Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-29 / 305. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM 305. SZÁM 1961. DECEMBER 39 PÉNTEK Gyermekeink érdekében munka és a dolgozó ember megbecsülését. így gyerme­keink érezni fogják a tettek, az alkotás örömét, felkészül­nek a dolgos, munkás életre, megszeretik jövendő munka­helyüket, a gyárat, a terme­lőszövetkezetet, Az úttörőve­zetőinknek, pedagógusaink­nak ezt kell szem előtt tarta­niuk. Legyenek meggyőződ­ve, hogy amikor határozott, tudományos világnézetre, és szocialista erkölcsre nevelik gyermekeinket, a legtöbbet tesznek azért, hogy azok, ki­kerülve az életibe, megtalál­ják helyüket. Nagy Zoltán városi úttörőtitkár Mgharvk! Lapunk karácsonyi számá­ban tudósítónk szóvá tette, hogy a totóiroda hideg, és di­dergő emberek állítják ki a szelvényeket. Ezzel kapcsolatban az OTP helybeli fiókjában azt az ér­tesülést kaptuk, hogy az in­tézmény erre az évre is az előző évekhez hasonlóan, más­fél vagon szenet kapott. A totóiroda naponta fél mázsa szenet fűt, semmivel sem ke­vesebbet, mint amit eddig felhasznált. Persze, akik a percenként nyíló ajtóhoz kö­zel ülnek, időnként megérzik a becsapódó hideg levegőt. Reszketésről azonban szó sin­csen, hacsak valaki a szel­vénykiállítás izgalmában nem remeg. Biztató fejlődésnek indult városunkban az úttörőmunka. Szükséges azonban, hogy az iskoláiknál, úttorőcsapatdknál meglevő hiányosságokat mi­előbb felszámoljuk. Érvény­re kell juttatni a KISZ kb ha­tározati elvet, hogy minden olyan gyermek lehet kisdobos és úttö­rő. aki önként kéri fel­vételét a szövetségbe, és vállalkozik arra, hogy az úttörőélet törvénye sze­rint él. Nem elég azonban csak úttö­rőknek nevezni őket, úttö­rőkké Is kell nevelni őket. Ezt azonban csak úgy tudjuk el­érni, ha minden tantestület­ben érvényt szerzünk a kb- határozatnak a megyei párt­végrehajtóbizottság ez évi ha­tározatának, valamint nem utolsósorban a rendtartás ide vonatkozó részének. Érezze minden pedagó­gus kötelességének a moz­galmi munka segítését. Nem végezheti el egyetlen ne­velő sem munkáját kifogásta­lanul, ha mindennapi munká­jában nem használja fel az úttörő szót, nem tudja, kik az úttörők az osztályában, kö­zömbös a mozgalmi munkák­kal szemben, vagy éppen elle­ne van. Olyan pezsgő életet kell biztbsítani úttörőcsapa­tainkban, hogy a gyermekek vágyódjanak a mozgalmi munka után. Tegyük színessé, eleven­né, romantikussá az út­törőrajok és őrsök életét. Az ifjúsági mozgalom egyet­len területén sincs akkora je­Ez már nagyüzemi hizlalás A ceglédi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet 1961. évi hiz­lalása tervét már teljesítette, illetve túlteljesítette. 225 da­rab sertést már az 1962. évi tervteljesítésében adott át. A Vörös Csillag Tsz hizlalá­sa elérte a nagyüzemi hizlalás szintjét. A nagyüzemi hizlalás módszerének bevezetésével ér­te el, hogy 1961. évben 1597 darab sertést — amely meny- nyiség kb. 21 és fél vagonnak felel meg —, adott át a közfo­gyasztásnak. A leadott sertésekért az Ál­latforgalmi Vállalat a tsz-nek kifizetett kb. 3 780 000 forintot. A Vörös Csillag Tsz részére az Állatforgalmi Vállalat má­jus hóban leszállított süldő­alapanyagot, amely 35—50 kg- os volt, A szövetkezet novem­ber és december hóban 110— 120 kg-os súlyban, a ceglédi vágóhídra le is szállította. Érdemes egy pillantást vet­ni a Vörös Csillag hizlalás! módszereire. Az elért ered­mények elsősorban annak kö­szönhetőek, hogy lelkiismere­tes, hozzáértő emberek irá­nyítják a hizlalást, mint pél­dául Pólya Gyula főállatte­nyésztő, Farkas István hizla­lást vezető és a hozzájuk beosz­tott dolgozók teszik lehetővé elsősorban, hogy a szövetkezet ilyen szép hizlalási eredményt elérhetett. A Vörös Csillag Tsz 18—20 kg-os súlyban választja le a malacokat. Már választási ko­rúkban megkezdik az I. sertés takarmánydús táp etetését, 40 kg-ig ezt etetik. 40—50 kg-os súly küzött fokozatosan térnek rá sertéstáp II. etetésére. 50 kg-os súly elérésénél pedig megkezdik a rendszeres és zökkenőmentes sertéstáp II. etetését, folytatják a sertés le­adásáig. A sertéseket általá­ban 110—120 kg-os súlyban adják le. A Vörös Csillag Tsz hizlalá­si kifutási ideje 8—9 hónap. Külön meg kell említeni, hogy december 21-én 225 da­rab sertést adtak át, amelyért kifizettek 380 ezer forintot, amelyből a nagyüzemi felár 45 ezer forint volt. A tsz 1962. évre 1326 darab sertést már leszerződött. A sertések és szarvasmarhák egészségügyi szakszerű keze­lését dr. Kiss László ceglédi állatorvos végzi. Állandó fel­ügyelete, gyors intézkedése nagyban hozzájárult, hogy a tsz-ben a jószágállomány egészséges, a hízók szállásai tiszták, példás rend uralkodik. A termelőszövetkezet 1S62. I. félévére még terven felül kétszáz darab sertést fog hizlalni, hogy az állami, dara­bonkénti takarmányjuttatást megkapja. A 1962. évre és a további évekre, az eredményes mun­kák elvégzéséhez jó egészséget és sok síikért kívánunk. Mit hozott az 1961-e* * év? Az illetékesek nyilatkozatai CEGLÉD Menthetetlenül itt az év vége. Egyre több bolt bejára­tánál olvashatjuk: leltár miatt zárva. A termelőszövet­kezetek könyveléseiben éj­szakába hajló sürgős munka: készül a zárszámadás. Min­denkinek hozott valamit az 1961-es esztendő. •k Csernák Lászlóné: — Az OTP-nek huszonöt százalék­kal magasabb ügyfélforgal­mat, ezerkétszáz új betevőt és 4,5 millió új betétet. ★ Reggel Sándor, az autó­busz vállalat ceglédi vezető­je: — Három új vonalat, há­rom új kocsit, naponta átla­gosan háromezer utast és 90 külföldi társasutazást. * Kaczur Pálnak ezüst-, bronzérmet, tiszteletdíjat, négyezer fotóművész kiállí­tásán második helyezést. Kis­fa más Sándornak 1. helye­zést az Egressy-klub kiállí­tásán, Markovics Ferencnek előkelő helyet az országos fotóművész-kiállításon. ’★ A Kossuth téri szövetkezeti társasház boldog résztulaj­donosainak modern otthont. ★ Körösi Gyula, Fazekas Sán­dor, Maszárovics József, Kon- csik István, Meleg Péter, a Kossuth Tsz tagjainak két­hetes szovjet tanulmányutat. ★ A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalatnak tizenhat új önki­szolgáló boltot, a ceglédi új édességboltot, a nagykőrösi és a ceglédi szövetkezeti társas­ház földszintjén megnyíló reprezentatív élelmiszerbol­tokat. ★ v Az anyakönyvi hivatalnak 290 házasságkötést és 1200 születést, amelynek negyven százaléka ceglédi, mintegy hatvan százaléka pedig já­rási. Bemutatjuk Szobrászkodó nyugdíjas tsz-tag A Közlekedésépítési Vál­lalatnak nincs panaszra oka. Megkezdték a jóléti épület építését. A 8 milliós költ­séggel készülő építkezést 1962 augusztusában fejezik be. Ez évben vettek részt elő­ször külföldi kiállításon a gyár termékei. 8 fajta gépük nagy sikert aratott Berlin­ben. A negyedik negyedév­ben megkezdték az óránként 30 tonna teljesítményű asz­faltkeverő gyártását, amelyet a jövő évi Budapesti Ipari Vá­sáron mutatnak be. ABONY Molnár József építési elő­adó: — 1961t 152 új családi házat hozott, amelyek közül 121-re a járás ipar-műszaki osztálya kiadta a lakhatási engedélyt. * A Pest megyei Műszaki Vál­lalat' abonyi szőnyegszövő üzemének 6 800 000 forint ér­tékű exportrendelést. * 35 pedagógusnak kivételes jó munkáért jutalmat. Győré Sándor, a Kossuth Tsz elnökének és Zsemle József, a József Attila Tsz párttitkárának kormányki­tüntetést. Az abonyi Uj Világ Tsz 13 mázsás átlag búzaterméssel szemben egy tízholdas táb­lán hazai búzafajtából 25 mázsás átlagot. Baán Pál, gazdasági cso­portvezető; — A község társa­dalmi munkásai 250 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Egy szerencsés lottózó a no­vemberi tárgysorsjáték húzá­son két szelvénnyel vett részt, mind a kettő nyert: 5000 forintos éléskamra-utal­ványt és egy 3300 forintos Mambó magnetofont. — Kinek adja el ezeket? — Pénzért senkinek sem, ha valakinek megtetszik egy- egy darab szó nélkül oda­adom, csak úgy emlékbe. — A napokban jöttem haza kéthetes bécsi látogatásról. 16 darab szobrot vittem ma­gammal. Mind szétosztottam a rokonok, ismerősök között, sőt még ott helyben is farag­tam nyolc virágbotot. Így telik Gyuri bácsi tsz- nyugdíjas élete. FELEJTHETETLEN VOLT Komor, felhős téli nap terpeszkedik Cegléd fölött, de a gimnazistákat ez nem zavarja. Ünneplőbe öltözve sietnek az állomás felé. Sze­mükben az izgalom fénye csil­log Pestre utaznak, hogy meg­nézzék művészi előadásban Katona József halhatatlan Bánk bánját. Mennyivel könnyebb lesz így a beszá­molás a kötelező olvasmány­ról. Az utazás alatt kérdé­sekkel ostromoljuk tanárain­kat, annak ellenére, hogy a megfelelő előkészítés már ré­gen megtörtént. De olyan kíváncsiak vagyunk'. Beszél­getéssel, énekléssel telik az utazás. Pesten azt se tudjuk, hova nézzünk. Annyi a szépség és az újdonság! Hét óra előtt tíz perccel már a szín­ház előtt vagyunk. Néhány perc és a helyünkön ülünk, a függöny felgördül és fel­hangzónak a tragédia komor verssorai. Szinte együtt ér­zünk a színészekkel, a Nem­zeti Színház kitűnő művé­szeivel, akik megelevenítet­ték számunkra a XIII. szá­zad vergődő Magyarországát. Beleéljük magunkat egy el­keseredett és kizsákmányolt társadalmi osztály minden szenvedésébe. Az előadás vé­gén megrendültén. gondola­tokba merülve meneteltünk a pályaudvarra, A nagy él­mény hatása alatt komolyan vitatkoztunk és beszélgettünk, Később elálmosodtunk. ének­szóval frissítettük fel a lan­kadó hangulatot. Elégedetten és boldogan érkeztünk haza. Bálint Katalin gimnázium II/b o. t. Mester Katalin VII. osztályos és Fekete Ibolya IV. osztályos tanulókat, akik a gyógypedagógiai iskola kézi­munka-szakkörében nagyon szorgalmas munkát végeznek Dicséretnek is vehetik Egy éve költöztem Cegléd­re. Lakásomhoz közel van a Pest megyei Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat 116. sz. árudája. Amennyire megörül­tem odaköltözésemkor az üzlet közelségének, annyira elment a kedvem az ottvásár- lástól, a kiszolgálás kedvet­len kényszeredettsége és az áruhiány miatt, Ez sem volt, az sem volt. olyan áruk, ami­ket más üzletekben minden nehézség nélkül bármikor megkaptam. Időközben leváltották az üzlet vezetőjét s a forgalom kezdett javulni. Az udva­rias készség, amit a két utód tanúsított a vevőközönség iránt és a nagyobb áruválasz­ték lassan visszacsalogatott olyan vevőket, akik már el­pártoltak az üzlettől Egy újabb elárusítócsere pedig végkép fellendítette az üzlet menetét. Juhász Ferenc és Nagy Imréné még arány­lag nemrégen kerültek a fenti üzlet pultja mögé, de ma már minden kapható, amiért azelőtt a nagyobb „belvárosi” üzletibe kellett el­menni. Az üzlet mindig töm­ve van, a jó áruhoz nemcsak udvarias és pontos kiszolgá­lást, hanem szíves jó szót, jó kedvet és megbecsülést is kap a vevő. Ez kölcsönös is, mert panasz helyett most már csak dicséretet hallani úgy a régi, mint az újabb vevőktől, a legjobb bizonyí­ték, hogy a forgalom több, mint a kétszeresére emelke­dett. Sok ilyen elárusító kellene még és sok panasz megszűn­ne, ami ma még a nem szí­ves kiszolgálás miatt elhang­zik. — Egy vásárló — ALBER TIRSAI KÉPESLAP „Aki a virágot szereti, rossz műszerész nem lehet” — vallhatja magáról Kovács Jó­zsef albertirsai műszerész­mester. Hogy ez a megállapí­tás mennyire helytálló, tanú­sítja a kirakatban levő sok, szebbnél szebb cserepesvirág. Tulajdonosuk a munkát is szeretheti. mert műhelyében ugyancsak sorakoznak a javí­tásra váró kerékpárok, moto­rok és különféle háztartási eszközök. A mester, disznó­perzselő gép javításával fog­lalatoskodik. Ügy látszik, nem tagadja meg a község önma­gát; errefelé is cudar világ jár négylábú kedvenceinkre. Mostanában inkább a lakatos- munka megy — mondja Ko­vács József. — Tanulóm, aki jelenleg iskolában van, igen sokrétű 'képzettségre tehet szert, ha a jóakarat benne lesz. J. Z. — ÉRTESÍTI a városi ta­nács v. b. mezőgazdasági osz­tálya a városi és járási mező- gazdasági szakembereket, hogy a MEDOSZ ismeretterjesztő székházban az agráregyesületi előadások (agrárszakemberek továbbképzése) kiadott tema­tikában adminisztrációs hiba folytán elírás történt. Helye­sen az alábbiak szerint érten­dő. 1963. január 8-án, hétfő du. négy órai kezdettel Te- nyész- és a haszonállatok ta­karmányozása. Előadó: dr. Bajkner Károly. 1962. jan. 15-én, hétfő du. négy órakor Kukoricatermesztés címmel dr. Kolbai Károly tart elő­adást. 1962. január 22-én, hétfő du. négy órakor Ser­téshizlalás és hízékonysági vizsgálatok, előadó dr. Tangl Harald. 1962. január 29-én Kapásnövények vegyszeres gyomirtása, 1962. február 5- én Rét- és legelőgazdálkodás. Előadó: dr. Baskai Tóth Ber­talan. — 126 SZÁZALÉKRA telje­sítette exporttervét a Ceglé­di Háziipari Szövetkezet. — NY. S. 58 éves, Csemő, I. 30. szám alatti lakos ka­rácsony első napján motorke­rékpárjával elesett. Térdtörés­sel szállították a baleseti kórházba. — A BAROMFIPESTIS el­leni védőoltás alkalmával 140 ezer baromfit, oltottak be. — SIE IMRE ceglédi lakos, rádióját engedély nélkül üze­meltette, a szabálysértési ha­tóság 100 forint pénzbírság­gal sújtotta. Kusztvány Erzsébet és Dóra Já­nos december 31-én délután fél 4 órakor tartják esküvőjüket az abonyi tanács házasságkötő termé­ben. Szálkái Piroska és Csizmadi György december 30-án délután 4 órakor tartják esküvőjüket a vá­• tanács házasságkötő termé­ben. ÜNNEPEK UTÁN A beiglikinálás eredmenye lentősége a játéknak, mint éppen a gyermekek körében. Használjuk fel ezt a sajátos mozgalmi eszközt is a gyer­mekek kommunista szellem­ben való nevelésére. A kom­munista nevelés érdekében forradalmi kommunista ro­mantikára van szükség. Gyer­mekünket szocialista jele­nünk és jövőnk szeretetére, a dolgozó ember tiszteletére, a közösségért, a hazáért tettre kész Ifjakká kell nevelni. Ut- törőszervezeteink akkor szol­gálják igazán gyermekeink ér­dekeit, ha segítenek felkészí­teni őket az ifjú és a felnőtt korban rájuk váró feladatok­ra. Többet kell foglalkoznunk a jelennel, a jövővel és gyer­mekeink figyelmét társadal­munk mai életére, népünk holnapjára kell fordítani. Mutassuk meg nekik a je­lenkor romantikáját, az új városok, gyárak építését, a mezőgazdaságban végbement változásokat, az ember ter­mészetátalakító erejét. Ismer­jék meg városunk távlati terveit és vegyék ki ők is maguk, erejükhöz mérten a munkából a részüket. Ez ma a forradalmi kommunista ro­mantika. a szocializmust épí­tő. egyszerű emberek, úttö­rőink példaképei. Úttörőcsapatainknak tö­rekedni kell arra, hogy személyesen is találkozza­nak az’üzemek ifjúmun­kásaival, kiszistáival, hogy megismerhessék az al­kotó munka szépségeit. Ha ezek a kapcsolatok rend­szeressé válnak, elmélyülnek, elősegítik gyermekeinkben a Aufsatler György bácsi már nyugalomban van. Belefá­radt a pesti hajszába, kíván­ta a nyugalmat és a békét, így került 1950-ben Dánszent- miklósra, a Micsurin Terme­lőszövetkezetbe. 10 év után 1960-ban nyugdíjba ment. — Hogy telik az idő Gyu­ri bátyám? — Öregesen, de azért jól. — Hallom, hogy farag. No ez már olyan téma, ami az öregnek nagyon tetszik, egymás után rak|a ki elém a maga faragta szobrokat.

Next

/
Thumbnails
Contents