Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-28 / 304. szám
PE St megyei v/f/rfnp 1961. DECEMBER 28. CSÜTÖRTÖK Nemcsak öröm - gond is — lassan megoldják Lakás, víz, villany, köztisztaság, gondoskodás az öregekről, bölcsőde és új kórházi ágyak — A váci városi párt-végrehajtóbizottság a város fejlesztéséről A Dunai Cementmű építése, a Váci Egyesült Izzó, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, a Forte-gyár és Vác más üzemének bővülése, gyarapodása minden újat, haladást szerető embernek nagy öröm! A jelentős növekedés, a gazdagabb holnap azonban ma még nagyon sok gondot is jelent. Jogosan fő a feje a Váci Városi Pártbizottság és városi tanács vezetőinek. Nem győzik számolni: mennyivel több lakásra, kórházi ágyra, vízre, bölcsődei helyre, villanyra — pénzre és társadalmi munkára — van szükség. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a szociális és a kommunális ellátásban eddig sem bővelkedett a város. Az élet sok változást produkált Vácott. Az igazgatásban is változás törtétn, Vác kiemelt, járási jogú város lett és így a beruházásoknál bizonyos előnyben részesül. Egy évre egymillió forintot kaptak városfejlesztésre és terven felül 6 230 000 forintos összeget hagyott jóvá a pénzügyminiszter utak javítására, közvilágítás fejlesztésére, a köz- tisztaság, parkosítás, piacfejlesztés, aszfaltozás céljaira. A Váci Városi Pártbizottság a napokban tárgyalta végrehajtó bizottsági ülésén a város lakosságának szociális és kommunális ellátását. Ezen i az értekezleten is őszintén elemezték nehézségeiket, de a megállapításokon túl keresték azokat a lehetőségeket, amelyekkel enyhíthetnék a fejlődéssel járó gondjaikat. Jelenleg a lakásigény kielégítése a legnyomasztóbb. Majdnem ezer család fordult jogos kérelemmel a tanácshoz. Majd ezer családnak kellene nyomban rendezni a lakáskörülményét, de sajnos, ez lehetetlen. A város lakásépítése nem tudott lépést tartani a gyárak és így a lakosság fejlődésével. Az ötéves terv idején a Dunai Cementmű építkezését is figyelembe véve mintegy ezerkétszáz lakás épül. de még ez is kevés lesz a panaszok orvoslására. Enyhíthetne a jelenlegi helyzeten, ha a felsőbb szervek engedélyeznék a szövetkezeti lakásépítkezést. A városnak van kórháza, rendelőintézete. körzeti orvosi rendelője, iskola-egészségügyi intézménye, üzemi rendelői, de még így is nehéz a beteg- ellátás. az orvosok túlterheltek. Sokszor előfordul, kénytelenek budapesti kórházak segítségét igénybe venni vagy I saját kórházukban pótágyakat beállítani. A kórház ugyanis nem csupán a váci, de a szobi járás betegeit is kiszolgálja, s ehhez a százhúsz kórházi ágy kevés. Az egészségügyi ellátásban jelentős javulás várható az ötéves terv ideién. Uj kórházat építenek Vácott. Az építkezés ugyan átnyúlik majd a következő ötéves tervbe is, mégis remény van rá, hogy 1965-re 250—2fi0 új ágy készen várja betegeit. Az építkezés 1964-ben kezdődik. Sürgős a vízellátás javítása is. Bár 1953-hoz hasonlítva sokat javult a város vízellátása, sokszor okoz zavart a vízhiány. A tervek szerint 1963-ra megoldódik Vác vízproblémája. A nógrádverőcei vízmű ugyanis 15—20 ezer köbméter vizet termel majd, amelyből a Dunai Cementmű csupán 9—10 ezer köbmétert használ fel, a többit a városi fogyasztásra fordíthatják. 1962-re is várható némi javulás, mintegy kétezer köbméter vízzel tudnak többet adni a váciaknak! A csatornázásnál is változásokra van szükség. A csatornahálózat nagyrészt régi, sok helyen 60—60 éves szakaszokból áll. A város egészségügyi felelőseinek, valamint a köztisztségek viselőinek nagy gondot jelent a derítet- len víz. Üj derítőtelepekre lerme szükség. A város tizenöt kilométeres szakaszán nincs kút, elavulás miatt pedig nyolc kilométert kellene cserélni, az iparfejlesztés miatt 400 méter új csatorna lefektetését kell megoldani. A csatornázás, a derítés is az 1962-es év feladatai közé tartozik. A Mélyépítőipari Vállalat a következő esztendőre ígérte a probléma megoldását. A párt- végrehajtóbizottság felelősség- érzetét mutatta azonban az, hogy nem elégszik meg csupán Vác csatornahálózatának, valamint a víz derítésének megoldásával, hanem felhívja a gyárakat is mulasztásaik rend-behozására. A legtöbb gyár az elhasznált vizet derítés nélkül a Dunába engedi, mit sem törődve azzal, hogy a nyári fürdőzők az ilyen tisztátalan, olykor fertőzött vízben strandolnak. Valamennyi gyárat kötelezik az elhasznált vizek derítésére, még akkor is, ha az többletköltséget ró az illetékes vállalatra. Hasonlóképpen határozatot hoztak arra is, hogy a tanács jobban ügyeljen a köztisztaságra és hajtassa végre teljes szigorúsággal az utcák rend- bentartását. Különösen a Széchenyi és a Csányi úti üzletek figyelmét kell felhívni a rakodások utáni tisztántartásra, mert az egészségügyi szempontokon kívül a város képét is elrontják hanyagságukkal. Emellett a következő években emelik a köztisztasági területen dolgozók számát, újabb tisztító, hulladékgyűjtő gépeket állítanak be. Ezenkívül a végrehajtó bizottság felhívta a KISZ figyelmét arra, hogy állítson fel brigádokat és a fiatalok vállaljanak védnökséget egy-egy útszakasz tisztasága fölött és ellenőrizzék, óvják saját területük rendjét. Százezer forint értékű úttisztításit az úttörők :s elvállaltak. Szóba került még a pártvégrehajtóbizottsági ülésen a villanyvilágítás, a közvilágítás is. Elmondották; alig múlik el olyan tanácstagi megbeszélés, hogy ne emlegetnék a világítás javítását. Bár sok változás történt az elmúlt évekhez képest, hiszen 1944-ben a fogyasztás mindössze 3000 megawattóra volt, ez máig nyolcszorosára emelkedett, az igények még nagyobbak. A jövő esztendőben Vácott is befejezik a 220 voltra való áttérést. A bölcsődei helyek bővítése előtt közvéleménykutatást rendeznek majd, hogy a szükséghez képest tudjanak cselekedni. A szociális otthonban a férfiak lakórészét az ötéves terv első idejében korszerűsítik. Sok az olyan öreg, aki teljesen magára hagyatott, senki nem látogatja őket, ezért a párt-végrehajtóbizottság társadalmi munkában a nő- és a KlSZ-sZervezet- re bízta: időnként keressék fel az idősebbeket, beszélgessenek velük, hallgassák meg panaszaikat, tegyék egy kissé derűsebbé öreg napjaikat. Úgyszintén ne feledkezzenek meg a gyámság alá helyezett gyerekekről, olykor ellenőrizzék, hogyan élnek az árva gyerekek. Nehéz lenne mindazt felsorolni, amiről a váci városi párt-végrehajtóbizottságon tanácskoztak. Egy bizonyos: nagyon világosan látják azt, milyen gondok bántják a lakosságot és lehetőségeikhez mérten igyekeznek javítani is a szociális és kommunális ellátáson. Biztat erre az, hogy jól megfontolták, mire fordítsák a rendelkezésükre álló összeget. Még inkább elismerésre méltó, hogy a lakosságot is bevonják a város fejlesztésébe, fásításába, tisztántartásába, Vác szépítésébe, csinosításába. Sági Agnes Négyszáz mezőgazdasági munkafolyamatnál alkalmaznak gépeket Egy év alatt 60 százalékkal nőtt a mezőgazdaságban a gépi munka mennyisége 5350 traktort, 2800 gabonakombájnt, aratógépet kapott idén a mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés fejlesztésének a második ötéves tervben egyik legfontosabb eszköze a gépesítés. A mezőgazdaság gépesítésére az idei mezőgazdasiági terv eredetileg 1.8 milliárd forintot irányzott elő ezt az összeget azonban év közben 2.1 milliárd forintra emelték. Szükségessé tette ezt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének tulajdonképpeni befejezése, lehetővé pedig, hogy a Szovjetunióból és Csehszlovákiából terven felül kaphattunk csaknem ezer traktort. A főbb gépek közül az idén 5350 traktort, 2000 kévekötő araíógépet, 800 gabonakombájnt, 300 rendrearatót, 1000 silóbetakarító gépet és sok ezer különféle munkagépet kapott a mezőgazdaság. Néhány évvel ezelőtt mező- gazdaságunkban még csak 150 munkafolyamatot gépesítettek, az idén pedig már mintegy négyszáz munkafolyamatnál alkalmaztak gépeket. Egyes, mégpedig a legfontosabb munkáknál igen jelentős az előrehaladás. A gabonabetakarítás gépesítése a tavalyi 60—65 százalékról az idén 80—82 százalékra emelkedett, az állami gazdaságokban pedig lényegében teljesen gépi erővel aratták le a gabonát. Az őszi betakarítási munkákban szintén sokat segítettek a gépek: a silókukoricánál 75—80. a cukorrépa betakarításánál 25—30 százalékban alkalmaztak gépeket, a burgonyasze- dést a nagyüzemi területeken, a lennyűvést és a kendervágásit csaknem mindenütt teljesen gépesítették. A mezőgazdaságban az idén csaknem 60 százalékkal több gépi munkát végeztek, mint tavaly: az elmúlt évi 3.5 normálhold helyett mintegy 5.5 normálhold gépi munka jutott egy hold szántóra. A nagyarányú növekedést elsősorban az tette lehetővé, hogy jelentősen bővült a géppark és hogy a mezőgazdasági nagyüzemek kerete; között jobban használhatták ki a gépeket. A második ötéves terv első esztendejében több újfajta gép jelent meg mezőgazdaságunkban. megkezdődött a gépesítés néhány, eddig kizárólag kézi- vagy fogaterőpel végzett munkafolyamatnál. ' Az idén alkalmazták először nagyobb számban a hazai gyártmányú silókukorica-kombájnt és a szovjet rendrearatókat, amelyekkel a gabonaaratás eddig ismert módszerét akarjuk meghonosítani. Az állami gazdaságok már jelentős területeken géppel — kb. 1-es hazai kombájnnal — takarították be a szemeskukoricát is. Eredményes kísérleteket folytattak a hazai gyártmányú négykerék-meghajtású, 70 lóerős Diesel-traktorral és a szemenkénti cukorrépa-vető- góppel. Ezekből jövőre mór nagyobb mennyiséget kapnak a mezőgazdasági üzemek. A kutató intézetek kipróbálták számos egyéb köztük sok külföldi gépet is: így például 15 különféle típusú szőlőművelő traktort és tízfajta gyümölcsszedő platót. (MTI) Egy vállalat újjászületik Tíz esztendeje, hogy néhá- nyan megkezdték a munkát a gödöllői ! Autómotor- és Karosszériajavító Vállalatnál. A kezdet nehéz volt. A fellendülés kora tulajdonképpen az ellenforradalom után érkezett el. Különböző gépkocsikat javítottak, éppen ezért munkájúik nem volt elég gazdaságos. Gondoskodni kellett megfelelő átszervezésiről, amit a munka gazdaságossá tétele követelt meg. A kitartó munka meghozta gyümölcsét. A két telep fejlődésnek indult. A termelőeszközökre fordított beruházások mellett jutott szociális beruT ÁRAMSZÜNET CSENDESEN perceg ecset Százhalombattán, a hu- szonhatosok irodájában, a főépítésvezető előszobájában. Ökrös Imre mázolja késő délután az új radiátorokat, mert kellene, jól esne a meleg itt is. Egyszerre azonban kialszik a villany. A mázoló félbeszakítja a munkát. Talán elfojt egy káromkodást, a kihunyt lámpára néz és ezt mondja: — Pókhálóznak valahol. Egye meg a fene a villanyJanuár 1-15 között: tagösszeírás a KiSZ-alapszervezetekben A KISZ Központi Bizottság intéző bizottsága 1961. március 29-én tárgyalta a KISZ- szervezetek tagnyilvántartásával kapcsolatos tennivalókat s határozatot hozott a KISZ- tagság évenkénti összeírásáról. A határozat végrehajtására első ízben 1962. január elseje és tizenötödike között kerül sor. Ekkor kell a megye alap- szervezeteiben is — a december 31-i állapotnak megfelelően — megtartani az összeírást s ezzel egyidőben rendezni a tagmyilvántartó könyveket. A KISZ Pest megyei bizottsága az összeírással kapcsolatos tájékoztatójában hangsú- |lyozta: ezt a munkát nem lehet csupán adminisztratív tevékenységnek tekinteni. Azok az alapszervezetek végzik jól feladatukat, melyek a: összeírást felhasználják a KISZ-tagokkal való kapcsolal megerősítésére. A határozat szerint ugyanis a KISZ-vezetőségeknek valamennyi fiatallal személyesei kell beszélniük. Ezeket a beszélgetéseket pedig termő szetszerűen fel kell használn. arra is, hogy megvitassák a: elmúlt esztendő tapasztalatait kölcsönösen kicseréljék véle ményüket egymás munkájáról. Jó alkalom lesz ez az időszak arra is, hogy a KISZ-alapszervezetek előkészítsék az ifjúság a szocializmusért mozgalom második esztendejét s ismertessék a fiatalok előtt: hol, milyen módon tudják majd a követelményeket teljesíteni. A KISZ-tagoknak az ösz- szeírás alkalmával magukkal kell vinni tagsági könyvüket. Az összeíró bizottság igazolásul ellenőrző bélyeget ragaszt a könyvbe. Ez alkalommal kerül sor a tagdíjhátralékok rendezésére is. A KISZ Pest megyei bizottsága az összeírásról tartott munkaértekezleteken két dologra hívta fel a KlSZ-veze- tők figyelmét. ' Az egyik: a tagösszeírási munkát nem lehet és nem kell „versenyszerűen” lebonyolítani. Minél alaposabban végzik az alapszervezetek, annál jobb. A másik: az összeírást senki nem tekintheti tagrevíziónak, valamiféle „kizárási kampánynak”. A legfőbb célkitűzés: tisztázni az alapszervezetek tényleges létszámát s megalapozni a jövő esztendei feladatokat. (b) az ] szerelőket. Miért szürkületkor javítják a hálózatot? Szemüveges, javakorabeli ember Szabó Miklós műszaki titkár. A szemüvege alatt hamiskásan mosolyog, fázósan összehúzza a kabátját és fél- halkan megjegyzi: — Ilyen fura az élet. Nemsokára Százhalombattán any- nyi hő és áram lesz, hogy elláthatja a fél országot. Most pedig vacogunk és sötét van itt az irodában. ökrös Imre magas, olajbarna szemű férfi. Mintha a műszaki titkár nyugtató szava hatna rá, csendben bólogat, összeszedi az ecseteket és a festékesvödröket. Már indul kifelé, akkor állítjuk meg: — Hová valósi? — Orosházáról jöttem. — Hány kiló festéket má- ; zolt már fel itt Százhatom- j battán? — Hát az attól függ. Festettem már mindent, útjelzőket, kerítéstáblákat, ami éppen csak akad. Amikor a feliratokat készítettem, akkor előfordult, hogy negyedkiló festékkel dolgoztam egész nap Amikor viszont kerítést festettem, tizenhat-húsz kiló festék is kellett egy nap. — Milyen munka vár a festőkre a közeli napokban? — Két híd. A Benta patakon két híd vezet át, az egyiken megy a vasút, a másikon a közúti forgalom bonyolódik le. Rám vár, hogy a hidak vaskorlátait bemázoljam. Mindig akad itt festem- való. — Mién választotta éppen ezt a szakmát? — VALAMIT KELL csinálnia az embernek. Van nekem ezenkívül még két szakmám. Értek a hordókészítéshez és a faesztergályozáshoz. — Abbahagyta? — Csináltam én már annyi hordót, hogy még a bort is nehéz lenne belőle meginni, nem még az ecetet. Lenn, az Alföldön, egymásután csináltuk a hatalmas hordókat. Jön azonban a betonhordó és az üveghordó, kiszorítja a fát. — Miikor szokott hazajárni? — Orosháza messze esik Százhalombattától. Beszállok és kiszállok a vonatból. Nem érdemes minden héten hazamenni, csak kéthetenként ülök vonatra. — És mit csinál otthon? — Nem pihenek. Szeretek kertészkedni. Tagja vagyok Orosházán a fásító bizottságnak. Tizenkétezer csemetét nevelünk most is, ha hordó nem is készül belőle, de azért kell az Alföldön is az akác, a szil és a csörgőfa. És közben újra kigyullad a fény. (m. k.) húzásokra is. Ma már mindkét telepen fürdő van és korszerű légbe! úvókályhák biztosítják a meleget. Az 1961-es év a fordulat esztendeje volt. Űj gépcsarnokot rendeztek be és új területtel gyarapodtak, ahol már építkeznek is. Sajnos, az építkezés nem halad ütem szerint, mert a kivitelező vállalat, kellő kapacitás hiányában, nem tud eleget tenni a követelményeknek, A fejlődés üteme érdekében meUékfeladatokról kellett gondoskodniok. A vállalat dolgozói, műszaki vezetői, új gyártmányok készítésével kísérleteztek. így lehetővé vált, hogy már az 1962-es évben tömegcikkek gyártását vezessék be. Jelenleg a szerelőcsarnokban és az udvaron több gépkocsi vár javításra, de újabbakat már nem vállalnak. Januárban megkezdik a fémtömegcikkek gyártását is. A prototípusok elkészültek és beváltak. Gyártmányaik között szerepel az autómokka kávéfőző és a klimatizáló berendezés. Az űj esztendőben, amikor a vállalatnak nemcsak a neve, de feladatai is megváltoznak, újabb átszervezésre lesz szükség, amit úgy oldanak meg, hogy a dolgozók ne károsodjanak. A jövő évben a vállalatnál a termelési érték a jelenleginek a (háromszorosa lesz, ezt nem létszámnöveléssel érik el, így termelékenységi mutatóik jelentős mértékben javulnak. Csiba József Ötvenezer telefonmikrofon víz alatt Készülnek a rádiógyártásra a bugyi Telefongyárban A Telefongyár vidéki üzemét kapcsolja a távbeszélő- központ. — Mi újság? Nyakig ülnek a sok dologban. Az idei tervet december 5-én már teljesítették. Az esztendő nagy eredményei közé számítható, hogy az év utol só két-három hónapjában már átlagban 100 százalékig teljesítették normáikat az új munkások. A bugyi üzemben készülő CD-telefonok valamennyi alkatrészét már a helyszínen gyártják. Csak a galvanizálá- si munkát látja el a budapesti anyavállalat. Tavasszal már erre sem lesz gondjuk. Húzzák az új bakelitüzem falait is. Nyár közepére a Telefongyár készítményeinek valamennyi bakelit és műanyag alkatrészét itt gyártják. A kedvező próbaeredmények után megkezdték a páramentes mikrofon gyártását. Nyolcezerötszáz darabot készítettek el a hangtovábbító berendezésből, amely víz alatt is működik, s érzékenysége olyan ] rnagasfokú, hogy a zenei hangokat is jól továbbítja, i Kevesebb a dicsekednivaló ‘ a dinamikus hallgatók készí- 1 lésénél. A szakemberek több- j szőr emeltek minőségi kifo- j gást a Telefongyár B-részle- j gének hallgatóival szemben. ; Annál nagyszerűbb a kép, | amit a telefonok gyártásáról I kaphatunk. Harmincegyezer j távbeszélő indult el innen Ku- i bába, s a további húszezret ! Indonézia. Kolumbia, a Szovjetunió, s egy sor más ország vette át. Az év hátralevő napjaiban is export telefonokat készítenek, ötezer távbeszélőt várnak a bugyi Telefongyártól. Az év végéig elérhető termelési értéktöbblet öthat millió forint lesz. A jövő évi programhoz tartozik, de már most örömmel újságolják, hogy 1962 második felében végre megkezdik | a rádiógyártást is a fiatal üzemben. Az új esztendő tehát minden szempontból meghozza a nagykorúságot, a gyor- ■ san erősödő, s már a külföldi j piacnak is dolgozó kis Tele- I fongyár részére.
