Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-19 / 298. szám
1961. DECEMBER 19, KEDD Mtr.VEi 3 Az ügyészség szigorúan őrködik a szocialista törvényesség betartása felett Semmiféle bántódása nem eshet annak, aki tiszteletben tartja a törvényt Beszélgetés a megyei főügyésszel Napjainkban gyorsan változik a fogalmak értelme, tartalma. Nem is olyan régen még félelmetes csengésé volt ennek a szónak: ügyészség. Az emberek nagy többsége úgy gondolkozott, hogy jaj annak, aki az ügyészségre kerül, mert ott semmi mással nem foglalkoznak, csak vádemeléssel. S mi a helyzet ma az ügyészségenT Hogyan'dolgoznak, mivel foglalkoznak az ügyészek? — ezekkel a kérdésekkel nyitottunk be dr. Bozóki Istvánhoz, Pest megye főügyészéhez, a megyei ügyészség vezetőjéhez. — No, vádat, persze, ma is emelünk, de kizárólag azok ellen, akik valóban megér/ demlik. A bűnüldözés mellett viszont széles körben tevékenykedünk az államigazgatás és a gazdasági élet területén —* válaszolta a főügyész. — Erről ma már nagyon sokan tudnak, s örömünkre szolgál, hogy egyre többen kérik az ügyészség segítségét, ha jogsérelem érte őket. Ila a lörvéin t megscráik valahol — Például milyen ügyekben? — Az ügyészség egyik legfőbb kötelessége: a szocialista törvényesség betartatása. Sok magánszemély jön hozzánk panaszra, munkaügyi vitájával, vagy a tanács döntése elleni fellebbezéssel, ha úgy érzik, hogy jogsérelem érte őket, ügyükben a törvényt megsértették. S ugyanígy foglalkozunk az állami szervek, a gazdasági vállalatok, illetve a termelőszövetkezetek panaszaival, -ha a felsőbb szervek valahol nem tartották be a törvényt. — Eljut-e övökhöz minden törvényességi panasz? — Mint már említettem, sokan tudják, hogy ha törvény- sértés érte őket, hozzánk kell fordulni ok. De mi ezzel nem elégszünk meg. Mi magunk is keressük, kutatjuk a hibákat. Ezért havonta tíz-ti- zenkét fogadónapon az üzemekben és a községekben ügyészeink személyesen hallgatják meg a problémákat, a panaszokat. Ám még ez sem minden. Az üzemekben, a tanácsoknál és a tsz-ekben mi magunk Is rendszeresen folytatunk vizsgálatokat. Azt néztük meg, hogy érvényesül-e gyakorlatúkban, eljárásaikban, ügyintézésükben a törvények mindkét oldala. — És milyenek a tapasztalatok? — Egyre kedvezőbbek. Azt tapasztaljuk, s ez nagyon örvendetes, hogy szocialista társadalmunk törvényei mind jobban érvényesülnek mindenütt. Az esetleges törvény- sértések feltárása után — ügyészi közbelépésre, vagy anélkül — a felsőbb hatóságok gyorsan megteszik a szükséges korrigáló intézkedéseket. Számos, a vizsgálatok és a panaszok során felmerült javaslatot, elgondolást, közérdekű panaszt mi magunk hozzuk rövid úton a megyei tanács végrehajtó bizottságának tudomására, ők pedig gyorsan intézkednek. — Ismerik-é eléggé a törvényt az emberek és a hivatalos szervek? — A törvény ismeretét természetesen állandóan tökéletesítenünk kell. Ezért mi magunk is szüntelenül fejtünk ki jogpropagandát. Hogy miből áll ez? Előadásokon ismertetjük a jogszabályokat, mindenütt a megyében. Külön előadásokat szerveztünk és szervezünk a tsz- és tanácselnököknek, az állami felügyelet kérdéséről. Évről évre csökken a bűnügyek száma — Hogyan alakul megyénkben a bűnügyek száma? — örömmel jelenthetem, hogy a szocializmus fejlődésével párhuzamosan Pest megyében — csakúgy, mint az egész országban — fokozatosan csökken a bűncselekmények száma. Évről évre kevesebb személy ellen kell vádat emelnünk, mind kevesebb ember kerül börtönbe. Különösen csökkent a lopások, a betöréses lopások, a politikai bűn- cselekmények, a hatósági közeg elleni erőszak eseteinek száma, s komoly a javulás a fiatalkorú bűnözés helyzetében. Külön megemlítendőnek tartom, hogy megyénkben a huliganizmus, a garázdaság elszigetelt jelenség. Ez mindenekelőtt a szocialista társadalom általános nevelő hatásának, a gazdasági viszonyok javulásának, s a bíróságok igazságos szigorának köszönhető. Természetesen jó hatással volt e tekintetben a rendőrség esetenkénti határozott fellépése: egy tavalyi rendelet szerint a rendőrségnek súlyos szabálysértés esetén joga van büntetnie a garázda, a közrendet megbontó elemeket, akár egy hónapi elzárással is. — Mennyivel kevesebb vádat emelnek most, mint korábban? — A bűncselekmények száma megyénkben 1955-höz képest húsz-huszonkét százalékkal csökkent. Az idén, a tavalyihoz képest tíz-tizenkét százalékkal kevesebb embert kellett vád alá helyeznünk. — A bírói ítéletekben érvényesül-e maradéktalanul a szocialista törvényesség? Nem történhet-e meg, hogy valakit ártatlanul ítélnek el? — Ilyesmi ma már nem történhet. A bűnüldöző szervek tudatában vannak annak, hogy a korábbi törvénysértések milyen súlyos károkat okoztak népünknek, dolgozóinknak. Valamennyien a legmélyebben elítéljük a hatalommal való visszaélést, az önkényeskedést, az állampolgárok ' személyes szabadságának oktalan megsértését. ügy dolgozunk, hogy a becsületes emberek nyugodtak lehessenek: ha tiszteletben tartják a törvényt, semmiféle hivatalos szerv előtt, semmiféle bántódósuk nem eshet, s jogaikat mindenképpen megvédjük. Viszont a törvénysértőkkel szemben — legyenek azok bárkik és bármilyen pozícióban — a törvények teljes szigorával lépünk fel. Ac ni tűrik meg a rágalmazást Ártatlan embereket néha a rágalmazás piszkos módszerével is megpróbálnak kikezdeni. Van-e törvényes védelem az ilyesmivel szemben? — A rágalmazás, a hamis tanúzás, a hamis vádemelés, és az ügyvédi bűntettek ellen sokkal keményebben lépünk fel, mint eddig. Nem tűrjük, hogy — miközben a bűnüldöző szervek a szocialista törvényesség betartása és betartatása érdekében mindent elkövetnek — ilyen módon tegyék > tönkre ártatlan emberek életét, s így mentsék irhájukat az igazi bűnösök. Mindjárt példát is említhetek a közelmúltból. Dr. Técsy Bálint nagykőrösi orvos hosszú időn át irkáit rágalmazó leveleket különböző emberek ellen a pártközponthoz, a Minisztertanácshoz, az Egészség- ügyi Minisztériumhoz. Az ügyészség felderítette Técsy aljas fondorlatait. vádat emelt ellene, s ennek alapján a bíróság a rágalmazót három hónapi börtönbüntetésre ítélte. Vagyis az ártatlan embereknek nincs mitől félniök, megvédjük őket a rágalmazás, a zaklatás, az alaptalan feljelentgetések ellen. — A bűnüldözésben most mi a legfontosabb? — Mostanában nagy figyelmet fordítunk a közélet tisztaságának biztosítására, a korrupció, a gazdasági, a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények felderítésére. E tekintetben számos bejelentés érkezik hozzánk. Minden esetet a leggondosabban kivizsgálunk és ha kell, szigorú bűnvádi felelősségre vonást követelünk. A legfontosabbnak pedig a bűntettek j megelőzését tartjuk. Ennek | érdekében együttműködünk j az illetékes szervekkel, s kér- ! jük őket a bűnözést előmozdító körülmények felszámolására. Például, még a tavasszal észrevettük, hogy a tsz-mezö- őröknek nincs jelvényük, nem tettek esküt, bátortalanul látták el kötelességüket, nem érezték magukat hatósági személynek. Az ügyészi közbenjárás eredményeként mindezen segítettek, s a tsz-mező- őrök, ma már általában jó védelmezői a törvénynek, a közös vagyonnak. Az üzemeket pedig arra kérjük, hogy a kisebb súlyú bűncselekmények esetén alkalmazzák bátrabban a társadalmi bíráskodást. Jelenleg csak a Ganz Árammérőben és a Nagykőrösi Konzervgyárban működő társadalmi bíróság munkájával lehetünk elégedettek. Másutt gyengén és rendszertelenül dolgozik a társadalmi bíróság. Emiatt azután a kisebb jelentőségű ügyek is bűnvádi útra kerülnek, mi pedig csupán a nyomozás befejezése után tudjuk azokat visszaterelni a fegyelmi eljárás körébe. — Az ügyészség, a párt és a kormány politikájának megfelelően tovább harcol a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesítéséért. Ehhez kérjük a társadalom, az üzemek, a termelőszövetkezetek, az állami szervek, s nem utolsósorban a dolgozó emberek további támogatását. Meg vagyok győződve arról, hogy ennek nyomán jövőre még a jelenleginél is kedvezőbb képet adhatunk majd megyénk ügyészi szerveinek munkájáról, a szocialista törvényesség helyzetéről — mondotta befejezésül dr. Bozóki István, megyénk főügyésze. (f. a.) Az embert ne bántsuk meg Életem első szemináriumát D. R. vezette. Akkoriban a párthelyiség nagyon kicsiny volt, ott nem tanulhattunk. Mindig más és más hallgató otthonában találkoztunk. Olykor fűtetlen szobában ültünk, mégsem hiányzott közülünk senki. Szívesen tanultunk. Lelkesedtünk azért, amit szemináriumvezetőnktől hallottunk. Később elszakadtunk egymástól. Nem is tudtam, merre vezetett D. R. életútja. De évek múltán is hasznát vettem azoknak, amiket tőle hallottam. A minap a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa határozatait méltatták a Budai Járási Párt- bizottság titkári értekezletén. jBori Rudolf, a járási pártbizottság titkára sokat és részletesen beszélt a kongresszus jelentőségéről. Beszámolója után azonban csend ülte meg a termet. Nehezen emelkedtek magasba a kezek, kicsit hosz- szúra nyúlt a várakozási szünet. Az én régi tanítóm — aki ggy ideje itt dolgozik a járásban —, szólalt fel elsőnek. Felszólalásában az SZKP nagyszerű határozatairól beszélt és elítélte a csendben ülőket. Azt mondotta: aki most hallgat; hallgatása azt jelenti, hogy nem ért egyet az SZKP XXII. kongresszusával. D. felszólalását még jó né- nány követte, de sokan az értekezlet végéig sem kértek szót. Mégis azt jelenti-e ez, hogy valóban nem értenek egyet a kongresszus határozataival? 1 öbhen nem helyeseltük D. elvtárs szavait. Egy jelenségből nem szabad általánosítani, nem szabad emberekről ki nem mondott szavak után ítélni. Ha ezt tennénk, akar- va-akaratlan a régi, a már ezerszer elitéit módszert lcö- vetnénk. Bizonyára akadnak olyanok, akikről D. R. beszélt Akik nehezebben fogják fel a kongresszus lényegét, akik számára néhány kérdés még problémát jelent. D. elvtárs nagyon egyszerűen képzeli el az emberek lelkivilágát. Azt hiszi, mindenki annyira otthon van a munkásmozgalomban, mint ő. Mindenki könnyen megérti, miért harcolt olyan keményen a XXII. pártkongresszus a személyi kultusz és annak makacs hívei ellen. D. akaratlanul sértette meg az ott ülőket. Ismerem őt évek óta. Milyen türelemmel ismertette a párt tanításait, milyen sok hit és erő kellett ahhoz, hogy estéről-estére újból és újból megmagyarázza a munkásmozgalommal akkor ismerkedőknek a legalapvetőbb marxi—lenini tételeket. A pártvezetők túlzott tisztele- • tét, a vezetőknek a nép fölébe helyezését, a személyi kultusz magját gzonban már akkor, a mi szemináriumunkon is elhintette. Mégsem hibáztatom D. eivtórsat! Ő is, mi is igazán hittük, hogy úgy jó. hogv az a helyes, ahogy van és mindannyian őszintén lelkesedtünk. Csak később, sokkal később jöttünk rá, hogy valahol, valamit, elvétettünk. Az önkéntes rendőrök mindig „nyitva tartják szemüket“ Megjutalmazták a megye közbiztonságának önkéntes védelmezőit képviseVasámap tanácskozásra jöt- | Belügyminisztérium tek egybe megyénk önkéntes lői i? rendőrei a megyei rendőrfőkapitányságon. A megbeszélésen részt vettek a megyei bíróság, a megyei tanács és a Azonos termésből öt százalékkal több áru Kísérletek a tárolt burgonya és hagyma csírázásának megakadályozására Központi készletben, mező- gazdasági üzemekben és falusi háztartásikban évente 50 000—70 000 vagon burgonyát tárolnak. A télire elraktározott burgonyából, a legjobb tárolási módszerek mellett is, néhány hónap alatt körülbelül tíz százaléknyi kár- bavész. A veszteséget részben különböző biokémiai folyamatok okozzák, részben pedig a csírázás. Az utóbbi különösen nagy kárt jelent. Néhány vagonnyi burgonyával, most üzemi kísérlet kezdődött egy hazai készítmé- nyű csírázásgátló vegyszer kipróbálására. A burgonyára, illetve a fogyasztóra teljesen ártalmatlan, a burgonya ízét nem befolyásoló szerrel a prizmákba rakott terményt porozzák be. Ha a csírázás- gátló eljárás beválik, felére csökkenthető a tárolási veszteség: azonos burgonyatermésből öt százalékkal több kerülhet a tél folyamán és tavasszal piacra. Tanácskozik a KISZ-vezetőség Az ócsai Bolyai János gimnázium KISZ-szervezetének vezetősége, az alapszervi osztálytitkárokkal együtt tanácskozást tartott amelyen megbeszélték a téli szünet programját. Január elején valamennyi alapszervi-titkár és az iskola leendő titkára is tanfolyamon vesz részt a csillebérci táborban. A képen a hivataláról lemondani készülő és érettségi előtt álló KISZ-titkár. Kocsis János tájékoztatja a vezetőséget a soron lévő feladatokról. A beszámolót Tóth János rendőralezredes tartotta. Beszédében értékelte az önkéntes rendőri mozgalom fejlődését, hangsúlyozta, hogy a lakosság ma már elfogadja az önkéntes rendőrök fellépését, intézkedéseit, bíznak bennük, támogatják őket, fontosnak tartják munkájukat. Ez a közbiztonság és a bűncselekmények megelőzése miatt rendkívül fontos. A önkéntes rendőrök a rendőrséggel karöltve, sok esetben fogtak és fognak el bűnözőket. Nagyon figyelemre méltó, hogy az önkéntes rendőrök nemcsak akkor, amikor szolgálatban vannak, hanem „szolgálaton kívül” is nyitva tartják a szemüket. Minden esetben értesítik az illetékeseket, amikor valahol olyan hibával, szabálysértéssel találkoznak, amely veszélyezteti o társadalmi tulajdont, a közbiztonságot vagy népi államunkat. Sokat segítenek a bűncselekmények, lopások megelőzésében, amikor idejében figyelmeztetnek a biztonsági intézkedések elmulasztására. A társadalmi tulajdon védelme terén a mezőgazdaság átszervezésének időszaka óta kü1" lösen jeleskedtek a ceglédi, az aszódi, a dabasi és a nagy hátai járások önkéntes rendőrei. Ma már a megye 172 községében működnek önkéntes rendőrök. Jó munkájuk elismeréseképp az év folyamán 233 önkéntes rendőr kapott pénz- és tárgyjutalmat, 258 pedig kitüntető oklevelet. A legjobbak közül is kiemelkedő tevékenységet fejted ki: Kotász Kálmán, a szigethalomi önkéntes rendőrök csoportparancsnoka, Juhász István önkéntes rendőr csoportparancsnok a váci DCM-ből, Martinék Ferenc (Bag), Szabó János (Tinnye), Kása Balázs, László Ferenc (Kőcser). A beszámolót felszólalások követték, majd kiosztottak a kiváló önkéntes rendőröknek további 70 jutalmat és 66 oklevelet. A tanácskozás a rendőrség klubjában rendezett közös ebéddel ért véget. i Ezen a budai járási értekezleten felszólalt egy elv- i társnő is, áki a szektás Időkben kisebb funkciót viselt. Elgondolkodtató, amit mon-\ dott. Visszaemlékezett a szektás időszakra és saját tevékenységére ö is sok hibát követett el —, mondotta — igaz, jó szándék vezette, mégis sokat viaskodik önmagá- j val. Akkor azt hitte, hogy j amit tesz, jó] teszi. Vala- | mennyi akkori párthatároza- j tot betű szerint hajtott végre. öt is el kell hát ítélni, mert akkor hibázott? Azoknak lenne igazuk, akik nem dolgoztak a pártért, és így nem is vétettek? Jobb lett ’ volna félrevonulni? Az értekezlet részvevői fogalmazták meg a helyes választ: valamennyiünknek el kell ítélnünk azokat a cselekedeteket, amelyek ártottak a pártnak, a tömegkapcsolatnak. Akkor is el kell ítélnünk, ha jóhiszeműen tettük. Akkor is, ha azt hittük: a munkásmozgalom érdekét szolgáljuk. De különbséget kell tennünk a hibák és a hibák elkövetői között. A felszólalók fejtették ki: a párt a téves nézetek, az eltorzított eszmék ellen harcol. A törvénytelenségek, a bírálat elfojtása, a személyi kultusz minden velejárója ellen, de nem az ember ellen. A párt nem bélyegez meg visszamenőleg olyan elvtársakat, akik akkor ugyan tévedtek, de az óta százszor bizonyságát adták annak, hogy a lenini utat követik. Az embereket a cselekedeteik alapján ítélik meg. Aki tanult saját hibájából, az akkori pártvezetők hibájából, aki nem volt becstelen — ma minden tettével a nép érdekét képviseli — a párt nem hány- torgatja fel régi dolgait. Azaz csak annyiban, amennyiben a múlt tévedéseiből, bűneiből is okulhatunk. Akik felszólaltak az értekezleten. egyikük-mósikuk nem helyesen foglalt állást. De lehetne-e abban a hitben ringatni magunkat, hogy napjainkban csupa olyan emberrel dolgozunk, akik soha nem tévednek? Akik egyetlen kérdésben sem hibáznak? Természetesen. nem. De ha hibázunk, akkor sem az emberek téves nézetei ellen küzdüns. Vigyázunk az eszmei tisztaságra, de nem úgy, hogy az embert támadjuk, szégyenít- jük meg. semmisítjük meg! A torz nézetek ellen kíméletlen elvi harcot folytatunk. Éppen ez a „szabad levegő” az, ami nagyszerű napjainkban! Ami örömmel tölti el a dolgozókat! Mindenki bátran mondhatja el véleményét, mert senki rém keres a szavak mögött hátsó gondolatokat, csupán azt olvassa ki a szavakból, amit azok valójá- 1 ban jelentenek. Régen D. elvtárs felszólalása után mindenki sietett volna élénken helyeselni a XXII. kongresszls mellett, akkor is, ha -bizonyos dolgokban kételyei lettek volna. Ma azonban? Akik az értekezlet véeéig hallgattak, azok sem féltek semmiről, nem kellett attól , tartaniok, hogy rájuk fognak olyan dolgokat. amelyeket nem éreznek. amelyeket el sem követtek. A brnlai járási értekezleten sokan nyilvánították ki egyetértésüket az SZKP XXII. kongresszusa határozataival Legtöbben a személyi kultuszról beszéltek. Voltak, akik bevallották, hogy nem mindent értettek meg azonnal, sokat töprengtek, amíg rájöttek: igenis szükséges volt ilyen éllel, Ilyen kérlelhetetlenül beszélni a kongresszuson a személyi kultuszról. És éppen azért, mert az értelem nem mindenütt nyílik egyszerre, nem mindenki lát mindjárt világosan, nem értik, hosy a személyi kultusszal való leszámolás a lenini normák betartása, a párt fejlődésének alapja, — vigyázni kell: türelmesen. megértéssel magyarázzuk a párt tanításait, óiból és úiból kezdjük a beszélgetést. Mindannyiszor abban a hitben és azzal a törekvéssel, hosv az eszmei tisztaság megteremtése közben meg ne bántsuk a jó szándékú a világosan látni akaró em bereket. Sági Agnes