Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-30 / 306. szám

4

KT^ßiHflP

1961. DECEMBER 30, SZOMBAT

fiL» P«i U

armecftyene

L RövidC:

ámérete

Füskúti Länderer Lajos betűivel és költségével készült Pesten az a „magyar, és Erdély országi nemzeti kalendá- riom a Kristus Urunk’ születése után 1823-dik 365 napokból álló közönséges esztendőre”, amely most került elő egy régi família öreg ládájából, mint a lassan-lassan sűrű ködbe vesző régmúlt beszédes emléke. Külső címlapján két díszruhás hajdú kivont karddal őrzi a rendi ország címerpajzsát, belső címlapján pedig a pesti megyeháza falába metszett rajzolata látható, előtérben a Dunával és libegő vitorlás sajkával a hullámokon.

Egy híján

száznegyven esztendeig

rejtőzködött az öreg naptár. Jó, száraz helye lehetett, mert penésznek nyoma sincs

dik házasság meddig tartott, arról persze az öreg kalendárium nem számolhat be, mert kiadásának évében a kétnevű császárné még é’.t. A tevékeny császár különben negyedik házasságkötése alkalmával még csak 48 éves volt, a gyors nősülésre ezenfelül nyilván az is ösztökélte, hogy második felesége, Mária Terézia Carolina Josefa tizenhárom gyermekkel gyarapította a Habsburgok családfájának már amúgy is túlsűrű lombozatát. A tizenhárom szegény árvának is kellett az új asszony a házhoz.

A lojális olvasók igényeinek kielégítése után közli a kalendárium a jelesebb ünnepeket, a kántorböjtöket, a tizenkét égi jegy magyarázatát, a planéták jegyeit, majd a gondosan összeállított naptárt a

dolását. „A mostanitól kezdve szándékozik a Kiadó — mondja a jegyzék — minden esztendőben eggy vagy két Nemes Megyéknek rövid es- méretével a T. T. 'olvasóközönséget gyönyörködtetni, mivel azonban kivált a Pesttől távolabb fekvő megyékre nézve, bizonyos, egész a mostani időkre terjeszkedő kútfők nélkül szűkölködik: kivánnya ez úttal az illető Jegyzői Hivatalokat a végre egész illendőséggel megkérni, hogy az emlétett Hivatalok, legalább az újabb, magokat az eggyes N. Megyékben elöl-adott történeteket, s változásokat a Kiadóval minél előbb biZodalnmsan közölni méltóztassanák.’’

Pest megye ismertetése a kalendáriumnak csaknem

nyolc teljes oldalát megtölti szép, sűrű szedéssel. így kezdődik :

MAGYAR, ti ERDÉLY ORSZÁGI

NEMZETI KALENDÁRIOM

Kristus Urunk születése útin

1 S 2 C-dik

a lakosok főképpen a Marha tenyésztésben foglalatoskodnak, a miért is a Ketskeméti, s az azt környékező Helyekbé- li Szarvasmarha annyira el- híresedett; nem kisebb nevet érdemelvémn a jobb féle Ménesek is.” Nem mulasztják el a szorgalmatos lakosok a szőlőművelést sem ezen a homokos vidéken, így Cegléden, Kőrösön tűrhető Veres borok készülnek, „jóllehet — teszi hozzá a naptárszerkesztő — a budai, tétényi, bogdányi, tótfalusi, vörösegyházi, sza- dai, váci és kőbányai szőlőhegyek gazdái annyiban szerencsésebbek, hogy állandó, jószamatú s már régtől fogva elhiresedeft borokat termesztvén, jobb árakat érnek el velők. mint a homokháti borok termelői.”

Nagy küzdelem folyt a múlt század elején a sokfelé alkalmatlankodó homokkal, valamint a sokszor rakoncát- lankodó Dunával, amely elég sokszor áradásaival tönkretette a vetéseket. A szorgalmatos gazdák mégis szép eredményeket értek el a gabonafélék termesztésével, elérték azt, hogy a megye népe már nem szorult búzabehozatalra.

^65 napokból álló közönsége« .

E S Z T E N D Ö'R E

alkalmaztatott

uiellyben az Uj, Ó és Protestáns Kaiéiulánomotou kívül a Napnak

és a’ Hóidnak Járása, az .Tdáirak változásai, a’ főbb Innepek' a* Kantorok’, a' mostani Craikodó Kir. Fejedelmünk Genealógiája, ’s a’ magyar Hazának főbb Egyházi, ’s Polgári Tisztjei, ágy a’ Törvénykezést meg-s.züntető nap.ek-is feljegyez- . tétnek. Ezeket követi Magyar Ország Vármegyéinek Statistical rövid le-Írása; Rémeily mulattató Előadásokkal: régiére a’ Vásárok; a’Posták’ járási, ’s a’ pénznek külső érdemét, nehézségét, és szokott uzsoráját mutató Táblák.

testep,

FÜSKÚTI L ANBEÄER LAJOS fcetáivel, és költségével.',

rajta. Az egér is csak imitt- amott kóstolt bele a széleibe, de nem nagyon felelhetett meg gusztusának, mert egykét harapás után abbahagyta a nemszeretem-lakomát. A maga idejében, közel másfél évszázaddal ezelőtt, szép vállalkozás, bátor újítás lehetett. Az ősi kalendáriumok mintájára első helyen közli ez a naptár is a Ditsőségesen uralkodó Ausztriai Háznak Genealógiáját. I. Ferentz (Jósef Károly) volt akkor Ausztria császára, Magyar, Cseh, Lombardia-Venétzia, GaMitzia és Lodoméria, valamint Illyrium országok királya. Aki kíváncsi rá, azt is megtudhatja, hogy első hitvese Erzsébet Wilhelmina Ludovica volt, Fridrik Eu- génius néhai Würtenbergi Hertzeg leánya, aki azonban 1790-ben elhalálozván, alkalmat adott gyászoló férjének, hogy még ugyanabban az esztendőben nőül vegye Mária Therézia Carolina Josefát. Ferdinand szicíliai király 18 éves elsőszülött leányát. Ez a házasság sem tartott sokáig. A második asszony 1807-ben követte elődjét a sírba és helyet adott a harmadikrka, Mária Ludovica Beatrix Antóniának. Ferdinand főherceg 21 éves leániiának. Nyolcévi házasság után ő is özvegyen hagyta Ferenc császárt, akinek kedvét a háromszoros gyász sem vette el a házasodásiéi. Fél esztendő múlva

negyedszer is megnősüli

oltárhoz vezetve Miksa József baváriai király 24 éves leányát, akinek már csak két neve volt. Karolina és Auguszta. Hogy ez a negyeNap, a Hold keltének és nyugvásának időpontjaival, nemkülönben jóslással. Minden hónapnak külön oldal jutott. Az egyes hónapok közé a gondos kiadó üres lapot is fűzött, hogy a kalendárium birtokosa arra jegyezhesse a feljegyezni- valókat. Van is néhány megfakult följegyzés ezeken a lapokon. A kávébarnára vénült írások kisilabizálása árán megtudtuk, hogy februárius havának 22. napján „az öreg Tehén üszőborjút borjazott, regvei 8 óra után”, hogy november 9-én elveszett egy süldő, 24-én „Nagy Jóska Rákoson egy sertés torka által megölettetett”. 29-én „egy öreg sertés megfiadzván. malacával hazajött”. Ebben a hónapban hazahajtottak a makkolásból 26 darab sertést, hízóba vettetett négy ártány, egv ártánka megszúratott. egy fejér koca viszont hat mala- ezot fijadzott. Üiesztendőre ezzel szemben a hízóból egy árián,kát leöletett a gazda.

Gondosan felsorolja a kalendárium az ország egyházi és világi méltóságait. Pest megye főispánja

nem kisebb úr voli,

mint Magyarország nádoris- pánia. József főherceg, adminisztrátora Szögyényi Zsiq- rríond. alispánok pedig Bár- emu Bartzay Pál és Kováts György.

De ez mind csak a szokványos kalendáriumtartalom. Az úiítás a naptárban „Nemes Pest Vármegyének Rövid Es. mérete”. A végén tídálha+ó jegyzék körvonalazza Füskúti Länderer Lajos naptáreriná- ló mester nagyvonalú elgon„Akár ki-terjedtségét, akár régiebb és mostani nevezetességeit szemléljük, minden te- kéntetben meg-érdemli Hazánk többi Megyéji köztt a fő-helyet a Pesti Megye. Ugyan-is ...”

Következik a pontos meg- okolása az elsőbbségnek. Pest megye területénél csupán Bihar nagyobb, az is csak kilenc négyzet mért földdel, de a többi messze elmarad a 191 négyzetmértföldes Pest megye mögött. Pest megye kebelében fekszik Hazánk fővárosa, Buda, mely „kitsin kezdetből, 1265-től fogva amy- nyira növekedett, hogy Király i-lak-hellyé válván a Királyi Udvarnak nem csak egyéb mulatságokra, hanem a Vadászatra is bővséges alkalmatosságot nyújtott."

Buda történelmi érdemeinek ecsetelése után

Visegrád dicséretét

találja az olvasó, majd a megyének nevét kölcsönző Pest városáét, nemkülönben Rákos Mezejéét, a korábban a megyéhez tartozó Kalocsáét, valamint Vécét, mint az érsekség, illetve a püspökség ősi székhelyéét.

Következik a megye fejlődésének. területi gyarapodásának tömör története, földrajzi leírása, hegyeinek, erdőinek. folyóinak, pusztáinak felsorolása, sőt még népének is jutott némi holy az ismertetésben.

..A Lakosoknak élet és gazdálkodás módjok egymásétól kiilömböző — olvashatjuk az öreg kalendáriumban — mivel az alsóbb részében, az. hol t. í. Czealédtől fogva az egész Solti Járásban tágosabb Legelők és Puszták vágynak,

„De legszerrentsésebbeknek tartják magokat a Pesti és Budai szomszédságok lakósi — olvashatjuk a sárguló lapokon — úgy mint akik még a leg tsekélyebb értékű ter- mesztményeiket, vagy a földnek minden művelés nélkül magában termő növényeit is mind héti vásárokban, mind más napokon is jó pénzzé tehetik. Nem tsuda tehát, ha ezen tájékokat nagy részben a Svábság, mént munkás és szorgalmatos. Nép, lepte meg.” Buda és Visegrád. valamint Vác lakosai a szőlőművelésen és a hajós mesterségen kívül leginkább a boltoskereske- dést és minden nemű mesterségeket űzték, „gabonával, gyapjúval, borokkal, sörivássá) és egyéb szere kitel spe- culáltak — vem kis haszonnal.”

A megye lakóinak száma

a papi összeírás tanúsága szerint 436 909 volt. A megyében volt 2 szabad királyi, 1 érseki, 1 püspöki, 21 mezőváros, 163 helység, 4 sziget és 166 puszta. A hatalmas megye öt járásra oszlott, a pilisi, a váci, a pesti, a kecskeméti és a solti járásra.

kiég azt is megtudjuk a naptárból, hogy a megye közigazgatásaban miféle tisztségek voltak. Első és második alispán, főjegyző, levéltármester, 3 aljegyző. 2 főadószedő. számvevő, 5 főszolgabíró, 1 főfiskális és 2 alfiskális. 15 esküit, 5 aladó- szedö, közel 20 különböző biztos, udvari kapitány, földmérő, orvos, seborvosok, bábaasszonyok, három religió- beli papok, két tömlöctartó, Pesten 12 lovaskatona. az alispánok, főjegyzők és főszolgabírók mellett további 12 lovaskatona, a megyeházán 18 hajdú. További

19 hajdú testörködött

az alispánok, az adószedők és a földmérő mellett. Volt még egy mezei biztos, 16 üldöző katona, selyemtenyésztő, 1 hajós, 1 pesti és 5 külső magazin iárus. 1 kéményseprő, végül persze volt egy hóhér is

Ekkora apparátus kellett a ditsőségesen uralkodó habs- burgi Ferenc császár idejében Pest megye igazgatásához, no meg imitt-amott nyugtalankodó népének fé- kentartásához. A vármegye ősi címere viszont igen szép volt: „hármos koszirtón álló koronás Oroszlány, mely az első jobb lábával koronát, bal lábával aranyalmát tart.” A nyolc oldalra tömörített megyeismertetés után még más hasznos tudnivalókon is okulhatott a naptár birtokosa. Megtudhatta. például, hogy a postaszolgálat szédületes iramban fejlődik. Komárom. Győr és Pozsony felé egészen Bécsig például már mindennap indult posVIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK

í&olcdúíTilarff

»uirfarnTimmiatBaHun—

Baleset

— az üzemvezetőség hibájából

A ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál nemrégiben baleset érte Böhm Gyula vasesztergályost. Az esztergapadról egy munkadarabot emelt le, az megcsúszott a kezében, ráesett és összeroncsolta a bal kezén az ujjait. Emiatt hosszabb ideig táppénzt kapott, majd az üzemi baleset nyomán járadékot állapított meg részére az SZTK. A vállalat szerint a balesetért kizárólag az esztergályost terheli a felelősség. Ám az igazság az, hogy a nehéz, nyolcvan kilós munkadarab megfordításához nem adtak megfelelő emelőkészüléket és nem bocsátottak Böhm Gyula rendelkezésére segítséget sem. Az SZTK által kifizetett költségeket most a vállalatnak meg kell térítenie. Mintegy negyvenezer forintról van szó, amit bizony megtakaríthattak volna — nem is szólva a súlyos balesetről —, ha a balesetelhárítási óvórendszabályokat lelkiismeretesen betartják.

A sokoldalú tanácstitkár

Aki vasúttal érkezik Jász- karajenőre, annak okvetlenül feltűnik az állomás közelében Fehér Balázs, községi tanácsi vb-titkár újonnan emelt háza. Nemkülönben megcsodálja az ember a járás legszebb művelődési otthonát a Templom téren. A két épületet egy ember tervezte. Maga a tanács- titkár. Eredetileg ugyanis az asztalosmesterséget tanulta, ezenkívül mindig érdeklődött az építészet iránt. Hosszú estéket töltött saját házának és a kultúra új otthonának tervei fölött. És ez nem minden. Jövőre strandfürdőt épít a község, amelynek a terveit ugyancsak Fehér Balázs, a sokoldalú, tehetséges tanácsi vb-titkár készítette el.

Szép szenvedély

Aufsatler György bácsi 1950-ben került Dánszentmik- lósra. a Micsurin Termelő- szövetkezetbe. A múlt év óta nyugdíjas. Csakhogy nem szeret tétlenkedni. otthon mihaszna módjára ülni, ezért szép és hasznos szenvedélyének hódol: szobrokat farag. Igaz, pénzért nem adja a szobrait, legfeljebb emlékbe, ajándékba. Az elmúlt napokban tért haza Bécből. Oda is magával vitt néhányat a

maga faragta művekből, örültek a rokonok, ismerősök a nyugdíjas tsz-tag kedves és művészi ajándékának.

HONOR® VIDÉKE

ROSSZ VICC

Még az ősszel történt. Lajt- ner Ferenc gombai otthonában lakodalmat tartottak. A zenét Gyarmati István és zenekara szolgáltatta. Jóval éjfél után a zenekar egyik tagja, Kisvári Pál fázott és kivette a hátizsákjából sál- ját. A hátizsákot az egyik pad támlájára akasztotta. Gecser László sem volt rest, „viccből” elvitte a hátizsákot és az udvarban az egyik épület tetejére feldobta. Kisvári Pál új kardigánjának, pénzének és néhány más tulajdonának nyoma veszett Gecser Lászlót háromhónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és 200 forint mellék- büntetésre ítélte jogerősen a bíróság.

„JÓBARÁT“

Ez a táíbla díszeleg a Mag- lódi Földművesszövetkezet italboltjának bejárata felett. Már az Ízléses tábla is jó benyomást tesz a vendégre, nem is szólva a barátságos berendezésről, a tiszta terítővei letakart asztalokról, a rézkarcokról és a neonvilágításról. Nemrég pedig ez volt a falu legrosszabb hírű kocsmája. Az új italbolt titka: rendbehozták és a vezető szigorúan betartja a tisztasággal és a kiszolgálással kapcsolatos előírásokat. Ma már nyoma sincs a dorbézolásoknak. a duhajkodásnak és mindenki valóban jól érzi magát az újjáalakított „Jóbarát” asztalainál.

1 >!i>n "i«m HUtn.uú'u

Ötven év a katedrán

öt éve nyugdíjas és ötven évet töltött a katedrán idős K, Varga Dénes nagykőrösi pedagógus. Huszonnégy évig tanyai iskolában tanított. Még mint igazgató is egyszerre két helyen oktatta a nebulókat. Bár mindig szigorú volt tanítványaihoz, mégis szerették, felettesei pedig becsülték a lelkes és áldozatkész nevelőt. A művelődésügyi miniszter idős K. Varga Dénesi „az oktatás kiváló dolgozója" címmel, illetve oklevéllel tüntette ki.

Megérkezett Budapestre az óriásbálna

A havas időjárás okozta viszontagságos út uíán pénteken megérkezett Budapestre góliát, a 68 200 kilogramm súlyú és 22 méter hosszú óriásbálna, amelyet 1954. július 16-án Norvégiában, Trondheim mellett fogtak ki a tengerből. A hatalmas állatot Kellog dr., a floridai egyetem professzora konzerválta.

Az óriásbálna 1955 óta úton van: Londonban, Párizsban, Algírban, Marokkóban, Finnországban, Olaszországban, Svédországban, Jugoszláviában és másutt sok millió ember tekintette meg.

Budapesten a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán állították fel a hatalmas sátrat, benne az óriásbálnával. (MTI)

Jelvény ai „erdők védelmeiéinek“

Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság néhány évvel ezelőtt jelvényt alapított a „kiváló fásítók” számára, s ezt a jelvényt azóta már több ezer KISZ-fiatal, úttörő, s az ország fásításában részvevő idősebb társadalmi munkás viseli. Az utóbbi időben több olyan eset fordult elő, amikor az erdők védelmében, tüzek oltásában tűntek ki fiatalok és idősebbek egyaránt. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság a jövőben a kiváló fásítók mellett az „erdők védelmezőit” is jelvénnyel tünteti ki. (MTI)

ta, hetenként kétszer pedig Egerbe. Tokajba. Kassára. Vácra. Gács és Rétság felé, a bányavárosokba. Szeged, Temesvár és az ország sok más pontja felé. Sok külföldi városhoz is volt már tervszerű csatlakozása a magyar- országi postának, a kalendárium tulajdonosa tehát nagy- iából kiszámíthatta, hogy levele mikor, milyen úton iuthnt el valami távoli pontra és onnan mikor érkezhet meg a válasz. Nagy dolog volt ez abban az időben,

amikor a lepecsételt leveleket még postakocsik röpítették hegyen völgyön, úttalan útakon át messzi célok felé, maid 140 évvel ezelőtt, 1823-ban.

Eme „közönséges” esztendőnek legnagyobb nevezetessége mégis az. hogy legelső napján született Petőfi Sándor. Az öreg kalendárium száz esztendős iövendőmon- dóia ezt a nagy eseményt nersze nem iósolbatta meg áhitatos olvasóinak.

Magyar László