Pest Megyei Hirlap, 1962. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-14 / 11. szám

1»«. JAXI?Ar 14. vasArnap nsr HEGYEI * KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Dési Frigyesnek, az Országos Meteorológiai In­tézet igazgatójának kiemelke­dő párt- és társadalmi tevé­kenysége, tudományos mun­kásságában elért eredményei, valamint a Meteorológiai In­tézet vezetésében kifejtett te­vékenysége elismeréséül 50. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést Marosán György, az El­nöki Tanács elnökhelyettese nyújtotta át. (MTI) Május 1-re minden fsz-nek lesz jogi képviselője Felülvizsgálják a termelőszövetkezetek jogi segítésének helyzetét ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^ FERNANDO Szombat délelőtt a Termelő­szövetkezeti Tanács megyei irodájának és a Pest megyei Ügyvédi Kamarának a vezetői megtárgyalták a tsz-ek jogi se­gítésének helyzetét, majd ter­vet készítettek az elkövetkező hónapok közös munkájára. A falu átalakulása óta egy­re világosabb, hogy az újfajta perek egész sorozata kerül a bíróságok elé, amelyekben a felperes vagy az alperes valamely termelőszövetke­zet. A tsz-eknek, a nagyüzemi gaz­dálkodás zökkenőmentes le­bonyolításához, az adás-vételi szerződések szakszerű lebonyo­lításához. az építési, a gépállo­Megvalósítják a tsz-eknél is Hét esztendeje rendszeresen elemzik 30 állami gazdaság gazdálkodási eredményeit Érdekes tapasztalatok a nagyüzemek munkájáról kép­A Mezőgazdasági Üzemszer­vezési Kutató Intézet, illetve megalakulása előtt egy ik előd­je, az Állami Gazdaságok Üzemszervezési Kutató Inté­zete 1955 óta rendszeresen gyűjti és elemzi harminc ál­lami gazdaság munkájának legfontosabb adatait Kiváló közgazdászok évről évre dina­mikus elemzést végeznek a termelés színvonalára, a fej­lesztést meghatározó ténye­zőkre, a munkatermelékeny­ség növekedésére és a terme­lés jövedelmezőségére vonat­kozólag. A vizsgált állami gazda­ságokat úgy választották ki, hogy egyrészt hazánk legfontosabb tájait viseljék, más-részt lehetőséget nyújta­nak a kis, a közepes és a nagy területű gazdaságok eredményeinek összehasonlítá­sára. A hét éve tartó munka szá­mos érdekes tapasztalatot ho­zott, minden vizsgált gazda­ságban jelentős mértékben növekedett hét év alatt a ter­melés színvonala, az állattar­tásé évről évre egyenletesen, míg a növénytermesztésben az időjárási viszonyok hatására időnként voltak visszaesések is. A vizsgált időszakban a harminc állami gazdaság­Birosag elé kerül a gyom* anyósgyilkos gyilkosság színhelyére. Juris ennek láttán a dorongot el­dobva, elmenekült. Futás köz­ben az.országúton elkapott egy teherautót, amely felvet­te őt és bé vitte a főváros­ba, ahol este tíz óra után öt perccel — tehát öt perc ké­séssel — bélyegzett az üzem­ben. Alibi bizonyítási trükk­je azonban nem sikerült. A rendőrségen a bizonyítékok súlya alatt megtört. Az ügyészség a vádiratot már elkészítette ellene, s Juris a börtönben várja a közeljö­vőben sorra kerülő tárgyalá­sát. Firon András ban 12—13 százalékkal csökkent a munkáslét­szám. Ez a gépesítés, s a vegysze­rek fokozott alkalmazása mel­lett az ösztönzőbb bérezésnek is köszönhető. Részben ezek­nek a vizsgálatoknak a hatá­sára, megszűnt a tervezésben az első években még tapasz­talt sablonosság, a „diktált tervszámok helyére a tájadott­ságoknak megfelelő önálló gazdálkodás került. Amikor a vizsgálatokat megkezdték, még rendkívül nagy volt a különbség az egyes üzemek gazdálkodási színvonala között: azóta az első vizsgálatoknál rossznak minősített gazdaságok jelen­tős mértékben felzárkóztak a jók mögé. Hét évvel ezelőtt még ál­talában a kisebb terü­letű üzemek voltak a jö­vedelmezőbbek, most a lióí-tízezer holdasak gaz­dálkodnak a legeredmé­nyesebben. A Mezőgazdasági Üzemszer­vezési Kutató Intézet az ál­laim gazdaságok munkájának elemzésékor szerzett tapaszta­latokat figyelembe véve, most harminc termelőszövetkezet­ben is hasonló munkát kez­dett. Általában a már vizsgált állami gazdaságok közelében választották ki a termelőszö­vetkezeteket, hogy az azonos tájadottságok mellett gazdál­kodó üzemek munkáját is összehasonlíthassák. (MTI) mási, göngyöleg, kártérítési, baleseti jogviták megoldásá­hoz ma már mindenütt feltét­lenül szükségük van szakkép­zett jogász közreműködésére. Megyénk ügyvédi kamarájá­nak 1959-ben történt megala­kulása előtt a száznál több megyebeli ügyvéd közül tizen­hétnek volt szerződése körül­belül húsz tsz-szel. Az ügyvédi kamara megalakulása óta, tsz- megyévé fejlődésünkkel pár­huzamosan, a termelőszövetkezeteknek nyújtott jogi segítség hely­zete fokozatosan javult. 1960-ban már 47 ügyvéd állt állandó kapcsolatban 90 tsz­szel. tavaly pedig 67 ügyvéd működött szerződéses alapon összesen 168 termelőszövetke­zetnél. A dabasi. a monori já­rásban és Nagykőrös vidékén z'alamennyi tsz rendelkezik megfelelő jogi képviselettel. A leggyengébben e tekintetben a szobi és a váci járás tsz-ei áll­nak, ahol a 2n termelőszövet­kezet közül mindössze négynek van állandó szerződéses ta­nácsadója A járási ügyvédi munkaközösségek egyébként minden tsz részére kijelölt már jogi képviselőt, aki azokba a termelőszövetkezetekbe is el­jár tanácsot adni a peres és a peren kívüli ügyekben, ame­lyekkel nincs szerződéses vi­szonyban. A szerződéses és a patronáló jellegű josi segítés ügyében most további jelentős lépés történt a Termelőszövetkezeti Iroda és a megyei ügyvédi ka­mara közötti tegnapi tárgyalá­son. Elhatározták, hoav a tsz-ek jogi segítését áp­rilis 30-ig valamennyi ügy­védi munkaközösségnél fe­lülvizsgálják. A helyzetet mindenütt a helyi tanács képviselőivel karöltve mérik "fel. Utána pedig a járá­si pártbizottságok és a taná­csok mezőgazdasági osztálya képviselőjével, a helyi ügyvédi munkaközösség vezetőjével karöltve a Termelőszövetke­zeti Tanács és az ügyvédi ka­mara megteszi a szükséges helyszíni intézkedéseket. Acél az. hogy az idén május l-re teljesen megoldják megyénk­ben a tsz-ek jogi képviseleté­nek problémáit. Amikor megjelent a számára rajongásig szeretett po­rondon, a cirkusz különleges varázsú manézsán, a közön­ség felderült. Pedig még semmit sem csinált. Azután el­kezdett mókázni, kacagtatni, s ilyenkor az emberek szin­te tudat alatt mondták ki róla a fellcbezhetctlen ítéletet: művész! Igen, művész volt a javából, mégpedig abból a ritka fajtából, aki szinte kizárólag arra szánta tehetségét, hogy szórakoztasson, vidítson, hiszen erre mindig oly nagy szük­ségünk van. Ám a szórakoztatás puszta lepel volt a szá­mára, csalétek, hogy ennek ürügyén többnyire komoly dolgokról mondjon ítéletet, hogy kifigurázza, nevetségessé tegye az emberi gyarlóságokat. Egész élete siker volt. Amikor 1920-ban először lépett fel a Néparénában, a szakmabeliek már akkor tudták, hogy új, rendkívüli tehetség bemutatkozásának lehettek tanúi. 40 esztendeig szórakoztatott, s megközelítette az olyan világnagyságokat, mint Grock és Gerard. Mindkettő egyébként nagy tisztelője volt. Bejárta az egész világot. Nyolc nyelven beszélt. Csütörtök este még azt mondotta szeretteinek, hogy meglássátok, hamarosan meggyógyulok. Másnap halott volt. Eltávozott egy igaz művész, egy humanista ember, a szociális eszmék harcosa. Az élet az megy tovább, de a cirkuszban sokáig hiányozni fog. — b — '.xXXXXXXNXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXNXXXVXXXVSxNXX Less már helye a gyömrői falumúzeumnak l A felszabadulás után lelkes pedagógusok és községük múltját jól ismerő helyi la­kosok összefogásából meg­született a gyömrői falu­múzeum. Gazdag, értékes anyagát szívesen szemlélték az odavalósiak és a nyaralók egyaránt. A múzeumot a kul- túrotthonban helyezték el, de ahogy elevenebbé, pezsgőbbé vált a falu élete, mind több helyiségre lett szükség. így történt, hogy a múzeumot hely hiányában be kellett zár­ni. s az anyag egy részét az úttörőházban, egy részét pe­dig a községi tanácsnál kel­lett tárolni, míg megfelelő körülmények között újra be­mutathatják. Pataki Gyula, Matyó Jó­zsef és Pál Mihály négy éve I várják, hogy a községi költ­ségvetésből dédelgetett „gyer­mekükre”, a múzeumi gyűjte­ményre is jusson. Végre, az idei év meghozta a megol­dást. Tavasszal kezdik meg a művelődési otthon nagyarányú bővítését. Négy teljes helyiséget ren­deznek be múzeumnak a kényszerű tétlenség alatt is szorgalmasan gyűjtött anyagból. A berendezés egy része meg- I van, használható állapotban, ség eszesebb, okosabb, mint egyszál maguk, hogy ennek az elvnek az érvényesítése nemcsak lehetősége, hanem kötelessége mindazoknak, aki­ket a nép vezető beosztásba emelt. Kötelesség, amit paran- csoióan ír elő a párt politi­kája, olyan kötelesség, amely teljesítése nélkül nem lehet jó vezető senki, sehol sem. Olyan kötelesség, amely nél­külözhetetlen a helyes dönté­sek meghozatalához, amely nélkül sikerrel megvalósítani terveinket, feladatainkat nem lehet. A véleménytkikérés egyben a bizalom jele is. Annak jele is, hogy „számítok rátok, a segítségeteket kérem”. An­nak jele. hogy becsüli azokat, akik körülveszik, értékeli azok munkáját. hozzáértését. s éppen ezért kéri véleményü­ket, tanácsaikat­Erő ez, amely nél­külözhetetlen a mindennapi munkában, legyen ott szó gc-zdasági vagv politikai fel­adatok megoldásáról. Mondanak persze hibás vé­leményeket is. elhangzanak nem helyes javaslatok. De vajon a többség ilyen? Vajon egv-kettő miatt mindet el kell vetni? A hibás vélemény­nyel vitatkozni kell, bebizo­nyítani. miért hibás. A rossz javaslatot nem kell elfogrdni, meg kell mutatni, miért rossz, elfogadhatatlan. De a jókat, a helyeseket miért nem hasz­nosítanánk’ Vitatkozni, érvelni persze sokkal nehezebb, mint „el­rendelni”, de sokkal hatáso­sabb! Dönteni mindig komoly felelősség. Nem könnyebb-e. ha a döntés előtt többek mondtak véleményt? Ha bár­míg a még szükséges vitri­neket, tárlókat, a fővárosi mú­zeumoktól kívánják beszerez­ni. Az építkezést teljes egészé­ben saját erőből oldják meg. Segítségükre van Kovács Sán­dor mérnök, aki gyömrői lányt vett feleségül s bár nem lakik a községben, mégis, minden megmozdulásban részt vesz. Máris elkészítette tár­sadalmi munkában a terveket, amelyek alapján legkésőbb márciusban hozzákezdenek a bontáshoz, és ha minden jól megy. szeptemberben már is­mét pezseghet az élet, jóval kellemesebb, tágasabb körül­mények között, mint eddig, A KISZ. az úttörőszer­vezet, a kisiparosok és a község lakossága már ed­dig 1563 munkaórát aján­lott fel, s így csupán a felhasználandó anyagra kell 360 000 forintot ki­adniuk. Pál Mihály szobrászművész még külön ajándékkal is hoz­zájárul a művelődési otthon szépítéséhez. A bejárat elé tíz méter hosszúságú, fekvő fér­fialakot ábrázoló szobrot aján­dékoz, egy már elkészült mű­vének gipszmintáját, amelyet különleges eljárással tartósí­tanak. k. m. berek a döntést, s bármennyi­re helyesük is, hiányolják — joggal! —, hogy meg sem kí­sérelték megtudakolni véle­ményüket. Mindez akkor késztetett gondolkodásra, amikor több ízben is találkoztam lapunk hasábjain olyan hírekkel: eb­ben vagy abban a gyárban munkásgyűlést tartanak. Ott megbeszélik az évi feladato­kat, a gyár vezetőinek elkép­zeléseit. s kikérik a munká­sok véleményét, javaslatait. Megbeszélik tehát közös ügyü­ket, s utána megszületik a döntés, nincs apelláta, vég­re kell azt hajtani. De vajon lenne olyan, aki vonakodnék? Hiszen megbeszélték vele, tud róla, mi ellen kapálódzna? De sok helyen nincs így. Minden jkjj; ügyben nem kell, nem is lenne helyes ku­paktanácsot összehívni, ülé­sezni, megvitatni, tárgyalgat- ni. De a nagy ügyekben, a közösséget érintő ügyekben meg kell hallgatni azok vé­leményét, akiket a dolog érint, s éppen ezért, elsősorban rá­juk tartozik. És más dolog a gazdasági élet és más a politika. Mert ott sem ritka, hogy a kollek­tív vezetést egyszemélyi te­szi lehetetlenné, hogy ami­ben legalábbis a vezetőség­nek kellene döntenie, ott a titkár egyedül mondja ki az igent vagy a nemet, hogy a tagság kész tényékként értesül egy sor olyan dologról, amely­nek eldöntésében ó lenne a legilletékesebb. Nem ritka dolog még ez, de napról napra ritkább lesz, s kell is, hogy ritkább legyen. Mindaz, ami az SZKP XXII. kongresszusán elhangzott, s annak nyomán végbement, végbemegy, különös hang­súllyal húzta alá a tömegek véleményének figyelemebevé- telét, az egyszerű emberek javaslatainak, észrevételeinek gondos tanulmányozását, azaz mindazt, amit a valóban le­nini alapokon álló tömegkap­csolat, politikai nevelőmunka jelent. ^ életlen-e. hogy ennyire hangsúlyosan beszéltek mind­erről a kongresszuson? Vélet­len-e, hogy egyes vezetők el- vakultsága. tévedhetetlenségük gőgös érzése súlyos károkat okozott a párt tömegkapcsola­tainak. a szocializmus ügyé­nek, többek között hazánkban is? A véletlennek ehhez semmi köze. Törvényszerű, hogy aki a tömegektől függetlenül akar politikát csinálni, azt kudarc követi nyomon, hogy a töme­gek lebecsülésével, vélemé­nyük semmibe vevésével, meg­ítélésük lenézésével csak hi­bát hibára lehet halmozni, de eredményes, tartós eredmé­nyeket felmutatva dolgozni' nem lehet. Ezt a felsőbb poli­tikai vezetés nemcsak fe’is- merte, hanem tanulságait ki­törölhetetlen elvként a poli­tikai vezetés döntő kritériu­maként jelölte meg. De „kö­zépen”. „helyben” s sorolni lehetne még azokat a jelzőket, ahogyan ezt az egyszerű em­berek megfogalmazzák, nem akarják egyesek megérteni, hogy rossz módszereik felett eljárt az idő, hogy a közös­mennyire is okosnak, biztos­nak érezzük magunkat, mégis: megkérdeznünk másokat, meg­hallgattuk azok véleményét is? Könnyebb, s nyugodtab- bűn dönthet így a vezető. A felelősség az övé a dön­tésért. de könnyebben „tart­ja a hátát?’, hiszen döntését nemcsak saját érvei, elképze­lései támasztják alá, hanem azoké is, akiket megkérde­zett. A munkásgyűléseket emlí­tettem. Ide térnék vissza, Nem véletlen, hogy azokban a gyárakban, ahol már szin­te hagyomány ezeknek a gyű­léseknek a megtartása, nincs különösebb baj. Sem a terv teljesítésével, sem az embe­rekkel. s a hangulattal sem. Pedig ezek a gyűlések csak' apró momentumai egy átfo­gó, de sok mindenre kiterje­dő munkamódszernek: az em­berekre támaszkodó, azokban bízó. azokat segítségül hivó munkamódszernek. Nehéz erre a módszerre át­térni? Nem könnyű. Türel­met. bizalmat, vitakészséget, igényel. De vajon könnyűek-e feladataink’ Nem azok. A második ötéves terv erős munkát kíván. Könnyű mód­szerekkel, felületes eszközök­kel vajon sikerrel valósíthat­juk meg nehéz feladatainkat? Nem. Mindenki összefogása az az erő, amely ezeket a felad.%- tokat sikerrel oldja meg. És az összefogáshoz az kell. hogy ne csak a kezek, hanem a gondolatok, a vélemények is fogjanak össze, egységesek le­gyenek. mindenki úgy érez­ze: a tervekben, a mit és hot guanban ott van az ő elkép­zelése. véleménye is. Mei 1 akkor 0tt ]esZ teljes szívvel a tetteknél is.- Mészáros Ottó VASÁRNAPI POSTA KI AZ OKOSABB? * : Sokat leírtuk, sokat han- í goztattuk: a közösség, a kol- : lektíva véleménye több, na- : gyobb, fontosabb, mint egy ; emberé. Egymagában senki j nem lehet olyan okos, mintha j tíz. száz ember mondja el a ; véleményét, egy ember köny- : nyebben tévedhet, foghat mel- i lé, mint száz vagy ezer. i Tévedhetetlen emberek nin- í csenek, s bárkinek bármek- | kora a tudománya, ha má- i sok véleményére nem sok : ügyet, vet, nem juthat előbb- ; re. És mégis: hányán, de há- \ nyan vindikálják maguknak a : jogot, hogy okosabbak le- \ gyertek, mint az ezer szemű, \ ezer oldalról megfontoló kö- j zösség! Hányán hiszik, hogy i véleményük, ítélkezésük hi- ; bátlan, tévedhetetlen, mentes : a melléfogásoktól! Nem, nem az egyszemélyi ; vezetés, a döntés felelősségé, s a döntésért személyileg vál- ; lalt esetleges következmé- i nyék ellen emelünk szót. Hi- \ ba lenne elmosni a határokat, | ami a kollektíva véleménye, s i az egyszemélyi döntés között i van. Ilyen határnak kell len- i ni, s éppen a felelős egysze- : mélyi vezetés bizonyította be, ; hogy helyes módszer, szakítva ; a hibás, felelősséget elmosó, i dolgokat gátló három-, öt-, ! hét-„szögekkel”, ezt kell al- \ kalmaznunk. \ De döntés és döntés között í nagy a különbség, j Más dolog úgy dönteni, hogy ; előtte, akit érint, elmondhatta \ a véleményét, kifejthette né- ! zeteit, megfogalmazhatta ál- í láspontját, s más dolog úgy j dönteni, hogy kész tények- ’■ ként tudomásul veszik az em­Gyón községben még élén­ken emlékeznek arra, hogy az ősszel doronggal agyon­verték özvegy Tóth István­ná t. rendőrség órákon be­lül kézrekerítette Juris Fe­rme büntetett előéletű, 33 éves segédmunkást, ak; anyó­sa meggyilkolásával több esz­tendős családi perpatvar vé­gére kívánt pontot tenni. Juris Ferenc és felesege, született Tóth Margit, egy la­kásban laktak özvegy Tóth István néval. A kis lakásban nem férték meg, a szüntelen családi veszekedések nem­egyszer tettleges séggé fajul­tak. özvegy Tóthnét nem­egyszer bántalmazta idegbe- ] teg leánya, Jurisné. Október ■ vége óta az idős asszony és a lánya nem is beszéltek egy­mással. A végsőkig feszült hely­zetben özvegy Tóthné bement a tanácselnökhöz panaszt ten­ni és segítséget kérni a csa­ládi viszály ügyében. Juris- nét november elejére be­idézték a tanácsra. Az idé­zés miatt újabb éles szóvá!- : tás keletkezett anya és Iá- i nya között. Jurisné odavág-; ta az anyjának, hogy a lakás- : ból semmi esetre nem kői- i töznek el. Juris, a veszekedés halla- \ tára elmesélte feleségének, \ hogy a minap fehér kutyával j álmodott, amely a házukból \ az utcára szaladt. — Meglásd, ez bajt hoz: még a házra, meg fog halni \ ű ma-ma — mondotta. : — Talán én — válaszolta : az asszony —. hisz én úgyis \ olyan beteges vagyok. — Nem, nem, a mama fog l pusztulni, már nincs sok ide- I je hátra. Másnap este, amikor mun-: kába kellett volna indulnia, í Juris felszólította feleségét, i hogy aznap este jól zárköz-: zék be a szobába, az ajtót: tiplivel is biztosítsa. Azután: magára vett egy régi munka- \ köpenyt, egy soha nem hor- \ dott kalapot, a kertben fel- \ kapott egy másfél méteres \ akácdorongot, majd így „ál- \ eózva” lesbe állt a Szőlő ut- \ cában, ahol az anyósának; haza kellett érkeznie. Nyolc \ óra tájt érkezett az idős asz- j szony. 11 éves unokájának társaságában. Juris előugrott leshelyéről és sógora gyere­kének szemeláttára, s a gyer­mek kétségbeesett segélykiál­tásai közben több csapással agyonverte anyósát. A kiál­tozásra emberek siettek a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents