Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-18 / 14. szám

KST ¥TCYB. HÍRLAP / KÜLÖN jf KIADÁS* f A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS R A-. I . ■ ' . • ■ £ji ■■ VI. ÉVFOLYAM. 14. SZÁM 1962. JANUÁR 18, CSÜTÖRTÖK Nemzetközi fotóművészeti kiállítás Cegléden Húsz ország negyven fotoklubjának művészi képei a kiállításon Városunk kulturális színvo­nalának értékelése és fotomű- vészetünk megbecsülése az, hogy a Nemzetközi Fotómű­vészeti Kiállítás Budapest után, ezen a héten Cegléden nyílik meg. A ceglédi fotoéletet külföl­dön igen jól ismerik. Fotóművészeink világ­szerte sok előkelő helye­zést értek el a legigénye­sebb kiállításokon, szám­talan luxuskivitelű kata­lógusban kaptak helyet a ceglédi fotósok reproduk­ciói. zetét, képet ad sokirányú pró­bálkozásairól, egyes fotóművé­szek művein keresztül orszá­guk művészeti fejlődéséről. Minden kép jelentés és hír­adás egy-egy távoli ország fo­tóművészeinek törekvéseiről. Mit hoz a kiállítás a művé­szi eredményeken kívül? Min­denekelőtt is jó és hasznos nemzetközi kapcsolatokat. Barátságot a művészet közve­títésével, egymás megismeré­sének értékes lehetőségét. A ceglédi fotoklub 50—60 tagja számára ritka inspi­rációt és alapos tájékozta­tást a fotóművészet mai Mayer Péter 'ny. gimnáziumi tanár, festőművész magyaráz­za a kiállított képeket, 26-án este 7 órakor Tóth István fo­tóművész tart értékelést a ki­állítási anyagból. Érdeklődőket a fotoklub tagjain kívül is szívesen Iát a rendezőség a műve­lődési ház emeleti nagy­termében. A kiállítás január 20-tól 29- ig, hétköznap reggel 10 órától 19 óráig, vasárnap 9-től 20 óráig tart nyitva. Mezőgazdasági szakemberek képzését szolgálja az öntözé­ses gazdálkodás szakszerűbbé tétele és az esőztető berende­zések jobb kihasználása érde­kében szervezett esőztető gép­kezelő tanfolyam, amelyen a járás hét termelőszövetkezeté­ből kilenc fő vesz részt. A tanfolyamon a hallgatók főleg gyakorlati képzést kapnak az esőztető gépek, szivattyúk, szerelvények szakszerű keze­lésére vonatkozóan. A tanfo­lyamon a kocséri Új Elet, a nyársapáti József Attila, az abonyi Űj Világ, József Attila, Kossuth és a törteli Rákóczi termelőszövetkezetből 1—1 tsz. tag; a dánszentmiklósi Mi­csurin Termelőszövetkezetből pedig 2 fő vesz részt. Rengeteg kitüntetés, arany, ezüst és bronzérem, sok dísz­oklevél tanúskodik a ceglédi fotoélet magas rangjáról. A szombaton megnyíló kiállítás méltó elismerést jelent váro­sunk fotósoinak címére. Húsz ország, közöttük több tengerentúli ország, mintegy negyven fotoklubjából érkez­tek képek a kiállításra. 649 képet küldtek be a szélrózsa minden irányá­ból, és ebből a nagy anyagból 242 fekete-fehér és 32 színes foto felelt meg a zsűri igényes, szi­gorú válogatásában. A kiállítási anyag hűen tük­rözi a fotóművészet mai hely­állásáról szerte az egész világon. A kiállítást látogató dolgozók számára pedig ritka művészi élvezetet. Egy ilyen nagy anyagot fel­ölelő kiállítás egészen ritka pedagógiai alkalmat is bizto­sít. Uj ajtók nyílnak a világ minden tája felé és a kiállítás vezetősége nem mulasztja el a ritka alkalmat arra, hogy eze­ket az ajtókat minél gondo­sabban kitárja. Már a kiállí­tás megnyitásakor dr. Király Zoltán, a magyar fotóművé­szek esztétája tart tárlatveze­tést. Január 22-én. este 6 óra­kor Hídvégi Lajos pedagógus, helytörténész vezeti végig a kiállítás látogatóit a kiállított anyagon. 24-én, este 8 órakor A Ceglédberceli Vasutas évzáró közgyűlése elé Jelenleg csak a fürge ja­nuári szél futkározik a lab­darúgó-pályákon. Véget ért az első „félidő”, szünet azonban csak a, játéktéren van. A klubhelyiségek most is zajo­sak, hiszen az eddigi teljesít­mények értékelése, szakveze­tők tapasztalatgyűjtése és fő­leg az új tervek kidolgozása az egyesületek legfontosabb feladata. A Ceglédberceld Vasutas va­sárnap délelőtt tartja meg az elmúlt év eredményeinek hi­vatalos értékelését. Elöljáró­ban szeretnénk néhány meg­jegyzést tenni (amiről talán ott szó sem lesz), elsősorban a vezetőség munkájával kap­csolatban. Mint ismeretes, a bereeli tizenegy az őszi fordulóban nagyon szerény helyet „bérelt ki” a megyei I. osztály tabel­láján. Sokan azzal igyekezték ezt magyarázni, hogy a sze­rencsével nem valami jó ba­rátságban vannak. Ez így is van. De az alapvető okot máshol kell keresni. Ennek megállapítása a szakvezetők feladata. A bereeli szurkolók­nak van egy olyan tábora, amely mindenben és kizáróla­gosan a vezetőséget hibáz­tatja. Természetesen alaptala­nul. Nos, nézzük csak rövi­den, a jelenlegi vezetőség — elsősorban Sági István elnök — mennyi szép és hasznos terv megvalósításával bővi­tette, gazdagította az egyesü­let „háza táját”. Minden év­ben alakítgatják a pályát, el­készült a meleg fürdő, iroda­ház és számos más berende­zés, amely csinossá és kényel­messé tette a sporttelepet. Sok idegen sportoló és vezető megfordult már Bercelen é9 mindannyian elismeréssel nyi­latkoztak a vezetőség munká­járól. Mégis voltak olyanok, akik lemondásra akarták kénysze­ríteni a bereeli sportélet régi, lelkes fellendítőit. Ez eljutott a felsőbb sportszervekhez is (mert Pest megyében több ilyen eset volt). A hozzáértő vezetők munkájának további biztosítására az MLSZ határo­zatot hozott, amelynek értel­mében választás nélkül az el­múlt évi vezetőségek irányít­ják továbbra is az egyesüle­teket. Nagyon értékes és aktuális intézkedés ez, hiszen így az egyesületek munkája erősödik azzal, hogy megsemmisülnek a romboló hatású belső civódá- sok. Ügy gondoljuk, vala­mennyi bereeli szurkoló öröm­mel tekint a jövőbe és bízik, hogy ez a vezetőség — az ed­digi tapasztalatok felhaszná­lásával — még magasabb színvonalra emeli a község sportéletét. , Csak meg kell találni a he­lyes utat a vezetőség, a játé­kosok és a szurkolók közös összefogására. Kohlmayer Bajnokok bemutatója a Ceglédi Városi és Járási TST rendezésében 1962. január 28-án (vasár­nap) este 7 órai kezdettel: vi­lág- és olimpiai-bajnokok sportbemutatót tartanak a vá­rosi művelődési ház színház- termében. Közreműködnek: Asztalitenisz: Kóczián Éva, Máté Sári, Bérezik Zoltán, Rózsás István. Ökölvívás: Török Gyula, Kajdi János, Holló Antal, Varga Ferenc. Súlyemelés: Földi Imre, Huszka Sándor, Ecser Károly, Bekő Lajos. Vívás: Rejtő Ildikó, Dömöl- ki Lídia, Kárpáti Rudolf, Dei- neki Gábor, Messzéna Tamás, Kamuti László és a magyar válogatott gúlacsapat. Az összekötő szöveget el­mondja: Havas László, az MTST agit.-prop. oszt. veze­tője. Jegyek elővételben a szer­vezőnél és a művelődési ház pénztáránál kaphatók. Az adóbevallás határideje: 1962 február 15 Adóbevallást kell adni a fenti határidőig az általános jövedelemadó 1962. évi kiveté­séhez. A pénzügyi osztályon a kö­vetkezőket mondták el tudósí­tónknak. Adóbevallást köteles adni: 1. az, aki 1962. január hó 1. napján az ország terüle­tén. gazdaságilag művelhe­tő (kataszteri tiszta jövede­lemmel bíró) 400 négyszög­öl, vagy ennél nagyobb te­rületű szántát, rétet, Jege­lőt, kertet, szőlőt, erdőt stb. használ bármilyen (tulaj­donjog, haszonélvezet, ha­szonbérlet, felesbérlet, il­letmény stb.) címen. 2. az, aki 1962. január 1. napján két évesnél idősebb ló (öszvér) tulajdonosa. Bérletnél a haszonbérlőt, illetve a felesbórlőt, felénél kisebb részért való bérbe­adás esetén pedig a bérbe­adót kell az ingatlan hasz­nálójának tekinteni. (A jó­váhagyott bérleti szerző­dést be kell mutatni, mert enélkül nem vehető figye­lembe a bérbeadás ténye.) A közös háztartásban, élő va­lamennyi családtag ál tal hasz­nált földterületet (tulajdonuk­ban levő lovat — lovakat) a családfő köteles bevallani. Az adóbevalláshoz szükséges nyomtatványt a pénzügyi osz­tályon (26. sz. szoba) kell be­szerezni. A hiányosan kitöltött vagy aló nem írt bevallást pótlás végett visszaadják az adózó­nak. Az adóbevallást a városi ta­nács v. b. pénzügyi osztály 26. számú szobájában kell benyúj­tani. Az adót 5 százalékkal emelt adótétel (bírság) alkalmazásá­val kell kivetni abban az eset­ben, ha az adózó a bevallását 1962. február 15. után felhívás nélkül, vagy csak az adóügyi csoport felhívásában kitűzőit határidőn (3 nap) belül adja be. 20 százalékkal emelt adóté­telt kell kivetni akikor, ha az adózó az adóügyi csoport fel­hívásában kitűzött határidőn túl nyújtotta be. 50 százalékkal emelt adótétel­lel kell megróni azt az adózót, aki adója elsőfokú kivetésének megtörténtéig nem tesz eleget adóbevallási kötelezettségének. Következményekkel jár a be­vallásiba valótlan adatok beírá­sa vagy tények elhallgatása. Az adókedvezményre jogo­sultaknak a bevallás megfele­lő helyén igazoltatni kell (igazgatási osztállyal) a felté­telek fennállását a személyi igazolványukkal, illetve két je­lenlevő tanúval, a bevallást csak ezután, kell benyújtani a pénzügyi osztályon! Az adóbevallás benyújtása­kor az adózó hozza magával a szükséges iratokat (pL föld- bénbeadási szerződés^ stb.) és az 1961. évi adóívét Érdekes szakkör működik a gimnáziumban. A II-os és IV-es fiúk, lányok autóvezetést tanulnak. Egy ré­gi, rossz autót javítottak ki er­re a célra a politeohnikai osz­tályok a gépjavító vállalat ipari tanulóival karöltve. Pol­gár tanár úr vezeti a szakkört, ami az elméletet összeköti a gyakorlattal. Először filmen mutatta be a jövő autósainak a gép szerkezetét. Mindnyájan nagy lelkesedéssel tanulnak vezetni, és csak egyszer for­dult ellő, hogy a vezető a fék helyett a pedált nyomta, és majdnem a kerítésnél kötött ki. Nagyon okos elfoglaltság ez a tanulók számára. Tósoky Mária C saládlátogatás Foga van az időnek. A'fáikat vastagon borítja a hófehér zúzmara. Óvatosan lépegetünk a járdán, különösen a Szücs- telepen. A Fűtőhöz utca is jól kiesik a városból. A zimankó­ban néptelen a járda. Egyet­len, narancssárga sapkás lány közeleg. Ahogyan a közelembe ér, megismerem, Dóczi Klára, a lányom tanárnője. — Hová? Hová, tanító néni? — Éppen magukhoz, család- látogatásra. Karonfog, együtt megyünk a házig. Odabenn nagy örömmel fogadják. A lányom éppen- úgy, mint a nagypapa meg a nagymama. Először csak mindennapi dolgokról beszélünk. Megtud­juk, hogy huszonhárom éves. Tele van lelkesedéssel. A Há- mán Kató iskola ötödik osztá­lyának a főnöke. — Szívesen megyek család- látogatásra! — tér át jövetele céljára. ■— Bizony van néhány növendékem, akiknek a neve­lése érdekében össze kell fogni a szülőiknek a pedagógussal. Sajnos, ez nem mindig sikeriil és gyakran megtörik a szülők közömbösségén. Többen van­nak, akiket hasztalan hívunk szülői értekezletre. Szerencse, nem sokan vannak ilyenek. — Nem tehetek mást: szü­netben, szabad időben a nya­kamba veszem a várost, sorra látogatom a tanítványokat és főként gondosan elbeszélgetek a szülőkkel. Jó fél óráig eltartott a csa­ládlátogatás. A beszélgetésbe bekapcsolódott az egész család. Nagypapa is, lányom is és csak akkor vettük észre, hogy mi­lyen gyorsan telik az idő, ami­kor, a tanító néni búcsúzott. Kikísértük a kapuba. Még né­hány szót s már két-három lépésre van a kaputól, amikor utána kiáltottuk: — Köszönjük szépen a láto­gatást! Rehák Györgyné | Fényesen bevált a kísérlet A Gépjavító Vállalat két műhelyében bevezették a szocialista bérkifizetést Már évekkel ezelőtt hallot­tam arról, hogy a Szovjet­unióban egyes üzemekben a dolgozók nem állnak hosszú sorban a pénztáraknál bérki­fizetés napján, hanem min­denki maga számolja ki az elő­re elkészített kötegekből a munkabérét és aláírja a szin­tén odakészített bérlistát. Néhány nappal ezelőtt a televízió híradója tájékozta­tott arról, hogy az egyik buda­pesti üzemben is megpróbál­koztak az újítással. Ki hitte volna, hogy a fej­lődés irama jóformán néhány nap alatt hozzánk is eljuttatja a kezdeményezést. Január 12-én kísérletkép­pen a Gépjavító Vállalat két műhelyében bevezet­ték a szocialista munka­bérkifizetést. Kincses József számviteli osz­tályvezető szívesen és öröm­mel beszél az újításról. — A munkabérkifizetés minden hónapban kétszer, igen alapos munkát jelentett. A bérelszámolás után két dol­gozó napokon keresztül végez­te a pénz tasakolását az ad­minisztrátor vezetése és ellen­őrzése mellett. A kifizetésen részt vett a műhely vezetője, a szakszervezeti bizalmi. A munka lassan folyt és sok felesleges időt paza­roltunk el vele. Néhány héttel ezelőtt a KPM. főrevizora elmondta, hogy egyes üzemekben sikerrel pró­bálkoznak a szocialista mun­kabér kifizetéssel. Tanulmá­nyoztuk a dolgot és megfelelő előkészület után január 12-én a szerszámműhelyben és az elektromosműhelyben kísér­letképpen mi is az új rend szerint fizettük ki a dolgozó­kat. — Szerelném, ha Kincses elvtárs néhány szóban tájé­koztatná olvasóinkat arról, hogyan folyt le az új fizetési rend premierje? Volt-e valami fennákadás vagy zavar? Sokkal egyszerűbben történt minden, mint ahogyan gon­dolnánk. A két műhelyvezető a bérlista alapján felvette a pénztárnál a dolgozók munka­bérét, körülbelül ötvenezer forintot. A pénztár természe­tesen megfelelő címletekben adta ki az összeget. A műhely- vezetők letették a műhelyben az asztalra a pénzt és a bér­listát. Ügy, ahogyan a dolgo­zók ráértek, egyenként oda­mentek az asztalhoz, megnéz­ték a bérlistát és annak alap­ján kiszámolták a pénzköte- gekből a munkabérüket. Utána aláírás és jöhetett a követke­ző. Frissen, gyorsan ment a dolog, egyetlen fillér eltérés nem volt. Megjegyzem, hogy olyan két műhelyről van szó, amelyben kitűnő kollektívák dolgoznak, mindkét műhely minden dolgozója szocialista brigádban végzi munkáját. — Szóval, úgy tekinthetjük, hogy a kísérlet bevált? — Feltétlenül! — Es van remény az újítás kiszélesítésére ? — Igen! Egy hónapon belül bekap- ( csoljuk az edző, festő, asz­talos, kovács és TMK mű­helyeket is és további fel­adat a nagyszemélyzetű műhelyekben is a hason­ló berkifizetés rendszere­sítése. — És hogyan fogadták a dolgozók? — örömmel. Megértették, hogy időt takarítunk meg vele és szívesen alkalmazkodtak az új rendhez. Van azonban még valami, amiről jelentőségének megfelelően nem beszéltünk és ez a szocialista becsület. Ez a bérkifizetés kitűnő próbája a kollektívának. A dolgozók előtt ott van a rengeteg pénz, mindenki csak annyit vesz fel, amennyi meg­illeti, egy fillér eltérés nin­csen. Én ezt a szocialista em­bernevelés egyik igen szép esz­közének. tekintem és örülök neki, hogy két műhelyünk dol­gozói ezen a próbán is nagy­szerűen vizsgáztak. — MÁNYOKI LÁSZLÓ ve­rekedésért került a szabálysér­tési hatóság elé, mert a ME- DOSZ-tánchelyiségben botrá­nyosan viselkedett, és össze­verekedett Galambos István­nal. — 1962. JANUÁR 19-ÉN du. öt órakor tanácsülés lesz Al- bertirsán. Vajda István pénz­ügyi csoportvezető a lakossá­got érintő pénzügyi rendel ete­ket ismerteti, Gáspár István, a pénzügyi állandó bizottság elnöke, az állandó bizottság ellenőrző tevékenységéről szá­mol be. — A CEGLÉDI kisiparosok nagy számban jelentek meg kedd délután három órakor a művelődési ház emeleti nagytermében. Semsei Ferenc, a KIOSZ országos központ szervezési osztályvezetője mintegy háromórás előadásban tájékoztatta városunk kis­iparosait az új kisiparos nyug­díjtörvényről. Befejezésül igen sok hozzászólás hangzott el. — A NYÁRSAPÁTI József Attila Termelőszövetkezet az idén 10 000 naposcsibe beállí­tását tervezi. A csibék egy ré­szét még ebben a hónapban átveszi. A fennmaradó 5000 darabot pedig május hónap­ban állítják be. — EMLÉKEZETES, hogy Kaltanecker Endre, a Ceglédi Vasutas méltán népszerű ka­pusa, az ősz folyamán a szol­noki mérkőzésen komoly térd­sérülést szenvedett. A buda­pesti János kórházban sikeres műtétet hajtottak végre rajta és tegnapelőtt egészségesen hagyta el a kórházat. Orvosi vélemény szerint április végén elfoglalhatja helyét a csapat­ban. — MA DÉLELŐTT nyílt meg a ceglédi Kossuth Mú­zeumban a Budapesten nagy sikerre] bemutatott VIII. Pest megyei képzőművészeti kiállítás. A tárlat február 1-ig tart nyitva, utána a korábban jelzett és nagy érdeklődéssel várt halasi csipke-kiállítás kö­vetkezik. Bizalmiválasztások a gépjavító vállalatnál Országszerte folynak a szakszervezeti bizalmiak meg­választása, Január 10 és 13 között zajlottak le a ,KGV- nél ezefk a választások. Gon­dos előkészítés után a leg­nagyobb nyilvánosság előtt, egészen, rendkívüli érdeklő­dés mellett választották meg a szervezett dolgozók a 46 bizalmát. Minden tekintetben a dol­gozók akarata érvényesült. Az eddigi bizalmiak egy ré­szét leváltották. Volt közöt­tük olyan, aki magasabb be­osztásiba került. Olyan is akadt, aki megbízásának nem tett eleget teljes mér­tékben, persze olyan is akadt, alá megfelelt, de akinél job­bat választottak a dolgozók. — AZ ABONYI József At­tila Termelőszövetkezet a múlt évre lekötött 606 darab hízósertésleadási-tervét telje­sítette. Az idén 995 sertés hiz­lalására kötöttek szerződést. — A CEGLÉDI méhészeti szakcsoport tagjai eddig 60 mázsa méz szállítására kötöt­tek szerződést az országos mé­hészeti szövetkezeti központ­tal. A mézszállítási szerződés- kötések első része január 21- én lezárul, és utána megkez­dődik a termelési előlegek ki­fizetése. — A VÉGSŐ simításokat végzik az Áramszolgáltató Vál­lalat dolgozói az ű.i, Dam­janich "teában énült. korszerű, 200 Itilnwa.ttos transzformá­tor álló»" ásón. A munka be- feieződatt és körülbelül eev bétán h»1,"i üzembe helyezik az ül lé*esftinénvt. Ugyanez a helyrét a Kossuth tér? szövet­kezeti t--snsháznái. ahol ha­sonló tpüsaítieénrá berende­zést karoséinak be. — P. 1 olvasónknak, de !a- nunk több olvasóiénak is üzentük, hogy néntpk? szá­munkban (január 19-én! rész­letes anya"et közlünk a ter­melőszövetkezetek tagjainak nyugdíj-biztosításáról;

Next

/
Thumbnails
Contents