Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-19 / 15. szám
A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 1962. JANUÁR 19, PÉNTEK kst mnm HÍRLAP j külön II KIADÁSA r it zárszámadásokra való készülődés tapasztalatai A termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései az év közbeni közgyűléseikhez hasonlítva, nagyobb jelentőségűek, úgyszólván ünnepi számba mennek. Ilyenkor a termelőszövetkezeti tagok mindegyike nagy várakozással tekint a közgyűlés elé, kíváncsian várja, hogyan értékelik egész évi munkáját, s főleg azt, mennyit fognak osztani. így van ez azokban a termelőszövetkezetekben is, ahol már 8—10 zárszámadáson túl vannak — ilyen a járás termelőszövetkezeteinek többsége — s ugyanúgy nagy a kíváncsiság és várakozás azokban a termelőszövetkezetekben is, ahol most először készítenek zárszámadást, mint például a ceglédberceli Rákóczi és Petőfi tsz-ekben. Az 1961-es évről a járás területén 29 termelőszövetkezet kószát zárszámadást, számszerűleg annyi, amennyi az elmúlt esztendőben készített az 1960-as évről. A zárszámadás elkészítése nagy pontosságot, szakszerűséget, hozzáértést, s mindenre kiterjedő figyelmességet igényel. A termelőszövetkezet elnökén és vezetőségén kívül nagy a felelőssége különösen a főkönyvelőnek, az ellenőrző bizottság tagjainak, raktárosnak, pénztárosnak, s mindazoknak, akik a zárszámadási munkáikban részt vesznek. De nem kisebb a felelőssége a járási tanács végrehajtó bizottságának és a mezőgazdasági osztálynak sem. A termelőszövetkezetek állami felügyeletéből adódóan elő kell »segítenünk és szakembereinken keresztül a helyszínen konkrét segítséget kell adni nemcsak a leltározáshoz és a számszaki munkához, hanem a gazdasági beszámolóhoz is. Az eddigiek során a helyszínen szerzett tapasztalatokból egynéhány kérdést kiragadva akarok észrevételt tenni. A zárszámadás elkészítésének első és legfontosabb munkája a leltározás volt. Ezt átérezték a tsz-ek vezetői és az ezzel a munkával megbízott tsz-tagok is. A leltározást ütemterv szerint bonyolították le és január 6-ra minden termelőszövetkezetben befejezték. Az idén lelkiismeretesebb, jobb munkát végeztek e tekintetben tsz- eink. Nem fordult elő olyan csalafintaság, mint más években. Például egyes helyeken a hízómarha-állományt egyesével is, falkásítva is,nagyobb súlyúnak értékelték, vagy a kukoricát találomra értékelték, hogy hány mázsa vagy hány vagon is lehet. Az idén — ismétlem — ilyent nem tapasztaltunk. több munkával járt ugyan, de lemérték azt, atni szükséges volt. Tsz-eink tudják, hogy saját magukat csapják be, saját magukat rövidítenék meg, ha szabálytalanságot csinálnak, mert a közösségnek származna abból hátránya előbb vagy utóbb. Más tapasztalataink is vannak. Ugv véljük, hogy még nem késő arra felhívni a figyelmet, hogy a különböző tartalékolásokat, amelyek a ter/nelőszövei kezeli gazdaság további viteléhez feltétlenül szükségesek, minden körülmények között biztosítani kell. Tapasztalatunk, hogy egyes tsz-vezetők, de még inkább a tagok egy-egy kisebb csoportja arra törekszik, hogy a megengedettnél kevesebbet, . vagy egyáltalán ne hagyjanak vissza tartalékalapot. Ilyen például az albertirsai Béketábor Tsz, a ceglédber- celi Petőfi Tsz, a csemői Vj Élet Tsz, az abonyi Kinizsi Tsz. Ezt nem lehet elfogadni, a tartalékokra szükség van, mert azokkal a termelőszövetkezeti gazdálkodás következő esztendejének alapjait rakjuk le. Még azokban a termelőszövetkezetekben is kell tartalék alapokat biztosítani, amelyek az elmúlt hónapokban egy másik termelőszövetkezettel egyesültek. Úgy véljük, súlyos hibába esnénk, ha a zárszámadást csak a jövedelemelosztás szempontjából tartanánk fontosnak. Nem jó az a szövetkezet, amelyik mindenáron arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb részesedés jusson a tagságinak, s ugyanakkor elhanyagolják a közös vagyon gyarapítását. A különféle alapok létesítése, növelése, tartalékok képzése elengedhetetlenül szükséges a további, eredményes munkákhoz. • Az a véleményünk — a körülményeket és a lehetőségeket figyelembevéve —, hogy minden termelőszövetkezet arra törekedjék: minél több pénzt is tudjon tartalékolni. Ez nemcsak az üzemviteli kiadások fedezése szempontjából fontos, hanem azért is, mert így tudjak egyre biztonságosabbá tenni a rendszeres előlegfizetést. Egyébként az elmúlt évben minden termelőszövetkezetben maguk a vezetők is tapasztalhatták, hogy sokkal szívesebben, szorgalmasabban dolgozik a tagság, ha rendszeresen kap készpénzelőleget. Vannak már termelőszövetkezeti vezetők, akik így gondolkodnak és az 1962-es évre százezer, vagy több ■> százezer forintot tartalékoltak előlegosztásra. Ilyenek például a csemői Petőfi Tsz, a csemői Szabadföld Tsz, a nyársapáti Haladás Tsz, a nyársapáti József Attila Tsz, a dánszent- miklósi Micsurin Tsz, a kőrös- tetétleni Dózsa Tsz, az abonyi Kossuth Tsz. A csemői Rákóczi Tsz pedig 1000 hl bort is tartalékol. Nagyon helyes az ilyen előrelátás, mert a közös és az egyéni érdeknek is előnyére válik. S A gazdasági beszámolókkal kapcsolatban az volt a tapasztalatunk, hogy azok elkészítése nem halad úgy, mint ahogy kellene. Az volt a benyomásunk, hogy a gazdasági beszámolókat másodrendűén kezelik, az utolsó napokra akarják hagyni. Nem szeretnénk, ha megismétlődne az eimúlt esztendő gyakorlata, hogy több beszámoló átdolgozásra szorult, éppen azért, mert elkészítéséhez késve fogtak hozzá és „összecsapták". Az egyik legfontosabb feladata a tsz-vezetőknek s elsősorban az elnöknek az kell legyen, hogy részletes, sokoldalúan elemző értékelő beszámoló készüljön. A gazdasági beszámoló egyben politikai beszámoló is, s azt úgy kell kezelni. A gazdasági beszámolóban az eredmények ismertetése mellett feltétlenül személyenként is meg , kell dicsérni azokat a tagokat, akik jó munkájukkal leginkább hozzájárultak a termelőszövetkezet jövedelméhez, vagy elősegítették a munkák eredményességét, meggyorsítását. Meg kell viszont bírálni azokat, akik hátráltatták a közös munka sikerét, yagy felületes munkával esetleg kárt okoztak a közös gazdaságnak. A zárszámadás akkor lesz jó, ha világosan megmutatja, miképp sikerült teljesíteni a tervet a gazdáság egyes ágaiban. S amit a számok mutatnak, azt elemeznünk, alaposan értékelnünk kell. Csak így állapíthatjuk meg, hogy mit tettünk helyesen és miben hibáztunk Ez pedig feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az 1962-es évben még eredményesebben gazdálkodjunk. Bencéik Mihály járási tanácselnök-----------------------------------------------------------------------------1-----------------------------------------------------------------------------------------— K i a nyugdíjjogosult a Isi-ben? JELENTŐS rendelkezések születtek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1957. évi 65. számú törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről. A rendelkezések értelmében öregségi nyugdíjra az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag jogosult, aki az öregségi korhatárt elérte és legalább húsz nyugdíjévé van. Tíz nyúgdíjév alapján jogosult öregségi nyugdíjra az, aki az 1961. évi december hó 31. napjáig mezőgazdasági termelőszövetkezetbe tagként belépett. Nem a termelőszövetkezeti tagok, hanem a munkaviszonyban álló dolgozók nyugdíjjogosultságát az 1958. évi' 40. sz. tvr. szabályozza. Ezen nyugdíjtörvény értelmében a termelőszövetkezeti tagság nem számít szolgálati időnek, azonban bizonyos esetekben a megszakítások áthidalására alkalmas. Sok munkaviszonyban álló dolgozónak és termelőszövetkezeti tagnak problémát jelentett az, hogy a termelőszövetkezeti tagság és már megszerzett nyugdíjévek után ipari munkaviszonyt létesített, azonban sem a termelőszövetkezet tagsága alapján nem volt jogosult nyugellátásra — mert nem szerzett tíz nyugdíjévét —, sem az ipari munkaviszonya alapján nem szerzett nyugdíjjogosultságot — mert tíz évet ipari munkaviszonyban nem töltött — és nem volt mód a nyugdíjévek és a munkaviszony összeszámítására. A termelőszövetkezeti nyugdíjigény bejelentése alkalmával ugyanis termelőszövetkezeti tagnak kellett lenni. , Az újabban megjelent termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény alapján öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjra — az egyéb feltételek fennállása esetén — az a személy jogosult, aki igénye megnyílása időpontjában tagja valamely termelőszövetkezetnek, vagy igényének előterjesztését közvetlenül megelőzően olyan munkaviszonyban álló dolgozó volt, aki a termelőszövetkezeti nyugdíjévek és szolgálati idők figyelembevételével szerzett ny ugdí j j ogosul tságot. A MUNKAVISZONY alapján szerzett szolgálati idők és a termelőszövetkezeti tagság egybeszámításáról a rendelkezés a következőképpen intézkedik. A dolgozók társadalom- biztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. sz. törvényerejű rendelet szerint beszámítható szolgálati idő minden háromszázhatvanöt napját abban az esetben lehet a termelőszövetkezeti nyugdíjévekkel egybeszámítani, ha a beszámítható szolgálati idő utolsó napja és a termelőszövetkezetbe történt belépés időpontja, vagy a termelőszövetkezeti tagság megszűnése, és az ezt követő szolgálati idő első napja között két évnél hosszabb megszakítás nincsen. Az 1950. évi január hó 1. napja előtt történt belépés időpontját megelőző szolgálati idő tartamát azonban abban az esetben is figyelembe kell venni, ha a megszakítás a két évet meghaladja, de öt évnél nem hosszabb. Bővítette a rendelkezés a hozzátartozók ellátásának körét is. A meghatározott feltételek. fennállása esetében óz-, vegyi nyugdíjra jogosult a' mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag élettársa is, ha az elhunyttal, annak halálát közvetlenül megelőzően legalább egy éven át együtt élt, az együttélésből gyermek származott és az elhunyt az apaságot elismerte, illetőleg a bíróság az apaságot megállapította. özvegyi nyugdíjra jogosult az az élettárs is, aki a meghalt férfival, annak haláláig legalább tíz éven át együttélt. A hozzátartozókat együttesen megillető hozzátartozói ellátások összege nem lehet több a meghalt férj részére járó öregségi nyugdíj 125 százalékának. Ha az ellátások összege több. azokat az özvegyi nyugdíj kivételével arányosan csökkenteni kell. A nyugdíj árulékok fizetését is módosította a rendelkezés. A rendelkezések értelmében nem kell nyugdíj járulékot fizetni az után a termelőszövetkezeti tag után, aki részére mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagsága, kisipari termelőszövetkezeti tagsága, vagy munkaviszonya alapján saját jogon nyugdíjat (járadékot, nyugbért) állapítottak meg, ide nem értve a 67 százalékot el nem érő munkaképességcsökkenés alapján járó baleseti járadékot. NEM KELL TOVÁBBÁ nyugdíjjárulékot fizetni az után a tag után, aki traktorosként a gépállomással társadalombiztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban áll, sorkatonai szolgálatot teljesít,' vagy a 6/1960. Korm. számú rendelet alapján öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesül. TAVASZI ÉS NYÁRI ÉPÍTÉSI IGÉNYÉRE AZ ÁRAJÁNLATOT MÁR MOST KÉRJE MEG! Épülettatarozás, átalakítás, vagy új épületek építése esetén a lakosság rendelkezésére áll a CEGLÉDI JÁRÁSI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Cegléd, Achim András u. 26 Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy az építési munkákon kívül szakipari részlegeink asztalos, lakatos, bádogos, vízvezetékszerelő, üveges, -zobafestő-mázoló, tetőfedő és famegmunkáló szakmában mindenféle javítást és munkát is vállalnak, Látogatás az „almagyárban" 80 vagon termés, 50 hold új telepítés a Micsurinban Nem tehetek róla, de ha bármilyen körülményeik kö- •zött nagyüzemi gyümölcstermelésről van szó, én mindig a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-re gondolok és a legszívesebben, mindig és mindenkinek ézt a gyönyörű almatermelő telepet szeretném példának odaállítani. Még így is, amikor az őszi szél már lesöpörte a fák leveleit. Tökéletes rend, , tisztaság. Ahogyan haladók a gazdaság központi irodája felé, mindenütt fegyelmezett rendet találok. Ezek az emberek szeretik még a házuk táján is a tisztaságot.* Egy pillanatra megállók az új almatároló előtt, ami most zsúfolásig van kukoricával és a csillogó kukoricatenger odacsalja a környék csipogó benmkosztosait: a verebeket. Villámtájékoztatás az irodában. — Az idei almatermés eredménye 80 vagon, és 83 mázsa! — mondotta Méhész László főkönyvelő. — A nem megfelelő időjárás ellenére alaposan túlteljesítettük az 56 vagonos. termelési tervet. — És hol értékesítik ezt a hatalmas mennyiséget? — Az értékesítésen már túl vagyunk. 57 vagon huszonhét mázsa almát raktunk be különleges hűtőkocsikba, amelynek nyolcvan százalékát a Német Szövetségi Köztársaságba, húsz százalékát Csehszlovákiába vitték. Főleg jonathán és stark ing fajtákat. A termés többi részét hazai fogyasztásra adtuk el, illetve 10 600 kilogramm almát a tagok munkaegység részesedésére osztottunk ki. — A tavalyi 62 vagon és az idei nyolcvan vagonos termés ellenére óvatosan tervezünk jövőre is. 50 vagon almatermés van a tervben és jogosan reméljük a terv túlteljesítését a kővetkező gazdasági évben. Az idei eredményben már halvány része volt a 33 holdas új telepítésnek, amely természetesen évről évre erősödik. Beállítottságról egyelőre nem beszélhetünk, hiszen évről évre telepítünk. Az új gazdasági évben 50 hold telepítést végzünk el. Ahogyan végighaladunk a gazdaság udvarán, a raktárak felől édes almaillatot lenget a szél. Mindkét raktárban csörömpölést és gépzű- gást hallok, fjenyitunk. Toronymagasan az almával tele ládák. Az osztályozógép szíja lihegve kergeti az almákat. — De hiszen már értékesítették a termést! — fordulok Méhész elvtárshoz. — Ez így igaz. Ez, amit itt csinálunk, bérmunka. Harminc vagon alma osztályozását és gondos csomagolását vállaltuk a Nyírségből. Ez húsz fillért hoz kilogrammonként a gazdaságnak. Ha jól számítjuk, az is kitesz 50—60 ezer forintot és amellett munkát, munkaegységet jelent a tagságnak. Igaza van Méhész Lászlónak, aki a gazdaság pénzügyeivel foglalkozó ember hideg nyugalmával mondja: Minden fillért meg kell fogni. Vásártér vagy sár für dó? risnyában, kézzel halássza ki a sárból. És kérdezem én is sok száz sorstársammal együtt: ha már itt. a várostól távol- eső, mélyfekvésfl területe*» kell a vásártelepnek lennie, nem lehetne-e legalább, feltölteni a területét salakkal, vagy egyéb töltőanyaggal? Vagy legalább járdákat feltölteni, ahol a gyalogosok járni kényszerülnek, hogy aki nem csizmában jön ki, ne merüljön el a cipője ebben a feneketlen sártengerben? Azt hiszem, a város területén elég salak akadna hozzá* csak ki kellene hordatni. — Egy olvasó — Kérdezem magamtól én is sok más társammal együtt, a ceglédi vásártér bejáratánál az állat- és kirakodóvásár enyhe, januári napján, mikor végignézek a csizmamarasztaló dágványon és csak félve lépek be a vásártér területére: vajon nem marad-e le a cipőm a feneketlen sárban és visszafelé majd mezítláb kutyagolok haza? De jó, hogy ezt a magasszárú fűzős cipőt húztam fel. csizmám nem lévén, mert lám, ott egy asszonytárs az enyémnél alacsonyabb szárú cipőjét egy lábon ugrálva, hogy a sárba ne kelljen lépnie ha— JANUÁR 16-ával befejeződtek Cegléden és a ceglédi járásban a mezőgazdasági technikum év végi vizsgái a levelező tagozaton. Ceglédről különösen jó eredménnyel szerepelt a második évfolyam, amelynek tanulmányi átlaga 3,5 és az évfolyamon hárman értek el kitűnő eredményt. — VASÄRNAP küldött- értekezlet lesz az albertirsai és a jászkarajenői fmsz-nél. — A DÁNSZENTMIKLÖSI Micsurin Termelőszövetkezet 50 holdon végzett aláforga- tási munkát szőlő- és gyümölcstelepítés számára. — A CEGLÉDI KGV forgácsoló műhelyének Koleszov Ifjúsági brigádja "fcserelátó- gatáson volt a Ruhaipari Vállalat Gagarin ifjúsági brigádjánál. A brigád tagjai erre az alkalomra ízléses fém- hamutálat készítettek, amely az űrrakétát ábrázolja, és azt a látogatás alkalmával átnyújtották a vendéglátó brigád tagjainak. Érdemes megjegyezni, hogy az ajándékot a brigád tagjai felváltva készítették el. — KLASZNÁL Pálné, a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepének dolgozója, olyan súlyos csonttörést szenvedett, hogy 10 százalékos rokkanttá nyilvánították. Üzemi munkás biztosítása alapján 2500 forintot kapott az állami Biztosítótól. Nagy Ilonka és Krenyóczi András január 20-án délután 1 óraikor tartják esküvőjüket a ref. nagytemplomban. Farkas Karolin és Farkas István január 20-án délután fél 5 órakor tartják esküvőjüket a Felszegi úti ref. templomban. Csoh Erzsiké és Tarkó Imre janauár 20-án délután 3 órakor tartják esküvőjüket a ref. nagytemplomban. Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem, édesapám, nagyapám és testvérünk: Gulyás József temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv. Gulyás Józsefné, Gulyás János és családja^ valamint a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik szeretett jó édesanyánk, nagyanyánk és test-t vérem: özv. Hatvani Ambrusné, szül. Bűz Borbála“ temetésén Nagykőrösön megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyezték. A gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, ismerősöknek és mind azoknak, akik drága jó édesanyánk: özv. Erdős Antálné, szül, Talger Erzsébet temetésén . megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszönetét a ceglédi MÁV vezetőségének, összes dolgozóinak, rokonainknak. a Május 1 Ruhagyár összes dolgozóinak és mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem, gyermekünk, unokánk, testvérem; Türei András tragikus elhunyta felett érzett mély bánatunkban részvétükkel fájd almunkban osztoztak, a temetésén megjelentek, síriára koszorút, virágot helyeztek, özv. Türei Andrásné felesége, valamint szülei, nagyszülei, testvére és a gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak. akik felejthetetlen gyermekünk, illetve férjem: dr. Nádai Károly temetésén megjelentek és sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk hivatali vezetőinek, munkatársainak, helyettesének, valamint a 30 éves találkozó tagjainak, akik fájdalmunkban osztoztak. Dr. Nádai Károlyné és gyermekei, valamint a gyászoló család — JANUÁR 12-én megkezdődött a Ceglédi Vasutas labdarúgó-csapatban az alapozó edzés. 18—20 játékos az első két héten mindennap szigorú és fegyelmezett edzést tart
