Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-19 / 298. szám

1961. DECEMBER 19, KEDD Mtr.VEi 3 Az ügyészség szigorúan őrködik a szocialista törvényesség betartása felett Semmiféle bántódása nem eshet annak, aki tiszteletben tartja a törvényt Beszélgetés a megyei főügyésszel Napjainkban gyorsan válto­zik a fogalmak értelme, tar­talma. Nem is olyan régen még félelmetes csengésé volt ennek a szónak: ügyészség. Az emberek nagy többsége úgy gondolkozott, hogy jaj an­nak, aki az ügyészségre kerül, mert ott semmi mással nem foglalkoznak, csak vádemelés­sel. S mi a helyzet ma az ügyészségenT Hogyan'dolgoz­nak, mivel foglalkoznak az ügyészek? — ezekkel a kér­désekkel nyitottunk be dr. Bozóki Istvánhoz, Pest me­gye főügyészéhez, a megyei ügyészség vezetőjéhez. — No, vádat, persze, ma is emelünk, de kizárólag azok ellen, akik valóban megér/ demlik. A bűnüldözés mel­lett viszont széles körben tevékenykedünk az államigaz­gatás és a gazdasági élet te­rületén —* válaszolta a fő­ügyész. — Erről ma már na­gyon sokan tudnak, s örö­münkre szolgál, hogy egyre többen kérik az ügyészség segítségét, ha jogsérelem ér­te őket. Ila a lörvéin t megscráik valahol — Például milyen ügyekben? — Az ügyészség egyik leg­főbb kötelessége: a szocia­lista törvényesség betartatása. Sok magánszemély jön hoz­zánk panaszra, munkaügyi vi­tájával, vagy a tanács dön­tése elleni fellebbezéssel, ha úgy érzik, hogy jogsérelem érte őket, ügyükben a tör­vényt megsértették. S ugyan­így foglalkozunk az állami szervek, a gazdasági vállala­tok, illetve a termelőszövet­kezetek panaszaival, -ha a felsőbb szervek valahol nem tartották be a törvényt. — Eljut-e övökhöz minden törvényességi panasz? — Mint már említettem, so­kan tudják, hogy ha törvény- sértés érte őket, hozzánk kell fordulni ok. De mi ezzel nem elégszünk meg. Mi ma­gunk is keressük, kutatjuk a hibákat. Ezért havonta tíz-ti- zenkét fogadónapon az üze­mekben és a községekben ügyészeink személyesen hall­gatják meg a problémákat, a panaszokat. Ám még ez sem minden. Az üzemekben, a ta­nácsoknál és a tsz-ekben mi magunk Is rendszeresen foly­tatunk vizsgálatokat. Azt néz­tük meg, hogy érvényesül-e gyakorlatúkban, eljárásaikban, ügyintézésükben a törvények mindkét oldala. — És milyenek a tapaszta­latok? — Egyre kedvezőbbek. Azt tapasztaljuk, s ez nagyon ör­vendetes, hogy szocialista tár­sadalmunk törvényei mind jobban érvényesülnek minde­nütt. Az esetleges törvény- sértések feltárása után — ügyészi közbelépésre, vagy anélkül — a felsőbb hatóságok gyorsan megteszik a szükséges korrigáló intézkedéseket. Szá­mos, a vizsgálatok és a pa­naszok során felmerült ja­vaslatot, elgondolást, közérde­kű panaszt mi magunk hoz­zuk rövid úton a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának tudomására, ők pedig gyor­san intézkednek. — Ismerik-é eléggé a tör­vényt az emberek és a hiva­talos szervek? — A törvény ismeretét ter­mészetesen állandóan tökéle­tesítenünk kell. Ezért mi ma­gunk is szüntelenül fejtünk ki jogpropagandát. Hogy mi­ből áll ez? Előadásokon is­mertetjük a jogszabályokat, mindenütt a megyében. Külön előadásokat szerveztünk és szervezünk a tsz- és tanács­elnököknek, az állami fel­ügyelet kérdéséről. Évről évre csökken a bűnügyek száma — Hogyan alakul megyénk­ben a bűnügyek száma? — örömmel jelenthetem, hogy a szocializmus fejlődésével pár­huzamosan Pest megyében — csakúgy, mint az egész or­szágban — fokozatosan csök­ken a bűncselekmények szá­ma. Évről évre kevesebb sze­mély ellen kell vádat emel­nünk, mind kevesebb ember kerül börtönbe. Különösen csökkent a lopások, a betöré­ses lopások, a politikai bűn- cselekmények, a hatósági kö­zeg elleni erőszak eseteinek száma, s komoly a javulás a fiatalkorú bűnözés helyzeté­ben. Külön megemlítendőnek tartom, hogy megyénkben a huliganizmus, a garázdaság elszigetelt jelenség. Ez minde­nekelőtt a szocialista társada­lom általános nevelő hatásá­nak, a gazdasági viszonyok javulásának, s a bíróságok igazságos szigorának köszön­hető. Természetesen jó hatás­sal volt e tekintetben a rend­őrség esetenkénti határozott fellépése: egy tavalyi rendelet szerint a rendőrségnek súlyos szabálysértés esetén joga van büntetnie a garázda, a köz­rendet megbontó elemeket, akár egy hónapi elzárással is. — Mennyivel kevesebb vá­dat emelnek most, mint ko­rábban? — A bűncselekmények szá­ma megyénkben 1955-höz ké­pest húsz-huszonkét százalék­kal csökkent. Az idén, a ta­valyihoz képest tíz-tizenkét százalékkal kevesebb embert kellett vád alá helyeznünk. — A bírói ítéletekben ér­vényesül-e maradéktalanul a szocialista törvényesség? Nem történhet-e meg, hogy valakit ártatlanul ítélnek el? — Ilyesmi ma már nem tör­ténhet. A bűnüldöző szervek tudatában vannak annak, hogy a korábbi törvénysértések mi­lyen súlyos károkat okoztak népünknek, dolgozóinknak. Valamennyien a legmélyebben elítéljük a hatalommal való visszaélést, az önkényeskedést, az állampolgárok ' személyes szabadságának oktalan meg­sértését. ügy dolgozunk, hogy a becsületes emberek nyugod­tak lehessenek: ha tisztelet­ben tartják a törvényt, sem­miféle hivatalos szerv előtt, semmiféle bántódósuk nem es­het, s jogaikat mindenképpen megvédjük. Viszont a törvény­sértőkkel szemben — legye­nek azok bárkik és bármilyen pozícióban — a törvények teljes szigorával lépünk fel. Ac ni tűrik meg a rágalmazást Ártatlan embereket né­ha a rágalmazás piszkos módszerével is megpróbálnak kikezdeni. Van-e törvényes védelem az ilyesmivel szem­ben? — A rágalmazás, a hamis tanúzás, a hamis vádemelés, és az ügyvédi bűntettek ellen sokkal keményebben lépünk fel, mint eddig. Nem tűrjük, hogy — miközben a bűnül­döző szervek a szocialista törvényesség betartása és be­tartatása érdekében mindent elkövetnek — ilyen módon tegyék > tönkre ártatlan embe­rek életét, s így mentsék ir­hájukat az igazi bűnösök. Mindjárt példát is említhetek a közelmúltból. Dr. Técsy Bá­lint nagykőrösi orvos hosszú időn át irkáit rágalmazó le­veleket különböző emberek ellen a pártközponthoz, a Mi­nisztertanácshoz, az Egészség- ügyi Minisztériumhoz. Az ügyészség felderítette Técsy aljas fondorlatait. vádat emelt ellene, s ennek alapján a bíróság a rágalmazót há­rom hónapi börtönbüntetésre ítélte. Vagyis az ártatlan em­bereknek nincs mitől félniök, megvédjük őket a rágalma­zás, a zaklatás, az alaptalan feljelentgetések ellen. — A bűnüldözésben most mi a legfontosabb? — Mostanában nagy figyel­met fordítunk a közélet tisz­taságának biztosítására, a korrupció, a gazdasági, a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények felderítésé­re. E tekintetben számos be­jelentés érkezik hozzánk. Minden esetet a leggondosab­ban kivizsgálunk és ha kell, szigorú bűnvádi felelősségre vonást követelünk. A legfon­tosabbnak pedig a bűntettek j megelőzését tartjuk. Ennek | érdekében együttműködünk j az illetékes szervekkel, s kér- ! jük őket a bűnözést előmozdí­tó körülmények felszámolásá­ra. Például, még a tavasszal észrevettük, hogy a tsz-mezö- őröknek nincs jelvényük, nem tettek esküt, bátortalanul lát­ták el kötelességüket, nem érezték magukat hatósági sze­mélynek. Az ügyészi közben­járás eredményeként mind­ezen segítettek, s a tsz-mező- őrök, ma már általában jó védelmezői a törvénynek, a közös vagyonnak. Az üzeme­ket pedig arra kérjük, hogy a kisebb súlyú bűncselekmé­nyek esetén alkalmazzák bát­rabban a társadalmi bírás­kodást. Jelenleg csak a Ganz Árammérőben és a Nagykő­rösi Konzervgyárban működő társadalmi bíróság munkájá­val lehetünk elégedettek. Má­sutt gyengén és rendszertele­nül dolgozik a társadalmi bí­róság. Emiatt azután a ki­sebb jelentőségű ügyek is bűnvádi útra kerülnek, mi pedig csupán a nyomozás be­fejezése után tudjuk azokat visszaterelni a fegyelmi eljá­rás körébe. — Az ügyészség, a párt és a kormány politikájának megfelelően tovább harcol a szocialista törvényesség mara­déktalan érvényesítéséért. Eh­hez kérjük a társadalom, az üzemek, a termelőszövetke­zetek, az állami szervek, s nem utolsósorban a dolgozó emberek további támogatását. Meg vagyok győződve arról, hogy ennek nyomán jövőre még a jelenleginél is ked­vezőbb képet adhatunk majd megyénk ügyészi szerveinek munkájáról, a szocialista tör­vényesség helyzetéről — mon­dotta befejezésül dr. Bozóki István, megyénk főügyésze. (f. a.) Az embert ne bántsuk meg Életem első szemináriumát D. R. vezette. Akkoriban a párthelyiség nagyon kicsiny volt, ott nem tanulhattunk. Mindig más és más hallgató otthonában találkoztunk. Oly­kor fűtetlen szobában ültünk, mégsem hiányzott közülünk senki. Szívesen tanultunk. Lel­kesedtünk azért, amit szemi­náriumvezetőnktől hallottunk. Később elszakadtunk egymás­tól. Nem is tudtam, merre ve­zetett D. R. életútja. De évek múltán is hasznát vettem azoknak, amiket tőle hallot­tam. A minap a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa határozatait méltatták a Budai Járási Párt- bizottság titkári értekezletén. jBori Rudolf, a járási pártbi­zottság titkára sokat és rész­letesen beszélt a kongresszus jelentőségéről. Beszámolója után azonban csend ülte meg a termet. Nehezen emelkedtek magasba a kezek, kicsit hosz- szúra nyúlt a várakozási szü­net. Az én régi tanítóm — aki ggy ideje itt dolgozik a járás­ban —, szólalt fel elsőnek. Felszólalásában az SZKP nagyszerű határozatairól be­szélt és elítélte a csendben ülőket. Azt mondotta: aki most hallgat; hallgatása azt jelenti, hogy nem ért egyet az SZKP XXII. kongresszusával. D. felszólalását még jó né- nány követte, de sokan az ér­tekezlet végéig sem kértek szót. Mégis azt jelenti-e ez, hogy valóban nem értenek egyet a kongresszus határozataival? 1 öbhen nem helyeseltük D. elvtárs szavait. Egy jelen­ségből nem szabad általánosí­tani, nem szabad emberekről ki nem mondott szavak után ítélni. Ha ezt tennénk, akar- va-akaratlan a régi, a már ezerszer elitéit módszert lcö- vetnénk. Bizonyára akadnak olya­nok, akikről D. R. beszélt Akik nehezebben fogják fel a kongresszus lényegét, akik számára néhány kérdés még problémát jelent. D. elvtárs nagyon egy­szerűen képzeli el az embe­rek lelkivilágát. Azt hiszi, mindenki annyira otthon van a munkásmozgalomban, mint ő. Mindenki könnyen meg­érti, miért harcolt olyan ke­ményen a XXII. pártkong­resszus a személyi kultusz és annak makacs hívei ellen. D. akaratlanul sértette meg az ott ülőket. Ismerem őt évek óta. Milyen türelemmel ismertette a párt tanításait, milyen sok hit és erő kellett ahhoz, hogy estéről-estére új­ból és újból megmagyarázza a munkásmozgalommal akkor ismerkedőknek a legalapve­tőbb marxi—lenini tételeket. A pártvezetők túlzott tisztele- • tét, a vezetőknek a nép fölé­be helyezését, a személyi kul­tusz magját gzonban már ak­kor, a mi szemináriumun­kon is elhintette. Mégsem hi­báztatom D. eivtórsat! Ő is, mi is igazán hittük, hogy úgy jó. hogv az a helyes, ahogy van és mindannyian őszintén lelkesedtünk. Csak később, sokkal később jöt­tünk rá, hogy valahol, vala­mit, elvétettünk. Az önkéntes rendőrök mindig „nyitva tartják szemüket“ Megjutalmazták a megye közbiztonságának önkéntes védelmezőit képvise­Vasámap tanácskozásra jöt- | Belügyminisztérium tek egybe megyénk önkéntes lői i? rendőrei a megyei rendőrfő­kapitányságon. A megbeszélé­sen részt vettek a megyei bí­róság, a megyei tanács és a Azonos termésből öt százalékkal több áru Kísérletek a tárolt burgonya és hagyma csírázásának megakadályozására Központi készletben, mező- gazdasági üzemekben és fa­lusi háztartásikban évente 50 000—70 000 vagon burgo­nyát tárolnak. A télire elrak­tározott burgonyából, a leg­jobb tárolási módszerek mel­lett is, néhány hónap alatt körülbelül tíz százaléknyi kár- bavész. A veszteséget rész­ben különböző biokémiai fo­lyamatok okozzák, részben pedig a csírázás. Az utóbbi különösen nagy kárt jelent. Néhány vagonnyi burgonyá­val, most üzemi kísérlet kez­dődött egy hazai készítmé- nyű csírázásgátló vegyszer kipróbálására. A burgonyára, illetve a fogyasztóra telje­sen ártalmatlan, a burgonya ízét nem befolyásoló szerrel a prizmákba rakott terményt porozzák be. Ha a csírázás- gátló eljárás beválik, felére csökkenthető a tárolási vesz­teség: azonos burgonyater­mésből öt százalékkal több kerülhet a tél folyamán és tavasszal piacra. Tanácskozik a KISZ-vezetőség Az ócsai Bolyai János gimnázium KISZ-szervezetének vezetősége, az alapszervi osztálytitkárokkal együtt ta­nácskozást tartott amelyen megbeszélték a téli szünet programját. Január elején valamennyi alapszervi-titkár és az iskola leendő titkára is tanfolyamon vesz részt a csillebérci táborban. A képen a hivataláról lemondani készülő és érettségi előtt álló KISZ-titkár. Kocsis János tájékoztatja a vezetőséget a soron lévő feladatokról. A beszámolót Tóth János rendőralezredes tartotta. Be­szédében értékelte az ön­kéntes rendőri mozgalom fej­lődését, hangsúlyozta, hogy a lakosság ma már elfogadja az önkéntes rendőrök fellépését, intézkedéseit, bíznak bennük, támogatják őket, fontosnak tartják munkájukat. Ez a közbiztonság és a bűncse­lekmények megelőzése miatt rendkívül fontos. A önkéntes rendőrök a rendőrséggel kar­öltve, sok esetben fogtak és fognak el bűnözőket. Nagyon figyelemre méltó, hogy az ön­kéntes rendőrök nemcsak ak­kor, amikor szolgálatban van­nak, hanem „szolgálaton kí­vül” is nyitva tartják a sze­müket. Minden esetben érte­sítik az illetékeseket, amikor valahol olyan hibával, sza­bálysértéssel találkoznak, amely veszélyezteti o társa­dalmi tulajdont, a közbiz­tonságot vagy népi államun­kat. Sokat segítenek a bűn­cselekmények, lopások meg­előzésében, amikor idejében figyelmeztetnek a biztonsági intézkedések elmulasztására. A társadalmi tulajdon védel­me terén a mezőgazdaság át­szervezésének időszaka óta kü1" lösen jeleskedtek a ceg­lédi, az aszódi, a dabasi és a nagy hátai járások önkéntes rendőrei. Ma már a megye 172 közsé­gében működnek önkéntes rendőrök. Jó munkájuk el­ismeréseképp az év folya­mán 233 önkéntes rendőr ka­pott pénz- és tárgyjutalmat, 258 pedig kitüntető oklevelet. A legjobbak közül is kiemel­kedő tevékenységet fejted ki: Kotász Kálmán, a szigethalo­mi önkéntes rendőrök csoport­parancsnoka, Juhász István önkéntes rendőr csoportpa­rancsnok a váci DCM-ből, Martinék Ferenc (Bag), Sza­bó János (Tinnye), Kása Ba­lázs, László Ferenc (Kőcser). A beszámolót felszólalások követték, majd kiosztottak a kiváló önkéntes rendőröknek további 70 jutalmat és 66 oklevelet. A tanácskozás a rendőr­ség klubjában rendezett közös ebéddel ért véget. i Ezen a budai járási érte­kezleten felszólalt egy elv- i társnő is, áki a szektás Idők­ben kisebb funkciót viselt. Elgondolkodtató, amit mon-\ dott. Visszaemlékezett a szektás időszakra és saját te­vékenységére ö is sok hibát követett el —, mondotta — igaz, jó szándék vezette, még­is sokat viaskodik önmagá- j val. Akkor azt hitte, hogy j amit tesz, jó] teszi. Vala- | mennyi akkori párthatároza- j tot betű szerint hajtott vég­re. öt is el kell hát ítélni, mert akkor hibázott? Azok­nak lenne igazuk, akik nem dolgoztak a pártért, és így nem is vétettek? Jobb lett ’ volna félrevonulni? Az értekezlet részvevői fogalmazták meg a helyes választ: valamennyiünknek el kell ítélnünk azokat a cse­lekedeteket, amelyek ártottak a pártnak, a tömegkapcsolat­nak. Akkor is el kell ítél­nünk, ha jóhiszeműen tettük. Akkor is, ha azt hittük: a munkásmozgalom érdekét szolgáljuk. De különbséget kell tennünk a hibák és a hibák elkövetői között. A felszólalók fejtették ki: a párt a téves nézetek, az eltor­zított eszmék ellen harcol. A törvénytelenségek, a bírálat elfojtása, a személyi kultusz minden velejárója ellen, de nem az ember ellen. A párt nem bélyegez meg visszame­nőleg olyan elvtársakat, akik akkor ugyan tévedtek, de az óta százszor bizonyságát ad­ták annak, hogy a lenini utat követik. Az embereket a cse­lekedeteik alapján ítélik meg. Aki tanult saját hibájából, az akkori pártvezetők hibájából, aki nem volt becstelen — ma minden tettével a nép érdekét képviseli — a párt nem hány- torgatja fel régi dolgait. Az­az csak annyiban, amennyiben a múlt tévedéseiből, bűneiből is okulhatunk. Akik felszólaltak az értekez­leten. egyikük-mósikuk nem helyesen foglalt állást. De le­hetne-e abban a hitben rin­gatni magunkat, hogy nap­jainkban csupa olyan ember­rel dolgozunk, akik soha nem tévednek? Akik egyetlen kér­désben sem hibáznak? Termé­szetesen. nem. De ha hibá­zunk, akkor sem az emberek téves nézetei ellen küzdüns. Vigyázunk az eszmei tiszta­ságra, de nem úgy, hogy az embert támadjuk, szégyenít- jük meg. semmisítjük meg! A torz nézetek ellen kíméletlen elvi harcot folytatunk. Éppen ez a „szabad levegő” az, ami nagyszerű napjaink­ban! Ami örömmel tölti el a dolgozókat! Mindenki bátran mondhatja el véleményét, mert senki rém keres a sza­vak mögött hátsó gondolato­kat, csupán azt olvassa ki a szavakból, amit azok valójá- 1 ban jelentenek. Régen D. elv­társ felszólalása után minden­ki sietett volna élénken helye­selni a XXII. kongresszls mellett, akkor is, ha -bizonyos dolgokban kételyei lettek vol­na. Ma azonban? Akik az ér­tekezlet véeéig hallgattak, azok sem féltek semmiről, nem kellett attól , tartaniok, hogy rájuk fognak olyan dol­gokat. amelyeket nem érez­nek. amelyeket el sem követ­tek. A brnlai járási értekezle­ten sokan nyilvánították ki egyetértésüket az SZKP XXII. kongresszusa határozataival Legtöbben a személyi kultusz­ról beszéltek. Voltak, akik bevallották, hogy nem min­dent értettek meg azonnal, sokat töprengtek, amíg rájöt­tek: igenis szükséges volt ilyen éllel, Ilyen kérlelhetet­lenül beszélni a kongresszu­son a személyi kultuszról. És éppen azért, mert az értelem nem mindenütt nyílik egyszer­re, nem mindenki lát mind­járt világosan, nem értik, hosy a személyi kultusszal va­ló leszámolás a lenini normák betartása, a párt fejlődésének alapja, — vigyázni kell: türel­mesen. megértéssel magya­rázzuk a párt tanításait, óiból és úiból kezdjük a beszélge­tést. Mindannyiszor abban a hitben és azzal a törekvéssel, hosv az eszmei tisztaság meg­teremtése közben meg ne bántsuk a jó szándékú a vilá­gosan látni akaró em bereket. Sági Agnes

Next

/
Thumbnails
Contents