Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-20 / 299. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS É£ CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1961. DECEMBER 20. SZERDA NAGYOBB FELELŐSSÉGET A KÖZÖSSÉG IRÁNT! December 18-án délelőtt a Dózsa Népe Tsz központjá­ban zárszámadás előlkészítő küldöttgyűlést tartottak. Az elnök az igazgatósági beszá­molójában értékelte az 1961- es gazdasági év munkáját. Az értékelés során rámutatott ar­ra, hogy az elmúlt évekkel szemben az idén jelentős eredményeket értek el. Ezek jelentkeztek a tervek teljesí­tésében, úgy a növényter­melés, mint az állattenyésztés területén. Különösen javult a mun­kafegyelem. Az eddigi gazdasági évektől eltérőn szervezettebben foly­tak az idénymunkák, így töb­bek között a betakarítás is. A kukorioatörés, a szőlőszü­ret, a cukorrépaszedés és a rossz időjárás ellenére az őszi vetések területén is. E mun­kának az eredménye abban mutatkozik majd meg, hogy a tsz a nehézségek ellenére is biztosítja majd a tervezett részesedést egy-egy munka­egységre. Azonban az eredmények mellett még mindig jelentős hibák, szubjektív okok gátol­ták a nagyobb eredmények el­érését, a nagyobb arányú ré­szesedést. Ezért a tsz elnöke beszámolójában részletesebben foglalkozott ezekkel a hiá­nyosságokkal. A beszámoló­ban részletesen elemezte a tsz elnöke a szervezetlenségből, fe­lelőtlen, hanyag munká­ból történő termés és be­vételi kieséseket, ame­lyek mintegy húsz szá­zalékkal növelhették vol­na az egy munkaegység­re eső részesedést a tsz tagságánál. Ilyen jelen­tős bevételi kiesést jelentett az állattenyésztők felelőtlen munkája, amikor a szarvas­marha-állománynál nem ve­zették rendszeresen a törzs­könyvezett állatok nyilván­tartását. Amikor a növendék üszőket leadták, nem tudták: melyik ál­lat törzskönyvezett, s így 18 ezer forint kár érte a tszt. Vagy elmulasztották időben ivartalanítami a hízó­ba állított sertéseket, csak két­hónapos hizlalás után ivarta- lanították a jószágokat, ami azt jelentette, hogy 3—4 na­pig koplaltatni kellett azokat. Ez 150 hízónál mintegy 15 kilogramm súlycsökkenést je­lentett. Emiatt 30—32 ezer forint kár érte a tsz-t. A növénytermelésben is fordultak elő hasonló hibák. Csak egyet említek meg be­lőlük. A napraforgónál a Var­ga-brigád, amely időben és jól végezte a növény­ápolási munkálatokat, holdanként tíz mázsa 50 kiló termésátlagot ért el vállalt területén. A Kovács­brigád ugyancsak 800 kilo­grammon felüli átlagot ért el. Ezzel szemben az Ozsgyáni- és a Jakab-brigád mindössze 300 kilogrammos átlagtermést tudott hasonló körülmények között elérni. Azt hiszem, hogy ez a je­lenség, illetve a közösséggel szembeni ilyen magatartás nemcsak a Dózsa Népe Tsz- nél, hanem többi tsz-einknél is megtalálható. Helyes az, ha a tsz-vezetőségeink szintén megvizsgálják az ilyen irá­nyú bajokat és azokat a tag­ság előtt feltárják és az el­következendő gazdasági év. illetve évek során felszámol­ják. Szükséges ez annál is inkább, mert ha jól megnéz­zük, a második ötéves terv során előttünk álló 23 száza­lékos termelésemelés egy ré­szét már ezek felszámolásával el tudjuk érni. S ezzel jelentősen növeke­dik a tsz-tagság részese­dése. Hogy ezt elérhessük, ahhoz szükséges, hogy a tsz-ek be­csületes dolgozói ne enged­jék meg egyes felelőtlen sze­mélyeknek, hogy a közös va­gyont ilyen módon csökkent­sék, és valamennyiük zsebéből jelentős összegeket vegyenek ki. Szabó János Egy népdal nyomában Sej Nagyabonyban csak két torony látszik. De Majlandban har­minckettő látszik. Inkább nézem az abonyi kettőt, Mint Majlandban azt a harminckettőt. Ki tudja, hol porladnak a csontjai annak a dalos-kedvű magyarnak, akinek ajkán meg­született ez a magyar nóta. Talán még az egykori katoma- fogdosás során került Milánó­ba, vagy az első világháború­ban raboskodott az olasz vá­rosban. Szájról-szájra járt a dal, amíg Kodály Zoltán fel­gyűjtésével országos nyilvá­nosságot kapott. — Megérdemelt helye ennek a kis népdalnak Kodály Zol­tán Háry Jánosában van — mondotta Szabó Sándor, az abonyi zeneiskola igazgatója. — A harmadik felvonás záró­jelenetében éneklik. Külön érdekessége a dolognak az, hogy Oláh Gusztáv, a víg­opera díszlettervezője többször járt Abonyban. Vázlatokat ké­szített és egyik ilyen vázlat alapján került bele a két abo­nyi torony a színpadképbe. — A szocialista kultúráért éremmel kitünteti abonyi fmsz. együttes minden műso­rát ennek a kis népdalnak az eléneklésével kezdi és utána abonyi gyűjtésű népdalcsokríyt adunk elő. — Hogy milyen sikere van ennek az apróságnak? Nagy! Mindenütt szeretettel fogadba a hallgatóság. Nyitrai vendég- szereplésünk során a hatalmas szabadtéri színpadon több mint hatezer ember felállva tapsolta meg. Hetvenhárom éves korban — fiatalos erővel Bevezetőül élmondom, hogy a jászkarajenői Üj Barázdá­ban az idén százkilencven sertést kellett hizlalni. Ebből az év során százhetvenhatot rendben leszállítottak az ál­lami felvásárlásnak. Száznyolc sertés még ott gömibölyödik a hizlaldában átadásra készen. Ezek egy részét pótszerződés keretében értékesíti a gazda­ság. Példát mutató embert már sokat bemutattunk olvasóink­nak, de o Tóth-házaspárt kü­lön is érdemes bemutatni. Tóth Tamás Ernő bátyánk hetvenhárom éves. Már meg­érdemelt nyugdíját élvezi, azaz hogy élvezné, ha bírná a csendet és nyugalmat. Ehe­lyett azonban mindennap ide­jében kel és feleségével együtt kihúzódik a gazdaság hizlal­dájához. A felesége is tag és ketten negyvenhárom hízó gondját viselik. — Nem nehéz ez a munka hetvenéves embernek? — kérdezem Tóth bácsit. — Nehéz is meg nem is! — válaszolja. — Nehéz, mert meg kell fogni az udvarseprű nyelét és könnyű, mert ha az ember jókedvűen fogja meg a moslékosvödör fülét, akkor nem is olyan nehéz. — És hogy megy a munka, Tóth bácsi? — Mit mondjak? A legna­gyobb örömünk az, hogy annyira vagyunk már, hogy a hizlaldánk részére már nem vásárolunk süldőt. Negyven anyakocánk van. Tökéletesen biztosítjuk saját nevelésből az alapanyagot. Most is van százhatvanegy választott ma­lacunk és hatvanhat szopós malac visít az ólakban. — Es a kereset? — Megvan a nyugdíjam és havonta a harmincöt munka­egységem. Ügy látszik, hogy huszonhét forint lesz a mun­kaegységrészesedés, az pedig megfelel havi ezer forint ke­resetnek. — A család? — Már csak ketten va­gyunk a mamával. Egyik lá­nyom bőrgyógyász szakorvos a szegedi klinikán, a másik agrármérnök a miskolci hű­tőháznál. Nem csodálom, hogy a gaz­daságban mindenki azt mond­ja; hogy Tóthék megelégedett és boldog emberek. Amikor a lámpa kigyúl... Cegléd főtere hősi múltunk két felejthetetlen eseményé­nek színtere. Ezen a téren tá­borozott Dózsa György, s itt hangzottak ej Kossuth Lajos felejthetetlen szavai. Ilyen dicső emlékekhez — el kell ismernünk — egyálta­lán nem méltó az a kép, amely a város szívében min­den átutazó szeme elé tárul. A háború után tizenhat évvel még mindig nincs helyreállít­va a műemlék templom tor­nya. A szovjet sírok melletti bokrok egyáltalán nem eme­lik a városképet. A templom mögötti rész. a Dózsa-szobor környéke pedig a faluvégen is elhanyagoltnak hatna. Most. amikor a húszéves vá­rosfejlesztési terv a szőnyegen van. elsősorban kellene gon­dolni a pesti-szolnoki-nagykő- rösi út elágazásának rendezé­sére. Kérdést intéztünk az illeté­kes városi szervekhez, s amit ott erről a térről hallottunk, az megérdemli, hogy a nyilvá­nosság előtt szóvá tegyük. — A Hazafias Népfront vá­rosi elnöksége már foglalko­zott a Kossuth tér problémá­jával. A park újjáépítésének tervén már dolgoznak a szak­emberek. — Elgondolásunk szerint az első ütemben a szovjet hősi sírok környéke kerül sorra. A Vasipari Ktsz elsőnek lépett a társadalmi munkások sorá­ba. Vállalták, hogy elkészítik a park kerítését. Tokai elvtárs a ktsz elnöke, éppen tegnap mérte fel a helyszínt. Ügy ter­vezi, hogy az oszloppkat szí­nes világító fejjel szerelik fel. A világítást földalatti kábelen vezetik ide. s a közvilágítási hálózatba kapcsolják be. Amikor esténként a város világítását bekapcsolják, ugyanakkor felvillannak a tér oszlopfényei is, és helybeli, át­utazó örömmel gyönyörködhet a mostani kopár terület he­lyén elterülő parkban. —D— ÜNNEP ELŐTT Még néhány nap és aztán megszólalnak a pici ezüst csengettyűk, tarkán viliódznak a fényes gömbök, — a kará­csonyt ünnepeljük. Ez az a nap. amikor mindenki örömöt ad és örömöt kap. Aki figyelemmel kíséri ezekben a napok­ban a nyüzsgő utcasorok életét, feltétlenül felfedez valami kedves titkolódzást, a közelgő örömök belső várakozását az emberekben. Mindenki siet. tervezgető gondolatainak néma társaságában. Jegyzetfüzetem lapjairól egy csokorra való feljegyzést gyűjtöttem az ünnepek előtti hangulatról és nyújtom át kedves olvasóinknak. A piacon hallottam. — Hogy a fenyőfa, néni? — kérdezte egy sovány emberke. — Húsz forint métere. — Akkor kérek... — hal­kan mormolt magában, mi­közben pénzét számolta — kéiek száznegyvennyolc centit és huszonhárom miüt. _ ?? — A feleségem rámparan­csolt, nehogy egy fülért is másra költsék. A pénzből pontosan ennyi jött ki. ★ Van egy férfi ismerősöm, aki nagyon büszke ama férfiúi erényére, hogy mindig van zsebpénze. — Hát igen, öregem. A pénzzel ügyesen kell bánni — mondogatja. A napokban a nagy ajándékvásárlási forgatagban akadtam rá, alaposan megter­helte magát tarka papírcso­magokkal. Csendesen, leeresz­tett tekintettel állt elém. — Kedves, jó barátocskám. Adj kölcsön egy ötvenest... most jut eszembe, hogy az anyósomnak még nem vettem semmit. ★ Az ajándék nemcsak az is­merősöktől, rokonoktól ked­ves, hanem akkor is, amikor közösen kapunk valamit, nem ismerőstől, de nagyon értéke­set, kellemeset. A Ceglédberceli Fmsz a napokban adja át „ajándé­kát” a vásárlóközönségnek, járásunk első korszerű önki­választó ruházati boltját. Biz­tosan örülnek majd a berce- liek is, s mi az ő nevükben is megköszönjük a kedves fi­gyelmességet. •k Sok házban megfordultam mostanában és amikor a házi­asszony ünnepi terveiről ér­deklődtem, legtöbbjük meg­említette az ünnepi beiglit. Ezzel kapcsolatban van egy remek gondolatom a beigli- mérgezéstől rettegő emberek részére. Arról van szó, hogy meg kellene alakítani a BEIGLI-t, azaz a Beigli Ellenes Jámbor Gárda Legfelső Intézetét. Ak­ciónk első fellépése az lenne, hogy a nap ünnepi rokon- és vendéglátogatás esetén egy táblát akasztanánk a nya­kunkba: „Beiglit nem foga­dunk el!” így talán megmenekülhe­tünk a bejglikor iszonyú ve­szélyétől ! Kohlmayer Ad ám — CSEMŐBEN 4000 forint értékű könyvvel szaporodott a községi könyvtár állománya. 158 új könyvet vásároltak a könyvtár számára. Az egészségvédelmi Mint már vasárnap jelen­tettük, a volt MEDOSZ mű­velődési házban folyó hó 20- án. szerda este hat órakor egészségvédelmi előadássoro­zat indul, minden alkalommal filmvetítéssel egybekötve. Az egyszerű hír mögött két jelentős dolog húzódik meg. Egyrészt régi mulasztását pó­tolja az egészségügy. Más­részt olyan kezdeményezésről vagy felújításról beszélhetünk, mely megfelel a korszerű igé­nyeknek. Annyiszor halljuk, hogy az egészség feltétele a betegsé­gek megelőzése. Többször szó­vá tettük, hogy városunkban még mindig vannak piaci, fűszerüzleti gyógytanácsadók, megrögzött gyógy szerfogyasz­Kedves vendég Az elmúlt héten kedves vendég látogatta meg a Dózsa Népe Tsz-t: Werner Feja, a Sächsische Zeitung mező- gazdasági rovatvezetője. A Fest megyei Hírlap meghívá­sára hazánkban tartózkodó NDK-beli újságíró hosszasan elbeszélgetett a közös gazdaság dolgozóival, majd Ceg­léden megtekintette a földművesszövetkezeti áruházat és a Ceglédi Hírlap szerkesztőségében folytatott megbe­szélést a lap munkájáról. Képünkön: Feja elvtárs a tsz két traktorosával készít interjút. (Foto: Opauszky) AZ ÉV VÉGÉN Közeledik az év vége. Né­hány nap és búcsút mondunk az 1961-es évnek*. A gondos adófizető ilyenkor ellenőrzi, hogy az adófizetési kötelezett­ségének eleget tett-e. Minden­kinek számot kell vetnie arról, hogyan teljesítette az állam iránti kötelezettségét A pontos adófizetés nemcsak kötelezettség, de az adófizető előnyét is szolgálja, mert az év végén kamattérítést kap. Röviden ismertetjük a leg­fontosabb tudnivalókat a ka­mattérítésről, Ha az adózó együttesen kezelt folyó évi adó­tartozását rá az esetleges hát­ralékát december 31-ig befi­zeti, a folyó évi adótartozásá­ra befizetett összeg után két­százalékos kamattérítésben ré­szesül. A jogi szegélyeket kamat­térítés nem illeti még —"kivé­ve a mezőgazdasági termelő- szövetkezeteket. A két százalékos kamattérí- tési kedvezményt csak a folyó évi helyesbített kivetésre tény­legesen befizetett összeg után lehet megadni. Az előző évi hátralék kiegyenlítése címén befizetett összeg után térítés nem jár. Az előző évről át­hozott túlfizetést — a kamat­térítésből származó túlfizetés kivételével — a folyó évben ténylegesen befizetett összeg­nek kell tekinteni. Évi hatszázalékos kamatté­rítésben részesül az az adózó, aki a folyó évi együttesen ke­zelt adójának összegét az ese­dékesség előtt kifizeti (pl. ha az adózó 1961. május 31-ig ki­fizette egész évi adóját — a III. és IV. negyedévi adójának — ORSZÁGSZERTE híres és keresett a Cegléd-Csemői Állami Gagzadság Faiskolá­jának díszcserjéje és bokorró­zsája. — ELKÉSZÜLT és pénte­ken használatba vették az albertirsai Béketábor Tsz- ben a 120 férőhelyes hizlal­dát rá a 250 férőhelyes sül­dőszállást. (illetve ha havi adófizetésre van kötelezve) az 1961. június 1-től december 31-ig járó adó­jának hat százalékát írják jó­vá, térítés címén). Ha a hatszázalékos kamat­térítési kedvezmény megadá­sának a feltételei fennállnak, ez esetben az adózót termé­szetesen a kétszázalékos ka­mattérítés kedvezménye is megilleti. (Kivétel: a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek részére csak a kétszázalékos térítés adható meg.) Kamattérítés a búzaföldadó után nem jár. Az alanti adózók megértet­ték a pontos adófizetés elő­nyét, hiszen adójukat ponto­san befizették: Csetényi József (X., Felszegi 20.). Herczeg Bé- láné (Irinyi 31.). Mester János (II., Vécsei 9 ). Bujdosó Mihály (TV.; Széchenyi 62.). Orosz Jó­zsef (VIII.. Ságvári Endre 8/a.), Gyurcsik Pál (XIII., 205.), Kisgyörgy István (XIV.. 280/a) rá Lőrincz Gábor (XI.. 819.) ceglédi lakosok. Természetes, hogy rajtuk kí­vül még sokan befizették már folyó évi adójukat. A lap ha­sábjain tolmácsoljuk nekik a városi tanács köszönetét. Példaképül állítjuk a város lakossága elé a Dózsa Népe, a Lenin, a Táncsics, a Vörös Csillag termelőszövetkezeteket is. Már ők is befizették az évi adójukat. Ez úton hívjuk fe] azoknak a figyelmét, akik még nem fizették be adótartozásukat — fizessék be, hiszen már nincs sok idő hátra december 31-ig. Kezdjék tiszta lappal az új esztendőt. — TÖRTÉL tojásfelvásáilá- si tervét 112 százalékra telje­sítette. — A CEGLÉD ÉS KÖR­NYÉKE Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat értékesítési tervét 101,5 százalékra telje­sítette december 15-ig. A ka­rácsonyi forgalom lehetővé te­szi a további 4 százalékos túl­teljesítést. előadássorozat elé tók és külföldi csodaszerhitű szektások. A rendezőség úgy választotta ki az előadások tárgyát, s hozzá az előadókat, hogy az minden igényt kielé­gítsen. Ahogy az atomkorszak em­bere fizikai ismeretek nélkül, a nagy politikai korszakfordu­ló embere politikai ismeretek nélkül korszerűtlen marad, úgy az az ember, aiki bizo­nyos alapvető egészségügyi tá­jékozottsággal nem rendelke­zik, a kuruzslás, babona sö­tétjében marad. Nem célunk egészségügyi segédkáderekké nevelni az embereket, csak annyit akarunk nyújtani szak­emberek által, amennyit az egészséges életről véleményünk szerint, nélkülözhetett énül tud­ni nemcsak illik, hanem kell. — NEGYVENEN dolgoz­nak az Alkotmány Tsz-ben az éwég'i leltározásban. Ez a munka előkészület a zár­számadáshoz. amely a gazda­ság adminisztrációjának egyik legnagyobb és felelősségteljes feladata. — A CEGLÉDI Kossuth Tsz a változatosabb karácso­nyi ellátás érdekében friss élő pontyot szállít a piacon levő pavilonba. — A VÖRÖS CSILLAG TSZ 23 hízott marhát adott át az állami felvásárlásnak. — LIPTÄK ÁRPÁD (Ceg­léd, XIII. kerület), sertései be­szabadultak a Lenin Tsz terü­letére, s ott a csöves kukori­cában jelentős kárt okoztak. Lipták Árpádot a városi ta­nács szabálysértési hatósága 250 forint pénzbírsággal súj­totta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents