Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-21 / 17. szám
1962. JANUÁR 21, VASÁRNAP-fm MEGYEI A KAPITÁNY A Pest megyei Petőfi Színpad bemutatója UJ IIEMINGWAY-KOTETg MAGYARUL K I ne emlékeznék még Steinmetz kapitányra, a hős szovjet parlamenterre, aki Vecsésnél áldozta életét né\V\\\\\\\\\\\\\\\VV\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\v mm-ONNAN ?\Vv\\VSXN>\\\VvVA\N\Vv\\\VN\\VA\\\\^^ f I \ Gyárfás Endre: . p 4 á 2 , •• m .. , | Miért kötöz le Miért kötöz le napról napra a sánta annyi szárnyaiét? S miért a sánta oly hatalma, hogy leköíözhet szárnyaiét?! Miért van annyi ostobának vétójoga s nem is keéés? Miért, hogy még hágcsót találhat korunkban is a törtetés? Ha álmod vasbetonba vágynék, s feszülni kész a föld felett, egy kéz firkant, s fényit az árnyék: „Túl költséges lesz, nem lehet". Ugyanezen kéz milliókat vet egy vak ábrándért oda, s ha az lefonnyad, mégse szólhat jogos ítélet-harsona. Ha elméd várandós e kornak merész harmóniáival, s az öt vonal zenét szorongat — egy hang behorkan s rád rivall: „Ne adjuk ezt a tömegeknek! Nem ér fel Liszttel, Verdivel.” S ugyanezen hang asztal mellett „Akácos út"-at énekel. Miért kötöz le napról napra a sánta annyi szárnyaiét? S miért a sánta oly hatalma, hogy lekötözhet szárnyaiét?! Hűvös a kés, a görcsoldó még; a szenvedély izzítsa át! s „a hozzáértő, dolgozó nép” nevelje „szép, komoly fiát!4 A József Attila Színház a napokban mutatta be Irwin Shaw: Szelid emberek című színművét, .amelyben Stella szerepét Káilay Ilona alakítja. Felújítják filmszínházaink az Istenek tanácsa című nagysikerű NDK-filmet. Képünk a film egyik jelenetét mutatja be. A lány meg a bőrönd című 4 új olasz film női főszerepét 2 a fiatal Claudia Cardinale 2 játssza, akit nyugati filmkö- í rökben Brigitte Bardot utód- 2 jának tekintenek. / Rövidesen új magyar film- j szatírát láthat a közönség. A 5 címe: Felmegyek a miniszter- 5 hez. Főszereplője: Páger An- í iái. púnk szabadságáért. Steinmetz ifjúságát, példamutató tettét választotta drámája témájául Örsi Ferenc, s a nagysikerű pécsi bemutató 2 után most a Pest megyei 2 Petőfi Színpad együttese is 4 műsorára tűzte. 2 A kapitány műsorra tűzé- se — a Kerekeskút, a Virág- : zik a hárs, a Vitézek és hő- j sölk bemutatása után — egye- \ nes folytatása annak a felfelé \ ívelő útnak, amely a Petőfi \ Színpad munkáját jellemzi — í ha ma még nem is töretlenül. : örsi drámája olyan korsza- : kot idéz, amely sorsdöntő volt ; népünk történelmében. A drá- \ ma a Tanácsköztársaság nap- jaiban játszódik: ekkor kez1 dődött az a történelemformá- ; ló, nagy változás, amely 1945- ; ben realizálódott. A mű hő- : se, Steinmetz kapitány és ; egyben azok az emberek, akik : az illegalitás korszakában akár : Magyarországon, akár külföl- ; dön harcoltak azért, hogy fel- ; virradjon a szabadság hajna- •; la. Ezeknek a hősöknek küz2 delmes útját ábrázolja hite- í lesen, szuggesztiv erővel az 2 író. 2 A dráma másik nagy erénye, 2 hogy olyan hősöket állít a ma 2 ifjúsága elé, akiknek élete és 2 önfeláldozó hazaszeretete kö- 2 vetendő példa kell, hogy le- 2 gyen. 2 » kapitány nehéz feladat 2 A elé állította a rendezőt — 2 elsősorban az író filmsze- 4 rűen sok képes szerkeszté- 2 si módja miatt, amelynek 2 megoldását csak nehezíti a 2 megyei színpadok technikai- 2 lag fogyatékos volta. A ren- 2 dezés a nehéz körülmények 2 ellenére sikeresen valósította 2 meg az író elképzelését. 2 A tizennégy képből álló 2 színpadi mű a történelem 2 sok színű könyvébe enged be- ‘4 pillantani. Földeák Róbert 2 rendezői célkitűzése az egész 2 színházi előadásra jellemzően 2 az eszméért való önfeláldo- 2 zást engedi kibontakozni. A 2 sikeres rendezői munka esz- 2 mei tisztázottsággal, az at- 2 moszféra megteremtésével jó 2 ritmusérzékkel, biztos kézzel s irányított együttessel teszi so- 2 káig emlékezetessé az eiő- | adást. 2 Jól komponált színpadkép- 2 pel kezdődik a dráma: a par- 2 lamenterek gépkocsija elin- 2 dúl Budapest felé —, a kapi- 2 tány emlékezik, s a néző 2 máris a cselekmény közép- 2 pontjában érzi magát. Meg- 2 elevenedik a múlt 1919: foj- 2 tott, drámai kitörések, Idbo- 2 gás, tomboló indulatok és mély 2 szenvedés az összetevői az 2 örsi által remekül komponált 2 színpadi legendának — a Stein- 4 metzek életét, sorsát tükrö- 2 ző előadásnak. Földeák meg- 2 találta az író sajátos hangvé- 2 telét, s ezen belül az egyes 2 szereplőkre jellemző egyéni ^ hangot. Az előadás hangula- 2 ta, az egymást gyors ütem- 2 ben váltó jelenetek, a sze\\V\V\VVVV|\V^^ \ KÖZTUDOMÁSÚ dolog, hogy 2 nem könnyű propán-bután 2 gázengedélyt kapni. Azt hi- 2 szem, senki sem lepődik 2 meg azon, ha elmondom, hogy 2 az én kedves barátom már 4, ötödik esetben kapta meg az 2 értesítést, hogy kérését ke- 2 rét hiányában nem tudják 2 teljesíteni. Vigasztalásul min- 2 den esetben azt is közölték j í vele, hogy kérését megismé- ; telheti. I ; Éppen szemtől-szemben ta- \ í lálkoztam vele, amikor a ha- I < todik kérvényt lobogtatta az • utcán. ; — Hatodszor, öregem! Ha■ todszor! — mutatta a kér■ vényt és rögtön hozzátette a ) következőt. — Ha erre nem \ kapom meg, soha többé nem próbálkozók, de ha megkapom, kereken ötszáz forintot küldök az ügyosztály vezetőjének teljesen névtelenül, pénzeslevélben. A kérvényt beadta és néhány nap múlva mínuszos , hírt olvastam az újságban, 4 amely azt adta hírül, hogy a ■ | megyei tanács kereskedelmi í 2 csoportjának javaslatára vá- 2 rosunkban kétszázra emel- ^ ték a kiadásra kerülő gázengedélyek számát. repefc markáns körvonalainak kibontása biztosítják, hogy a jól összeszokott együttes ezzel a produkcióval maradandó élményt szerez a közönségnek. A rendező mellett dicséret és elismerés illeti a színészeket, a kitűnő előadásért. A címszereplő Vörös Tibor szerepformálása jelentős lépés színészi pályáján, tudatos színészi felkészülésének eredményeként. Antal Ila játssza a csak otthonának békéjéért élő, fiát féltő anyát. A figura tökéletes visszaadásával alkot emlékezeteset. Tarnay József alakítását mértéktartás, egyszerűség és meleg fény jellemzi. A nővér szerepét Táncsics Mária formálja meg, színesen. Mozdulataiban, arcjátékában, hamghordozásában fokról fokra felépítve érzékelteti, hogy önző lényének úgyszólván minden ellenszenves, ami öccsével kapcsolatban történik. A hadnagy szerepében Jámbor Zoltán színpadra lépésének első percétől érezteti gyávaságát durvasággal leplező, majdan a fehér terrort is hűségesen kiszolgáló alantos figurát. Tóth Ila a cselédlány szerepében néhol talán a kelleténél harsányabb, de jellemábrázoló képessége felejthetetlen pillanatokkal ajándékozza meg a nézőt. Galgóczy Imre alakítja a munkást, kevés beszéddel, mondhatnánk több szótlansággal. De talán nála érezzük legimkáíbb, hogy szerepét akkor is éli, amikor A közelmúltban elhúnyt 2 nagy amerikai író, Ernest 2 Hemingway műveit jól is- 2 merik és szeretik a magyar [ olvasók. Az öreg halász és a [ tenger, a Búcsú a fegyverek- [ tői, az Akikért a harang szól \ című világsikert aratott re- \ gények írójának most újabb \ \ jelentős művével ismerked- \ ; hettünk meg. Afrikai va- í i dásznapló című kötete nem- ! \ csak a vadászatról és a sza- ! j fári-életről, hanem az írók- \ \ ról és az irodalomról szóló \ \ érdekes írásokat is tartalmaz,: í amelyekben kíméletlen őszin- • : teséggel mond véleményt. 1 HAMLET a Madách Színház előadásában 1 \ Kereken tíz esztendővel j ezelőtt, 1952. januárjában »tűzte műsorára a Hamletét a • Nemzeti Színház. A nagysike- !rű előadássorozat óta eltelt »időben új színházlátogató kö- ízönség nőtt fel — nem csu- : pán az évek számát, de az íz- ílést, igényt, tudnivágyást is ; tekintve — a shakespeare-i j drámához. Ez a közönség fe- ; szült érdeklődéssel várta a [Madách Színház előadását. ! Ugyancsak' hagy érdeklődéit í váltott ki a vállalkozás az : idősebb színházlátogató kö- ízönség köréiben is, hiszen Sha- ! kespeare-darabot, s éppen a [legendás hírű Hamletet lát- ;ni — hosszú időre szóló szín• házi élmény. Bizonyára iz- ígalómmal járt a darab színire hozatala színházi körök- iben is, mert a Hamlet elődadását a fiatal színésznem- S zedék vizsgájának is tekinthetjük. f ! Hamletet Gábor Miklós -alakítja. A függöny felgördü- ílése előtt folyt a találgatás: ! miért pont Gábor Miklós? [Nevek hangzottak el, de vég- ! eredményben mégis talélko- í zott Vámos László rendező [választása a közönség véle- - ményével. Gábor Miklósban í megvan minden adottság eh- ; hez a szerephez. Nemcsak j azért, mert kiforrott játékú, ! érzelemgazdag, kitűnő mű- í vész, de megjelenésével, alak- íjával, könnyed mozgáséval is ' alkalmas a tökéletes illúzióVörös Tibor és Katona Júlia! nem beszél. Arcának egy-; egy rezdülése, kezének apró \ gesztusai mutatják, hogy sze- \ repét teljes intenzitással játsz- j sza. Bihari Zoltán, Kovács \ László, Károlyi Vilmos, ifj. \ Tóvári Pál fontos karakter- \ szerepeket oldanak meg hibát- \ lanuL Katona Júlia és Zá- j ray György nevét kell még í megemh'teni. í Bercsényi Tibor karaikterisz- j tikus kifejező erővel ad meg- : felelő hangulatot a cselek- í menynek, amelynek harmoni- i kus egységét jelentősen elő- | segíti Paulusz Elemér kísé- i rő zenéje. Ladányi István Ov\\\\VV\\vvvvvvvxvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvxxvv-«x’ Gavallér az én barátom! Persze gyorsan elsiettem barátomhoz. Elétettem az írást. Méltóságteljesen elolvasta és utána férfiasán megjegyezte: — Gondolatban négyszáz forintot ígértem az ügyosztályvezetőnek. Úriember vagyok. Állom a szavam és ha megérkezik az engedély, engem nem kell arra figyelmeztetni, hogy az összeget postára tegyem. KÉT HÉT MÚLVA barátom látogatott meg. Belekotorászott a zsebébe és odatett elém egy gépelt írást. A gázengedély volt, illetve az értesítés, hogy hol, milyen körülmények között veheti át a tűzhelyet, a gázpalackot és a reduktort. Részletesen felsorolta az írás az árakat. Barátom elgondolkodott a végösszegen, aztán megjegyezte: — Rendes ember állja a szavát. Ügy, ahogy gondolatban megígértem a háromszáz forintot, elküldöm az osztályvezetőnek. Mindegy, hogy megszolgálta-e, vagy sem. Csak azért küldöm, mert én állom a szavam. Három nap múlva a vasútállomás felé lihegett. — Megyek Pestre a holmiért! — hadarta gyorsan. — A kétszáz forintot az osztályvezető részére. Pesten, keltésre, amelyet az évezredes történet meggyőző, s a mai emberre ható előadása még fokozottabban megkíván. S még valami, ami Gábor Miklóst különösen alkalmassá teszi a dán királyfi megszemélyesítésére: a hangja. Kellemes, sajátságos, meleg Urai hangja nagy jelentőséget nyer, mert szinte a puritánságig egyszerűen, póztalanul játszik, mégis rendkívül feszült légkört teremt maga körül. Ez a feszültség szoros egységbe kovácsolja nemcsak az együttest, de a színpadot és a nézőteret is. Természetesen ez nem egyedül az ő kizárólagos érdeme, de döntő része van benne. A kitűnő előadás ellenére van egy mozzanat, amelyben nem értünk egyet teljes mértékben Gábor Miklóssal, bár ez lehet felfogás kérdése és vitatható: az imazsámolyon térdeplő király mögött megjelenő Hamlet Bár szavakban vérre szomjazik, fél! Eddig is a határozott cselekvés elől menekült, hiszen lelki vívódásának éppen ez a tárgya. Az érzékeny lélek-em- bertől távol áll a gyilkosság vagy nevezzük bosszúnak — gyakorlati végrehajtása, bár gondolatban, sőt, szavakban, eljutott odáig, hogy az ön- gyilkosság gondolatát már elvetette, s tudja, ölnie kellene! Ám nehezen képzelhető el .\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ adom fel. így soha meg nem tudja, ki küldte. Este véletlenül újra találkoztunk. Egy taligás ember mellett haladt. A taligán a tűzhely meg a palack. Barátom jobb kezében a becsomagolt reduktort lengette. — Mindenre volt időm, csak arra nem, hogy az osztályvezetőnek elküldjem a gondolatban megígért százast. Reggel azonban pótolom. Utóvégre az ilyesmi becsület dolga, még akkor is, ha az ember csak gondolatban Ígért. Másnap a barátom éppen- csak elsuhant mellettem. Biztos voltam abban, hogy a postára rohan. Két lépésről visz- szasietett, megállított. — öregem! Adj egy százast kölcsön. Tudtam, hogy mire kell a pénz. Benyúltam a zsebembe és odanyújtottam neki. — Most adod fel az ígért összeget? Megrázta a fejét. — Eszem ágában sincsen Miért dobnék ki egy százast az ablakon? Utóvégre is kötelessége volt, amit tett. Nem igaz? Kossi Károly erről a Hamletról az a határozottság, aktivitás, ahogy kirántott kardjával a térdeplő alaknak túlzottan is közvetlen közelébe ront. Ellentmondanak ennek a , rbá to rság”-n ak saját szavai is: „most megtehetném” ... — s nincs ereje hozzá. A legjobb alkalom éppen a térdeplő alak leszúrása, de még mindig nem bírja végrehajtani . atyja szellemének tett, esküvel fogadott ígéretét. Ennek a Hamletnak most, a térdeplő király mögött tétovázóbbnak, félém- kebbnek, izgatottabbnak kellene lennie. Gábor Miklós Hamletje ezzel szemben olyan magabiztos mozdulattal löki vissza hüvelyébe kardját, mint aki ura a helyzetnek. A „be kard! tanulj te szörnyűbb markolást!” — monológrész csak ürügy a visszavonulásra. Ürügy, nem pedig a magabiztos ember taktikai engedménye, hogy a bosszú szömyebb legyen!... Ezt a felfogást támasztja alá a Hamlet távozása után felálló király panasza, hogy nem tud az imádkozásban feloldódni, nem tudja megbánni szörnyű tettét. Ennek a kijelentésnek minden bizonnyal nagyobb a jelentősége, mint ahogy első hallásra hinnénk!... A szereplők közül Greguss Zoltán a király és Simor Erzsi a királyné szerepében jó. Avar István Horátió szerepében szintén megállja helyét, de helyenként több érdeklő- f elést tanúsíthatna barátja sorosát illetően. (Legalább annyi 2 érdeklődést, mint a kémke- 2 dő. álbarát udvaroncok.) Pé- 2 esi Sándor Polonius szerepédben, bár általában nagyszerű helyenként túllép kedélyes- iségével a szerep szabta kere- 2 teken. (Például, amikor a ki- 2 rályi házaspár előtt felfedi 2 Hamlet őrületének vélt okát.) 2 Vass Évát örömmel láttuk a 2 bizonyára rég óhajtott Ofélia 2 szerepében. Átérzett, fino- 2 man árnyalt alakítása joggal 2 érdemelte meg a közönség 2 tetszését. Feltétlenül meg 2 kell említeni Kőműves Sán- 2 dór sikerült játékát a sírásó 2 szerepében. y 2 A rendezés érdeme, hogy 2 egymástól meglehetősen kü- 2 lönböző játékstílusokat si- 2 kerrei kovácsolt egységbe, 2 sikerrel olvasztott bele a tra- 2gédia légkörébe. Az előadás gólyán lendületes és lebilincselő, hogy a közönség figyelme 2 egy pillanatra sem lanyhult a 2 közel öt órányi idő alatt. A* 2 előadás valamennyi részrve- 2vőjének közös elismerése az 2 a megérdemelt és szűnni 2 nem akaró vaőtaps amely a '-tragédia végén előadásról 2 előadásra felzúg a nézőtéren. £ TenkeJy Miklós
