Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-17 / 297. szám
/ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK» V. ÉVFOLYAM 297. SZÄM ÁRA 70 FILLÉR 1961. DECEMBER 17 VASÁRNAP Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés szombati ülésén folytatta a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke nyitotta meg. A törvényjavaslat vitájában elsőnek Nánási László Bevezetőben utalt arra. hogy az országgyűlés előtt legutóbb 1959 januárjában hangzott el beszámoló a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bíróságának munkájáról. Azóta gyors ütemben fejlődött az ország, e falu szocialista átalakulása ■megváltoztatta társadalmunk osztály szerkezetét, s az ipar után, a mezőgazdaságban is kialakultak a szocialista termelési viszonyok. A Legfelsőbb Bíróság legfontosabb feladata a szocialista törvényes- lég további megszilárdítása, maradéktalan érvényesítése volt. E feladatnak megfelelően. igen jelentős eredményeket értünk el a szocialista jogrendszer kialakításában — hangsúlyozta, majd így folytatta: — A szocialista törvényesség szempontjából nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy az ítéletekben megállapított tényállás pontosan megfeleljen a valóságnak. Messzemenően ügyeltünk arra is, hogy a bírói eljárás során a védelem joga érvényesüljön. A bűnüldözés terén számos határozatunkkal és elvi állásfoglalásunkkal igyekeztünk kiküszöbölni a büntetés kiszaszólaft fel, majd Vaskó Mihály a borsodi képviselők nevében helyeselte a törvényjavaslatot. Ezután Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. A miniszter válasza után az országgyűlés a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvénybása tekintetében mutatkozó esetleges eltéréseket. Kellő éberséget Beszámolója további részében a Legfelsőbb Bíróság egy- egy munkaterületével foglalkozott. — A Legfelsőbb Bíróság fontos feladata, hogy elősegítse az egységes büntetéskiszabási gyakorlat kialakítását. Fokozottabban kell arra törekednünk, hogy a büntetéskiszabási gyakorlatot mentesítsük a helytelen bírói szubjektivizmustól. — A Legfelsőbb Bíróság legutóbbi beszámolója óta az államellenes bűncselekmények száma csökkent. E kedvező jelenség mellett azonban súlyos hiba lenne alábecsülni azokat a — részben imperialista ügynökök által szított — próbálkozásokat, amelyek népi demokráciánk fejlődését szeretnék nehezíteni. A jelenlegi nemzetközi helyzetben fokozott éberséggel kell védelmezni szocialista rendszerünk érdekeit, és megfelelő szigorral kell fellépni az ellenséges erőkkel szemben. Az államellenes bűncselekmények számának i csökkenésében kétségtelenül javaslatot a mezőgazdasági és államigazgatási bizottság által előterjesztett módosító javaslatokkal együtt általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint következett az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. részié van a társadalmi téren bekövetkezett fejlődésnek. A falu szocialista átalakulása dolgozó parasztságunk részéről olyan állásfoglalást jelentett, amely nagymértékben megnehezíti az ellenséges elemek tevékenységét Védeni a társadalmi tulajdont — A bűnözés elleni küzdelem egyik legfontosabb területe változatlanul a társadalmi tulajdon védelme. A nép- vagyon védelme azonban nemcsak és nem elsősorban a bűnüldöző szervek feladata, hanem dolgozó népünk széles tömegeié. A dolgozó tömegek hathatós segítségével akadályozhatjuk meg az effajta bűncselekmények elkövetését, illetve leplezhetjük le a bűn- cselekmények elkövetőit. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények csökkenést mutatnak — a nagymérvű károsítást okozó bűncselekményeknél azonban még nem kielégítő a javulás. A Legfelsőbb Bíróság tapasztalata szerint a társadalmi tulajdont károsító bűncselekményeik egy részét igen körmönfonton hajtják végre, gyakran igen nehéz leleplezni j a bűnöst. Gazdasági szerveink megelőző ■ tevékenysége vi- I szonylag lassan javul. A tár- ! sadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények földerítésének módszereit tovább kell javítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyobb bűncselekményeket többnyire nem a szervezett belső ellenőrzés tárja fel. A nyomozás és a bírósági eljárás során nem lehet csupán a tételes revízió eredményére szorítkozni } — mellőzhetetlen az illető vállalat, szövetkezet vagy intézmény egész működésének, adminisztrációjának megismerése. A Legfelsőbb Bíróság előtt tárgyalt ügyekből kitűnik, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények jelentős részét olyan vállalatnál vagy szövetkezetnél követik el, ahol a vállalat, illetve a szövetkezet belső szervezése már magában hordja azokat a feltételeket, amelyek megkönnyítik a bűncselekmény elkövetését. Szót emelt az ellen a káros szemlélet ellen is, amely szerint a társadalmi tulajdon megkárosítása csak abban az esetben bűncselekmény, ha abból az elkövető anyagilag is részesült. Hangsúlyozta: a társadalmi tulajdon védelmében tovább kell fokozni gazdasági vezetőink felelősségét. Különösen veszélyesek azok a bűncselekmények, ahol az elkövetők az ellenőrzésre hivatott szervek dolgozóival együtt, velük egyetértésben bűnöznek. Az elmondottakat több példával támasztotta alá. — A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények üldözésében igen jelentős eredményeket értek el bűnüldöző szerveink. A Legfelsőbb Bíróság. elvi irányításának jelentékeny részét alkotják az e téren hozott határozatok és elvi állásfoglalások. Meggyőződésünk, hogy műnké n- Icat a társadalmi tulajdon védelme érdekében tovább kell fokoznunk. Az élet és a testi épség elleni bűncselekményekről beszélt ezután. Rámutatott arra, hogy az élet elleni bűn- cselekményeknél ma már anyagi természetű ok ritkábban fordul elő. Annál gyakoribb ok a. családi viszály, féltékenység, elromlott házasság. A bűncselekményeknél lényeges szerepet játszik az elkövető alacsonyabb műveltsége is, valamint sok esetben a túlzott alkoholfogyasztás. Ez utóbbi is aláhúzza az alkoholizmus elleni társadalmi küzdelem fokozásának szükségességét. A közlekedési balesetekről <■ A közlekedési balesetek száma további emelkedést mutat. Ez bizonyos mértékig egyenes következménye annak, hogy több a gépjármű, de nem kis mértékben összefügg a gépj írművezetők ital- fogyasztásával. Különösen vidéken gyakori az ittasságból eredő baleset. A közlekedési balesetek 12 százalékát ittas járművezetők okozták. Az ittas veze(Folytatás a 3, oldalon) Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat vitája A törvényjavaslatot Tisza József, a mezőgazdasági és az állami gazdasági bizottság előadója ismertette. Rámutatott arra. hogy a jelenleg érvényben levő törvényt, amely az erdő- és vadgazdálkodást szabályozza, 1935-ben Horthy ék alkották, amikor is az erdők zöme grófoké, báróké, nagybirtokosoké volt, szükséges tehát, hogy most, a szocialista építésnek megfelelően szabályozzuk az erdőgazdálkodást is. A fásítás, az erdőtelepítés, az erdők védelme közérdek, hiszen annak gazdaságossága, talajvédő hatása, a vízgazdálkodást szabályozó, éghajlatot befolyásoló és egészségvédő szerepe ma már dolgozó népünk érdekeit szolgálja. A mostani törvényjavaslat a korszerű erdőgazdálkodást hivatott kialakítani. A továbbiakban a fák s az erdők védelmével foglalkozott, kiemelte, milyen károkat okoznak a gondatlanságból keletkező erdőtüzek. Csak az idén több mint négy és fél millió forint kárt okoztak az erdőtüzek, amelyekért igen gyakran a kirándulók, turisták felelősek. A törvénytervezet kiterjed a vadgazdálkodásra és a vadászatra is, kimondja, hogy létre kell hozni, az országos vadgazdálkodási és vadászati tanácsot, amelynek feladata lesz, hogy szakmai és gazdálkodási kérdésekben kialakítsa a helyes elveket. Befejezésül utalt arra, hogy az államigazgatási és a mezőgazdasági állandó bizottság együttes ülésen tárgyalta meg a törvényjavaslatot és egyetlen kisebb módosítással elfogadta, s az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A vitában elsőnek Bartha János, Hajdu-Bibar megyei képviselő, szólalt fel. Kákái Jánosné, a Pest megyei képviselőcsoport nevében helyeselte és fontosnak tart ja a törvénytervezetet. Rámutatott arra, hogy Pest megyében a terület mintegy 40 százaléka homok, illetve futóhomok, ahol nagy jelentősége van az erdősávoknak, fasoroknak. A fásított területeken 25—30 százalékkal kevesebb nedvesség párolog el. mint fa nélküli sík földeken. A fásítás tehát hozzájárul a mezőgazdasági terméshozamok növeléséhez is. A növényvédő erdősávokkal védett területeken 25—30, sőt, 50—60 százalékkal több szemes termény, lucerna, kender terem, mint másutt. A természetes védelemtől megfosztott talajon — amely körülbelül hárommillió katasztrális holdra tehető — évente 8—10 millió mázsa búzának megfelelő termény- veszteség mutatkozik. Kérte a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy megfelelő segítséget nyújtson a megyéknek a további erdőtelepítéshez, majd kiemelte, mennyire szükséges az erdők fokozottabb védelme. Befejezésül a vadgazdálkodás egyes kérdéseivel foglalkozott, a többi között a kártevő dúva- dalk fokozottabb irtására hívta fel figyelmet. Fekete Milctós Bács megyei képviselő volt a következő felszólaló, majd Giczi Ferenc Vas megyei képviselő szólalt fel. A felszólalásokra Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt. Kijelentette, bogy az elhangzott helyes javaslatokat figyelembe veszik a végrehajtási utasítás elkészítésénél. Az országgyűlés a miniszter válaszát négy ellenszavazat mellett elfogadta, majd az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az előadó által előterjesztett módosító javaslattal egyhangúlag elfogadta. Ezután szünet következett. Szünet után dr. Jahner-Ba- kos Mihály, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, beszámolt az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elmúlt kétévi munkájáról. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója Nagyüzemi gyümölcsös: száz holdon Átadták a kiskunlacházi újonnan telepített almáskertet Több mint huszonötezer hold nagyüzemi gyümölcsöst telepítenek megyénkben a második ötéves terv alatt. Ez a nagyszabású munka már az idén elkezdődött, közös gazdaságaink az elmúlt hónapokban jelentős területet ültettek be szőlővel, gyümölcsfákkal. Kis- kunladházán tegnap délben adták át azt a száz holdas almáskertet, amelynek a telepítése elsősorban a Kiskun Termelőszövetkezet nevéhez fűződik. Az ötletet a Duna-partján meghúzódó — faültetésre és gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmas — terület adta. Televényben gazdag hordalé- kos talaj borítja itt a part környékét, ráadásul a Duna az öntözéshez szükséges vizet is biztosítja. Az elgondolást csakhamar tett követte, bevonták a szövetkezet vezetői a gyümölcsös tervezésébe és kivitelezésébe a szakembereket is. így például dr. Gyúró Ferenc a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola gyümölcstermesztési tanszékének munkatársa nagy segítséget nyújtott a telepítőknek. A megfelelő tala.jelökészitéi után december elején kezdtek a termelőszövetkezet tagjai j jonatán- és a starkingalnr a I csemeték ültetéséhez. Két hét j leforgása alatt tizenhétezer i csemetét tettek a főidbe, ezeknek a művelése már nagyüzemi módon történik. A gyümölcsöst be" is kerítették, s : ha termőre fordul — a kilá- ! tások szerint igen szép jöve- ; dehnet eredményez majd a | termelőszövetkezetnek. Kiszámították, hogy jonatánalmából holdanként 120 I mázsa átlagtermést számítva. 126 vagon almát tudnak termelni. ' 1 Ennek az értéke négy-öt fo I rintos kilónkénti ár mellett, ! több mim ötmillió forintot i eredményez. Ilyen módon az | 1 200 000 forintos telepítési | költség a termőre válás évé- i ben. körülbelül 1965-ben. tö'ob- ! szőrösen megtérül. Ebből a j rövid számvetésből is ki tű- ! nik. hogy érdemes áldozni a I gyümölcstermesztésre, hiszen később nagyon komoly jöve- ; delmet biztosít maid a gvü- ] mölcs a közös gazdaságnak. ! Az ünnepségre, amelyet az i új gyümölcsös szomszédságá- ! ban. a Török-féle vendéglőben tartottak, meghívták a szövetkezet vezetői a járás és ' a megyei szervek képviselőit, j Ott voltak azok a tsz-tagok is, I akik derekas munkát végeztek a telepítésben. Véget ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 15. ülésszaka 1961. december 12-től 15-ig Varsóban tartotta meg 15. ülésszakát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az ülésszak meghallgatta a KGST titkárságának beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a 14. és 15. ülésszak között végzett tevékenységéről. A beszámoló feletti vitában a hozzászólók hangoztatták, hogy' az említett időszakban a tagállamok gazdasági együttműködése eredményesen fejlődött, formái és módszerei tökéletesedtek. Az ülésről kiadott záróközlemény megállapította, hogy az ülésszak a tagállamok együttműködésének további kiszélesedése és erősödése, a barátság. valamint valamennyi megvitatott kérdésben a nézetazonosság jegyében zajlott le. 60- 7 0 százalékos jégzajlásig zavartalan a dunai átkelés Beköszöntött a tél, mínusz 8—10 fok alá is lesüllyed a hőmérő higanyszála. Ráadásul egyik napról a másikra két métert emelkedett a Duna szintje.' Vajon nem akadályozza-e ez a dunai átkelést, s meddig tudják biztosítani a teher- és az utas-átkelőforgalmat megyénk területén a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat dolgozói? Berényi István igazgatótól kértünk erre a kérdésre tegnap délután telefonon választ. — A vízállás hirtelen emelkedése— mondotta az igazgató — pillanatnyilag nekünk nem okoz gondot. Sőt, bizonyos mértékben, minthogy eddig szokatlanul alacsony volt a Duna, még jól is jött az árhullám könnyebb lesz a kikötés. Mint a jelentések is bizonyítják. árvízveszélytől nem kell tartani, a víz tehát nem akadályozza a dunai átkelést — És az időjárás? — Egyelőre még az sem. Akkor kezdi a hőmérséklet korlátozni az átkelést, ha a hideg tartósan mínusz 10—15 fok alá süllyed és megindul á jégképződés. Általában az a tapasztalatunk, hogy 60—70 százalékos jégzajlásig nem kell leállítani az átkelőforgalmat. Reméljük hegy a hirtelen beköszöntött tél a közeljövőben még nem hátráltatja munkánkat. — Az ünnepek alatt körlá- tozzálc-e az átkelést? — Nálunk nem lesz ünnep dolgozóink felkészülten várja9 a karácsonyi forgalmat. Ré1 szünkről egyébként minden tő’ iüntk telhetőt elkövetünk, hog! az átkelő- és utasforgalmai valamennyi hozzánk tartóz! dunai átkelőhelyen biztosít* suk. (SP)
