Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-17 / 13. szám

ns T MEGYE t kMírtán 1962. JANUÁR 17. SZERDA Kennedy sajtóértekezlete A berlini és a laoszi kérdésről, az USA belső helyzetéről Kennedy amerikai elnök! hétfőn másfél hónapos szü­net után sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdé­seire. ' Kennedy — mint a nyu­gati hírügynökségek közük — kijelentette: fontosnak tartja a moszkvai szovjet—amerikai megbeszélések folytatását, hogy „kipuhatolják”, van-e a Nyugat számára tárgyalási alap a berlini kérdésben. Hangsúlyozta, hogy „ésszerű ' időn” belül el kell dönteni, van-e tár­gyalási alap. de ennek időtartamáról nem volt hajlandó bővebbet mon­dani. Kennedy ismét hangsúlyoz­ta, hogy a Nyugatnak ra­gaszkodnia kell úgyneve­zett nyugat-berlini jogai­hoz. Ugyanakkor válaszolt azoknak a szélsőséges bí­rálóknak is, akik azt köve­telték a nyugati hatalmaktól, hogy döntsék le az NDK ál­lamhatárán emelt berlini fa­lat. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen akció „igen heves reak­ciót váltott volna ki és na­gyon göröngyös úton indított volna el bennünket”. A laoszi helyzetről szólva Kennedy azt állította, hogy az Egyesült Államok szá­mára a legjobb megoldás egy semleges Laosz lenne, amelyet egy széles alapon álló koalíciós kormány vezet­ne, az amerikai elnök nem beszélt arról, hogy a meg­egyezést és a széles alapon álló koalíciós kormány meg­alakítását éppen az a Boti n Ovm herceg akadályozza, aki csak az amerikai katonai és gazdasági segítséggel tudja az ország egy részén megtar­tani uralmát. Az amerikai elnök a sajtó- értekezletet ismét felhasználta arra, hogy nyomást gyakorol­jon Indonéziára. „Nagy fele­lősség hárul” Indonéziára és Hollandiára — mondotta — az ellenségeskedések kitöré­sének megakadályozásában és -egy békés megoldás kidolgo­zásában. Kennedy üdvözölte U Thant ügyvezető ENSZ- főtitkár közvetítését az érde­kelt felek között. Kennedy egyéb külpoliti­kai kérdéseken kívül az Egyesült Államok belpolitiká­jának és gazdaságpolitikájá­nak kérdéseivel is foglalko­zott. Üdvözölte az európai közös piac mezőgazdasági magállapodását, amely — mint mondotta — megjaví­totta az Egvesült Államok pozícióit, utalt a „hatok” nö­vekvő gazdasági ereiére és hangsúlyozta, ezért is java­solja az amerikai kereske­delmi és vámpolitika libera­lizálását. Ez a liberalizálás Kennedy szerint azzal az eredménnyel járna. hogy csökkentené az amerikai munkanélküliséget. Az elnök felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben megállapította, hogy az Egyesült Államokban tu­dományos és műszaki szakemberhiány van. Mint mondotta, ez az ország előtt álló egyik legkritikusabb probléma, amely nagy aggó-1 dalmat kelt A sajtóértekezleten az egyik tudósító emlékeztetett Kenne- dynek arra a választási had­járat idején tett ígéretére, hogy megválasztása esetén megtiltja a faji elkülönítést a szövetségi hatóságok segítsé­gével épített házakban. A tu­dósító emlékeztetett azokra a kijelentésekre is, amelyek sze­rint az elnök halogatja az ilyen utasítás kiadását. Kennedy a tudósítónak vála­szolva azt állította, hogy az Egyesült Államok az utolsó 12 hónapban nagyobb haladást ért el a polgárjogok területén, mint a megelőző nyolc évben. Ily módon — mondotta — ha­ladunk. Kennedy azonban csak azért emlegette a „jelentős si­kereket”, hogy kijelenthesse: egyelőre nem szádékozik kiad­ni olyan utasítást, amely meg­tiltaná a faji elkülönülést. Tüntetés a Fehér Ház előtt Hétfőn mintegy 2000 nő ér­kezett New Yorkból, Philadel­phiából és Baltimoreból Wash­ingtonba, hogy az amerikai fő­város asszonyaival együtt ki­nyilatkoztassa békevágyát. A Fehér Ház előtt hosszú ideig vonultak a tüntetők oszlopai, plakátjaikon a következő fel­írásokkal: „Általános leszere­lést 1962-ben!” „A béke az egyetlen menedékünk! Jiz atomenergiát állítsák a béka szolgálatába!” „Az Egyesült Államok és Oroszország kezd­jen tárgyalásokat”. A tüntetés részvevői felhí­vással fordultak Kennedy el­Gi&enga fogoly nőkhöz, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya más kormá­nyokkal együtt újítsa fel a tárgyalásokat az általános, lép­csőzetes és ellenőrzött leszere­lésről. A kaliforniai nők küldöttsé­ge petíciót intézett az elnök­höz, amelyben haladéktalanul lépéseket követel az általános i leszerelés megoldására és kö- | vetelí, hogy mondjanak le a légköri nukleáris kísérletek felújításáról. A petíciót 7000 ember írta alá. A tüntetés után nagygyűlést tartottak. Japán—kínai közös nyilatkozat \ Az Uj Kína hírügynökség je- I leníése szerint Moszaburo Szu- i zuki, a Japán Szocialista Párt | Kínában idéző küldöttségének | vezetője és Csang Hszi-zso, a ; külföldi kulturális kapcsolatok I bizottsága elnöke Pekingiben közös nyilatkozatot írt alá. A nyilatkozat megállapítja, hogy az amerikai imperializ­mus egyaránt ellensége Japán és Kína népének. Elítéli az amerikai imperializmust, mert kínai és japán területeket tart megszálva, világméretű táma­dó tömböket hoz létre, súlyo­san veszélyeztetve ezzel a vi­lág népeinek biztonságát. Kínai részről támogatják Japán semlegességének a Ja­pán Szocialista Párt által meg­hirdetett politikáját. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a béke, a nemzeti függet­lenség, a demokrácia és a szo­cializmus erői nagyobbak az imperializmus erődnél. A JEGESMEDVE-HADMŰVELET Hogyan gyilkoltak Hsusiager beosztottjai? Mechanikai Laboratórium felvételre keres gyakorlattal rendelkező elektromérnököket, elektrotechnikusokat, szerszámkészítő, elektroműszerész, esztergályos, marés, köszörűs. mechanikus műszerész és lemezlakatos szakmunkásokat Jelentkezés: Bp. VI1„ Gorkij fasor 25—27. Személyzeti osztály Telefon: 229—238 és Dunakeszi, alagi telep (repülőtér) telefon: Dunakeszi 17. A Kraszmaja Zvezda kedd! száma újabb okmányokat és tanúvallomásokat közöl azok­ról a háborús bűntettekről, amelyeket Adolf Heusinger, a NATO állandó katonai bi­zottságának jelenlegi elnöke követet^ eü. A szovjet katonai lapban 1943. január 12-i keltezésű német titkos katonai térké­pet láthatunk. A térkép a kurszki területet ábrázolja, feliratai: „Jegesmedve-műve­let”. A Heusinger-féle vezér­kari hadműveleti osztálynak alárendelt második páncélos hadsereg törzstisztjei, akik ezt a műveletet kidolgozták, cinikusan csak „partizán­vadászatnak” nevezték. Az elnevezés azonban még nem tárja fel teljesen azokat a gaztetteket, amelyeket a hit­leristák a kurszki terület mi- hajlovkai kerületében véghez vittek. A Heusinger által meg­fogalmazott utasítások szerint „minden kelepcébe csalt sze­mélyt meg kell semmisíteni”, csendben el kell távolítani a terhelő tanúkat. Heusingernek nem sikerült elfojtani a pai'tizán-mozgalmat a mihajlovkai kerületben. Az életben maradt szem­tanúk elmondják, hogyan számoltak le a fasiszta hóhérok a békés lakosság­gal. Ilyen szemtanú majdnem minden családnál van a kerü­letben, ahol a fasiszták több száz ártatlan embert gyilkol­tak meg, 53 iskolát gyújtottak fel, 16 falut eltöröltek a föld színéről. Varvara Krivcsenkova el­mondja Pogorelij falu tragé­diáját. Ez a parasztasszony ott lakott akkor, amikor Heu- singer legényei garázdálkod­tak. A büntető expedíció tag­jai a falu minden lakosát kihajtották az utcára. A férfiakat bezártok egy szé­rűbe, a nőket és a gyermeke­ket pedig a falu végéig kísér­ték. Megparancsoltok, hogy szorosan egymás mellett men­jünk, majd elkezdtek lövöldöz­ni. Nem vesztettem el ez esz­méletemet, és láttam, hogyan lőnek bele a földön fekvőkbe. Még most is nehéz elmennem a kútig. A férfiakat elevenen elégették. Legyein átkozott ez a hóhér Heusinger. TYITOV BURMÁBA ÉS A VDK-BA LÁTOGAT A Burnai Unió kormánya meghívta országába German Tyitov űrhajós-őrnagyot. Tyi- tov őrnagy a meghívást elfo­gadta és január 17—20 között Burmába látogat. Burmái látogatása után Tyitov Ho SÍ Minh elvtárs­nak, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság elnökének meghívására Vietnamba láto­gat, ahová január 21-én érke­zik. Svéd kereskedelmi küldöttség érkezett a Szovjetunióba Svéd kereskedelmi küldött­ség érkezett Moszkvába, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország új kereskedelmi szer­ződésének megkötéséről. (Folytatás az 1. oldalról) azonban teljesen felrúgják a megállapodást, amelynek ér­telmében Csőmbe feladta volna szakadár politikáját és helyreállt volna Kongó egy­sége, mert azt kívánják, hogy a központi kormány a ka- tangai kormánnyal „együtt­működve” érvényesítse a kon­gói alkotmányt Katanga te­rületén, tehát ismerje el Csombééket — az Union Mi­niére „zsebkormányát” — szuverén kormánynak, to­vábbá, hogy ne gördítsen akadályokat Csőmbe csend­őreinek útjába, amikor azok ismét el akarják foglalni a felszabadult katangai terüle­teket — tehát számolják fel azokat az eredményeket is, amelyeket a kongói egység helyreállítása során a katan­gai nép vívott ki. A L-eopoldvi Ue-ben hétfőn lej átszőtt parlamenti jelenet után, amikor a küldöttekkel Gizengát elítélő nyilatkozatot fogadtattak el, Adotila mi­niszterelnök kedden bejelen­tette. „kormánya nem tekinti többé miniszter elnökhelyet­tesnek Gizengát”. Nyugati hírügynökségek szerint Adoula azt is közölte, hogy Gizengát „védelem alá helyezik”, és további sorsáról bíróság fog dönteni. A kongói kormány — foly­tatta Adoula — hamarosan új személyt választ Gi- zenga helyére, „mivel igen nagy szükségünk van egy közeli munkatársra”. Kérdésekre válaszolva, nem titkolta annak lehetőségét sem, hogy e személy Csőmbe emberei közül kerülhet ki. Adoula megerősítette, hí­rek terjedtek el arról, hogy Kivu tartományból és Észak- Katangából csapatok indultak el Gizenga támogatására. Adoula nyilatkozata csúcs­pontját jelenti annak az ame­rikai nyomásra szót összeeskü­vésnek. amelyet Lumumba meggyilkolt kongói minisz­terelnök politikai örököse el­len indítottak. Adoula egyéb­ként — jelenti a UPI — ta­nácskozásokra hamarosan az Egyesült Államokba étkezik. Washington — mint ismeretes — Kongó számára gazdasági segélyt helyezett kilátásba. Folytatódik a terror Algériában Rádióleadókai rabolt az OAS Algériában a városok ut­cáin, főleg Algírban és Orán- ban továbbra is zavartalanul garázdálkodnak az OAS fegy­veres bandái. FÖLDREFORM IRÁNBAN Az iráni sah jóváhagyta a földreformról szóló törvény- javaslatot, amely hétfőn ha­tályba lépett — jelentette ki sajtóértekezletén az iráni földművelésügyi miniszter. A miniszter rámutatott, hogy a földbirtokosok bir­tokát egy majorra korlátoz­zák, a többit a földdel együtt megveszik tőlük. Ami a pa­rasztokat illeti, nekik az új törvény szerint 15 éven be­lül meg kell vásárolni azt a földet, amelyet művelnek, olyan összegért, amennyit já­radék fejében tíz év alatt a földbirtokosnak fizetnek ki A Valóságban. 15 éven keresztül a parasztoknak csaknem any- nyit kell fizetni a föld hasz­nálatáért, amennyit most, mint bérlők fizetnek a föl- desu raknak. Afrika hamis hai*€Ítai Az úgynevezett Szocialista lntemacionálé Hivatalá­nak titkársága közölte, hogy elküldi képviselőit a Sza­harától délre fekvő afrikai országokba, hogy ott „infor­mációkat szerezzenek és kapcsolatokat létesítsenek”. A jobboldali szociáldemokraták ezen lépésével kapcsolat­ban számos haladó afrikai szervezet tiltakozást jelentett be és a szocialista intemacionálé e lépését kísérletnek tekinti a bomlasztó tevékenység Afrika országaira törté­nő kiterjesztésére. Az afrikai szervezetek angliai bizottsága rámutat arra, hogy a szocialista intemacionálé tagjai lé­nyegében a NATO barátai és az a'rüoai érdekeltségekkel rendelkező európai tőkések szószólói. A hétvégi vérengzések után, amelyeknek 50 halott és közel másfél száz sebesült áldozata volt, hétfőn 17 halottról és 40 sebesültről szqlt a hivatalos jelentés. Algír arab lakossága gyásznapot tartott, a kereske­dők bezárták üzleteiket, s az algériaiak az utcákon tüntet­tek a fasiszták ellen, akik va­sárnap tíz arabot gyilkoltak meg az egyik allgériai kávé­házban. A tüntető arab fiata­lok kőzáport zúdítottak az európaiak autóira. Azonnal hatalmas csendőrkészültség vonult ki a helyszínre és el­fojtotta a tüntetést. Hasonló események játszódtak le Orán- ban, ahol a zuáv alakulatok nagy razziát tartottak az arab negyedben. Az OAS Algírban újabb fel­tűnést keltő rablást hajtott végre. Egy raktárból 37 rádió­leadó és 39 vevőkészüléket vit­tek el a titkos szervezet tag­jai. A 300 kilométeres hatósu­garú leadókat a csendőrség használta. Louis Joxe, az algériai ügyekkel megbízott állammi­niszter hétfőn este Morin, a francia kormány főmegbizott- ja kíséretében Algériába uta­zott, hogy a fokozódó terror elleni rendszabályokról tár­gyaljon. Új lehetőségek a szovjet-nyugatnémet viszonyban A nyugati sajtó hatalmas szenzációként fogadta a hírt, hogy a Szovjetunió a német kérdésben újabb kezdeménye­zéssel lépett a világ elé. A szovjet külügyminisztérium­ban. december 17-én fogadtok Hans Krollt, a Német Szövet­ségi Köztársaság moszkvai nagykövetét és emlékiratot nyújtottak át neki, melyben a két ország kapcsolatainak megjavítását indítványozták. A hír az atlanti tábor orszá­gai számára azért is meglepő volt, mert noha a német kér­dés változatlanul a világpoliti­ka előterében állott, az utóbbi időben az egész probléma .,diplomáciai állóvíznek” tűnt, néhány hónapja valóban nem történt semmi „új”. Hosszú ideje úgy látszik, hogy a Nyu­gat időnyerésre akar játszani. Ezért van nagy jelentősége an­nak, hogy a Szovjetunió most közvetlenül a Német Szövetsé­gi Köztársaság kormányához fordult és felajánlotta neki: a két ország lépésről lépésre igyekezzék rendezni a jelenle­gi viszonyaikból adódó problé­máikat és ezzel vigyék köze­lebb az egész német ügyet az átfogó rendezéshez. A Szovjetunió mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a köz­vetlen tárgyalásoknak megvan minden alapja. Igaz, hogy Né­metország már két támadó há­borút indított a szovjet nép elten és ezzel rengeteg szenve­dést zúdított rá. de a múlt nem leltet akadálya a viszonyok megjavításának. Ez a rész igen jelentős megállapítása az em­lékiratnak, mert arra világit rá, hogy a Szovjetunió a vi­lágpolitikai eseményeket fej­lődésükben nézi. Abból indul ki — amint a memorandum ezt külön nyomatékosan han­goztatja is —, hogy a mai helyzetben a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság Európa két legnagyobb állama. Következésképpen az európai béke jövője nagymértékben éppen e két állam viszonyá­nak fejlődésén múlik. Már pe­dig az összes kérdések köny- nyen rendezhetők, ha a jóaka­rat nem hiányzik hozzá. Nem­csak Nyugat-Berlin kényes ügyét, nemcsak a politikai kapcsolatokat lehet új vágá­nyon elindítani, hanem arra is lehetőség nyílik, hogy gyü­mölcsöző gazdasági együttmű­ködést teremtsenek, hiszen — ezek a szovjet emlékirat sza­vai — ,A szocialista országok nyílt tengert jelentenek az ipari termékek értékesítésére, elsősorban a gépipar számára, amelyben Nyugat-Németország különösen erős”. A szovjet emlékirat tehát alapos és átfogó programot terjesztett a bonni kormány elé. Ha Adenauerékiban a leg­kisebb hajlandóság is megvan arra, hogy Európa legégetőbb kérdését, a német problémát rendezzék, a Szovjetunió ja­vasolta úton széleskörű tár­gyalás-sorozatot leshetne elkez­deni. A nagy kérdőjel azonban az, hogy Bonn miként reagál majd a világpolitikai jelentő­ségű javaslatokra? És itt meg kell állapítanunk, hogy a re­mények nem túlzottan kecseg­tetők. Az Adenauer-kormány annyira elkötelezte magát a hidegháborús irányzat, a fe­szültség szitása mellett, hogy szinte már érzéktelenné vált az építőjellegű javaslatok meg­hallgatására. Erre mutat a töb­bi között az a tény is, hogy a hivatalos bonni kormányszóvi­vő kijelentette: egyáltalán nem is biztos még, hogy a szovjet emlékiratra hivatalosan vála­szolnak. A propagandafüggöny, amellyel a nyugatnémet ural­kodó körök minden szovjet ja­vaslat . lényegét elkendőzni igyekeznek a közvélemény előtt ismét alkalmazást talált a bonni sajtó hasábjain. A szovjet indítványok ésszerű elemzése helyett olyan kitalá­lásokat tálaltak az olvasók elé, hogy „Moszkva csak taktiká­zik, éket akar verni az atlanti szövetségesek közé”. Ez a magatartás egyáltalán nem meglepő, hiszen a szovjet emlékirat közzétételének ide­jén Bonnban tartózkodott és személyesen Adenauerrel tár­gyalt Stlkker, az agresszív At­j lanti Szövetség főtitkára. A : nyugatnémet kancellár ezt az | alkalmat arra akarta felhasz­nálni, hogy közelebb jusson rég dédelgetett tervének meg­valósításához; az újrafelfegy- verzet.t Bundeswehrt mielőbbi nukleáris fegyverekhez juttas­sa. Nem vette tekintetbe a Szovjetunió komoly figyelmez-' tetősét, amellyel felhívta a bonni vezető körök figyelmét: az Egyesült Államok azért igyekszik az NSZK-t a fegy­verkezés irányába taszítani, hogy ezáltal gazdaságilag gyengüljön és ne lehessen az amerikaiak versenytársa a vi­lágpiacon. Úgy látszik, hogy a Szövet. ségi Köztársaság vezető politi­kai köreit józan érvekkel, a valóságos erőviszonyokra való hivatkozással nem lehet a vi­tás nemzetközi kérdéseit békés rendezésére vezetni. Ez is csak alátámasztja, amit egyébként az emlékirat ki is emel, hogy a berlini védőfal teljesen szük­ségszerű volt, amellett, hogy ez az intézkedés egyúttal csök­kentette is a berlini feszültsé­get. Ha a most kínálkozó al­kalmat a nyugatnémet vezetők elszalasztják a két ország vi­szonyának rendezésére, ezzel csak saját maguk diplomáciai helyzetét nehezítik meg, de abban semmiképpen sem re­ménykedhetnek. hogy a német kérdés ésszerű, az európai né­piek érdekeinek megfelelő ren­dezését elodázhatják. Várkonyi Tibor Mikojan a Mali Köztársaságba érkezett A. I. Mikojan, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese, az SZKP Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja, a Mali Köz­társaság kormányának meg­hívására kedden Accrából Bamakóba érkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents