Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-19 / 15. szám

4 ?%^jWap 1962. JANUÁR 19, PÉNTEK A cél: koncentrálni a termelést Tovább javítják a mezőgazdasági növények vetésszerkezetét: a kialakult termőtájakon „nagyüzemesítik" az egyes növények termesztését A mezőgazdaság szocialista átalakulása mind sürgetőbbén veti fel a növénytermesztés bizonyos fokú szakosításának kérdését. Mint a Földművelés- ügyi Minisztérium növény­termesztési főigazgatóságán tá­jékoztatásul elmondották, az utóbbi két évben mindenütt arra törekedtek, hogy az év­századok óta kialakulóban le­vő termőtájaikat most már a tudományos igényű felméré­sek alapján véglegesen meg­határozzák, illetve az adott táj talaj- és éghajlati vi­szonyainak. valamint a la­kosság termesztési tapaszta­latainak és az egyéb anyagi feltételeiknek legmegfelelőbb növénykultúrák termesztését a lehető legteljesebben kon­centrálják. Ilyen nagyobb termőtájak alakultak ki például a kajszi termesztésére a Du­na—Tisza közén, továbbá Tolna és Somogy megyében, őszibarackra a bu­dai dombokon, Pécs és Szaty- maz vidékén, az almára Sza­bolcsban és Zalában, a bo­gyós gyümölcsökre elsősorban a Dunakanyar vidékén. Az ország legjelentősebb burgo­nyatermesztő tájai a sza- bolcs-szatmári és a somogyi homokvidékeken, ■ valamint Veszprém megye egyes járá­saiban találhatók. A fűszer- paprika zömét Bács-Kiskun, Csongrád és Tolna megye hagyományos paprikatermesz­tő községei adják, ahogy a vöröshagyma igazi hazája is Csongrád megye s ezen be­lül is Makó vidéke. Cikóriát szinte kizárólag Győr-Sopron és Vas megyében, cirkot pe­dig Békés megyében ter­mesztenek számottevő meny- nyiségben. A következő években, bár lényegesen nem változtat­ják a termőtájak ki­alakult „termesztési pro­filját”, de'a vetésszerke­zeten még szinte min­denütt van kiigazítani való. Különösen fontos, hogy az egyes termőtájakon belül kon­centrálják az eddig többnyi­re széttagolt termesztést, s így teljesebben kihasználják a nagyüzem adta lehetőségeket. A szakemberek itt elsősor­ban a korszerű gépesítés és a hatékonyabb növényvédelem megszervezésére gondolnak. Nagyobb változások lesz­nek már az idén a gazdasági magnövények és a kerti mag­vak termesztésénél. A fő szempont itt is az, hogy minden magnövényt az opti­mális talaj- és éghajlati vi­szonyok mellett, s azok ter­messzék, akiknek nemcsak gazdag, tapasztalatok, hanem megfelelő berendezések is rendelkezésükre állnak. to­vábbá, hogy egy-egy gazdaság ne ter­meljen 10—15-féle mag­növényt, hanem legfel­jebb négyet-ötöt. így a magnövények termeszté­sénél is kialakítják a nagy­üzemi, gépesítésre alkalmas táblás rendszert, ami nem­csak , az önköltség csökken­tése érdekében kívánatos, ha­nem egyúttal előfeltétele a jobb minőségnek és a magvak egyöntetűségének is. (MTI) Az ügykezelés is íontos A közelmúltban a KISZ-bi- zottságoknál több olyan fiatal került ügyintézői munkakör­be, akik korábban hasonló munkát nem végeztek. Éppen ezért szakismeretük bővítésére háromnapos tanfolyamot ren­dez a KISZ megyei bizottsága. A tanfolyamot ez év első ne­gyedében tartják meg. A három nap alatt a gazda­sági munka szerepéről, a tag­díjfizetés fontosságáról, a he­lyes pénzgazdálkodásról, ügy­kezelésről, munkaügyi kérdé­sekről hallanák majd a hall­gatók. 500000 TONNA „AJÁNDÉK“ CEMENT Megvannak az előfeltételek a Dunai Cement- és Mészmű határidő előttit felépítéséhez — A tervezettnél korábban érkeznek a gépek az NDK-ból A KISZ Központi Bizottsá­gának védnöksége alatt épülő Dunai Cement- és Mészműnél dolgozók jelentős eredménye­ket értek el. A fiatalok annak idején elhatározták, hogy le­rövidítik az építési határidő­ket, meggyorsítják a gépek gyártását, helyszínre szállítá­sát. munkába állítását. A cél érdekében a KISZ Központi Bizottsága mellett országos, a berendezéseket gyártó vállala­toknál pedig helyi operatív bizottságokat alakítottak. Már az eddigi munkában megmutatkozott, hogy a Duna; Cement- és Mész­mű építésénél, a műhe­lyek és a munkacsarnokok szerelésénél a tervezett­hez viszonyítva jelentős időt takarítottak meg. A cementsilókat például de­cember 31-e helyett október 30-ra felépítették. A „nyers­anyagbánya” megnyitását ere­detileg 1963. augusztus 1-re tervezték; az elmúlt évben azonban a munkákkal annyira előrehaladtak, hogy a „bá­nyát” előreláthatólag már 1962. decemberében átadják rendeltetésének, az úgyneve­zett B-trafóépületnél — amely a gyár építése és energiaellá­tása szempontjából igen jelen­tős —, az eredeti határidőhöz képest háromhónapos előnyt szereztek. Az eredmények le­hetővé teszik, hogy a Dunai Cement- és Mészmű építését a tervezettnél jóval előbb befe­jezzék, s így mintegy 500 000 tonna cementtöbletet adjanak a népgazdaságnak. A Dunai Cement- és Mész­mű gépi berendezésének többségét a Német Demok­ratikus Köztársaságból kapjuk. A múlt év novemberében és decemberében a magyar és né­met szakemberek; valamint a KISZ Központi Bizottsága és a német fiatalok között tár­gyalások voltak. Megegyezés született: az első kemenceegy­séget 1963. március 21-re, a második és harmadik kemen­cét pedig 1963. november 1-re lehet üzembe helyezni. Ehhez azonban szükséges, hogy a ha­zai építő- és szerelővállalatok továbbra is a jelenlegi ütem­ben folytassák az építkezést. (MTI) ALPÁRI GYULA — Ha a halál és az árulás között kell választanom, ak­kor a hálált választom... Szóról szóra ezt válaszolta a náci vezetőknek Alpári Gyula, amikor 1944-ben, egy berlini börtönben, felajánlot­ták neki, hogy szabadon en­gedik, ha nyilatkozatban becsmértt a szovjet kor­mányt. Később, a sachsen- hauseni haláltáborban újból alkalma nyílott rá, hogy „megmentse” életét. Alpári Gyula azonban mindvégig, minden esetben hű maradt forradalmi eszméihez. Ezért a nácik 1944. július 11-én ki­végeztéit. Meghalt, hogy példát mu­tasson és tiszta életét ne mocskolja be folt. Ö — nyolcvan éves lenne most — már a század elején, egészen fiatalon, harcos szocialista újságíró volt. 1901-től kezdve különböző nemzetközi szocia­lista fórúmolcon Lenin szelle­mében küzdött a megalkuvó szociáldemokrata vezetőle el­len. Alpári Gyula messzebb látott a magyar szociálde­mokratáknál. 1910-ben konf­liktusa támadt a jobboldali vezetőkkel, de a Nemzetlcözi Iroda döntőbírósága előtt Le­nin és Clara Zetkin állt ki mellette. Törvényszerű, hogy ez a következetes és bátor marxista 1918-bán a magyar kommunista párt egyik ala­pítója lett. 1919-ben külügyi népbiztosként képviselte a Magyar Tanácsköztársaság érdekeit. Az emigrációban — ha le­het — még határozottabbá vált. Ezt a széles látókörű kommunistát, mélyenszántó publicistát, 1921-ben — Le­nin javaslatára — kinevez­ték az Inperkor (inter- nazionale Presse Korrespon­denz) nevű kommunista 'nemzetközi sajtótájékoztató élére. E sajtóorgánum meg­szervezése és vezetése ta­lán legfontosabb ténye Al­pári gazdag életének. 1921- től letartóztatásáig, 1940-ig szerkesztette és irányította ezt a több nyelven megjele­nő lapot. Az INPERKOR egyik bő forrása a mun­kásmozgalom történetének a két világháború között. Al­pári Gyula ugyanekkor — bár erős megszakításokkal — részt vett az illegális magyar kommunista párt vezetésé­ben is. Marxista—leninista tudása, forradalmár éleslá­tása megóvta a jobb- és baloldali hibáktól, s a frak­cióharcoktól egyaránt. Di­mitrov hires, nagy beszéde titán színvonalas harcosa lett az antifasiszta népfrontnak. Jelentős munkája az a há­rom részből álló tanulmány, amely megkönnyíti a Töke megértését az elméleti mun­kák olvasásában nem elég­gé jártas olvasónak. A magyar és a nemzetkö­zi munkásmozgalom nagy propagandistájának áldoza­tos életű, mártírhalált halt harcosának en .lékét utca­név őrzi Budapesten. Vá­logatott írásait 1960-ban jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó. A. G. MESTERSÉGES ÉGBOLT Nyolcéves sakkozó csodagyerek Taskentben Egyre több szó esik Moszk­vában Emészt Kimről, egy I A tsz-elnök egyedül nem vállalhat1 kötelezettséget A megyei bíróság elvi jelentőségű döntése Érdekes és fontos, elvi je­lentőségű ügyben mondot íté­letet, végső fokon, mint fel­lebbezési bíróság, a Pest me­gyei Bíróság Kovács-tanácsa. A megyei Terményforgalmi Vállalat még a múlt évben beperelte a galgahévízi Kos­suth , Termelőszövetkezetet, mert az nem teljesítette tel­jes egészében kukoricaszállí­tási kötelezettségét. A vállalat és a tsz 1960 augusztusában „előzetes megállapodást” kö­tött egymással. Ebben a tsz vállalta, hogy az 1961-es ter­méséből 1035 mázsa, májusi morzsoltnak megfelelő, idény­szerűen száraz, csöves, vagy morzsolt kukoricát szállít. Erre kapott is a vállalattól hatósági áron 690 mázsa mű­trágyát. Az előzetes megállapodást 1961. március 1-ig kellett vég­leges terményértékesítési szer­ződésbe foglalniok. Amikor erre sor került, a termelőszö­vetkezet nem volt hajlandó többre, csak 100 mázsa kuko­rica szállítására szerződni, mert az előzetes megállapodás óta az állatállománya erősen felfejlődött, s annak ellátásá­hoz a kukoricára nekik ma­guknak is szükségük volt, to­vábbá a 206 holdas kukorica­vetésből 56 holdat vízkár ért. Első fokon a Terményfor­galmi Vállalat a pert meg­nyerte, mert — a bíróság in­dokolása szerint — a tsz-nek az előzetes megállapodás meg­kötése idején már kellett vol­na számolnia a felfejlesztendő közös állatállomány takar­mányszükségletével, s így az előzetes megállapodást be, kel­lett volna tartania. Az ítélet ellen azonban a járási ügyész törvényességi óvást, a Kos­suth Termelőszövetkezet pedig fellebbezést nyújtott be.. A megyei bíróság dr. Ko­vács Mihály tanácsa helyt adott a fellebbezésnek ’ és megsemmisítette az elsőfokú ítéletet. A kiegészített tény­állás alapján megállapította, hogy a vállalat és a tsz kö­zött létrejött „előzetes megál­lapodást” a termelőszövetkezet részéről egyedül az elnök írta alá. Márpedig ilyen írásbeli kötelezettségvállaláshoz egye­dül az elnök aláírása nem elégséges, hanem szükséges hozzá a közgyűlés állal e célra kijelölt tag aláírása is. A ter­melőszövetkezetek részére ki­adott alapszabályminta Is ak­ként intézkedik, hogy ilyen aláírásra, a szövetkezet nevé­ben! kötelezettségvállalásra az elnök csak a közgyűlés által kijelölt vezetőségi taggal együtt jogosult. / Megállapította a bíróság, hogy a galgahévízi Kossuth Tsz közös állatállománya az előzetes megállapodás meg­kötése óta 100 darabról 130 darabra gyarapodott, továbbá az említett 56 holdas vízkár ténye helytálló. Végül figye­lembe vette a bíróság a járási tanács szakvéleményét, amely szerint a tsz taglétszáma is jelentősen nőtt. s 700 mázsa kukoricánál többet a termény- forgalminak átadni nem tud. Mindezek alapján a megyei bíróság a Terményforgalmi Vállalat keresetét elutasította. Az ítélet ellen további felleb­bezésnek helye nincs. (f. a.) taskenti színházi díszletter­vező nyolcéves kisfiáról, aki négyéves kora óta sakkozik és másodosztályú minősítést ért el. Lilienthal Andor, ’ a ma­gyar származású szovjet nagymester elmondotta az MTI tudósítójának, hogy már három évvel ezelőtt játszott a kisfiúval. Kim akkor még csak ötéves volt, Lilienthal sok táblás szimultánján vett részt és nagy meglepetésre döntetlent ért el a nagymes­terrel. „A gyerek nagyon jó benyomást tett játékával is, viselkédésével is. Gondolko­dás közben nem nyúlt a bá­bokhoz, hanem elvontan, fej­ből kombinált, s igen gyor­san és határozottan lépett. Ha így folytatja, akár világ­bajnok is lehet belőle — mondta Lilienthal. A nyolcéves sakktehetség virgonc, játékos hajlamú kis­fiú és nem afféle koraérett, komor kis bölcs. Szülei arra törekszenek, hogy minél ke­vesebbet sakkozzék és a jó tanulás mellett sokat mozog­jon, játsszék pajtásaival. Most egyébként levelezési játszmát kezdett egy kilencéves sakk­tehetséggel, Davis-szel, alri az amerikai Providence városá­ból levélben ajánlkozott part­nernak. , Az 1961. évi Ipari Vásár egyik kiemelkedő érdekessé­ge a jénai Zeiss Művek plane­táriuma volt. Budapest Fővá­ros Tanácsa megvásárolta a teljes- berendezést, s.a Vidám. Parkban felállított első ma­gyar Planetárium néhány nap múiva megkezdi működését. Planetáriumok az ókorban és most Bár az első modern planetá­riumot alig 35 esztendővel ez­előtt helyezték üzembe, maga a gondolat nem új — az ókor szülötte. Feljegyezték, hogy az első fogaskerekes megoldású planetáriumot a görög Eudo­xus készítettte 25 évszázaddal ezelőtt. Valószínű nem ő a „feltaláló” — művét egyiptomi mintára készítette. Archime­des planetáriumát Szirakuza város elestével a győztesek Rómába vitték. Kétezer évvel később a holland Huyghens, az ingaóra feltalálója, majd Olaf Römer a fénysebesség első megmérője készített mes­terséges égboltot. A .mechani­kus elvek .szerint működő­berendezéseket csak a XX. század elején váltotta fel a modern optikai eljárásokkal dolgozó Zeiss-féle planetá­rium. Az elmúlt évtizedekben a planetárium szó annyira ösz- szeforrott a Zeiss névvel, hogy mindenki megfeledkezett az igazi alkotóról, a nemrég el­hunyt dr. Walther Bauersfeld professzorról. Bauersfeld több mint öt éves kísérletezés után 1925-ben készítette el az első planetáriumot a mün­cheni Deutsches Museum ré­szére. Modem optikai eljárá­sokkal és vetítési technikával valóban mesterséges égboltot varázsolt a félgömb alakú ku­pola alatt ülő nézők feje fölé. HAT NAP TANULÁS A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség megyed bizottsá­ga tanfolyamét rendez a ter­melőszövetkezeti KlSZ-titká- rok számára. A tanfolyamot februárban tartják a Dunai CémentműméL Ezen a tanfo­lyamon egy hétig tanulnak a KI SZ-ti tkárok. Az egy hét alatt az ifjúság eszmei, politikai neveléséről, a termelőszövetkezetek politi­kai és gazdasági helyzetéről, a jövedelemelosztásról hallanak majd. Ezenkívül megvitatásra kerül a KISZ feladatai a mezőgazdasági termelés fellen­dítésében. a KISZ Központi Bizottságának irányelvei a ta­nulási mozgalomiról, az ifjú­ság a szocializmusért mozga­lom tartalma. Szervezési és irányítási útmutatást is kapnak a KISZ-titkárok. A tanulás mellett a megyei KlSZ-bizottság gondoskodik a foglalkozások utáni szórako­zásiról is. Azóta több mint 40 hasonló és ugyanannyi kis-planetárium készült a Zeiss Művek jénai és oberkocheni telepein. A ta­lálmány jogának megvásáro- lásával ugyanilyén berende­zéséket gyárt a japán Ghoto Művek és az amerikai Spizzer Laboratórium. A planetáriumok szerte a világon népszerű intézmények. A jénai, müncheni, moszkvai, pekingi, londoni és más plane­táriumom évi látogatóinak szá­ma egyenként több mint egy­millió. A szovjetunióban mű­ködő kisebb-nagyobb planetá­riumok száma meghaladja a negyvenet, s hasonló a helyzet a két Németországiban és az Egyesült Államokiban is. Egy évszak - egy perc A Zeiss-gyár kétféle plane­táriumot gyárt. A dupla vetítő­fejes nagyplanetárium 24 mé­ter átmérőjű kupolára 9000 csillagot vetít, többet, mint amit puszta szemmel látha­tunk és elénk varázsolja mind az északi, mind a déli égbolt eseményeit. A kisplanetáriu- mok 6—10 méteres kupolára 5000 csillagot vetítenek, pon­tosan annyit, amennyit a leg­jobb szemű ember összeszá­molhat az Északi-sarktól az Egyenlítőig. (A magyar plane­tárium a kisebbek közé tarto­zik.) A vetítőgép néhány perc alatt lejátssza az égbolt napi körforgását, az égitestek kelé­sét, nyugvását, mint a F8ld tengelyforgásának következmé­nyeit. Láthatjuk hogy a Föld napkörüli keringése során ho­gyan változik a Nap helyzete az állatöv (Kos, Bika, Ikrek, stb.) csillagképed között. A pa­rányi elektromotorra] vezérelt vetítő berendezés akár per­cenként bemutat egy évszakot s négy perc alatt egy teljes esztendőt. A planetar hím feltárja a szabad szemmel látható boly­gók mozgásait a gyűrűs Satur- nusig bezárólag, s a kupolára vetíti . a Hóid alakválozásait Ha szükséges, gombnyomásra kivetítve megjelenik előttünk az Ekliptika (a Föld napkörüli pályájának síkja), az Égi Egyenlítő, s a földrajzi, s égi helymeghatározás nélkülözhe­tetlen kellókei, az órakör és vertikális kör, az úgynevezett tavaszpont égi helyzete. Ha a déli égbolt csillagaira lennénk kíváncsiak, a berende­zés .süllyeszteni kezdi az égbol t északi pólusát, a Sarkcsillag lassan eltűnik a látóhatáron, ugyanakkor felbukkannak a- éggömb déli pólusvádékének- csillagképei. A Zeiss-féle- planetárium lé­nyeges vonása, hogy_ miután vá&méiiflyr Véfftőí6ríbsé:Tíéíy- zete szabályozható, képes be­mutatni az égbolt aznapi hely­zetét, azt az égboltot, amit a vetítés napján szabad szem­mel is láthatnánk. Ezután a mozgásokat felgyorsítva, eb­ből az alapállásból kiindulva, bemutat akár egy teljes esz­tendőt. Az égbolt 10 000 év múlva Láthatjuk felgyorsítva a Föld tengelyének precessziós mozgása (imbolygása) követ­keztében az égi pólus helyze­tének 26 000 éves körbeván­dorlását, hiszen a Sarkcsil­lag csak most van a Pólus kö­zelében. Négyezer évvel ez­előtt a Draco (Sárkány) csil­lagképbe mutatott a Föld ten­gelye, ötezer év múlva a Ce- pheusban lesz a Pólus, majd kereken 10 000 év múlva a Lyra (Lant) csillagképben. Idő­számításunk szerint II 962-ben a fényes, kékesfehér színű Ve­ga lesz a Sarkcsillag. Az egész éggömb e körül látszik majd forogni. A berendezés tehát megmutatja, hogyan látta- az égboltot a legutóbbi jégkor­szak fagyos világának embe­re, s milyen égbolt terül rpajd késő utódaink fölé, akik már látni fogják a Centaurus alfá­ját — a hozzánk legközelebb levő csillagot éppúgy, mint a Dél Keresztjét. Nehéz lenne felsorolni, mi re képes még a Planetárium. A csillagokkal együtt kiraj­zolja a kupolára a Tejút ezüs­tösen csillogó sávját a szinte megszámlálhatalan távoli csillag összeolvadó fényét. Tá­voli világokat is bemutat a Planetárium. Felragyog a Nagy Androméda Köd, ez a roppant távolságú csillagszi­get, amely éppúgy 100—200 milliárd csillagból áll, akár a mi Tejút-rendszerünk. A haladó szellemű — babo­náktól és baljós égi jelektől mentes természettudományos világkép kialakításának — a távcső mellett — legkiválóbb bemutató eszköze a Planetári­um, amely évezredes álmot hozza a csillagokat az égről —> váltott valóra, ,9 valóban „le-i a Földre”. Gauser Károly az Uránia Csillagvizsgáld munkatársa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents