Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-21 / 17. szám
nsr MEGY v/fii'fap 1962. JANUÁR 21. VASÁRNAP Veszélyben a tájtermesztés Alsónémedin ErtHvtvtlen /t u z,ti rtttm Semmit nem tesz. akinek setfiteiii kellent» Három évtizedes múltra tekint vissza Alsónémedin a kertészkedés. A harmincas évek elején nehány vállalkozó szellemű gazdaember — akik 'kosai Varga Gedeon és Juhász futván még ma is 'él — kezdték [keresni az új utat. Évtize- <le£k alatt, de főként 1945 után •lyan fejlődésnek indult a jövedelmező kertészkedés, hogy Alsónémedit úgy tartották számon mint a főváros élésikam- aúját. Az éghajlati és tájadottságoknak megfelelően, különleges tájtermesztés alakult ki a községben. Nem a korai, az úgynevezett primőrkertészke- des honosodott meg, hanem aránylag későn, de annál nagyobb tömegben adja termését a föld. Az első növény az öntözhető, de a szárazföldi kertészek számára fenntartott területeken a burgonya. Február elején — közepén ládákba rakják a vetőgumókat s több héten át „hajtatják’*, csíráztatják. Az előcsíráztatott gumók korán, március közepén, végén kikerülnek a földbe, s május végén, június elején szedhetik is a zsenge, mind belföldön, mind pedig külföldön igen keresett újburgonyát A káposzta, karfiol, karaláb és az ■egyéb kertészeti növények már másodnövényként kerülnek termesztésre.. A bőséges trágyázás, öntözés és nem kevésbé a dolgozó parasztok hozzáértése révén a másodnövények is bőséges termést, tehát egyúttal tekintélyes jövedelmet adnak. A burgonya termesztése és a kertészkedés ily módon kapA ceglédi Vörös Csillag Tsz versenyfelhívása ÍFolytatás az első oldalról) szántóra számítva az alábbi mennyiségű főbb termékeket adjuk át a felvásárló szerveknek: kenyérgabonából 235 mázsát (ezen feliül 4500 mázsa minőségi vetőmagot szállítunk más gazdaságoknak); vegyeshúsból 71 mázsát; tejből 78 hektolitert; tojásból 5500 darabot. Takarmánnyal segítjük tagjainkat, hogy a háztáji gazdaságukban az állami felvásárló Szervek részére elsősorban állati termékeket termeljenek. Megszervezzük, hogy minden öt tsz-családra jusson egy-egy szerződéssel hizlalt sertés. Vállaljuk, hogy 1962-ben a közös szántóterület minden 100 holdjára 550 000 forint bruttó termelési értékét érünk el, amelyből 186 000'forint értékű árut az államnak adunk el. Nagy gondot fordítunk a takarékosságra. Számvitelünkön keresztül állandóan figyelemmel kísérjük a pénz. anyag és eszköz felhasználást. A termelés biztonságának veszélyeztetése nélkül csökkentjük a betervezett kiadásokat, illetve az anyag- és eszközfelhasználást. A tervfeladatok teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében alkalmazzuk a közgyűlés által elfogadott anyagi ösztönzést biztosító munka- díjazást és premizálást. Az egyes idény munkák gyors elvégzését céljutalmakkal is elősegítjük. A fenti versenyfeltételeket szövetkezeti tagságunk többségével megbeszéltük és a brigádok, munkacsapatok, továbbá az egyes tagok a rájuk eső tervfeladatokat vállalták. A tagok állásfogla- lásáiból már most is látszik, hogy a két tsz között kialakuló szocialista verseny és annak célkitűzéseit támogatják és a hónap végén megtartandó közgyűlésen határozattá emelik. Éppen ezért szövetkezetünk vezetősége már most felhívja a Kossuth Tsz tagjait és vezetőségét^ hogy fogadja el versenykihívásunkat. Javasoljuk, hogy a közgyűlés jóváhagyásával a közeljövőben kössük meg a versenyszerződést és állapodjunk meg a versenyértékelés feltételeiben. Felhívjuk megyénk szövetkezetének tagságát, hogy a hasonló adottsággal rendelkező szövetkezeti gazdaságokkal termelési tervük teljesítésére, illetve túlteljesítése érdekében lépjenek párosversenybe. Mi egy ben bejelentjük, hogy csatlakozunk a Minisztertanács által a term előszövetkezetek részére meghirdetett éves termelési versenyhez is. TekmelőázöveSkeZetünk pártós KISZ-szervezete, valamint nőbizottsága politikai és szervező munkával egész évben segítséget nyújt ahhoz, hogy a verseny eredményes legyén és szövetkezetünk a termelési és áruértékesítési tervet teljesítse, illetve túlteljesítse. Bízunk abban, hogy versenyfelhívásunk megyénk szövetkezeti parasztsága között nagy visszhangra talál és követik példánkat. Kérjük a városi, járási és megyei tanácsot, hogy a mellettük tevékenykedő versenybizottságokkal együttműködve segítsék elő a tsz-ek közötti éves szocialista munkaversenyt. Dolgozzák ki a verseny értékelésének módszerét és ennek alapján év közben is rendszeresen értékeljék azt. Javasoljuk; év végén jutalmazzák a versenyben legjobb helyezést elért tsz- eket. érkezett meg. A korábbi években, közvetlenül a szedés után hazaszállították Szabolcsból a vetőmagot. A kiutalás körüli viták miatt a szállítás is késett. A decemberi fagyok miatt a szállítás leállt s azóta sem indult meg. A szövetkezeti vezetők nem merik resz- kirozni, hogy az amúgy is kevés vetőmag megfagyjon. Nap mint nap figyelemmel kísérik a Meteorológiai Intézet jelentéseit. Távprognózist is kérnek a szövetkezeti vezetők. Noha az elmúlt héten kedvező volt az időjárás, s alkalmas lett volna a további vetőburgonya leszállítására, mégsem mertek erre vállalkozni. Rendes körülmények között két nap alatt megérkezik a vagon Szabolcsból, de számtalanszor megtörtént, hogy négy-öt nap is „kószált” az országban egy- egy szállítmány. Ezért van a félelem, a bizonytalankodás. A szállítás megszervezésében a termeltető vállalat, vagyis a MÉK segítségét kérik. A vállalat azonban ebbe nem kapcsolódik bele. Ahelyett, hogy segítenének, a szövetkezetektől kérdezik meg időnként, mennyi vetőburgonya szállítása van még hátra. A csírázlalás megkezdésének ideje ugyancsak közeledik. Az elmúlt években február első-második hetében ládákban volt a mag. Félő, hogy az idén nem lesz igy. Legalábbis erre lehet következtetni az előjelekből. Szeretnénk, ha nem nekünk lenne igazunk. Mihók Sándor Magasabb munkaegységérték, mint tavaly A megye első zárszámadási közgyűlésén, Szigetbecsén Január* 20-á.n, szombaton délelőtt tíz órakor kezdődött meg a szigetbecsei Uj Élet Termelőszövetkezet zárszámadási közgyűlése. Pest megyében ez a termelőszövetkezet végezte el először az 198}. évi zárszámadását. Az 1400 holdas termelőszövetkezet 148 tagja közül, szinte valamennyi tag jelen volt az ünnepélyes közgyűlésen, amelyen Kiss Jenő elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a vezetőség beszámolóját. — Az idei jövedelem elérésében — mondotta Kiss elvtárs — elsősorban a kenyérgabona termelési terv túlteljesítése játszott fő szerepet. Búzából a tervezett termés 2220 mázsa volt, de helyette 2543 mázsa termett. A terméstöbblet 343 mázsa volt. A tervezettnél magasabb termésátlag eléréséhez az vezetett, hogy jelentős területen termesztettek Bezosztája 4 fajtájú szovjet búzát, amelynek 16,7 mázsa lett a termésátlaga. — Hasonlóképpen túlteljesítettük a takarmánygabona termelési tervünket is. Őszi árpából 1,7 mázsával, tavaszi árpából 1,5 mázsával termesztettünk többet holdanként a tervezettnél. — A kalászosok termesztésénél nem ütköztünk különösebb nehézségekbe, de egy gátló körülményről okvetlenül szólni kell. A betakarítás idején valóságos közelharcot kellett vívnunk a Kiskunlacházi Gépállomással, hogy a megtermett gabona ne menjen veszendőbe. Kiss elvtárs ezután a kapások terméseredményeit ismertette, majd az állattenyésztésből származó jövedelem értékelésére tért át. Elmondotta, hogy végeredményben a tavalyi aszályos esztendő ellenére magasabb jövedelmet ért el a termelő- szövetkezet a tervezettnél. A tervezett munkaegység-érték ugyanis 28.51 forint volt tavaly, s ezzel szemben 34.48 forintos munkaegység-érték lett a végeredmény. A munkaegység-érték növekedését elsősorban a jobb munkaszervezésnek, valamint a megszilárduit munkafegyelemnek köszönhetik. A zárszámadási közgyűlésen részt vettek a termelőszövetkezetet patronáló Csepel Autógyár képviselői is. Barta József elvtárs, a Csepel Autógyár járműgyár részlegének a párttitkára, valamint Lőrincz József elvtárs. a járműgyár szakszervezeti bizottsága titkára meleg szeretettel üdvözölte a termelőszövetkezet tagságát. A több mint háromórás zár- számadási közgyűlés után megkezdték a termelőszövetkezeti tagok pénzjárandóságának kifizetését. Kiemelkedő jövedelmet ért . el a többi között Majlinger Gyula és családja, 14 587 forintot kaptak kézhez a közgyűlés után. Hozzá hasonlóan több szorgalmas tag kapott magas pénzrészesedést. Az érdekes és eredményes zárszámadási közgyűlés után a termelőszövetkezeti tagok közös vacsorával ünnepelték meg munkájukat. A vacsora után reggelig tartó táncmulatságot tartottak, amelyen nemcsak a fiatalok, hanem a. legidősebb tsz-tagök is részt vettek. n. L Jó híre terjed az országban Szívesen vásárolják a Felsőbabádi Állami Gazdaság sertéseit (Mihókrtelv.) csolódik egybe. Ha bármilyen oknál fogva csökken a burgonya vetésterülete, óhatatlanul csökken a kertészeti terület is. Évtizedek során kialakult a községben a kertészeti terület aránya. Mintegy 1000 hold volt az a terület, amelyen hajtatásos burgonyát termeltek, majd ugyanezen a területen kertészkedtek is. Ha felsőbb párt- és kormányszervek segítsége idejekorán nem érkezik — noha már most is eléggé későn van — az első esztendő lesz az 1962-es, hogy csökken a községben a burgonya, tehát a kertészeti vetés- terület is. Sajnos a csökkenés éppen egybeesik a szövetkezeti gazdálkodás megkezdésével a községben. Noha ehhez semmi köze nincs, ez mégis félremagyarázásokra ad alkalmat. Nem a szövetkezeti parasztok termelési kedve csökkent s emiatt szenved kárt a hagyományos tájtermesztés. Erről szó sincs. Nap mint nap a szövetkezeti parasztok százai járnak a két szövetkezeti elnök nyakára, hogy megérdeklődjék: hogyan és miként is lesz? A szövetkezeti vezetők a járásnál, a megyénél — sőt feljebb is — kilincselnek, sajnos nem sok sikerrel. A burgonyatermesztés körüli bonyodalom, már a szövetkezeti tervek elkészítésénél kezdődött. A járás 400 holdas tervet adott, helyesebben ilyen nagyságú területre biztosította intézményesen a burgonyavetőmagot. Már ez is elégedetlenséget váltott ki a szövetkezeti gazdák között, de ezt némileg csökkentette, hogy a földművesszövetkezet a MÉK útján további 30 vagon burgonya-vetőmagot kapott. Ily módon emelkedett a terület 700 holdra. Az előjelek szerint azonban, ez a terület még csökken, mert a beígért hetven vagon vetőburgonyának csak mintegy hetvenöt százalékát kapták meg. A tájtermesztés hagyományainak megfelelően, a község gazdái nem termelik meg a szükséges vetőmagot. Nem is termelhetik, mert a termés zömét mint „űjburgonyát” értékesítik. A község határában termett burgonya újbóli elvetésre alkalmatlan, mivel te- nyészértéke teljesen leromlik. Minden esztendőben Szabolcs megyéből — annak is néhány községéből — biztosították a szükséges vetőmagot. Innét kellene kapniok — idei termesztésre is. Szabolcsi burgonyát, amit — éppen a vetőmag-gazdálkodás megszervezése miatt — zároltak. A szűkös készletek miatt csökkentették 25 százalékkal a korábban megígért 70 vagon vetőburgonya mennyiségét is. „Kevés a vetőburgonya s ezen nem lehet segíteni” — kapják a vá- ! laszt felsőbb fórumoktól a ! szövetkezetek vezetői. Azon, ; hogy az aszályos időjárás ! miatt az elmúlt évben keve- ísebb burgonya termett, mint ! a korábbi években, valóban -nem lehet segíteni. Mostazon- ! ban azt kellene biztosítani, • hogy idén a kevesebb vető- ! burgonya mellett is elegendő \ mennyiség teremjen. Ezt pe- ! dig csak úgy lehetne elérni, í ha a legkiválóbb adottságokkal rendelkező szövetkezetek igényeit elégítenék ki. A jó termés biztosításához pedig Alsónémedin minden feltétel rendelkezésre áll. A föld kiválóan alkalmas a burgonyatermesztésre. Még csak olyan „meglepetés” sem érheti a termeltető vállalatot, hogy egy száraz tavasz esetén csökken a termés, mert az alsó- némedi szövetkezeti parasztok öntözik a területet. A szövetkezeti gazdák több évtizedes szakmai tapasztalata is amellett szól, hogy az ő kezükben van legbiztonságosabb helyen a vetőburgonya. i A >etőburgonya körüli | nehézséget csak növeli, hogy * ez idáig mindössze 36 vagon A gazdaságban tenyésztett előhasi süldőket télen is kihajtják jártatásként a legelőre Éktelen visítás hangjai csalogattak bennünket az előhasi sertések szállása felé, a Felsőbabádi Állami Gazdaságban. A sertéstenyésztő üzemegység vezetőjét, Gőg Mátyás elvtársat kerestük, akitől a híres fehér hússertések iránt érdeklődtünk. Amikor megtaláltuk, feleletet kaptunk arra 4 kérdésre is, hogy mi okozta a sertések riadalmát. A fiatal, nyúlánk és nagytestű kocákat akkor fülgom- bozták, s ez volt a riadalom oka. Már csak nyolctíz koca volt hátra a negyvenötből, amit abból állapítottunk meg, hogy a többinek élénk vércseppektől pirosodott a füle. A krofáliázó brigád gyakorlott és erélyes fogásokkal végezte művét, s percenként fogták, engedték el a sertéseket. Ha már a fülgombozásnél tartunk, kezdjük hát azzal a riportot. A gazdaságban 120-as létszámú tenyésztörzs szaporulatát nevelik fel évente, s a törzsállomány kocáit átlag három évig tartják tenyésztésben. A szemünk láttára fülgombozott előhasi kocáik is bekerülnek a törzsállományba, de helyettük másik negyvenet kiselejteznek. A három évenkénti cserére tehát úgy kérni sor, hogy évenként eryharmadát cserélik ki az állománynak. Az állami gazdaság 1957- ben vált sertés törzstenyésztő gazdasággá, de intenzíven csak 1959-ben kezdődött a tenyésztői munka. Alapanyagul nagy fehér hússertés kocákat választottak, amelyekhez Angliából importáltak nagy fehér hússertés kanokat. A tíz importkan már országos hírnévre tett szert a szakemberek körében és az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek kap- va-kapnak leszármazottaikon. Herczeg Sándor elvtárs. a megyei tanács törzskönyvi szak- felügyelője, aló rendszeres látogatója a gazdaságnak, nem győzi sorolni a helybeli törzstenyészetből származó sertések előnyeit. A legfontosabb előnyök közé tartozik, hogy a felsőbabádi sertések törzse hosszabb, mint a Magyarországon elterjedt egyéb fehér hússertés típusoké. Ez azt jelenti, hogy ebből a sertésből több karajt lehet hasítani, mint az egyéb fajták egyedeiből. Ugyanakkor magán viseli a világhírű bacon jelleget, amiért a sonkakedvelők keresik előszeretettel. Az Is erénye e sertésnek. hogy még annyira sem zsírosod*, mint az egyébként sem zsíros nagy fehér hússertések általában. Ez a tulajdonsága azért előnyös, mert a hazai fogyasztók igénye is a zsírtalan sertéshús felé fejlődik. Mindezeken a fajtatulajdonságokon felül még azt is elmondhatjuk a felsőbabádi tenyésztői munka dicséretére, hogy törzs- tenyészetüket sikerült brucellózis mentessé fejleszteni Ha már ilyen jó törzstenyészetről beszélhetünk, akkor önként felmerül a kérdés: miképpen hasznosul az ország javára? A gyakorlati sertés- tenyésztők pedig még azt is megkérdezhetik, hogy kaphatnak-e „magot” a kitűnő tenyészetből? Erre is, arra is feleltek Felsőbabádon. Miután meggyőződtek arról, hogy a felsőbabádi sertések kiválóan örökítik jó tulajdonságaikat (valamennyi import- kan és 60—70 koca ivadékvizsgálatát elvégezték), gondoskodtak . a tenyésztői munka kiterjesztéséről. Ma már az országban, sőt. Pest megyében is több helyen tenyésztik a felsőbabádi sertéseket. Innen származó törzset létesítettek a kiskunsági, a dánszent- miklósi, a cifrakerti, a ma- gyarnándori és a csorvai állami gazdaságokban, de jóné- hány termelőszövetkezetben is. Tavaly például 266 tenyészkan süldőt és 510 tenyészkoca süldőt adtak át az ország különböző mezőgazdasági üzemeinek. Nagyjából ugyanennyit adtak és adnak évente, s eddig mintegy 3500 tenvészállatn1 adtak el. amelyek nagy részéi már tovább is szaporították. A Földművelésügyi Minis?; tórium Állattenyésztési Fő igazgatósága fenntartja magá nak a felsőbabádi szaporulat feletti rendelkezés jogát, hogy ezzel is segítse elterjedését. Nagymiklós István * ’ » t Szabadtartásos szarvasmarhatenyésztés i A Kiskunsági Állami Gazdaságban Megyeri Vilrflos igaz- \ gató több esztendeje kísérletezik a szabadtartásos szarvas- \ marhatenyésztéssel. Amint a képen is látható, a szarvasmar- \ hák éjjel-nappal, télen-nyáron kint vannak a szabadban, s az j időjárás viszontagságaitól csupán egy féltetős fészer védi j őket. Az állatok etetése és fejése egy modern, kitűnően gépesí- : tett istállóban történik — több műszakban. A Kiskunsági Ál- ; lami Gazdaságban alkalmazott szabadtartásos szarvasmarhatenyésztés iránt külföldön is élénk érdeklődést tanúsítanak a tenyésztők. r '! j
