Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-21 / 300. szám

f”£ST MEGYEI 't&Círltxp 1961. DECEMBER 21, CSÜTÖRTÖK 50 000 áramvonalas T-elágazó kerül az üzletekbe Kevés apró hiánycikk oko- jsott annyi bosszúságot, mint a sokat emlegetett T-elágazó. Ettől a bosszúságtól most már mentesül a vásárlókö­zönség: a kereskedelem is törülhette a T-dugót „hiány­cikk” listájáról. A Kontakta .Villamos Szerelési Anyagok Gyárában ugyanis már soro­zatban készül az új típusú T- elágazó, az üzem három dol­gozójának találmánya alap­ján. Az új alkatrész a kon­nektorhoz hasonlít, formája tetszetős, áramvonalas. az életvédelmi követelmények­nek megfelel, használata ve­szélytelen A szerkezetben többek között például elzáró retesz gátolja meg, hogy vi­gyázatlanság következtében baleset fordulhasson elő. Az üzem az év végéig 50 000 új típusú T-elágazót ad a ke­reskedelemnek, jövőre pedig kerek félmilliót gyártanak belőle a belföldi igények ki­elégítésére. (MTI) A PANGIMI VIRÁGÉSŐ Amikor az SZKP XXII. kongresszusa elemezte a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mel­lett élésének feltételeit és az imperializmus cselekvési sza­badságát, a korlátozó ténye­zőket számba vette, nagy nyo­matékül hangsúlyozta a gyarmati rendszer széthullá­sának jelentőségét. A leg­utóbbi egy-két esztendőben viharos gyorsasággal fejlő­dött a népek függetlenségi harca. Hruscsov szovjet miniszterel­nök az ENSZ 15. üléssza­kán világméretekben meg­érett igényt fejezett ki, ami­kor személyesen megjelen­vén a kongresszus üléssza­kán, javasolta: határozza el a világszervezet a gyarmati rendszer intézményes meg­szüntetését. Az ENSZ egy­hangúlag jóváhagyta ezt az Harmincnapos különbség a csillagászati és a meteorológiai tél között Miért nem december 21-e az év leghidegebb napja ? A december 21 és 22 közöt­ti éjszakán hivatalosan is megkezdődik a tél, de a „kezdet szó” — amint Tardos Béla fizikus, az Országos Me­teorológiai Intézet tudomá­nyos munkatársa elmondotta — meteorológiailag tulajdon­képpen nem is helyes, mert elvileg ezekben a napok­ban kellene a tél kellős közepén lennünk hiszen a nap meleghozó su­garai éppen ezekben a na­pokban érvényesülnek a leg­kevésbé a földnek azon a tá­ján, ahol a mi hazánk is fek­szik. A Nap a június végi 16 órával szemben most mind­össze körülbelül nyolc és fél­órán át látható tőlünk, tehát körülbelül fele annyi ideig hatnak sugarai. Még jelentő­sebb különbség azonban, hogy a Nap, amely nyáron körülbelül 70 fokkal a látó­határ felett delel, most leg­feljebb 23.5 foknyira emelke­dik. és így sugarai is sokkal la­posabban jutnak el ná­lunk a Föld felszínére. A sugárnyaláb tehát nagyobb felületen oszlik meg és így egy-egy felületegységre lénye­gesen kevesebb jut belőle. Az első pillanatban ezek után azt kellene vámunk, hogy most érkeztünk el az év leghidegebb szakaszához. A sok évszázados tapasztalat viszont azt bizonyítja, hogy ezekben a napokban — pél­dául Budapesten — általában 0 fok körül van a napi átlag- hőmérséklet. míg a legmé­lyebbre _ körülbelül mínusz 2 Celsius fokra — a higany­szál általában január 25-én süllyed. Ez az átlagosan harminc napos késés egyébként nyáron is megfigyelhető. Az átlaghőmérséklet június 21-én — szintén Budapesten — plusz 20, július 18-án pe­dig plusz 22.7 Celsius fok. Ezt a késést a talajban fel- S gyűlt hőtöbblet, illetve hő­hiány okozza. A talaj ugyan­is most, ezekben a napokban még sok hőt tárol abból, amit a nap sugaraiból nyár óta elnyelt, s amíg vissza nem adja kisugárzás útján a világ­űrnek, illetve az érintkezés révén a környező levegőtö­megnek. szinte állandó belső fűtéssel látja el a légkör al­só rétegeit. A kiegyenlítődés bekövetkezéséhez szükséges a körülbelül 30 napos kése­delem. Gyakorlatilag tehát az a helyzet, hogy a csillagászati értelemben számított évszak­kezdet nem egyezik a me­teorológiai évszak-kezdettel. Valóban, a meteorológusok a telet nem is december 21-től, hanem december elejétől szá­mítják. (MTI) indítványt — még a gyarmat- tartó hatalmak sem mertek szembefordulni az árral. A 16. ülésszakon sikerült megaka- dályozniok, hogy konkrét ha­táridőt állapítsanak meg a gyarmatok felszabadítására, s ebből olyan következtetést vontak le, hogy időtlen-idő­kig elodázhatják a szovjet javaslatra elfogadott határo­zat megvalósítását. A leg­utóbbi napok eseményei, a goai fejlemények újra bebi­zonyították. hogy az impe­rializmus gyarmati hátorszá­ga már megszűnt létezni. Pangimban és egész Goá- ban virágesővel fogadta a la­kosság azokat az indiai ka­tonákat, akiknek bevonulása a 450 esztendős portugál ura­lom végét jelenti az India területén elhelyezkedő volt gyarmatolzon. Damao, Diu és Goa felszabadításával vált teljessé India függetlensége. A goai események hatása máris jelentkezik Ázsiában: újabb lendületet kapott a gyarmatosítás ellen küzdő mozgalom. Az 1961. esztendő első nap­jaiban a tekintélyes New York Herald Tribuna még arról elmélkedett, hogy Por­tugália szilárdan kézben tart- j ja birodalmát, amely ren­dületlenül állja az antiíkolo- nial izmus hullámverését. Lisszabon álotm ilághan éli; szentül hitte, hogy gyarma­tainak átkeresztelése Portu­gália tengerentúli tartomá­nyaivá megmenti a birodal­mat, pontosabban azt a töre­déket, amely az egykor vi­lágméretű gyarmatbirodalom­ból az évszázadok viharában még megmaradt.. Körülbelül az angolai sza­badságharc megindulásával egyidőben bontakozott ki a függetlenségi mozgalom God­ban is. Januárban megszer­veződött az ellenállási ta­nács, s már májusban nagy sikereket ■ érnek el a goai partizánok. A portugál ható­ságok a hagyományos mód­szerekkel próbálkoznak: fel­szaporít.iák a megszálló had­sereg létszámát, megerősítik a csendőrséget, tömeges letar­tóztatásokat foganatosítanak. Mindez azonban csak olaj a tűzre, az ellenállás tovább erősödik, s lassacskán meg­érnek a népfelkelés feltéte­lei. A goai belső erők érlelő- dése cselekvésre készteti az indiai kormányt is. Nehru és az indiai politikusok ugyan már 1947-ben, az állami ön­állóság ki vívások'or kitűzték a célt: a portugál gyarmatok megszüntetésével teljessé ten­ni az ország függetlenségét, de bíztak abban, hogy a tár­gyalóasztal mellett tudják majd rábeszélni Lisszabont gyarmatainak feladására. Por­tugália azonban nem hajlott a szép szóra. Az ötvenes évek közepén annyira elmérgesedett a helyzet, hogy India és Portugália között megszakadt a diplomáciai viszony. Az in­diai kormány mégsem tudta elszánni magát a cselekvés­re, tetteit a gandhista filozó­fiából származó „erőszaknél- küliség” elve szabta meg. A gyarmatosítók pozícióinak fo­kozatos gyengülése, a világ- politikában kialakuló parázs antikoflonialista légkör és a portugál hatóságok véres ter­rorja azonban fokozatosan módosította az indiai felfo­gást. Az idén, november vé­gén, Nehru a parlament ülé­sén kijelentette, hogy kor­mányának elfogyott a türelme Goa kérdésében. Ez a közlés jelezte, hogy India az elvi deklarációkról áttérőben van a gyakorlati cselekvésre. Új-Delhi számára nem volt könnyű egy olyan döntés meg­hozatala, amely a goal kér­dés megoldását katonai síkra terelte. E döntés meghozata­lában több tényező játszott szerepet. Egyrészt azok a provokációk, amelyekhez s portugál katonaság folyamo­dott. Kezdődtek ezek a pro­vokációk azzal, hogy az án- : jadev-szigeten állomásozó egy- i ségek sorozatosan támadáső- ; kát intéztek indiai halászbár- ’ kák ellen. Folytatódtak ha­VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK MONDR® VIDÉKE társértésekkel a goai—indiai határ mentén. Az indiai közvélemény, amelyet a por­rÄ*Ä; *** «MW* Í»M»" íHnak egyébként is mélységesen fel­háborított, a provokációkra határozott választ követelt a kormánytól. Nehru nem ma­radhatott közömbös ezzel a tömegigénnyel szemben, an­nál is kevésbé, mert teltintet­tel kellett lennie a februárban esedékes parlamenti választá­sokra. Végül határozott cse­lekvést vártak az indiai kor­mánytól a nemzeti független­ségi mozgalom soraiban is. Portugália a Biztonsági Ta­nácsnál fellebbezett Goa el­vesztése ügyében, s panaszát valamennyi imperialista ha­tolom felkarolta. A Biztonsági Tanács vitájálban teljesen egységesen léptek fel az angolok, az ame­rikaiak és a franciák, de még­sem sikerült ínyükre való határozatot ki erőszakolni. In­dia teljes felszabadulása befe­jezett tény ma már, aminek hatása egész Ázsiában érez­hető. Nem hiába érvelt Ang­lia és Franciaország azzal, hogy amennyiben az ENSZ nem ítéli el India „agresz- szióját”, akkor ezzel veszé­lyes precedens áll elő. Goa felszabadítása valóban lökést ad az antikolonialista küzde­lemnek. Nyilvánvaló. az ösz- szefüggés a goai események és Szukarno indonéz elnök azon bejelentése között, amely ki­látásba helyezi Nyugat-Irián felszabadítását a hollandok uralma alól. Indonézia is évek óta hasztalan próbálko­zik békés eszközökkel érvé­nyesíteni jogait, elérni, hogy a holland gyarmatosítók ta­karodjanak ki Nyugat-Irián- ból. Hollandia NATO és SEATO-beli partnerei segít­ségével ellenáll ennek a jogos indonéz követelésnek, ame­lyet a Szovjetunió, a szocia­lista országok, a volt gyarma­ti népek egyaránt támogat­na^, Indonéziának is elfogyott a türelme, s Szukarno a na­pokban közölte: elérkezett Nyugat-Irián felszabadításá­nak pillanata. Zala Tamás A Vecsés és Környéke Há­ziipari Szövetkezetben nem­rég tartották a vezetőségvá­lasztó közgyűlést. Az elnöki beszámoló hároméves munkát értékel. Megállapította, hogy a szövetkezet megfelelően dol­gozott. A szövetkezet életében 1959 volt a legnehezebb év. Azóta felszámolták az örök­ségként rájukmaradt négy- százezer forintos elfekvő kész­letet és kiegyenlítették a 117 ! ezer forintos évenkénti veszte- j séget. Eddig a mostani évben érték el a legszebb gazdasági eredményeket. A szövetkezet életében most másodszor fizettek nyereség­részesedést., összesen 406 ezer forintot. Az eredmények mellett és mögött, sajnos hibák is meg­húzódnak. A beszámoló rámu­tatott arra. hogy az ellenőrző bizottság nem támogatta a szövetkezet vezetőségét. Mun­kája rendszertelen, alkalom- szerű volt. Tagjai gyakran intrikáltak. Ilyen módon a hi­vatását nem tudta betölteni. Nem teljesítette feladatát a szövetkezeti bizottság és az MSZB sem. E hibák kijavítá­sa után azonban — bízóink benne —. jövőre a Vecsés és Környéke Háziipari Szövetke­zet nyilvánvalóan még na­gyobb eredményekről adhat majd számot. ®s öli HAJOK - BETONBÓL Spektorov szovjet tervező és csoportjának tervei alapján betonból építik az egyhelyben horgonyzó hajókat, a vontatott kikötő-pontonokat, az úszó ra­kodó-tereket stb. Az új hajógyártási módszer egyharmadára csökkenti a ha­jók önköltségét, nem igényel különleges képesítésű hajó­gyári szakmunkásokat. Előnye, hogy a betont a sós tengervíz sem kezdi ki. Kéfsiáihahau t$i-taq Ica eiöstkalás/os qa/da Kiválóan folynak az ezüst- kalászos gazdatanfolyamok Nagykörösön. Az elsőévesek részére egyszerre három tan- folyamot is indítottak. Indí­tottak volna több tantól yamot is, de kevés az előadójuk. A másodéveseknek az idén ösz- szesen kiienc tanfolyamuk mű­köd*. Különösen figyelemre méltó, hogy a termelőszövet­kezeti parasztok mellett kon­zervgyári munkások is jelent­keztek a tanfolyamra. A város összes termelőszö­vetkezeteiben indítottak egy­két tanfolyamot. Ezeket kint, a tsz-ben. a helyszínen tart­ják. Csupán egyet rendeznek a városban, a konzervgyáriak csoportjáét. A baromfitenyész­téssel külön oktatás kereté­ben foglalkoznak. Az összes tsz-Ck baromfigondozói bekap­csolódtak a tanulásba. Az egész városban 260 tsz- tagból lesz ezüstkalászos gaz- I da. Ne csodálkozzunk ezen, hiszen közgyűléseik határoza­ta értelmében az ezüstkalá­szos gazda, tehát a szafcmun- káskép esi léssel rendelkezők­nek tíz százalék jövedelem­többlet jár. Amikora lámpa kigyúlt... Cegléd főtere hősi múltunk két felejthetetlen eseményé­nek színtere. Ezen a téren tá­borozott Dózsa György, s itt hangzottak el Kossuth Lajos feledhetetlen szavai. A Hazafias Népfront városi elnöksége most elhatározta, hogy a főteret rendbehozat­ja. A park újjáépítésének tervén már dolgoznak a szak­emberek. Első ütemben a szovjet hősi sírok környékét rendezik. A Vasipari Ktsz vállalta, hogy elkészíti a park kerítését. A terv szerint a ke­rítés oszlopaira színes világító fejeket szerelnek. A világí­tást földalatti kábelen vezetik oda, s bekapcsolják a közvi­lágítási hálózatba. Túllépte hatáskörét A Ceglédi Járásbíróság íté­letet hirdetett Bácskai József, a ceglédi zeneiskola volt igaz­gatójának bűnügyében. Bű­nösnek mondotta ki a társa­dalmi tulajdon sérelméne is­mételten elkövetett visszaélés, egy rendbeli árdrágító üzérke­dés, egy rendbeli folytatólago­san elkövetett ártúllépés, va­lamint több, de meg nem ha­tározható rendbeli ajándék tiltott adásának bűntettében. Ezért egy évi és hat hónapi börtönbüntetésre, ezer forint pénzbüntetésre ítélte, s jogai­nak gyakorlásától három évre eltiltotta. Vita — pofonokkal «’■«* hürtün büntetéssel Csajbók Mihály és Tóth Gábor egy időben jó bárátok voltak. Egy napon azonban a permetezéshez használt mész miatt, összevesztek. Csajbók felelősségre vonta Tóthot, mert a mészből hiányzott. Tóth Gábor, a köztiszteletben álló hatvankilenc éves nyugdí­jas visszautasította a vádat és megkérte Csajbókot, ne rágal­mazza őt. A harmincegy éves Csajbók felpofozta Tóthot, majd egy karóval a földre ütötte, s az idős embert ott összerugdosta. Tóth Gábor a bántalmazás következtében bordatörést szenvedett. A Ceglédi Járásbíróság Csajbók Mihályt súlyos testi sértés bűntette miatt három hónapi börtönbüntetésre Ítél­te. „Feltörtem azt az ajtót“ nevess komám, ne ne­vess ...! Persze én is nevettem, amikor ezt a szép és felet­tébb hangzatos címet kaptam. Mert nem volt itt, komám, sem­mi. Se szervezet, se helyiség. Itt-att, a kitltúrházban, össze­járt néhány fiatal, traccspartik, moziba- járás, gyenge tagdíj- fizetés. — Nyáron elköltö­zött a sportkör. No, gondoltam, Debrei János most kell meg­fognod a dtolgot! Ha ezt az üres helyisé­get a gyerekek meg­kaphatnák ... Persze, nem ment egyköny- nyen ... Huzavona kezdődött. Engem meg evett a fene — de ezt nehogy meg­írd, komám —, végül feltörtem az ajtót. Persze, tanúk előtt. Nem, nem lett belő­le baj: a „honfogla­lás” után a tanács törvényesen és gyor­san ideadta a helyi­séget. A fiatalok ott­honát. — Szép kis otthon, nem mondom! De ne. féltsd te a gyereke­ket! Összetrombitál­tam őket — jöttek is egymás után. Val- kusz Pista, Garczik Páli (azóta bevonul­tak), Koren Pálné, Tukora Éva — tudod, ő most a titkár. Ne félj, nem mondom el a névsort, de Tóth Piroskát, Gyebnár Erzsit, Mudri Bélát, Muharos Jancsit és Torda Máriát egész nyugodtan felírha­tod. — Mit mondjak? Sokáig tartott — de a nedves falakat szige­teltük. Ezután jött a szépítés: vakolás, fes­tés. takarítás. Fali­karok és neoncsövek — saját „szerelőrész­leg”. Rex- és biliárd­asztal a Belkereske­delmi Kölcsönzőtől... A tanács ideadta a televízióját — a sportkör a pingpong­asztalt. Sakkot, tár­sasjátékot saját beru­házásból vettünk... Mondom, sokáig tar­tott, de van már Aszódon KISZ-élet. S talán az sem mel­J,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXV\XXXXXXXXXXX\.XXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXVXXXXVXXXXXXXXXNXXXXXV | A TITOK | Három esztendeje gyűjti Gábor a pénzt. Kerékpár- í í ra vágyik. Apránként tettük a forintokat takarékba, hadd g ^ sokasodjék. Először akkor nyúltunk hozzá, amikor satu- 'f. padot vásároltunk a gyakorlati oktatáshoz. De még így is g $ megmaradt kétszázötven forint. Most Gábor és öccse, j \ Feri addig-addig tanakodott, míg végül megkértek: J — Anyu, vedd ki a pénzt a takarékból. ^ Addig hízelegtek, amíg végül engednem kellett. Nem £ í foszthattam meg őket az ajándékozás örömétől. Azután ^ £ megkezdődött a súgás-búgás. Kinek mi legyen az aján- $ dék? Gábor kijelentette: apunak villanyborotvát akar. ^ £ Szó sem lehet róla, — tiltakoztam, — hiszen az három- £ százötven forint. A nagymamának kuktafazekat. Szó sem £ £ lehet róla, az kétszázharminc forint.., Végül megegyeztünk: apunak könyv, nagymamának £ $ teásfazék, azután Gábor titkon megsúgta, hogy Ferinek £ % autóra gondolt, Feri pedig azt kérte: hegyezőt és szám- ^ £ tanfüzetet vegyek Gábornak, hogy — ne mindig az övét £ } használja. Engem kértek meg a vásárlás lebonyolítására. Mon- £ dánom sem kell: a pénzkeretet túlléptem. Szokás sze- j í rint. Máskor azonban könnyebben túltettem magam az ^ % ilyesmin. Most nem. Hogyan mondjam meg Gáborék- j £ nák? Mit szólnak majd hozzá? _ í Nem szóltak semmit. Gábor számolt. Feri figyelte, ő J még ilyen nagy számokkal nem tud bánni. A könyv hét- venhét forint, a fazék huszonnégy ötven... az össze- £ £ sen... A maradék filléreket szorosan markolták. % Lehet, hogy ekkor egy pillanatra felködlött előttük £ ^ az elúszott, és régen, nagyon régen áhított kerékpár, Egy £ 2 picit talán a szívük is vérzett. De csak egy pillanatig. % ^ Utana már újabb gonddal küszködtek: hová dugják a ^ £ drága holmit. Meg nem lássa apa vagy nagymama. Mert, f f amióta a gyerekek titkolóznak, ők szüntelen körülöttük £ ^ lebzselnek, hallgatóznak. Valami gyerekes semmiséget £ í sejtenek: bizonyára az lesz az ajándék. Nem is sejtik £ | még. milyen önfeláldozás, lemondás bújik a nagy titok £ j mögött. i í (i—s) ^ 4 < 7<XVX\VNXXXXV\XX\XXVXX<\XXXN^XXXXXXXN>XXXSXXVXXSXXX>?n>XXXsXXXXNXXX^XXXVX>XN>>XXSX>XXNX lékes, hogy a 80 gye­rekből (Pestrejárás, meg két műszak) 65 volt taggyűlésen és 30—35-en járnak a politikai oktatásra. — De az igazi si­ker ...! Te, az a szombat este...! Meghívtuk, a szülő­ket. A honvédség ad­ta a zeneipart — mi a teára, szendvicsre va­lót. Műsor, táncver­seny, tombola — a végén a szülők elége­detlenkedtek. Hogy még csak fél kettő van. s olyan jó itt a hangulat, minek zár­órát csinálni! Torda Mária édesanyja (idős, beteges asz- szony) majdnem sírt, mikor megköszönte: látja, itt boldog a lá­nya. — Szóval (nehogy elfelejtsem: a járás is segített, meg a köz­ségi pártszervezet); most már nyugodtan meghívhatlak. Gyere ki bármelyik este! Persze, nem úgy, mint múltkor! — De nehogy meg­írd. komám, hogy nyáron „betörőnek” szegődtem... feltörtem azt az ajtót... Murányi József .xvwwvwwx\w\v\w\v\\\w — Mi az, komám, még élsz? Megígér­ted a múltkor, hogy kijössz, szétnézel ná­lunk, de azóta elmúlt egy év, és nem is hallottunk rólad. Fo­gadni merek, ha most nem botlunk vélet­lenül egymásba to- vábbállsz Aszódról anélkül, hogy eszed­be jutottam volna. — Na jó, jó, ne szabadkozz! Tudom, hogy sok a dolgod. Meg én is megtehet­tem volna, hoay kül­dök neked egy meg­hívót ... De tudod — arra vártam, hogy összehozunk valamit — valami olyan dol­got, amiről érdemes írni — de hát ilyen dolog nem akart ki­kerekedni. S amire kikerekedett, a sok szaladgálásban vala­hogy elfelejtettem, jó volna téged meg­hívni. — Itt vagy most, — ez a lényeg!... \ Most is az MTH-in1é­’ zetben tanítok, ma- : radtam kultúrfelelős í a járási KlSZ-bizott- sápon — de közben előléptem a községi \ KISZ-szervezet leg- • főbb patrónusává. Ne

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents