Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-03 / 285. szám

PEST MEGYEI

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf

▼. ÉVFOLYAM, 2S5. SZÁM

Ál/ M S Z M P P E S T M EGY E l; BÍ Z Ó T T S Á G A F S A- M E G Y E l TAN Á C S L A P J A

....... ‘-jt . - •' -J , - ' •, ■* :j ■. ír, i'-'r- ^ v j.,' : í<-íí

A

RA 70 fim.i:r

1961. DECEMBER 3, VASÁRNAP

Ӓ-y,.

I kommunizmus az egész emberi társadalom fejlődésének útja

Kádár János elvtárs beszéde a csepeli dolgozók pénteki nagygyűlésén

Mint már jelentettük; Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken látogatást tett a Csepel Vas- és Fémművekben, ahol délután nagygyűlésen találkozott a dolgozókkal. Az alábbiakban ismertetjük Kádár elvtársnak a nagygyűlésen elhangzott beszédét.

Kádár elvtárs beszédének elején beszámolt gorkáji látogatásáról és átadta a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a dicső forradalmi hagyományokra visszatekintő gorkiii Vörös Szormovo Gyár munkásainak testvéri üdvözletét.

Kádár János elv társ ezután a nemzetközi helyzetről beszélt. A jelenlegi nemzetközi helyzetei — mondotta — a két

társadalmi rendszer: a születő új, a szocialista társadalmi rendszer és a halódó régi, a kapitalista társadalmi rendszer harca határozza meg.

Ma a nemzetközi helyzet fő jellemzője: a szocializmus, a béke erőinek harca az imperializmussal, a háború erőivel.

A szocializmus ma már a világeseményele alakulásának döntő, meghatározó tényezője. A szocializmus és a béke erői ma már hatalmasabbak, mint az imperializmus és a háború erői. Az imperializmus azonban még létezik, s ezért fennáll ti háború veszélye is. Ez a nemzetközi helyzet fő jellemzője.

Az SZKP XXII. kongresszusának jelentőségéről

Ezután az utóbbi időszak legjelentősebb nemzetközi eseményéről, ft Szovjetunió Kommunista Pártjának huszonkettedik kongresszusáról beszélt:

— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, egész pártunk fenntartás nélkül és teljes mértékben egyetért a huszonkettedik kongresszus irányvonalával, a kongresszuson elfogadott új pártprogrammal. Szilárd meggyőződésünk, hogy pártunk, kormányzatunk a marxizmus—leninizmus szellemében dolgozik, s tevékenységét immár több mint öt esztendeje áthatják azok a forradalmi elvek, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának huszadik kongresszusa állapított meg, továbbfejlesztve ezzel a marxizmus—leninizmust.

— A Szovjetunió Kommunista Pártjának huszonkettedik kongresszusa a huszadik kongresszus irányvonalát követi és fejleszti tovább. Következésképpen az a meggyőződésünk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának fő irányát ez a kongresszus is megerősítette.

— A Szovjetunió Kommunista Pártjának huszonkettedik kongreszusán a központi kérdés az új pártprogram, a kommunizmus felépítésének elvi és gyakorlati programja volt.

— Az új pártprogram

megvalósításával a kommunista társadalom nem ábránd többé, nem utópista elképzelés, hanem a® élet valóságává válik.

A Szovjetunióban 20 esztendő múlva kommunista társadalom lesz! A kommunizmus, a kommunista társadalom azonban nemcsak a szovjet nép jövőjét mutatja: a kommunizmus az egész emberi társadalom fejlődésének útja. A kommunista társadalom megvalósítja az emberek és népek igazi egyenlőségét, testvériségét, a béke és a boldogság világát a dolgozó ember számára: kialakul az a társadalom, amelyben mindenki képességei szerint dolgozik és az

anyagi javakból szükséglete szerint részesül.

Az SZKP programja útmutatás a mi népünknek is

— A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja, a kommunizmus megvalósításának terve, útmutatás a mi népünknek is. A magyar nép befejezi a szocialista társadalom alapjainak lerakását

! és a szocializmus építésének ■ fejlettebb szakaszába lép. Ez! ! a mi jelenlegi feladatunk Jé- j nyege. A jövőhöz pedig hozzá- ‘ tartozik az, amit Hruscsov elvtáns éppen itt, Csepelen • mondott először ország-világ számára: ha ml, a szocialista táborban élő és dolgozó népek helyesen hasznosítjuk a kölcsönös testvéri együttműködésben, segítségnyújtásban, munkamegosztásban rejlő le- hetőségeket, akkor népeink történelmileg azonos időszakban jutnak el a dolgozó ember új társadalmába, a kommunista társadalomba. a • kongresszus legfontosabb mon- I danivalója ez a népeknek!

— A kongresszus másik legfontosabb mondanivalója a népek számára a béke volt — folytatta Kádár. János. —- Ezen a kongresszuson, ismét megerősítették, még szilárdabban megalapozták a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikáját.

M esszehangzóan. az egész emberiség számára mondották, hogy a Szovjetunió politikája a békés egymás mellett élés,

i amely a szocialista és a kapitalista tábor között békés versenyt hirdet, és a vitás nemzetközi kérdések megoldásának fő eszközét a tárgyalásokban látja.

— A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresz! szusa ismét meghirdette, hogy ! a Szovjetunió Kommunista 1 Pártja és a szovjet állam állhatatosan és lankadatlanul harcol a fegyverek és háborúk nélküli világért, az általános és teljes leszerelésért. (Nagy taps.) A kongresszus hangsúlyozta az éberség és a készenlét szükségességét is, azt, hogy békepolitikánkat megfelelő erővel is alá kell támasztanunk, olyan erővel, amely biztosítja, hogy a háborús kalandokat kedvelő imperialisták

ne merészeljenek fegyverrel támadni a .szocialista világra. Ezt szolgálják a- honvédelem fejlesztésére tett intézkedések

is. önök tudják, hogy a Szovjetunió a legutóbbi hónapokban atomfegyver -kísérleteket hajtott végre. A szovjet kormány — amikor bejelentette elhatározását — megmondotta, hogy az imperialisták által kiélezett nemzetközi helyzet kényszeríti erre a lépésre. A kísérletekkel egyidejűleg leszögezte: sohasem fog elsőnek atomfegyvert alkalmazni és — más atomhatalmakkal' közösen — bármikor liész az Összes fegyvereket a tenger fenekére süllyeszteni.

Békében akarunk élni minden néppel

— A Magyar Szocialista Munkáspárt — mint mondottam — teljes, mértékben egyetért a huszonkettedik kongresszus irányvonalával. Egyeíértünlk a Szovjetunió bókepolitikájával annál is inkább, mert ugyanez a mi népünk, a mi országunk politikája is. A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik — s ezzel az egész magyar nép egyetért —, hogy országunk a világ minden népével békében éljen, s á világ minden országával normális viszonyt alakítson ki. Őszintén óhajtjuk és kívánjuk, hogy a világ minden országának népe — az Egyesült Államok és Kyugat- Németorezág népe is — békében éljen, dolgozzék és boldoguljon. Minden nép olyan társadalmi rendszerien éljen, amilyenben akar. Meggyőződésünk, hogy

a kommunizmus világméretekben győzni fog, de azt valljuk, hogy az új társadalmi rend kivívása és megteremtése minden nép saját feladata. Normális viszonyt akarunk a nagy tőkés országokkal is

Kádár János elvtárs beszédét mondja a nagygyűlésen

! perialisták az erőpolitika hívei.

Erősítjük honvédelmünket

j — Elvtársak! Mi fáradságot, ; munkát, s pénzt áldozunk arra, hogy honvédségünket kor- I szerű színvonalon tartsuk. Re- \ méljük, hogy megérjük azt az időt, amikor népünk munkája eredményeinek egy részét már nem kell ilyen célokra fordí- | tani. De ma még olyan a helyzet. hogy korszerű honvédség- j re van szükség.

Ezért honvédségünket felszereltük a legmodernebb repülőgépekkel és rakétafegyverekkel.

| A mi országunk nem átjáró- j ház az imperialisták repülő- ' gépei számára már most sem és a jövőben még kevésbé j lesz az! (Taps!) Honvédségünk j szelleme megfelelő. Erre több- i féle közvetlen tapasztalatunk j is van. A közelmúltban részt i vettem például néphadsere- I günk hadgyakorlatán. Katoná- I ink nemcsak erkölcsileg ké~ j szültek fel népütik szocialista I vívmányainak és békéjének j védelmére, hanem katonai tudás tekintetében is. Nagyon i nehéz és nagyon korszerű gya- I korlatokat hajtották végre — j kitűnő eredménnyel. (Nagy I taps.)

és békét kívánunk az ott dolgozó embereknek.

— Teljes szivünkből szolidárisak vagyunk az imperialista iga lerázásáért küzdő népekkel, s bizonyosak vagyunk abban, hogy Algéria s Kongó népe kivívja teljes függetlenségét és szabadságát. Kívánjuk, hogy mielőbb lerázzák az imperialisták igáját,

— Az imperialisták — folytatta Kádár János — olyan helyzetben vannak, hogy . félnek a szocialista világ- ! rendszerrel folytatott békés I versenytől. És természetesen j félnek a szocialista tábor ! fegyveres erejétől is. Minden erejüket arra összpontosítják,^ hogy megakadályozzák a társadalmi fejlődés törvényszerű menetét. Az imperializmus gyarmati rendszere a felbomlás állapotában van. Azok a népek, amelyek már felszabadultak az imperializmus igája alól. a társadalmi fejlődés útjára léptek. Az imperialisták fenekednek , Kuba népére, amely lerázta az Egyesült Államok jgáját, s a szabadság, a társadalmi fejlődés útját választotta. Az Egyesült Államoknak az sem tetszik, hogy Laosz semleges lett. ezért beavatkozott Laosz , belügyeibe. Dél-Vietnamba j tiszteket és fegyvereket kül- i denek, mert félnek, a reak- | ciós dél-vietnami rendszer összeomlásától és attól, hegy ott tért hódít a kommunizmus. <5 7c persze kommunizmusnak neveznek minden olyan lépési, amellyel az elnyomott népek független:légüket akarják kivívni. De j még az említett kis népekkel sem boldogulnak, hiszen ma már nem cselekedhetnek

a világban kényük-kedvük szerint, mert létezik a Szovjetunió, létezik a szocialista világ, léteznek a független, szabad népek, s ezek szolidárisak a szabadságért harcoló népekkel.

Következetes harc a személyi kultusz ellen

Meg kell oldani a német kérdést

— De az imperialisták nem! nyugszanak, ők folytatják a fegyverkezést.

Nyugat-Németarszágban talpra állították és fel- ! fegyvereztek egy olyan államot, amely Hitler fasiszta harmadik birodalmától örökölte a militarizmust és a revansizmust, külpolitikája ellenséges a szocialista országokkal szemben,

s a második világháború eredményeként kialakult államhatárok erőszakos megváltoztatására törekszik. Ezért talán a legbonyolultabb nemzetközi kérdés ma a német kérdés, mert ütközőpontot jelent az imperialista hatalmak és a szocialista világ között. Az imperialisták előretolt hadállásuknak szánják Nyugat-Német- országot, a szocialista országok, a békét óhajtó emberiség pedig a nyugatnémet imperializmus kordában tartását kívánják.

— Bennünket, magyarokat rendkívül közelről érint a német kérdés — állapította meg Kádár János —, majd hangKádár János ezután a személyi kultusszal összefüggő kérdésekről beszélt.

— A Szovjetunió Kommunista Pártjának huszonkettedik kongresszusa ismételten és határozottan elítélte a személyi kultuszt — mondotta. — Ha a Szovjetunió Kommunista Partja kellő időben nem küzdötte volna le a személyi kultuszt, akkor a huszonkettedik kongresszus nem határozhatta volna ei a kommunista társadalom 20 év alatti felépítését, s nem tehetett volna hitet oly határozottsággal a békés egymás mellett élés politikája mellett.

A személyi kultusz — és mir Jen, ami abból következik: az elmélet dogmatikus eltorzítása, a szekta- rianizmus, az önkényeskedés a pártban, az állami életben, a szocialista törvényesség megsértése — fékezi, akadályozza a szocialista, kommunista fejlődést. bomlasztja a pártot, rontja a párt és a tömegek kapcsolatát.

— Aligha tudjuk teljes mértékben . felbecsülni, milyen érdemeket szerzett a Hruscsov elvtárs vezette központi bizottság, amely 1953 óta harcol a személyi kultusz teljes és' gyökeres felszámolásáért. Ezzel — mint ismeretes — nem mindenki ért egyet, önok tudják, hogy az albán vezetők, Enver Hodzsa és Mehmet Shehu nem értenek egyet Sztálin személyi kultuszának elítélésével, s általában a személyi kultusz elítélésével. Elsősorban azért nefn értenek egyet, mert náluk jelenleg is virul a személyi kultusz és mindaz, ami vele jár. Hogy a személyi kultusz mit jelent egy párt és egy nép életében, azt önöknek nem ecsetelem, hiszen az ötvenes évek elején saját maguk is láthatták, s ítéletet alkothattak róla.

Az albán vezetőknek nem tetszik a személyi kultusz elítélése, de a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egyetértett a Szovjetunióval,

a Szovjetunió / Kommunista Pártjának Központi Bizottságával, amikor az albán vezetőket nyilvánosan megbírálta és elítélte, mert' nem tudtak megszabadulni a személyi kultusztól. Meg kell említeni azt is, hogy a kongresszuson részt vett 80 küldöttség között volt egy, a kínai' testvérpárt küldöttsége, amely szerint nem volt helyes nyil(Folytatás a 3. oldalon)

meséket fűztek hozzá. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, azokat is, akik óhajtják azt, hogy Európában a német kérdésben és Nyugat-Berlinben is rend legyen, meg azokat is, akik a hidegháborút jobban szeretik, hogy ha a német békeszerződést december 31-én nem írjük alá, és a határidő valakinek is gondot okozna, hogy mikor írják alá, jegyezze meg mindenki a következőt: a nyugat-berlini kérdést rendezik, a német békeszerződést aláírják a legmegfelelőbb időpontban. (Taps.)

Kádár János elvtárs hangsúlyozta:

a magyar nép teljes mértékben helyesli azt a külpolitikai vonalat, amelyet a XXII. kongresszus ismételten deklarált.

Mi a békés egymás mellett élést akarjuk, a békéért harcolunk. Ugyanakkor köteles- ségszerűen fejlesztjük és erősítjük országunk honvédelmi képességét. Ha a szocialista tábor országainak honvédelmi ereje gyenge volna, az imperialistákkal nem lehetne békés úton tárgyalni, mert az imsúiyozta hogy a magyar nép történelme során rendkívül sokat harcolt a német imperializmussal.

— A Szovjetuniónak és a varsói szerződés többi tagállamának — közkük a Magyar Népköztársaságnak is — eltökélt elhatározása, hogy a német kérdésből meg kell oldani azt, ami halaszthatatlan. Fel kell számolni a nyugat-berlini háborús tűzfészket és gátat kell emelni a német imperializmus terjeszkedése elé. A legjobb megoldás az, ha a nyugat-berlini kérdésben normális helyzetét teremtünk és megkötjük a német békeszerződést, amely biztosítja a második világháború után Európában kialakult államhatárokat.

— A XXII. kongresszuson Hruscsov elvtárs errőj szólva azt mondta, hogy bár mi eltökéltük, hogy aláírjuk a német békeszerződést, ennek határideje nem feltétlenül december 3l-e kell hogy legyen. ' Ebbe a kijelentésbe bizonyos ^ elemek belekapaszkodtak és