Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-17 / 13. szám

Községi tanácsülések JANUÁR 19-ÉN, PÉNTEKEN: Maglód: A gyermek- és ifjú­ságvédelmi bizottság munkája. Monor: Ä község egyszerűsí­tett általános rendezési tervé­nek megtárgyalása. . Uri: 1. Az 1901. évi költség­vetési terv végrehajtása. 2. A község egészségügyi heiyzete. Vasad: 1. Mezőőrök megvá­lasztása 1982. évre. 2. A íöldművesszövetkezet rtiunkájának megtárgyalása JANUÁR 20-ÁN, SZOMBATON: Péteri: A földművesszövet­kezet beszámolója. Üllő: 1. Az 1961. évi költség- vetés és Icözs ágfejlesztési terv v égrehajtásának é rtékelése. * 2. Az 1961. évi adóterv telje­sítése és az 1862. évi első ne­gyedévi terv megtárgyalása. KISZ-HÍRADÓ A járás ötven KlSZ-szerve- eéte közül még csak a gimná­zium KISZ-szervezete neve­zett be a kulturális szemle 1562. évi versenyébe egy tánc­zene- és egy énekkarral, il­letve a gombai Ezüstkalász Tsz szervezete színjátszó és tánccsoporttal. Ügy látjuk, sokan elkésték a január 15-i benevezési határidőt. * ★ A községi spartakiádok rendezésénél is a fő mozgató erő a KISZ kell hogy legyen. Február 1-ig minden község­ben meg kellene rendezni a helyi spartakiádot. de eddig még egyetlen helyen sem ren­dezték meg. Tudjuk, hogy a KlSZ-alap- szervezeteknek most nagyon sok munkája van, de mégsem szabad megfeledkezni erről a két nagy feladatról sem. ■k Január 15-ére kellett befe­jezni a KISZ-alapszervezeték­nek a tagösszeírást. Sikeres, jó munkát végeztek a mendei, a sülysápi és gyömröi területi aiapsscrvezetek. valamint a Péteri Rákóczi Tsz, úri Béke Tsz KISZ-szervezete. Nem mondható ez el Üllő, Maglód és Bénye területi alapszervezeteknél. Igen jól kezdett dolgozni a monori területi alapszervezet, most mégis a lemaradók kö­zött kell megemlíteni őket. A KISZ-titkárnak fokozottabban kellett volna segíteni a veze­tőség munkáját. NEM JÓ MEGOLDÁS! Vannak még dolgok itt a földön, amelyeket még ne­hezen tudunk megérteni, és bárhogyan is megerőltetjük az eszünket, értelmünk nem ké­pes felfogni bizonyos magya­rázatokat. Úgy látszik, gaz­dasági világszemléletünk még nem ért el azokra a magassá­gokra, melyek feltétlen szük­ségesek annak eldöntéséhez és megértéséhez, hogy pél­dául egy húsboltot ideigle­nesen bezárjanak-e vagy sem. A monori Móricz Zsigmomd utcában levő, elég nagy for­galmú és a fogyasztó közön­ség részéről megszokott 48-as számú húsboltot két hétre bezárták, mert a boltvezető­nek az Ady Endre utcai 123- as számú húsbolt megbete­gedett vezetőjét kell helyet­tesítenie. Ennek következté­ben a vasútállomás és az autóbuszállomás forgalmával megnövekedett, sűrűn lakott terület húsbolt nélkül ma­radt. Elképzelhető, hogy a Ceg­léd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat lét­száma úgy legyen méretezve, hogy egy dolgozó betegsége esetén egy forgalmas üzle­tet be ikelljen zárni, ezáltal sok salz vásárlót kilométeres távolságokra kényszeríteni? Es a megoldás lehet ké­nyelmes és olcsó, de semmi­esetre sem szociális! ___________ <-ty) M AI MŰSOR Mozik Gomba: Roveré tábornok. Gyöm- rő: Háború és béke I—H. Maglód: Megszökött falu. Mende: Ismeret­len férfi. Monor: Katonazene (szé­les). Nyáregyháza: Mágnás Mis­ka. Pilis: Csinos férj. Tápiósiily: Az Ifjúsági keresztútjai. Úri: I.i'.i- omfi. Üllő: Leon Garros keresi a barátját. Vasad: A próba folyta­tódik. Vecsés: Balti égbolt H. KfflOBJTnCEE C • A FEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖ NKIAD ÁS A • IV. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1962. JANUÁR 17, SZERDA A Monori Gépállomásról jelentjük: PÁROS VERSENY AZ ÉRDI GÉPÁLLOMÁSSAL Az elmúlt héten a Pest me­gyei gépállomások vezetői a megyei tanácson fontos érte­kezletet tartottak, melyen az elmúlt esztendő eredményei­nek értékelése után foglalkoz­tak az 1962. évi feladatokkal, különösen a munkaversenyek megrendezésének kérdésével. Ezen az értekezleten mutat­ták be a Ceglédi Gépállomás vezetői azt a versenyfelhívást, mellyel páros versenyre hívták ki az Abonyi Gépállomás dol­gozóit. A kérdéssel kapcsolatban felkerestük a Monori Gépállo­más vezetőjét, Kiss József igaz­gatót, vajon a Monori Gépállo­más miképpen vesz majd részt ebben a versenymozgalomban ? — Gépállomásunk vezetősé­ge — mondotta Kiss elvtára — szántén részt vett ezen az értekezleten és nemcsak tudo­másul vettük az ott elhangzot­takat, hanem természetszerű­leg egyhangúan elhatároztuk, hogy ml is részt veszünk a ver­senyben. Páros versenyről lévén szó, versenytársunk a budai járásban levő Érdi Gépállomás lesz. A kialakult vélemények szerint lehetséges, hogy a tsz-ek ver­senyében is a monori és az ér­di tsz-ek kerülne^ páros ver­senybe egymással. Megindult mór a versenyre való felkészülés? — teltük fel a következő kérdést. — Egyelőre a megszerve­zést készítjük elő — hangzott a válasz —. mert ennél a ver­senynél a múlttól eltérőleg nem a vezetők vállalása a mérvadó, hanem a dolgozók egyénenkénti vállalása. esetleg személyes páros versenye. Ennek érdekében az 1962. évi tervünkben előirány­zott 155 ezer normálhold gépi munkával szemben járásunk tsz-ei igénybeje­lentéseinek megfelelően, túlteljesítésben: 175—180 ezer normálhold gépi mun­ka elvégzésével számol­tunk. Ennek a munkamennyiségnek a brigádokra és az egyes trak­torokra való lebontása megtör­tént. Az eredményt, vagyis az elvégzendő feladatot a gépállo­mása híradónk legközelebbi számában tesszük közzé, de ez úton is minden dolgozónk tu­domására hozzuk. A vállaláso­kat, felajánlásokat, vagy eset­leges páros versenyben való részvételt a március 3-i terme­lési értekezletünkig lehet dol­gozóinknak bejelentem. Ami a jelen pillanatban fo­lyó munkákat illeti, azt is mondhatjuk, a versenyre való felkészülést szolgálja. Március 31-ig valamennyi erő- és munkagépet kijaví­tunk. rendbehozunk, hogy a verseny megindulása­kor a legjobb feltételekkel in­dulhassunk. Traktorosaink is nagy buzga­lommal dolgoznak, a nyári szá­razság következtében fokozot­tan igénybe vett és megrongá­lódott gépek rendbehozatalán, hogy a tavaszi munkák idején kifogástalan gépekkel vehesse­nek részt, a nemes vetélkedés­ben, a munkában. Huszly Károly Viguá&snnk a tűssel! Gondokba merülten talál­tuk íróasztala mellett a mo­nori tanácsházán a tanács és a község közkedvelt Laci bá­csiját, Haár László helyettes tanácselnököt, amint a meg­előző tűzvédelemmel kapcso­latos iratokat tanulmányozta. — Soha jobbkor nem. top­pant elém riporter, mint most — fogadott örömmel. — Azon gondolkozom, hogyan kel­lene a lakosság figyelmét is­mételten felhívni azokra a tűzrendészet! szabályokra, melyeknek be nem tartása sok-sok tűzesetnek okozója volt és lehet különösen most, amikor minden lakásban ég a tűz, mert télen fűteni kell. Együtt tanulmányozzuk a naplófeljegyzéseket, melyek szerint az elmúlt esztendőben já­rásunk területén 37 tüz­eset volt, melynek jó részét gondatlanság és magukra hagyott, tűzzel játszó gyermekek okozták. Okulásul néhány monori ese­tet kijegyeztünk. 1961, március 6-án Tóth Ist­ván, Széchenyi utca 25 számú házában az egyedül hagyott gyerekek gyufával játszottak cs az udvaron levő szérűt fel­gyújtották. Néhány nappal ké­sőbb a Cinka Panna utcában Kolompár Sándornál égett le egy melléképület, melyben a gyerekek szintén tűzzel ját­szottak. A monori Felsőtanyán Petrányi József istállójában keletkezett 1000 forintos tűz­kár a gyerekek játéka követ­keztében. Május 5-én az Arany János és Acsády utcában egy­mással szomszédos négy mel­léképület és a benne tárolt holmi égett le. mintegy 8000 forintos kárt okozva. — A példákból is láthatjuk, hogy Rendőrségi-bírósági krónika A Monori Járási Rendőr­kapitányság bűnügyi eljárást folytatott le Puskás Zoltán volt mendei földművesszö- vetkezeti TÜZEP-telep ve­zető ellen. Nevezettnél 1960 augusztustól 1961. júniusig terjedő leltáridőszak alatt összesen 26 495 forint leltár­hiány mutatkozott. A nyomozásnál megállapí­tást nyert, hogy Puskás Zol­tán a napi bevételeiből fo­lyamatosan különböző össze­geket, összesen 8596 forin­tot nem fizetett be az fmsz pénztárába, hanem ennek fe­lét a Mendei Téglagyár volt vezetőjének, Brüller Endré­nek készpénzben fizette ki. A visszaéléseket oly módon végezte, hogy a téglagyár vá­sárlásainál, a vásárolt áruk értékéről utólagos számlázás­sal nagyobb összeget utalt át. Brüller a többletet úgy­nevezett vállalati jóléti cé­lokra, rendezvények költsé­geinek finanszírozására hasz­nálta fel. Puskás az elszámolásait nem az előírt módon végez­te, mert a számlázást utó­lag eszközölte. Elszámolásai ellenőrizhetetlenek, zavaro­sak. A nyomozás közben 12 509 forintot megtérített. A többit bűnügyi zárlat alap­ján egyenlítette. Mulasztás terheli a Men­dei Körzeti Földművesszö- vetkezetet is, mert a TÜZÉP elszámolásait nem ellenőriz­te kellőképp, s így lehetősé­get adott Puskásnak a visz- szaélés elkövetésére. ■k Tegnap kezdődött el a Mo­nori Járásbíróságon a Lo­vas-ügy sportköri tevékeny­séggel kapcsolatos részének a tárgyalása. A vádlottak, szám szerint öten. társadal­mi tulajdon hanyag kezelé­sével vádolva kerültek bíró­ság elé. Hiányok mutatkoz­tak többek között a strand­fürdőre, valamint a futball­mérkőzésekre árusított belé­pőjegyek elszámolásával kap­csolatosan. A vádlottak kö­zött van a sportkör volt el­nöke, ellenőrző bizottságá­nak elnöke, gazdasági fele­lősei. Ez utóbbiak a Vigadó udvaráról a strandfürdő te­rületére elszállított, a sport­kör tulajdonét képező, kö­rülbelül 7000 forint értékű vascsövek „eltűnéséről” sem tudtak számot adni. A tár­gyalásokra — a Bényeí Köz­ségi Tanácsot érintő tevé­kenységgel együtt — min­den kedden és pénteken ke­rül sor, és előreláthatólag jö­vő hónap közepén lesz íté­lethirdetés1. Ugyancsak ezekben a na­pokban folyik az úri ter­melőszövetkezettel kapcsola­tos visszaélések tárgyalása is. Ebben az ügyben a jövő héten várható ítélet. gyufát, tűzszerszámot a gyermekek elől gondosan el kell zárni. Égő kályha mellett sernmiesetre sem szabad kisgyermeket fel­ügyelet nélkül hagyni. Üres lakásban égő kályhát is veszélyes hagyni. Éghető anya­got sem a kályha alatt, sem 1 méteres körzetben ne tart­sunk. A kályhát ne a puszta padlóra, hanem éghetetlen fémlemezre állítsuk. A füst­csöveket rögzítsük a falhoz, a használaton kívüli kémény­nyílásokat ne papírral, vagy ronggyal, hanem az erre a célra szolgáló fémhüvellyel zárjuk el. Mindenki a saját és a kö­zösség vagyonát védi, családja és embertársai biztonságát és testi épségét szolgálja azzal, hogy a tűzrendészed szabá­lyokat betartja és környezeté­ben mindenkivel betartatja. H. K. TANCVIZSG ABÁL A monori Vi­gadó tánctermé­ben a téli tánc­tanfolyam vizs­gabálja jól sike­rült. A tanulók a megtanult és be­mutatott táncok­kal, valamint a táncközi szüne­tekben tanúsí­tott viselkedésük­kel bizonyságot tettek arról, hogy a tanfolyam so­rán a régi és az új táncok elsajá­títása mellett az illedelmes visel­kedést is jobban megismerték. A megjelent szülők/ (akik majdnem kivétel nélkül a jelenlegi táncta­nár tanítványai voltak) megelé­gedésüket fejez­ték ki. A bemutatott táncok bizonyí­tották, hogy mo­dern táncot is le­het szépen tán­colni. még akkor is, ha az rock and roll. A vizsgázók kö­zül a két leg­ügyesebb táncos Polonyi Erszébet bálkiránynő és Kalocsa János volt. Molnár Mar­git és Fazekas Gitta is jól vizs­gázott. Régebbi tafolyamának tanítványai közül Lányi Zsuzsát, Petrovai Andrást és Bori Imrét üdvözölhette a tánctanár a vizs­gabálon. Nicki Lajos már több mint har­minc éve tanít a monori járás te­rületén. Sok-sok tapasztalat áll mögötte. Eddigi tanfolyamának sokaságáról szá­mot adni ugyan nem tud, de kér­désemre elmond­ta, hogy éppen ez a századik ál­tala vezetett tan­folyam. Sokat tudna beszél­ni az elmúlt három évtized el­ső felében tapasz­talt (társadalmi és vagyoni kü­lönbségekből adó­dó) visszásságok­ról. Jó azonban, hogy ezek a tör­ténetek már csak a múlt rossz em­lékei. A mai szó­rakozóhelyek, így a tánciskola is a becsületes dolgo­zók és gyerme­keik kulturális igényeit elégítik ki. Nicki Lajos tánctanárnak kí­vánjuk, hogy még sok tánctanfolya­mot vezessen, és első tanítvá­nyainak unokáit is ő tanítsa meg táncolni. Róth Mihály MUNKA KÖZBEN Léber Judit, Tóth Éva, Kollár Jánosné a Monori Kefegyár kikészítő műhelyének dolgozói (Kútvölgyi Mihály képe) Természetjárás Nem jelent kisebb örömöt a téli táborozás sem a nyári tá­borozásnál, de — s ez a fájó pont —, rövidebb ideig tart. A vecsési központi iskola fiú és leány úttörőcsapata az új esztendőt közös téli tábo­rozással kezdte el. A pilisi hegyek közé mentünk. Utunkon a hajnali sötétség, a szitáló köd és a régi vágya­kozás kísért, de frissen, vidá­man és fegyelmezetten érkez­tünk MargitUgetre, majd az Cszoly-sziklák alatti turista- útón a kevélynyergi turista- házba. Ott barátságos, meleg otthonra találtunk. A szálláshelyek kiosztása után már igazán othonosan ül­tünk a déli étkezéshez, amely kitűnő és bőséges volt. Ebéd után pihentünk. A Kevélyeket hóréteg borí­totta, s így a hógolyózás örö­meiből a leánypajtások bőven juttattak fiú pajtásaiknak. De a többi Itözös szórakozás, mint például a nemes vetélke­dés, az ügyességi versenyek és a táncok is igen vidám hangulatra derítették úttörő­inket. Az esti tájékozódás a szabadiján — a messziről vil­— úttörőkkel lógó több ezer apró fénypont után —. a kisebb pajtásoknak igen tetszetős látványt nyúj­tott. Verőfényes nappalra ébred­tünk. Természetesen túráz­tunk napközben, A Nagyke- vélyről pompás kilátás tárult elénk. Átmentünk az Ezüst­hegyre is. ahol megtekintet­tük a volt Természetbarátok Turista Egyesülete régi — de még ma is használható — menedék-kunyhóját. A Ho thy-rendszerben illegális ta­lálkozó hely volt itt. De in­nen indult meg a kevély­nyergi turistaház építkezése is, amit az akkori munkás turisták lelkes összefogással „munkatúrában” (mai fo­galmak szerint: társadalmi munka) építettek. Határozottan szép ez a vi­dék. Pajtásaink igen meg­barátkoztak a Pilis hegység e részével olyannyira, hogy o dobogókői túránlcat is — amely már be van ütemezve —. e vidék érintésével kíván­ják megtenni. Legszíveseb­ben már most indulnának. Perger Ágoston úttörőcsapatvezető h. A JUHÁSZ A hosszú szőrű, fekete puli még akkor sem ugat, amikor már majdnem a farkára lé­pek, tudja talán, hogy a vá­ratlan vendég érkezésének jel­zése nem az ő „profilja”. — Pedig jó kutya, fél me­gyéért nem adnám — szól a barna, kerek képű juhász. — Nézze csak! — aztán a kutyá­hoz fordul: — Eredj, Bodri, hajtsd vissza! keresettel is meg vagyok elé­gedve, minek mennék to­vább. .. A birkák torzsát ropogtatva lassan előbbre haladnak. A talpunk alatt tocsogni kezd az olvadó hóié. A széles, nagy határban egy teremtett lélek sincs, csak a nagy csend. A ködbevesző Wirt-tanya felől vakkant néha egyet-egyet egy unatkozó kutya ... A Bodri nekilendül, s a fákká túloldalán újra rend lesz, az el kódorgó birka visz- szakerül a többihez. Ügy áll ott Oláh Pál, a fia­tal juhász, mint egy szobor, mozdulatlanul, keményen! Mi­nek szaladgáljon az ember, ott a kutya. Messziről ha nézik, olybá tűnik, mint egy régen rakott kds szalmaboglya, hosz- szú szőrű subája úgy körül­öleli alakját, hogy csak a csiz­mája meg a feje látszik. — Apámtól maradt rám. Hat bőrös! Ezt úgy mondja, mint ami­kor mi gyűrűt nézünk, s azt mondjuk: arany. — Abban az időben még Kecskeméten sem készítettek sok ilyet. Mert ott készült. Apám ott kezdte, a bugaci homokon. Minden ősünk ju­hász volt, s az Oláh nevet is­merték mindenütt a két víz közti homokon, akiknek va­lami közük volt a birkákhoz. Apám mikor bement a Beret- vásba, a tulajdonos sietett elé, hogy megtörölje a szé­ket, ahová leül. A nyár ele­jén arrafelé jártam. A mesz- szi futóhomok sok helyen már aranyhomokká vált, dús lom­bú húsvéti rozmaring- meg batulerdőket darzinoztak ott a szakértő emberek ... A Beret- vást is lebontották, új épül helyette... — Amint látja, az alma messze esett a fájától. De ez csak látszat. Engem már a gyerekkor minden emléke ide­köt, mert én itt. errefelé kezdtem apám mellett a kör­nyékbeli uradalmakban. Az­tán, hogy rám maradt a su­ba. a hegyes kalap, meg a kampósbot, itt is maradtam. Itt még a szél sem úgy sza­ladgál, mint másfelé, útját állják az erdők. — A keze a pakonyi erdők felé mutat. — Tsz-tag vagyok, a vecsési Ezüstkalász birkáit őrzöm, a Kiss Sándor A gimnáziumi bérlet negyedik előadására, január 18-án, csütörtök délután fél hatkor kerül sor. Az Opera­ház fiatal művészei látogatnak el közreműködőkként. A bér­lettulajdonosok az Operák könyvének írójától. Gál György Sándortól hallhatnak előadást az orosz zenéről. A hanglemezbemutatón kívül Svéd Nóra, Tarnay Gyula, Turpinszky Béla énekel­nek részleteket Csajkovsz­kij, Musszorgszkij, Rimszkij- Korszakov műveiből. Zongo­rakísérő: Hraskó András. ANYAKÖNYVI HÍREK Gyömrő Házasságot kötött: Szabó Sándor és Bakos Teréz. Elhunyt: Bartos Lipót 88 éves. Maglód Elhunytak: Máj ercsik Máté 78 éves, Hemestrei Jánosné Csupor Rozália 78 éves. Monor Születtek: Peczek István é®Ko­lompár Mária fia: László, Peczek János és Woli Piroska Eszter leá­nya: Ágnes Hona Lévai László és Fényes Terézia leánya: Terézia Mária, Nagy László és Batánovics Márta/fia: László, Veres Ferenc és Kuzsdra Zsuzsanna leánya: Er­zsébet. Gubik András és Duchefi­ka Erzsébet leánya: Erzsébet. Pán­ti Emil és Badacsonyi Margit leá­nya: Irén Margit. Vladár Miklós és Bal kai Györgyi fia: Zoltán. Törő- csik László Sándor és Barna Mar­git fia: László, Telepák György és Burján Gizella fia: Ferenc. I>e- dema Ferenc és Beke Erzsébet fia: Lajos, Bakó István és FucliS Emilia fia: István József. Házasságot kötött: Hronyáfl László és Petykó Zsuzsanna. Elhunytak: Csömör Lőrincné Szalai Julianna 49 éves. Szemerey Endre János 71 éves. Kováts Jó­zsef 77 éves.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents