Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-17 / 297. szám

A A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROSR V. ÉVFOLYAM 397. SZÄM 1961. DECEMBER 17 VASÁRNAP Miről tárgyalt a Járási tanács? A járási tanács pénteken délelőtt ülést tartott, ame­lyen első napirendi pontként a termelőszövetkezetek 1962. évi terveit és a zárszámadá­sok előkészítését terjesztette tanácsülés elé Erdélyi Gábor elvtárs, a mezőgazdasági osz­tály vezetője. A járásban az 1961. évről 39 termelőszövetkezet ké­szít zárszámadást. A zárszámadásnál a terme­lőszövetkezeti tagok elszámo­lási lapot kapnak, amelyről kitűnik a szerzett munkaegy­ség és a többi juttatás is. Az elszámolási lap tükörképe a végzett munkának. A tanácsülés részletes ha­tározatokat hozott a zár­számadások zavartalan lebo­nyolítása érdekében. Napirendre került a járás területén adódó gyámügyi feladatok is az állami gondo­zásba vétellel kapcsolatban. A napirend előadója Finna György, a járási ifjúságvédel­mi állandó bizottság elnöke volt. Referátumában meg­állapította, hogy a letűnt tár­sadalmi rend keveset foglal­kozott a kiskorúak problé­máival. és akkor is csak szemfényvesztésből támogatta a szegény rétegek gyermekei­nek intézményes megsegíté­sét. Az úgynevezett „men- helyi” gyermekek sorsa, a ve­lük való bánásmód, a ruhá­zat, mind arra utalt, hogy ezek a gyermekek a sors száműzöttei voltak. Ezzel szemben a szocialista társadalmi rend alapvető kér­désnek tekinti az ifjúság, ezen belül a kisgyermekek problémáit. Az állami gon­dozásba vételről szóló jog­szabály széles hatáskört biz­tosít a gyámhatóság részére az olyan kiskorú gyermekek Tíz mázsa narancs, fél tonna csokoládé Juhász Iatvánnétól, a 22-es népbolt vezetőjétől, arról ér­deklődtünk. hogy a bolt for­galmát növelte-e kormányunk árrendezése? — Az árleszállítás óta 40 ki­ló kávé fogyott el — mondot­ta Juhász Istvánná. — Ez az előző hetek forgalmának pon­tosan háromszorosa. Ilyen rö­vid idő alatt soha sem adtunk el fél tonna csokoládéárut. — Az árleszállítás sztárja a háromforintos bors. A disznó­ölési szezon elején, már az el­ső héten 60 kiló bacsót adtunk el. Szemben az eddigi és ta­valyi heti 10—15 kilóval. — Vásárlóink mindig na­gyon szerették a déligyümöl­csöt. Az árleszállítás minden­ki számára megnyitotta a dé- lisryümölcs-fogyasztás lehető­ségét. Olcsóbb lett a narancs, a mandarin, a füge és a dato­lya. Örömmel ielenthetjük, hogy az első héten 10 mázsa narancsot, három mázsa man­darint és három mázsa fügét árusítottunk. Befejezésül megkérdeztem Juhász Istvánnét, hogy mit üzen a vásárlóknak. — Boltunk továbbra is kész­ségesen áll a vásárlók rendel­kezésére. Különösen felhívjuk a figyelmet a karácsony előtti húszforintos ajándékcsomagok­ra. Reméljük, hogy sokat vesz­nek1 belőlük. ” T. Orvosi és gyógyszertári ügyelet Abonyban M-án. IS h-tót, 18-án 8 h- ig: űr. Jánossy László. Ügyeletes gyógyszertár Ili-tol 18-ig: az 18-as. érdekében, akik tartása, ne­velése és gondozása bármi­lyen oknál fogva nincs biz­tosítva. A gyámhatóság az iszákos, munkakerülő szülőle ellen büu'.itő'oyi eljárás megin­dítását kezdeményezi, akik a k-iskorúak iránti gon­dozási kötelezettségük bűnös elmulasztása miatt az ifjúság elleni bűncselekményeket kö­vetnek el és veszélyeztetik a kiskorúak erkölcsi, testi és szellemi fejlődését. A járási tanács gyámható­sága a járás községeiből anyagi, erkölcsi, vagy egész­ségügyi okokból ez idén 125 gyermeket vett állami gon­dozásba. Az egyebek napirend alatt a tanácsülés többek között i elhatározta, hogy a járás ki­lenc községében családi és társadalmi eseményeket szer­vező állandó bizottságot hoz­nak létre. Peresztcgi P.ázsa A TOVÁBBI SIKEREK UTJÁN A kitűnő Villon-esttel kezd­te az irodalmi színpad szezon­ját, és ennek méltó folytatása volt az Esti sugárkoszorú cí­mű összeállítás. Pénteken újabb meglepetés­sel szolgált a színpad vezető­sége. A Párizsi képeskönyv című összeállítás valami egé­szen újat jelentett városunk irodalmi életében. Farlcas László keretjátékát a művelő­dési ház színjátszói adták elő Ízlésesen, mértéktartással. A helyi előadóművészek között örömrpej üdvözöljük Pfeifer Jánost, akinek szinte bemu- tatkozásszámba menő szerep­lése kötelezettséget jelent to­vábbi fellépésekre. A műsor fénypontját a fő­városi művészek szereplése je­lentette. Lakatos Gabriella és Havas Ferenc balett-táncosok és Gena. Pruss sanzonénekesnő egészen kivételes sikert arat­tak. Megnyugtató az az igyeke­zet, amellyel a vezetőség vál­tozatossá, színessé igyekszik tenni a színpad műsorát. H Lukácsi János ma délelőtt megnyíló emlékkiállítása elé ítvaryegy éves volt, ami­kor a halál kiütötte ke­zéből az ecsetet és pontot tett életműve végére. így lettünk mi, ceglédiek szegényebbek 1944-ben. Iskolázása, továbbképzése, müncheni korszaka mennyi sok keserves vergődést jelen­tett számára. Azt csak ő tud­ná elmondani, ha még élne, s ahogyan azt nekem több íz­ben is elpanaszolta. Sokszor mondjuk, hogy mennyire ceglédi volt. Ez így szürkén hangzik. Ö szerelme­sen, tragikusan, csökönyösen volt ceglédi. MI LESZ VELED MALOMTÓ SZÉL ? Talán emlékezne!: még olva­sóink a Ceglédi Hírlap élőúj­ság számában megjelent cik­künkre. Akkor foglalkoztunk azzal a sok éves és sokat em­legetett problémával, hogy a Malomtószél mocsaraival ten­ni kell valamit. A város KISZ-fiataljai sze­mélyenként húsz órás társadal­mi munkát vállaltak. Egyszer munkára meg is jelentek, ám a műszaki terv és az irányítás hiányában a lelkesedésből nem lett valóság. Azóta sok víz lefolyt a ma- lomtószéli mocsarakon, s most kiderült, hogy a kezdeménye­zés mégsem volt hiábavaló. Aki most a Malomtószél ut­cán végig megy, maga is lát­hatja ezt. Emberek, gépek mozognak az úton, a leendő parkban, a járdán. Két hatalmas markológép mélyíti a csónakázó me­dencét. Középen már kialakult a szi­get, s a hatvan centis vízben a tavasszal indulhatnak az első csónakok. Kögyesi Gábor városi útőr vezeti a munkálatokat. Tőle kérünk tájékoztatást. — A városi tanács, a fiatal­ság, az úttörő-elnökség, a Ha­zafias Népfront és több más vezető szervezet határozta el, hogy beindítja a nagyszabású rendezési terv megvalósítását. A műszaki tervet társadalmi munkában Oldal Lajos mérnök készítette el. — A Jászberényi úttól kezd­ve a csatorna átemelőtelep az első létesítmény. Utána a tenisz- és a korcsolyapá­lyák következnek. Hamarosan meg­épül az öltöző-melegedő. Ez­után következik a csónakázó, majd a különfé’e labdajátékok részére szolgáló terület követ­kezik s végül a sportpálya mellett helyezzük el a kerék­pár és autó parkírozót. A Nyíri út és vasút közötti ré­szén ligetesített környezetben a sportlövészet kedvelőire gon­dolva készítünk egy kismére­tű löteret. — Honnan veszik a terv megvalósításához szükséges pénzt? — kérdezzük Kiss And­rástól, aki a Hazafias Nép­front városi elnöksége nevé­ben éppen a részletes tervet vizsgálja. — Megtaláltuk a legbősége­sebb pénzforrást — válaszolta mosolyogva. — Az emberek lelkesedésére építünk. S akár hiszik, akár nem, a tények igazolják: városunk tele van a közös­ségért, a szépért dolgozó emberekkel. A kisiparosok igazán példa­mutató módon álltak a közös ügy mellé. Műhelyeikben ké­szül a park kerítése. Dubnicz- ki Mihály KlOSZ-titkár és Gyarmati Károly elnök sorra szervezik a kisiparosokat és munkájuk eredménye hamaro­san a nyilvánosság elé kerül. Mellénk állott a Közlekedés- építési Gépjavító Vállalat. Megígérték a géppel végezhe­tő földmunka elvégzését. Két hatalmas markológép már Rt dolgozik. A Vasipari KTST villanyszereléssel és anyagjut­tatással sietett segítségünkre. Meg kell említeni Kis-korényi János elvtárs. a Húsipari Vál- ! lalat igazgatójának példáját. Vállalta, hogy a korcsolyapá­lya részletes tervét elkészíti és segítséget ad a melegedő épí­téséhez. — A sok-sok lelkes segitő ■ ársat fel sem lehet sorolni, annyian vannak, pedig meg­érdemelnék, hogy a varos egész lakossága megtudja, kik azok, akik nem félnek a tél hidegétől és itt dolgoznak, hogy még ezen a télen lehes­sen korcsolyázni, a nyáron pe­dig gyönyörű környezetben pihenni, szórakozni, sportolni ezen a nemrégen még mocsa­ras területen. — S hol vannak a KISZ-fia- , talok? — ök akkor jönnek, amikor ahhoz a munkarészhez érünk, amelyikben legjobban tudnak segíteni. Lehet már készíteni a fényképezőgépet, mert leg­közelebb itt lesznek — fejező­dik be a szívesen hallott tájé­koztató. —Dózsa— M essze van Pest Ceglédhez — mondogatta volt. Ami azt jelentette, hogy nem tud elszakadni a szülői háztól,' a ceglédi rögtől, a ceglédi ta­nyáktól. Sűrűn hazajárni, lel­ket telíteni, az bizony pénzbe kerül, az pedig nagyon véko­nyan csordogált. Inkább ma­radt, emésztette magát, de Ceglédhez nem tudott hűtlen lenni. Szűkszavú ember volt, aki a hétfő kérdésére csak kedden válaszolt. Nemigen tudta ma­gát „adminisztrálni”. Élete utolsó éveiben elég kiegyen­súlyozott körülmények között dolgozott. Ez lett volna az ő igazi teremtő korszaka, ha le nem terítik őt is, mint annyi sokat, egy dicstelen háború tragikus megpróbáltatásai, ■pilgondolkozom azon, hogy ■*-' a ma mit jelentett volna Lukácsi János számára. Az 1945-ös szellemi felszabadulás mennyi szép és igaz mester­művei ajándékozott volna meg bennünket? Nem kellett volna többé aprópénzre váltani alkotó- készségét, tudását. Lukácsi János sokat tett, mert kinyitogatta ajtaját, ab­lakát a szépet kereső, igénylő, de sok mindent még meg nem értő közönség előtt. Az embe­rek sokat nyertek általa szép­ségben és eszmei gazdagság­ban, igen. általa. Lukácsi Já­nos művész által... Oldal Lajos A nőtanács fogadónapján 10-tól 11-ig A ceglédi nőtanáctmál töl­töttem egy órát. Látni akar­tam, hogyan dolgoznak. A he­lyiségben találtam Kecsltemé- ti Pálnét, Molnár Lajosnét, Müller Lászlónét és Nagy Istvánnét. Valamennyien lel­kes aktivisták. Figyeltem a munkájukat. Valamennyiük­nek megvan a maga reszortja. Olvastam levelet, melyben a nötanács segítségét kéri egy fiatal, aki évekkel ezelőtt rossz társaságba keveredett Ballépéséért megbűnhődött, büntetését kitöltötte. Most* szeretne hasznos tagja lenni a társadalomnak, de nem tud elhelyezkedni. Mindenütt el­utasítják. Munkája nincs, élni kell, segítsenek. Hát igen! Segíteni kell. mert ha valaki egyszer meg is bot- lik, azért még akarattal, se­gítséggel felküzdlieti magát a társadalom hasznos tagjai kö­zé. Beszéltem az egyik aktívá­val, aki az otthon elhanyagolt gyermekek nevelőanyja. Igyekszik a neveltjei sorsát egyenesbe hozni, hogy maj­dan hasznos tagjai legye­nek társadalmunknak. A nötanács aktívái megláto­gatják a szociális segélyben részesülőket, megállapítják, hogy a szociális segélyt való­ban azok kapják-e, akik rá vannak szorulva? Látogatásai­kat várják, sőt kérik. Panaszok, segítségkérések, viták eligazítása, tanítás, tan­folyamok szervezése, kirándu­lás. közös színházi és tea­esték szervezése. Annyi a már végzett és tervbe vett munka, hogy újabb és újabb aktí­vák bekapcsolódása szükséges. A nőtanács vezetője el­mondta, hogy szabás-varrás- tanfolyamot terveznek, amely­nek vezetője Hörömpőné, Ki­rály Jutka lesz. Géphímzés tanfolyam is indul, vezetője Csipkó néni. A színes hímzé­sek, játékok készítését Kar- dosné tanítja, a gazdasszony- képző tanfolyam vezetője Pomáziné tanárnő. December 17-én az újvárosi kultúrházban előadást tart Erőss Jánosné. Tárgy: Amit a tsz-asszony ok­nak tudni kell. M. A. I BEMUTATJUK Podolák Györgyöt és Podolák Györgynét a Faipari Ktsz alapító tagjait, akik a 10 éves jubileumon 1500—1500 forint jutalmat kaptak (Foto: Opauszky) — EGÉSZSÉGÜGYI felvilá­gosító és művelődési előadás­sorozat indul a volt MEDOSZ- székliázban. Megnyitó decem­ber 20-án, este hat órakor. Az egészségügyi felvilágosítás 'haszna és .jelentősége az egész­ségvédelemben címmel dr. Varga Zsigmond tart előadást, majd csaj» 16 éven felülieknek dr. Kovács Tibor kórházi fő­orvos: A művi vetélés ártal­mai, A fogamzásgátlás módo­zatai című filmet mutatják be. Belépődí j nincs. — A CSEMÖI tűzoltósaertár a tervezett 93 ezer forint he­lyett 73 ezer forintba került. A megtakarított összegből az állatorvosi lakásra és a feny­vesi iskola villamosítására is jutott pénz. — AZ ABONYI filmszínház műsora: 17-én: Fehér éjsza­kák. (Magyarul beszélő szovjet film.) Matiné: Sombrero. 18— 20-ig: Nyomorultak I—II. — SZÉPEN takarékoskodnak a ceglédi gyógypedagógiai is­kola tanulói. A takarékossági mozgalomban élenjárnak: Ba­jusz Éva III.. Tóth Sándor III., Sza.nyi Ferenc és József IV., Kővári Ferenc VI.. Okler Ju­lianna és a Biró-testvérek el­ső osztályú tanulók. — REMEKBE készült, mo­dern teás-, likőrös-. boroskész- letek érkeztek az Óra- és Ék- szerkgresikedelm,i Vállalat ceg­lédi boltjába. A karácsonyi ajándékozásra kiválóan alkal­mas NDK-gyártmányú cikkek olcsón kerülnek forgalomba. Oszinie szavakkal.. . Megjegyzések a berceli szurkolókhoz Sok mindent lát, sok min­dent hall az ember egy vasár­nap délutáni labdarúgó-mér­kőzés hangos szurkolói között. Dicséretek és bírálatok röp­ködnek, természetesen kedven­ceink játékától függően. Mint ismeretes, a Ceglédberceli Vasutas az utóbbi időben vá­ratlanul visszaesett. Három mérkőzésen egyetlen pontot sem szereztek. Nem tudjuk, a vasárnapi Foton elért győ­zelem a „kilábolást” jelenu-e. Egyszóval: elégedetlenek a berceli szurkolók és érthető, keresik a gyenge teljesítmény okát. De az már nem érthető, hogy egy bizonyos szélsőséges „oldal” alaptalan és rosszin­dulatú magyarázatot terjeszt, meiy szerint nem megfelelő a vezetés, nem eredményes az edzői közreműködés, es itt álljunk csak meg egy pilla­natra. A tárgyilagosan gondolko­dók előtt azt hisszük, világos, ez a kijelentés teljesen na- mis. Nézzük az edző szerepét. Kugler József neve talán is­merős járásunk sportemberei előtt, hiszen 4—o évvel ez­előtt még kitűnő tagja volt a Ceglédi Vasutas NB fl-es csa­patának. Ceglédbercei labda­rúgó sportja nagyon gyenge és szervezetlen volt, amikor ő visszatért a községbe és mint játékos és alkalmi edző mű­ködött az egyesületben. Ez­után került a sportkör élére Sági István jelenlegi elnök. Mindketten nagy lelkesedés­sel és becsületes munkával vállalták feladatukat. Az ered­mény nem is késett. Kétszer nyerték meg a járási bajnok­ságot, majd felkerültek a me­gyei bajnokságba. Ez nem le­hetett véletlen. Csakis a hoz­záértő szakirányítás sikere. Kugler József az elmúlt baj­noki forduló végén, másfél évtizedes élvonalbeli szerep­lés után búcsút mondott a zöld gyepnek, a szurkolóknak sok örömet szerző cipők a szögre kerültek. De a labda­rúgáshoz nem lett hűtlen. El­végezte az edzői tanfolyamot — jelesen, és ismét a berceli csapat élére állt. S most ezt a Kugler Józsefet vádolják egyesek, ezt a lelkes sportem­bert kívánják egyszerűen me­neszteni. Ügy gondoljuk, ez sportemberektől már több mint sportszerűtlenség ... Nincs jogunk beleszólríi a ber­celi egyesület munkájába, de a józanul gondolkodók nevé­ben elítéljük az ilyen kijelen­téseket. Csak egy példa: né­hány héttel ezelőtt Bag szere­pelt Bercelen. Hazai rohamo­st. hazai gólt láthatott a közönség az első percekben. Aztán elbizakodtak a játéko­sok és az ellenfél a maga ja­vára tudta fordítani az ered­ményt. Ugyanez történt Du- naharasztin is. És erről az edző nem tehet. Csak a labdát rúgó játékosok. A könnyelmű­ség nyilván nem edzői utasí­tás volt. Még csak annyit: ilyen ér­tékes sportember nem minden évben kerülhet a berceli spor­tolók közé. Érdemes lenne naJ gyobb tisztelettel segíteni munkáját. Kohlmayer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents