtt az irodalmi színpad foglal­kozásával, vagy aktfestegető képzőművészeinket a hely­történeti-régészeti szakkör vitáinak színhelyén. P. R. apját ölték meg, most áll­nak a fővárosi bíróság előtt- A tárgyaláson egész sor tanú, köztük tápiósági, tóalmást, tápiószecsői, gödöllői, szent- mártonkátai és máshová va­ló lakosok kihallgatása so­rán fény derült a gyilkosság indító okára. Raffaelék az idős embert családi vérbosszú miatt gyilkolták meg. Az áldozat rölcona volt Raffaeléknak. Az ellentét 1959 tavaszán, a húsvéti kö­szöntés közben robbant ki közöttük. A Raffael- és a Jakáb-család tagjai az út- cán csoportosan elmentek egymás mellett. A Jakab-cso- port tagjai dühbe gurultak azért, mert Raffaelék nem köszöntek nekik. Megtámad­ták a másik csoportot, tö­megverekedést provokáltak? A verekedés során az ütle­gelésbe és a szurkolásba be­lehalt id. Raffael Sándor. A bíróság ermatt hét személyt ítélt el, köztük <t Raffael- család egy tagját is, viszont felmentette Jakab Lászlót, a jelenlegi kőbányai gyilkos­ság áldozatát. Az akkori verekedés köz­ben meghalt id. Raffael fiai jelen voltak a tárgyaláson és azon nyomban vérbosszút es­küdtek Jakab László ellen. Mindjárt a tárgyalás végez­tével meg akarták ölni őt, de tervüket keresztülhúzta a közelben levő rendőr. Ezután hónapokon át késsel a zse­bükben keresték az alkal­mat a vérbosszú végrehajtá­sára. Megfigyelték, hogy Ja­kab László naponta vonat­tal jár be Budapestre. így ke­rült sor a vérbosszúra. A bíróság az ügyben előre­láthatóan e hét végén hirdet ítéletet. (f. a.) el saját intézkedési terveiket a város termelőszövetkezetei, a gépállomás és a városi ta­nács is a tavalyi esztendőre. Az intézkedési tervekben konkrét gazdasági és poli­tikai feladatokat jelöltek meg, köztük a nagy tsz-ek decentra­lizálását és a pártonkívüli ak­tívák rendszeres foglalkozta­tását. Az előrelátó, szervezett munka gyors javulást eredmé­nyezett a tsz-ékben. Különö­sen a pártszervezetek tagjai- ] nak aktivitása nőtt, s ezzel természetesen a pártszerveze­tek tekintélye és irányító sze- I repe. Elősegítette ezt a javu- I lást az is, hogy a tsz-ekben I hathónapi politikai munkára : kihelyezett pártszérvezők 'tevé- i kenykedtek. akik a komm un is- ; iákra és pártonkívüli aktívák- ! ra támaszkodtak, s azokat | mozgósítva, végezték munká­jukat. A politikát munka és ettől elválaszthatatlanul a gazda­sági munka aktivitása a párt- szervezetek vezetőségválasz- tása során újabb lendületet kapott. A rátermett kommunis­ták megválasztása növel­te a politikai és gazda­sági munkakedvet, s ez konkrét eredményeket hozott. Jellemző az új veze- p tőségek színvonalára, hogy a ^ párt-alapszervezetek vezető- ^ ségében legalább egy, de né- ^ hol több olyan elvtárs is van, ^ aki végzett már pártiskolát. ^ A titkárok közül például egy ^ titkár háromhónapos, három ! í titkár pedig öthónapos párt- ? iskolát végzett. A Szabadság ^ és a Dózsa Termelőszövetke- ^ zetben üzemegységek szerint ^ szervezték a pártszervezete- ^ két, hogy munkájuk . alapo- ^ sabbá és hatékonyabbá vál- ^ hasson. ^ A tervszerű pártmunka gaz­^ dasági eredményei évközben ^ azzal jelentkeztek, hogy a ^ termelőszövetkezeti tagság fo- ^ kozódó kollektív felelősség- ^ érzettel vett részt a munkák- ^ ban. A tsz-tagok megértet- ^ ték, hogy boldogulásuk alap- í ja. egyedüli helyes útja a | közös gazdálkodás színvonalá- g nak állandó növelése. Ezt J olyan pozitív tények bizo- ^ nyitják, mint például a kö- ^ zös területek elvállalása és í megművelése v, Nagykőrösön tavaly nem !; volt olyan közös terület, ^ amelyet a tagok nem vál­í laitak el megművelni. y ^ Ugyanakkor a városi párt- ^ bizottság ellenőrzése során ? azt is megállapította, hogy ^ az elvállalt területek 93 szá- ^ zalékát lelkiismeretesen mű- ^ vélték meg.. A pártszervezetek vezeté- ^ sének legpozitívabb íejlődé­^ sét az mutatja, hogy ma már ^ nem a gazdasági vezetés hi- ^ báinak eltussolói, hanem ^ a gazdasági vezetés hibáit ^ rendszeresen, pártszerűen bí- rálják és erősítik a pái-t- •j munka eszközeivel. Évente á több alkalommal beszámol­TÍZÉVES A BUDAPEST TÁNCEGYÜTTES Ebben az évben ünnepli fennállásának tízéves évforduló­ját a Budapest Táncegyüttes; A tíz év alatt beutazták Európa' majd minden országát. A legjelentősebb sikert a szicíliai Ag- rigentoban érték el, ahol a nemzetközi táncfesztiválon egy­másután háromszor nyerték el a nagydíjat. Az együttes tíz­éves fennállása alkalmából jubileumi műsorra készül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents