Pest Megyei Hirlap, 1961. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-16 / 296. szám
19«. DECEMBER 16, SZOMBAT 3 mrr.vEt v^firfíio MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1, oldalról) kerülő, úgynevezett tevékeny megbánás intézményét. Ennek, értelmében a büntetés korlátlanul enyhíthető; sőt, különös méltánylást érdemlő esetben teljesen mellőzhető is lesz, Hatékonyai« védeni a — A törvényjavaslat másik alapvető jellemző vonása — folytatta —, hogy az eddiginél hatékonyabban védi állami, társadalmi és gazdasá- ! gi rendünket és fokozott 1 védelemben részesíti a szocialista gazdaság fejlődését, másrészről pedig ugyancsak nagyobb védelemben részesíti a társadalom egyes tagjait a bűnözőkkel szemben. Gyorsan fejlődő népgazdaságunknak jelentős károkat okoznak a törvényben népgazdaság elleni bűntettek cím alatt szereplő bűnös magatartások. Ezen a területen gyakran többszázezer forintos, sőt milliós károkról van szó. A bűnügyek iratai arról tanúskodnak, hogy a gazdasági életben igen gyakran segíti elő a bűnözést a laza ellenőrzés, a bizonylati fegyelem fogyatékossága, egyes vezetők elnéző magatartása. Egész gazdasági életünkben nagyobb fegyelemre, a dolgozók — elsősorban a vezetők — fokozott felelősségére van szükség. Ezért e törvény- nek is rá kell szorítania a gazdasági vezetőket a fegyeha az elkövető — mielőtt cselekményét felfedezték volna — a kárt megtéríti és cselekményét a hatóságnak bejelenti. Ez a rendelkezés kétségkívül nevelő hatású lesz és egyben célszerű is, mert megszünteti a felesleges eljárásokat. társadalmi tulajdont lem betartására és betartatására. A miniszter a továbbiakban kiemelte: míg anyagi büntető jogszabályainkat ez idő szerint több mint 950 paragrafus foglalja magába, odúig az új javaslat összesen 340 paragrafust tartalmaz, — tehát lényegesen közérthetőbb, s köny- nyebb eligazodást biztosit. — Az új büntetőtörvény^ könyv alapvető célja — folytatta a miniszter —, hogy minden ellenséges támadással szemben hozzájáruljon nép- köztársaságunk rendjének védelméhez és védelmet nyújtson az állampolgároknak is a személyüket és jogaikat sértő bármiféle támadással szemben. Maga a törvény nevelőhatást is gyakorol, amikor meghatározza a bűncselekményeket és azok büntetési tételeit. Messzemenő nevelőhatást fejtenek ki bíróságaink is, amikor a bűnösökkel szemben alkalmazzák a büntetést. — A jövőben még fokozottabb szerepe lesz ebben a nevelőmunkában a társadalmi szervezeteknek, elsősorban a társadalmi bíróságoknak. Tovább javítani a bíróságok munkáját — A törvényesség szigorú betartásának a követelményei szükségessé teszik, hogy még tovább javítsuk a nyomozóhatóságok és a bíróságok munkáját. A tényállás helyes megállaMolnár Erik, a jogi és igazságügyi bizottság előadója a többi között elmondotta, hogy a törvényjavaslatot a jogi és igazságügyi bizottság behatóan megvitatta, s a törvényjavaslatot tartalmában, felépítésében és szövegezésében egyaránt kiváló alkotásnak tekinti, amely büntető politikánk hatékonyabb érvényesítését hivatott szolgálni. Utalt a törvényjavaslat néhány alapelvére, majd kiemelte: jelentős újítása a javaslatnak. hogy a büntetőjogi vétőképesség alsó határát 12 évről 14 évre emeli. Bejelentette, hogy a jogi és igazságügyi bizottság csak néhány módosítást tart szükségesnek, amelyekkel a javaslat egyes szakaszát kívánják kiegészíteni. A módosító javaslatok közül politikai szempontból legjelentősebb az izgatással kapcsolatos. A törvény- javaslat helyes indokolása szerint, az izgatás ellenforradalmi propaganda, agitáció a szocializmus tömegbefolyásának, vonzóerejének csökkentésére, gyűlöletkeltés népi demokratikus rendszerünkkel szemben. Az ítélkezési tapasztalat azonban azt mutatja, hegy vannak olyan esetek, amikor például egyszerű emberek — tehát nem ellenséges elemek — pillanatnyi elkeseredésükben. meggondolatlanul, olyan kifejezést használtak a rendszer ellen, amely általában alkalmas ugyan gyűlölet felkeltésére, az elkövető azonban nem gyűlöletkeltésre törekedett. nem akart hangulatot kelteni, vagy époen aeitációt kifejteni a rendszerrel szemben, hiszen valójában nem ellensége. csupán az őt ért tényleges, vagv vélt sérelem miatt fakadt ki. Az ilyen cselekményt helytelen lenne izgatásnak, ál- lamellenes bűncselekménynek minősíteni. Ezért a törvénynek fel kell jogosítani a bírót arra. hogy a konkrét eset körülményeinek — elsősorban a cselekmény indítékainak — figyelembevételével. enyhébben ítélhessen. Kiemelte, hogy a törvényjapítása érdekében növelni kell a tárgyalásokon a népi ülnökök aktív közreműködését és adott esetben fokozottabban kell igénybe venni a modem kriminalisztikai eszközöket is. A vita vaslat a hivatalos személyt fokozott büntetőjogi védelemben részesíti. Molnár Erik befejezésül a jogi és igazságügyi bizottság módosító javaslataival együtt, a javaslatot elfogadásra ajánlotta. A törvényjavaslat vitájában elsőnek Nagy Mária képviselő szólalt fel. Részletesen beszélt a törvényjavaslat egyes pontjáról, kiemelte, hogy a jogszabályok szerint a garázda, durva iszákos férjet, aki feldúlta a családi otthonát és zaklatta a közelében lakókat is — mivel lakáson belül történt az eset — nem büntették meg. Az új büntetőtörvénykönyv szerint az effajta garázdaságot kát évig terjedhető büntetéssel sújthatják, — ezt csak helyeselni lehet. Javasolta, hogy — A büntetés kiszabásánál abból a lenini tanításból kell kiindulnunk, hogy a büntetésnek az elkerülhetetlensége, nein pedig a szigorúsága az, ami a megelőzést szolgálja. Ha tudják az emberek, hogy a bűncselekmény elkövetését rövid időn belül elkerülhetetlenül követi a fe- lelösségrevonás, a büntetés — ez jelentős mértékben csökkentheti a bűnözést. Ebből le lehet vonni azt a másik következtetést is, hogy a tettesnek tudnia kell, hogy az általa elkövetett bűncselekményért nemcsak meg fogják büntetni, hanem köteles lesz ezt a büntetést ténylegesen kiállni. Az Igazságügyminisztérium ezután csak olyan elítéltek ügyében tesz kivételesen kegyelmi előterjesztést, akiknek személyi körülményeiben az ítélet meghozatala után állt be olyan változás, ami indokolttá teszi büntetésük egy részének próbaidőre való felfüggesztését vagy elengedését. Népköz- társaságunkban tudnia kell mindenkinek, aki bűncselekmény elkövetésére vetemedik, hogy cselekményéért felelnie kell, és ha a bíróság szabadságvesztésre ítéli, úgy azt ki is kell töltenie. — Tisztelt országgyűlés! Abban a szilárd meggyőződésben javaslom a Magyar Nép- köztársaság büntető törvény- könyve javaslatának elfogadását és törvényerőre emelését, hogy ez az új törvény alkalmas eszköz lesz nyomozó hatóságaink és bíróságaink kezében arra, hogy a bűnözőkkel szemben megvédjék állami, társadalmi és gazdasági rendünket, hogy védelmezzék az állampolgárok életét, egészségét és jogait, hogy elősegítsék a szocialista törvényesség és jogrend további megszilárdítását hazánkban. (Nagy taps.) súlyosabban bírálják el azokat is, akik ugyan nem visszaeső bűnösök, de bizalmi állásban, vagy bizalmi munkakörben dolgoznak s a bizalommal visszaélve károsítják meg a társadalmi tulajdont, követik el a bűncselekményeket Dr. Bárczi Gusztáv budapesti képviselő a törvényjavaslatnak a. fiatalkorú bűnözőkkel kapcsolatos rendelkezéseiről beszélt A törvény- javaslatot elfogadta. Varga István kiemelte: az új bűntető-törvénykönyv lehetővé teszi a bíráknak, ügyészeknek, jogászoknak, hogy hazánk szocialista fejlődésének megfelelően a szocialista humánum szellemében végezzék munkájukat Keleti Ferenc felszólalása Keleti Ferenc országgyűlési I képviselő, a Pest megyei Ta- j nács elnöke többek között rá- ] mutatott arra, hogy a törvény- javaslat előkészítésében jelen- | tős szerepűik volt azoknak a ! fiatal jogászoknak, akik az , utóbbi években kerültek ki egyetemeinkről. A továbbiakban hangsúlyozta: ahhoz hogy ez a törvény- javaslat elkészüljön, egészséges megújhodásnak kellet bekövetkeznie hazánkban, pártunk helyes politikájának kell érvényesülnie, hiszen ez a törvényjavaslat lényegében ennek a helyes politikának jogi szülötte. Hazánkban meggyorsult a szocializmus építése, s fejlődésünk gyorsabb tempójának megfelelően törvényhozásunknak gondoskodnia kellett arról, hogy az új bűntetőtörvénykönywel is alátámasszuk jogrendszerünk fejlődését. Jórészt kitéptük és ahol még szükséges, lépegetjük azokat a régi társadalmi gyökereket, amelyek előidézhetik a bűnözést. Utalt arra, hogy a régi bűntetötörvény- könyv a büntetés végrehajtásának négyféle eszközét és végrehajtó szervét ismerte: a fogházat, a börtönt, a fegy- házat és az államfogházat. A közönséges bűncselekmények esetén, pontosabban, amikor a bűncselekményeket „közönséges emberek“ követték el, — fogház, börtön, vagy fegyház volt a sorsuk. Ha azonban az arisztokraták, vagy szépreményű csemetéik csaltak, sikkasztottak, vagy párbajban megölték ellenfelüket. — tehát gyilkoltak — akkor államfogházba kerültek, amely lényegében kényelmes házíőri- zetet jelentett számukra. A mi bűntetőpolitikánk gyökeresen szakított ezekkel a módszerekkel is. Ml a törvény előtt sem ismerünk sem faji. sem születési előjogokat, sem vallási, sem nemzetiségi különbségeket. A továbbiakban részletesen beszélt arról, hogy a kapitalista államokban milyen nagv arányokban növekszik a bűncselekmények száma. A kapitalista társadalomban a bűnözés törvényszerű, meg nem szüntethető jelenség. Hangsúlyozta, hogy hazánkban hat év alatt nagy arányokban csökkent a fiatalkorúak bűncselekményeinek száma. További erőfeszítésekre van szükség, hogy ezen a téren is újabb és még az eddiginél is nagyobb eredményeket érjünk eL Az egész társadalmat be kell kapcsolnunk a meg előttünk álló feladatok megoldásába. A törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Az elhangzott felszólalásokra Nezvál Ferenc igaz- ségügyminiszter válaszolt. Megállapította, hogy a hozzászólók helyeslik és elfogadásra ajánlották a törvényjavaslatot, ezért kérte az országgyűlést, hogy azt emelje törvényerőre. A miniszter zárszava után az országgyűlés a Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyvéről szóló törvény- javaslatot a jogi és igazságügyi bizottság által előterjesztett módosító javaslatokkal együtt általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ebédszünet után az ország- gyűlés megkezdte a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elsőnek Losoncai Pál földművelésügyi miniszter szólalt fel. . Losonezi Pál földművelésügyi miniszter felszólalása Többek között elmondta, hogy a termőföldet állandóan védenünk és óvnunk kell, a termelékenységet fokoznunk, hogy rajta minél előbb virágzó szocialista mezőgazdaságot teremthessünk. A kormány fontos feladatának tekinti, hogy a mezőgazdasági üzemeket messzemenően segítse a termőföld fokozott védelmében. Ezt a célt szolgálja a most beterjesztett törvényjavaslat a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről. Hngsúlyozta, hogy minden talpalatnyi földet — amely arra alkalmas — be kell vonnunk a mezőgazdasági termelésbe. A termőterületek jó kihasználásának, az ésszerű talajgazdálkodásnak egy időben két fontos feladata van. Az egyik az, hogy megakadályozzuk a termőföld további csökkenését és a meglevőt a legcélszerűbben használjuk ki. Másik fő feladatunk: a természeti erők talaj pusztító hatása elleni munka és a talaj termőképességének fokozása. A vitában felszólalt Farlcas János Pest megyei képviselő is. Elmondta, hogy Magyarországon mintegy három és félmillió hold szántóterület javításra szorul. Államunk már eddig is jelentős segítséget adott a talaj termőállapotának helyreállításához. 1957-ig 221 ezer kh., napjainkig pedig, mintegy félmillió hold megjavítását segítette elő. A további talajjavításhoz kormányzatunk jelentős hiteleket biztosít. Kifejezte azt a véleményét, hogy középlejáratú hitelek is elegendők erre a célra, s nem kell hosszúlejáratú hitel, mert a talajjavítás költsége holdanként 700—800 forintot tesz ki, ugyanakkor egy évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy a befektetést egy év termése behozza. Hangsúlyozta, hogy a talajjavítást társadalmi ügy- gyé kell tenni, vagyis fel kell használni a helyi erőforrásokat. a helyi lehetőségeket. Feltétlenül szükséges, hogy termelő egységeink a talajerő visszapótlásával egyidejűleg az erózió hatása ellen is szervezetten védekezzenek. Nagyobb gondot kellene fordítani az országosan több ezer vagont kitevő fekáltrá- gva intézményes kitermelésére és hasznosítására. Ezzel évente több ezer hold föld termőképességét tudnánk növelni. Szót emelt az ellen, hogy egyes termelési egységek nagyobb területeket, gyakran 50—100 holdat hagynak művelés nélkül, pedig az ilyen területen, ha nem is igényes kultúrnövényt, takarmányt lehetne termeszteni. A törvényjavaslatot a Pest megyei képviselőcsoport nevében elfogadta. A földek védelméről szóló törvényjavaslat vitája után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós javaslatot tett a szombati ülés napirendjére^ Az egyhangúlag elfogadott napirendi javaslat szerint az országgyűlés szombat délelőtt tíz órakor kezdődő ülésén folytatja a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Napirenden szerepel továbbá az erdő- és vad- gazdálkodásról szóló törvény- javaslat tárgyalása, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója, valamint interpellációk. Tovább kell javítani az alapszervezetekben folyó munkát A KISZ Pesf megyei bizottságának kibővített ülése (Tudósítónktól.) A KISZ járási bizottságainak irányító, ellenőrző munkáját vitatta meg tegnap a KISZ Pest megyei bizottsága. A tanácskozáson részi vettek a járási, nagyüzemi KISZ-titkárok, a járási pártós tömegszervezeti osztályok képviselői, megjelent ott Kőműves Imre, a Pest megj'ei Pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának, valamint Vörös Pál, a KISZ Központi Bizottsága szervezési osztályának munkatársa is. A beszámolót Somodi Gyula, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára tartotta. Bevezetőül hangoztatta, hogy a járási bizottságok irányító, ellenőrző munkája az elmúlt esztendőben sokat fejlődött. Bizonyítja ezt az a tény, hogy az alapszervezetek — kivéve az állami gazdaságot — megerősödtek, nőtt az ifjúsági szövetség tekintélye a szervezeten kívüliek előtt, s hogy az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban 25 000 fiatal vesz részt. — Miközben járási bizottságaink feladataikat végzik — mondotta — egyre inkább bebizonyosodik, hogy a régi vezetési módszerrel nem lehet jó munkát végezni. Az új módszerek legfontosabb.ia pedig: mind több fiatalt bevonni a vezetésbe, irányításba, ellenőrzésbe. Somodi elvtárs ezután az „agyonértekezés” elkerülésének^ módjáról szólott, s azt tanácsolta, osszák meg egymás között a járási bizottság munkatársai az értekezleteket. A tömegszervezetek pedig ne kívánják, hogy valamennyi megbeszélésen maga a titkár vegyen részt, mert az elvonja őt más, fontosabb munkáktól. A beszámolóban szó esett a tagdíjfizetés, a változásjelentés problémáiról is. Somodi elvtárs megállapította, hogy e téren nagy az elmaradás az alapszervezetekben. Gyakran előfordul, hogy hónapokon át őriznek tagbélyegeket. s hosszú ideig nem jelentik, ha a tagság létszámában növekedés vagy csökkégé§.törlést... •• * „, „ Ami a vezetőképzést illeti, Somodi elvtárs elmondotta, hogy ebben az esztendőben a KISZ-titkárok egy része hathetes titkárképző tanfolyamon vett részt Hódmezővásárhelyen és Miskolcon. Az elkövetkező évben ugyancsak lesznek ilyen tanfolyamok, ez azonban csak egyik módja a titkárképzésnek. Igen fontos ezenkívül, bogy a járási bizottságok havonta egyszer színvonalas titkári értekezleteket tartsa- s nak. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a titkári értekezletek „katonai eligazításhoz” hasonló jelleggel bírnak. Bizonyára emiatt fordul elő, hogy igen sok titkár nem is jelenik meg ezeken az értekezleteken. Nagy hiba, hogy a járási bizottságok maguk sem tudják, ki vett részt és ki hiányzott, s természetesen a hiányzókat sem vonhatják ezért felelősségre. Az alapszervekkel való foglalkozás problémáját említve, Somodi elvtárs kifogásolta ázők módszerét, akik egy nap alg^í öt-hat alapszerve- zeíet is végigjárnak, s ugyanakkor sehol sem tudnak alapos munkát végezni. Azokba a községekbe viszont, ahol rossz a közlekedés, egy évben jegyszer se mennek el. Végezetül az őszinteség és bizalom fontosságát hangoz,- tatta, amely alapja és elő- relendítője lehet a KISZ- munkának. A vita során felszólalók ugyancsak a bizalom fontosságáról beszéltek, s arról, hogy a járási KISZ-bizottságok munkatársai között jó összhangnak kell lennie. A hozzászóló járási KISZ-titkárok elmondották, saját munkamódszereiket, egy-egy sikeres kezdeményezést. Leonyid Brr/snycv megérkezel Delhibe Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke pénteken hivatalos látogatásra Delhibe érkezett. Többet kaptak, mint amennyit befizettek — Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága? Acs elvtársat kérem. — Tessék, itt Ács beszél. A tegnapi ünnep iránt érdeklődnek? Az elmúlt éveknez hasonlóan az idén is megtartottuk a Pest megyei általános és középiskolai tanulók tanuló-balesetbiztosítási ajándék sorsolását. Az ünnepélyes sorsoláson megjelent Vörös Gyula elvtárs, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, valamint Székely Ödön elvtárs, a Pedagógusok Szakszervezetének titkára és több pedagógus is. A sorsolást két úttörő pajtás végezte. — Hány ajándéktárgy került kisorsolásra? — Ezúttal kétszáznegyven értékes ajándéktárgyat sorsoltunk ki, s a szerencse jóvoltából a megye valamennyi járásának úttörői között akadtak boldog nyertesek. — Milyen eredményekkel zárult az, idei tanuló-balesetbiztosítás? — Erről beszélt megnyitó beszédében dr. Polgár János elvtárs, az Állami Biztosító Pest megyei igazgatója is. Elmondotta, hogy a megye általános és középiskolai tanulóinak 81,4 százaléka kötött balesetbiztosítást. A tanulók évi balesetbiztosítási díja 500 ezer forint volt, de az idén kifizetett kártérítés dija 750 ezer forintra emelkedett. (ni)
